A kétféle munkanélküliségi statisztika módszertani és fogalmi eltérései

STATISZTIKAI ,,EGYPERCESE "

A KÉTFÉLE MUNKANÉLKULISÉGI STATISZTIKA MODSZERTANI ÉS FOGALMI ELTÉRÉSEI

1992 első negyedévétől kezdődően a munkanélküliek számáról és egyes jellemzőiről két- féle forrásból állnak rendelkezésre adatok. Az Országos Munkaügyi Központ (OMK) továbbra is folyamatosan, havonta közli a munkaközvetítő irodák nyilvántartásaiból nyert, a regiszt- rált munkanélküliekre vonatkozó adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig negyedévenként adja közre lakossági adatfelvételéből, az ún. munkaerő-felmérésből származó eredményeket. Ez utóbbiban a munkanélküli fogalom a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office —— ILO) 1985-ben nyilvánosságra hozott ajánlásait követi.

A nemzetközi statisztikai szervezetek igényei, valamint a hazai munkanélküliség erőteljes növekedése hívták életre a munkaerő-felvételt. A világon egyre több országban (az Európai Közösség országaiban kötelező jelleggel) térnek vagy tértek át már korábban a kettős mun- kanélküliségi statisztikára. A kétféle módszerrel számba vett munkanélküliség között egyes pontokon jelentős eltérések mutathatók ki. A módszerek és a fogalmak ismerete szükséges ahhoz, hogy ezeket megértsük és értelmezni tudjuk.

Az említett adatgyűjtések eltérő jellegéből következően nem azonos a megfigyelt sokaság.

A lakossági adatfelvételben megfigyelt munkanélküliek köre két szempontból is jóval széle- sebb rétegre terjed ki. Egyrészt az életkor tekintetében (15—74 év közötti személyeket kér- dezik), míg a regisztrált munkanélküliek nem tartalmazzák a tanulókat és a nyugdíjasokat.

Másrészt a lakossági adatfelvételhen a más módon, tehát nem a munkaközvetítő irodák segitségével munkát keresők számbavételére is mód nyílik.

Eltérők az időpontok is, amelyre a kétféle munkanélküliségi adat vonatkozik. A regiszt- rált munkanélküliek esetében a tárgyhavi létszám adható meg, a lakossági adatfelvétel a hónap 12. napját tartalmazó hétre jellemző állapotot tükrözi, ez reprezentálja az egész hő—

napot.

Az országos munkaügyi szervezet információs rendszerében azt tekintik munkanélküli- nek, aki megfelel az alábbi kritériumoknak:

— nincs jövedelmet biztosító munkája (e tekintetben azonban számos esetben engedményt tesznek, amennyiben a Fog- lalkoztatási Törvény megengedi, hogy a munkát kereső a mindenkori minimálbér összegénél alacsonyabb havi jövedelmet nyújtó munkát végezhessen);

nem nyugdíjas, nem tanuló;

foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül;

munkát, állást vagy önálló foglalkoztatást keres;

egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll;

az állami munkaerőpiaci szervezet munkaközvetítő irodájában regisztráltatta magát?

II!!!

A munkaerő-felvétel (a nemzetközi fogalmakat követve) munkanélkülinek azt tekinti, aki:

— a megfigyelés időszakában egyáltalán nem végzett munkát (és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);

-— az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát (itt tehát azok is szerepelnek, akik magán—munkaközvetitőn vagy hir- detés útján, ismerősök segítségével kerestek munkát vagy közvetlenül kerestek fel munkáltatókat);

— munkába tudott volna állni, ha talál munkát;

—— korábban talált állást, de csak az elkövetkező 30 nap folyamán tudja megkezdeni a munkát.

Az OMK és a KSH is közli az adataiból származó munkanélküliségi rátát (a munkanélkü- liek számának, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számának, azaz a munkaerőnek hányadosát). Az előbbiekből következően eltérő a két ráta számlálója, de a

* Információk a munkaerőpiaci szervezet által rögzített 1992. I. negyedévi adatok alapján. OMK-tanulmány. (Kézirat)

STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK" 875

nevezőben szereplő foglalkoztatotti létszám is különbözik, mivel más időpontra vonatkoz- nak. Az OMK az előző év vagy a tárgyév január 1-jére vonatkozó munkaerőlétszámhoz vi- szonyítja a tárgyhavi munkanélküli-létszámot. A KSH felvételében pedig nincs időbeli el- tolódás, mindkét adat egyazon felvételből származik, s így azonos időszakra vonatkozik.

A kétféle módon számba vett munkanélküliségi kört ábrán mutatjuk be.

Az ILO-fogalom szerinti munkanélküliek és a regisztrált munkanélküliek száma 1992 első negyedévében

Munkanélküliek száma az ILO Regisztrált munkanélküliek

fogalmai szerint: 421 000 fő

munkanélküliek száma: 306 000 fő

Látható, hogy van egy tekintélyes közös rész, amely azokat tartalmazza, akik megfelel- nek mind a kétféle fogalom kritériumainak.

Ugyanakkor jelentős számban vannak olyanok, akik nem szerepelnek a regisztrációban.

mert más úton kerestek állást, és vannak olyanok is, akik regisztrálva voltak ugyan, de vala- milyen okból kifolyólag nem feleltek meg a munkanélküliség nemzetközi kritériumainak. Egy részük dolgozott, tehát foglalkoztatott volt, nagyobb részük azonban nem tekintette állás- keresésnek a munkaközvetítő hivatalnál való jelentkezését és nyilvántartásba vételét. Ennek több oka is lehet. A regisztráltság nem esik mindig egybe a munkakeresési szándékkal, az előbbi bizonyos esetekben csak a munkanélküli ellátásban való részesülés igénye miatt tör- ténik. Sokan vannak, akik nem is remélnek segítséget a hivatalos szervektől a bejelentett — az OMK adatai szerint 12 500 — betöltetlen álláshelyek elenyészően alacsony számát ismerve.

Az üres álláshelyek ráadásul még földrajzilag sem esnek mindig egybe az állást keresők kép- zettség szerinti igényeivel.

1. tábla

A munkanélküliek számának korcsoportonkénti megoszlása*

Az OMK ! A KSH

Korcsoport által nyilvántartott munkanélküliek (éves)

száma megoszlása száma megoszlása (ezer fő) (százalék) (ezer fő) (százalék)

17 évesnél fiatalabb ... 0,5 0,1 5.0 1,1

17—20 ... 44,2 9,6 54,7 13,0

65,9 14,4 68,7 16,3

122,8 26,8 104,8 243

210,3 459 172,3 41,0

56—60 ... l4,6 3,2 10,0 2,4

60 évesnél idősebb ... 0,1 0,0 5,9 13

Összesen 458,4 100,o 421,4 100,o

' 1991. I. negyedév.

Jelentős különbségek mutatkoznak a munkanélküliek korcsoportonkéntí megoszlásában.

Az OMK adataiban a fiatalabb és idősebb korosztályba tartozók kisebb létszámban és arány- ban szerepelnek. Ennek legfontosabb oka a segélyezési rendszerben keresendő, mely kizárja

6!!!

876 STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"

a jogosultak köréből a tanulókat, nyugdíjasokat, a középfokúnál alacsonyabb oktatási intéz- ményben végzetteket (a magasabb végzettségű pályakezdők is csak maximum 6 hónapig részesülhetnek munkanélküli-segélyben), az előnyugdíjazottakat és a korengedményes nyug- díjban részesülőket. (Lásd az l. táblát.)

Bár a munkanélküliek számának legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása a két körben nem mutat jelentős eltérést, mégis érdemes megemlíteni, hogy a munkaerő—fel- vétel szerint némileg nagyobb közöttük a középfokú és az annál magasabb iskolai végzett- ségűek aránya. Ezek elhelyezkedési esélyei ugyanis valamivel jobbak, ezért közülük többen próbálkoznak nem a munkaközvetítőn, hanem más úton munkát találni.

2. tábla A munkanélküliek iskolai oógumsőg szerinti megoszlása*

Az OMK A KSH

Iskolai végzettség által nyilvántartott munkakülievk—v_w—

száma megoszlása száma megoszlása (ezer fő) (százalék) (ezer fő) (százalék)

Általános iskola 8 Osztályánál

kevesebb ... 44,6 9,7 27,6 6-5

Általános iskola 8 osztálya . . . A 167,6 365 1603 383

Szakmunkásképző ... 147,7 32,Z 1263 30,0

Szakiskola ... 6,2 1,4 6,1 IA

Szakközépiskola. technikum . . . 485 10,6 483 115

Gimnázium ... 3l,0 6,8 36,7 83

Főiskola ... . . . 8.3 1.8 1051 2u4

Egyetem ... 4,5 1 I,!) 6.4 1—5

Összesen 458,4 100,0 421 ,4 1 00,0

* 1992. I. negyedév.

A kétféle forrásból olyan információk is rendelkezésre állnak, amelyek vagy az egyik, vagy a másik adatgyűjtésből hiányoznak. A foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásáról, eredményeiről és ráfordításairól csak a munkaerő-közvetítő szervek nyilvántartásaiból lehet információkhoz jutni. Ugyanakkor a lakossági felvételből megtudhatjuk a munkanélküliség átlagos időtartamát (28 hét). A gazdaságilag inaktív népességről is csak a munkaerő-felvétel tud információkat nyújtani. gy az ,,aktív" munkanélküliek mellett kimutatható a ,,passziv"

munkanélküliek száma is (168 000 fő). Azok a munka nélkül levők sorolhatók ide, akik bár szeretnének munkát kapni, de nem keresnek, mert reménytelennek látják a munkához jutást vagy a környezetükben kialakult magas munkanélküliség, vagy megfelelő szakmai iskolai képzettségük hiánya miatt. Ismeretes az elkövetkező egy évben munkát keresni szándékozók száma (311 000 fő), 5 megbecsülhető képzettség és előző foglalkozás szerinti megoszlásuk is, melyből már óvatos következtetéseket lehet levonni a munkaerőpiac jövőbeni alakulásáról.

A munkaerő-felvételből továbbá lehetőség nyílik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek azonos időszakra vonatkozó számának különböző ismérvek (például népgazdasági ágak, ága- zatok, foglalkozási főcsoportok stb.) szerinti összehasonlítására.

A jövőben meg kell tanulnunk együtt élni a kettős munkanélküliségi statisztikával. Mind- kettő nagyon fontos információkat nyújt, s így egyik sem helyettesíthető a másikkal.

Cs. E.

A SZÚLETÉSEK És AZ ABORTUSZOK ALAKULÁSA A FÖVÁROSBAN

Budapest lakónépességének száma 1980. és 1991. január 1-je között visszaesett (2059,3 ezerről 2018,0 ezerre), és a fogyást alapvetően a születések számának kedvezőtlen alakulása idézte elő.

Az élveszületések száma és aránya az 1974—1975. évi demográfiai hullámcsúcsot köve- tően néhány éven át gyorsan, majd az 1980-as évtized során már lassúbb ütemben ugyan, de továbbra is szinte évről évre csökkent. 1980 és 1989 között évi átlagban 20,4 ezer gyermek született, 25 százalékkal kevesebb, mint az 1970-es években. Számuk az l980-as évtized