STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A ZULDSEG- ES GYUMOLCSFELÉK KERESLETENEK ' JOVEDELEM- ES ÁRRUGALMASSÁGA
BURGERNÉ GlMES ANNA — KAPRONCZAI ISTVÁN — REGIUS MÁRTA
A fogyasztás, így a zöldség— és gyümölcsfélék fogyasztása is számos tényezőtől, elsősorban az életszinvonaltól, a társadalom rendelkezésére álló javaktól és szolgál—
tatásoktól. a családok és az egyének reáljövedelmétől, az áraktól és az árarányok változásától. ezen belül az adott termék vagy szolgáltatás. az azt helyettesítő vagy kiegészítő termékek árváltozásától függ. Ezenkívül a fogyasztásra hatnak a szokások.
e szokások változása, a divat, a szokásokat és a fogyasztói ízlést befolyásoló keres- kedelmi módszerek (a reklám, az árupropaganda), továbbá az egészségügyi felvi- lágosítás és számos lélektani tényező.
E tanulmányunkban az emlitett tényezők közül a lakossági jövedelmek és az árak változásának az élelmiszerek és azokon belül a zöldség- és gyümölcsfélék fo- gyasztására, keresletére gyakorolt hatását vizsgáljuk. A zöldség— és gyümölcsfélék keresletével kapcsolatos kutatásokat a Kertészeti Egyetem 'Okonómiai lntézetének Agrárgazdasági Tanszékén végeztük a korábbi évek adatai alapján. így következ—
tetéseink is az elmúlt évek keresletén alapulnak.
A kereslet és a jövedelmek, illetőleg az árak kapcsolatát jövedelem— és árru- galmassági számításokkal számszerűsítettük.1
Nem végeztünk keresztrugalmassági számításokat helyettesítő termékekkel, mi- vel mind az egyes zöldségfélék, mind összességük — hasonlóan a gyümölcsökhöz
— egymással és valamennyi többi élelmiszerrel is helyettesíthetők. Az egyes zöldség- és gyümölcsfélék számitott rugalmassági értékei megmutatják, hogy melyek az il—
lető termékek közeli helyettesítői. (Például az ún. durva zöldségek —— hagyományos módon tárolható, egész évben nagyjából egyenletesen fogyasztható alapvető köz- szükségleti élelmiszerek -— rugalmassági együtthatói a cereáliákéhoz közeli értékűek.) Adatbázisként a Központi Statisztikai Hivatalnak a főbb lakossági rétegekre és 9. illetőleg 10 jövedelemkategóriára vonatkozó háztartásstatisztikai adatai álltak rendelkezésünkre. Egyrészt keresztmetszeti jövedelemrugalmassági számításokat vé-
geztünk az 1968—1974. évekre másodfokú súlyozott regressziós függvényekkel (ahol
a súlyokat az egyes jövedelemkategóriákban megfigyelt személyek száma adta);másrészt idősoros ár- és jövedelemrugalmassógokat számítottunk az 1962—1974.
évekre különböző kétváltozós keresleti függvények segítségével (többekközött a
Cobb—Douglas—féle függvénytípussal és módosított változatával, amelyek közül az előbbi a rugalmassági együtthatókat közvetlenül eredményezte). A jövedelemm- galmasság azt fejezi ki, hogy a lakosság, illetőleg a lakosság egyes rétegei jöve-1'A számítások módszertanát Éltető Ödön dolgozta ki.
BURGERNE GTIMES —— ÉKAPRONCZA! —- REGIUS: JÖVEDELEM- ES ÁRRUGALMASSAG ' 503
deimének "! százalékos növekedésével hány százalékkal nő vagy csökken meghatá——
rozott termékek, illetőleg szolgáltatások kereslete vagy fogyasztása. Az élelmiszerek fogyasztását a jövedelmek függvényében rendszerint másodfokú parabola, az ún.
Engel-görbe írja le, amely a jövedelmek növekedésével csökkenő arányban növe-- kedő fogyasztást. keresletet tükröz. Az árrugalmasság az árak 1 százalékos növeke- désének vagy csökkenésének függvényében fejezi ki a kereslet százalékos változását.
A jövedelemrugalmassági együttható rendszerint pozitív szám, mivel a jövede- lem növekedésével nő a kereslet. de egyes esetekben lehet negatív is (például a kisebb értékű élelmiszereknél, amelyeknek fogyasztása a reáljövedelem növekedé—
sével csökken). Az árrugalmassági együttható viszont rendszerint negatív, mert a ke—
reslet változása az árváltozással fordított irányú. (Egyes esetekben ez is lehet po—
zitív, például ha más helyettesítő áruk ára jobban nő. mint a vizsgált árué. az illető termék fogyasztása emelkedhet, és a helyettesítő termékeké csökkenhet.)
Ha a rugalmasság (tehát a kereslet változása a jövedelem vagy az ár függvé—w nyében) 1 vagy 1-nél nagyobb, a keresletet rugalmasnak, ha 1—nél kisebb. rugal—
matlannak tekintjük.
A rugalmassági értékek. különösen a jövedelemrugalmasságiak a fogyasztás előrejelzésének eszközéül is szolgálhatnak. Meghatározható, hogy az idősoros vagy a lakosság különböző jövedelmi rétegeinek keresztmetszeti rugalmassági adatai alapján milyen koefficiens szerint fog változni a jövőben a fogyasztás. meghatáro- zott jövedelemnövekedést feltételezve. Az árrugalmasság inkább csak rövidebb távú előrejelzésre alkalmas, mivel a kereslet közvetlen reagálását jelzi az egyes árvál- tozásokra.
A zöldség— és gyümölcsfélékre is vonatkozik. mint az élelmiszerekre általában, hogy keresletük kisebb arányban nő. mint ahogyan a lakosság jövedelme növek—
szik. Keresletük tehát rugalmatlan a jövedelemváltozással szemben, habár jó né—
hány zöldség— és gyümölcsféle keresletének rugalmassága magasabb, mint a többi élelmiszeré. Árrugalmasságukról hasonló állapítható meg. A kereslet 1 százalékos árváltozás esetén rendszerint 1 százaléknál kisebb mértékben változik.
NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS
A zöldség— és gyümölcsfélék keresletének rugalmasságát az utóbbi két évtized—
ben külföldön többen vizsgálták.2 Az 1. táblában a FAO által számított európai ru—
galmassági együtthatókat mutatjuk be.
A tábla adatai azt mutatják, hogy a rugalmassági együtthatók nagysága jelen—
tősen függ a telítettségi színvonaltól. Az együtthatók Nyugat—Európában alacso—
nyabbak, mint a szocialista országokban. Különösen nagy az eltérés a déligyümöl——
csöknél. A déligyümölcsfélék keresletének jövedelemrugalmassága mindkét régió-r ban magasabb a zöldségfélékénél. A zöldségféléké jobban is közelít egymáshoz,!
alacsonyabb értékével jelezve. hogy a jövedelmek növekedését mindkét régióban várhatóan viszonylag csekély fogyasztásnövekedés követi. A kilogrammban mért egy főre jutó fogyasztási előrejelzések 1980-ig az 1970. évihez viszonyítva zöldségből Nyugat-Európában 11. Kelet—Európában 19 százalékos, gyümölcsből Nyugat—Euró—
pában 16. Kelet-Európában 34 százalékos növekedést vetítenek előre.
7- Többek között lásd: Ostendorf. H. D.: Entwicklung der jöhrlichen und saisonalen Tomatennachfrage.
Agralwírtschaft. 1972. évi 4. sz.; Ostendorí, H. D.: Der Marktverbraucht an Gemüse. seine Bestimmungs- gründe und Elostizitöten ím temporalen und saisonolen Vergleich. ,lnstitut für görtnerische Betriebslehre und Marktforschung der Technischen Universitöt Hannover. Hannover. 1973.; Krusze, N.: Some aspects, of fruits and vegetables projectíons. Warsaw Agricultural University. 1977. (A Nemzetközi Kertészeti Társaság V.
Ókonómiai Slimpoziumón, Budapesten elhangzott előadás.); Agricultural commodities projections, 1970—1980.
Voi. ll. FAO. Roma. 1971. *
504 BURGERNE GlMES ANNA -— KAPRONCZAI lSTVÁN — REGlUS MARTA
1. tábla
Az 1980-as fogyasztási előrejelzésekhez felhasznált iövedelemrugalmassági együtthatók
Megnevezés É'Zi'fá'á' 557332—
Zöldség . . . 0,36 0,40 Gyümölcs . . . 0.61 0,72
Ebből:
Citrusfélék . . . . . . . . . . . 0.67 0.92
Narancs . . . . . . . . . . . 0.69 0.93
Citrom . . . . . . . . . . . . O,55 0.89
Egyéb . . . . . . . . . . . . 0.61 0.82
Banán . . . . . . . . . . . . 0,44 073
Egyéb gyümölcs . . . 0161 0,71
* A Szovjetunióval együtt.
Forrás: Agricultural commodities projections. 1970—1980. FAO. Roma. 1971.
A Lengyelországra vonatkozó keresztmetszeti jövedelemrugalmassógi együtt—
hatókat N. Krusze idézett budapesti előadása ismertette.
2. tábla
A zöldség- és gyümölcsféle'k jövedelemrugalmasságának határértékei Lengyelországban az 1958—1976. években
M , A kiadás %ÉÉSÉZÉÉÉg'
egnevezes lovedelem- jövedelem—
rugulmassoga rugalmassága
Friss zöldség . . . O,47-—O,81 0.15—0165 Feldolgozott zöldség . . . 0,67—'l,03 0/5ó—O,92
Paradicsom . . . . . 0.68—1,03 0,34——0,90
Káposzta . . . —O,10-—O,55 —0,20—O,49 Feldolgozott gyümölcs . . . 0,50—D,99 O.14—0,88 Friss gyümölcs (déligyümölcs nélkül) 0,69-—l,09 O,45-—O,99 Alma . . . O,ó4—l,21 DAO—090 Déligyümölcs . . . 1.03—1,42 0198—2,17
Végül a 3. táblában bemutatjuk néhány nyugat—európai ország árrugalmassági
együtthcitóit.3
A számítási nehézségek miatt az irodalomban kevés árrugalmossági együttható található. Megbízhatóságuk is kisebb. mint a jövedelemrugolmassági együtthatóké.
Ezt saját kutatási eredményeink is bizonyítják.
A 3. táblában bemutatott együtthatók arra utalnak, hogy a zöldség- és gyü- mölcsfélék kereslete többnyire az árváltozóssal szemben is rugalmatlan. vagyis ala- csonyabb 1-nél.
3Forrás: Thonon, A. —- Bublot, G.: Produktie en konsumptie von verse en geconserveerde menten in Belgie. LEl—schriften Nr. 126/RR—107. Landbouw Economisch lnstituut. Brussel. 1971. 54. old.; Osten ori, H. D.:
Der Martkverbrouch an Gemüse. seine Bestimmungsgründe und Elastízitöten im temporalen und saisonalen Vergleich. Institut für gürtnerische Betriebslehre und Marktforschung der Technische'n Universitöt Hannover.
Hannover. 1973. 161.. 164. és 183. old.; Projections de la production et de la consommation des produits ag- ricoles ,.1977". lnformations internes sur l'agriculture. Nr. 164. Commission des Communautés Européennes.
1975. 98. és 99. old.; Anderson, — Guldager, P. — Schmellíng. A. - Vibe-Pedelson, !. — Zenthen, H. E.: Pro- jections of supply and demand for agriculturol products in Denmark (1970—1980). Aarhus Universitet Ukono- misch Institut. Aarhus. 1969. 98., 102.. 103. és 109. old.: Household food consumption and expenditure. 1973.
Annuol Report of the National Food Survey Committee. London. 1973. 203. és 204. old.
JOVEDELEM- es ARRUGALMASSÁG
505
3. tábla
A zöldség- és gyümölcsfélék árrugalmassága néhány nyugat-európai országban
. . ' Osszes
Ország Időszak zgíclissség nggh 231522 Alma rül; gyü-
molcs
Belgium . . . 1962—1968 —-0,74 - ' - '
Franciaország . . . . . 1960/61—1970/71 —0.18 ' —O,12 - - -—.052
Német Szövetségi Köztár-
saság . . . . . . . 1953/54—1968/69 —0,79 —0,16 —0.47 ' -
Dánia. . . 1955/56—1966/67 - - —-0.49 -—-O.4O —O.50 —-O,91 Egyesült Királyság . . . 1968—1973 — —0,28 - —O,57 —-1,07
A magyar Központi Statisztikai Hivatal 1972-ben nyilvánosságra hozta kereszt—
metszeti jövedelemrugalmasságí számításainak eredményeit./* Eszerinta szolgáltatá- sok és a tartós fogyasztási cikkek rugalmassági együtthatói a legátagasabbak (1 fölöttiek). és az élelmiszereké a legalacsonyabbak (1 alattiak). Az élelmiszerek ösz- szességükben és többségükben a rugalmatlan kiadási csoportba tartoznak. A pa- rasztság és a munkás—alkalmazotti réteg keresletének jövedelemrugalmassági ér- tékei eltérnek egymástól az egyes kiadásokra vonatkozóan, de rangsoruk többé—
kevésbé azonos. Tekintettel azonban arra. hogy az alacsonyabb jövedelműekhez képest a magasabb jövedelemmel rendelkező paraszti rétegek jobban növelik élel- miszer-fogyasztásukat, mint a munkás—alkalmazottak, rugalmassági együtthatójuk is magasabb. Ugyancsak magasabb a parasztság együtthatója számos olyan cikk vonatkozásában, amelyeket maga is termel. A paraszti rétegeknek nemcsak a vá—
sárolt, de a saját termelésű fogyasztása is erősen növekszik a jövedelemnövekedés függvényében. Alacsonyabb viszont együtthatójuk az olyan cikkek vonatkozásában.
amelyeket nem vagy kisebb mértékben termelnek, tehát amelyeket főleg vásárolniok kell (például édesség, tejtermék), vagy amelyeket fogyasztói szokásaik következté- ben mellőznek (például étolaj, margarin). A kenyér, a szalonna, a zsír, a liszt, a tészta alacsony, illetve negatív jövedelemrugalmassága a munkás—alkalmazotti ré- tegnél és magasabb értéke a paraszti és kettős jövedelműeknél. előbbieknek a kor- szerűbb táplálkozásra való gyorsabb áttérését, utóbbiaknak a hagyományosabb összetételű táplálkozáshoz való ragaszkodását jelzi. A zöldség és a gyümölcs mind- két rétegnél közepes helyet foglal el az élelmiszerek közötti rugalmassági rangsor—
ban. A parasztság fogyasztásának e cikkekkel szembeni jövedelemrugalmassága is magasabb saját termelésű fogyasztása miatt.
AZ ÉLELMlSZEREK. ZÖLDSÉG— ÉS GYUM'ÓLCSFÉLÉK JÖVEDELEMÉRZÉKENYSÉGE
Számításaink szerint nemcsak a parasztság élelmiszer—fogyasztása rugalma-
sabb, mint a munkás—alkalmazott rétegé, hanem e rétegen belül a munkások és az alkalmazottak élelmiszer-fogyasztásának rugalmassága között is lényeges a kü- lönbség.A 4. tábla adataiból kitűnik, hogy a munkásréteg élelmiszer-fogyasztása rugal—
masabb. jobban nő a jövedelmi szint növekedésével. mint az alkalmazotti rétegé.
Az élelmiszerekre fordított kiadások jövedelemrugalmassági együtthatói az egyes jövedelemkategóriákban a vizsgált évek során jelentősen változtak.
4 Fogyasztási cikkek és szolgáltatások jövedelemrugalmassága. Statisztikai Időszaki Közlemények 245.
köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1972. 92 old.
506 BURGERNE GIMES ANNA —- KAPRONCZA! ISTVÁN — REGIUS MÁRTA
Az 5. táblában bemutatott együtthatók határozottan mutatják, hogy egyrészt a jövedelmek emelkedésével csökken az élelmiszer—fogyasztás rugalmassága, más-
részt hogy a vizsgált jövedelemkategóriákban az élelmiszer—fogyasztás jövedelem- rugalmassági együtthatót az évek során emelkednek.4. tábla
A munkás és az alkalmazotti háztartások élelmezési kiadásainak' iövedelemrugalmassági együtthatói 1974-ben
, , sot—1200 ] lem—1660] 2401— Magos
Tarsadalmi reteg fennt egy főre jutó havi jövedelmi
jövedelemnél szunten
l
Munkás. . . . . . 0.81 o,74 ] 0.33 l 0.66
Alkalmazott . . . . 0.74 o,7o ' 0.25 1 054
W!
' Élvezeti cikkek nélkül.
5. tábla
Az élelmiszerre* fordított kiadások iövedelemrugalmassági együtthatói a munkás—alkalmazotti háztartásoknól
sor—mao 1 1431—1600 1 2201— Átmgos
Ev m lövedelmi
jövedelemnél Hmm"
1969 . . . . . . . 0.64 0.56 0.15 0.58
1971 . . . . . . . 0.67 0,59 0,17 0.57
1973 . . . . . . . 0.69 0,65 0.32** 0.60
1974 . . . . . . . 0.70 0,66 O,33** 0.59
* Elvezeti cikkek nélkül.
" A 2401 forint feletti jövedelemnél számított elaszticitások.
Az együtthatók növekedésének okát keresve a háztartásstatisztikai adatok alap- ján megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszak alatt az alsó és a középső jövedelem- kategóriákba tartozó háztartásoknál csökkentek a nyershúsra. a hentesárura, a to-*
jásra és a cukorra fordított kiadások, míg a felső jövedelemkategóriába tartozó ház- tartások e termékekből és tejből jelentősen megnövelték fogyasztásukat. Ebben va—
lószínűleg nemcsak az játszott szerepet, hogy az élelmiszerek átlagára az időszak első és utolsó három éve között 7.5 százalékkal emelkedett. hanem az is, hogy ugyanezen időszak alatt a ruházati cikkek átlagára 112, a szolgáltatásoké 129, a tartós fogyasztási cikkeké 6.3, az egyéb iparcikkeké pedig 8,7 százalékkal növeke—
dett. Ezek az árváltozások jobban érintették az alacsonyabb jövedelemmel rendel- kezőket, akik úgy reagáltak erre, hogy többek között élelmiszer-kiadásukat is csök—
kentették.
A fentieknek nem mond ellent az, hogy az időszak alatt az élelmiszerek egy főre jutó reálfogyasztása a munkás—alkalmazotti réteg átlagában 92 százalékkal növekedett. Ez a jelentős változás azért következett be, mert az átlagfogyasztás kiszámításakor figyelembe vett súlyok eltolódtak. Az évek során növekedett a maga—
sabb jövedelmű és nagyobb értékben élelmiszert fogyasztó családok száma, ugyan- akkor csökkent a kisebb jövedelműeké.
Mint a későbbiekben látni fogjuk. hasonló jellegzetességeket mutatnak a jö- vedelemkategóriánkénti zöldség— és gyümölcsfogyasztási adatok és jövedelemrugal-
massági együtthatók."
.iÓVEDELEM- es ARRUGALMASSAG 507
Az adatok azt mutatják (lásd 6. táblát). hogy az élelmiszer-kiadások közül a zöldségfélékre fordított kiadások aránya minden vizsgált jövedelemkategóriában alacsonyabb. mint (: gyümölcsfélékre fordított kiadások aránya. Szembetűnő az_is, hogy a jövedelmek növekedése mellett az élelmiszerekre fordított kiadások közül a zöldségfélék aránya enyhén csökkenő, a gyümölcsfélék aránya viszont emelkedő irányú. Ennek egyrészt az az oka, hogy a gyümölcsfélék egységára magasabb, mint a zöldségeké, így ugyanolyan mennyiségű gyümölcs megvásárlása nagyobb kia—
dással jár, mint ugyanannyi zöldségé. A másik ok — ami lényegében összefügg az előbbivel — az, hogy a gyümölcsök a fogyasztók számára nagyobb használati érté—
ket jelentenek. és élvezeti értékük is magasabb, mint a zöldségeké. Megjegyzendő.
hogy a zöldségfélékből lényegesen magasabb a háztartáson kívüli fogyasztás, mint a gyümölcsfélékből: az előbbinél az összes fogyasztásnak mintegy 30 százalékát teszi ki. utóbbinál 13—15 százalékát.
6. tábla
A zöldség- és gyümölcsfélékre fordított kiadások aránya az élelmiszer-kiadások százalékában a munkás—alkalmazotti háztartásokban, folyó áron
(százalék)
801—1000 ! MEH—1600 l 2001— Átlagos
Megnevezés forint egy főre jutó havi íövsdelmi
jövedelemnél szm'ten
Zöldségfélék
1968—1970. évek átlaga . . . . 5.78 5.78 5.58 5.81
1972—1974. évek átlaga . . . . 6,68 6.38 6.33 6.34
Gyümölcsfélék
1968—1970. évek átlaga . . . . 6.13 678 7.54 ó,77
1972—1974. évek átlaga . . . . 6.42 7.04 8.05 7.34
A munkás—alkalmazotti rétegnél az l9ó8-tól 1974—ig terjedő időszakban folyó áron számítva minden jövedelemkategóriában nőtt az élelmiszerekre fordított kiadá- sokból a zöldség- és gyümölcsfélék vásárlási aránya. Ez a növekedés azonban a zöldség- és gyümölcsfélék árainak más élelmiszerekénél nagyobb arányú növeke- désének tulajdonítható. A zöldség— és gyümölcsfélék változatlan áras fogyasztásá- nak aránya és a fogyasztás mennyisége az időszak alatt csökkent. Egyedül a 2200 zöldségfogyasztás. Megjegyzendő, hogy valamennyi jövedelemkategóriában jelen—
tős növekedést mutatott a konzerv és mélyhűtött zöldség- és gyümölcsfélék fogyasz- tása, bár mennyisége még mindig csak egy—két kilogramm évente (egy főre szá-
mítva).
Az egyes jövedelemkategóriák árindexeit a 7. tábla mutatja.
Az áremelkedések eltérő mértékben érintették a különböző jövedelemkategó- riákba tartozó háztartásokat. Legjelentősebb volt az áremelkedés a zöldség- és gyümölcsféléknél a legalsó jövedelemkategóriában, majd fokozatosan csökkent a jövedelem emelkedésével. Ennek az a magyarázata. hogy a különböző nagyságú háztartások eltérő áron vásárolják a szabad áras zöldség- és gyümölcsféléket, még- pedig az alacsonyabb jövedelműek alacsonyabb áron, a magasabb jövedelműek magasabb áron. A felső jövedelemkategóriákba tartozó háztartások magasabb egy- ségárakon történő vásárlását az magyarázza, hogy nagyobb arányban veszik a jobb minőségű árut, az idényen kívüli drágább termékeket, továbbá, hogy fogyasztási struktúrájuk egyébként is eltér az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőkétől. Több
508 BURGERNÉ GIMES ANNA — KAPRONCZAI lSTVAN -— REGIUS MÁRTA
finom zöldséget és értékesebb gyümölcsöket (őszibarack, földieper, déligyümölcs
stb.) vásárolnak. A magasabb jövedelemmel rendelkező családok az áremelkedésre úgy reagálhattak. hogy csökkentették a jobb minőségű és drágább zöldség— és gyü—mölcsfélék fogyasztását. Az alacsonyabb jövedelműek viszont ilyen módon nem tud—
ták mérsékelni az áremelkedések hatását, így elsősorban a fogyasztott mennyiséget voltak kénytelenek csökkenteni.
7. tábla
A zöldség- és gyümölcsfélék 1972—1974. évi átlagos árindexeí*
(: munkás-alkalmazotti háztartásokban
(Index: 1968—1970. évek átlaga : 100)
_ggL—moo ! 1401—1600 ! 2201— Átlagos
CikaSOPO" forint egy főre jutó havi jövedelmi jövedelemnél ""ne"
Összes zöldség . . . l 1213 118,9 118,8 128,8 Összes friss zöldség 123,8 118.4 116.9 128,0
Finom zöldségek . 126,7 120,7 119,7 l32.5
Durva zöldségek . 118,6 114,6 112.2 118,8
O'sszes gyümölcs . . . 124,5 123,8 1202 1322
Osszes friss gyümölcs 125,0 * 1239 119.6 132,0
' Az egy főre jutó fogyasztás mennyisége (kilogramm) alapján.
Azokban a jövedelemkategóriákban, amelyeknél nagyobb mértékű volt az ár—
emelkedés a vizsgált időszak alatt, jobban visszaesett a mennyiségben mért fogyasz- tás, mint azoknál, amelyeknél kisebb mértékű áremelkedés következett be. A gyü—
mölcsfogyasztás nemcsak a gyümölcsfélék árának valamivel erőteljesebb emelke- dése miatt esett vissza valamennyi jövedelemkategóriában - az alsókban a zöldség- fogyasztásnál is jobban —. hanem a gyümölcskeresletnek a zöldségfélék keresleté—
nél nagyobb jövedelem- és árérzékenysége miatt is.
A kiadások jövedelemrugalmassági együtthatói többnyire jobban növekedtek.
mint a mennyiségi fogyasztásé. mivel az egyes jövedelemkategóriák mennyiségi fo—
gyasztása közötti különbséget a jövedelemkategóriák különböző mértékben növekvő vásárlási átlagára még jobban növeli. Az értékbeli rugalmas—ságoknak—va mennyisé—
ginél nagyobb növekedése egyben azt is tükrözi. hogy a drágulás miatt a fogyasz- tók jövedelemérzékenysége az évek során e termékekkel szemben fokozódott.
Mind a zöldségfélék. mind pedig a gyümölcsök az egynél alacsonyabb rugal—
masságú cikkek közé tartoznak. de rugalmassági együtthatójuk értéke —— a durva zöldségfélékét kivéve — meghaladja az összes élelmiszerét. (Lásd a 8. táblát.)
Mindkét cikkcsoport jövedelemrugalmassága csökken a jövedelmi szint emel- kedésével. A 8. tábla adatai azt az általánosnak mondható tendenciát is mutatják, mely szerint az értékesebb. magasabb használati értékű és drágább élelmiszerek
— például a gyümölcsfélék — jövedelemrugalmassága minden jövedelmi szinten magasabb. mint az olcsóbb élelmiszereké. ebben az esetben a zöldségeké.
Megfigyelhetjük azt is, hogy a 2401 forint feletti havi egy főre jutó jövedelem- mel rendelkezők kategóriájában a durva zöldségek keresletének rugalmassága ne- gatívvá válik.
Mint említettük, a vizsgált időszak alatt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás — főleg az alacsonyabb jövedelemkategóriákban -— erősen visszaesett. és így a fo- gyasztás jövedelemkategóriák közötti szinvonalkülönbsége még élesebbé vált. Az 1969. és az 1974. évi jövedelemelaszticitási együtthatók változásából is erre követ-
JÖVEDELEM- es ARRUGALMASSAG . 509
keztethetünk. A 8. tábla adatai alapján jól nyomon követhető a tendencia: a jöve- delemrugalmasság értékei minden cikkcsoport esetében és minden jövedelemkate-
góriában növekedtek 1969-hez képest. Ez alól csak az alsó jövedelemkategóriák
gyümölcsfogyasztásának elaszticitásai kivételek. mert itt csökkentek az együtthatók a bázisévhez viszonyítva. lgen erősen növekedett a gyümölcsfélék rugalmassága az átlag feletti jövedelemmel rendelkező háztartásokban.8. tábla
A munkás—alkalmazotti ,réteg zöldség- és gyümölcskiadásainak iövedelemrugalmassági együttható/"
sci—1000 ] 1401-1600 ! 2400- __ "Átlagos.
Cikkcsoport forint egy főre jutó jövedelemnél Jog/52321.
"7969 [ 1974 l 1959 [ 1974 I 1959 I 1974 1969 l 1974
Összes élelmiszer . . . . . . O,64 O,70 0,56 0,66 O,15 O,33 0,58 0,59
Összes zöldség . . . 0.67 0.85 0,55 0.74 0.02 0.29 0.57 0,63 Összes friss zöldség . . . . 0.64 D,76 0,54 O,ó9 0.04 029 0,56 0164 Finom zöldség . . . 0.81 089 0.66 0.79 0.15 0,41 0.69 0.73 Durva zöldség . . . . . 0,32 0,51 0.25 O,4ó -—0,3l —0,06 0,27 O,4l Főzelékkonzerv . . . 1.49 1.72 O,82 1.13 0,ó2 0.46 0.91 0.99 Mélyhűtött zöldség . . . . . 1,80 2,35 1.05 1.21 0.27 0,04 1,'l9 0.99 Összes gyümölcs . . . 0,94 0,84 0.74 ' 0,82 0,20 0,68 O,77 0,79 O'sszes friss gyümölcs . . . . 0.98 0,86 0.74 ' 082 0.13 0.63 0,78 0,79 Gyümölcskonzerv . . . . . 0,04 0,53 O,62 098 1,65 1,59 0,50 'l.'l5
Mélyhűtött gyümölcs . . . 1.63 V—2,o9 1,11 l 1171 0,58 3,44 1.19 409
l
* Az egy főre jutó fogyasztás értéke alapján.
A zöldség- és gyümölcsfélék közül a durva zöldségek csoportja a legrugalmat- lanabb, ami arra utal, hogy ebből a cikkcsoportból legtelitettebb a fogyasztás, még az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében is. A fejes káposztát. a kelkáposz- tát. a sárgarépát, a petrezselymet és a vöröshagymát magában foglaló durva zöld- ségek csoportjának elaszticitásánál minden jövedelemkategóriában magasabbak a finom zöldségek elaszticitásai. bár az utóbbi termékcsoport fogyasztása is rugal- matlan a jövedelemváltazásra.
Legrugalmasabb a tartósított zöldség- és gyümölcsfélék kereslete. Ezek rugal- massági együtthatója az átlagos jövedelmi szinten meghaladja vagy megközelíti az 1-et. A magasabb rugalmassági értéket egyrészt viszonylagos drágaságuk, tehát keresletük fokozott érzékenysége a jövedelemszinvonallal szemben. másrészt kor—
szerű voltuk és ezzel összefüggően az átlagosnál jobban fokozódó keresletük ma- gyarázza.
Megjegyzendő azonban, hogy a tartósított zöldség- és gyümölcsfélékből még viszonylag keveset fogyasztunk, és fogyasztásuk néhány dekás változása is nagyobb súlyú, jobban növeli a rugalmassági értékeket, mint például a gyümölcsfogyasztás- nál a 3—4 kilogrammos növekedés két jövedelemkategória között. A rugalmasságok értékelésénél tehát mindig figyelembe kell venni a fogyasztás változásának termé-
szetes mértékegységben kifejezett mértékét is.
A tartósított gyümölcsfélék fogyasztása rugalmasabb, mint a tartósított zöldsé- geké. Ez a zöldségfélék általában alacsonyabb keresleti rugalmasságával magya- rázható. A tartósított zöldségek -— főleg a zöldségkonzervek — fogyasztása a téli, sőt manapság már a nyári hónapokban is rendszeres. a tartósított gyümölcs'áké viszont
kisebb mértékű. és inkább minősül luxusnak.
510 , BURGERNÉ GIMES ANNA —- KAPRONCZAI ISTVÁN -— REGlUS MARTA
A jövedelemelaszticitások alapján előrejelezhető, hogy az életszínvonal emel—
kedésével a'zöldség- és gyümölcsfélék közül a munkás—alkalmazotti réteg háztar—
tásaínál a tartósított áruk —- és ezen belül a mélyhűtött gyümölcsök —— fogyasztása fog legjobban növekedni.
A friss zöldségek fogyasztásában a jövedelmek növekedésével csak kisebb emelkedés, sőt a durva zöldségek esetében csökkenés várható. A gyümölcsfogyasz—
tás a jövőben jobban fog nőni, mint a zöldségfogyasztás.
A paraszti és kettős jövedelmű háztartások zöldség- és gyümölcsfogyasztására o 9. táblában bemutatott rugalmassági értékeket kaptuk.
9. tábla
A paraszti és kettős jövedelmű háztartások 1974. évi zöldség- és gyümölcsfogyasztásának iövedelemrugalmassági együtthatái'
sci-1000 l1401—1600 [ 2401—
M__ Átlagos
Megnevezés forint egy főre jutó havi jövedelmi
jövedelemnél szmten
Zöldségfogyasztás *
Összes . . . 0.45 0.53 0.55 05
Vásárolt . . . . . —O.11 —0,09 0,33 —0.05
Gyümölcsfogyasztás
Összes , . . . . 0,45 0.56 0.69 0,60
Vásárolt. , . . . —0,01 0.17 o,s9 1 029
l
" Az egy főre jutó fogyasztás mennyisége (kilogramm) alapján.
A parasztságnál a számítások szerint a jövedelem emelkedését az összes és a vásárolt zöldség— és gyümölcsfogyasztás rugalmasságának növekedése kíséri. elté- rően a munkás—alkalmazotti rétegtől. Valószínű. hogy ez a saját termelésű fogyasz- tással függ össze. Minél nagyobb a háztáji termelés. annál nagyobb az egy Főre jutó jövedelem és a saját termelésű fogyasztás volumene is. Ugyanakkor a vásárolt fogyasztás elenyésző. és csak a legfelső jövedelemkategóriában válik érzékennyé a jövedelemváltozásra. A vásárolt gyümölcsfogyasztás jövedelemérzékenysége na- gyobb a zöldségénél, mivel gyümölcsből (: vásárlás aránya is nagyobb.
10. tábla
A munkás- és alkalmazotti háztartások
1974. évi egy főre jutó zöldség— és gyümölcslogyasztásának*
jövedelemrugalmassági együtthatóí átlagos jövedelmi szinten
Munkós— Alkalma—
Cikkcsoport W, , , zotti
háztartások
Összes zöldség . . . 0.52 0.27 Összes friss zöldség . . . . . . . . 0.49 0.25
Finom zöldség . . . . . . . . . 0.50 034
Durva zöldség . . . 0,47 0,06
Főzelékkonzerv . . . . . . . . . . 1.10 0.47
Mélyhűtött főzelék . . . O,85 O,39 'O'sszes gyümölcs . . . 0.60 O,53 Összes friss gyümölcs . . . 0,60 0,53
Gyümölcskonzerv . . . . . . . . . O,84 0,95
Mélyhűtött gyümölcs . . . 1.04 1.05
' Az egy főre jutó fo9yasztús mennyisége (kilogramm) alapján.
JUVEDELEM- ES ARRUGALMASSAG _ 51 1
A munkás és az alkalmazotti réteg zöldség— és gyümölcsfogyasztásának jöve- delemrugalmasságát külön-külön vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a munkásréteg- nél magasabbak az elaszticitási értékek. és az eltérés a zöldségféléknél még szem- betűnőbb, mint a gyümölcsöknél.
Az alkalmazotti háztartások zöldségfogyasztósa az átlagos jövedelmi szinten a jövedelem változására rugalmatlanul reagál. míg a munkásrétegnél ez a cikkcsopor't mind a két rétegnél közepesen rugalmas a jövedelemváltozásokra.
Míg a tartósított gyümölcsök fogyasztásának jövedelemrugalmassági együtt- hatói átlagos jövedelmi szinten nem különböznek lényegesen egymástól. addig a tartósított zöldségfélék fogyasztásának jövedelemrugalmassága a munkásrétegnél 1 körül alakul, az alkalmazotti rétegnél viszont rugalmatlan. Úgy véljük, hogy a nagy eltérés a két réteg eltérő fogyasztási szokásaiból következik. Az alacsonyabb jövedelmű alkalmazotti háztartások is szívesen fogyasztanak — a főzést lényegesen megkönnyítő — tartósított zöldségféléket. A munkásréteg ilyen jövedelmű családjai viszont —- a fogyasztási adatok szerint — inkább házilag tartósítják a zöldségféléket.
E réteg magasabb jövedelemmel rendelkező családjainál viszont a tartósított zöld—
ségfélék fogyasztási színvonala már megközelíti az alkalmazotti rétegét. ami arra utal, hogy a jövedelmek növekedésével a szokások is közelednek egymáshoz.
Számításaink szerint a munkásréteg alacsonyabb éves átlagáron vásárolja meg a zöldség- és gyümölcsféléket. mint az alkalmazotti réteg. Ez arra utal. hogy a mun- kásréteg zöldség- és gyümölcsfogyasztásának nagy részét a szezonban vásárolt termékek adják. míg az alkalmazotti réteg fogyasztása az év folyamán kiegyenlítet- tebb. Ezenkívül az alkalmazotti rétegnél nagyobb súllyal szerepelnek az értékesebb és így drágább zöldség- és gyümölcsfélék.
AZ EGYES ZÖLDSÉG— ÉS GYUM'ÖLCSFÉLÉK FOGYASZTÁSÁNAK JO'VEDELEMRUGALMASSÁGA
A keresztmetszeti adatokból történő jövedelemrugalmassági számításokat az
elemzett zöldség- és gyümölcsfélék csoportján kívül 27 frissen fogyasztott zöldségreés gyümölcsre is elvégeztük.
A 11. tábla adatai szerint a legtöbb zöldségféle a közepesen rugalmas. illetve a rugalmatlan, a gyümölcsfélék nagy része a közepesen rugalmas keresletű termé- kek csoportjába tartozik. Évek óta rugalmatlanul reagál a jövedelemváltozásokra a durva zöldségek csoportjába tartozó vöröshagyma és fejes káposzta. a gyümölcsfé-
"lék közül pedig a meggy és a szilva kereslete. A fejes káposzta jövedelemrugalmas- sága — az 1974. évet kivéve _ minden vizsgált évben negatív. ami arra utal, hogy vásárlása csökken a jövedelem emelkedésével. Egy-két termék azonban még az átlagvásárló esetében is ,,luxus" terméknek számít. A gyümölcsfélék közül ilyen az eper és még néhány más ritkább gyümölcs. a zöldségeknél pedig a gomba. A kő—
az egyéb friss zöldség (ide tartozik például a spárga, (: rebarbara). a déligyümöl- csök, az őszibarack. a szőlő és a sárgadinnye tartozik.
Megfigyelhetjük azt is, hogy a termékeknek a jövedelemrugalmassági együtt—
ható alapján képzett sorrendje valamelyest módosult az évek során. Legszembetű- nőbb ez a kelkáposztánál és a fejes salátánál: a kelkáposzta 1969-ben a 10. he—
lyen állt, és 1974-re a 6. helyre került, a fejes saláta az 5. helyről a 10. helyre ,.csú-
szott" a rugalmassági együttható alapján. Ebben nemcsak a fogyasztói ízlés válto-
zása játszott szerepet, hanem az is. hogy kelkáposztóból romlott az ellátás, míg512 BURGERNE GlMES ANNA _- KAPRONCZA! lSTVAN _ REGIUS MARTA
fejes salátából a rendelkezésre álló árualap jelentősen megnőtt, és árának emel-
kedése is jóval kisebb mértékű volt. mint a többi friss zöldségé.11. tábla
A friss zöldség- és gyümölcslé/ekre fordított kiadások iövedelemrugalmassági együtthatói a munkás—alkalmazotti rétegnél átlagos jövedelmi szinten
1969-ben 1974-ben
Jovedelírzázggtlmassagl , Rugalmas— , Rugalmas-
Termek 509! Termek sagi
együttható együttható
Zöldségfélék
Rugalmas Gomba 1.44 Gomba 1,39
Közepesen rugalmas Egyéb friss zöldség 0.86 Egyéb friss zöldség 059
Zöldpaprika 0.75 Karfiol 0.95
Kalrfial 0.74 Zöldpaprika 0,75
Fejes saláta 0.75) Sáska és paraj 0.72
Paradicsom 0.57 Kelkáposzta 0.61
Sóska és paraj 0.55 Paradicsom 0450
Zöldborsó 0.55 Zöldbab , 059
' Sórgarépa és
petrezselyem 0.56
Fejes saláta 0.54
Ruaalmatlan Zöldbab 0.41 Zöldborsó 0549
Kelkópcszta 0.39 Uborka 0.45
Uborka 0.39 Vöröshagyma 0.24
Sárga—répa és Fejes káposzta 0.06
pemrezselyem 0.38
Vöröshagyma 0.25
Fejes káposzta —0.06
Gyümölcsfélék
Rugalmas Déligyümölcs 1,11 Földieper 1.07
Egyéb hazai gyümölcs 1.07
Közepesen rugalmas Földíeper 0.95 Déligyümölcs 0.98
Öszibarack 0.92 őszibarack 0.92
Sórgadinnye 0.78 Szőlő 0.90
Szőlő O,77 Sárgadinnye 0.87
Egyéb hazai gyümölcs 0.7—5 Görögdinnye 0.73
Cseresznye 0.62 Körte 0.70
Körte 0.58 Cseresznye 0,61
Almar 0.5!) Sárgabarack 0.59
Alma 0.54
Ruaalmatlan Görögdinnye 0.49 Meggy 0.40
Sárgabarack 0.47 Szilva O,39
Meggy 0.45
Szilva (MM
Az egyes gyümölcsfélék rangsora igen kis mértékben módosult, kiugró változást csak a déligyümölcs és a görögdinnye esetében találunk. A görögdinnye a 10. hely- ről a 7. helyre került. Ebben a csökkenő kínálat és a növekvő ár játszottak szerepet.
Érdemes még szólnunk a déligyümölcs és a földieper helycseréjéről (: rang—
sorban. A vizsgált időszak első és utolsó három éve között a földieper ára átlagosan 68 százalékkal emelkedett, a déligylimölcsé 5 százalékkal. lgy (] földieper ára majdnem azonossá vált a déligyümölcsével. Ez az erőteljes áremelkedés visszasze- rította a földieper amúgyis alacsony színvonalú fogyasztását, mégpedig a kisebb
jövedelműeknél jobban, mint a magasabb jövedelemmel rendelkezőknél. A déli-
gyümölcsöknek viszont nemcsak az ára változott kevéssé, hanem kínálatuk (import—juk) is jelentősen javult. Emellett a fogyasztók által korábban drágának tartott déli—
gyümölcsök a pénz inflálódása. a többi gyümölcs árának emelkedése és (: reáljö- vedelmek növekedése következtében relative olcsóbbá is váltak. lgy válhatott a kö- zepesen rugalmas fogyasztású eperből .,luxus gyümölcs" és fordítva: a ,,luxuscikk—
JUVEDELEM- ES ARRUGALMASSAG 51 3
nek" számító déligyümölcsből az alma után a legnagyobb volumenben fogyasztott gyümölcs.
A keresletet jövedelemkategóriánként vizsgálva megállapítható, hogy minél ma—
gasabb a jövedelem, a háztartásokban fogyasztott termékek közül annál kevesebb esik a rugalmas. illetőleg a közepesen rugalmas kategóriába. Az 1968—1970. évek átlagában a 801—1000 forint egy főre jutó jövedelmű háztartásoknál a friss zöldsé—
gek 76 százaléka rugalmas. illetve közepesen rugalmas. a friss gyümölcsféléknél ez az arány 91 százalék. A 2001—2200 forint havi jövedelműeknél viszont alig talá—
lunk rugalmas terméket. Ebben a jövedelemkategóriában a friss zöldségek 74 száza—
lékának és a friss gyümölcsök 59 százalékának kereslete rugalmatlan a jövedelem—
változással szemben. Még ennél a jövedelemkategóriánól is megfigyelhetjük. hogy a gyümölcsfélék közül jóval kevesebb tartozik a rugalmatlan keresletű termékek közé, mint a zöldségféléknél. A 801—1000 forint havi jövedelmű háztartásokban 1974—ben 1 vagy 1-nél magasabb volt az eper, a görögdinnye. a szőlő, (: déligyü—
mölcs, az egyéb hazai gyümölcs, a gomba. a karfiol, a sóska és paraj, valamint az egyéb friss zöldségek jövedelemrugalmassági együtthatójának értéke. A 2001—2200 forintos jövedelemkategóriában viszont a friss gyümölcsök közül egy sem, a friss zöldségek közül pedig a gomba volt rugalmas keresletű. A 2401 forint feletti havi
jövedelemmel rendelkező hóztartósoknál már jónéhány zöldség és gyümölcs fo-
gyasztása negativ rugalmasságú. A ..felső" jövedelemkategória 60 kilogramm körüli egy főre jutó évi háztartási frissgyümölcsfogyasztása az adott árszint és árarányokmellett talán már maximumnak tekinthető.
AZ 1962—1974. ÉVl JUVEDELEM- ÉS ÁRRUGALMASSÁG
A rendelkezésre álló adatok alapján kiszámítottuk az élelmiszerek. a zöldség- és gyümölcsfélék 1962—1974. évi jövedelem- és árrugalmassági adatait.
12. tábla
A zö/dség— e's gyümölcsfélék keres/etének
ár- és iövedelemrugalmassága az 1962—1974. évek átlagában a munkás—alkalmazotti háztartásoknál
Jövedelem- érhatós Termékcsoport, termék Árrugal- rugalmas— a jovedelem
massag ság hat'as'sza- zalekaban
'Osszes élelmiszer . . . —D,56 O,61 91,8 Összes zöldség . . . —0,52 0,60 86,7 'Osszes friss zöldség . . . . —O,58 0.65 882 Finom zöldség . . . -—0.80 097 82,6
Durva zöldség . . . . . -0.17 026 65.11
Sórgarépa és petrezselyem . —0,27 0,40 662
Uborka . . . , . . —0.56 091! 60,9
Zöldpaprika . . . —0,59 0,74 808
Sáska és paraj . . . —O,90 0.8? HLO
Gomba . . . . . . . . —1,00 2.22 44.8
Savanyú káposzta . . . . —0,54 096 56,7 Összes gyümölcs . . . ——0,96 0,80 120,5
Alma. . . . . . . . . . -—0.78 051 1549
Szőlő . . . ——1.71 1.04 165,0 Körte. . . —2,21 1,37 161.4 Öszíbarack . . . —1,41 1,43 9817 Földieper . . .
—2,39 2.06 , Hő.4
5 Statisztikai Szemle
514 BURGERNE GIMES ANNA — KAPRONCZAI ISTVÁN - REGlUS MÁRTA
A termékcsoportok és a termékek jövedelemrugalmasságának rangsora nagy-
jából megfelel a keresztmetszeti számítások eredményeinek, habár az értékek több- nyire magasabbak. Az árrugalmassági együtthatók rangsora többé-kevésbé követi
a jövedelemrugalmasságok rangsorát, és több esetben közelítően nagyságát is.5 Kiszámítottuk azt is, hogy az árrugalmasság hány százaléka a jövedelemrugalmas—ságnak, és feltételeztük, hogy 100-nál kisebb érték esetén a jövedelememelkedés—
nek, 100—nál nagyobb érték esetén pedig az árváltozásnak van nagyobb hatása a kereslet változására. A jövedelemérzékenységnél nagyobb árérzékenység az esetek többségében a gyümölcsöknél mutatkozik.
A gyümölcsfélék ér- és jövedelemrugalmassága is magasabb. mint a zöldség—
féléké. A zöldségfélék többségének kereslete — mint az alapvető élelmiszereké ál—
talában — nemcsak a jövedelemváltozásra. hanem az árváltozásra is kevésbé érzé-
keny, mint a gyümölcsöké, de a zöldségfélék között is vannak az átlagosnál maga—
sabb jövedelem- és órrugalmasságú termékek. Ilyenek a finom zöldségek, közöttük is elsősorban a gomba.
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a munkás—alkalmazotti réteg átlagos jövedelmű háztartásainak összes háztartáson belüli frisszöldségfogyasztása lassan eléri a telítettségi szintet, mig a gyümölcsfélék mennyiségi fogyasztása várhatóan még jelentősen emelkedni fog. Erre utal, hogy a gyümölcsfélék kereslete mind a mennyiségi, mind az értékbeli fogyasztás alapján számított jövedelemrugalmassági együtthatók szerint rugalmasabb. mint a zöldségféléké. A zöldségfélék fogyasztó- sán belül egyes finom zöldségek és a feldolgozott zöldségek fogyasztásának jelen—
tősebb növekedése várható. A durva zöldségek fogyasztása viszont előreláthatólag csökkenni fog. A zöldség— és gyümölcsfélékre fordított kiadásoknak a mennyiségi fogyosztásénál magasabb jövedelemrugalmassági értékei arra utalnak, hogy e ter—
mékek értékbeli fogyasztásának növekedése —— többek között a drágább———idényen kívüli termékek vásárlása — a közeljövőben is jelentősen meg fogja haladni a meny—
nyiségben mért fogyasztás emelkedését.
PE3iOME
ABTOpr őHanHSprIOT pesynbratsi pacuema anacmunocm, npaaoAuMsie Ha Kacpenpe anonommm cenbcxoro xoanücraa CanoaoAl-iecnoro ynuaepcurera. Mccnenoaatenbcnan rpyn- na KaCPeApbl ocyuecrsnna nepenpecmsre pacuetsi anacmunocm goxoaoa omocmenbuo 1968—1970 rr., a fene paspaőotana BpeMeHHble piAbl anacmuHocm u.eH u noxoaos or—
HOCHTeJ'inO nepuoga c 1962 no 1974 ron. B Kauecrae OCHOBbI pacuetoa ősmn ucnonssosausi
naHHme cramcmxn cemeünslx őwnmetoa omocm'enbno norpeőneHl—m I'HSBHHX oőmecrsen- Hbix cnoea, a Takme 9 u, cooraercrseHHo, 10 I'IOAOXOAHHX Kareropnü. Pacuerm pacnpoctpa—
manna-.. Ha ace HPOAOBOHbCTBHe, rnaBHsie rpynnu oaomeü n cppyxtos " Ha OTAeanble BH- Ab! oaouteü " (ppyia'oa.
Ha ocnoaamm HOHYHeHHbIX peaynbraroa Mom-co yCTaHOBHTb, HTO acpcpekmauoc-rs snac- rw—mocm oaomeú " tppykroa s u.enom HeCKOanO Sonbwe Koacpdmuuenra anacmuuocru acero nponoaonbcnun. Hanőonee anacrwmo pearupyet KÖR Ha AOXOAH, Tax " Ha nemerte- l-me u.eH cnpoc Ha samopomeHHue osoum " cppyntbi. onom—ian anacmunocrs pacxonos oőbluuo Bume, l-ieM Konuuecraeuuoro norpeőnem—m, uno cannetenscrsyer o őonee asiconoü nvoxonHoü HYBCTBMTEHLHOCTH Sonee Aoporocmnmwx — BHeCeBOHHhIX, Kauecrsennbix M 744. — nponyxros no cpaBHei-lmo c MaCCOBbIM norpeőneHueM TOI'O me caMoro npogyxra
5 Az eredmények fenntartással értékelendők, mivel a függvény mindkét magyarázó változójának (ár és jövedelem) egyidejű növekedése következtében sok esetben erős közöttük a kollinearitás. ltt csak azokat a rugalmassági értékeket közöljük, amelyeknek számítása során a két változó közötti korreláció viszonylag ala—
csonynak mutatkozott. de ezek hibahatára is elég nagy lehet.
JCVEDELEM— ES ÁRRUGALMASSÁG
515
mm rpynnbr nponyxroa. Koacptpuunemsr anacruuHoc-m u.ei—i a OCHOBHOM CKIlaAblBal-OTCSI s TOM me nopsAKe, KGK n noammnuueurbi anacmuHocm noxonoa.
Ha ocnoaanm Koecpcpnunemoa snacmunocm ononoa MomHo cnenarb npOI'HO3, [no a 6yp,yu.r.eM, no mepe pocra noxogoa, Syner aospacran. a nepayio ouepeAb norpeőnenue OőpöőOTaHthX cppym'oa, a sareM OőpaőoTüHHbiX osoureü. Pocr norpeőneHmi cppykros no—
BHAHMOMY 6yp.er npeabimarb pocr norpeőneHr—m osoureii.
SUMMARY
The research group of the Agricultural Economics Department of the University of Horti- culture has calculated cross-sectional income elasticities for the years 1968—1974 as well as price and income elasticities based on time series for the period 1962—1974. Data of house- hold statistics on the consumption of the majorsocial strata and in 9 resp. 10 income cate- gories served as a data base. The calculation covered total foods, major groups of vegetables and fruits, and some vegetable and fruit items.
It was found that the income elasticity is somewhat higher for vegetables and fruits than for the total of foods. The demand for deep-frozen and canned vegetables and fruits responds
most elastically to the change in income or in prices.
The income elasticity was generally higher for expenditures than for consumption in guantity, demonstrating the higher income sensitivity of the more expensive articles (out of season, higher auality) as against the volume of consumption of the same articles or groups.
The order of the price elastícity coefficients generally agrees with that of the income elastic- ity coefficients.
Relying on the income elasticity coefficients it can be forecast that an increase of the incomes will be followed by the consumption of processed fruits, further by the consumption oftheprocessed vegetablesJ The consumption of fruits will proconsumption of vegetables. bably increase more markedly than
5.
