Natura Somogyiensis 12 185-190 Kaposvár, 2008
A Paksi ürge-mező ürgéi
LANSZKI JÓZSEF
Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék, H-7401 Kaposvár, Pf. 16., Hungary, e-mail: lanszki@ke.hu
LANSZKI, J. Ground-squirrels of the Paks ürge-mező.
Abstract: Density and dispersion o f the ground-squirrel (Spermophilus citellus) on the Paks Ürge-mező (part of the Dél-Mezőföld Landscape Area) was studied by squirrel hole counting. In autumn o f 2006 the density o f squirrels was 8 ind./ha and in spring o f 2007 was 28-30 ind./ha.
Keywords: Spermophilus citellus, population density, hole counting
Bevezetés
A közönséges ürge (Spermophilus citellus) rövidfüvü sztyeppékhez kötődik, a Kárpát
medence a faj nyugati elterjedésének a határa. Több országból (Németország, Lengyelország) kipusztult, de areáján belül sem folyamatos az elterjedése.
Magyarországon elszigetelt populációkban él, ahol sűrűsége 1-150 egyed/ha között mozoghat. Elterjedését leginkább a faj számára alkalmas füves élőhelyek hiánya korlá
tozza (összefoglalta: VÁczi et al. 2007). Az ürge előnyben részesíti a lehetőleg sík, nagy kiterjedésű gyepterületeket, a kevésbé kötött talajokat, a kismértékben változó térszint esetében a magaslati pontokat. Tavasz elejétől ősz közepéig aktív, ebben az időszakban nappal megfigyelhető, illetve jellegzetes füttye hallható. Az éjszakát, illetve a téli álmát mélyen, akár 1 méterre a föl alá ásottjáratrendszerében tölti. A felmérés szempontjából (is) érdekes, hogy a téli hibernációt az első példányok már augusztusban megkezdhetik.
Járatrendszere több kijárató, de általában egy kijáraton keresztül tolja ki a földet.
Alapvetően növényi táplálékon él, magvakat, virágokat és zöld növényi részeket fogyaszt (részletesebben: Váczi et al. 2007). Jelenlegi állományait, az élőhelyeinek szak
szerű legeltetésével, esetleg kaszálásával lehetséges fenntartani.
A jelen közleményben szereplő felmérés a Paksi Ürge-mezőn zajlott, a terület keleti részét érintő autópálya tervezett nyomvonala mentén, az építési munkákat megelőző időszakban.
A vizsgálat célkitűzése volt 1) a Paksi Ürge-mező ürgeállományának becslése lakott ürgelyuk számlálásos módszerrel, és 2) a faj elterjedésének lehatárolása.
Módszerek
Az 1999 óta védett, 242 hektár kiterjedésű Paksi Ürge-mező a Dél-MezőfÖld Tájvédelmi Körzet része. Pakstól nyugati irányban, a város pereméhez közel található DOI:10.24394/NatSom.2008.12.185
________________________________________
ISSN 1587-1908 (Print); ISSN 2062-9990 (Online)
(1. ábra). A területet nyílt homoki gyepek és kisebb-nagyobb buckaközi láprét-foltok borítják. A Dunántúl egyik legtermészetesebb állapotban fennmaradt homokpusztája, amit az Ürge-mezőn található féltett ritkaságok előfordulása is alátámaszt. Szép állományban tenyészik az apró nőszirom (Iris pumila), a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenicá), a homoki vértő (Onosma arenaria), az agárkosbor (Orchis morió) (továb
bi részletek: FARKAS 1999), továbbá az állatvilág képviselői, a sisakos sáska (Acrida hungaricd), a zöldes gyöngyházlepke (Pandoriana pandora), a gyurgyalag (Merops api- aster) is megtalálhatók itt. A területen egy évtizede még molnárgörény (Mustela evers- manni) család is élt (Somay László, személyes közlés).
Az ürge monitorozására a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokollja (CSORBA és PECSENYE 1997) ad támpontokat. A faj felmérése az április (május) és október közötti aktív időszakban javasolt. A jelen felmérésben az ürgesürüség becslés a nemzeti parki munkatársak által alkalmazott egységesített, gyors ürgeszámbecslés lyukszámlálásos módszerrelii c. adatlap módosításával zajlott. Ettől annyi eltérés történt, hogy az állománysűrüség felmérése nyolc (I-VIII), egymástól 50 m-re levő, 250 m hosszú útvonalon folyt (1. ábra). Az eredeti felmérésben 50 m-es vonaltávolságban 5x200 m-es mintaterület található. A paksi mintaterület kiválasztása többszöri területbe
járást követően történt. A mintanégyzet északnyugati irányba eső sarokpont EOV koordinátája: E 632266 N 141737, valamint a délkeleti sarokpont EOV koordinátája: E 632613 N 141733, a vonalak tájolása észak-déli irányú. Sávos lyukszámlálás (állandó sávszélesség) módszert alkalmaztam, melynek során csak a lakott ürgelyukakat szám
láltam. Mintavétel két alkalommal, 2006. szeptember 28.-án és 2007. április 11.-én ugyanazon vonalakon történt.
Az ürge elterjedési terület határának megállapítása a lakott lyukak GPS-szel (Garmin Geko 201) történő bemérésével történt. A lyukak keresése a mintaterület széleitől egyre távolodó útvonalakon zajlott. A tavaszi időszakban, az ürgefütty követése segítséget jelentett a kijárt útvonalak, majd ezek mentén a lakott lyukak biztosabb megtalálásához.
Eredmények és megvitatás
A 2006 őszén az ürge lyuk sűrűség átlagosan (±SE) 40±11,3 ürgelyuk/ha volt.
Altbácker Vilmos kutatóval folytatott konzultáció alapján, a terület élőhelyi adottságai (táplálékkínálat, élőhely kezelés) alapján, 4-6 (átlagosan 5) lyukanként számolható egy- egy ürge. Ez a 2007-ben végzett megfigyelések és hangjelek alapján történő becslés szerint is elfogadható érték. Az átváltás szerint, 2006 őszén az állomány számított sűrűsége kb. 8 ürge/ha volt. Ebben az alacsony sűrűség értékben közrejátszhat, hogy az ürgék egy része már augusztusban elkezd készülni a nyugalmi periódusra, járatait eltö
mi (VÁCZI et al. 2007).
2007 tavaszán, a tavaszi ébredést követő időszakban az ürgelyuk sűrűség átlagosan 144±22,2 lyuk/ha volt. Az ürgeállomány mintaterületen számított sűrűsége (5 lyuk/ürge átváltással) 28-30 ürge/ha volt.
Az Ürge-mezőn a lakott ürgelyukak GPS mérési pontja alapján meghatározott elter
jedési területet az 1. ábra szemlélteti. Ezen belül, a mintaterületen kapott értéknél na
gyobb és kisebb sűrűséggel jellemezhető területrészek is előfordultak. A mintavételi terület, a mérete és az eloszlás viszonyok szempontjából is reprezentatívnak tekinthető.
A 2007-es tavaszi számlálás alapján az ürgeállomány becsült nagysága így 100 és 500 egyed közé tehető, közel az 500-hoz. A terület ürgepopulációja életképes.
Az ürge népességét és elterjedését helyileg az alábbi hatások korlátozhatták.
1. á b r a : A P a k s i Ü r g e - m e z ő n az ü r g e e l t e r j e d é s e és a k i j e l ö l t m i n t a v é t e l i ú t v o n a l Jelmagyarázat: Felmérő sávok (I-VIII) végpontjai, piros vonal határolja le az ürge elterjedését
i
2. á b r a : É l ő h e l y . A p r ó n ő s z i r o m v i r á g z á s az Ü r g e - m e z ő n F o t ó : L a n s z k i J .
4. ábra: Az ürge emző látképe Fotó: Lanszki .1.
3. ábra: Jellegzetes ürgelyuk Fotó: Lanszki J .
A z ü r g e potenciális é l ő h e l y é t az e l ő r e t ö r ő cserjésedés, és az invazív g y o m o k ( p l . b á l v á n y fa, s e l y e m k ó r ó ) t é r h ó d í t á s a szűkíti, melynek n e g a t í v e r e d m é n y e k ü l ö n ö s e n a terület keleti k i s z ö g e l l é s é n (a földúttól keleti i r á n y b a e s ő t e r ü l e t e n ) t a p a s z t a l h a t ó . H a s o n l ó hatással j á r a legeltetett j u h á l l o m á n y e l h e l y e z é s é r e s z o l g á l ó telep k ö z e l é b e n a k o n c e n t r á l t állatsűrűség, az ezzel e g y ü t t j á r ó e l g y o m o s o d á s .
A terepmotorosok j e l e n l é t e - mely a f e l m é r é s e k alatt is előfordult - súlyos sérülést okoz a gyepen, a j á r m ű v e k kerekei a gyepet felszaggatják, ezzel - a t e r m é s z e t k ö z v e t l e n k á r o s í t á s á n túl - az ürge táplálékforrását is szűkítik. A t ú l s á g o s a n sűrű földút h á l ó z a t t ö b b s z e m p o n t b ó l is k e d v e z ő t l e n . A területet átszelő (és illegálisan h a s z n á l t ) utak az é r z é k e ny homokpusztai é l ő h e l y e k j e l e n t ő s sérülését o k o z z á k . Ezen utak h a s z n á l a t a és t o v á b b i utak k i a l a k í t á s a az e g y e d ü l á l l ó a n k ü l ö n l e g e s é l ő h e l y e k j e l e n t ő s leromlását o k o z z á k p é l d á u l a felszín mechanikai sérülést e r e d m é n y e z v e , vagy az i n v a z í v növényfajok b e l s ő t e r ü l e t e k r e j u t á s á n a k e l ő s e g í t é s e r é v é n . A z utakon a róka, é s feltehetően a k ö z e l i t e l e p ü l é s e n , vagy állattartó telepen élő kutya és h á z i macska, mint az ürge p o t e n c i á l i s e l l e n s é g e i n e k ( L A N S Z K I é s N A G Y 2003, B Í R Ó et al. 2005) l á b n y o m a i m e g f i g y e l h e t ő k .
A Paksi Ü r g e - m e z ő ü r g e p o p u l á c i ó j a s z e m p o n t j á b ó l p r o b l é m á t jelent, hogy a k ö z e l é b e n - ürge l é p t é k b e n - nincsenek m á s k o l ó n i á k . A v i z s g á l a t i d ő s z a k á b a n j e l e n t ő s ü r g e á l l o m á n y , az Ü r g e - m e z ő t ő l kb. 14 km-re, N é m e t k é r h a t á r á b a n (Hardi legelőn) élt.
Kis l é t s z á m ú p o p u l á c i ó k éltek m é g kb. 12 km-re Nagydorog, valamint kb. 16 km-re Kajdacs, és kb. 13 km-re Madocsa h a t á r á b a n . Ezek a k o l ó n i á k azonban e g y m á s t ó l is elszigeteltek.
Ö s s z e s s é g é b e n , az ü r g e á l l o m á n y é l ő h e l y é t j e l e n t ő , s é r ü l é k e n y gyepfelszínű homok
puszta é l ő v i l á g a e g y e d ü l á l l ó a n k ü l ö n l e g e s . A Paksi Ü r g e - m e z ő n j e l e n t ő s , é l e t k é p e s ü r g e á l l o m á n y található.
Irodalom
BÍRÓ ZS. LANSZKI L , SZEMETHY L., HELTAI M . , RANDI E. 2005: Feeding habits of feral domestic cats (Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary.
Journal of Zoology 266: 187-196.
CSORBA G., PECSENYE K. 1997: Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszerek X . Emlősök és a genetikai sok
féleség monitorozása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 47.
FARKAS S. 1999: Paks határának védett növényei. Paks Városi Múzeum, Paks. pp. 96.
LANSZKI J., NAGY L . 2003: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület gerinces (Vertebrata) faunájának felmérése. Natura Somogyiensis 5: 279-290.
MITCHELL-JONES, A.J., AMORI, G., BOGDANOWICZ, W., KRYSTUFEK, B., REIJNDERS, P.J.H., STUBBE, M . , THISSEN, J.B.M., VOHRALÍK, V., ZIMA, J. 1999: The Atlas of European Mammals. T & A D Poyser Ltd., London, pp. 190-191.
VÁCZI O., NÉMETH L, ALTBÄCKER V. 2007: Közönséges ürge Spermophilus citellus (Linnaeus, 1766). In:
Bihari, Z., Csorba, G., Heltai, M . Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest. 140-143.
Ground-squirrels of the Paks ürge-mező
J Ó Z S E F L A N S Z K I
This study was performed on the Paks ü r g e - m e z ő , w h i c h is part o f the Dél-MezőfÖld Landscape Protection Area (Hungary). The area is covered by dry opened sand-grasses, and marshland patches. The population density o f ground squirrel (Spermophilus citel
lus) was carried out i n September 2006 and i n A p r i l 2007 (on the same lines) by count
ing holes on eight 250-m long lines, w i t h 50-m distance between each line .The mean ( ± S E ) density o f squirrel holes was 4 0 ± 1 1 . 3 hole/ha in the autumn o f 2006, and 1 4 4 ± 2 2 . 2 hole/ha next spring. On the basis o f habitat quality we suggested 5 holes per one squirrel, in this case the density was 8 squirrel/ha i n autumn and 28-30 squirrel/ha i n spring (after winter hibernation). The squirrel population o f the Paks ü r g e - m e z ő was estimated between 100 and 500 individuals, but closer to 500. There can be found an important/significant and viable squirrel population on the studied area.
