002.61
A TÁJÉKOZTATÁSÜGY - NYUGAT-EURÓPAI SZEMMEL
Vince Púi né
Onzógos Műszaki Könyvtár él Dokumentációi Központ
Az OECD / O r g a n i B a t i o n o f Eoonomic C o o p e r a t i o n and Development • nyugat-európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési S z e r v e z e t / az 50-ea évek elején Í 8 nyugat-európai állam kormányok közötti nem
zetközi szervezeteként jött létre ás s z e r v e z e t i átalakítások után a 60-as években erőteljes tevékenységet indított meg. J e l e n l e g 2 1 o r szág a t a g j a , mert a 18 nyugat-európai országhoz az Egyesült Állanok, Kanada és u j a b b a n Japán i s c s a t l a k o z o t t . F e l a d a t a a nemzeti és nem
zetközi gazdasági problémák megvitatása kormányzati s z i n t e n , különös t e k i n t e t t e l a tudományos és műszaki fejlődés sokoldalú kérdéseire.
F e l a d a t a i keretében az OECD tagországai a következő célok eléré
sét tűzték k i maguk elé:
a tagországok gazdaságának legintenzívebb fejlesztését;
a tagállamok életszínvonalának és pénzügyi stabilitásénak eme
lését;
a tagállamok és a fejlődésben lévő országok egészséges gazdasá
g i k a p c s o l a t a i n a k kiépítését;
a világkereskedelem fejlesztését.
Az OECD megalapítása óta f o g l a l k o z i k a tudományos,műszaki és gazdasági információáramlás kérdésével éa vizsgálja, hogy m i l y e n kö
vetkezményekkel jár egy-egy ország gazdasági fejlődésére a Jó vagy r o s s z tájékoztatás, mind a kutatás, a termelés, mind bármely máa gazdasági tevékenység területén.
1968. márciusában az OECD tagországainak kutatásügyl és műszaki fejlesztési m i n i s z t e r e i Párizsban értekezletet t a r t o t t a k , amelynek központi kérdése az egyes tagországok műszaki fejlettségi s z i n t j e kö
zötti eltérés okainak megvizsgálása v o l t . Az értekezleten elemezték a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés összefüggésének problémá
i t , az alapkutatások fejlődését és szervezetét az egyes országokban, a technológiai t a p a s z t a l a t o k és újítások átadásának helyzetét, s kö-
YIHCE E . i A tájőkoztatásügy
lön n a p i r e n d i pontban f o g l a l k o z t a k a tudományos és műszaki Informá
ció g y o r s elterjesztésének, hatékony felhasználásának tökéletesíté
sével mind n e m z e t i , mind nemzetközi s z i n t e n .
Az értekezlet minden egyes n a p i r e n d i pontjának vitájában o t t kí
sértett az Egyesült Államoktól való technológiai elmaradás / t e c h n o - l o g i o a l gap/ félelme. Ebben az aspektusban vizsgálták a műszaki f e j lődés ütemének és a műszaki újítások termelésbe való bevezetésének korántsem kielégítő sebességét, v a l a m i n t az alapkutatásoknak közben
ső fejlesztés nélküli, a termelésbe való behatolásának nem kielégítő voltát. I t t állapították meg a z t i s , hogy a tudományos és műszaki tá
jékoz tatásügy szervezetlensége az elmaradás e g y i k tényezője és való
színűleg fő oka i s .
Az OECD Commisaion f o r Science P o l i c y /Tudománypolitikai B i a o t t - séga/ m e l l e t t működő Group f o r P o l i c y o f S c l e n t l f l o and T e c h n i c s ! I n f o r m a t i o n /Tudományos és Műszaki Tájékoztatáspolitikái C s o p o r t / meg
vitatás céljából részletes tanulmányokat a d o t t át a m i n i s z t e r e k érte
kezletének.
A m i n i s z t e r i értekezleten vitára bocsátott e tanulmányok főbb megállapításai a következők v o l t a k :
Világszerte évente több millió publikáció j e l e n i k meg k e r e k e n 30 ezer folyóiratban, továbbá kutatási jelentésben, műszaki leírás
ban, szabadalomban s t b . , ezek száma évente k b . 15
jt-al
növekszik.Ennek az óriási mennyiségű anyagnak a feldolgozása a már e d d i g i s lé
tező információs központokban és szolgáltatásokkal f o l y a m a t b a n v a n . Számos ország állami költségvetésből i s jelentős összegeket áldoz e r r e a célra. így p l . az Egyesült Államok 1966-ban 700 millió dollárt költött tudományos és műszaki tájékoztatásra, ebből 60 millió d o l lárt fordítottéi szövetségi központi forrásokból a meglévő informá
ciós hálózat és r e n d s z e r e k fejlesztésére ós kutatására. A következő h a t évben e r r e a célra további 170 millió dollárt irányoztak elő, a¬
mi az USA szövetségi kormányzata évi kutatási és fejlesztési ráfordí
tásainak 4 ^ - a . Az OECD tagországok j e l e n l e g kb. évi 1 millárd d o l lárt költenek tudományos és műszaki bibliográfiai és dokumentációs szolgáltatésok fenntartáséra.
A tájékoztatási szolgáltatásokat azonban az egyes tagországok
ban előzetesen átgondolt t e r v nélkül hozták létre ós fejlesztették.
Feldolgozási kapacitásuk k i s e b b , m i n t a feldolgozást megkívánó i n f o r mációk mennyisége, n i n c s e n e k szerves k a p c s o l a t b a n egymással, részben párhuzamosak, részben hiányosak. A kommunikációs t e c h n i k a fejlődései a computerek, a mikroreprográfia s t b . u j t e c h n i k a i lehetőségeket n y i t meg a műszaki és tudományos adatfeldolgozás és adattárolás ezá-*
mára. A hiányosság abban r e j l i k , hogy az egyes országok és az egyes országokon belül az egyes szolgáltatásokat nyújtó intézmények a t e c h n i k a i eszközök megvélogatésakor és országos információs rendszerük kiépítésekor nem kooperáltak egymással. P e d i g az elkövetkező 2-5 év
ben c s a k i s nemzetközi s z i n t e n összeegyeztethető o l y a n konvertábills computeres információs r e n d s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s beruházást l e n n e szabad megengedni, amelynek segítségével az információfeldolgozási
84
THT 16.ÓTÍ. 2.szám 1969.február
ás feldolgozástechnikai káoszban r e n d e t , nem p e d i g további zűrzavart teremtenek. I l y e n r e n d e t c s a k i s az egyes információs rendszerekbe b e táplált ás k i a d o t t adatok / i n p u t és o u t p u t / szabványosításával, a be
rendezések és az eszközök /hardware/, v a l a m i n t a programok ás a r e r l - szerek / s o f t w a r e / egységesítésével, cseréjével, továbbá a kölceönöe felhasználás biztosításával l e h e t elérni. I t t k e l l számításba v e n n i a x t i s , hogy az u j információfeldolgozási t e c h n i k a kellő számú meg
felelően és magas s z i n t e n képzett szakembert i s igényel.
A h e l y z e t k u l o s a , hogy az egyes országokban a nemzeti informá
ciós r e n d s z e r t egységesen építsék k i ás az i l y e n nemzeti r e n d s z e r e k kialakítását nemzetközi s z i n t e n ösztönözzék. Nemzetközi együttműkö
dés szükséges az információk növekvő tömegének hatékony elterjeszté
séhez ás felhasználásához i s .
Nemzetközi e l k o n az e g y i k megoldás az l e h e t n e , hogy a már meg
lévő, nagy volumenű, nemzetközivé kiépíthető információé s z e r v e z e t e k e t és szolgáltatásokat - amelyek már r e n d e l k e z n e k c o m p u t e r r e l - az egyes tagországok nemcsak a n y a g i l a g támogatnák, hanem saját országos információs hálózatuk megszervezésével párhuzamosan, ezek munkájában egyes f e l a d a t o k ellátásával tevékenyen részt vennének. A másik, e z z e l p a r a l e l elvégzendő f e l a d a t az l e n n e , hogy az OBCD m i n t s z e r v e z e t , nemzetközi méretű, nagyszabású kísérleteket indítson mag a computer
t e c h n i k a információs felhasználására, a ehhez az egyes országokban alapnormátivék bevezetését r e n d e l j e e l . Mindez kétoldalú és többolda
lú szerződésekkel, e s e t l e g regionális c s o p o r t o k és egy központi k o o r dináló s z e r v e z e t létrehozáséval elérhető l e n n e . Az OECD egyes t a g o r szágai között egyes 'szakterületeken már létrejöttek az információs szolgáltatásokra vonatkozóan i l y e n egyezmények / p l . KEELAES = M e d i c a l 11 taratűre A n & l y s i s and fietrleval System /Orvostudományi I r o d a l o m - elemző és Visszakereső Rendszer/, Chemical A b s t r a c t S e r v i c e /Zámial Referáló Szolgálat/, I n t e r n a t i o n a l Food I n f o r m a t i o n S e r v i c e /Nemzet
közi Élelmiszeripari Tájékoztató Szolgálat s t b . / és továbbiak előké
szítése i s f o l y i k .
A tanulmányokban k i f e j t e t t érvek alapján a m i n i s z t e r i értekez
l e t az alábbi következtetésekre j u t o t t :
A tudományos ée műszaki információ cseréje a tudományos haladás és a technológiai t a p a s z t a l a t o k hatékony átadásának l e g f o n t o s a b b esz
köze. A keletkező információk tízévenként megduplázódó mennyisége a¬
zonban a J e l e n l e g i hagyományos tájékoztatási mechanizmus m e l l e t t v e szélyezteti a hatékony felhasználást. A kooperáció és a nemzetközi csere a tájékoztatás területén csak a k k o r l e h a t gyümölcsöző, ha elsó lépésként átfogó, hatékony és nemzetközi s z i n t e n konvertábilleeá és kompatibilissé tehető nemzeti információs r e n d s z e r e k e t hoznak létre.
Lehetséges, hogy a c o m p u t e r t e c h n i k a átgondolt alkalmazása e s e t l e g m e g o l d h a t j a e z t a problémát, de ehhez előbb feltétlenül koordinálni k e l l a ezŐtazórt nemzeti és nemzetközi kezdeményezéseken alapuló i n formációs szolgáltatásokat és r e n d s z e r e k e t , egyrészt a fehér f o l t o k , másrészt az átfedések kiküszöbölése céljából. A probléma o l y a n J e l e n tős és megoldása a n n y i r a sürgető, hogy az OBCD mindén tagországának kormányszinten k e l l megfelelő intézkedéseket h o z n i a , annál i s inkább.
VINCE P.t A tájékoztatásügy
mert a tudományos és műszaki tájékoztatási p o l i t i k a a n e m z e t i t u d o mánypolitika integráns része.
Minden OECD tagállamban magas szintű központi s z e r v e z e t e t k e l l létrehozni a tájékoztatással k a p c s o l a t o s problémák megoldására, majd e z t követéén nemzetközi együttműködéssel e l k e l l érni, hogy a külön
böző n e m z e t i információs r e n d s z e r e k u n . alapnormátivékat f o g a d j a n a k e l az információ feldolgozása, tárolása, nyilvántartása és közreadá
sa tekintetében. Csak ennek révén tudnak majd a tudományos és műsza
k i információk f--"•használói a számukra létérdeket jelentő tájékozta
táshoz hozzájutni.
A m i n i s z t e r i értekezlet határozati j a v a s l a t b a n kérte f e l az OECD-t, hogy f o l y t a s s a munkáját a tájékoztatásügy sokrétű problémái
nak feltárására, tanulmányozza az u j Információs t e c h n i k a fejlődését és dolgozzon k i további j a v a s l a t o k a t a tájékoztatás hatékonyabbá té
telére. Egyben hasson oda, hogy mielőbb átfogó é s nemzetközileg i s - legalábbis az OECD tagországok vonatkozáséban - információs r e n d s z e r e k jöjjenek létre. Mindehhez az OECD-nek f e l k e l l mérnie a szüksé
ges a n y a g i eszközöket és erőforrásokat, k i k e l l d o l g o z n i a a tagálla
mok együttműködésének formáit és az ehhez B Z ü k s é g e s intézkedéseket, hogy i g y az eszközök felhasználása a legracionálisabb l e g y e n .
-o-
Feltétlenül ró k e l l i t t még m u t a t n i egy a már e m i i t e t t tanulmá
nyokban szereplő és a v i t a sorén i s felszínre került momentumra. A r ról az e l nem t i t k o l t veszélyről v a n szó, hogy egyesek felfogása sze
r i n t az információk computeres feldolgozása, ha nem sikerül ezen a területen egységet elérni, a különböző, egymástól eltérő, u n . mester
séges computer-nyelvek használata következtében " u j bábeli n y e l v z a v a r á t t e r e m t h e t , s i g y a nemzetek közötti információáramlásnak i s korlátokat s z a b h a t , de az egyes kutatók részére i s nagy tömegű f e l d o l g o z o t t Információt hozzáférhetetlenné t e h e t .
Csak nemzetközi kooperáció és közös, nagyarányú tudományos erő
feszítés akadályozhatja meg az u j "bábeli n y e l v z a v a r " - t , mégpedig a z által, hogy a j e l e n l e g a l k a l m a z o t t és egyes világcégek által u r a l t computerteohnlkét alapvetően megváltoztatják, leegyszerűsítik ős f o r r a d a l m i a n u j elméleten alapuló g y a k o r l a t o t v e z e t n e k be.
Ami a n e m z e t i és nemzetközi információs r e n d s z e r e k gazdaságossá
gát i l l e t i , vannak o l y a n nézetek, hogy az egyeéges k o m p a t i b i l i s nem
z e t i és nemzetközi információs r e n d s z e r e k megindításához ugyan f e l tétlenül szükséges az állami támogatás, de egy-két év múlva e s z o l gáltatások nemcsak Önfenntartóvá, hanem hasznothajtóvá i s válnak.
0 O 0
86
I M I 16.évf. 2.szám 1969.február
I R O D A L O M
/ l / The t e c h n o l o g i c a l gap. • The Economist, 1968. márc.16. p.71-76.
/ 2 / Dne p o l i t i q u e de 1 ' I n f o r m a t i o n s c i e n t i f i q u e e t t e c h n i q u e pour f a c i l i t e r e t accélérer l a d i f f u s i o n d e a connaiaaancea. • L'Ob- e e r v a t e u r de l'OCDE, 1968. 33.sz. ápr. p.39-42.
/ 3 / Troiaiéme oonference m i n i s t e r i e l l e de l a B o i e n c e á l'OCDE. = L'Observateur de l'OCDE, 1968. 33-az. ápr. p. 3, 53-54.
/ 4 / Programme de coopération dans l a r e c h e r c h e e n t r e 2 1 pays. = L'Observateur de l'OCDE, I 9 6 8 . 34.az. j u n . p.45.
/ 5 / SOMERFIEID, G.A.: Progreaa i n I n t e r n a t i o n a l o o - o p e r a t i o n : computer-based i n f o r m a t i o n a e r v i c e a . = P r e p r i n t o f a paper f o r A a l i b 42. a n n u a l o o n f e r e n c e , 1968, C a n t e r b u r y , p.1-8.
Mra. VINCE, Y.: The probléma o f I n f o r m a t i o n - a a seen i n Western-Burope
A r e o e n t OECD / O r g a n i z a t i o n f o r Economic Coopération and D e v e l - opment/ m e e t l n g o f m i n i s t e r s o f t h e member c o u n t r i e a d e a l t araong o t h e r s w i t h t h e s c i e n t i f l c and t e o h n i c a l I n f o r m a t i o n problem. The moet i m p o r t a n t f i n d i n g a and r e a o l u t i o n s o f t h i e m e e t i n g a r e r e v i e w e d by t h e a r t i c l e ; one o f t h e main causes o f t h e t e c h n o l o g i c a l gap between Europe and t h e U n i t e d S t a t e a may be a t t r i b u t e d t o t h e u n - o r g a n i z e d 3 Í t u a t i o n i n i n f o r m a t i o n t r a n a f e r . The moat e a a e n t i a l means f o r communicating t e c h n i c a l development and t e c h n o l o g i c a l
t r a n a f e r aeema t o be a u n i f i e d p r o c e a a i n g and an o r g a n i z e d exchange o f s c i e n t i f l c and t e c h n i c a l i n f o r m a t i o n . T h e r e f o r e , h i g h - l e v e l g o v e r n m e n t a l measures have t o be t a k e n by t h e OECD member a t a t e s i n o r d e r t o b r i n g about c o m p a t i b l e and c o n v e r t i b l e i n f o r m a t i o n syatems, b o t h on n a t i o n a l and I n t e r n a t i o n a l levél t o elíminate t h e p r e a e n t c o n f u s i o n i n p r o c e a a i n g and d i s s e m i n a t i n g i n f o r m a t i o n . The r e m a r k a b l e p r o g r e s a o f communication and t h e computer t e c h n o l o g y p r o v i d e s prom- i s i n g means f o r t h e adequate p r o c e a a i n g , s t o r a g e and r e t r i e v a l o f i n f o r m a t i o n ; i n o r d e r t o u t i l l z e them e f f e c t i v e l y , however one major r e q u i r e m e n t remains t o be met; t h e s t a n d a r d i z a t l o n and t h e a p p l i c a ¬ t i o n o f I n t e r n a t i o n a l l y u s a b l e , o o m p a t i b l e and c o n v e r t i b l e i n f o r m a - t i o n systems and methous.
áh
VINCE P . i A tájékoztatásugy
B H H t l E . B . ! H n f t o p M B U H O H H O e g e * o - r a a s a M W a s r c a j H O e B p o n e F n a
ŰÖaopHaj! c T a T b B c o i e p x B T HHenne n p e o e n B H n o c. a e í H e t ! K o n i I > e p e n - UHB MKHuoTpos OECD ( O pr a n a 3a u ü f l 3KOHOUH<I«CICO9 B s a H M O O B H S n ír P a a s t i - m f t í , CBH3anni>-e c n p o Ö M s i o f t n n i p o p i i a u : B O n n o r o n e j i a . E U J O T o r a H o s/ e q o , I T O B a r f e H n o H n p n« a n o f > T e x H O J i o r B ^ i e c x o r o O T C T a s a R B s f t e c h n o l o g i c a l
g a p ) E a p o n H OT Co«CH>féq>tuz IttraTOB fraJTBOTCH H e o p r a H B S o a a H H O C T b n a y v - Hoft a TBXHII«J8CKO« B H í o p i i a u H B . B e i b 3nat»HTejrbniiM c p e n c T s o i i 3 Í M « K T I I B - HOB a e p e i a q z p a a s u T B n n a y i e a B T e x H O J i o r a v e c K i i x o n n T O B HBji»»eTofl o p r a - H m o B a H H b i f t o ö u e n H U V H U H U B T e x H B n e c K B M B n w f o p M a u n R M i t . JÜJIJT a T o r o Ha B u c m e y y p o B H e n p a e n T e j í b C T s a O T í e j i b r a x 3 a n a i n o e B p o n e H c K i i x C T p a n - o j i e - HOB n y w n o n p H F H T b p s n i- H j e n o c o a i a t i n ö e m i m i x s * e* a y t f a p o n w o M O T H O - n e n n n v. n e p e K o a n p y e H U x B R i p o p M a t i B O H T i i x C B C T B U , n p n HOIIOBB KOTOPHX n a K O H e u UOXHO n p B B e c T H n o p n a o K s x a o c e B o O j a c T g p a a p a ö o T K i f a n e - p e i a ° H sntpopMaa.BB. P a s a s m e TIDXHHKH CBJISB B s u v B C J i « r e j i b H O n T Ö X F B K B n p e n c T a B^ n e r o r p o w n y i o B o s u o n t t o c r b p a a p a 6 o T ( t e , í f ••.•> • H B n o B C K y B H -
$ o p w a u w w , = o r ^ a a i o e T p e ö o a a H B e B * - Z-I? T." y. h- L r o B o a o j b a o a a H R J i 3 a - K J n o n a e T C H s l o p í i a J i B a a i i B B B n p a u e H e n a B , H c n o j b 3 y 3 u u x B u e x o y H a p o x H O u O T H O m e i B n , n e p e K O S B p y e M H X C H C T e u .
55§
Pran VINCE, V . i Pas Informationsweaen - a u a weatem-opálBchem Geeichtspunkt
Ser rundéchauartige A r t i k e l f a e s t d i e Stellungnahne und Be-
e c h l ü e s e d e r l e t z t e n Minietervereammlung d e r OECD / O r g a n i a a t i o n f u r W l r t s c h & f t l i c a e Zueanmenarbeit und E n t w i c k l u n g / M i t g l i e d a t a a t e n z u - aasuoen, welehe B i c h a u f d i e Probleme dea Informationswesene bezogen.
E i n e der F e e t a t e l l u n g e n war u n t e r anderen, daa9 d i e Haupturaache des t e c h n o l o g i a c h e n Hüokstandea Buropae gegenüber den V e r e i n i g t e n Staa- t e n i n der D h o r g a n l s i e r t h e i t dea w i H e e n s c n a ft l l c n e n und t e c h n i s c h e n Informationaweeens z u euohen i a t . Daa w l c h t i g s t e H i t t e l der wlricsa- men Obergabe von t e c h n o l o g i s c u e n E r f a b r u n g e n und w i s s e n s c n a f t l i o h e m F o r t s c h r i t t b e s t e h t i n o r g a n i a i e r t e n Auetausch von w i a B e n a c h a f t l l - chen und t e o h n i a c h e n Inforsationén. Ea a o l l t e n dean&lb i n den e i n z e l - nen weateuropaiecnen H i t g l i e d a t a a t e n , wie a u f n a t i o n a l e r aowie a u c h
a u f i n t e m a t l o n a l e r Ebene e i n b e i t l l e h e and k o n v e r t a b i l e I n f o r m a t i o n s - ayateme a u f höcnatem Beglerunganiveau v e r o r d n e t und g e s c h a f f e n wor- den, m i t t e l e derén daa i n der I n f o r m a t i o n a b e a r b e i t u n g und I n f o r m a t i - o n s v e r b r e l t u n g beatehende Chaoe e n d l i a h a b g e s o n a f f t werden könnte, Die E n t w i c k l u n g dee Eommunikationeweaena und d i e e l e k t r o n ! s e b e Daten- v e r a r b e i t u n g s t e o n n i k b l a t e t d i e grÜBBten kögllciikeiten z u r B e a r b e l -
t u n g , Speicherung und V i e d e r a a f f i n d e n von X n f o r m a t i o n e n , j e d o c n Etuss man zweoke d e r e r wirkeamen Anwendung d i e I n f o r o a t l o n a m e t h o d e u noraa- l l s i e r e n und k o n p a t i b i l e , - a u a t a u a o h b e x e Syetenuj f u r den l n t e r n a t i o n a - l e n Gebraucb a c h a f f e n .
I1.
88
