F Ö L DK É P -KÉSZÍTÉS

F Ö L DK É P -KÉSZÍTÉS

JELEN Á L L Á S A ,

A M IN T AZ KÉPVISELVE VOLT

AZ ANTWERPENI KIÁLLÍTÁSON.

TÓTH ÁGOSTONTÓL.

(M int s z é k fo g la ló t felolv a sta az osztá lyü lésen 18 71. deczembp.r 11.)

( K É T T Á B L Á V Á ) .

PEST, 1871.

E G G E N B E R G E R -F É L E A K A D . K Ö N Y V K E R E S K E D É S . (Hoffmann és M olnár.)

■

N y om a tott Nyomatott :iz „Athen:i.eum" nyomdájában. Pest, 1871. az „A tlien a eu m “ n y om d á já b a n . P est, 1871.

A földkép készítés jelen állása,

a m in t a z k é p v is e l v e v o l t a z a n t w e r p e n i k i á l l í t á s o n .

T Ó T H Á G O S T O N T Ó L .

(M int sz ék fog la lót felolv a sta az osztá lyü lésen 1871. d ecz em b er 11.) (2 tá b lá v a l.)

M indenek előtt hálás köszönetemet kell kifejeznem azon megtiszteltetésért, melyben a tudományos Akadém ia részesített.

Megválasztásomat levelező taggá, második nemesi le­

vélnek tekintem, és miután a nemesség kötelezettséggel jár, megígérem, b o g y tehetségem szerint ernyedetlen szorgalom ­ mal a tudom ányok terjesztésén fo g o k fáradozni ezentúl is.

Értekezésemben az antwerpeni geographiai közgyűlés földkép-kiállításáról és a földkép-készítés jelen állapotáról fogok szólni.

Azért választottam pedig ezen tá rg y a im é rt tapasztalás által azon m eggyőződésre jöttem, hogy szeretett hazánkban a földrajzi ismeretek, a földképkészítés mestersége, sőt még a földképek olvasása is, nagyon el vannak hanyagolva.

A szükség szüli a tudományokat, ez nálunk az említett téren — az igaz — még eddig be nem á llo tt; de attól lehet tartani, b o g y az első hadjárat a hiányt fogja bemutatni. Mi­

után azt kívánom , hogy hazánk rem ényteljes honvédsége a tűzpróbát mindenképen jó l kiállhassa, kötelességemnek tar­

tom, ezen a téren az ismereteket mint úttörő terjeszteni és értekezésem által másokat is arra buzdítani, h o g y az antwer­

peni geographiai közgyűlés alkalmával kiállított ieles mun-

t

4

k ák által versenyzésre indíttassanak e’s a művelődés ezen ágának kifejlesztésére vállalkozzanak.

Előre kell bocsátanom, h ogy a kiállítás a szemre nézve nagyon szépen volt rendezve, de sem tárgyak, sem korszak szerint nem volt sorozva, és íg y nagyon nehezen lehetett a későn megjelent je g y zé k után eligazodni, úgy, h ogy az ebben felsorolt tárgyakat, azoknak halmazata miatt, alig lehetett megtalálni.

L egszebb és leggazdagabb volt a régi földképek és atlaszok gyűjtem énye, mely alig hagyott kívánni valót.

Ptolomdus cosm ographiája három kiadásban (Ulmae 1486 — Francoforti Jodocus Hondius 1605 — Amsterdam autore Gerardo Mercatore 1704) volt képviselve*). A brüsseli királyi könyvtár kiállított egy Ptolomáust (Ja cob o A ngolo interprete), mely pergamenre írva, gyönyörű initialékkal és kisded festésekkel (miniatűr) van díszítve és 1485. évi de- czem ber hó 8-kán befejeztetvén, képet ád a geograpliiai isme­

retek állásáról A m erika feltalálása előtt.

A brüsseli királyi könyvtár sok más érdekes művön kívül m ég kiállítá: „ Liber G u i d o n i sm ely az 1119-dik év­

számot viseli és M arini Sanuti „L ib er secretorum fidelium crucis“ 1332-dik évből, egyike azon példányoknak, m elyek a nyugoti hatalmasságokhoz küldettek, a keresztháborura fel­

szólíta n i őket**).

A gyűjtő munkák közül, m elyek a könyvtárakban lé­

tező földképeket mutatják, felem lítendők:

1. Jomard munkája : Les monuments de la géographie; re- cueil des anciennes cartes.

2. V icon te D e Santarem kiadása 1842-dik é v b ő l: Atlas com - posé de mappemondes et de cartes du X I. au X V II.

siécle pour la pluspart inédites. Paris imprimerie de l’univérsité. Eue Racine 28.

*) A z eg y etem i k ö n y v tá rb a n lé te zik P tolom a u s k ö ln i k iad ása M a- g in o A n ta ltó l, 1 5 9 7 -b ö l. P tolom a u s a X V -d ik században 5, a X V I - d ik szá za d b a n 21 k iad ásb an tétetett k özzé.

**) A z em lékirath oz m ellék elt ab roszba n ford ul elő le g e ls ö b b e n C h in a, v a g y m in t a k öz ép k orb a n n ev ez n i szokták, C hatais n ev e, fö ld k é p e k ö z z é v a n tév e S an tarem , J om a rd és L e le w e l által.

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S J E L E N Á L L Á S A . 5

3. Bianco Andrea atlasza photographiai facsimilében ; kiadta Münster Miksa, Peschel O scar előszavával, Velencze

1869.

4. Kohl „D ie beiden ältesten General-Karten von Am erika, ausgeführt in den Jahren 1527 und 1529 auf Befehl Kaiser K arl V .

5. Atlass zur Entdeckungsgeschichte Amerikas aus den Hand­

schriften der königlichen B ibliothek in München und der Plankammer des königl. bayrisch. Generalstabs*) ; kiadta Kunstmann, Spruner és Thomas. München, 1859.

Mercatornak (Erhard Kaufmann sz. 1512. + D uis­

burgban 1 5 9 4 ) nyolcz müve volt kiállítva**), köztük a vilá g­

kép azon projectio szerint, mely tőle vette nevét (Duisburg 1569. évszámmal).

Ezen projectio közönségesen tengeri képeknél használ­

ta ik és következendő elvekre van alapítva.

A hajós, h ogy bizonyos helyre jöhessen, ugyanazon égtáj felé tart és a délköröket ugyanazon szögben fo g ja szelni;

az út, melyet a hajó hátra hagy, görbe vonal, m ely loxodro- niai-vonal név alatt ismeretes.

Miután a hajósokra nagyon alkalmatlan közönséges földképeken ezen csigádad alakú vonalt rajzolni ; a tengeri képeket már portugalliai H enrik (szül. 1394. + 1463.) úgy rendeztette be, hogy a délkörök párhuzamos vonalakat k é­

peztek. De ezen képeknek azon hibájuk volt, hogy az egyen- közű fokok egyform ák lettek, m íg a természetben a sarkok felé kisebbednek ; továbbá, hoj y a vonal, m ely két hely közt rajzoltatik, a hajó valóságos útjával nem egyezik meg.

Mercator volt az első, ki ezen hiba eltávolítására 1550- ben azt ajánlotta, hogy ily képeknél a délk örök fokai a sar­

*) T ó th liely szin ra jz 163. lap.

**) A tla s de M ercator et H on d iu s 1633. A iu st., h árom k ü lö n fé le k i­

adásban. G erhardi M ercatoris atlas m in or 1607. A m st. — C liron olog ia . Coloniae 1569. C liro n o lo g ia B a n lia e 1577. — E v a n g e lic a e h istóriáé quadripartita M onas D u y s b u rg i 1592. — M e g je g y ze n d ő , h o g y M ercator halála után rézlem ezei J o d o c u s H on d iu s b irtok á b a k erü ltek . J o d o c u s h a­

lá la után H en rik fia vette át az üzletet.

6

k o k felé nagyobbítassanak, a nélkül azonban, hogy a nagyob- bítás törvényét meghatározta volna. E z csak Weight-nak. si­

került „Certains errors o f navigation“ . (London 1599.)czím ü munkájában.

Ezen rendszer által a hajósok igényeinek meg van fe­

lelve és a loxodnom iai vonalak ily földképeken mint egyenes vonalak rajzolhatok.

A földgöm b ezen rendszer nyomán henger-alakban raj­

z o lta ik s azért henger-projectionak, vagy projectiónak növe­

kedő szélességi fokok k al neveztetik. E m ód a tengeri képe­

ken kívül világképeknél is használtatik, de tekintetbe kell vonni, hogy, ha mindjárt ugyanazon délkörök és egyenkörök közt létező földrészek pontos alakjukat m egtartják is, a ma­

gasabb szélesség alatt lévők nem hasonlíthatók össze az ala­

csonyabb szélesség alatt lévökkel; miután a projectio alap­

elve szerint, minden szélességi foknak saját mértéke van, m elynek arányát a szélességi foknak megfelelő s^elő (secan­

te) nyújtja.

A fokhálózat ennek nyomán nem terjeszthető ki a sar­

kokig, miután a 90°-nak érintője a projectio egyenlapjával párhuzamos, a henger tehát véghetetlen.

A földképek és tengeri képek közti különbség tehát abban áll, hogy a földképeknél a szélességi fokok a m egfe­

lelő szög cosinusa szerint kisebbednek, a tengeri képeknél ellenben a délkörön fek v ő fo k o k az egyenlítőktől a sarkok felé a megfelelő szögek szelői szerint nagyobbodnak.

A földgöm bön a szélességi fok aránya cp szélességi foknál

Cos cp : 1-hez.

A tengeri képen a délkör fokai aránylanak egy­

máshoz.

a>‘

— cp : cp"" — cp"' —

qp"".

cos cp' cos q

Trigonom etriai utón ez után könnyű a kiszámítás. Szá­

mokban kifejezve a szélességi fok ok egyenlítői fokokban az egyenlítőtől felrakandók.

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L Á S A . 7

S zéles­ egyen­ széles­ egyen­ széles­ egyen­ széles­ e g y e n ­

ségi lítői ségi lítő i ség i lítő i ségi lítő i

fok fok fok fok fok fok fok fok

1° 1 .0 0 2 4 ° 2 4 . 7 3 4 7 ° 5 3 - 3 8 7 0 9 9 - 4 3

2 2 . 0 0 2 5 2 5 . 8 3 4 8 5 4 . 8 6 71 1 0 2 . 4 3

3 3 . 0 0 2 6 2 6 . 9 4 4 9 5 6 - 3 7 7 2 1 0 5 - 5 8

4 4 . 0 0 2 7 2 8 . 0 6 5 0 5 7 . 9 1 7 3 1 0 8 . 9 1

5 5 . 0 1 2 8 2 9 . 1 9 5 1 5 9 . 4 8 7 4 1 1 2 . 4 3

6 6 . 0 1 2 9 3 0 - 3 2 5 2 6 1 . 0 9 7 5 1 1 6 . 1 7

7 7 . 0 2 3 0 3 1 . 4 7 5 3 6 2 . 7 3 7 6 1 2 0 . 1 7

8 8 . 0 3 3 1 3 2 . 6 3 5 4 6 4 . 4 1 7 7 1 2 4 . 4 4

9 9 . 0 4 3 2 3 3 . 8 1 5 5 6 6 . 1 3 7 8 1 2 9 . 0 8

1 0 1 0 . 0 5 3 3 3 5 . 0 0 5 6 6 7 . 9 0 7 9 1 3 4 . 1 0

11 1 1 . 0 7 3 4 3 6 . 1 9 5 7 6 9 . 7 1 8 0 1 3 9 . 5 9

1 2 1 2 . 0 9 3 5 3 7 . 4 0 5 8 7 1 , 5 7 8 1 1 4 5 . 6 5

1 3 1 3 . 1 1 3 6 3 8 . 6 3 5 9 7 3 . 4 9 8 2 1 5 2 . 4 3

1 4 1 4 . 1 4 3 7 3 9 . 8 8 6 0 7 5 . 4 5 8 3 1 6 0 . 1 0

1 5 1 5 . 1 8 . 3 8 4 1 . 1 4 6 1 7 7 . 4 9 8 4 1 6 8 . 9 5

1 6 1 6 . 2 1 3 9 4 2 . 4 2 6 2 7 9 . 5 8 8 5 1 7 9 . 4 1

1 7 1 7 . 2 5 4 0 4 3 . 7 1 6 3 8 1 . 7 5 8 6 1 9 2 . 2 1

18 1 8 . 3 0 4 1 4 5 . 0 3 6 4 8 3 . 9 9 8 7 2 0 8 . 7 0

19 1 9 . 3 6 4 2 4 6 . 3 6 6 5 8 6 . 3 1 8 8 2 3 1 . 9 4

2 0 2 0 . 4 2 4 3 4 7 . 7 2 6 6 8 8 . 6 9 8 9 2 7 1 . 6 6

21 2 1 . 4 9 4 4 4 9 . 1 0 6 7 9 1 . 2 3 9 0 ^{O O}

22 2 2 . 5 6 4 5 5 0 . 5 0 6 8 9 3 . 8 5

2 3 2 3 . 6 4 4 6 5 Í . 9 3 6 9 9 6 . 5 8

Grundzüge dér mathematischen Geograpbio und dér Landkartenprojection, Anton Steinhausen, W ien 1864.

A zon előny, hogy ezen projectióval a világ egész felü­

lete e g y képben kiállítható, a világképeknél való alkalmazását vonta maga után, noha a sarkok felé eső világrészek nagyon eltorzíttatnak. Mind a mellett ezen rendszernél a pontos m éré­

sek bizonyos ovatosság mellett mégis eszközölhetők, mire nem szükséges minden szélességi fokra külön mértéket ké­

szíteni. A 3-dik ábrában rajzolt általános mérték úgy készít­

tetik, h ogy a függélyes irányban felrakott szélességi fok ok vízszintes egyenkőzüire a m egfelelő mérték (m értföldekben) rajzoltatik éa a nyert pontok egyesíttetnek.

T Ó T H Á G O S T O N

H a a m egmérendő vonal a délkörben, va gy avval pár­

huzamosan fekszik, a szélesség különbsége a fokm értékből a m értföld mértékre 15-tel való szorozás által átváltoz­

tatandó.

Á C D vonal (1. ábra) szélesség különbsége 69.5° — 3 7 . 5 ° = 32 X 15 — 480 mértföld.

H a a megmérendő vonal egyenközön vagy avval pár­

huzamosan fekszik, például A B, akkor egyszerűen az egyen­

lítő m értéke használandó, jelen példában a távolság tehát 217 mértföldet tesz.

Ha azonban a m egm érendő vonal hárántékosan szeli a köröket, mint például D E , ezen vonal felezendő és miután a felezési pont 50°-ra esik, az egész távolság az általános mérték 50-dik fok ot jelező vonalon megmérendő, mi jelen esetben 1024 mértföldet mutat.

Mercator említett világképe m ég azért nevezetes, h ogy az alaphibát, m elyet Ptolomaus az által követett el, h ogy a föld k özi tenger hosztengelyét Gibraltar és Alexandrinette közt, keletfelé nagyon megnyújtotta (62 hoszfokra 41° 41' helyett) felismervén, 52°-ra, azaz a felére leszállította. B a ­ rátja Ortelivs őt ebben híven követte, a nélkül azonban, h ogy más tekintélyre hivatkozhatott volna, mint Abulfeda arabs földiróra, kinek földirását Postel Vilmos 1561-ben használta legelőször*).

Mercator projectiója legelőször ezen világképen alkal­

maztatott, de eg y század telt el, m íg a hajósok annak hasz­

nát felismerték és vele m egbarátkoztak. Jnn Jansonius ten­

geri atlassában (1636.) még sok tengeri kép van fokhálózat nélkül, egyedül delej tű-rózsák szerint rajzolva.

M ercator ezen prejectióján kívül a kúp-projectiót is indítványozta. — O és nem Deslisle mutatta meg, h ogy a mérsékelt égöv földfelülete a valósággal egyezőleg rajzol­

ható, ha azt egy kúp felületének tekintjük, mely kúp két sarkmagasságban a világ-göm bön áttaszítva képzeltetik. E n ­ nek folytán a délkörök egyenes, a szélességi körök hajlított

* ) A fö ld k ö z t i tenger h oszten g ely én ek to v á b b i m egh a tá rozá sa em ­ lítv e v a n T ó th H ely azín rajz 18. és 23. lap já n .

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L Á S A . 9

vonalban rajzoltatnak. D 'A vesac ezen projectio első használa­

tát az 1554-diki évre teszi*).

Orthelivs (Oertl Abraham ) Theatrum orbis terrarum müvének 1572-dik évben m egjelent két kiadása volt ki­

állítva, azonkívül voltak kiadások 1575-dik és 1584-dik év­

ből, és egy flamand 1697. évből, m elyeket Plautini tett közzé.

A középk ori földképirók közül képviselve voltak a németalföldi

Plantyn (1584.) Jaques Peeters (1674 )

V erhoeven Abrabam (1624 körül.) Verbist Peter (1656 körül.)

Visciier Miklós (Piscator). **) Verdussen (1709 körül).

D e Blaeu W illem Jansson (szül. 1571 f 1638.)***) D e Vitt Frederik (1671 körül.)

Jansen Jodocus (1655 körül).

A német :

Homann János (szül. 1664. f 1724.) 4*) Homann örökösei.

Lotter (?)

Seutter Augsburgból (?) W eigel (Nürnbergből 1773.) KöJiler (Nürnbergből ?) A franczia :

Pierre D u Val (1677. és 1758 közt.) Sctnson (1650 és 1675 körül) 6*)

* ) D ’A vesa c: C oup d’ oeilbistoriqu e sur la p r o je c tio n d e Cartes. B u l­

letin de la soeiété g é o g ra p h iq u e , 1863.

* *) V ischer ü zletét 1 6 2 1 -b en e g y m ás V ischer M iklós vette át, k in ek fia szintén M ik lós, izleteseb b m etszés á lta l tűnt ki.

* * * ) D e B la eu tó l a k ö z m u n k a - és k özlek ed ési m inisztérium té rk é p ­ tárában lé te z ik o g y g y ö n y ö r ű , p ergam en re n y om ta tott föld k ép , m e ly d é l­

felé irá n y o z v a E u róp á t á b rá zolja . A fö ld k é p e k k elet felé, aza z a z on táj felé irá n y o z ta tta k , liol m egv á ltón k született, onn an jö n orien tálás.

4*) H om a n n J á n os C ellarius (K ellerm eister) á lta l h iv a tott L ip c sé b e földkép keresk ed ését 1 7 0 2 -b en k ezd te és 200 la p ra v itte.

5*) Sansoii 1 6 2 7 -b e n föld k ép k észítési m ű h elyét H o lla n d iá b ó l P á ­ rába tette át és h a lá lá v a l V ilm os és A d o rjá n fia in a k 400 lem ezt h a g y o tt hátra, általa telepíttetett a fö ld k é p k é sz íté s m estersége fra n cz ia föld re.

1 0 T Ó T H Á G O S T O N

Delisle (szül. 1675. f 1726.) D e F ér (1691 körül).

D ' Anville (szül. 1697. -j- 1782.)

B arbier du Bocage (szül. 1760. + 1825.) * ) és az angol : Jefferys 1753. körül.

A franczia Neptun, Jaillot, de Fér és M ortier által 1693- ban kiállítva és később Maunevilette és B elir által javítva, nem

volt kiállítva.

A régi kort jellem ző föld k épek ből itt voltak még a Peutingeri tá b lá k * * ) Scheyb F. T a bu ig itineraria Peutinge- riana prima aeri incisa et édita 1753. Lipisae. Hahn. 1824.

és Appiano Fülöp (Binewitz, szül. 1495., f 1552.), Ba­

jorország föld k épe fametszetben. ***) A z első földkép, mely geodátiai mérésre van fektetve.

Németalföld földkép-ismertetésére itt v o lt:

Atlas géographique du Pays-Bas exécuté 1575.

L ’ardante ou flamboyante Colomne demonstrant et es- clairant les 17 Provinces du Pais-Bas, Amsterdam 1650.

L a description des X V I I . provinces. Anvers 1652.

Atlas des Pays-Bas de Vitt. Amsterdam 1666.

Atlas des Pays-Bas par Sanson 1675.

Cartes des Pays-Bas F ricx, a X V I I I . század elejéből.

Cartes des Pays-Bas catholiques, dressées, d’après les mémoires de N. de F er par G. Danot, Paris 1737.

Carte do la Belgique par Ferraris 1777.

* ) B a rb ie r d u B oca g e k ia d ott összesen 211 föld k ép et és 78 é r t e k e ­ zést, atlasza m egjelen t 1 7 4 6 -tól 1 7 5 9 -ig .

* * ) P eu tin g er C on rad , a u g sb u rg i p a triciu s család ból szárm azik és 1465. szü l., m egh alt 1547. G a zd a g k ö n y v tá r a a jez su itá k k ez eib e került.

N oh a ö v o lt az első, k i a róm a i k őira tok a t „R om a n a e vetustatis fr a g ­ m enta (A u g s . 15 0 5 .) ezím ü m u n k á já b a n k öz zé tette, n ev e csak a p eu tin ­ g eri tá b lá k által lett n ev ezetessé. P e u tin g e r ezen tá b lá k a t, m elyek a r ó ­ m ai h a di u takat á b rá z o ljá k , C eltes C on ra d tól a tegern seei b en czék k o lo s ­ to rá b ó l k a p ta , m iután a z ok a t k ia d n i seán d ék ozott. A tá b lá k soha sem k e ­ rü ltek v issza és elveszettek n ek tekin tettek, m íg a X V I I I . században P e u ­ tin g er iro m á n y a i k ö z t feltaláltatta k . A llítta tik , h o g y azon példány, m e ly a cs. k. k ö n y v tá r b a n őriztetik , csa k m ásolat, m ely a X I I . szá za d b a n készült.

***) A p p ia n o föld k ép e T óth H e ly s z ín r a jz 160. lap.

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L Á S A . 11

Carte des Pays-Bas Autrichiens 1799.

Van dér Maelen Carte topographique de Belgique 250 lap 1 : 20,000 és ennek kisebbítése 25 lap 1 :8 0 ,0 0 0 *),

azonkívül a táborkari részletes földkép, mely már a j e ­ len korszakba tartozik.

Francziaország régiebb földképeiből kiállítva v o lt:

Cassini földk épe**) dite de l'académ ie (1750-től ,1793-ig 16 lap), hiányzott azonban a Carte dite de cbasses du roi***) (1 7 6 4 — 1773.), m ely szép metszése által kitűnik.

A jelenkor földképkészítése, miután sem Poroszország táborkara, sem a bécsi geograpbiai intézet nem volt k ellő­

leg képviselve, csak annyiban volt tanulmányozható, a m eny­

nyiben a belga táborkar szép gyűjtem ényéből az országos különleges földképek egyes lapjait kiállttá.

Ha a bely színrajz történ elmétől eltekintünk és számba nem vesszük, hogy a földképkészítés tulajdonképen három korszakon ment keresztül, és először csak a hosszúságot (Peutinger táblák), azután a hossz- és szélességet (Appiano földképe), és végre a harmadik méretet a magasságot is számba vette, jelenleg a földképkészítésnél következendő rendszereket találjuk alkalm azásban:

1. A tájképábrázolást.

2. A fekrajzot.

a) Oldalvilágítással.

b ) Függélyes világítással.

3. A vízszintes rétegek rendszerét.

Ezen rendszerek m indegyike előnynyel és hátránynyal van összekötve és egyik sem vetendő el egészen, egyik sem pártolandó feltétlenül. Mindenek előtt tisztában kell lennünk a felől, h ogy mit lehet és kell követelnünk a j ó fö ld k ép tő l, hogy mértékünk legyen a rendszer megbirálásához.

A j ó földképnek, először mathematikailag fo n to s alapja

* ) V a n d ér M aelen g e o g ra p h ia i m a g á n y in téz ete B rüsselben, lásd T óth H ely sz in ra jz 216. lap .

**) T óth H e ly sz in r a jz 188. lap .

***) T ó th H ely «íú n ra jz 189. lap.

1 2 T Ó T H Á G O STO N

legyen, azaz a test három kiterjedése : a hosszúság, szélesség és magasság megmérhető legyen, miből önkényt folyik, hogy átszeletet va gy dombormüvet lehessen készíteni u tána; má- zodszor képet adjon, m ely az érzékekre hat.*)

A tájképrajzolás a vidéket csak egy oldalról állítja elő, ezen oldalról nagyon jó l felismerhető képet ád ugyan, de semmiféle mérést nem enged meg és ezen módszer szerint készült föld- v a g y térképek után sem átszeletet, sem dombor­

művet nem készitthetni

A fek ra jz oldalvilágítással, nem határozza meg a ma­

gaslatok lejtőit, nagyon szép képet ád ugyan, mely a laikust elcsábítja, de utánna sem lehel sem átszeletet, sem dom bor­

müvet készíteni.

A. fe k r a jz függélyes világítással, Lehmannrendazere sze­

*) D e k é r d jü k , szü k ség es-e a k ép zelőteh etség in g erlése ?

A z em beri szellem n ek három tehetsége v an , m ely m inden szellem i m u n k á ban k özrem ű k öd ik :

A k é p ze lő tehetség, m ely nem c sa k a je le n és t á v o lle v ő t k özvetlen b en y om á s n é lk ü l is m a g a elé á llítja , hanem ú ja t is ta lá l f e l ; az ész, m e ly a fo g a lm a k a t k ép ezi, a z o k b ó l ítéletet fejt ki és ezek b ől követk eztetésekot v o n , a z a z e lő n y ö k e t és h á trá n y ok a t m é r le g e l; és v é g ü l az em lékező tehet­

ség, m ely a felv ett ben y om á sok a t és a z o k b ó l v o n t követk eztetéseket (ta­

paszta lá s) m e g ő rz i és haszn álatra k észen tartja.

H a m ost térkép en v a la m e ly terv k észíten d ő, legyen az h a r c z á - szati, liad erödítési v a g y m é r n ö k i, a le g jo b b a t nem leh et rajta egyszerű en k is z á m íta n i; nem az ész lép le g e ls ő b b e n m űköd ésbe, sem az em lék ező­

teh etség az eltett és m e g ő r iz e tt tudás és tap asztala ttal, a terv fogam zása előtt, an n a k e lő n y e i és h á trán y ai b ír á la tá r ó l szó sem lehet.

A képzelőteh etségn ek kell m ind en ek előtt tevékenységet kifejteni és va la m i ú ja t fe lta lá ln i. E z e n fén y su g á rk én t fo lfo g o tt eszm ét az ész, a a tu d om á n y és tapasztalás se g ítség ével, m elyet az em lékezőtehetség híven m egőrzött, m e g ro stá lja , á td o lg o z z a , sz a b á ly o z za és m ódosítja, a m int a föld szin a la k ja k ív á n ja .

N em m in d en k i b ir e g y e n lő k é p zelőteh otség g el, azért azokban , k ik nem o ly dúsan áld atta k m eg v e le , azt fe l k e ll ébresztenünk, hol szu n ya - d ozik , te vék en y ség re gerjeszten ü n k . E z p e d ig csak szem lélh ető, fe lfo g ­ ható kép által történ ik , o ly áb rá zolá s á lta l, m e ly az eg észn ek áttekintését en g ed i, a v a ló s á g ben yom ását eszk özli és a képzelőtehetséget fe lta lá lá s r a készteti. (T ó th H ely sz ín ra jz 49. la p . H a u slab előad ása után ,)

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L Á S A . 1 3

rin t*): „M inél meredekebb, annál sötétebb“ törekedik a m a­

gaslatok lejtő fokait kifejezni. Ezen rendszer mesterséges rendszer, mert az árnyalás ú gy van feltételezve, a mint az a természetben soha elő nem fordul. Miután a lejtőfokok a ter­

mészetben észrevétlenül egym ásba mennek át, soha sem le­

het azokat tüzetesen meghatározni, azért ezen rendszer, m ely az érzékekre ható nagyon szép képet ád, szintén azon hát­

ránynyal van összekötve, h ogy ez után sem lehet pontos át- szeletet vagy dombormüvet készíteni.

A vízszintes rétegrendszer abból áll, hogy a tenger szinét bizonyos m értékkel magasabbra hágva képzeljük és az új partvonalat a vízszintes lapra fektetve rajzoljuk. Ezen rend­

szer nyomán a terep emelkedettségei legtökéletesebben van­

nak mathematikailag meghatározva, de a rendszer azon hátránynyal bír, íiogy nem nyújt szem beszökő képet, hogy a rétegeknél hiányzik azon kapocs, mely őket testiségre egyesíti.

A vasúti, országúti, vízszabályozó, öntözést berendező mérnök, a hadi erődítési építész ezen rendszer által nagyon jó l használható anyagot nyer, m elyen feladatait pontosan megoldhatja. D e mind azokra, kiknél szükséges, h ogy a rajz rögtön gyakoroljon érzéki benyomást, mint például a ge'o- graphnál, a katonánál, a rétegrendszer nem elégíti ki töké­

letesen az igényeket.

Itt önként azon kérdés támad, m ely a gcographiai congressusban tárgyaltatott, t. i . : miképen kell a vízszintes rétegek hézagjait betölteni, hogy azok az érzékekre ható képet adjanak ?

* ) L eh m a n n a fén y su g a ra k a t nem e g y p o n tb ó l, a n a p b ól szárm a z­

tatja, h anem fü g g é ly e se n feltételez i, ú g y , h o g y a z o k a p r o je c tio v o n a la i­

val összeesnek. A tá r g y a k ig y m a g u k a lá v e tik árn y ék u k at, tu la jd o n k é ­ pen nin cs is á rn y ék , hanem c sa k k ev ésb é v ilá g íto tt térek . L eh m a n n fo k - nyát (scala) készített, m e ly á lta l m inden fok ra a m e g fe le lő á rn y a lá s m e g - határoztatik. E n n e k te rv ez etén él a vízszin tes e g y e n la p o t feh éren h a g y ta , 45° lejtőt p ed ig egészen feketére ra jzolta , a tö b b i fo k o k r a a feh éret és fe­

ketét a rá n y la g elosztotta, ú g y , h o g y p éld á u l 5 °-n á l 9 feh érre esik 1 fekete, 40°-nál p ed ig 1 fehérre 9 fek ete stb.

14

Ezen kérdés az által jött a geographiai közgyűlés fó ­ ruma elé, h ogy Hauslab cs. k. táborszernagy többféle föld­

képet állított ki, m indegyiket két példányban, egyet puszta rétegrendszerre], a másikat színezve azon elv szerin t: „minél magasabb, annál sötétebb.“ Ezen földképek nagy vitára ad­

tak alkalmat, m ely nem keletkezhetett volna, ha a gyűlés tagjai a németül irt értekezést *), mely kiosztatott, értették volna.

A zonkívül kitűnt, h ogy sokan a tárgygyal sem voltak tisztában, mert m ég az alapot magát, a rétegrendszert is m eg­

támadták, úgy, h ogy Henrionet ezredes a belga helyszínrajzi intézet igazgatója és az új belga jeles földkép kiadója kény­

telen volt ezen rendszert védelmezni.

Miután az összehasonlítás könnyebben vezet czélhoz mint a leghosszabb értekezés, bátor v a gyok az Akadémiának ugyanazon vidék képét négy különböző modorban be­

mutatni :

1. Csupán vonalzással. (1. ábra).

2. Csupán vízszintes rétegekkel. (2. ábra).

3. A rétegek hézagai vonalzással kitöltve. (3. ábra).

4. Hauslab rendszere szerint színezve. (4. ábra).

H a a négy módszert vizsgáljuk, azt tapasztaljuk : 1. A vonalzás képet ad, de a magasság nincsen mathe- matikailag meghatározva, a lejtők és azoknak fokai kitün­

tetve vannak ugyan, de a mérnök nem oldhatja meg rajta mathematikai feladatait.

2. A puszta rétegrendszer mathematikailag pontosan fejezi ki a terepet, a m érnök feladatait pontosan megfejtheti, de a rendszer nem szolgáltat képet, szemfárasztó munkával jár a rétegek összefüggését keresni és a képzelőtehetség csak nehezen indulhat utána.

3. és 4. A vonalzással összekötött rétegek és Hauslab rendszere szerint színezettek, a földképeknél tett követeié t kielégítik és mathematikai pontosságuk mellett, képet is adnak.

* ) Ü ber d ie graph ischen A usfíihrun gs-M cthod en v on H ö h e n sc lú c h - ten -K a rten v öm J. K itter v o n H au slab . M itth eilu n gen dér g eo g ra p liisch e n G eaellscbaft. V I I I . J a b r g a n g . W io n . 1864.

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L A S A . 1 5

Miután most már kisebb körben mozgunk, csak az a kérdés, az utóbbi két rendszer közt, m elyik választandó ?

H a a magasság és a m agaslatok tömegessége érdekel­

nek, akkor Hauslab rendszere alkalm azandó.

Ha pedig a lejtő bir érdekkel, akkor a rétegek hézagai vonalzással betöltendők.

í g y a vita m eg van oldva, és mind azok, kik a föld­

felület minőségét nagy vonalakban tanulmányozni kivánják, mint például a geograph, a hadász, a réteges földképeket azon elv szerint fo g já k színezni: „minél magasabb, annál sötétebb mind azok pedig, kik a lejtőt kivánják kitüntetni, mint a harczász, vonalzással fognak élni és az árnyalásban azon el­

vet k ö v e tn i: „minél meredekebb, annál sötétebb.“

M egjegyzendő azonban, hogy a vonalzással összekötött vízszintes rétegek azod n agy előnyt nyújtják, hogy t. i. a te­

repidomok kétféleképen határoztatnak meg, a vízszintes vo­

nalok és a vízesés irányában rajzolt vonalzás által. A test ezen kettős meghatározása szükségképen ellenőrködésre vezet;

és a mint az egyik rendszer a másikat kiegészíti, egyik a másikat szigorúan bírálja is , és minden elkövetett hiba szembetűnővé válik.

A him pellérnek, az ámítónak ezen kettőztetett birálás nagyon alkalmatlan. Lehmann követői a rétegrendszert csak azért ellenezték oly makacsul, mert belátták, h ogy a pontos­

ság, mely ennél szükséges, véget vet szem fényvesztésüknek 5

a rétegrendszer barátai pedig most a vonalzást csak azért akar­

já k tökéletesen mellőzni, mert az ellenőrségtől félnek.

K övetkezetlenséggel vádolnak, hogy most, miután 1830-dik év óta a rétegrendszer behozatala körül kardosko­

dom, a vonalzást pártolom, mely ezen új és jo b b rendszer által egészen feleslegessé vált.

E z előadottak után világos, h ogy ezen vád alaptalan, mert a középúton haladva, minden rendszer előnyeit és hát­

rányait elfogultság nélkül bíráltam és m indegyiknek jó olda­

lait elismertem.

A katona azonkívül a Lehmann-féle rendszert m ég nem nélkülözheti, mert vázlatkészítésnél erre van utalva, le­

hetetlen lévén pontos lejtmérés nélkül rétegeket rajzolni.

1 6 T Ó T H ÁG O ST O N

Lehmann rendszere gyakorlatinak bizonyult be és sem M üf- fling, sem Linker rajzolási módja ezt nem dönthettek meg, noha a poroszok mindent elkövettek saját feltalálásuk ter­

jesztésére és vele m ég most is kinozzák a katonai intézetek növendékeit.

A ki a rétegrendszert vázlatoknál alkalmazni indítvá­

nyozza, az csak azt bizonyítja be, hogy soha sem foglalko­

zott kom olyan ezen rendszerrel, és nem tudja, hogy mily ne­

héz m ég akk or is rétegeket rajzolni, ha jó lejtmérés szolgál alapul.

Miután országos felvételeknél lehetetlen a rétegeket mind közvetlenül meghatározni, mint ez részletes munkáknál, például erődítéseknél történik *), avval kell megelégednünk, h ogy elszórt lejtmérési pontok közt berajzoljuk a vízszintes rétegeket. D e ez csak a természetben a hely szinén történjék, v a g y pedig nagyon jó földkép után teljesíttessék. A szobában rajzolt rétegvonalok, m elyek az elszórt pontok közti távolsá­

g ok egyenlő elosztása által nyeretnek, soha sem adnak a ter­

mészettel m egegyező képet, és hegyek helyett csak idomta- lan buezkók erednek. Példa erre Pest-Buda k örn yék én ek térképe, m elyet Fischer készített Bécsben. A vízszintes réte­

gek a szobában huzattak és egészen hamis képet adnak, mint az utána készült dombormű, m ely a honvédelmi miniszté­

rium birtokában van, világosan mutatja.

A zon földképekből, m elyek az antwerpeni kiállításnál szerepeltek, van szerencsém a tisztelt Akadémiának a legje-

*) L ejtm érési m űszerrel a vízszin tes ré te g e k m egh atározá sára k ét ut v a n :

1. K özvetlen ü l, h a a segéd a lejtm érési lé c zn e k á lla n d óra cs a v a r t tá b lá já v a l a z o n p on tok a t keresi, m elyek a m űszerrel eg y fekszinben v a n ­ n a k, és ig y a vízszintes réteg eg yes p o n tja it h a tá rozza m eg. E zen rendszer m eredek föld sz in n él k ö n n y e n k iv ih e tő , d e sok k a l neh ezebben a h u llá m os rón a sá g b a n , h o l az e g y fo rm a m a g a ssá g b a n fek v ő p on tok g y o rs fe lta lá ­ lá sá ra n a g y g y a k orla t k ív án tatik .

2. K özvetítve, m időn v á lto z é k o n y tábláva l a kitű n ő p on tok h a tá ro z ­ hatnak m eg és a vízszin tes v o n a lo k , v a g y a hely szín én v a g y j ó h e ly s z ín ­ ra jz i fe lv é te l után,

a

esebbeket bemutatni, m egjegyezvén, h ogy azok ott nem vol­

tak rendszeresen összeállítva.

1. Tájképrajz modora szerint :

A Rajna-folyó panoramája (nem volt kiállítva) Olaszország földképe madártávlatból.

2. Fekrajz oldálvilágítással:

S vajcz földképe D u fou r tábornoktól 1 : 100,000.*) Szárd királyság.

3. Fekrajz f üggélyes világítással, Lehmann-féle vonal­

zással. T öb b lap, m elyek közt a legszebbek :

Szász királyság, 1 : 50,000. Különleges földkép.

Ugyan az. Általános földkép.

Francziaország, 1 : 80,000. **)

Irland one inch map (1 " angol = angol mértföld) 1 :63,360. ***)

Dalmátország, 1 : 144,000.

Magyarország, 1 : 144,000.

Bajorország, 1 : 50,000.

W ürtemberg, 1 : 50,000.

Baden, 1 : 50,000.

Közép-Olaszország, felvéve a cs. k. táborkar által,

1 : 8 6,0 0 0.

3. Fekrajz fü g gélyes világítással és elmosással (La- virung) :

Norvégország, 1 : 100,000.

Bozsnyákország, 1 : 400,000.

5. Rétegrendszerrel a rétegek közti hézagok kitöltése nélkül:

Hassia, 1 : 25,000.

Belgium különleges földképe, az úgy nevezett Carte photo-lithographée, 1 : 2 0 , 0 0 0 és.a rézre metszett különleges földkép, 1 : 4 0 ,0 0 0 .4*)

Irland, one inch map. 1 : 63,360.

Olaszország, 1 : 100,000. 5*)

*) H e ly sz in r a jz 166. lap . **) U g y a n o tt 189. lap. ** * ) U g y a n o tt 211. lap. **) U g y a n o t t 214. lap .

**) E ze n h eliog ra p h ia i u tón készü lt fö ld k é p nem v o lt k iá llít v a , AKAD. É R T E K . A M ATH EM . T U D . K Ö R É B Ő L . 1871. 2

A F Ö L K É P D K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L A S A . 1 7

1 8 T Ó T H Á G O STO K

Svajcz új földképe, 1 : 50,000.**) (Nem volt kiállítva.) F reybu rg környéke, 1 : 25,000.

6. Rétegrendszerrel, vonalzással betöltött h é za g o k k a l:

Pozsony vidéke, 1 : 14,400.

H ohenczollern földképe, 1 : 50,000. ***)

Engadein völgye, Ziegler főmérnöktől, 1 : 50,000.

7. Rétegrendszerrel elmosással, betöltött hézagokkal : Baden város környéke, 1 : 25,000. (Nem volt kiállítva.)

8. Rétegrendszerrel. Hauslab rendszere szerint színezve:

A z osztrák Alpesek, 1 : 576,000.

Steinhäuser és Streffleur atlassa, 1 : 864,000.

Ravenstein Hohenschichtekarte von D eutschland, 1 : 1,700,000. **)

9. Bem utatom': D jokjakarta, Hollandi Residence föld ­ képét, ( 1 : 1 0 0,0 0 0), m elyet itt felemlítés nélkül hagyni nem szabad, miután ezen mű a kőnyom at legszebb diadala. Mi­

után az eljárást, mely a földkép készítésénél követtetik, hely­

színrajzi munkámban 6*) leírtam , csak azt jegyzem meg, h ogy a földképen előforduló 26 szin, csak három kő segítsé­

gével van nyom va és a színek nem teljesen rakatnak fel hanem nagyon vékony vonalok segítségével vannak a kőbe vésve.

Néhány év óta a földkép készítésében a vegyészet ha­

ladása következtében új korszak állott be, mely a többszö- rösítésre és a földképek árára nagy befolyást gyakorol és idővel m ég nagyobbat fo g gyakorolni. Három rendszer jö tt

D á n o r s z á g , 1 : 20,000. *)

h a n em eg y la p kétszer n a g y o b b m értékben, m ely p h otolith ogra p h ia i u tón készíttetett. A z itt bem utatott föld k ép m értéke n a g y o n k icsin y , m i á lta l a p h o to g ra p h ia i u tón lem á solt irás a lig olv ash ató.

* ) U g y a n o tt 233.

* *) E ze n m e g jelen ő fé lb e n lé v ő föld k ép nem volt k iá llítv a , de a le g s z e b b e k k ö z é ta rtozik , m i a je le n k o r s z a k b a n kiadatott. S v á jc z b á m u ­ la tos szorg a lm a t fe jt k i a h e ly sz in r a jz terén.

* * * ) L á sd H e ly s z in r a jz 22 5. lap.

**) R a v en stein nem k öv etk ezetes a rendszer kiviteléb en és 8 0 0 0 lá b m a g a ssá g fö lö t t a r éteg ek et nem színezi töb b é.

5*) L á sd H e ly s z in r a jz 218. lap.

A P Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L Á S A . 1 9

divatba, mely a többszörösítést könnyebbíti és a földképek elterjedését előmozdítja.

1. A z anastatikai v a g y felélesztő eljárás.

2. A photolithograph ia v a g y fényképi kőnyom at.

3. A heliographia vagy heliotypia fényképi réznyomat.

A z anastatikai eljárás által akár mely papírra n yom ­ tatott földkép ú gy szólván feleleveníttetik *), úgy h ogy kőre lenyomható a nélkül, hogy az eredeti példány elrontatnék.

Ezen megfordított képből azután lehet uj lenyom ásokat esz­

közölni. Ezen utánnyomás természetesen nem jo g o s, mert a szellemi tulajdont támadja meg. D e miután háború idejében a jo g megszűnik és minden szabad, mi az ellnségnek káros, ily kivételes helyzetben minden állam a földképek ezen lemá- solási rendszeréhez nyúl és a szomszédos állam oknak a h adi színhelyre vonatkozó földképeit többszörösíti, hogy azok­

kal saját seregét bőven elláthassa.

í g y tett Poroszország a franczia táborkari földképpel, igy Francziaország a német földképekkel, csakhogy a fran­

czia Imperialismus, gőgös elbizakodásában nem képzelhette, azon lehetséget, hogy a hadjárat Francziaország belsejébe ki- terjeszkedhetik és tábornokait csak német és semmiféle fran­

czia földképpel nem látta el, mi által a franczia tábornokok szülőföldükön idegenebbek voltak, mint a poroszok, és Mac Mahon elfogott pogygyászában csak közönséges Departement földképek találtattak.

A photolithographia fénykép kőnyom at a rajzot ü vegre és onnan kőre, vagy egyenesen kőre fényképezi. A k ő v e g y é - szileg olyképen van előkészítve, h o g y a nyomdai festék csak azokon a helyeken fog, m elyeken a kövön a rajz állandó- síttatott.

N agy előnye van ezen rendszernek színes kőnyom atok­

nál, mint például a belga Carte photolithographéenál, mert a különféle k övek photographiai utón sokkal pontosabban készíttetnek elő, mint sem valamely más rajzolás segítsé­

gével.

*) A föld k ép b en zin á lta l m inden z s irfo lttó l m egtisztítattik , v izb e áztatik és g licerin n el b ev on a tik . M iu tán a n y om ta tá si festék h en gerrel felrakatott, a föld k ép gum m i v iz z e l lem osa tik és k ö re len y om a tik .

2*

20 T Ó T H Á G O ST O N

Ezen rendszernek csak azon hibája van, hogy a nyom ­ tatás soha sem oly tiszta és éles, mint az eredeti rajz, mert a nyomás által a festék szétzuzatik és vastagabb vonalokat ád. Példa erre Pozsony és Pest környéke.

Wohlfart és Lovick fényképezdéje Budán az Elypse mellett ezen tárgygyal foglalkozik és már szép eredményekre jutott.

A heliographia v a g y h eliotyp ia *) fényképi réznyomat azon eljárás, m ely a photographia és galvanoplastica segít­

ségével csupa rajz után készíti a rézlemezeket.

Miután az eljárás titok, csak annyit mondhatok, hogy valószinü, miszerint a lephotographirozott rajz a rézlemezen vegyészi eljárás következtében domboruan idéztetik elő és galvanoplastikai utón készíttetik azután a negatív rézlemez.

H o g y m ily tökéletességre vergődött ezen eljárás már most is, noha alig múlt el négy vagy öt év feltalálása óta, mutatja Olaszország földképe és a cs. k. bécsi geographiai inté­

zetben most készülő K özép-E urópa földképe.

Ezen földkép készítéséről részletesebben kell szól- la n u n k :

A cs. k. közös hadügyministerium Scheda ezredes K özép- Európa-földképét (1 576,000 mértékben), mely kis mértéke mellett nagyon sok részletességet tartalmaz és szemfárasztó nyomtatása miatt hadi czélokra nem használható, megvette és azt nagyobbítva ( 1 : 300,000) kiadja.

E czélra következendő eljárást követnek. Seheda fö ld ­ képének lapjai négy részre osztatnak és a negyedik photo­

graphiai utón üvegre kétszer nagyobbíttatnak.

A z üvegről photographia segítségével két példány készíttetik, oly módon, hogy a photographiai rajzot a papir- ról el lehessen távolítani, mert ezen rajzok csak alapjául szolgálnak a kivifeli rajz munkájának.

A z egyik példány használtatik a vizrajzra, úthálózatra, és Írásra ; a másik a terepre. Ezen tárgyak azért rajzoltat­

nak két példányban, hogy az úthálózatban, Írásban stb.

* ) A z ola sz ok A v e t ezredes ezen rendszerét F o to in cis o n a k n ev ez ik .

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L Á S A . 2 1

történő változásokat kijavítani lehessen a nélkül, hogy a terep, moly nem változik, az által veszélyeztetve lenne.

Mindkét példány fekete tussal átdolgoztatik és a leg­

jo b b adatok szerint kiegészíttetik. Miután a photographiai elörajz eltávolíttatott, photographiai és galvanoplastikai utón készíttetik a két lemez, m ely a földkép előállítására e g y ­ más után lenyomatik.

A példányok, melyeket láttam, bizonyítják, h ogy ezen rendszer nagyon gyakorlati, a földkép érthető és könnyen olvasható és a netalán hiányzó szépséget a kiállitáa olcsó ­ sága pótolja ki.

A domborművek a kiállításon csak gyéren voltak k é p ­ viselve. Jeles mű „P hysical Map and pictorial tableau o f north England of Schoots b y J. S. Laurie.“ D e ezen jeles mű nem állíttatott ki eredeti domborműben, hanem csak photogra­

phiai kisebbítésben. A dombormű a topographiai intézet (25 inches rnap) földképe után Jemezpapirból készült, a magasság mértéke csak háromszor túlzott. Miután a dombormű több- szörösitése nagyon sokba kerülne, az iskolák számára csak photographiai képek adatnak ki.

A z angol Ordnance Survey topographiai intézet jeles igazgatója James tábornok Jeruzsálem dombormüvét 1:10,000 mértékben két példányban állítá ki, egyet a terep tárgyak­

kal, a másikat földtanilag színezve. Ezen mű mindenesetre e nembeli tárgyak közt az első helyet foglalja el, mert a hossz- és magassági m érték közt nem létezett különbség.

Dom borm űveknél általában azon visszás helyzetben vagyunk, hogy kényteleníttetünk a magasságra más m érté­

ket venni, mint a fekrajzra. Besztercze környékéből vett tereprésznek átszelete például (5. ábra), melynél a magasság természetes nagyságában vétetett, azt mutatja, hogy a magas­

latokat így szembe tűnővé tenni lehetetlen. D e némely dom ­ borműveknél, ha a készítő a kisebb hegységeket akarja kitüntetni, arra látja magát kényszerítve, hogy a magasságra nagyon nagy mértéket kell használnia. E z által azután a magas hegység eltorzíttatik, tömegessége elvesz és egyes tűk és hegyes gúlák mutatkoznak, m elyek a természetes ido­

mokhoz semmikép sem hasonlítanak.

22 T Ó T H ÁG O STO N

Francziaország dotnbormüvének szerzője J. L. Samis ezen bibába esett; ő is, hogy a közép hegység magaslatait valam iképen kitüntesse, a magasságot túlságosan nagyobbí- totta, mi altal az Alpesek es Pyrenai hegyek egészen elvesz­

tették jellegüket.

A dombormű, melyet a magyar helyszínrajzi osztály kiállított és melyet a bíráló bizottmány éremre és oklevélre érdemesített, az ellenkező hibában szenved, t. i. magassági mértéke nagyon kicsinyre van véve, mi által az alacsonyabb hegységeknél, mint például E rdély belsejében a mezöségnél, a jellem ző idom okat nem lehetett kifejezni.

A tárgy fontossággal bír és talán érdekes ebbe mélyeb­

ben bocsátkozni.

K étféle dom borm üveket kell megkülönböztetnünk, azo­

kat, m elyek a tereptannál, földtannál tanítási czélokra hasz­

náltatnak, vagy erődítési és más mérnöki czéloknál felvilá­

gosításra szolgálnak ; — és azokat, m elyek a geographia taní­

tásánál használtatnak, hogy az ifjúságnak a földfelület b izo­

nyos részéről képben adjanak fogalmat.

A z első esetben, csak oly dom borm üveket szabad hasz­

nálni, m elyek mind a hosszban, mind a magasságban e g y ­ form a mértékben készíttetnek és a természetet valóságos kisebbítésében mutatják ; ezeknél tehát a hoszmértéket oly nagynak kell venni, hogy a magasságot is ki lehessen fejezni.

B a rd in*) franczia helyszinrajzi tudós „Topographie enseignée pár des plans-roliefs et des dessins“ munka szer­

zője, szintén ezen nézetből indul ki, és minden domborművét, melyet a világtárlat alatt a „H őtel des invalides“ termeiben kiállított, egyetlen egy mérték szerint készítette.

D e másképen állunk geographiai földképekkel, m elye­

ket domborműben akarunk kiállítani, ezeknek kis hosszmér­

tékénél fogva a magassági mérték nagyobbítása elkeriilhetlen.

Miután azonban itt szigorú pontosságról többé szó nem lehet és ezen dom borm üvek nem mérési czélokra használ­

tatnak, hanem csak arra készíttetnek, hogy az ifjúság érzékei által oly képet vegyen fel emlékezetébe, m ely lehetőleg

* ) H ely a zin ra jz 20 3 . lap.

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L Á S A .

23

hiven adja a földfelület idomait, véleményem szerint a m agas­

sági me'rtéket fokozatosan lehetne módosítani.

Indítványom tehát arra m egy ki, hogy a magasságra nem egy, hanem három mértéket használjunk.

300° vagy 1800' lábig, hogy az idomokat jobban k ife ­ jezni lehessen, minden réteget két alrétegre elosztjuk, és a legnagyobb mértéket használjuk.

300 tói 1000°-ig va g y 1800 lábtól 6000 lábig a magas­

sági mértéket valamivel leszállítjuk.

1 0 0 0° vagy 6000' felül pedig a legkisebb mértéket

használjuk.

Ez által azt érjük el, h ogy a dombos vidék idomait is kifejezni lehet, m ely különben egyform a mérték mellett eltű­

nik és síksággá változik át. A nagy h egyek ellenben m ég eléggé szembetűnők lesznek a nélkül, hogy természetellenes tűkké változnának.

A mellékelt rajz Besztercze vidékének átszeletét mu­

tatja, először (6-ik ábra) ha a túlzott magassági mérték leg­

kisebbre szoríttatik, hogy t. i. a magas hegyek el ne torzí- tassanak ; másodszor, (7. ábra), ha a magassági mérték annyira nagyobbítatik, hogy az alacsonyabb h egyek is kifejezést nyerhetnek ; harmadszor (8. ábra), ha a legalsóbb rétegek felosztatnak és a magassági mérték fokozatosan kisebbít tetik.

A mellékelt dombormű, mely ugyanazon mérték sze­

rint készült, világosan mutatja, hogy ezen mód szerint a magas hegység eltorzítása elkerültetik és mégis kifejeztetik az alacsonyabb h egységek alakja is.

A tengeri és vízrajzi képekből szép gyűjtem ény volt kiállítva, melyek közt az angol, hollandi és német tengeri képek a sok mélységi mérések által tűnnek ki.

G yönyörű munka Blomendal hollandi hajó kapitány mélység-mérései 1846-tól 1869-ig és Stessels hajóhadnagy mérései 1869-től 1871-ig.

A Schelde folyó méréseinél a vízszintes réteg rendszer van alkalmazásban, mely tudomásom szerint hazánkban csak a Dráva szabályozásánál használtatik, ez pedig az egyetlen pontos módszer a vízmeder kitüntetésére és a vízépítő, ki a

24

régi agg szokás szerint já r el, csak hom ályban tapog atódzik.

A vízszintes rétegek kitüntetésére Hausláb szinezési ren d ­ szere megfordított elvvel/alkalm azandó és a rétegek „ minél mélyebbek annál setétebbreu szinezendők.

A z iskolai atlaszok seregét (78 szám) alig lehetett áttekinteni, a fokhálózatok atlaszai ( 6 szám), a sok fali abrosz tanítási czélra (31 szám), a föld tekék (22 szám) külön tanul­

mányozást érdemeltek volna.*)

A természet és földtani képek csak 22 számban voltak képviselve.

Városok terveiből nagyon szép gyűjtem ény, mely 44 szám ból állott, volt kiállítva, különösen érdekes volt A ntwer­

pen város különféle terve, m ely annak történelmére és k ife j­

lődésére vetett világot.

A kiállítás tárgyai közt találtam a Danáról k é t m un­

k á t: Danubius Pannonico Mysicus ab Aloisio Ferdinando Com. Marsili 6 kötet in folio H agae Grosso, Albert de Hond.

Am stolodam i U jtw eif et Changuion 1726. és Carte du Cours du Danube par le P. Piacidé, m elyek a közmunka- és k öz­

lekedési ministerium térképtárában hiányoznak.

Miután minden vízépítésnél és folyamszabályozásnál a folyam történelme nagy fontossággal bír, kívánatos, h ogy ezen két munka a térképtár számára beszereztessék.

Bátor v a g y o k tehát a m agyar közönséghez azon kérés­

sel fordulni, h ogy ha netalán valaki ezen müvek birtokában volna, azokat illő áron átengedni szíveskedjék.

Hasonló esetben va gyok egy földképpel, melyet B er­

linben a táborkar helyszínrajzi osztálytérképtárában láttam, a földkép c z ím e :

* ) E z e k k ö z t v o lt p h o to g ra p h ia i m ásolatban : G lóbu s m undi, A r g e n ­ tita Joh ann es G rü n in ger 1509. é v b ő l, m elyn ek eredetije H auslab b ir to k á ­ b a n v a n , leírta d ’ A v e s a c: M artin H y la com p itu s (W aldseem ü ller) par un géogra p h e b ib lio p liile , P aris, C h a llem et 1867.

G lóbu s terrae G erardi M erca toris — G lóbu s c o e li ejusdem 1541.

G lo b e oéleste de G. B la eu , d t. A m sterdam 1640. (67 centim , á tm é­

rő jű ).

U g y a n an n a k g lo b e terrestre.

G lo b e terrestre d’A r n o ld florentin v a n L a n g re n cosm og ra p h e e t peu sion aire de sa M. C atlioliqu e 1664, (52 cen tim , átm érőjű).

Mappa geographica novissima Regni Hungáriáé, reg- nantibus Maria Theresia et Josepho II. promotore generáli Campi Mareschallo L a cy 1769. Ignatius M üller 1:360,000

1 2 lap.

Ha valaki ezen rézre metszett földkép birtokában volna, felkérem azt a helyszínrajzi osztály térképgyűjtem ényének illő áron átengedni.

1868. évi utazásom alkalmával Münchenben, a hadi térképtárban két pergamenre rajzolt földképet láttam, mely Müller Keresztély császári mérnök által készíttetett. A z egyik Osztrákország földabrosza I. L ipót és I. József császároknak ajánlva 1689. és 1705. k ö zt készült, a másik E rdélyország földképe I. J ózsef császárnak ajánlva 1705 és 1711 közt készülhetett. Valószínű, h ogy a fennebbi Müller Ignácz, K e­

resztéin ek a fia, ki atyja munkálatait kiadásra felhasználta.

N agy köszönettel venném az e tárgyban velem közölt felvilágosításokat, m elyek a földképkészítés történelmére világot vethetnének.

Hazánkat illetőleg csak azon óhajtásomat fejezem ki, hogy minél többen áldozzák erejüket a geographia és hely- szinrajz mívelésére.

D e a munkafelosztás jelen korszakában közrem ű­

ködésre és mégis szerep-elosztásra van szükségünk, le kell mondanunk a szolgabirói rendszertől örökölt azon téves n é­

zetről, h ogy minden ember, mindenre alkalmas. — A tudomá­

nyok oly kiterjedést nyertek, hogy egynek is alig lehet egész körét átkarolni; — ki egyszerre többre kiterjeszti figyel­

mét, az az alaposságot veszélyezteti. — A z ember csak egy szakmára vesse magát, és pedig egész erejével, hogy abban tökéletességre vigye. — A mint a külföldön több tudós közös erővel e g y tárgy vizsgálatára egyesül, két költő egy színmüvet i r ; ú g y nálunk is szövetkezzék a földtani búvár, a geograph, a statistikus, a helyszinrajzoló és a m eteorolog, hogy vállat vetve, egymást támogassák és kiegészítsék, s egyenkint és közösen, azon egy czél felé törekedjenek, m ely abban tetőz, h ogy hazánkban minden tudomány mívelödésre és terjesztésre talál.

AKAD. É R T E K . A M A TH EM . T D D . K Ö B É B Ő L 1871. 3*

A F Ö L D K É P K É S Z ÍT É S JE L E N Á L L Á S A . 2 5

t

M e r c a I

h e n g e r pr oj e c t i o ¡ n r°iup

5. Abra

Általános mérték a /old'kép liez

3 0 0

7£ 60 V.Ï 30 ¡3 o

. ?. aU hui

-

T

0 ‘i ír ti S JO Ci Pt /ù' IS ‘10 3 0 >r0 SO

Mérték az egyenlítői fokokra f:a projectio kiszités olopja)

i/eoq. mer‘Ifid. UJÖ 37.Ï 300 9.'¿3 J30 73

70

Beattercie

/. A b ra

legcn szuieire

Baudab tvndsiere

6 Abra.

J/a/fa/iti/j a Iw/siusáifhm /„■ £,,>

ó.Jb7‘a.

¡WagaJsáí/ e¡jijen !ó a h olsiu sá gija l

7 Abra

¡too

U0O

— V'— -

I n a jf li * 6mrtfTd

g í h p

t o / m r í t y e k „ M ü / . r* * M s " M " '

-A tt: JJuuUmia Urtciaesek a math: tu d : hanebol JS7/ . Raje: Toih Áqoston .