SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK ________________________________ XXX TV________________________________
PREYER NEPOMUK JANOS
EG Y E L F E L E D E T T B Á N Á T I N É M E T ÍR Ó
IR T A
BASCH FERENC ANTAL
■ [ m a g y . t u d . a k a d e m i a í
[_ K Ö N Y V T Á R A \
B U D A P E S T ,
P F E I F E R F E R D I N A N D -F É L E K Ö N Y V K E R E S K E D É S ( Z E I D L E R T E S T V É R E K )
1 9 2 7
/
166494
/Q 1 8 . £ 2 2 # -
D U N Á N T Ú L E G Y E T E M I N Y O M D Á J A P É C S E T T
I K i i S ' N T T Á U A í
» « • Í v - -V- - '. . - --- — ---j
TARTALOMJEGYZÉK
O ldal
Előszó ... 5
I. Preyer gyermekévei ... 7
II. A Bánát és Temesvár kultúrája a XVIII. s z á z a d b a n ... 10
III. Preyer tanuló évei; első költői kísérletei; hazatérése Temesvárra, házassága, első színpadi kísérlete, hírlapírói próbálkozása . . 19
IV. Preyer és a reformkorszak ... 29
V. Preyer mint Temesvár p o lg á r m e ste r e ... 38
VI. 1848. Temesvár a Woiwodina i d e j é n ... 49
VII. Preyer újabb kísérletei a tudományos és drámairodalom terén . . 60
V ili. Preyer Gmündenben; lyrai k ö lt é s z e t e ... 71
IX. Temesvár magyarosodása ... 76
X. Temesvár a kiegyezés után ... 81
XI. Preyer mint epikus k ö l t ő ... 88
XII. Preyer Ausztriában; utolsó két drámája; halála . ... 90
XIII. Preyer írói méltatása; egyénisége, világnézete ... 101
Preyer N. János önálló m u n k á i...111
Bibliographia ... 111
P re y e r N epom uk Já n o s a XIX. századi T em esvárnak egyik legtekintélyesebb szerep et játszó féríia és eg y etlen szám ba- vehető ném et író ja volt. M int em ber és író eg y á lta lá n nem zse
niális qualitású, nem is feltű n ő en nagy h o rd erejű , de ta g a d h a ta tla n u l nagyobb jelentőségű, m int első hallom ásra, vagy a v a tatlan ság b ó l hinnők.
V ele in d u lt meg a m ú lt század b an a bánáti ném et irodalm i tevékenység három em beröltői h allg atás u tá n s vele is d őlt ki a nyolcvanas évek elején.
É letén ek főbb vonásai T em esvár XIX. századi korképének tipikus jelleg ét tá rjá k fel; életfo ly ása és m a g a ta rtá sa szinte hű chronom etere a városi ném et lakosság politikai, k u ltu rá lis és tá r sad alm i b e á llíto ttság án ak .
H a P re y e r N, Já n o s nem n y ú lt is bele, gyökeresebb v á lto záso k at idézve elő, sem a tem esvári politikai, sem k u ltu rá lis életbe, sőt h a néh a el is tű n ik ebben, rep re z en ta tív helye a m agyarországi ném etség szellem i tö rtén etéb en m inden kétségen felül áll. E z ad értelm et és jogosultságot ennek a m unkának is, am ely vele és azzal a miliővel foglalkozik, am elyben élt és m ű k ö d ö tt.
,,le k in te te s Nemes és Vitézlő P re y e r N epom uk J á n o s “*
1805 október 28.-án szü le te tt az Isten h átam ö g ö ttí kis garnizon- városkában, Lúgoson. A pja, P re y e r G yörgy, u g y an o tt a kin cstári szám tartóság tisztviselője volt. Ez a P re y e r G yörgy — szüksé
gesnek ta rtju k ennek kiem elését — nem a B án át sz ü lö ttje volt.
P o lg ári szárm azású bécsi c salád n ak volt a sarja, ak it n yugtalan vére és ném ileg a kényszerűség is űzött erre az oly kevert népektől la k o tt telep es vidékre, „um da sein G lück zu suchen“,
— m o n d ja ró la fia.3 É desan y ja, a nem esi szárm azású von L eyritz császári k ap itán y korán árv aság ra ju to tt leánya,
1 Prayer életére vonatkozó adatokat tartalmaznak:
„Biographische S k i z z e n Sajátkezű rövid életrajzi vázlat. — Jelen
legi tulajdonosa: Preyer Sándor ny. ezredes Tápiószele (Pest
vármegye).
Az ú. n. „Preyer Stiftung“ iratai, amelyek a temesvári városi levél
tárban fekszenek.
Franz Brümmer: Lexikon der deutschen Dichter und Prosaisten des XIX. Jahrhunderts. III. kiad. II. köt. 150—151. 1. Leipzig,
Philipp Reclam.
Wilhelm Heinsius: Alig. deutsches Bücherlexikon. IX. k. 142. 1. — XII. k. 146. 1. — XVII. k. 342. 1.
Nagi-Zeidler: Deutschösterreichische Literaturgeschichte I—II. k.
Wien-Leipzig. I. k. 1889. II. k. 1914. — I. k. 41. 1.
idősb. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1906.
XIV. k. 139. 1.
Franz Wettel: Gedenkblätter. (,,Deutschbanater Volksbücherei"
29. szám.) Temesvár é. n. 16—25. 1.
Pesthy Frigyes: A világtörténet napjai. Pest 1870. II. k. 528. 1.
» Bellái József: Temesvár története. (Kéziratként a temesvári Városi Könyvtárban). 100. 1.
3 Preyer N. János: „Biographische Umrisse“. Mint írói kézirathagya
ték: Preyer Sándor ny, ezredes tulajdonában, Tápiószelén.
1783-ban sz ü letett a délvidéki V ersecen. 1804-ben vezette P re y e r G yörgy oltárhoz, Ján o s volt elsőszülött gyerm ekük,
P re y e r Ján o s m aga em líti k u rta é le tra jz i vázlatáb an , hogy az a p ja birtokában levő, c sa lá d fá ju k ra vonatkozó irato k szerint, őseik 300 évvel annak előtte ,,K ö lln “ váro sán ak voltak p o lg árai és innen vetődött el az egyik ág A u sztriáb a. Ö skereső buzgósá- gában, a név etym ologiájából következtetve, P re y e r egy e s e tle ges angol leszárm azást sem ta lá lt le h e te tle n n e k .4
P re y e r N. Ján o s te h á t — ezt k iem elh etjü k — azok közé a bánáti ném et írók közé tarto zo tt, akik, m int F ried l, H ódi, G roschel, G röber, G ru b er5 frissiben id eh ely ezett vagy id e k ö ltö zött allochton szülők gyerm ekei voltak. Hogy P re y e r Já n o s nem a B ánát sváb p ara sz tsá g á n ak fia, m ár abban is m utatkozik, hogy sem törekvéseiben, sem írásaib an nem dom borodik ki sem m iféle bánáti jelleg, m int p éld áu l később M iíller-G u tten b ru n n Á dám - ban oly tipikusan. A z ő lelki gyökerei tényleg nem a B án át fö ld jéből és népéből nőttek ki, am int ezt még bővebben látn i fogjuk.
G yerm ekévei, am elyeknek jó d a ra b já t Lúgoson tö ltö tte, nem hag y tak benne m élyebb nyom okat. Sem a tá j, sem az em berek, akik körülvették, nem k e lte tte k benne m élyebb, m a ra dandóbb élm ényeket. Ö néletrajzáb an csak egy p á r so rral e m lék szik meg errő l az időről, ezekben is inkább a pan asz és rokon- szenvtelenség hangján, am ire az eldugott szürke kis város sz á nalm as, vegetáló élete elég okot a d h a to tt. Nem volt o tt abban az időben semmi, ami kellem esen és üdítőleg h a th a to tt volna egy csak kissé kényesebb igényű em berre. M aguk a h ivatalnokok is, akiknek javarésze o sztrák szárm azású volt, ,,fü h lten sich wie in einer Verbannung und verhessen je eh er desto lieber die langw eilige P rovinz.“'5
Egy szám bavehető k u ltu ré le tn e k csak halovány á rn y ék át ta lá lju k ezekben az elhanyagolt, m eg u krahagyott kis v áro sk ák ban. A túlnyom ó szám ú rom án köznép, am ely Lúgoson m ár év
századok óta a m indennapi k en y erén túl nem menő prim itív létszükségletében vegetált, valóban nem h a th a to tt serkentőleg a 1
1 Ugyanott.
Lásd életrajzaikat: Franz Wettel: Gedenkblätter i. munkájában, — Franz Wettel: Biographische Skizzen. ,,Deutschbanater Volksbücher" 6. sz.
5 Gerhard Gesemann: Das Deutschtum in Südslavien. München, 1922. 3.1.
k ö zállap o to k n ak jav u lására. P re y e r Já n o s gyerm ekévei teh át valóban, ha a családi élet otthoni öröm eitől eltekintünk, nagyon siváran teltek itt el. A z ö n é le tra jz író korosabb férfi fájd alm asan pan aszo lja, hogy az „ U n tersch u le1' o k ta tá sa oly g y atra volt, hogy a p ja k én y telen volt egy m agániskolába is még beíratni, am ely akkoriban egy m inorita szerzetes, P á te r R ichardus, veze
tése a la tt á llo tt Lúgoson és ta n ítv án y ait legalább az írás-o lv a
sásra ta n íto tta meg.
Tíz éves le h e te tt a fiú, am ikor a p já t az egész család nagy öröm ére a T em esvár m elletti T em esrék ásra hely ezték át, m int
„K am eralh errsch aftlich er R eu tm e iste r“-t, ahol rövid időre rá, a férfikor kezdetén, 1816-ban a halál k ira g a d ta övéi köréből.
A gyerm ek P re y e r életében m ost szinte kedvező változás á llo tt be. M ég a p ja h a lá la évében Özvegy é d esan y ja a tem esvári ném et gim názium ba íra tta be, ahol nem csak kom oly szorgal
m ával, hanem k o ra é re tt tehetségével is csakham ar k itű n t a tö b biek közül. K orai tu d ásszo m ját és m üvelődésvágyát azonban ez az intézet sem tu d ta kielégíteni.
Ez időtől kezdve P re y e r Ján o s élete szorosan, szinte o rg a
nikusan hozzászövődik ehhez az oly különös délvidéki városhoz.
H a el is fogja hagyni rövid néhány évre, vissza fog m egint térni, hogy itt k ezd je csendes p á ly a fu tá sá t és felküzdje m agát a város legelső polgárává, m egosztva vele az idők szellem ének gyakori v álto zását, viszontagságait és híre öröm eit és így tipikus k é p viselője legyen m indannak, am i falai között körülbelül két em beröltőn k eresztü l végbem ent.
H ogy ezt az időt és P re y e r é le té t lényeges vonásaiban m eg
rag ad h assu k , szükséges á tp illa n ta n u n k Tem esvár 18-ik századi tö rtén etén , am ely a la tt az a jellegzetes, m inden m ás m agyar- országi várostól elütő helye és jellege k ialak u lt és am ely je lle m ezte abban az időben, am ikor a fiatal P rey er először k ezd ett szerep eln i benne.
II. A BÁNÁT ÉS TEMESVÁR KULTÚRÁJA A XVIII. SZÁZADBAN
1717-től, a török b arb árság alól való felszab ad u lás évétől, 1778-ig a ,,P a n n a t“ vagy ,,Tem escher B an ath " és le m e s v á r, m int annak ,,L a n d e sh a u p tsta d t“-ja, az osztrák korona ta rto m á ny át képezte. O sztrák politikával korm ányozták, ném et te le p e sekkel civilizálták és o rg an izálták ezt a törökök á lta l re tte n e te s módon elk eletiesített, m ocsaras p arlag g á elh an y ag o lt B ánátot, am elynek képe akkoriban valóban fan tasztik u san elriasztó volt.
,,Es glich einer W ild n iss“, am elyben „grosse M oräste w echsel
ten mit verw ahrlosten, v erw ild erten F eld fläch en , auf denen stellenw eise elende H ütten nur zu erblicken w aren." — „Die nützlichen T ieren w aren mit wenigen A usnahm en ausgestorben, . . . die V egetation h a tte fast vollkom m en au fg eh ö rt."'
Amíg a ném et telepes p arasztság förtelm es betegségek, gon
dok, háborúk okozta dúlások és ezernyi m e g p ró b áltatás d a c á ra buján term ő földeket „v arázso lt" elő a m iazm ás posványokból, addig az osztrák hivatalnoki osztály a városokban (Tem esvár, Versec, F ehértem plom ) a ném et szellem et és szokást h o n o síto tta meg.8
1778-ig, a két ízben is felújuló török háborúktól eltek in tv e, kirívó politikai esem ények nem z a k la ttá k a B ánát csendes h év vel reorganizálódó életét. T em esvár m ár abban az időben a B ánát Bécsének hírében állo tt, am elynek so rsát a bécsi k orm ány körültekintő dédelgetéssel intézte. H irtelen v áltozás az 1778-iki évvel á llo tt be, am ikor M ária T erézia, végre engedve a m ag y ar rendek erő teljes és b a ljó sla tú követeléseinek, az elkobzott déli tarto m án y t ism ét v isszacsato lta az an yaállam hoz. Egy évre rá hurcolkodott a megye és a város te rü le té re „az új m agyar elem ",
Rosenfeld Mór: Emléklap Temesvár szab. kir. város centenáriumi ünnepéiyéhez. Temesvár 1882. 28. lap.
8 Franz Griselini: Versuch einer politischen u. natürlichen Geschichte des Temesvarer Banats. I—II. k. Bécs, 1770. — Leonhard Böhm: Geschichte des Temeser Banats. I—II. k. Lepzig, 1861. — R. Fr. Kaindl: Geschichte der Deutschen in den Karpatenländern. Gotha, 1907. II.' k. 327—. 1. — Adam Müller-Guttenbrunn: Deutsche Kulturbilder aus Ungarn. 4—23. 1. (II. kiadás.
München-Leipzig. 1904).
a nem esség, am ely azonban egyelőre még egy egészen különálló
„szigetecskét k ép ezett a ném et polgársággal szem ben",” am ely eddig osztrák su p rem atia a la tt telje se n ném et szellem ben szer
vezte önm agát.
A z 1780-ik évtől kezdve hol élesebben, hol lanyhábban észrevehető a várm egye so rsát intéző m agyar nem esség, — am ely term észetesen re n d ü letlen ü l képviselte a tősgyökeres m a
gyar nem zeti szellem et és a k a ra to t — és a város ügyeit vezető ném et polgárság egym ástól idegenkedő, sokáig á llan d ó an hideg, egym ás irán ti rokonszenvtelen m a g atartása.
Nincs az a politikai, k u ltu rá lis és közigazgatási jelenség, am elyből ez a szem benállás ki ne ütköznék. M egindul a kölcsö
nös vetélkedés, am elynek végső eredm énye végül is csak foko
zott hasznos tevékenység, am elynek a város m agas civilizált- ság át köszönhette.
Ez a kény szerű szem benállás akkor még egészen term észe
tes tünet volt, am it a tö rtén eti tá v la t ma teljesen m egértet velünk. H iszen az idegenkedés az egym ást még nem értő, nem ism erő népek féltékeny term észetéből fakadt, az ellenséges
kedés pedig egy részt a m agyar nem esség nem zeti és o sztály ö n tu d atáb ó l, m ásrészt a nem zetiségek, főleg az elsősorban szám bajövő városi polgári ném etség 61 éves o sztrák -b án áti m ú lt
jából. A hom lokegyenest ellenkező ideológiák összeférése és közös m unkához való alk alm azk o d ása lem orzsolódó évtizedeket és egy kivénülő generációt k övetelt meg.
A X V III. század végéig a nem esség T em esvárt eleve a
„germ anizátorok tűzh ely én ek " tek in tette. L ehetetlen á lla p o tn ak ta rto ttá k , hogy polgárm esterei és országgyűlési képviselői ne tu d ja n a k m agyarul, m int ahogy tényleg nem tu d tak . E lk e se re d tek azon, hogy a városi hivatalokban a ném et nyelv volt a hiva
talos, hogy ,,a városi jegyzőkönyveket ném etül v e zették ",10 hogy nem csak a tá rsad alm i életben és k u ltú rá b a n dom inált a német jelleg, hanem néha á tc sa p o tt még politikai té rre is, vagyis,
" Berkeszi István: Társadalmi és kulturális viszonyok Temesvárott.
,Délmagyarországi Tört. és Régész. Értesítő." 1900. év. 55. lap.
18 Berkeszi /.: Temesvár szab. kir. város kis monographiája. Temesvár 1900. 86. lap.
hogy a polgárok az idom uló buzgóságnak még csak a halovány je lé t sem ad ták .
Hogy ennek a felette veszélyesnek tetsző ném et szellem nek e lh a ra p ó d z ásá t m egállítsák és h a tá sá t összezsugorítsák, 1782-ben a végsőkig ellen ezték Tem esvár váro sán ak a m egye fen n h ató sága alól való becikkelyezését.11
Ez az inkább politikai, m int k u ltu rális szem benállás és öröklődő idegenkedés körülbelül 1810-ig ta rto tt és addig m in
den karöltve igyekező eg y ü ttm ű k ö d ést m eghiúsított. Tem esvár városa szükségszerűen m egm aradt, nem csak addig, hanem a z u tán is, ném et jellegében.11 Itt székeltek álla n d ó a n a m agyarul sem értő császári várparancsnokok, (még a kiegyezés utáni időkben is), itt állom ásozott a központi osztrák garnizon, am e ly nek tisztjei a város élénk és k edélyes tá rsa d a lm i életében h an g adó szerepet játszo ttak . A tá rsad alm i életben így term észetesen a ném et hang, szokás és m odor dom borodott ki, hiszen a megyei nem esség eleinte csakis a választáso k és tan ácsü lések id ejére ..szökött“ be a városba. A ném et lakosság azonban te lje se n o tt
honosan érezte m agát s a já t városában, am elyet á llan d ó büszke
séggel te k in te tte k apáik új a la p ításán ak . ,,A llgem ein w ird die S ta d t ,K lein-W ien‘ genannt, und zw ar m it R echt. D er L an d es
p räsid en t m it seinen 8 R äten und eine grosse Zahl hoher B eam ten sam t ihren G em ahlinnen stam m en aus W iener H ofkreisen.
G rafen, B arone und R itte r gab es in erheblicher A nzahl. D er G lanz ihrer H aushaltungen, ihre feinen S itten reg ten die B ü rg e r
schaft zur N achäffung a n .“11 12 13
T isztán homogén jellege azonban T em esvárnak még sem
■volt. E rősen ta rk a élet jellem ezte m indig a várost, hiszen a lakosság zöm ét képező ném eteken kívül la k ta k itt ,.W allachen, Raitzen, A rm enier, J u d e n “ , lotharingiai franciák, görög k a lm á rok, egynéhány spanyol család is; a tek in tély es és re p re z en tá ló m agyar nem ességen kívül lassan k in t k e z d e tt m agyar köznép is letelep ed n i a külvárosokban. H a az 1735-ig te rje d ő p o lg árlistán
11 Rosenfeld i. m. 24. 1.
12 Berkeszi Társadalmi élet Temesvárott a XVIII. században. (,,Dél
magyarországi Tört. és Rég. Értesítő." 1902. év) 109. 1.
Leo Hoffmann: Kurze Geschichte der Banater Deutschen von 1717 bis 1848. Temesvár 1925. 67. 1.
a m agyarok szám a a 326 ném et ,,B ü rg er“-rel szem ben m indössze csak három v olt14 és 1778-ban is csak 5— 6 sz á zalék át te tte ki az összlakosságnak, 1810 körül ez az arán y szám m ár 15— 20-ra szökött fel. T aláló an m o n d ja B erkeszi, hogy ,,egy-egy vásáron valóságos bábeli n y elv zav art h a llh a to tt a lá to g ató .“15
E gyébként T em esvár egy tip ik u san gazdag és csinos város benyom ását k e lte tte még a legkényesebb nyugati u tazókban is.lfi Hogy a k u ltu rá lis állap o to k nem á llo tta k egészen egyenes a rá n y ban T em esvárnak oly feltűnő civilizáltságával, m ár nem egyszer fe ltü n te tté k történetírói. M ár a X V III. század végén, egy éle s
szemű bécsi utas egy k u rta m o n d attal így jellem ezte T em esvárt:
,,T udom ányosság ugyan nem honol itt, de annál több egyszerű, józan ész és jószívűség.“1
H a tudom ányosságon m agasabb szellem i k u ltú rá t és p ro d u k tiv itást értünk, akkor ez a kijelen tés m e g á llh a tja helyét.
H ogy m iért volt ez így, an n ak egyébként egyszerű a m a g y a rá z a tja . A bevándorolt ném et lakosság, hivatalnokok, iparosok és a m ajorok — m ai városrészek — p a rasztság a an n y ira el volt foglalva az o tth o n alap ítással, a gazdasági és anyagi helyzet m eg alapozásával, hogy ebben m inden e re je felem észtődött.
A le telep ed és első évszázad a az akklim atízácíó korszaka volt.
M agasabb szellem i k u ltu rá rá ró l itt egyelőre még korai volna beszélni. A X V III. század első két h arm a d á b a n valóban még kevés b ázisát ta lá lju k a B án átb an az akkori ném et ö sszk u ltu rá- nak. Hogy ez még e g y á ltalán nem jelen t abszolút k u ltu rá lis sivárságot, egynéhány a d a tta l b izonyíthatjuk. A z 1753-ik évi augusztus 15-iki városi jegyzőkönyv p éld áu l ta g a d h a ta tla n ta n ú ságot tesz arról, hogy T em esvár falai között ném et szín társu lat ta rtó z k o d o tt.1S 1776-ban a la k ítjá k á t az időközben m egszűnt szerb m ag isztratu si hivatal nagyterm ét T hália állan d ó helysé- 11
11 Berkeszi I.: Temesvár szab. kir, város kis monographíája. 63 — 1.
15 <( „ Társadalmi és kulturális viszonyok Temesvárott a XVIII sz. végén. 54. 1.
16 Berkeszi I.: Gróf Hoffmannsegg utazásai Magyarországon 1793—94.
Olcsó Könyvtár 231. szám.
17 „ „ Társ. és kult. viszonyok Temesvárott. 60. 1.
Rosenfeld i nv 24. 1. — Leo Hoffmann: i. m. 65—66. 1.
ném et színház szám ára, hogy m ajdnem egy egész évszázadon át,
„m int a ném et k u ltú rá n a k b ev ehetetlennek látszó v á r a “20 m in
den m egpróbáltatáson keresztül, dacolva a legm ostohább időkkel is, teljesítse hivatását.
A színházi kultusz sz e re te tteljes istáp o lása tipikus vonása a tem esvári ném et polgárságnak, am elyről F ekete M ihály tú l
zo tt elfogultsággal m ondotta, hogy nagy többségében Bécs
„zü llö tt és id e d e p o rtá lt“ elem eiből k e rü lt ki.21
T a g a d h a ta tlan csak az, hogy a tem esvári ném et lak o sság nak, am elyet némi bécsies g ondatlanság m indig jellem zett, n é l
külö zh etetlen igénye volt a deszka, ahol „valódi bécsiességgel először is a b a le tte t ho n o síto tták meg. Hogy az ep ik u reista, de kényes közönség nem érte be sem a látványos b alettel, sem a divatos k ato n a- és rab ló d arab o k k al, lovagi d rám ával, sőt még a h atáso s „H au p t- und S ta a tsa k tio n “-okkal, attrak ció s bécsi bohózatokkal sem, h ab ár az u tóbbiakat szerfelett kedvelte, bizo
n y ítja, hogy 1790 u tá n h eten k én t néha négy o p erát és d a ljá té k o t is m egkívánt szín p ad án .22 * A „S ingspiel“ volt m indvégig a tem es
v áriak kedvenc m űsor d arab ja. A közönséges és raff inált vagy épen szentim entális társalg ási színm üvek is sebtiben akklim ati- z á ló d tak . Schickaneder, Ifflan d és K otzebue voltak jóidéig a favoritok. 1796-ban azonban m ár M ozart „ Z au b erflö te“-jé t is o tt ta lá lju k a m űsoron.22
F igyelem rem éltó k u ltú rá ra vall az is, hogy, ha nem is poli- 19 Időrendben a temesvári a magyarországi német színházak között a negyedik helyen állott. Gragger Robert tehát tévedett, amikor a kassai német színházat, amely csak 1781-ben kezdte meg szerepét, elébe helyezte a temesvárinak, (Lásd: Nagl-Zeidler: Deutsch-Österreichische Literatui geschichte, II. kötet, 1030. 1.)
Berkeszi Temesvár színészete a XVIII. században. 19. 1. Temes
vár 1898.
■' Fekete Mihály: A temesvári színészet története. 3. 1 Temesvár 19! 1.
Az adatok jórészét Berkeszi és Fekete i. munkái szolgáltatták 1830-ig; sajnos ők inkább csak kronológiát írtak és sem a műsort, sem a színészet ügyét nem tárgyalták. A többi adatot a hírlapokból merítettem, fcgy-két adattal szolgált még: Barát Ármin: Die königliche Freistadt Temesvár. Temesvár, 1902. 244—45. 1.
2" Leo Hoffmann i. ni. 114. 1.
tik ai tartalo m m al, de meg volt T em esvárnak m ár a X V III. szá
zad b an is a m aga h írlap ja, a H eim erl á lta l 1771-ben m egindított
„In tellig en z B la tt“, am ely időrendi sorban hazán k n ak ötödik h írla p ja volt s oly időben in d u lt meg, am elyben m agyar nyelvű lap még nem v o lt.'4 A X V III. század végéről még két m^isik ném et lap ró l is tu d o m ásu n k van; ezek azonban nem tu d tak sokáig fen n m arad n i. 1848-ig azonban nem volt olyan év, am ely ben leg aláb b egy lap ne le tt volna.
Nem sokkal a B ánát visszafoglalása után, 1725-ben, á llíto t
tá k fel osztrák jezsuiták az első gim názium ot is T em esvárott, am elyet 1789-ben az A rad-m egyéből T em esv árra szegődött p iaristák vettek át. A tan ítás a négy osztályból álló jezsuita gim názium eleinte még latin nyelvű volt, am elyet a ném et csak nehezen tu d o tt h á tté rb e szo rítan i.24 25 * A tn ag y ar nyelv ta n tá rg y szerű ta n ítá sá t a p iaristák k ezd ték meg először 1791-ben, hogy eg y ú ttal 1806-ban felszap o rítsák az osztályok szám át h atra.
T em esvárnak a tanügy terén egyébként is m indig központi szerep ju to tt; még a bánsági szerb és rom án iskolák főigazgatói is á lla n d ó a n itt sz é k e lte k .;,i M eglepő eredm ényről tesz tanúságot a bánáti ném et községek iskoláiról fen n m arad t statisztik a, am e
ly et Leo H offm ann á llíto tt össze.27
T erm észetesen ennek a derűs képnek m e g találju k az á rn y o ld a la it is: az irodalom és a tudom ányok irá n t való részv étlen séget és a szellem i tevékenység h ián y át. Egy Lehm ann nevű ném et utazó 1785-ben p éld áu l te ljesen é rth etetlen n ek talá lta , hogy T em esvárott olyan feltűnően keveset olvasnak.28 * Ezzel szem ben azonban Jo h an n Th. T ra ttn e r, a M onarchia egyik leg
ism ertebb nyo m d av állalk o zó ja és így Lehm ann-nál m egbízhatóbb tanú, m ár 1783-ban „elég fontos helynek ta lá lta T em esv árt”, hogy itt egy politikai lapot indítson és könyvkereskedést nyis
son.20
15
24 Pesthy Frigyes: Műveltségi állapotok Temesvárott a XVI11 század
ban. Századok, 1877. év, 56. i.
25 Leo Hoffmann: i. m. 63—65. 1.
',fl Margalits Ede: Szerb történelmi repertorium. Budapest. 1918. 545. 1 27 Leo Hoffmann: i. m. 63—65. 1.
8 Lehmann's Reise, Leipzig, 1785. 23. 1.
211 Berkeszi /.: A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom tör
ténete. 6.—7. I.
M ég tekintélyesebb színvonalra á llítja be a tem esvári és álta lá b a n a bánáti ném et társas és in tellek tu ális é le te t az 1775—
1779 között V ersecen tartózkodó Jo h an n G o ttfried von B re tt
schneider ism ert ném et írónak 1776-ban N icolai-hoz intézett levele, am elyben többek között ezt írja : ,,H ier in W erschetz ist K onzert und Ball, in T em esvár S chauspiel. Am le tz te re n O rt kom m en W ochenschriften heraus und es giebt schöne G eister, die sich in F rak tio n en theilen, theils G oetheaner, theils W ielan- dian er sin d ."30 ,,H ier . . , lebe ich herrlich und . . . in F reu d en . . . Ich bin hier (Versec) ein zw eiter U nterkönig" — írja m ás helyen m egint.31
Különös, amíg a tem esvári ném et színház felette korán, szinte h ih etetlen könnyűszerrel h ely ezk ed ett el az összném et színházi k u ltú ra körfolyam ába, am ely Bécsböl indulva k í, Pozsonyon32 és P esten á t,33 az erd ély i szász színpadon át B uka
restig húzódott le 34 és ta g a d h a ta tla n u l nyugati atm o szférát és k u ltú rá t honosított meg, addig az egykorú hazai ném et tu d o m ányos törekvésekből, akadém iai és io ly ó irati tevékenységből T em esvár teljesen kim arad t. H a a korán N ém etországba sza
k a d t F rie d e lt figyelm en kívül hagyjuk, úgy az írói és tu d o m á
nyos h ajlam n ak a XIX. század m ásodik negyedéig semmi jelet sem ta lá lju k itt. Jo sep h Stein m éltán nevezi ,,ein allgem einer S tillsta n d " -n ak ezt az id ő t.35
Amíg ugyanis 1760 u tá n P ozsonyban a „P ressb u rg er Zei
tung" m ár szépirodalm i m ellék lettel jelen t meg, az ,,A llgem eine deutsche Zeitung" pedig egész E urópából h o zta híreit, T em es- v á ro tt és a B án átb an rem ény sem le h e te tt hasonlókra.
M ajd am ikor W indisch G ottlieb K ároly, P ozsonynak évekig polgárm estere, m e g alap ítja az ,,U ngarisches M agazin' -t,
30 Wettel, Franz: Biographische Skizzen. „Deutschbanater Volks
bücherei" 6. sz. 68. 1.
31 Leo Hoffmann: i, m. 68. 1. és 119. 1.
Heppner Antal: A pozsonyi német színészet története a XV 111. szá
zadban. 38 1. Pozsony, 1910.
33 Kádár Jolán: A pesti és budai német színészet története 1812— 1847.
Budapest, 1913.
34 Dr. Eugen Fieltsch: Geschichte des deutschen Theaters in Sieben
bürgen. Archiv für Siebenburg. Landeskunde. 1887.
"5 Nagl-Zeidler: i. m. II. k. 1069. 1.
dolg o zato k ,36 a B án át még m indig an n y ira el volt foglalva gaz
dasági és szociális h ely zetén ek m eg szilárd ításáv al, hogy a szel
lem i m unkában való részv ételre még m indig nem volt sem ideje, sem kedve.
Nem á llo tt be e téren változás az új század beköszönésevel sem, am ikor a „folyóirat és ak ad ém iát alap ító m ozgalom “ á tte re lő d ö tt P e stre és Schedius Lajos m eg in d ítja „Z eitschrift von u n d für U n g ern “ című, h azán k n ak akkoriban „legsúlyosabb“
fo ly ó iratát, am ely még a külföld szem ében is tek in tély t tu d o tt kelten i m aga irá n t.37
A B án átn ak még m indig nincs sem szám ottevő költője, sem tudósa, sem iro d alm i orgánum a. A m űkedvelő ném et költő G ruber József, csa tá d i plébános (Lenau k e re sz te lő je)38 m ellett a S tájero rszág b ó l V ersecre beszárm azo tt Joachim H ódi, katho- likus lelkész az egyedüli b án áti költő ezen a dús tájon, akinek a lé té rt való küzdelem ben m a ra d t még annyi felesleges é le t
kedve, hogy 1790— 1792 között m egírja latin hősköltem ényét, a „M usa W ersch etzien zis“ -t.r '
A X V III. században, de még a XIX, század első h a rm a d á ban is, T em esv áro tt a város anyagi jólétén ek és nívós civilizált- ságának m egfelelő irodalm i és tudom ányos élet kifejlődéséhez egyébként h ián y zo tt még m ajd n em m inden kellék. H iányzott elsősorban a hom ogén miliő, a szellem ibb m u n k a a k a ra t m él
tá n y lá sa és tám o g atása, főleg pedig az, am it „szükséges h a n g u l a t i n a k nevez K ari L am precht, am elyet viszont csak egy kollektivebb és spo n tán szellem i szükséglet te re m th e te tt volna meg. Nem h iányzott épen az im pulzus, hiszen a városnak k o r
szerű színházán kívül volt tekintélyes társad alm i élete is, a m ely et azonban erősen jellem zett még az irodalm i ré sz v é t
lenség. A z irodalm i e lm arad o ttság oka egyébként, m int m ár az
„U ngarische M iscellen “ író ja hangsúlyozta, „in der Schw ierig- • **
•1B Zuber Marianne: A hazai németnyelvű folyóiratok tört. 1810.-ig.
Budapest, 1915. 44. 11. — Pukánszky Béla: A magyarországi német irodalom tört. Budapest 1926; 388. 11.
17 Zuber M. i. m. 77. 1. — Pukánszky B. i. m. 391. 1.
** Leo Hoffmann i. ni. 118. 1.
3® Nagl-Zeidler i. ni. II. k. 1064. 1.
liasoli t \ A .: P r e y e r N ep o m u k Ján o s 2
keit d er V erbreitung u nserer literarisch en N atio n a lp ro d u k te 1 is keresendő-40
Jelleg zetes színében lá tju k m agunk e lő tt az egész lokális k orképet, ha elgondoljuk, hogy T em esvár ugyanabban az id ő ben M agyarország négy legtekintélyesebb városa közé tarto zo tt, am elyről Jo sep h von D orner azt írh a tta : ,,Es ist eine sehr schöne . . . freundliche S ta d t . . . alles verleih t ihr etw as G ross- artiges.'*41
Tem esvár társa d a lm i élete a XIX. század belépésével m ind nagyobbszerű m éretek et öltött. A ,,Z ivillkasino“-ban ép olyan élénk élet pezsgett, m int a tekintélyesebb ,,M ilitär C a s in o ‘-ban.
T em esvár m ár ebben az időben nevezetes k o n certv árcs hírében állo tt. V endégfogadói, m int a „T ro m p eter" vagy a
„Sieben K u rfü rste n “ pedig az egész m onarchiában közism ertek voltak.
A több évtizedes m egszokás összefonta-szőtte lassan k in t az egym ásnak nyelvileg-m űveltségileg heterogén, m ás-m ás é le t
felfogású lakosságát. A m agyar nem esség és ném et polgárság érzéseinek és érd ek ein ek végül is szükséges egységesítése é rd e kében 1800 u tán m ind gyakoriabbakká v áltak a közös össze
jövetelek, m ulatságok és á llan d ó bálok, am elyeket ren d szerin t a m egyeház nagyterm ében ta rto tta k meg. A lakosság m inden rétege képviselve volt itt: m agyar, ném et, szerb, jövevény id e gen, csak épen a zsidóság volt még jóidéig kizárva m inden n y il
vános tá rsa d a lm i életből. A m agyar nem esség m egtanul ném etül, sőt buzgó istáp o ló ja a helyi ném et színháznak is, egy nehány uk, m int K lap k a József, ném et lap o t is indít, sőt ném et kölcsön- k ö n y v tárt is á llít fel.42
A ném et lakosság is véglegesen b eletörődik az új idők szellem ébe és ha k u ltu rális ügyeiben továbbra is ragaszkodik tek in tély es m últjához, alk alm azk o d ása politikai téren annál tö kéletesebb lesz. 1848-ig azonban még m indig m egtörtént, hogy „U ngarn, die eine deutsche F rau in der A bsicht nahm en, sie zu m agyarisieren und d ad u rch dem V aterlan d eine Seele zu retten , selbst e n tn atio n alisiert w u r d e n ." '1
<0 Zuber Marianne i. m. 95. 1.
41 Joseph von Dorner: Das Banat. Pressburg. 1839. 126, Í.
42 „Banater Zeitschrift'1. 1828. 72. szám, 43 „Teinesvarer Wochenblatt“. 1848. 9. szám.
E zek azonban a szórványosabb esetek. A nem esség a ném et po lg árság g al való összeszokása és az u ralk o d ó ném et jellegbe való b eletö rő d ése u tá n is hü m a ra d t e red eti nem zeti szellem é
hez. A m egyei h iv atalo k am úgy is te ljesen az ő kezükben vol
tak ; idővel azonban a városi ügyek vezetésében is előkelő sze
rephez ju to tta k : T essényi József 1816— 1819-ig, K lap k a József 1819— 1833-ig volt T em esvár p o lg árm estere.44
A ném etség dom ináló szereplése csak ap rán k in t h a lv á nyodik, egyenes arán y b an a nem esség politikai és közéleti szerep lésén ek növekedésével és a városi ném et intelligencia új g en eráció ján ak organikusan szokásszerűvé váló asszim iláló- d ásával. A ném et szellem és jelleg leszo ru lása először politikai téren nyilvánult, m iután hagyom ányos k u ltú rájáb ó l csak lépés- rő l-lé p é sre en g ed ett. A színház, az iskolák, a hetilap, sőt a hivatal nyelve is továbbra is m egm aradt ném etnek.
III. PREYER TANULÓ ÉV EI:
ELSŐ KÖLTŐI KÍSÉRLETEI, HAZATÉRÉSE TEMESVÁRRA,
HÁZASSÁGA, ELSŐ SZÍNPADI KÍSÉRLETE, HÍRLAPÍRÓI PRÓBÁLKOZÁSA
Ily en m iliőben ta lá lja 1816-ban a tizenegy éves P rey er Ja n o s T em esvárt. A ném et gim názium , am elynek tan ítványául felv ették , a város büszkeségét k épezte akkoriban. Hogy P rey er sok kivetni valót ta lá lt az in tézet egész m ódszerében, az term é
szetes. 1816 körül m indenesetre m egfelelt eléggé nehéz ren d el- . tetésének.
K orán k ifejlő d ö tt irodalm i és nyelvérzékével a fiú, aki egy elő re abban lelte öröm ét, hogy a k o raérettség mohó örömével e se tt neki a latin klasszikus auktorok müveinek, csakham ar fe lk e lte tte tanítói figyelm ét. A nem régiben elhunyt S zen tk láray Jen ő dr., tem esvári prépost-kanonok, m ondotta P reyerről, hogy élete végéig ép olyan kifogástalanul, csodálatos könnyedséggel és csínnal b eszélt latin u l, ak árcsak m ag y aru l.1
n Karl Schaffer: Kurzgedrängte Monographie der königl. Freistadt Temesvár. Temesvár, 1882. 52—55. 1.
1 Szentkláray Jenő dr. prépost-kanonoktól Temesváron 1925. év nya
rán kapott értesítés szerint.
k ét te lje s évre S zegedre k erü lt, ahol a Lyceum filozófiai fa k u l
tá sá n a k rendes h a llg a tó ja volt. Itt Szegeden, ebben a szín
m agyar városban, ebben a csendesen vegetáló ősi m ag y ar k ö r
nyezetben ta n u lt meg P re y e r Ján o s k ifo g ástalan u l m agyarul beszélni és írni.
É rdekes, 16 éves koráig P re y ern ek alig volt tu d o m ása a ném et irodalom ról. N ém et szépirodalm i m unkát T em esv áro tt nem lá to tt. „Ich h atte bisher keine A hnung von der d eutschen oder einer an d eren lebenden L ite ra tu r" — írja ö n é le tra jz i vázlatáb an . A gim názium ban a fősúlyt a la tin ra fe k te tté k s ha valam it valóban elh anyagoltak, az a ném et irodalom volt.
A színház ép ü letét is csak kívülről lá tta a gim nazista, m ert küszöbének á tlép ése szigorú iskolai tilalom a la tt állo tt.
Szegeden tö rté n t a zu tán az a nagy esem ény, hogy egy rr.ásik ,.S tudiosus philosophiae" kezébe ju tta tta az első ném et irodalm i könyvet, K otzebue ,,B ru d e rz w ist“ című tra g é d iá já t, am ely telje se n fe lk av arta a fiatal diák lelkét. ,,D er E in d ru ck auf mich w ar ein grosser und von diesem Tage an h a tte ich keine R uhe m ehr." ,,Ich w arf mich m it hitziger B egierde auf ein jedes Buch, dessen ich habhaft w erden konnte und v e r
schlang e s."2 3
C sak m ost fak ad t belőle az első költői hév és sóvárgás.
,,Ich w ollte auch dergleichen m achen und schm iedete die jä m m erlichsten K n ittelv erse."2
Szám olva a boldogulás m inden reális lehetőségével és m in d en ek elő tt egy biztos, k ifo g ástalan polgári jövőt ta rtv a szem előtt, P re y e r Já n o s ezu tán a jogi tan u lm án y o k m egkez
désére szán ta rá m agát. Jogi tan u lm án y ain ak első évét N agy
váradon, a m áso d ik at a pozsonyi A kadém ián végezte, ahol tan u ló éveinek 1824-ben búcsút is m ondott.
A N ag yváradon tö ltö tt év nem h agyott benne m élyebb nyom okat, annál jelentősebb későbbi fejlődésére nézve a pozso
nyi esztendő. D acára annak, hogy a szellem i élet P o zso n y b an a XIX. század e lején m ár sokat veszített élénkségéből és m ár észrevehetően e lm a ra d t P est m ögött, ahová a hazai ném et iro -
2 ,,Biographische Umrisse."
3 „Biographische Umrisse."
dalm i és szellem i m ozgalom cen tralizáló d o tt, P re y e r még m in
dig sok im pressziót k a p o tt itt. E lsősorban a ném et színpad révén, am ely közvetlenül Bécsből tá p lá lk o z o tt.4 A „P ressburger Z eitu n g “ és az ebben az időben m egjelenő szépirodalm i m ellék le te k (,,U n te rh a ltu n g sb la tt“ ) 5 * is serkentőleg h a th a tta k reája.
P re y e r a zu tán egy egész évet nevelői állásb an tö ltö tt el K ét hónapig m int „ C o rre p e tito r“ a füleki C ebrián gróf leg
kisebbik fia m elle tt tartó zk o d o tt, m ajd 16 hónapot tö ltö tt egy barsi nem esnek házában nevelői m inőségben.0
Tovább azonban ilyen a lá re n d e lt helyzetben m ár nem bírta el az é le te t. M egvalósításra váró gyak o rlati és költői tervei végre is visszaterelték T em esvárra. K ét helyen is kezdte meg 1825-ben az előírásos jo g g y ak o rlato t: a várm egyénél és egy m agánügyvédnél. K ét évi tem esvári ta rtó zk o d ása után, 1827-ben, ism ét felu tazo tt P estre, ahol felvétette m agát a ,,C ausarum D ire c to ra íe s“ -be, hogy jogi képzettsége hiányait kiegészítse. Egy évi pesti tartó zk o d ás u tán jelen tk ezett az ügyvédi vizsgára, am elyet dicséretes sikerrel le is tett. ,,Ich trug das Preclarium d av o n ."7
E bbe az időbe esik a 23 éves ügyvédjelöltnek első irodalm i szerep lése is. Itt P esten kezdte meg költői p á ly a fu tá sá t apró névtelen ném etnyelvű cikkekkel és szerkesztői segédkezéssel.
„ W ä h re n d dieses A u fen th altes in Pest, nahm ich an der R e d a k tion des dam aligen b elletristisch en B lattes „ Iris “ teil und besch äftig te mich auch mit kleineren literarisch en A rb eiten .“4 Ez az „ Iris “ , m elynek m u n k atársai A nastasius G rün, F e u ch ters
ieben, Seidl, F rankl, M ajláth Já n o s gr., Hugo K ároly, T oldy F eren c voltak többek között, a „P a n n o n ia “ és a „S piegel“ m el
le tt h azán k n ak akkoriban legjelentékenyebb ném et folyóiratát k é p e z te .1’
B árm ennyire is ínyére volt P rey ern ek a pesti tartózkodás, a m egélhetés g ondjai csakham ar a rra k én y szerítették , hogy o tt
hagyja hazánk szellem i életének kö zp o n tját.
4 Pukánszky B. i. m. 450. 1., 463. 1.
r' Ugyanott.
* .Biographische Umrisse."
7 Ugyanott.
* Ugyanott
* Pukánszky B. i. m. 458—59. 1.
1828-ban P re y e r v isszatért T em esvárra és még ugyanabban az évben ügyvédi iro d á t n y itott. A k ezd et nehézségei azonban rövidesen k iá b rá n d íto ttá k az ügyvédi g y akorlatból és Így 1830-ban a szab. kir. város szo lg álatáb a á llo tt. A várm egye e z id ő tá jt még nem volt a polgári fiatalság érvén y esü lésén ek alk alm as helye. Még színm agyar ifjak is, m int P esth y Frigyes, tá v o lta rto ttá k m agukat 48 e lő tt a re n d i hagyom ányokat óvó várm egyétől. A v áro sh áza azonban épen a helyi ném et ta n u lt ifjúság érvényesülési terep e volt; hiszen az ő ap áik és elődeik nyom án fe jlő d ö tt itt ki az á llh a ta to s polgári hagyom ány, am elybe K lap k a József ép úgy beleilleszk ed ett, m int K oronghy József p o lg árm ester (1833— 1844) is.10
A bban az időben, am ikor P rey ei a város sz o lg álatáb a lép ett, K lap k a József á llo tt a város élén. Az öregedő p olgár- m ester — az akkori T em esvárnak nem csak legtekintélyesebb, de valóban legm űveltebb egyénisége —- m ár közelebbről ism erte a fiatal P re y e r Ján o st. 1828-ban a kész em berként P estrő l h a z a té rt P re y e r K la p k á n a k nagyszabású tervvel m egindított „B ana- te r Z eitschrift für L andw irtschaft, H an d el K ünste und G ew erbe cím ű h eten k én t kétszer m egjelenő la p já b a n közölte lírai k ö lte m ényeit, sőt nincs kizárva, hogy a lap szerkesztésében is seg éd k ezeit a nagy elfoglalíságú K lap k án ak . S ajnos K la p k á n a k ezzel a valóban jobb sorsra érdem es la p jáv al m ég kevesebb szerencséje volt, m int a m ár 1809-ben életre k e lte tt „T ag es
b eric h t“ nevű h e tila p já v a l.11 M indössze hetvennyolc szám jelen t meg belőle, ezeknek is ma m ár legnagyobb része e lk a lló d o tt.12 P re y e r Ján o s irodalm i szereplése, — az „ I r is '‘ szerkesz
tésében k ife jte tt névtelen segédkezésétől eltekintve — te h á t a líra terén in d u lt meg. Egy 1835-ben ö sszeállíto tt és a költő h a g y aték áb an m egőrzött ta rta lo m jeg y zék összesen 55 költem ény cím ét ta rta lm a z za , am elyeknek szerzési ideje 1827 és 1831 közé esik. V alószínűleg ezeknek jó része meg is jelen t 1828-ban K lap k a Jó zsef la p jáb an . S ajnos, a k öltőihagyaték csak a ta r talo m jeg y zék et őrizte meg, m aguk a költem ények vagy e lk a l-
___________ I
10 Karl Schaffer i. m. 52. 1.
11 Gabriel és Mangold: A temesvári könyvnyomdászegylet tört. Temes
vár, 1890. 8. 1.
12 Berkeszí A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom tört.
59. 1,
lódtak, vagy ami valószínűbb, P re y e r sa já t keze által pusz
tu lta k el.
Ilyen körülm ények között term észetesen nem lehet biztos íté le te t m ondanunk erről az ifjúkori k öltészetről. A m agányos tartalo m jeg y zék verscím ei csak azt á ru ljá k el, hogy ez a fia ta l
kori költészet egyelőre v álo g atás nélkül m inden tém át m eg
énekelt, am ely költőiesnek m utatkozott: a tavaszt, az estét, a költőt, a h arangszót, az álm ot, az em elkedettséget, a harm óniát, szerelm et és b arátság o t, sőt egy le á n y rab lást is. Itt még ta lá lunk szerelm i költem ényeket, am elyeket a férfiasabb költő m ár végleg elk erü lt. 1827-ből szárm azik első szerelm i költem énye:
,,An die G elieb te“, ,,An M a ja “ . Hogy ki leh etett ez a M aja, akit még 1830-ban is m egénekelt, nem tudjuk. 1829-ben ,,L a u ra “ képezi egy ideig ,,L iebesglück“-jét.
M indezek a költem ények, lapszám m al és szerzési dátum m al ellátv a, egy teljes fü zetet alkottak, am elyekkel ta lá n szerzőjük nyilvánosság elé is a k a rt lépni. B izonyosat azonban nem tudunk.
Ebből az időből való az 1832 aug. 27-én elh alt k ö ltő b a rá tja b ú c sú ztatására írt ,,N achbrieí an A nton N esh o d a“ című szo
n e ttje is, am ely külön lapon nyom tatásban is m egjelent Tem es- v á ro tt és felette hűen a d ja vissza P rey er költői jellegét. Ez a költőiség „S p h ä re n h a rm o n ie “ u tán szom jazott, m integy m eg
v áltásu l „für a ll’ die E rd en m ü h ’ und K äm pfen, R ingen“.1S H a egyes költem ényeiben a klopstocki han g u lato t és hang
hasonlóság erősen szem beszökő is, a legtöbb mégis csak S chiller epigonizm usának jegyében áll. A z erősen kevert rem iniszcenciák d acára, a költő pom pás ritm usérzéke m ár ezekben is szem be
tűnő. N yelve m ár itt is ü nnepélyes tisztaság ra törekszik, „gleich den Tönen der A eolsh arfen sp iele“ . Nem annyira az érzelem spontánságából fakad ez a líra; inkább a tökéletes m érték, a k lasszikus kiszabottság az, am ely benne érvényesülni törekszik.
A nyelvi és esztétik ai harm onia az, am ire a XIX. századi B ánát első próbálkozó ném et lírikusa törekszik. S chiller harm onikus idealizm usa hevíti a b án áti költőt, akinek verselete nyelvi kön
tösében még erősen oratorikus, patetik u san díszes, m int K lop- stock lírá ja . A barokk cikornyássága és a rokoko á rad o zása is fellelhető benne. A z ethos azonban, am ely ezekből a költem é- 13
13 Preyer irodalmi hagyatékában.
nyékből oly tiszta és kom oly hangon csendül ki, m inden k é t
ségen felül nem es és őszinte volt. Szépség és harm onia voltai:
P re y e r Já n o s id e á lja i m indhalálig. E gyetlen egy k iszak íto tt versszak is hűen b e m u ta th a tja szerzőjét; p éld áu l:
„W ie eines Lenzens schönste B lüthengänge Des Todes w ilde Stürm e niederw ehen, So m ußten Deine Tage untergehen,
U nd a ll’ die san ftb eg eisterten G esänge.“14
Hogy K lap k a Józsefnek nagyon m egn y erh ette tetszését ez a kom oly, de élénk észjárású , felette m üveit, m ély becsvágyú férfias ifjú, a rra m ár az a körülm ény is vall, hogy P rey er, aki épen az ő segítségével k ezd te meg m int városi tiszteletb eli aljegyző („H onorär V icen o tar“) 1830-ban a városnál h iv a ta l
noki p á ly a fu tá sá t, a szokottnál rövidebb idő a la tt lé p e tt elő városi ügyésszé, hogy azután, ha nem is küzdelm ek nélkül, de mégis csak gyors iram ban ta rtso n a legm agasabb állás eln y e rése felé.
1830 október 28.-án, huszonötödik szü letésn ap ján , o ltá r elé v ezette N oseda Jo zefát, egy tem esvári gyógyszerész leányát, aki két évvel volt fiatalabb n álán ál. A házasságot a tem esvári b e l
városi róm. kath. p lébániában kötötték, teljes csendben, m iután T örök III. A n tal püspök az előzetes kih ird etések alól felm en te tte őket. P re y e r n ásznagyaként K lap k a József polg árm ester sz e re p e lt.15 P re y e r felesége típusa volt a polgári m eghitt c sa
lád i élet u tán vágyakozó, de betegségre hajlam os, gyöngéd és gyönge asszonynak, aki nagyravágyás és benső n yugtalanság nélkül lé p e tt a családi életbe s m indhalálig „ugyanolyan jó feleség, m int jó a n y a “ m arad t. B a rá tn é ja , egy S eelenm ayer nevű kisasszony, aki őt sok évvel tú lélte, W ettel F erenc, tem esvári ném et írónak — aki P re y e rre vonatkozólag több a d a to t szer
z e tt tőle — m indig szelíd rajo n g ással és az em lékezés v issza
síró érzésével beszélt ró la .16 14 Preyer N. János írói hagyatékából.
15 A temesvári belvárosi róm. kath. plébániai hivatal levéltárának adatai alapján.
16 Wettel Ferenctől Temesváron 1925. év nyarán kapott értesítés szerint.
és T heodor, m ár zsenge éveikben elh altak . E gyetlen életben m a ra d t gyerm ekük, Isabella, aki örökölte a p ja zárkózottságát és nőiessé szelíd ü lt büszkeségét, 1836, év júniusában szü letett T em esv áro tt.17
1830, év végén h a lt meg P re y e r Ján o s özvegy éd esan y ja is. '' P re y e r ezidőbeli m agánéletéről egyébként nagyon keveset tu d u n k , A rokonság épen csak általános, lexikális a d a tta l tud szolgálni, az irato k alig áru ln ak el valam it, levelek nem m a ra d ta k vissza ebből a korból, a s a já t tu lajd o n áb an levőket pedig P re y e r e lé g e tte ,11'
V an azonban egy ad atu n k , am ely kézzelfogható bizony
ság át a d ja annak, hogy a polgárias és kom oly P rey er életében is volt egy idő, am ikor tú lfeszü ltek benne a becsvágy és izgága tevékenység aj zásnak e re sz te tt íjjai. T eh etség tu d ata és é rv é n yesülésvágya — d a c á ra annak, hogy a hivatal szigorú h a tá ro k a t vont élete köré és m ár család o t is a la p íto tt — őt is egy ,,S turm und D ran g “-ba h ajszo lták . M inden szám ító, okos elő re
lá tá s a d a c á ra sem tu d o tt még teljesen beilleszkedni a városi h iv atali élet és polgári ren d szűk m edrébe, am elyben oly lassan fu to tt c é lja felé az ár.
Hogy költői becsvágyának kielégülést szerezzen, a válo
g atásról te lje se n lem ond. Rövid pesti írói praeludíum után, h a z a jövet egy helyi, inkább a gazdasági és iparos ügyekkel foglal
kozó lap b an fo ly ta tja a v ersírást. M ajd m egpróbálkozik szín
d ara b írá ssa l is, sőt ez egyszer és u to ljá ra szín p ad ra is u ta t tör m agának; végre szinte hivatásos ú jság írásra szán ja el m agát.
M ost azonban ellenkezésbe kerül a városi tanáccsal, m ajd d e n u n ciálják és a vége m indennek az lesz, hogy a ro sszak arat és ellen ség esk ed és csakham ar észheztérítik és a jövőjét finy- n y ásan m érlegelő P re y e r hirtelenében lendít egyet az életén és a szokott ősi m ederbe tér,
P re y e r legelső d rám ai alkotása, am elyről tudom ásunk van a huszonötéves k orában írt és 1831 decem ber 19.-én a helyi ném et színházban, T heodor M üller igazgatósága a la tt „zum
'* Preyer György ny. ezredes levélbeli adatközlése alapján.
1N Preyer György ny, ezredes levélbeli adatközlése alapján.
1U Szentkláray Jenő dr. szerint.
V ortheile des hiesigen bürgerlichen K ran k e n h a u se s“ e lő ad o tt ,,Die S ü hnung“ című négy felvonásos drám ai költem énye. A d a ra b m aga elveszett, a hag y aték épen csak a p u sz ta színlapot őrizte meg szám unkra.
Mi le h e te tt ennek a d rám ai költem énynek az alap g o n d o lata, mik a m otívum ai, mi h a jto tta rá P re y e rt a m egírására, nem is se jth e tjü k . A család i életnek, ta lá n egy m ásodik h áz a ssá g nak volt a tra g é d iá ja ; legalább a szereplők listá ja erre enged következtetni.
H a m ást nem is tu d u n k ' erről a d rám áró l, annyi k étség telenül igaz, hogy ez az első darab, am ellyel egy b án áti szerző a XIX. században a helyi ném et színpadon d eb ü ttált.
A z 1830-ik évnek egyébként egy m ásik nevezetes szín h áz
ügyi esem énye is volt: m egindult a „ T h a lia “ nevű színházi h e ti
lap, am ely az akkori időkhöz m érten ezzel a szinte vakm erőén d icséretes c é lz a ttal jelen t meg: „K ritische B eurtheilung d er T em esvarer B ühnenleistungen íü r G e b ild ete“, a szerkesztő, a nyom da és á r feltü n tetése n élk ü l.20
A nnyi m indensetre m eg állap íth ató , hogy egy H irschfeld nevű igazgató b é rle tid e je a la tt jelen t meg. N ém elyek, m int B erkeszi István, K lap k a Jó zsefb en vélik a „ T h a lia “ szerk esztő jét felism erni.21 Végleg eldönteni ezt a k érd ést talán nem is lehet, több m int valószínű azonban, hogy P re y e r Já n o sn a k is része volt m ind a szerkesztésben, m ind a színi b írálato k írá s á ban. M aga a felette figyelem rem éltó tartalo m m al m eg jelen t lap alig négy hónapig ten g ő d ö tt s azu tán m egszűnt. így is bizony
sága egyrészt a tem esvári m űvelt lakosság m agasabb rem é
nyekre jogosító m űvészi ízlés-színvonalának, de annak a m os
toha sorsnak is, am ely akkoriban a nem esebb és ideálisabb a k a ra to t m indig lenyűgözte.
A ném et színház tö rtén etéb en 1800 óta feltűnőbb esem é
nyek nem já tsz ó d ta k le. A közkedvelt operák és énekes d arab o k m ellett Ifflan d és K otzebue vitték a kolom pot, bár igen nagy népszerűségnek ö rvendtek a bécsi színpadi tucatszerzők közül a divatos E h ren feld és Vogel. A kom oly drám a ezekkel szem -
■" Berkeszi: A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom tört.
59—60. 1.
21 Ugyanott.
ben nem nagyon volt ínyére a közönségnek. Legfeljebb Schiller és S h ak esp eare nevével találk o zu n k hébe-korba, egyszer-kétszer egy évben; K leist, Im m erm ann, G rillp a rz e r és G utzkow nevei azonban nagy átlagosságban ism eretlenek voltak még a színház- rajo n g ó k e lő tt is.
A színház m aga — pedig nem egyszer a la k íto ttá k át — álla n d ó a n kicsinynek bizonyult. 1830-ban m ár valóban tekin
té ly e s té rfo g a tta l bírt: 24 páho ly án és földszinti ülőhelyein kívül m ár k a rz a ta is volt.
Az 1831-től 1840-ig te rje d ő évtized a tem esvári ném et színház tö rtén etén ek ta lá n legélénkebb, leglüktetőbb ideje. Az igazgatók tülekedve p á ly á z ta k a b érletre. A sokszori zsúfolt házak d a c á ra is, nem egy igazgató hag y ta ott szegényebben T hália csarn o k át, m int am ikor dús rem ényekkel lépte át elő ször küszöbét.
T heodor M üller és Sepp, aki — F ieltsch pom pás nationá- lé ja szerin t — „sich keine geringere A ufgabe gestellt, als die deutsche und europäische K u ltu r und G esittung nach dem O sten zu tragen und dieser A ufgabe m it einem O pferm ut sein Leben gew idm et h a t" ,22 több ízben is vezették a tem esvári ném et szín
ház tá rsa d a lm i és politikai ak ad ály o k k al küzdő ügyét.21 Ez a tény is csak jellem ző vonása annak az élénk és organikus viszony közösségnek, hatáskeringésnek, vagyis a ném et k u ltú ra szín p ad á ita i k ö zv etített gyors leh atásán ak , am ely a b ánáti á lta lá n o s fiziognomia kezdődő m agyarosodásával szemben, úgylátszik, m ost hirtelen éb en fokozott erőfeszítéseket fejt ki.
P re y e r Ján o s első szerény k ísérlete után többé szerepet nem játsz o tt a iem esvári színészet történetében. V alószínű, hogy
„d rám ai k öltem ényének" k u d arca hid eg ítette el a helyi szín
p a d tó l. A lokális nimbusz utáni sóvárgás azonban még nem h ag y o tt békét neki. Végre is a benső energiazsúfoltság és érvé
nyesülési vágy a h írla p írá s felé sodorják. E rre 1833-ban nagy
szerű alkalom is k ínálkozott. Egy Beichel József nevű, A u sztriá
ból T em esv árra sza k a d t nyom dász és iparos újságíró ugyanis Dr. Eugen Fieltsch: Geschichte des deutschen Theaters in Sieben
bürgen. Archiv für Siebenbürgische Landeskunde, 23. 1887.
Kádár Jolán: A pesti és budai német színészet története 1812—- 1847-ig. 63. 1
m ár 1831-ben k ísé rle te t tett, hogy h ird etési la p já t, a „Tem es- v a rer W o ch en b latt"-o t, szépirodalm i és politikai tartalo m m al kibővítse, am it azonban a városi tan ács annak idején, Beichel ,,philosophiai kép zettség én ek h iá n y á ra " hivatkozva, kereken m eg tag ad o tt.24 1833-ban a lelem ényes Beichel furfangos terv et eszelt ki, hogy c é ljá t elérhesse; szövetkezett P re y e r Ján o s városi aljegyzővel és annak szerkesztői m egnevezésével eg y e nesen a h ely tartó tan ácsh o z fo rd u lt eng ed ély ért, am ely azonban a szövetségesek nagy szerencsétlenségére előbb a városi tan ács v élek ed ését k érte ki m agának döntés elő tt. H a a ,,philosophiai m űveltség h ián y a" m ost m ár nem is le h e te tt h ely tá lló érv és ürügy, a városi tan ács töm ören m egszövegezett vélek ed ése annál lesujtóbb volt, főleg pedig P re y e rre vonatkozólag, úgy hogy h írlap író i vágyai sebtében füstbe m entek. így m ent a z o n ban füstbe az első tem esvári ném et politikai h írlap terve is, am elynek P re y e r Ján o s to lla alól k e lle tt volna k ik erü ln ie.25
A városi tan ács le ira ta egyébként épen P re y e r szem élyét illetőleg igen különös szak aszt ta rtalm az, am ely így hangzik:
,, . . . Prim um (valószínűleg Beichel) in ordine recu rren tem r e quisitio qu alitatib u s pro edendis sollicitatis E phem eridibus non p o llere; secundum vero in ordine, Joanem P reyer, civitatis huius oeconom icae comissionis A ctuarium et hor. vicenotarium co n tra iu ratem obligationem suam, nomine civium sub anonim o, M agis
tratu m hunc iu x ta propriam sub hodierno o raliter elicitam R e cognitionem , Suae M aiestati sacratissim ae denunciavisse, ide- oque pericolosum et h onestatis ch aracteris ex p ertiu m esse; . . ."2n A zok az okiratok, am elyek a fiatal P re y e r Ján o sn ak eme jellem beli fo g yatkozását épen csak se jte tő v á d ira to t tis z tá z h a t
nák, sajnos m ár a m últ század végén h iányoztak a tem esvári le v éltárak b ó l.27 21
21 Berkeszi: A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom tört.
i. m. 62.
25 Berkeszi: A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirod. tört. 62. 1.
28 A temesvári városi levéltárban elhelyezett 1833. nov 23. 5665.
számú akta alapján. (Erre Szentkláray Jenő dr. tett figyelmessé.) 27 Berkeszi: A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom tört.
62—63. 1.
IV. PREYER ÉS A REFORMKORSZAK
P re y e r Ján o s m aga, ha voltak is ebben az időben életében és világnézetében szelídebb kilengések és szertelenségek, a kom prom ittáló és egész h iv atali p á ly á já t veszélyeztető vádak elhangzása u tán csak h am ar észbe k ap o tt. Legelső k udarcai u tá n o ly an n y ira lehiggadt, hogy hírlap író i tollhoz sem nyúlt többé. Sőt férfiassága és ra n g ja növekedésével arányosan írói becsvágyát is m ind m agasabbra tűzte. Elm úlik néhány év és nincs T em esvár szellem i elitjén ek még egy olyan férfia, aki úgy irtó zo tt volna a helyi irodalm iságtól, vidéki írói becsvágytól, m int P reyer, aki a h írla p írá st m ost m ár m éltóságán alulinak is ta rto tta .
1836-ban találk o zu n k ú jra nevével, de m ost m ár az egyik leg tek in tély eseb b és leghosszabb életű pesti ném et szépirodalm i folyóiratban, a ,,Der S piegeL '-ben,1 mely ,,legtöbbet te tt nálunk az ifjú ném et írónem zedék eszm éinek e lte rje s z té s é é rt“.2 A IX -ik évfolyam egym ást követő négy szám ában (87—-90) jelen tek meg rövid, egynéhány soros, epigram m aszerű költem ényei,
„A p o p h th eg m en “ cím a la tt. M ind a 16 apophthegm a hazai tá r gyú, h a b á r jórésze nem m agyar vonatkozású. „ P a n n o n iá '-t, ,,B u d av ár“-t, ,,T itel“-t, ,,P e sth “-et, a pesti „stabil" hidat, a dunai h ajó k at, a hazai folyókat és történelm i nevezetes helyeket énekli meg bennük, szigorú klasszikus versm értékhez rag asz
kodva, a róm ai világhatalom m úlandóságán tűnődve, rajongva az eu ró p ai civilizáció csodáiért, am ellyel ez a keleti b a rb á r
ságot m egzabolázta. Nem egy sora á ru lja el hazafias le lk e se d ését és forró h a zaszeretetét. Az utolsó apophthegm a, „Die W a g “, is ilyen sorokkal záródik: „V aterlan d , für dich lebe und sterb e ich a u ch !“3
Ez a hazafias fölbuzdulás P rey ern él teljesen őszinte, sőt hű k ifejező je annak az új szellem nek, am ely T em esvárott is és á lta lá b a n a B ánátban m ind hatásosabban kezdi éreztetni e n erg iáját és időszerűségét. 1825 után m utatkoznak ennek az
1 Pukánszky Béla dr.-nak köszönhetem, hogy ezekről a költemények
ről egyáltalán tudomást szerezhettem.
' Pukánszky B. i. m. 458. 1.
* ,,Der Spiegel." IX. évi. 90, szám, 720. 1.
élénk v álto zásn ak első kézzelfogható tünetei, — h ab ár jelek m ár sokkal korábban jelezték a k özhangulat alapos á tv á lto z á sá t
— am ikor I. F eren c alkotm ányos u ra lk o d ást Ígérő beszédének h a tá sa a la tt a B án át ném etsége, főleg pedig a városi m űvelt p olgárság is kezd behatóbban foglalkozni különleges és nehéz helyzetével. A z új generáció m ár m egérti teljesen, hogy „M a
gyarországon é l“, jobban kezd sim ulni-idom ulni és ha rá h a g y o m ányozott ném et k ultúrigényeiről nem is m ond le, en g ed ék en y sége m inden m ás téren kézzelfoghatóvá válik. A m agyar n yelv
nek egyelőre még lassúbb, de a m agyar szellem első ro h am o sabb té rfo g lalásán ak ideje ez. 1823-ban p éld áu l a m egyei köz
igazgatás és szónoklás nyelve m ár k iz ártan m agyar; 1833 óta pedig a m egyei tisztviselők, sőt az ügyvédek is m ár nem zeti díszben ta rto z n a k m egjelenni a gyűléseken.
Hogy ez a nem zeti és m agyarosító a k a ra t néha ak ad ály o k b a is ütközött, azon nem csodálkozhatunk. A h a jd a n i e llen tétek még nem voltak telje se n kiküszöbölve. A régi közöny és idegen- ség még felszegik néha fejüket, visszakísért néha a bánáti m últ is, úgy hogy m agyar részről a panasz és szem rehányás között ingadozó v ádolás h an g ja elég gyakori: „S zám talan p é ld á já t tudnók felhozni — írja B erkeszi — a tem esi ren d ek h azafias törekvéseinek, am elyhez T em esvár városának eleinte épen csak annyi köze volt, hogy falai között m entek végbe.*'4
1830 után, am ely időben m ár T cm esvárott is m ind erő seb ben felszínre törnek a m agyar politikai gondolkodás k ét e llen tétes tábora, a szabadelvüség és m arad iság között h ánykódó á ld a tla n pártvillongások, — ez a fenti vád m ár kezdi veszteni a la p já t és érvényét. H azafias nem zeti szellem tölti be a m agyar és ném et lakosságot eg y arán t; bizonyos tartó z k o d á st ta lá n épen csak a szerb rész tan ú síto tt, am ely m últjához m élyen ra g asz
kodó nem zetiségi közérzéséből kifolyólag, de egyéb okok közbe
já tsz á sa folytán sem tu d o tt an n y ira m egbarátkozni a m agyar g o n d o lattal, m int a ném et polgárság, am elyet bensőbb k u ltu rá lis és közéleti kapocs fűzött a m agyarsághoz.
A két táb o rb a szak ad t politikai életben a tem esvári ném et lakosság érdekes szerep et fog játszani
É vről-évre szaporodik a liberális gondolkodásúak tábora, 4 Berkeszi /.: Temesvár sz. kir. város kis monographiája. 84. 1.
