Forbrig, G. – Kück, U. – Wolff, H.P.: Teljesítményösszehasonlítás a kombinátokban és a vállalatoknál

STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ

593

zatait ismertetve a tanulmány bemutatja az ún. szindikális bankhitelek, a külföldi bank- hitelek stb. értékének alakulását. az igénybe vevő és a hitelt nyújtó országok csoportosí- tásában. A vizsgált időszakban egyrészt meg- élénkült a hitelezési tevékenység, másrészt új hitelfelvevőként jelent meg a KGST Beruhá—

zási Bankja. A Keletre irányuló hitelszámla 1983. évi fellendülését 1984-ben további bő- vülés követte. s ez több gazdasági, illetve gazdaságpolitikai tényező együttes eredmé- nye. E tényezőket több ország konkrét pél- dáján keresztül ismerteti a tanulmány.

Mind az elemzésben. mind a táblákban gazdag anyagot találunk az egyes országok pénzügyi helyzetét, likviditását, konvertibilis adósságállományát, átütemezési problémáit különböző szempontok szerint elemezve. sok- féle forrásmunkát — köztük pénzügyi szakem-

berek véleményét is — felsorakoztatva.

Az aktívumok gyors növekedése egyes ke- let—európai országokat tartalékaik újbóli fel- töltésére serkentette. A likvidálási arany — azaz az aktívumoknok az importhoz mért nagyságát kifejező mutató — 16 százalékról 34 százalékra nőtt.

A tanulmány harmadik fejezete az Észak- Dél közötti kereskedelem főbb szerkezeti vál- tozásait mutatja be.

A fejezet összeállításához az ENSZ Nem- zetközi Gazdasági és Szociális Ugyekkel fog- lalkozó Titkársága által készített kereskedel- mi matrixot vették alapul. Ez a matrix 68 or- szág és országcsoport 1965 és 1980. évi ada- tait tartalmazza, folyó és 1975. évi változat—

lan árakon, négy árufőcsoportra (élelmisze-

rek, nyersanyagok, fűtőanyagok, feldolgozott termékek csoportjára) bontva meg az árufor—

galom adatait. A matrix aktualizált változa- tát 1984 közepén dolgozták ki, felvéve az

1981. évre vonatkozó adatokat 73 országra.

illetve országcsoportra vonatkozóan. A mat- rix adatainak tartalmi leírását, az alkalma—

zott számítási módszerek menetét szintén is- merteti a tanulmány. _

Az Észak—Dél közötti kereskedelem egyes kérdéseit részletes szöveges elemzés és sok tábla szemlélteti.

(lsm. : Kovács Tamásné)

FORBRlG, G. — KUCK, U. — WOLF, H. P.:

TELJESITMÉNYUSSZEHASONLlTÁS A KOMBINÁTOKBAN ÉS A VÁLLALATOKNÁL (Leistungsvergleiche in Kombinaten und Betrieben.) Wirtschafts Verlag. Berlin. 1984. 143 p.

A szocialista tervgazdálkodás keretében fontos és szükséges, hogy az egyes gazdál- kodó egységek ismerjék egymás. különösen az élenjárók eredményeit. Arra kell töreked- ni, hogy mindenki hasznosítani tudja a saját

7 Statisztikai Szemle

és a többiek tapasztalatait. Ezért nagy sze—

repe van az egyes gazdálkodó egységek eredményeit összevető vizsgálatoknak, ame—

lyeknek nemcsak a teljesítmények összeha—

sonlítása a célja. hanem az eredmények mö- gött meghúzódó okok megállapítása, a to—

pasztalatok kicserélése. a tartalékok feltárá—

sa és felhasználása is.

A könyv első fejezete az elméleti alapokat adja meg mindehhez. A teljesítmények ösz—

szehasonlr'tásának folyamata három szakasz- ra bontható:

— a teljesítményt mérő mutatószámok megválasz- tása, értékük megállapítása a statisztikai és számvi- teli megfigyelés felhasználásával;

—— a mutatószámok különbségének elemzése, majd annak vizsgálata, hogy miért állnak fenn ezek az el-

térések;

—- a legjobb eredmények elérését célzó intézke- dések kidolgozása és bevezetése.

A gazdálkodó egységek terveinek összesí- tésében is egyre nagyobb szerepe van an—

nak, hogy az ilyen jellegű összehasonlitások eredményeit felhasználjuk. A jó vezetőnek szorgalmaznia kell az összehasonlító mun—

kát.

A vezető feladata, hogy:

— meghatározza a tevékenység célját;

— megbízza a munka végrehajtásáért felelős sze- mélyeket és létrehozza a periodikusan ismétlődő ösz- szehasonlítások munkálatait végző munkacsoportot:

— kijelölje az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakot és a végrehajtás idejét:

— kiválassza az értékelés formáját és a felhasz- nálásának módját.

Az összehasonlítás munkájába a társadal- mi szervezetek munkatársait is be kell vonni.

A második fejezet a teljesítményösszeha—

sonlítások négy módját és módszerét ismer- teti és rendszerezi.

1. Teriedelmük szerint. Teljes összehasonlí- tás esetén a vizsgálat kiterjed a gazdasági egység (kombinát vagy vállalat) valamennyi részterületére és a teljes tevékenységének komplex értékelését jelenti. Társadalmilag úgy tekinthető, mint teljes hatékonysági vizs- gálat. Az értékelést célszerű ebben az eset—

ben valamilyen ismérv (például a gazdasá- gi egység nagysága) szerinti bontásban is elvégezni. A részleges összehasonlítás célja valamilyen gazdasági részfeladat elemzése vagy egyes kollektívák speciális teljesitmé- nyeinek értékelése (például munkaerő—felsza—

badítás a munka gépesítésének, automatizá- lásának segítségével, fontos alapanyagok he—

lyettesítése, az import pótlása).

2. Formáiuk szerint. A teljesítés mértéké- nek összehasonlítása, amely kiterjedhet egy adott időszak (például dekád, hónap). több időszak együttes, kumulált és az éves teni tel—

jesr'tésének összehasonlítására. Az egyes ter- melési egységek színvonalának összehason- lítása vagy a tervezett vagy a tényleges ada- tok alapján. Az egységek nagyon különbö-

594

ző nagyságúak lehetnek. ezért e színvonal- vizsgálatokat célszerű valamilyen viszonyla- gos érték (például tervteljesités vagy időbeli változás) összehasonlítása alapján és nem az abszolút értékek segítségével végrehajtani. A változás tendenciájának (nagyságának és irányának) összehasonlítása, amely több idő- szak bevonása esetén alapulhat a bázis—

vagy a láncviszonyszámok felhasználásán. de elvégezhető az egyes évek adatainak átlaga és az éves adatok összehasonlítása alapján is. Az egyes formák nemcsak elszigetelten, hanem összekapcsolva is alkalmazhatók a vizsgálatok során (például a tervteljesítés

időbeli változásának vizsgálata.)

3. Szintjük szerint. Vállalaton belüli, kom- bináton belüli, kombinátok közötti. különbö—

ző népgazdasági ágak közötti összehasonli—

tásokon kívül megkülönböztetünk területi (az országhatáron belüli vagy nemzetközi) össze-

hasonlításokat is.

4. A végrehajtás gyakorisága szerint. Pe—

riodikusan ismétlődő és eseti vizsgálatokat hajthatunk végre.

Két gazdálkodó egység és egy, lehetőleg átfogó mérőszám (például nettó termelés) alapján folytathatunk tervteljesítési. dinami- kus és szintösszehasonlítási vizsgálatokat. A vizsgálat során arra kell figyelnünk, hogy az időadatok összehasonlithatók legyenek. illet- ve a színtvizsgálatoknál, a gazdálkodó egy-.

ségek eltérő nagysága miatt a mérőszámo- kat célszerű például egy termékegységre vagy foglalkoztatottra átszámítani.

Több gazdálkodó egység esetén és egy mérőszámmal végzett vizsgálatoknál a rang- sort állapítjuk meg, amit elvégezhetünk az eredeti adatok, vagy a legjobb értékhez. il- letve az átlagos (súlyozott vagy súlyozatlan) értékhez mért viszonyszámok alapján is. A színvonalkülönbségek elemzésénél a szóródá- si mérőszámok (a szerzők az átlagos eltérést és a relatív átlagos eltérést ajánlják) is jó szolgálatot tesznek.

Két gazdálkodó egység adatainak tőbb mé- rőszám segitségével végrehajtott összeha—

sonlítása során a vizsgálat első lépése a mérőszámok kiválasztása. A feladat a rang—

sor megállapításával folytatódik. Mivel az egyes mérőszámok szerinti rangsor különbö- zőképpen alakulhat, ezért célszerű egy ősz- szefoglaló mérőszámot képezni a jellemzők alapján. A számításokat nehezíti, hogy az egyes jellemzők más—más mértékegységűek, összefüggnek és ezért egymás hatását erő- sítik vagy keresztezik, az egyiknél a nagy, a másiknál a kis érték a kedvező. A problé- mák megoldhatók például úgy. hogy a két egység mérőszámainak hányadosait átlagol—

juk súlyozatlanul, vagy szakértők által meg- állapított súlyrendszer segitségével.

Több gazdálkodó egység (lehetőleg tíznél kevesebb) és több mérőszám alapján vég—

zett ásszehasonlitások esetén a szerzők a PATTERN (Planning Assistance Through Tech- nical Evaluation of Relevance Numbers) mód- szert alkalmazzák. Ez a módszer az egyes mérőszámok arányainak súlyozatlan, illetve súlyozott átlagát képezi a rangsor megálla—

pitása érdekében.

A harmadik fejezet a vállalatok közötti és a vállalatokon belüli, a negyedik pedig a részleges (termékek és termelési folyamat) összehasonlításokra mutat be példákat.

A termék összehasonlítását végrehajtjuk szerkezeti, illetve a felhasználhatósági, a technológiai és termelésszervezeti és a gaz- dasági. valamint a piac meghatározta para- méterek alapján. Az összehasonlitásban sze- replő termékek használati értéke alapvetően nem térhet el egymástól. A reális termékösz- szehasonlitás előfeltétele az összehasonlítás alapját képező termék jó kiválasztása. Bá—

zistermék lehet: már a piacon (hazai vagy nemzetközi) fellelhető termék. de még csak

a tervezés állapotában levő új termék. vagy a meglevő termékek jó tulajdonságait ma—

gában foglaló, szintetikusan előállított ..mű"—

termék is. ( _

A termelési folyamatok összehasonlitása a tartalékok feltárásának is fontos eszköze le—

het. A bemutatott példák (a hajógyártás,a tengeri kikötők rakodási tevékenysége és a tengeri halászok üzemanyag-fogyasztása) több módszert is felhasználnak. például a regresszióanalizist. az egyenértékszámok se—

gítségével képzett aggregálást és a külön—

böző vetítési alapokon mért fajlagos jellem?

zők összevetését.

Végül az ötödik fejezet az eredmények fel- használásának módjaival foglalkozik.

(Ism.: Melega Tiborné)

lDEGENFORGALMl POLITIKA ÉS NEMZETKÖZI TURlZMUS

AZ OECD—ORSZÁGOKBAN

(Tourism policy and international tourism in OECD countries.) OECD. Paris. 1984. 164 p.

A Gazdasági Együttműködési és Fejleszté- si Szervezet ((OECD) minden évben elkészí- ti a tagországok nemzetközi idegenforgal—

mának értékelő elemzését. Az 1983. évi ide—

genforgalomról szóló jelentést 1984 júliusá- ban hagyta jóvá az OECD idegenforgalmi szakbizottsága. A 75 oldalas tanulmány nagyjából egységes szerkezetbe foglalva mutatja be a 24 tagország és Jugoszlávia

1982—1983. évi idegenforgalmát.

A kötet összefoglalója megállapítja, hogy a nemzetközi idegenforgalmi kereslet min- dig csak bizonyos fáziskéséssel követi a gazdaság általános mozgásirányait; A lassú.

bizonytalan élénkülésjelei ugyan észlelhetők voltak 1983—ban és 1984. első hónapjaiban.