1996. április 17., SZERDA KULTÚRA
A magyarság 1100 éve
____________________________ ZALAI HÍRLAP 7
Virágünnep és lakoma
— Aquincumban
Régi vitatém a: mikor jöttek be a honfoglalók a Kárpát-m edencébe? Első ízben tárja a nagyközönség elé legfrissebb leletmentt m unkálatainak színe-javát a Budapesti Történeti Múzeu aquincumi gyűjteménye. Az 1995-ös esztendő ásatásaiban ft lelt régészeti kincseket felvonultató időszaki kiállítást Schijj János főpolgármester-helyettes nyitotta meg.
A honfo g lalásn ak , vagyis a K árp át-m ed en ce birto k b av éte
lén ek id őpontja hosszú idő óta v itatém a a m a g y ar tö rtén etírás
ban. A z igazság m eg ism erésé
n ek vágyán túl gyak o rlatias szem p o n to k is ig ényelték a d á
tum m eghatározását, hiszen — je le s esem ény lévén — ün n ep el
ni csak m e g h atáro zo tt évhez kap cso ló d ó an lehet.
Az egyéves késés kényszere
E zért a M a g y ar T udom ányos A k a d é m ia m ár jó v a l a vélhető ez red év e s évforduló előtt szak
é rtő k e t k ért fel a honfoglalás id ő p o n tján ak m egállapítására.
A h án y szakvélem ény szü le
tett, az annyiféle álláspontot képv iselt. V égül is a tö rv én y h o zás
Pauler Gyula
n ézetét fo g ad ta el, aki szerin t a honfoglalás 895-ben kezdődött, s az 1892.év i II. törvénycikk 1895-re írta elő a m illennium m eg ü n n ep lé
sére szóló országos kiállítást.
M ás kérdés, hogy az elő k ész ü le
te k elhúzódtak, s így vált 1896 a m illen n iu m évévé. E z az egy
éves k ésés írta e lő szinte k ötele
ző en , ho g y az 1100 éves év fo r
d u ló t (a m illecen ten áriu m o t) is 1996-ban kell m egülni.
A z évfordulók tehát fü g g etle
n edtek az ünneplésre o k o t sz o l
gáltató esem ény valós dátum á
tól. D e vajon tényleg 895-ben v olt-e a honfoglalás?
T ö b b lé p c s ő s
honfoglalás
N yilvánvaló, hogy egyetlen év b e n em sű ríth ető b ele m indaz,
am i legalább egy év tize d alatt történt. A leghelyesebb, ha — s m á r P au le r G y u la így já rt el a n nak idején — az esem ény k e z d etét te k in tjü k a honfoglalás időpontjának. P raktikus szem pont is em ellett szól, ugyanis a honfoglalás vége m ég sokkal nehezebben rag ad h ató m eg, m i
velhogy a m ag y arság ezek b en az években n em a K árp át-m e
dence m inden szegletét v ette egy csap ásra birtokába, hanem csak bizonyos, életm ó d ja sz e m pontjából sz ám á ra haszn álh ató területeit szállta m eg. .
E bből az is k ö v etk ez ik , hogy a K árp át-m ed en cei térség nem m inden eg y e s rég ió ja szám ára , jö tt e l” u gyanabban az évben a h onfoglalás. F ontos azt is h a n goztatni, nogy a ho n fo g lalás a v alóságos m eg szállást jelen ti.
F eltehető, ho g y a m a g y aro k a tényleges hon fo g lalás előtt m ár a K árp át-m ed en ce eg y es részeit fen n h ató ság u k alatt tarto tták anélkül, ho g y ide nép i tö m e g eik az itt-lakás szán d ék áv al b ev o nultak volna. E z te h át — h a így is volt — nem te k in th e tő a h o n foglalás kezdetének. M á rp e d ig h a a honfoglalást a m e g sz á llá s
hoz kötjük, a hon fo g lalás k e z d e te csakis az lehet, a m ik o r m a gyarok a letelepedés sz á n d é k á val behatoltak a térségbe.
Három kútfőben háromféle dátum
A latin n y elv ű m ag y aro rszág i források évszázadokká* az e s e m ény után k ü lö n b ö z ő k o m b in á
ciók ered m én y ek ép p en ig y e
keztek a ho n fo g lalás d átum át m egadni. H árom k útfőben h á
rom féle dátum m aradt ránk (6 7 7 ,8 7 2 és 903). A m agyarok a h o n fo g lalásk o r m ég nem a k e resztény időszám ítást h aszn ál
ták, hanem feltehetően a törö
k öktől kölcsönzött tizenkettes állatciklust.
E z utóbbi nem abszolút e v e ket adott, s így nem állt azonos alap o n a keresztény időszám í
tásn ak az é v e k et K risztus sz ü le
tésétől fo lyam atosan regisztráló rendszerével. A m agyarországi fo rráso k év szám ait tehát nem szabad m eg ő rzö tt és hiteles ré g isé g n ek tekinteni. A hon fo g la
lás im énti értelem b en vett d á tu m án ak m eg h atáro zása érd e k é
ben a kü lfö ld i kútfőkhöz kell fordulni.
Históriai érv:
a napfogyatkozás
S okáig erő sen hittek an n a k a n y ugat-európai latin nyelv ű krón ik án ak , am ely 889-hez köti a u .ag y ar honfoglalást. E gy e f féle felfogást term észettu d o m á
ny o s érv zúzott össze. B izán ci forrásokból ism ert, hogy a h o n fi, g ialást m egelőző bo lg ár-b i
zánci háború előtt nem sokkal napfo g y atk o zás volt. E z a csilla gászok szám ításai szerint 891.
augusztus 8-ra tehető. A m ag y ar h onfoglalás te h át csakis ezen term észeti je le n sé g után tö rté n hetett. T o v áb b szűkítette a le
h etség e s id ő m ező k et az a tény, hogy a bolgár-—bizánci h ad a k o zást
Simeon
b o lg á r cá r kezdte.M árpedig 6 893-ban lépett trón
ra. M ivel a m ag y ar honfoglalás o lyan esem é n y so r végén áll, am elyet a b o lg á r - b iz á n c i h á
ború több fejezete előzött m eg,
alig h a lehet m indezeket (a m a
g y ar h o n fo g lalást is beleértve) eg y e tle n évbe, a 893. eszten d ő be belesűríteni.
A ho n fo g lalás lehetséges leg
koráb b i d átum ául 894-re g o n dolhatu n k . 894-ben v alóban van arról tudom ásunk, hogy a m a
g y aro k a K árpát-m edencében h ad ak o ztak , d e sem m i nem szól am ellett, hogy ez m á r a b o lg á r
b iz án c i háború k övetkezm énye lett volna. S okkal inkább arra gyanak o d h atu n k , hogy — m i
k én t 892-ben — 894-ben is a m a g y aro k a frank— m orva c s a táro z áso k b a k ap cso ló d tak be.
V ag y is hódíto ttak a K árp át-m e
d en c éb e n , de nem szállták m eg ekkor. A k o rszak egy k o rú , m eg
b íz h ató időrendet adó forrása, a F u ld ai É vkönyv 895 és 896 alatt is írt egy -eg y b olgár— bizánci h adakozásról. M ivel m inden jel szerin t 895 alatt u g yanarról az esem é n y rő l szólt, m int 896 alatt, a nev ezetes háborút 895-re kell tennünk.
Nincs egyértelmű döntés
H a szoros id őrendben k ap c so lju k eh h ez a m ag y ar h on fo g lalást, ak k o r arra m ég 895-ben sok kerü lh etett, ám h a laza idő
renddel szám olunk, akkor az esetleg áthúzó d h ato tt 896-ra. A két dátu m között egyértelm ű en dö n ten i lehetetlen.
A cím ben feltett k érdésre te hát csakis azt v álaszolhatjuk: a m a g y ar ho n fo g lalás S95-néí elő b b és 896-nál később nem kezdődhetett.
Kristó Gyula
történész, eg y etem i tanár
A főváros területén végzett régészeti m unk álato k sik e re ssé géről e z ideig csak évekkel k é
sőbb értesü lh etett az érd ek lő d ő k széles tábora. A m úzeum ezen k íván v áltoztatni a k e z d e m é nyezéssel: ezen tú l m inden évad n y itó ja alkalm ából k ö z szem lére teszi az elő ző e s z te n d őben feltárt leg látv án y o sab b - legérdekesebb darabokat.
A z első időszaki tárlat az in tézm ény hat rég észén ek tiz en hat helyszínen folytatott feltárá
sainak ered m én y eit összegzi.
A z ásatáso k első so rb an a róm ai kori k ato n av áro s déli és nyugati perem én , illetőleg az egy k o ri po lg árv áro s területén folytak, vagyis a m ai B udapest II., illető leg III. k erületében. A tiz e n ö t
e z er lelet közü l a leg szeb b h á
ro m száz resta u rált tárgy te k in t
Pénteken, az Európa nap ren
dezvényeivel párhuzamosan kezdetét veszi Egerszegen a háromnapos XVII. Zalai Ka
m aratánc Fesztivál is.
A M egyei M ű v elő d ési és If
jú sá g i K özpont, valam in t a Z a lai T án c eg y ü ttes rendezésében április 19— 21. kö zö tt za jlik a k étév en te sorra k erü lő fesztivál, idén 16, élv o n alb e li néptánc- eg y ü ttes részvételével. F ellép többek közt a g y öngyösi V id- róczki N ép tán ceg y ü ttes, a szo l
n oki T isza-, illetve a S zeged
hető m eg. A tárló k b an hely k ap tak használati tárgyak, \\
például ed é n y ek és edénytől d ék ek , valam in t m íves ékszer is.
A százk etted ik évad ját kézi szabadtéri gyűjtem ény pro ram kínálatában idén is szerep többi k özött a F lórián-napi m e em lék ezés, m ájus 2-án. A Flór liának, vagyis a róm ai tavaszk szöntő v irág ü n n ep n ek máj 18-19-én lehetnek részesei A q u in cu m b a látogatók. Ó bu m illecentenárium i m egem lék zésé n ek is a gyűjtem én y ke n yezete ad o tthont au g u szti bán. A híres ró m ai lakom ák n om ságaiból is ízelítőt kaph;
nak a vendégek, a rr szakácsm űvészek rem ek lése d az antik k ö rn y ezetb en fogyás hatják m ajd el az ínyencek. !
T ánceg y ü ttes, to v á b b á a szó, bathelyi U n g aresc a- és a búr pesti B artók T án ceg y ü ttes.
M egyénket két egersz*
eg y ü ttes, a Z ala i-, és a KISZC táncosai képv iselik . A fesztit első n ap ja pró b áv al telik, sz ó 1 b aton 10 ó rak o r k ezd ő d ik a vi senyprogram . A h elyszín a f vési S án d o r S zínház, ahol e h étk o r g álam ű so r várja a közi c.éget, u tán a 22 órától a Vív!
bán táncház k ezdődik. V asán tíz ó rak o r lesz az eredm ényi' detés — a zsűri eln ö k e
Vásári lyi László
k o reográfus.Zalai Kamaratánc Fesztivá
Kápolnapusztától Kanizsáig
M ár a ház is sejteti, hogy gazdája nem holmi átlagos kertvárosi tulaj, aki megelégszik néhány virágágyással, rózsatővel... A jó k o ra épület előtt három, láthatóan különleges fenyő: koronájuk ég
be tör, derekukat— pedig úgymond „még alig negyedszázados bé
b ik ”— bizony, máris nehéz lenne átölelni. P kaliforniai m am utfe
nyőkkel ékesített, tágas kanizsai otthonban azután újabb megle
petés jjj írja a látogatót: faragás faragás hátán...
A mester — faragás közben.
E m itt virágdísz-faragású fali
tányérok, m ásutt m íves faliké
pek, bibliai jelenetekkel; a nag y szo b áb an épp hogy helyet kap o tt egy bútorgam itúra, m ás
ként a földön, a falon, az aszta
lon, székeken, sőt m ég bőrön
d ökben is p azar m intázatú k ézi
tük rö k , állatfigurákkal m egko
ronázott díszdobozok és -botok, s áttört, m ár-m ár csipkeszerű fa
rag á sé lakásdíszek, kecses g y er
ty atartó k , szakrális faszobrok (egy m arkáns pietától haso n ló k ép p erőteljes korpuszig), az
u tán a hajdani paraszti és be
tyárvilágot idéző, eg y é n i bájú k isp lasz tik a -fig u rák és so ro lh at
n ánk a faragást láth ató an nagy- nagy sz en v e d ély k é n t ápolt h áz i
g azd a eg y é b m u n k áit (m ég a c sillá r is d íszfaragvány).
A k ié rlelt d ísz ek és form ák láttán e lő k ív án k o z ik az elism e
rő szó:
— N em m a kezdhette!
— Nem. bizony
— így a 75.életévét m eg h azu d to ló an fiata
los s derűs, k ieg y en sú ly o zo tt k ü lle m ű -sze lle m ű
Vastagh Já
nos. — Ezek itt jobbára csak az utóbbi két évtized faragványai,
akkoriban kezd
tem ismét visz- szatérni a gye
rekkori hagyo
mányokhoz.
A
történ et rö vid, de je lle m z ő a haso n ló korú díszfaragókra.V astagh János K á p o ln a p u sz
tán lá tta m eg a n ap v ilág o t a 20-
as
év ek d erekán, egy „n é g y ö krös e lső b é
re s” fiaként.
A m ik o r néhány eszte n d ő m ú l
tán N ag y rad ára költöztek, a k is
fiú — talán a
m aga is kést ragadott és farig
csált, s eg y re ügyesebben. Isko
lásként m ár virág lajto rják at és hasonló, régi h ázid íszek et állí
tott elő, gyakran társai felad ványát is teljesítve — persze, színesceruzáért, rad írért, am ire nem futotta. K éső b b el-elnéze- gette a 30-as év ek b en R adára te
lepült, ak k o r m á r o rszág o s hírű p ásztorfaragó,
id. Perezel János
m unkáit, de nem h atott rá a m ester — m ás u ta k at já rt. A 40-es években — am ik o r feícsepered- ve K anizsára k erü lt — csakis a fam űvesség m ű h ely titk aiért é lt
halt. így azután m á r asztalosta- r.oncként lekörözte társait, m ajd a kefeg y árb a b eju tv a — a bútor
gyár ebből n ő tt ki hajdan — m ellőzte a betan u lási időt és v il
lám gyorsan n o rm ára kérte m a gát. T öb b felé m egfordult, de m indenütt szeretett valam i egyénit, szépet vinni m ég a gépi tu catm unkába is, s h a kérték, szabadidejében díszes ho lm ik kal lepte m eg k u n csaftjait, bará
tait. T ö b b n y ire ajándékként, m ert őszintén örült, ho g y képes szépet alkotni. A faragókedv igazából 1971-től állandósult benne, am ik o r m eglátogatta 1956 után A m erik áb a került testvéreit; egy k aliforniai k irán
dulás em lékére 6 darabból álló faragókészlelet kapott tőlük — m a m utfenyő-m agok m ellett.
— Azóta viszont magam ké
szítem a faragókéseket, mára száznál nagyobb készlettel dol
gozgatok
— m ondja. —Ez is igazi örömet jelent számomra, nemcsuk a faragás. Az értelmes munka egyébként is boldogság
gal tölti el az embert, s ha még
t e s i m í t / ' f / i t / í / . i/ ’ J ' /í»* s i ' f
Mamutfenyőkkel a ház előtt.
mén is, de azokkal nem mindig voltam elégedett, a kivételezés, a linkség taszított. Még a legjob
ban a bútorgyárban éreztem magam, kétszer is visszamen
tem. Ott egy időben nagy divat volt a „repifaragás” — még az ismert népművészt, a galamboki Pápai Sándort is bevonták ebbe, de tőle sem tanultam, nem is igen osztotta meg velünk a fara
gást fortélyait. Az én díszeim, formáim részint a
gyerekkorörökségét képezik, részint a ma
gam találmányai, melyeket al
kalmasint a rengeteg munka ho
zott a felszínre.
— N em találkoztam soha fa
rag ásaiv al kiállításokon.
— Mert sohasem állítottam ki. Nem hívtak... Egyszer össze
pakoltam egy kollekcióra való
f / t m n A v t n e í i l w o n t m v t f i Í i / i / ' i í mj
vés zsűrielnök-néprajzos még az utolsó nagy dunántúli pásztor
faragó, Tóth Mihály munkáit is leteremtette, én sem állhattam volna meg előtte — inkább ha
zavittem hát a portékáimat.
— K an iz sá n sem vo ltak e d dig k ív á n csiak m unkáira?
— Aki kíváncsi volt, megkere
sett. De már régóta nem dolgo
zok pénzért. Néha egy-egy da
rabajándékként kerül idegenbe.
4 többinek pedig a család örül,
Imre fiam a bútorgyárban vala
ha népszerű intarziával folytat
ta az apai művészkedést, persze, magam is megpróbálkoztam ez
zel
— m utat a falon eg y -e g y d e koratív faintarzia-képet, azután a k o n y h áb a invitál.Itt a hajdani k azettás-a szta lo k m ai igények szerint á tfo n n á lt,
„ ___ _____. 1 , 1 ______ » / . . e ...í*
látvány több m in t m eglepő, belső fiókból egy m indkét ol^
Ián k id íszített sz ék g a m itú ra m ek m ív ű d arabjai k erü ln e k e m integy a látott farag áso k at alighanem életm ű v ét m egkoi názandó. A sokalakos kom po ción az egykori falusi ünnepi szokások, m u n k á k sorakozn
— néprajzi h itelesség g el és legjobb fam űves eré n y ek s;
rint m egjelenítve.
— Bizony, már csak itt ju t
hely ezeknek a székeknek, pet igencsak kedves munkáim
búcsú zik a m ester. —Felidéz honnan indultam, így vissza kiüthetek annyi évtized után akár örökségként is hagyhati magam után.
R em éljük: az ért ta lán előbl m egism erhetik m ajd mi nd te J_________ •—__12_:_!____Z—i----i
