STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 485 önállósággal párosuló rugalmasabb irányításnak
kívánt teret nyitni. Az új főhatóság (új nevén:
Statistik Österreich) közvetlen feladatkörébe tarto- zik az osztrák statisztikai szolgálat nemzetközi képviselete, az egységes osztályozások (besorolá- sok) végrehajtása, a központi regiszter fenntartása statisztikai célokra. Szerződéses megbízás alapján szövetségi állam szintű, illetve tartományi statisz- tikákat készít az önkormányzatok, a Nemzeti Bank és más közszolgálatok részére. Statisztikai adat- szolgáltatást teljesít az Európai Unió intézményei
és más nemzetközi szervezetek számára. Ugyanak- kor maga is megbízást adhat statisztikai felvételek végrehajtására, és véleményezési hatáskörrel ren- delkezik az állami statisztikát érintő minden kér- désben. A részvénytársaságok gyakorlatához ha- sonlóan a jövőben az intézményt egy szakmai és egy gazdasági vezető fogja irányítani. Működésü- ket a 15 tudományos képzettségű szakértőből álló Statisztikai Tanács, illetve a részvénytársaságok felügyelő bizottságához hasonló Gazdasági Tanács fogja ellenőrizni.
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA CHAMBERS, J.:
SZÁMÍTÓGÉPES STATISZTIKA ÉS GRAFIKA (Statistical computing and graphics. Computing with data: concepts and challenges.) – The American Statistician.
1999. 1. sz. 73–84. p.
Számítógépes statisztikán a szerző a számítógép különböző célú statisztikai számításokra való fel- használását érti. A korábban ilyen felhasználásra al- kalmas szoftverek közül a Fortran, a Lisp és az APL néhány alapvető tulajdonságát ismerteti, ezt követő- en a számítógépes statisztika hatékonyságát három szempontból értékeli: programnyelv, objektum és interfész.
A programnyelv az adatokkal végzett számítá- sokat tekintve azok szervezését, elemzését és megje- lenítését lehetővé tevő eszközt jelent, ahol a kezelt információ nagytömegű és összetett. Az adott prog- ramnyelv hasznosságának megítélése szubjektív és tapasztalaton alapul. Végül is az a jó programnyelv, amelynek alkalmazásával a felhasználó jó eredményt kap. A felhasználó két szempontot mérlegel: gyorsan és kényelmesen lehessen programot írni és pontosan leírható legyen, amit el akar érni. A kívánt cél eléré- sét különböző megoldások szolgálják: strukturált programozás, funkcionális programnyelv, objektum- orientált programozás.
Az objektum az adatszerkezetre, annak kezelé- sére vonatkozó fogalom. A szerző értelmezésében a számítógéppel kezelt adatok dinamikus, önmagukat értelmező objektumok. Az adatszervezés alapelve, hogy azok osztályokba tartoznak, illetve ismérveik alapján osztályokba sorolhatók. Az osztályok infor- mációtartalma rekurzív módon definiálható. A szá- mítógép az osztályokra vonatkozó információt (akárcsak más nyelvi szerkezetet) mint a kérdéses információt tartalmazó objektumot (metaadat- objektumot) tudja kezelni.
Az interfész a jelen esetben az adott nyelven írt szoftver azon képességét jelenti, hogy az más nyel- ven írt műveleteket és módszereket tud segítségül hívni.
Minden interfészt definiáló függvény más programnyelven írt számítási modellt használ. A fogalom egy másik számítógép erőforrásainak igénybevételét is magában foglalja. Ez esetben az jelenthet korlátot, hogy mindkét rendszernek külön interfésszel kell rendelkeznie. Természetesen jobb, ha egyetlen közvetítő formát alakítanak ki, amire történt is kísérlet.
A számítástechnikai eszközök fejlődése lehető- vé teszi, hogy a statisztikusok az eddiginél több terü- leten alkalmazzák a statisztika eszköztárát a legkü- lönbözőbb feladatok megoldására. Megnőhet a sta- tisztikusok szerepe mind az adatbáziskezelésben, mind a felhasználói interfész kialakításában, amivel a hagyományos statisztikai módszerekkel kapott eredményeket kezelik. Mindez olyan programnyel- vet és adatbáziskezelő-rendszert kíván, ami lehetővé teszi részben a statisztikusok és a számítástechniku- sok egymás közötti kommunikációját, részben a fel- használó felé történő kommunikációt. A feladat bo- nyolultságát jelzi, de egyben a felhasználás távlataira is rámutat, hogy a felhasználók különböző helyeken, az adatok és az eszközök több számítógépen és ope- rációs rendszerben lehetnek. Az ilyen helyzet keze- lésére alkalmas legfejlettebb programnyelv és rendszersemleges kommunikációs szabvány a COR- BA (Common Object Request Broker Architecture).
Mind ez, mind a Java Data Base alkalmas arra, hogy viszonylag magas szintű absztrakciók révén automa- tikusan kezelje az ellenőrzés és a kommunikáció részfolyamatait, miközben a programkörnyezet biz- tosítja a rendszer és a felhasználó magas szintű inte- raktív kapcsolatát.
(Ism.: Szász Kálmán)
