Smith, L.B.: A kanadai lakásépítkezések és a jelzálogkölcsönök piaci modellje

1100

SMITH. L. B.:

A KANADAI LAKÁSEPITKEZESEK

ÉS A JELZÁLOGKULCSUNUK PlACl MODELUE

(A model of the Canadian housing and mort- gage markets.) - Journal of Political Economy. 1969.

5. sz. 795—816. p.

A kanadai lakásépítések ökonometriai mo- delljét bemutató cikk négy részből áll: az első a modell felépítését, az egyenletrend—

szer alapjául szolgáló elgondolásokat irja le.

A második és a harmadik a becsült struktú- rával foglalkozik. mig az utolsó rész a mo—

dellel végzett szimulációs és előrejelzési ki- sérleteket mutatja be.

Az egyenletrendszer specifikációja nagy- jából az alábbi megfontolásokon alapul.

Különféle tényezők mellett (: lakásállo- mány nagysága és a lakáskereslet határoz—

za meg a _lakások árát ésaz üresen álló la—

kások számát. Az új épitkezés'ek megkezdé—

sét viszont elsősorban az befolyásolja, hogy mennyire rentábilis a vállalkozás, és mennyi építési kölcsönt (jelzálogkölcsönt) folyósíta—

nak. Ezen a változón keresztül kapcsolódik a modellhez a jelzálogkölcsönre vonatkozó e- gyenletek komplexuma. a pénzmennyiség, a kamat, az általános hitelviszonyok kapcsola- tait feltűntető összefüggések. A változók ösz- szefüggéseit a szerző diagramon is ábrá- zolta.

A modell —- mint cime is elárulja -— a ke- reslet-kínálat piaci modellje. A lakáskereslet (mint a lakásépítések megkezdésének leg—

fontosabb kiindulópontja) maga is sokféle tényezőtől függ; így többek között a lakbé—

rektől, egyéb javak és szolgáltatások órától.

a reáljövedelemtől, valamint —- legalább is hosszú távon — demográfiai tényezőktől is.

Ugyanakkor a kínálatnak is igen sok meg—

határozója van: elég ha ezek közül csak a következőkre utalunk: a lakáskinálat előző időszaki alakulása; a már megkezdett épít- kezések; az építkezések költsége, a külön- böző költség-komponensekkel való összefüg—

gésében. _

Az általánosan követett szabályoknak megfelelően sorban bemutatásra kerülnek az egyes egyenletek; mindegyik egyenletben fel- tüntetik a többszörös determinációs együtt- hatót, a paraméterek és standard hibájuk a- rányát, a becslés standard hibáját, valamint az autokorreláció mérésére szolgáló Durbin—

Watson—mutatót. Az egyenletek változóit idő- sorok alkotják, amelyek az 1954—1965. évi időszak negyedéves megfigyelési adatain a—

lapulnak. A paraméterbecslést a legkisebb négyzetek klasszikus módszerével, valamint a kétfokozatú módszerrel is elvégezték. A két-

féle becslés egymástól alig tért el; a cikk,—

ben csak a klasszikus módszerrel kapott számadatok kerülnek bemutatásra.

A cikk a modell identifikációjára vonat- kozólag nem bocsátkozik részletekbe. Tizens három egyenlet kerül bemutatásra; ebből nyolc a modell lakásépítési összefüggései- nek van szentelve, míg további őt az épité—

si kölcsön—összefüggések leírását adja. Nem derül ki azonban egyértelműen a szövegből.

hogy a szerző a tizenhárom egyenlet függő vóltozóján kívül még más változókat is te- kint—e endogén változónak. A modellnek ösz- szesen 32 változója van; ezek között késlel—

tetett változók is nagy számban szerepelnek.

Minthogy az adatbázis összeállításában ne- hézségek mutatkoztak, egyik-másik változó idősoro rövidebb: így a megfigyelési időszak helyenként csak 1957-ben veszi kezdetét.

A modell lakásépítési szektorán belül az összefüggések részben keresleti, részben kl- nálati jellegűek. Sztochasztikus egyenletek magyarázzák az új építkezéseket, a lakásé—

pitési árak alakulását. a lakásállomány alakulását, az építkezési költségek alakuló-' sát (lakásépítkezések esetén és nem lakóhá—

zak céljára szolgáló épületeknél is), vala- mint a telekárakat. Az egyes változók vo- natkozásában megnyilvánuló szezonális ha—

tások számszerűsítésére (0—1)—es változók ke—

rülnek alkalmazásra. úgyszólván valamennyi eavenletben. A ielzálogkölcsön—szektorban kiilön egyenletek magvarázzák a bankok és életbiztositó—társaságok, valamint hitelintéve- tek által folyósított kölcsönök összegét, to- vábbá a kamat alakulását. A becslési ered—

mények jának mondhatók. mind a korrelá- ció szorossága. mind a paraméterek szigni—

fikanciája tekintetében. A Durbín—Watson mutató alakulása helvenként a reziduumok autokorrelációiót iuttatja kifejezésre: a szer- ző ezt Hí/dreth és Lu módszerével kísérelte meg kiküszöbölni.

A cikk befeiező részében néhány szimulá—

ciós kísérlet bemutatására kerül sor. Az új építkezések. a lakásépítési költségek. az épí- tési költségindex. (: telekárak, az építési ár- index, a lakásállomány és a ielzólogkőlcsön- kamatláb változóinak szimuláciőiát kísérel—

ték meg a megfelelő egyenletek magyarázó változóinak hipotetikus értékei mellett. Az előrejelzések tényleges. ex—onte előreielzé—

sek voltak 1966'ra és 1967-re; az előre'ielzett értékek és a tényadatok (az előrejelzések va—

lamennyi alternatíváia esetén) lénveaesen eltértek egymástól. A cikkhez a kérdéskomp- lewm kimerítő irodalom-jegyzéke csatlako—

zik.

(lsm.: Nyáry Zsigmond)