A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái : harcba szállunk-e az "intellektuális alvilággal"?

(1)

tanulmány

Iskolakultúra,29.évfolyam,2019/11.szám DOI:10.14232/ISKKULT.2019.11.54

Kojanitz László

OktatásiHivatal

1 ErrőlHermannRóbert(2019)beszéltazegyikvelekészültinterjúban.

A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái

Harcba szállunk-e az „intellektuális alvilággal”?

Az „intellektuális alvilág” kifejezést Kosáry Domokos használta azokra a félművelt, gyakran előítéletes véleményvezérekre, akik történelmi igazságokat nyilatkoztatnak ki alapvetően szaktudományos kérdésekben is, és akik bele akarják fojtani a szót a velük vitatkozókba.¹ Ez az agresszív, közgondolkodást romboló jelenség manapság még otrombábban tör utat magának

világszerte. Egyoldalúan konstruált és egymással élesen szemben álló múltképek kezdik eluralni a közbeszédet, a médiát és a mindennapi gondolkodást. Kérdés, hogy a történelemoktatás miként reagál ezekre a kritikus történelmi gondolkodást és a

történettudomány egészét érintő kihívásokra.

A

hhoz,hogyaziskolahatékonyabbszerepettudjonbetölteniatörténelmiköz- gondolkodásalakításában,szükséglehetatörténelemtanulásáltalánoscéljainak újragondolásárais.Erretörténtekmárkísérletek,ilyenvoltpéldáulazakere- kasztal-beszélgetés,amelyenhazaitörténészek,történelemdidaktikusokésgyakorlótör- ténelemtanárokvitattákmegajelenlegigyakorlatproblémáit(Kojanitz,2018).Etanul- mánybanelőszöramostanrakialakulthelyzetlehetségesokaivaléskövetkezményeivel foglalkozom,utánapedigolyanértelmezésikereteketésszempontrendszereketmutatok be, amelyek segítségül szolgálhatnak a történelemtanítás szerepéről és céljáról szóló továbbivitákhoz.EhhezegyebekmellettfelhasználomPeterSeixas(2016)atörténe- lemtanítástársadalmiszerepérőlkészítettmodelljét,összehasonlítomJörnRüsen(2006), StéphaneLévesque(2018)ésAndreasKörber(2018)elméletikonstrukcióitatörténelmi tudatösszetevőiről,szintjeirőlésfejlődéséről,ésfoglalkozomazokkalagondolatokkal is,amelyeketPeterJ.Leefogalmazottmegatörténelemtanításautonómiájánakfontos- ságáról(BeretadaSilva,2012).

A történettudomány háttérbe szorulása a történelmi vitákban

Az elmúlt évtizedekbenaz egész világonjelentősenmegváltozott az emberekviszo- nyulásaatörténelmi vitákhoz ésatörténettudomány képviselőihez (deGroot,2009).

A különbözőtörténelmi események vagy személyek megítélése egyre inkább hitbéli

(2)

vagypolitikaikérdéssékezdválni,saközösségioldalalakonésamédiákbanatémát kutatótörténészekállításaigyakranelveszneka„szelektíventájékozódó”fanatikusokés anaivérdeklődőkhozzászólásainaközönében.Sőtsokesetbentudatoshangulatkeltés isfolyikaleegyszerűsítővagyhamisállításokatmegcáfolótörténészekkelszemben.² Ehelyzetkialakulásáhozvalószínűlegegyszerretöbbokvezetett.Ittmostezekközül négyretérekki:akorábbanelnyomotttársadalmicsoportoktörténelmiöntudatraébre- dése;azinfokommunikációseszközökrobbanásszerűfejlődése;atársadalmiállapotok bizonytalannáválásaagyorsváltozásokkövetkeztében;atörténetikutatásokvalóságér- tékétrelativizálóelméletek.

Akorábbanelnyomottakvagyháttérbeszorítottakfelemelkedése,legyenszóakára nőkről,aszínesbőrűnépességről,etnikaiésvallásikisebbségekről,vagyakommunista diktatúrák idején üldözött és elhallgattatott emberekről, szinte azonnal együtt járt a korábbitörténelminarratívákerőskritikájával.Azérintettekhamisnak,eltorzítottnakés rájuknézvesértőnekkezdtektekinteniszintemindenkorábbitörténelmiinterpretációt, mivelezekvagyegyáltalánnemjelenítettékmegőket,vagyazelnyomásukésháttérbe szorításukindokaikénthasználtelőítéleteketerősítettékmeg³.Ígyaztánújabbésújabb társadalmi csoportok jelentették be az igényüket saját történelmük felkutatására és megírására.Azöntudatraébresztésésatörténelmielégtételcéljafolytánazonbanezen alternatívinterpretációkbansemritkákazegyoldalúmegközelítésekésatényekelfogult értelmezései,csaképpenakorábbiakkalellentéteselőjelekkel.NeilFergusonszerint amostaniinformációrobbanásnagysága,dinamikájaéstörténelmijelentőségecsaka reformációkorához,vagyisakönyvnyomtatásmegjelenésétkövetőváltozásokhozmér- hető.⁴Anépszerűangoltörténészabbanishasonlóságotlátakétkorszakközött,ahogy aközvetítőeszközökfejlődéseésolcsóváválásaegyreszélesebbrétegekmozgósítását tettelehetővé,egyreélesebbvitákatgerjesztett,ésegyrepolarizáltabbátetteaközbeszé- det.Figyelmeztetőlehet,hogyareformációkorábanaszélsőségeshangvételűvitairatok, valamintaszándékosanterjesztettálhírekafeszültségekjóvátehetetlenelmérgesedé- séhez és tömeges erőszakhozvezettekaz egymást kölcsönöseneretneknekbélyegző keresztényhívőkközött.

Az infotechnológia fejlődése más módon is hatással van a múlt feltárása körüli vitákra.Atörténelmiforrásokésdokumentumoktömegesdigitalizálásaéselérhetővé tételeazinternetenegyrenagyobbteretnyitalegkülönbözőbbnézeteketvallóamatőr történelembúvárokszámárais.Megszűnőbenvanahivatásostörténészekelsődleges forrásokhoz jutásának monopóliuma, amely mindeddig az általuk készített művek különlegestekintélyétéstudományoslegitimációjátbiztosította.Nemcsakaforrások

2 IdézetegyYoutube-ontalálthozzászólásból:„MagyarTudományosAkadémiamárrégenlejárattamagát.

Rengetegbizonyítékvanarra,hogypolitikaicélbólterjesztikatéveszméketésromboljákamagyarokönbe- csülésétéskultúráját.AzMTAköltségvetésének70százalékátabérekésannakjárulékaiteszikki.Ellehet képzelni,hogymilyentudományosmunkazajlikottamaradék30%pénzből.Jegyzőkönyvbizonyítja,hogy politikaidöntésalapjánnyomjákeztafinnugristatévtantésmégmindigvannakolyanok,akikbennincs szemernyiszégyenérzetsem,ésaszájukramerikvennieztakultúrszemetet,amiegyenrangútörténelemha- misításadáko-románhandabandával…Akierreképesaznecsináljontörténelmivideókat,hanemmenjen elkapálni…”

3 Frisspéldájavoltennek,amikorJamesCookfelfedezőútjának250.évfordulójánamaoriknemengedték kikötniabritkapitányhajójánakmásátegyúj-zélandifaluban.AhelyingatikahutörzsvezetőjeCookról aztmondta:„Semmitnemfedezettfelitt,ellenezzükaTuia250rendezvénysorozatot,amelyolyaneufemiz- musokathasznál,minta’találkozások’azért,hogyelleplezzeatulajdonképpeniinváziót.”(Nagy-Britannia sajnálja, hogy a gyarmatosítás során új-zélandi őslakosokat mészároltak le.

https://index.hu/kulfold/2019/10/02/nagy-britannia_sajnalja_hogy_a_gyarmatositas_soran_maori_torzse- ket_meszaroltak_le/)

4 NeilFerguson:Networks and Power – The Long Now.

https://www.youtube.com/watch?v=hSacH_1BtVA

(3)

Iskolakultúra 2019/11

elérése, hanem a múltról szóló interpretá- ciókközönséghezvalóeljuttatásánaklehe- tőségeiiskiszélesedtek.Atörténelemiránt érdeklődő,laikusközvéleményatartalmak passzívfogyasztójábólalátottakraésolva- sottakranyilvánosanreflektáló,asajátsze- mélyes élményeit is megjeleníteni akaró aktívközönséggévált,akárbelterjesinter- netesközösségeketislétrehozvaazazonos nézeteket vallók számára. Így még inkább felszívódnak a határok a mindennapi tör- ténelmi emlékezetben élő vélekedések, az ideológiai és propagandacélokat szolgáló történelmi fabrikációk és a történettudo- mány által megfogalmazott interpretációk ésmagyarázatokközött.

A világ ma sokkal gyorsabban változik, mintbármikorkorábban.Manapságegyet- lenemberéletealattisolyanmértékűvál- tozásokzajlanakle,mintamilyenekhajdan csak több nemzedék alatt mentek végbe.

A társadalmi állapotok folyamatos válto- zásai, a korábbi közösségek és hagyomá- nyos értékrendek meggyengülése sokakat elbizonytalanít. Ez is a magyarázata lehet annak, hogy megnőtt az olyan valóságról alkotott,szimbólumokból,sokesetbentör- ténelmi szimbólumokból építkező ideo- lógiák iránti igény, amelyek elutasítják a racionális vitákat és ellenállnak az igaz- ságdiskurzusnak (Geertz, 1994).Akik úgy érzik, hogy rátaláltak egy számukra min- denre választ adó, így a múltban lejátszó- dottakat is megmagyarázó alapigazságra, egyszerűenfigyelmenkívülhagyják,meg- kérdőjelezik, vagy éppen szenvedélyesen elutasítják az ezeknek ellentmondó ténye- ketésmagyarázatokat.

Nagyon leegyszerűsített formában, de a

közvéleménykörébenisismerttéváltaka1980-asévekbenelindultvitákarról,hogy képes-eegyáltalánatörténettudománybármilyenérvényesmegállapításttenniamúltban lezajlotteseményekről(Fulbrook,2002).Sokanazonosultakmégatörténészekésatör- ténelemtanárokközülisazzalaposztmodernistafelfogással,hogyatörténelemvitákkal átitatottdiskurzus,olyancsatatér,aholanemzetek,osztályokéscsoportokmegalkotják amúltszámukrakedvezőinterpretációit(Jenkins,1991).Vagyisatörténészekmunkái iscsakegyadotttörténelmikorszakgondolkodásárajellemzőinterpretációk,amelyeket jelentősmértékbendeterminálatörténésztársadalmi-politikaikörnyezeteésszemélyes meggyőződéseegyaránt.Hapedigezígyvan,atörténettudományivitáknemdönthetők elazonazalapon,hogymelyikállításállközelebbavalósághoz.Megfogalmazódtak mégolyanvéleményekis,amelyekszerintsemmikifogásolnivalósincsabban,hakét történelmiinterpretációközülamagunkpolitikaipreferenciáialapjándöntjükel,hogy

A történelmi források és doku- mentumok tömeges digitalizá- lása és elérhetővé tétele az inter-

neten egyre nagyobb teret nyit a legkülönbözőbb nézeteket valló amatőr történelembúvá- rok számára is. Megszűnőben

van a hivatásos történészek elsődleges forrásokhoz jutásá- nak monopóliuma, amely mindeddig az általuk készített művek különleges tekintélyét és tudományos legitimációját biz-

tosította. Nemcsak a források elérése, hanem a múltról szóló

interpretációk közönséghez való eljuttatásának lehetőségei

is kiszélesedtek. A történelem iránt érdeklődő, laikus közvéle-

mény a tartalmak passzív fogyasztójából a látottakra és

olvasottakra nyilvánosan reflektáló, a saját személyes

élményeit is megjeleníteni akaró aktív közönséggé vált, akár belterjes internetes közös- ségeket is létrehozva az azonos

nézeteket vallók számára.

(4)

melyikettartjukelfogadhatóbbnak.⁵Nemcsodahát,hogyalaikusközvéleménykörében isegyretöbbenkezdtékelúgykezelni,vagyakkéntbeállítaniatörténészekáltalbemuta- tottkövetkeztetéseketésmagyarázatokatis,mintamelyekszinténnemtöbbekszubjektív véleményeknél.

Miértveszélyes,haatörténettudományamagakritikus,tényszerűségreésóvatosságra intőmódjánmárnemképesmegfelelőbefolyástgyakorolniatársadalmiközgondolko- dásra?Azért,mertenélkülmagaatörténelemválhatavalóságrólalkotottképszándékos vagyöntudatlanmeghamisításánaklegfőbbtárgyáváéseszközévé.

Azemberbalagyféltekéjefolyamatosanolyantörténeteketgyárt,amelyekáltalértel- metpróbáladnimindannak,amitlát,hallésmegtapasztal.Akutatásokaztisbebizonyí- tották,hogyebelsőinterpretációgyártása,ésezáltalavalóságrólszerzetttapasztalatok folyamatosátalakításanemtudatostevékenység.Azegyénnemképesellenőrzésealatt tartani,mertnemisvesziészre,amikorönmagátilymódonmanipulálja(Gazzaniga, 2011).Azegyénbelsőinterpretációjaavalóságrólmeghatározza,hogymitgondolés tesz.Minélvalósághűbbésárnyaltabbezazinterpretáció,annálmegfontoltabbangon- dolkodikéscselekszik.Abelsőinterpretációkésazegyénicselekedeteketmeghatározó döntésekugyanakkorvalószínűlegkölcsönhatásbanállnakegymással.Hiszenabelső interpretációcéljaéppenaz,hogyavalóságrólalkotottképetösszhangbahozzaazzal, amitazegyéntesz,vagyamittenniszeretne.Ezértkialakulhategyfelfeléésegylefelé vezető spirál egyaránt. Jó esetben a belső interpretáció értelmes döntésekhez vezet.

Rosszesetbenviszontaprimitívbelsőinterpretációszélsőségesgondolatokraéscse- lekedetekreösztönöz,ezekpedigmegteremtikabelsőszükségletétavilágrólalkotott képtovábbieltorzításának.„Azemberönmagamegvalósítója,szimbolikusmodelleket konstruáló általános képességével létrehozza azokat a sajátos képességeket, amelyek meghatározzák.Vagyis[…]azemberideológiák,atársadalmirendsematikusképeinek konstruálásávalválikjobbvagyrosszabbpolitikaiállattá.”(Geertz,1994.48.)

Amúltrólszólóinterpretációkkülönösenerőshatástgyakorolnakazegyénbelsőinter- pretációiraésezáltalagondolkodásáraéstetteireis.Nemcsoda,hogyeztahatástmin- digmindenközösségkiakarjahasználniamagaegységénekéscselekvőképességének megerősítésére.Nagykülönbségekvannakazonbanazilyencélúinterpretációkközötta tekintetben,hogymilyentettekrebuzdítanak,milyenértékrendetállítanakfel,ésmilyen mértékbentorzítjákelamúltbantörténteket⁶.Amaimoderntársadalombanazegyén folyamatosankivantéveegyoldalútörténelmiigazságokatsulykolómanipulációknak, és az emberitermészet eredendőeninkábbfogékonyrájuk, mintsemhogy ellenállna ezeknek.

Hafékenakarjuktartaniamúlttalkapcsolatostévedések,téveszmékésmanipulációk terjedését,elsősorbanatörténettudományratámaszkodhatunk.Nemazért,mertatörté- nészeketúgyáltalábantévedhetetlennekvagy„megvesztegethetetlennek”tarthatnánk, hanem mert ez a diszciplína rendelkezik azzal az intézményesített tudással, amelyre ehhezszükségvan.Atörténészeknekanemzetközitudósközösségáltalkidolgozottés elfogadottkutatásimódszereketésszabályokatalkalmazvakelldolgozniuk.Amunkájuk

5 „Ajelentőskérdés[nemazigazság,hanem]inkábbabizalom,amelysokféleképpenkialakulhat.Végül azonbanadöntés,hogybízom-eegyszemélyben,egyintézményben,egyforrásbanvagyegytörténelmi beszámolóban,számostényezőmérlegelésétőlfügg,ésavégsőítéletakorábbitapasztalatokon,politikai preferenciákonstb.alapul.Ezértafranciaforradalomtörténeténekegymássalvitázófeldolgozásaitnemlehet csaktisztánracionáliskritériumokalapjánértékelni.”(Jordanova,2000.96.)

6 „Mígazantidemokratikusnemzetieszmeáltalihletettpolitikaiszocializációanemzetilétetabszolutizálvaa tekintélyelvet,afeltétlenengedelmességetésanemzetilátószögegyedüliérvényéttekintikívánatosnevelési célnak,addigademokratikusnemzetineveléskorakölcsönösfüggőségésafelelősségelve,aviláglátások lehetségessokfélesége,anyíltságésatürelemszempontjavezérliaszocializációsfolyamatot.”(Claussen, Wasmund,1982).In.CsepeliGyörgy:Nemzetáltalhomályosan.SzázadvégKiadó,1992.90.

(5)

eredményeit pedig szakmai diskurzusok keretében,szigorúminőségikritériumoknak megfelelve kell bemutatniuk és megvéde- niük.Nemcsakatörténészekáltalfeltártak megismerésére,hanemarájukjellemzőkri- tikusszemléletelsajátításáraisszükségünk van ahhoz, hogy a mindennapi életben is kontrollálni tudjuk az előítéletekre, törté- nelmiönigazolásokraésleegyszerűsítővéle- ményekmegfogalmazásáravalótermészetes hajlamunkat(Wineburg,2007).

Nyilvános történelem, történelmi emlékezet és a történettudomány A történelemtanítás is elsősorban a törté- nettudományra támaszkodhat, amikor óva- tosságra és kritikai beállítódásra igyekszik nevelniafiatalokat.Megtanítaniőketúgyis látni a világot, ahogy nem lennének képe- sek az iskolában megtanult szempontok és összefüggéseknélkül.Ugyanakkoregytör- ténelemtanársokkalkevésbéfüggetlenítheti magátanyilvánostörténelemésatörténelmi emlékezethatásaitól,ésamimégfontosabb, nemtehetúgy,minthaadiákoktörténelem- szemléletét csakaziskolábantanultakala- kítanák.

A nemzetközi szakirodalomban sokszor találkozhatunk aheritage vagy apublic historyfogalmával.Ezenaztatárgyiésszel- lemi„örökséget”értik,amelyetegyközösség amúltrólnemzedékrőlnemzedékreáthagyo- mányoz. Ebbe beletartozik minden, amit a jelenésajövőszempontjábólfontosnaktar- tanakmegőrizniéstovábbadni(pl.tárgyak, épületek, emlékművek, festmények, tradí- ciók, életrajzok, emlékiratok, történetek).

Magyarnyelvena„történelmihagyomány”

vagy a „nyilvános történelem” fogalma feleltethetőmegalegjobbanejelentésnek.

Ugyanakkoraheritage fogalmába ma már sokszorbeleértikaztis,ahogyazembereka mindennapiéletbenamagukegyénitapasz- talatai,családiérintettségükvagyszemélyes benyomásaik szerint gondolkodnak a múlt egyes eseményeiről és szereplőiről.Vagyis valamiolyatis,amitmi„történelmiemléke-

zetnek”hívunkinkább.Azangolnyelvűszakirodalombanistalálkoznimamáramemory fogalmánakilyenértelműhasználatával,megkülönböztetveaztatörténészszakmaáltal A nemzetközi szakirodalomban

sokszor találkozhatunk a heri- tage vagy a public history fogal- mával. Ezen azt a tárgyi és szel- lemi „örökséget” értik, amelyet egy közösség a múltról nemze- dékről nemzedékre áthagyomá-

nyoz. Ebbe beletartozik min- den, amit a jelen és a jövő szempontjából fontosnak tarta-

nak megőrizni és továbbadni (pl. tárgyak, épületek, emlékmű-

vek, festmények, tradíciók, élet- rajzok, emlékiratok, történetek).

Magyar nyelven a „történelmi hagyomány” vagy a „nyilvános történelem” fogalma feleltethető meg a legjobban e jelentésnek.

Ugyanakkor a heritage fogal- mába ma már sokszor beleértik azt is, ahogy az emberek a min-

dennapi életben a maguk egyéni tapasztalatai, családi érintettségük vagy személyes benyomásaik szerint gondol- kodnak a múlt egyes eseményei-

ről és szereplőiről. Vagyis valami olyat is, amit mi „törté-

nelmi emlékezetnek” hívunk inkább. Az angol nyelvű szak- irodalomban is találkozni ma

már a memory fogalmának ilyen értelmű használatával, megkülönböztetve azt a törté- nész szakma által művelt

történelemírástól.

(6)

művelttörténelemírástól.⁷Leginkábbesokféleforrásbóltáplálkozóéssokfélerétegből állóközöstörténelmiemlékezetorientáljaésmotiváljaamindennapiemberektörténelmi érdeklődését és identitását.Az ismeretforrásoksokféleségéből,valamint a személyes tényezőkésélményekkomplexitásábólkövetkezik,hogyakáregyesszemélyek,akár nagyobb közösségek történelmi emlékezetéről van szó, ezek nagyon stabil alapokon nyugszanak,ésbáregyesrészleteikbenfolyamatosanváltoznak,egészükbancsaknagy történelmi megrázkódtatások hatására mennak át gyors és jelentős változásokon.A nyilvánostörténelemésatörténelmiemlékezetegyüttmegfeleltethetőannak,amitJörg Rüsen„gyakorlatiéletnek”nevez,samelyneklassú,defolyamatosváltozásátegyönma- gábavisszatérőkörkörösfolyamatkéntábrázolta(1.ábra).

7 „…atörténelmiemlékezet[memory]mélyenátélt;megerősítiaközösségösszetartozását,akollektívidenti- tásokatésaközösellenségképeket;amúltmegőrzéséveléskiszínezésévelvirágzik.Atörténelem[history]

elemzőésintellektuális;PierreNorakifejezéséthasználvaegyszerre»tartozikmindenkihezéssenkihez«,és abizonyítékokonalapulókritikáraésfolyamatosfelülvizsgálatraépül.”(Seixas,2016)

1. ábra. Jörg Rüsen modellje a mindennapi élet és a történettudomány kölcsönhatásáról (Megill, 1994. 49. alapján)

Rüsenabbólindultki,hogyazegyéneknek,közösségeknek,nemzeteknekmindigszüksé- gükvanidőbeliorientációra.AHonnan jöttünk?ésHovátartunk? típusúkérdésekrevaló válaszkereséstermészetesszükségleteazemberigondolkodásnak.Aközöstörténelmi emlékezetfolyamatosanhatássalvanazemberekidentitására,ajelenreésjövőrevonat- kozógondolkodására,életbentartvaésalakítvaazérdeklődésüketamúltbanlejátszódott különbözőeseményekiránt.Azérdeklődésfókuszaifolyamatosanváltoznak,másésmás történelmiproblémákésváltozásokkerülnekelőtérbe,megteremtveazigénytamúltban lejátszódottakpontosabbfeltárásához.Amindenkorijelenaktuálisproblémáiésváltozó érdeklődése különösképpen a mai modern, pluralisztikus társadalmakban állandóan új szempontokat és kérdéseket vetnek fel. Ezek pedig folyamatosan új impulzusokat adnakaprofesszionálistörténészeknekis,akikaközvéleménytfoglalkoztatótémákat kutatási kérdésekké alakítjákát, és a maguk által kifejlesztett kutatási és bizonyítási módszerekkeligyekeznekválaszokatésmagyarázatokatadniezekre.Bárőksemtudják

(7)

teljesenfüggetlenítenimagukatasajátkoruktársadalmiéskulturáliskörnyezetétől,az általukkészítettinterpretációknormálisesetbentúlmutatnakazideológiákáltalvezérelt, vagyamindennapigondolkodásbanélőábrázolásokon.Atörténetikutatásokethoszához ugyanisszorosanhozzátartozikegykritikusésigazságkeresőértékrend.Atörténetírás Rüsenmegfogalmazásában„túllépazonapartikularitáson,ahogyamindennapiéletben a»józanész«orientáljaacselekedeteket”(Megill,1994.51.).Atörténészekkutatásainak újeredményeiaztánkülönféleinterpretációkformájában,sokfélecsatornánkeresztül ismerttéválnakaszélesebbközvéleménykörébenis,gazdagítvaésalakítvaaközöstör- ténelmiemlékezetet(deGroot,2009).Ezpedigegyüttjárazzalis,hogyújszempontok éskérdésekvetődnekfel,safolyamatkezdődhetelölről.Esokathivatkozottmodell magyarázatkísérletarra,hogyazemberekmúltrólkialakítottképeésatörténettudományi kutatásokmiértvannakfolyamatosváltozásban,éshogyefolyamatramikéntgyakorol hatást a mindenkori jelen a maga problémáival ésszemléletével. Rüsen mindezzel a múltrólszólóinterpretációkjelenreésjövőregyakorolthatásánakjelentőségéreisfel akartahívniafigyelmet.

Napjainktörténelmivitáiaztmutatják,hogyamindennapitörténelmiemlékezetésa történetikutatásokközöttlezajlópárbeszédéskölcsönhatásegyáltalánnemegyszerűés problémamentes.Egyrekétségesebb,hogyatörténettudományikutatásokeredményei valóbanbeépülnek-eéshatássaltudnak-elenniamindennapigondolkodásra.F.Dárdai Ágnesmár2010-bennálunkiselkezdtevizsgálnieproblémaösszetevőit(F.Dárdai, 2010).Atörténetiemlékezetettáplálóforrások(pl.képzőművészetialkotások,állami megemlékezések,mondák,anekdoták,városilegendák,atörténelmitémájúregények, filmek, számítógépesjátékok)sokkal érdekesebbekés könnyebben elérhetők a fiata- lokésaköznapi emberek számára is,mintatörténettudományi források (pl.cikkek, tanulmányok,monográfiák,tudományosviták és konferenciák).Ráadásula történeti hagyományésemlékezetkészválaszokatkínál,amelyekkelkönnyenlehetazonosulni (pl.hősökésgazemberek,barátokésellenségek).Ezzelszembenatörténettudományi szemléletreatermékenybizonytalanság,akétkedésésakritikusságajellemző,merta történésznemfogadjaelkritikanélkülakészválaszokat.Folyamatosanújkérdéseket teszfel,újforrásokutánkutatvagyújraértelmeziazazokbólkiolvashatóinformációkat, ésezekethasználjafelakorábbiállításokmegerősítésérevagymegcáfolására.Ígyaztán atörténetiemlékezetbenélőképhezképestsokkalellentmondásosabbaz,amitatörté- nettudománymondakáranemzetitörténelemről,akárazegyeseseményekrőlésszerep- lőkről(1.táblázat).Kérdés,hogymennyireakaréstudatörténelemtanításközvetítenia történelmiemlékezetésatörténettudományközött.

1. táblázat. A történelmi hagyomány és a történettudomány által közvetített kép a múltban történtekről Történelmi hagyomány és emlékezet Történettudomány

– nemzetiközösségtudatésbüszkeségápolása

– leegyszerűsítettvilág:hősökésgazemberek, barátokésellenségek,igazságéshamisság

– egyértelműéskétségeketnemismerőtörté- nelmiigazságtétel

– öröktörténelmiigazságok

– örökellenségek

– erkölcsiigazoláséstörténelmielégtétel nyújtása

– viták

– egymástóleltérőinterpretációk

– bizonyításokéscáfolatok

– tárgyilagosság, önkritikus elemzések, érté- kelések

– amúltravonatkozótudássalkapcsolatoskét- ségek és bizonytalanságok elismerése, sőt hangsúlyozása

(8)

A történelemtanítás lehetséges szerepei

Atörténelemtanításáltalánoscéljainakmeghatározásakorszintemindigarrólfolyika vita,hogymikapjonnagyobbhangsúlytatörténelemtanításban,atörténelmiemlékezet pozitívmegerősítésekrevágyóigénye,vagyatörténettudománytárgyilagoséskritikus szemlélete:„szeretni ahazát”vagy „megérteni atörténelmet”. Egy2018-ban lefoly- tatottkérdőíveskutatáskeretébentörténelemtanároknakésközépiskolaidiákoknaka történelemtanítás 19 lehetséges feladatát kellett fontossági sorrendbe rakni (Jancsák, 2019).Azeredményaztmutatja,hogyatanárokésadiákokismindakétcéltegyaránt fontosnaktartják(2.táblázat),habárúgytűnik,hogyakritikaigondolkodásfogalmán nemugyanaztértették.

2. táblázat. A magyar történelemtanárok és a tanulók vélekedése a történelemtanítás feladatairól (Jancsák, 2019. 19.)

Peter Seixas a történelemtanítás alternatíváinak megvitatásához Rüsen modelljét fej- lesztettetovább(2.ábra).Aziskolaitörténelemoktatást köztessávkéntamindennapi történelmiemlékezetésatörténettudományközéhelyezte.Avalóságbanazonbanatör- ténelemtanításcélrendszereésgyakorlataáltalábanelmozdulegyikvagymásikirányba.

Az alsó mezőbe csúszás esetén a történelemtanítás a közgondolkodásban leginkább elterjedtés/vagyazaktuálishatalomrészérőlleginkábbtámogatottnarratívaértelmezési keretéthasználja,ésközéppontjábanazabbanfontosnaktekintetttörténetekéshősök állnak.Az iskolai oktatás célja ilyenkor elsősorban ezek társadalmi köztudatba való beviteleésmegerősítéseanélkül,hogyeközben„túlsokablakotnyitnaakritikákhozés avitákhoz”(Seixas,2016).Ezzelszembenatörténelemtanításfelsőmezőbekerülésekor afőszerepetatörténettudományszemléleténekésmódszereinekelsajátításakapja.Azzal acéllal,hogyezekissegítsenekkialakítaniazokatazelemzőésértékelőképességeket, amelyekreegypluralisztikuspolitikairendszerbenafiataloknakszükségükvan(Kölbl,

(9)

2015; Lee, 2005). Ilyenkormég a nemzeti történelemforrásaiésinterpretációiiselső- sorbanaforráselemzésésatörténetiábrázo- lásokkritikusolvasásánaknyersanyagaiként jelennekmeg.

2. ábra. Peter Seixas (2016) modellje a történelemtanítás kontextusáról

Atörténelemtanításekétjellemzővonulatát MarioCarretero„romantikus”és„felvilágo- sodott” hagyománynak nevezte (Carretero ésBermudez,2012).Azutóbbimegjelenése a70-es,80-asévekbenösszefüggöttakonst- ruktivistapedagógiaialapelvekelterjedésé- vel.Hasteszerintakétfélefelfogástazisjól megkülönböztetiegymástól,hogyazegyén- ben lejátszódó kognitív folyamatokat vagy aszociokulturálishatásokszerepéttartják-e fontosnak (Haste, 1993).A konstruktivista modellazegyénmindennapigondolkodását elbizonytalanítókihívásokattartjaaleghaté- konyabbpedagógiaieszköznekahelyestör- ténelmigondolkodáskialakításához.Kogni- tív konfliktusokat alakít ki, vagyis konkrét példákonkeresztülszembesítiatanulókata

mindennapitörténelmigondolkodáshibáivaléskorlátaival,ígyalakítvakibennükegy kritikusésreflektívbeállítódástamúltinterpretációivalkapcsolatban(Duquette,2012).

Mindeközbenkisebbjelentőségettulajdonítannak,hogyezazújtörténelemszemlélet mikéntágyazódikbeatanulótkörülvevőszociokulturálisfolyamatokbaéskontextusba.

Akonzervatívésaneokonzervatívmegközelítésekviszontéppenatanulótkörülvevő társadalmikontextusszerepétemelikki.Azegyénmúltrólalkotottfelfogásátalapvetően egyirányíthatószocializációsfolyamattermékénektartják.Tehátszerintükakívánatos

Peter Seixas a történelemtaní- tás alternatíváinak megvitatá- sához Rüsen modelljét fejlesz- tette tovább (2. ábra). Az iskolai

történelemoktatást köztes sáv- ként a mindennapi történelmi

emlékezet és a történettudo- mány közé helyezte. A valóság- ban azonban a történelemtaní- tás célrendszere és gyakorlata általában elmozdul egyik vagy másik irányba. Az alsó mezőbe csúszás esetén a történelemtaní- tás a közgondolkodásban legin- kább elterjedt és/vagy az aktuá- lis hatalom részéről leginkább támogatott narratíva értelme- zési keretét használja, és közép- pontjában az abban fontosnak tekintett történetek és hősök áll-

nak. Az iskolai oktatás célja ilyenkor elsősorban ezek társa- dalmi köztudatba való bevitele

és megerősítése anélkül, hogy eközben „túl sok ablakot nyitna

a kritikákhoz és a vitákhoz”

(Seixas, 2016). Ezzel szemben a történelemtanítás felső mezőbe kerülésekor a főszerepet a törté- nettudomány szemléletének és

módszereinek elsajátí- tása kapja.

(10)

társadalmicéloknak megfelelőtörténelmigondolkodást és tudást ki lehetalakítania felnövekvőgenerációbananélkülis,hogyazegyestanulókbanténylegesenlejátszódó mentális folyamatokkal különösebben foglalkozni kellene (Haste, 1993). Carretero szerintez a magyarázata,hogy a konstruktivistakutatásokmiértnemszentelteksok figyelmetazidentitásügyeinek,atörténelemtanításhagyományosromantikusszemléletű művelőipedigmiértnemfoglalkoznakigazánazegyénekbenlejátszódóaktívkognitív folyamatokkal.Carreteroszerintahhoz,hogymegérthessükatörténetinarratívákteljes komplexitását,egyolyanszemléletűszintézisrelenneszükségapedagógiaikutatások- ban,amelymegmagyarázandóproblémakéntkezeliaztis,ahogyazegyénatörténelmi narratívákatbefogadja,ésazokatakulturálisfolyamatokatis,amelyeksoránenarratívák létrejönnekésértelmezéstnyernek.Valószínűlegugyanilyenszintézisrelenneszükség atanulóktörténelemszemléleténekéstörténelmitudatánakeredményesalakításáhozis.

Seixasahídszerepéttartanákívánatosnakatörténelemtanításszámáraaköztudatban élő,nagyonsokféleforrásbóltáplálkozómindennapitörténelmitudatésatörténettu- dománykritikusmegközelítésmódja,illetveannakfolyamatosanmegújulóeredményei között.Szerinteezagyakorlatbanaztjelenti,hogyképzetttanárokkellőszakmaiautonó- miávalrendelkezve,lehetőségeketteremtenekatörténelmiköztudatbanélőésadiákok általisismertvéleményekkritikustörténetivizsgálatára.Vagyisaziskolaadiákokon keresztül hatna vissza az egész közösség történelmi szemléletére és kultúrájára. Ez valójábannemegyköztespozícióaközösségbenélőtörténelmiemlékezetésatörté- nettudományrajellemzőkritikusszemléletközött.Alapvetőenezisakritikusszemlélet kialakításáthangsúlyozzaolyanmódon,hogyaziskolábanzajlókritikaielemzésmég közvetlenebbül irányuljon a közösségi emlékezetben szerepet játszó eseményekre és történelmiábrázolásokra.

Vannak,akikatörténelemtanításhelyzetétSeixashozképestsokkaldetermináltabbnak tartják.PéldáulSirkkaAhonenszerintatörténelemoktatásnemazakadémiaitörténelem ésanyilvánostörténelemközötthelyezkedikel,hanemmagaisanyilvánostörténelem része(3.ábra).Nemazakadémiaitörténelemproduktuma,mivelatartalmátazállami emlékezetpolitikaésazaktuálistársadalmiigényekhatározzákmeg.Atörténelemoktatók

„összekapcsoljákazepisztemológiaiérvényességalapvetőkövetelményeitatársadalmi relevanciaésapedagógiaimegvalósíthatóságkövetelményeivel”(SirkkaAhonen,2014).

UgyanakkorAhonenszerintisamúltrólszólóképetalakítóháromnagyterületkölcsönö- senhategymásra.Ennekakölcsönhatásnakafeltárásanálunkisatörténelemdidaktikai kutatásokkülönösenfontosfeladatalenne,példáulúgy,ahogyF.DárdaiÁgnesaztmár régótasürgeti:„Sokkaltöbbempirikuskutatásravanszükségahhoz,hogymegtudjuk, melyekatörténelemtanulásánakfeltételei:milyengondolkodásiműveletekáltaljutnak elatanulókatörténetifogalmakhoz,képzetekben?Hogyanformálódiktörténelmiiden- titásuk?”(F.Dárdai,2006.28.)

(11)

8 KiválópéldájaennekaPécs8program,emelynekcéljaatudományosismeretterjesztésolyanfórumainak megteremtéseésösszehangolása,melyekáltalapécsicivilekisbekapcsolódhatnakPécs1945és1990közötti történetefeltárásába.

https://pecs8.hu/

3. ábra. A történelem alkotásának területei (Ahonen, 2017. 44.)

PeterLeeiselfogadjaatársadalmiigényekrelevanciájátazoktatásban,ugyanakkora történelemtanításautonómiájátmégegydemokratikustársadalombanisfontosnaktartja megőrizni:„atörténelemnemarraszolgál,hogybizonyosfajtaállampolgárokatnevel- jünkki[…]atörténelemnekvannéhányfontosközösértékeademokráciával:feltéte- leziaz érvelés szabadságátésa nyitottságot a tényeken alapuló érvekre.Feltételeziaz emberek iránti tiszteletet,ésazt,hogyegyenlően kezeljük őket, mint az érvek forrásait.

Atörténelemtanulásvalószínűlegarraösztönziatanulókat,hogykomolyanvegyéka demokráciát,deeztávolrólsemjelentiazt,hogyazoktatásbanazlenneaszerepe,hogy demokratákatneveljen.”(BeretadaSilva,2012.224.)

Nemkönnyű ésidőnkéntzavarbaejtőszakmaifeladatatörténelemtanításkétfajta céljánakegyüttesmegvalósítása.Egyszerremegadniadiákoknakanemzetihagyomá- nyokkaléstörténelmiközösséggelvalóazonosuláspozitívélményeit,ugyanakkormeg- tanítaniőketazezekalapjáulszolgálótörténelmiinterpretációkésábrázolásokreflektív olvasásárais.Afiatalabbtanulókkalkönnyebbenmegszerettethetőatörténelemtanulás alelkesítőésszínestörténetekkel,ezértilyenkorérdemesmegismertetniőketaközös történelmihagyománytjelentőmondákkal,legendákkal,emlékhelyekkel,szimbólumok- kal,atörténelmiemlékezetáltalelőtérbeállítotthősökkeléshőstettekkel.Későbbaztán ugyanezenpéldákravisszalehettérniatörténelmivalóságésatörténelmiemlékezet közöttiellentmondásokvizsgálatacéljábólis.Atörténelmiemlékezettelésatörténelmi interpretációkkal összefüggő reflektív gondolkodás kialakításának nagyon jó tárgya ésterepelehetalakóhelymúltjánakkutatásais,összekapcsolvaahelyitörténéseketa nagytörténelmiváltozásokróltanultakkal⁸.Számosnemzetközipéldáttalálnimárarra is,hogyamúltegyeseseményeirőlfolyóaktuálisviták,vagyisatörténelmiemlékezet problematikájaexplicitmódonismegjelenítikatörténelemoktatásban.Konkrétpéldá- konkeresztültudjákugyanisaleginkábbmegérteniadiákok,hogymiértválnakegyes

(12)

történelmi kérdések érzékeny társadalmi vitatémákká. Eközben megtapasztalják azt is,hogyaszemélyesélményekésacsaládi háttérismilyenmeghatározószerepetjátszik abban, ahogy az emberek a múlt bizonyos eseményeihezviszonyulnak(vanBoxtelés mtsai,2015).

Azilyenújmegközelítésmódokésmód- szerekelterjedéseazonbanegy-egyország- bannematanárokdöntésénmúlikelsősor- ban,hanemsokkalinkábbazaktuálisokta- táspolitikaszándékaitólésahelyitársadalom általánostörténelmikultúrájátólfügg.

A történelmi tudat működése és fejlődése ASeixas-félemodellsegítségévelfelvázolt alternatívákakármelyike iscsakakkortel- jesülhet,haatörténelemórákképesekvalódi hatástgyakorolniadiákoktörténelmigon- dolkodásáraéstudatára.Éppenamegfelelő hatáseléréseérdekébenérdemeskihangsú- lyozni,hogyittkétegymássalösszefüggő, de egymástól jól megkülönböztethető fej- lesztésiterületrőlvanszó.⁹Atörténelmigon- dolkodásalapvetőenazzalfoglalkozik,hogy a múlttal kapcsolatban milyen kérdésekre akarok választ találni, hol éshogyan kere- sekforrásokatésbizonyítékokatalehetséges válaszokhoz, és mindezek alapján hogyan fogalmazommegaválaszomat.Etekintet- benatörténettudomány vizsgálati módsze- reiésértelmezésikereteinyújtjákalegjobb mintákat a történelmi témák iránt érdeklő- dőknek.Az iskola sokat tehet ezek megis- mertetéséért,sőt megvan a lehetősége arra is, hogy a történelemórákon végzett tevé- kenységekkel olyan képességet fejlesszen ki, olyan intellektuális eszközöket adjon a diákok számára, amelyek felnőttkorban és az élet más területein is jól alkalmazhatók lehetnek, pl. jó kérdések megfogalmazása,

9 E fogalmak értelmezése és definiálása áll annak a nemzetközi konferenciának a középpontjában is, amelyetagraziegyetemrendezmajdmeg2020ápri- lisában (TÖRTÉNELMI TUDAT – TÖRTÉNELMI GONDOLKODÁS–TÖRTÉNELMIKULTÚRA.

A történelemdidaktika és a történelemoktatás alapvető fogalmai interkulturális perspektívákban. Reflexiók az eredményekre - Kihívások az új generáció számára.

https://grazconference2020.uni-graz.at/en/).

Nem könnyű és időnként zavarba ejtő szakmai feladat a történelemtanítás kétfajta céljá- nak együttes megvalósítása. Egy-

szerre megadni a diákoknak a nemzeti hagyományokkal és tör- ténelmi közösséggel való azono- sulás pozitív élményeit, ugyan- akkor megtanítani őket az ezek

alapjául szolgáló történelmi interpretációk és ábrázolások reflektív olvasására is. A fiata-

labb tanulókkal könnyebben megszerettethető a történelemta-

nulás a lelkesítő és színes törté- netekkel, ezért ilyenkor érdemes

megismertetni őket a közös tör- ténelmi hagyományt jelentő mondákkal, legendákkal, emlék-

helyekkel, szimbólumokkal, a történelmi emlékezet által elő- térbe állított hősökkel és hőstet- tekkel. Később aztán ugyanezen példákra vissza lehet térni a tör-

ténelmi valóság és a történelmi emlékezet közötti ellentmondá- sok vizsgálata céljából is. A törté-

nelmi emlékezettel és a törté- nelmi interpretációkkal összefüggő reflektív gondolko- dás kialakításának nagyon jó tárgya és terepe lehet a lakóhely múltjának kutatása is, összekap-

csolva a helyi történéseket a nagy történelmi változásokról

tanultakkal.

(13)

relevánsinformációkösszegyűjtése,különbözővéleményekkritikusösszehasonlítása, komplexhelyzetértékelés,asajátvéleménytényekkelésérvekkelvalóalátámasztása (Kojanitz,2013).

A történelmi tudat kérdései nem a múlt egyes eseményeire, hanem általában saját magamésamúltközöttikapcsolatokrólszólnak:pl.mekkorajelentőségettulajdonítoka múltbantörténteknek;miaz,amitfontosnaktartokbelőlemegőrizni;mikéntformálják amúltrólszerzettismereteimazemberivilágműködésérőlkialakítottelképzeléseimet, mikéntbefolyásoljákadöntéseimetésazt,ahogyajelenrőlésajövőrőlgondolkodom.

Eszemélyesjellegmiattatörténelmitudatkiformálódásábanacsaládnak,aszociokultu- ráliskörnyezetnekésaszemélyeséletútnaképpúgyszerepevan,mintamagamválasz- totta életmintáknak, példaképeknek és eszmei ideáloknak. Ehhez a nagyon összetett személyiségterülethezkelleneutattalálni,amikorazegyesemberektörténelmitudatára ésatársadalomáltalánostörténelmikultúrájáraszeretnénkhatástgyakorolni.

StéphaneLévesqueszerintajelenrőlésjövőrőlalkotottképésamúltinterpretációi közötti kölcsönhatás minősége annak a történelmi kultúrának a színvonalán múlik, amelybenmindezlejátszódik.Atörténelmikultúrafogalmaebbenazesetbenmagában foglaljamindazokatadiskurzusokat,amelyekarrólszólnak,hogyamúltrólkonstru- áltelbeszélésektükrébenegyközösséghogyanértelmeziönmagátésajövőjét,ésaz egyének a saját jelenkori kultúrájuk tagjaiként miként reagálnak a múltban történtek emlékezetére(Lévesque,2018).Etekintetbenpéldáulnagyoneltérőmegközelítésmódok jellemezhetikamúlttalintenzívebbenfoglalkozóegyéneketéscsoportokat(pl.hagyo- mányőrzők,emlékezetpolitikusok,lokálpatrióták,történelemtanárok,történészek)vagy amagasabbtársadalmielismerésértküzdőcsoportokat(pl.nemzetikisebbségek,vallási felekezetek,feministák).

Tipizálható-eaz,ahogyazemberekamúltbantörténtekhezviszonyulnak,ésahogy amúlt,jelenésjövőkapcsolatárólgondolkodnak?Megragadhatók-eebbenminőségi különbségek,ésezekbőlfelrajzolható-eegypotenciálisfejlődésiívatörténelmitudat fejlesztéséhez?AlegismertebbgondolatkísérleteterrevonatkozóanJörgRüsentettemeg, akiszerintatörténelmitudatáltalmegvalósulóidőbeliorientációnakvanegykülsőés egybelsőnézőpontja.Atörténelemfelfediazemberitevékenységáltalformáltkörülmé- nyekidőbelijellegét.Azt,hogymindaz,amikörülveszminket,ésamikívülrőldetermi- náljaalehetőségeinket,egyidőbenfolyamatosanlezajlóváltozássorozateredményeés pillanatnyiállapota.Ugyanakkoratörténelemfelfediazemberiszubjektivitás,vagyis saját magunk megértésének időbeli dimenzióját is, vagyis azt, hogy amit magunkról gondolunk,ugyancsakidőbenformálódóidentitásokbóltáplálkozik.Kialakulbennünka történelmiidentitás,ésezáltalegynálunknálsokkalkorábbtóllétezőésminketistúlélő

„halhatatlan”közösségrészénekkezdjükérezni magunkat.A belsővévált történelmi narratíva„időbeliorientációtadagyakorlatiélethez,mobilizáljaazidőbeliségrőlszerzett tapasztalatokemlékét,fejlesztiazidőbeliegészénekzavarbaejtőfogalmát,ésagyakor- latiélethezkülsőésbelsőidőbeliperspektívákatad”(Rüsen,2006.78.).Rüsenszerint atörténelmitudatmindeztháromkülönbözőkompetencia,atapasztalatkonpetenciája (képesészrevenniésmegragadniegykorszakjelentőleltérősajátosságait),azértelmezés kompetenciája(képesamúlttalkapcsolatostapasztalataitfelhasználniajelenésajövőre vonatkozó várakozások megértéséhez) és az orientációs kompetencia (képes a múlt interpretációjánakfelhasználásáraajelenlegiaktuálishelyzetkezeléséhez)segítségével valósítjameg.

Azzalkapcsolatban,hogyezazéletbenhogyanvalósulmeg,Rüsennégyjellemző típustkülönböztetmeg:hagyományos,példakereső,kritikusésgenetikus.

Ahagyományostípusraahagyományokéletbentartása,amúlthozvalókötelmikap- csolatérzésejellemző.Ezkifejeződhetaközöseredettudatfontosságánakvagyakorábbi kulturáliséletminták,erkölcsiértékrendekfolytonosságánakhangsúlyozásában.Ebbena

(14)

gondolkodásmódbanamúltajelenésajövőszempontjábólszintemindenmásnálfon- tosabbszerepetjátszik.

Apéldakereső típuskulturális mintákatésazemberiéletrejellemzőszabályszerű- ségeketkeresamúltban.Azeseményekmegismerésénekjelentőségétszámáraazadja meg,hogyazokvalamilyenjelennekszólóüzenetetéstanulságothordozhatnak.Mindez azonafeltételezésenalapul,hogyazemberimagatartásjellemzőiváltozatlanok,illetvea jelenbenelfogadottértékrendekéserkölcsielvekalkalmazhatókamúltravonatkozóanis.

Akritikustípusazelőzőkettővelellentétbentagadjaamúltbólfakadóésamúltban fellelhetőörökkulturáliséserkölcsiértékeklétezését.Céljaatörténelemvizsgálatával éppen azt feltárni, hogy mindaz, amit a jelen követendő történelmi hagyományként ápol,politikaivagykulturálisszabálykéntkövet,hogyanvezethetővisszaegykorábbi korszaksajátosgondolkodásmódjáravagyaktuálisérdek-éserőviszonyaira.Akritikus típusellen-narratívákatkészít,ésideológiaikritikátfogalmazmeg.Atörténelemezáltal nemcsakelveszítierejétésjelentőségétajelenbenésajövőben,hanemsokkalinkábbaz elérnikívánttársadalmiéspolitikaiviszonyokellentétekéntjelenítődikmeg.Az1888- bankészültnemzetközimunkásindulószövegejólpéldázzaeztafajtaszembeállítást:

„Amúltatvégképpeltörölni,/Rabszolga-had,induljvelünk!”Agenetikusvagyszár- maztató típustörténelemszemléleténekközéppontjábana változás áll, ez adja meg a múltértelmét.Atársadalmiéletteljeskomplexitásátazidőbeliváltozásperspektívájából vizsgálja.Azidentitásösszetevőitisegyszüntelenváltozásbólállótörténelmifolyamat- talösszefüggésbenvizsgálja.Azerkölcsiértékekfejlődésétésváltozásátanézőpontok pluralizmusaszempontjábólértelmezi.Vagyisatörténelmetajelenaktuálisértelmezési keretében vizsgálja és értelmezi, lehetőséget adva, hogy az emberi tevékenység egy újvilágothozzonlétre.Arégikulturálisanöröklődöttéletmintákatpozitív„modern”

konfigurációkkáigyekszikátalakítani,aváltoztatásokkaltévelehetővéamegtartásukat.

Ajövőbelilehetőségeketéskorlátokatisamúltbantörténtekbőlésajelenbenhozott döntésekbőligyeksziklevezetni.

Rüsenszándékaetipológiaelkészítésévelleginkábbazvolt,hogysegítségetadjona történelemtanításnakacélokkijelöléséhez,illetveatanulóimegnyilvánulásokértelme- zéséhezatörténelemitudatfejlesztéseszempontjából.Elképzelhetőnektartottaaztis, hogyetipológiavalamilyenmértékbentükröziatörténelmitudatérésénekfolyamatátis.

Atanulóktörténelmigondolkodásávalfoglalkozóempirikuskutatásokeztazonbannem látszanakalátámasztani.

Azisfélrevezetőlenne,haaztgondolnánk,hogyazemberekmindigmindenhely- zetbenugyanolyanmódon,csakazegyik,vagycsakamásiktípusrajellemzőenviszo- nyulnakamúltbantörténtekhezésazokinterpretációihoz.Bizonyostörténelmiesemé- nyekkelkapcsolatbanazegyénszemélyesérintettsége,egyközösségirántimagasfokú elkötelezettsége vagy vallásos hite jelentősen befolyásolhatja ezt.Vagyis lehet, hogy valakirealapvetőenakritikusvagyagenetikustörténelemszemléletajellemző,deegyes témákhozőisinkábbatradicionálismegközelítésseléselkötelezettséggelviszonyul.¹⁰

10 EgynéhányévelezajlottkutatáskeretébenSamWineburgésmunkatársaösszehasonlította8vallásostör- ténészés8szkeptikustörténészszóbelireflexióitolyanszövegekolvasásaközben,amelyektémájapozitív szerepetjátszikavallásosemberekgondolkodásában(abibliaiExodusésaHálaadástörténete).Azttapasz- talták,hogyetörténetektörténetivalósággalvalóösszevetésesoránavallásosanelkötelezetttörténészek igyekeztekmegoldásttalálniavallásosmeggyőződésükésatörténettudóstólelvártkritikusszemléletük közöttiellentmondásra.Wineburgebbőlaztakövetkeztetéstvontale,hogymégahivatásostörténészek esetébensemérdemesatörténetimegértésrőlúgygondolkodni,mintamiegyönmagávalmindigmegegyező egységeskonstrukció.Szerinteezinkábbegykoordinátarendszerbenmozog,amelynekvertikálistengelyéta történettudományáltalmeghatározottnövekvőintellektuáliskifinomultság,ahorizontálistengelyétpedigaz identitásésazelkötelezettségjelenti.Akísérletegyikvallásosrésztvevőjeeztígyfogalmaztameg:„azérett- ségaztjelenti,hogymegértjükamúltértékét,ahogyaztahagyományábrázolja,mertvalójábanazemberek

(15)

Rüsentörténelmitudatrólalkotottmodelljeimegtermékenyítőenhatottakatörténele- moktatásmegújításátcélzóelméletiésgyakorlatikutatásokra.StéphaneLévesque(2018) szerintatörténelmitudatműködésébennégykompetenciajátszikszerepet,ésekompe- tenciákműködésétegyfogaskerekekbőlállómodellelábrázolta(4.ábra):

– Vizsgálatikompetencia:képességtörténelmikérdésekkidolgozásáraésbizonyítéko- konalapulóvizsgálatokelvégzésére.

– Történelmi gondolkodási kompetencia: képesség gondolkodni a témáról a törté- nelmikulcsfogalmaksegítségéve(pl.történelmijelentőség,történelmiváltozások, történelmiokok).

– Orientációskompetencia:képességösszekapcsolniamúltravonatkozóinformáció- katésnarratívákatasajátgyakorlatiéletével.

– Narratívkompetencia:képességkiolvasni,létrehozniésmegérteniatörténetinarra- tívákszerkezetét.¹¹

nemtörténészkéntélnekéshalnakmeg,hanememberekkéntélnekéshalnakmeg…éltetőtáplálékravan szükségükamúltból;arravanszükségük,hogykörülöttükolyanembereklegyenek,akikkelközösekagon- dolataikésazeszményeik,valamintazethoszukésazerkölcsikereteik”.(GottliebésWineburg,2012.102.)

11 KönnyenfelismerhetőebbenaRüsenésanémettörténelemdidaktikusokáltalkialakítottFUERmodell hatásais,amelybenatörténelmigondolkodáskompetenciájánbelülnégydimenziótkülönítettekel:vizsgá- latikompetencia;módszertanikompetencia;atörténelmiinformációkhasználata;szakismeret.Ezutóbbin elsősorbanatörténettudományspeciálisfogalmainakalkalmaznitudásátértve(Körber,2011).

4. ábra. A történelmi tudatot mozgató kompetenciák (Lévesque, 2018)

MindeztLévesqueatörténelmiszimbólumok,példáulatörténelmiszemélyeketábrázoló szobrokkörülfelizzóvitákkalösszefüggésbengondoltaát.Úgylátta,hogyazegyes kompetenciák révén olyan kérdéseket tudunk megfogalmazni, amelyek segítenek az ilyenjellegűfeszültségekhiggadtmegbeszélésébenésfeloldásában.Példáulazorientá- cióskompetenciailyenjellegűkérdésekmérlegeléséreösztönöz:Milyentanulságokkal szolgálazadotttörténelmiszemélytevékenységeésazutókoráltalimegítélésénekvál- tozása?Hogyanbefolyásoljákazemlékművekamúltrólésajövőrőlalkotottképünket?

(16)

Hogyanhatazezekrőlalkotottvéleményemreazaszélesebbértelembevetttörténelmi kultúra,amelybenélek?

Lévesqueösszekapcsoltaatörténelmitudatáltalameghatározottnégykompetenciáját:

vizsgálati,gondolkodási,orinetációs,narratív,atörténelmigondolkodásRüsenáltalleírt négyjellemzőtípusával:tradicionális,példakereső,kritikus,genetikus(3–6.táblázat).

Ennek segítségével még árnyaltabban jellemezhetők a múlthoz való viszonyulások különbözőtípusai,ésjobbanelemezhetővéválikatörténelemtanításkövetelményrend- szere,tartalma,módszertana,illetveazeredményességeatörténelmitudatkialakítása szempontjából.

3. táblázat. A kutatási kompetencia jellemzői a történelmi tudat különböző típusaiban (saját fordítás (Lévesque, 2018) (saját fordítás)

Tradicionális Példakereső Kritikus Genetikus

Amúltbantörtén- teknekcsakegyetlen helyes,atekintélyek általelismertrekonst- rukciójavan.

Amúltravonatkozó kérdéseketúgyfogal- mazzákmeg,hogy azokraegyszerű, véglegesválaszokat lehessenadniajózan észésamindennapi élettapasztalatai alapján.

Atörténet-tudomány- nakmegvanamaga módszertana.

Akérdésekarraszol- gálnak,hogyösszeha- sonlítvaakülönböző korokbantörténteket, ajelenrevonatkozóan ishasznostanulsá- gokatvonhassunkle belőlük.

Különbözőszem- pontúkérdések egymástóleltérő kutatásokhozésmeg- állapításokhozvezet- hetnekugyanarróla múltbélieseményről vagykorszakról.

Azegyénekkülön- bözőkérdéseketés aggályokatvetnekfel, felfedveakulturális relativitásokat.

Akérdéseketolyan kontextusbahelyezik, ésolyanvizsgálati formákatésreprezen- tációkathoznaklétre, amelyeknyitottaka kritikáraésafelül- vizsgálatra.

Tudatábanvannak annak,hogyajövő majdújabbkérdése- ketfogalmazmega múltravonatkozóan.

(17)

4. táblázat. A történelmi gondolkodás jellemzői a történelmi tudat különböző típusaiban

Atörténelmigondol- kodásiképességek azelőzetesenmeg- határozotterkölcsi szabályokésminták elfogadásárakorláto- zódnak.

Nincstávolságamúlt ésajelenközött.

Ahagyományoksta- bilitástbiztosítanaka változásfelett,ezért nemkellmegkérdő- jelezniértéküketés jelentőségüket.

Atörténelmigondol- kodásiképességek egyjólbeváltelemző folyamatalkalmazá- sáthelyezikelőtérbe, amelyörökérvényű szabályokésacselek- vésialapelvekfelis- meréséhezvezethet.

Akülönbözőko- rokbanlezajlott eseményekbőlés változásokbólszerzett tapasztalatokértékes tanulságokkalszol- gálnak.

Atörténelmigondol- kodásiképességek révénfelismerjüka magunkkontextuális jellegétésmeghatáro- zottságát.

Atörténelmijelentő- ségről,azerkölcsről, valamintafolytonos- ságrólésváltozásról vallottfelfogását mindenkorszaka magaértelmezőkere- tealapjánalakítjaki.

Atörténelmigondol- kodásiképességek fogalmakon,szabá- lyokonéskritériumo- konalapulnak.

Akontextusakorok- tóléshelyszínekről függőenváltozik,és ezkorlátozzaannak alehetőségét,hogya múltbeliesemények- bőláltalánoskövet- keztetésekrejussunk éssajáterkölcsifel- fogásunkatamúltban történtekrevetítsük.

5. táblázat. Az orientációs kompetencia jellemzői a történelmi tudat különböző típusaiban (Lévesque, 2018)

Amindigislétező sajátcsoportélet- felfogásánakelfo- gadásaéskövetése.

Amúlt,ajelenésa jövőörökérvényű- enösszekapcso- lódik.

Akonkrételgon- dolásokésesetek általánosszabá- lyokatéselveket kínálnakamai életünkbentörténő eligazodáshoz.

Azidőbeliségdi- menzióitelismerik ésáltalánosszabá- lyokonkeresztül teremtenekkapcso- latotközöttükan- nakérdekébenis, hogyeszabályokat asajáttevékenysé- günkmegtervezése ésértékelésesorán isalkalmaznitud- juk.

Azegyéneknem érezneksemmilyen kötelezettségetaz elődökiránt,ha- nemmegteremtika magukértékrend- jénalapulócselek- vésiszabályokat.

Amúlt,ajelenésa jövőtávolállegy- mástól,akapcso- latotközöttükcsak aszakításélménye jelenti.

Afolytonosságésaváltozás összekapcsolódik,ésezalap- vetőfontosságúajelenben történőeligazodásszempont- jábólis.Ezadértelmetés céltatörténelemírásnak.

Azidőbeliségvizsgálata döntőeszközeatörténelmi követelésekésazerkölcsi értékekérvényességéről valódöntésnek.Akorszakok összekapcsolódnakajövő- belilehetőségekhezvezető útként.

Akorszaksajátosságainak figyelembevételefontos feltételeatörténelmiállítások éserkölcsiértékekérvényes- ségének.

Akülönböződimenzióia jövőlehetőségeihezvezető útkéntkapcsolódnakössze.

(18)

6. táblázat. A narratív kompetencia jellemzői a történelmi tudat különböző típusaiban (Lévesque, 2018)

Atörténelmielbeszé- lésekközvetlenabla- kotnyitnakamúltra, igaztörténeteket mondanakel,ame- lyekmegerősítika jelenkorembereinek kapcsolatátamúlttal, ésmegszilárdítjákaz identitásukat.

Anarratívákolyan történetiábrázolások, amelyekhasznosta- nulságokatnyújtanak történetiáltalánosítá- sokkalvagyreferen- ciapontokkal.

Anarratívákellenér- veketfogalmaznak megakorábban érvényesnektekintett narratívávalszemben, éssegítenekmegfo- galmazniegymásik megalapozottnarratív álláspontot.

Anarratívákamúlt valósághűreprezen- tációitkínáljákaz életünkirányításához, amelyekazonbannyi- tottakafelülvizsgá- latraésellenőrzésre.

Akülönbözőállás- pontokazelfogad- hatóságukmértéke alapjánértékelhetők, ésösszhangbahozha- tókegyváltozásokon alapulójövőképpel.

A Lévesque készítette mátrix legnagyobb erénye, hogy a tanítás és a tanulás szem- pontjábólisjólmegragadhatóvátesziatör- ténelmi gondolkodás és a történelmi tudat közötti összefüggéseket és kölcsönhatáso- kat.Ugyanakkorvalószínűlegtévedéslenne a mátrixot úgy értelmezni, hogy a tanu- lók fejlődése egy olyan lineáris folyamat, amely a tradicionálistól a genetikus törté- nelmitudatfelétart.AndreasKörberszerint a történelmi tudat fejlődési szintjei közötti különbséginkábbazzaljellemezhető,hogy valakimennyirevantudatábanekülönböző megközelítésmódoknak, mennyire képes másokésasajátmegnyilatkozásaibanész- revenni, hogy mikor melyik szerint alakít kivalakivéleménytamúltbantörténtekről.

Ez a tudatosság szükséges ugyanis ahhoz, hogy differenciáltan tudjuk értelmezni a

magunkésmásokmegközelítésmódjátakülönbözőtörténelmieseményekhez,ésképe- seklegyünkészrevenni,milyenszerepetjátszanakemegközelítésmódbelieltéréseka történelmivitákban.

„Alap”szintenmégnincsmegaképességatörténelmielbeszéléskülönfélemódjai- nakamegkülönböztetésére.Vagyisakoraiszakaszranema„hagyományos”történelmi tudat,hanemamintázatoknemtudatos(vagyesetlegcsakféligmegértett)keveredésea jellemző.Egykövetkezőszintetjelent,amikorvalakiakülönfélemintázatokatmárképes különböztetni, és felismeri inkonzisztens összekeveredésüket. Képes felismerni, ha a történelmivitákhátterébenáltalánostörténelemszemléletikülönbségekhúzódnakmeg.

Példáulamikoregymúltbelieseménypozitívmegítélésétazegyikvitázófélegyszámára fontostörténelmihagyománylényegeselemeként,mígamásikfélugyaneztakoronként változótörténelmiinterpretációkegyszerűpéldájakéntkezeli.Adifferenciáltlátásmód A Lévesque készítette mátrix leg-

nagyobb erénye, hogy a tanítás és a tanulás szempontjából is jól megragadhatóvá teszi a tör- ténelmi gondolkodás és a törté- nelmi tudat közötti összefüggé-

seket és kölcsönhatásokat.

Ugyanakkor valószínűleg téve- dés lenne a mátrixot úgy értel- mezni, hogy a tanulók fejlődése

egy olyan lineáris folyamat, amely a tradicionálistól a gene-

tikus történelmi tudat felé tart.

(19)

jelentőssegítségetadhatazegymássalszembenállóvéleményekmélyebbmegértéséhez éskritikusmérlegeléséhez.Ezfeltételelehetegyolyanbelsőfejődésnekis,amelynek soránvalakiképesfelismerniamagatradicionálisvagypéldakeresőbeállítottságátés annakkorlátait.MintahogyKörber(2018)szerintalegmagasabbszintetazjelent,ami- korképesvalakireflektívenlátnietipológiaértékétéskorlátaitis.

A történelemtanításra vonatkozó célok elemzése a történelmi tudat kialakítása szempontjából

Az iskolai történelemtanítás számára előírt tantervek mindegyike fontos feladatként kezeli a diákok történelmi tudatának fejlesztését.Az aktuális társadalmi és oktatás- politikai igényektől függően viszont eltérnek a tekintetben, hogy elsősorban milyen természetűtörténelmitudatotkívánnakkialakítaniésmegerősíteni.Azerrevonatkozó dokumentumokösszehasonlításáhozésaközöttükmegfigyelhetőkülönbségekértelme- zéséhezishasznosszempontrendszerlehetaStéphaneLévesqueáltalkészítettmátrix.

Enneksegítségévelpontosabbanmegkülönböztethetjükegymástólmégugyanazonszö- vegekenbelülisatradicionális,apéldakereső,akritikusvagyagenetikusmegközelítésű célkitűzéseket.AmódszerkipróbálásakéntelemeztemazújNAT2018-banbemutatott első tervezetének szövegét (A Nemzeti alaptanterv tervezete, 2018. augusztus 31.).

AtartalomelemzésszövegkorpuszaaTörténelmiésállampolgáriismeretekrészszöveges bevezetőjénektörténelemtanításravonatkozórészeivoltak:alcímnélküliáltalánosbeve- zető,Általánosalapelvek,Célkitűzések,Kapcsolódásakompetenciákhoz.Eszövegek- benjellemzőpéldákattaláltammindanégykompetenciaterülethezésmindanégyfajta történelmitudathozkapcsolhatócélkitűzésekre(7–10.táblázat).

7. táblázat. Példák a kutatási kompetenciára vonatkozó célkitűzésekre a NAT 2018-ban a Rüsen-féle tipológia szerint szétválogatva

Azéletmódtörténeti

modulokfeldolgo- zásarévénatanulóa különbözőtörténelmi koroktermelőte- vékenységébenés munkakultúrájában elkülönítiazáltalános emberivonásokat, illetveakorszakra jellemzőspecifiku- mokat.

Atörténelemtermé-

szeteszerintértelme- zőjellegű,atényekről alkotottkülönböző véleményekszükség- szerűenvitákatered- ményeznek.Aviták úgyszolgálhatjáka történelemtanulást,ha nyomukbanatanu- lókbanvilágossáválik atörténelmitényés interpretációközötti különbség,illetve hamegerősödnek bennüktársadalmunk éscivilizációnkalap- értékei.

(20)

8. táblázat. Példák a történelmi gondolkodásra vonatkozó célkitűzésekre a NAT 2018-ban a Rüsen-féle tipológia szerint szétválogatva

Atörténelmiismere- tekrészeiannakaz európaiésmagyar kulturáliskódrend- szernek,amelyci- vilizációnkszellemi fundamentumátjelen- ti,ésezáltallehetővé teszik,hogyatanulók azonosulnitudjanak kultúránkalapértéke- ivel,illetveképesek legyenektársadalmi éskulturálistérena hatékonyésárnyalt kommunikációra.

Akülönbözőkorokés

kultúrákéletmódjának, világképének,értékeinek megismerésehozzájárula toleránséselőítéletmentes gondolkodáskialakításá- hoz.Atanulókritikusan szemléliazelőítéletes gondolkodást,arratö- rekszik,hogyazemberi cselekedeteket,életutakat, élethelyzeteket,társadalmi folyamatokatésjelensége- ketárnyaltanértelmezze.

Atársadalmakra,közössé- gekrejellemzőmagatartási éskommunikációsszabá- lyokfelismeréseatanuló alkalmazkodóképességét, adaptációsattitűdjétfej- leszti.Tiszteliamásik embert,ugyanakkora különbözőéletutakhozér- telmezőenviszonyul,ezzel önismerete,önbecsüléseis erősödik.

Atanulóatörténelem- tanulássoránkülön- félejellegűtudástar- talmakkal(például lexikaijellegűmű- veltségielemekkel, illetveokságiössze- függésekkel,struktú- rákkal)éskülönböző típusúfeladatokkal találkozik,amelyek megtanulásához, illetveelvégzéséhez különfélestratégiá- katkellválasztania.

Atörténelmiinfor- mációkkereséseés feldolgozása,afor- ráskritika,akövetkez- tetéseklevonásaés egyébgondolkodási műveletektranszfer hatásukrévénáltalá- banfejlesztikatanu- lásikompetenciákat.

9. táblázat. Példák az orientációs kompetenciára vonatkozó célkitűzésekre a NAT 2018-ban a Rüsen-féle tipológia szerint szétválogatva

Amagyartörténe- lemeseményeirőlés szereplőirőlkiala- kítottreáliskép,a büszkeségreokotadó történelmicselekede- tek,eredményekés emberiteljesítmények megismeréseel- mélyítiahazaszeretet érzését.

Atanulóakülönbö- zőtörténelmikorok mindennapiéletének vizsgálatával,az életmódváltozatos formáinak,valamint történelmiéletutaknak éscselekedeteknek amegismerésével viszonyításipontokat találhat,illetvekö- vethetőmodelleket adaptálhatsajátélet- útjánaktervezéséhez ésszervezéséhez.

Atanulókatörté-

nelemtanulássorán megtapasztalják,hogy atörténelemtudásuk aziskolánkívül,más élethelyzetekben,illetvea jelentársadalmi,gazdasági éspolitikaijelenségeinek megértéséhezésmeg- ítéléséhezissegítséget nyújt.Ezatapasztalat–az iskolaitörténelemtanulás élményszerűségemellett –erősinspirációtadhataz élethosszigtartótanulásra vagylegalábbisatörténel- miéstársadalmikérdések irántiérdeklődésre.