Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám 872
szülők fokozottan törekszenek jobb iskolai le- hetőségeket biztosítani gyermekeik számára.
Tûû Lászlóné,
a Központi Statisztikai Hivatal ny. osztályvezetője
Asef, D. — Riede, T.:
Kapcsolatfelvételi idôpontok egy tele- fonos megkérdezésben — hogyan befo- lyásolják a foglalkoztatottság mérését?
(Kontaktzeiten in einer Telefonerhebung – wie beeinflussen sie die Messung der Erwerbstätigkeit?) – Wirtschaft und Statistik. 2006. évi 6. sz. 581–586.
old.
A tanulmány elérhető:
http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites /destatis/Internet/DE/Content/Publikationen/Quersch nittsveroeffentlichungen/WirtschaftStatistik/Arbeits marktErwerbstaetigkeit/Kontaktzeitentelefonerhebu ng,property=file.pdf
A „Munkaerőpiac Németországban” című adatfelvétel 2004 szeptemberében kezdődött.
Célja, hogy a nemzetközi munkaügyi szerve- zet, az ILO előírásainak megfelelő fogalmak szerint mérje a foglalkoztatottság, a munka- nélküliség és alulfoglalkoztatottság rövid tá- vú változásait. Az éles felvétel indítását meg- előzően, 2003 áprilisa és 2004 szeptembere között próbafelvételt végeztek. A két felmé- rést azonos módszerrel, azonos kérdőívvel hajtották végre, az eredmények mégis jelen- tős eltérést mutattak a foglalkoztatottak szá- mában. Az egyetlen különbség a két felvétel között a kapcsolatfelvételek időpontja: a pró- bafelvételnél 17 és 21 óra között történtek az első kapcsolatfelvételi-kísérletek, míg a há- romszoros mintanagyságú éles felvételnél er- re egész nap, azaz 9 és 21 óra között volt le- hetőség.
A cikk azt vizsgálja, hogy a kapcsolatfel- vételek eltérő időpontja magyarázza-e az elté-
rést a foglalkoztatottak számában; igaz-e, hogy a kapcsolatfelvételi-időpontok nagyobb szórá- sa esetén a foglalkoztatottak bizonyos csoport- jait alábecsüli a megfigyelés.
A”Munkaerőpiac Németországban” számí- tógéppel támogatott telefonos felvétel, amely- ben a kiválasztottak részvétele önkéntes. A ki- kérdezést egy frankfurti piac- és társadalomku- tató intézet végzi. Havonta 30 ezer személyt kérdeznek meg, egy megkérdezett személy egymást követő hat hónapig marad a mintá- ban. A mintaválasztás kétlépcsős, először ház- tartásmintát választanak, majd a háztartás 15- 74 éves tagjai közül véletlenszerűen (ún. svéd- kulcsos eljárással) jelölik ki azt a személyt, akivel az interjú készül.
A tesztfelvételt egy másik intézet végezte az alapfelvételt megelőzően, 2003 áprilisától 2004 szeptemberéig 10 ezer fős mintán. 2004.
szeptember hónapja volt az átfedő időszak, amelyről mindkét felvételből keletkeztek ada- tok. A legfontosabb mutató, a munkanélküli- ség szintje és szerkezete tekintetében hasonló eredmények adódtak, a többi indikátornál bi- zonyos különbségek fordultak elő. A legna- gyobb volt a különbség a foglalkoztatottak számában, a tesztfelvétel ezt a mutatót 39,3 millió főre, az alapfelvétel 37,9 millió főre be- csülte, azaz, keletkezett egy 1,4 millió fős rés annak ellenére, hogy ugyanaz volt az alapso- kaság, a felvételi módszer és a kérdőív is. Az egyetlen különbség a kapcsolatfelvételek idő- pontjában volt.
Köztudott, hogy a foglalkoztatottak nap- közben nehezebben érhetők el, mint esténként.
Ezt a különbséget az alapfelvétel tervezésekor nem vették figyelembe, két feltevés miatt.
Egyrészt feltételezték, hogy háztartáson belül a válaszadó személy kiválasztásának módszere (a svédkulcsos eljárás) ellensúlyozza azt a helyzetet, hogy akit először elérnek telefonon, az nem foglalkoztatott. (Akit először elérnek telefonon, annak arra kell válaszolnia, hogy
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám
873
hány 15-74 éves személy él a háztartásban.
Közülük jelölik ki a válaszadót, akit, ha éppen nincs otthon, későbbi időpontban hívnak fel.) Másrészt azt feltételezték, hogy a kap- csolatfelvételi-kísérletek nagy száma (egy ki- választott telefonszámot 13-szor hívnak fel), valamint a napok és a napszakok közötti szó- rása szintén kiegyenlítő hatású. A foglalkozta- tottak létszámára adott becslések közötti kü- lönbség azonban megkérdőjelezi az említett előfeltételek helyességét.
Az okok részletes elemzése azáltal vált le- hetővé, hogy 2005 szeptemberére mindkét fel- vételből rendelkezésre álltak a kapcsolat- felvételi-kísérletek dokumentációi, az interjúk alapadatai nap, időpont és eredmény szerint.
A magukat foglalkoztatottnak vallók ará- nya 58,9 százalék volt abban a mintarészben, amelyben 17 óra előtt és 67,0 százalék, amely- ben 17 óra után történt a háztartás első megke- resése. Ez az eltérés erősen feltételezi, hogy a megkeresés időpontjának jelentős hatása van az eredményre, de nem egyértelműen bizonyí- tó erejű, hiszen más tényezőket nem vontak be a vizsgálatba. Ezért felállítottak egy logisz- tikus regressziós modellt, melyben a magyará- zó változók a megkeresés időpontján kívül a kor, a nem, az állampolgárság, a régió, a nyil- vántartott munkanélküliségi státus és a kép- zettség színvonala volt. Az eredmény megerő- sítette az induló hipotézist, vagyis az első fel- keresés időpontja szignifikáns hatást gyakorol a foglalkoztatottság mérésére. Tehát az alap- felvétel kiinduló feltételezése, mely szerint a kiválasztási módszer kiegyenlíti az elérhetősé- gi különbségeket, hibásnak bizonyult.
Az önkéntes felvételekre jellemző módon, az első kapcsolatfelvétel mintegy 60 százalék- ban volt sikeres, a felkértek 40 százalék körüli hányada elutasította a részvételt. Ez az arány a teszt- és az alapfelvételnél nem különbözött lényegesen. A mintaválasztás második lépése, az elért háztartás tagjai közül a mintába kerülő
személy kiválasztási eljárása azt eredményez- te, hogy 55 százalékban az először megtalált személy került kiválasztásra, 45 százalékban pedig a háztartás egy másik tagja. Míg az első csoportnak a 95 százalékával sikerült a kérdő- ívet kitölteni, és csak 5 százalékuk utasította azt el, addig a második csoportban – tehát amikor a háztartás egy másik tagjával kellett az interjút elkészíteni – az interjúk egyharma- da hiúsult meg. Ennek eredményeképpen a te- lefont először felvevők csoportja, amelyben csak egy személyt kellett meggyőzni a részvé- telről, a mintában felülreprezentálttá vált.
Ezek után az a kérdés, hogy van-e szisz- tematikus különbség a telefont először felve- vők és a többi háztartástag foglalkozási státu- sában. Az alapadatok azt mutatták, hogy a te- lefont először felvevők között lényegesen ala- csonyabb a foglalkoztatottak aránya, de csak abban a csoportban, ahol az első kapcsolatfel- vétel 17 óra előtt történt. A 17 óra után történt kapcsolatfelvételeknél közel azonos a foglal- kozási státus szerinti megoszlás. Megállapítha- tó tehát, hogy ha a 17 óra előtti első kapcsolat- felvétel és a telefont először felvevő személy mintába kerülése együttesen fennáll, ez a hely- zet szisztematikus torzítást visz a felvételbe, alábecsüli a foglalkoztatottak számát. Ebben az esetben nem kell dupla akadályt legyőznie az összeírónak, nagyobb az esély az interjú megvalósulására, így ez a csoport felülrepre- zentált lesz, ami a torzító hatást erősíti.
A második magyarázó tényező az egysze- mélyes háztartásokat érinti. Itt nem áll az össze- író előtt dupla akadály: az esetek túlnyomó többségében az először elért személy egyben a célszemély is. Itt az a probléma merül fel, hogy az e réteghez tartozókat nehéz telefonon elérni, főleg abban az esetben, ha a személy foglalkoz- tatott. A 17 óra után végzett tesztfelvétel maga- sabbnak mutatta az egyszemélyes háztartások arányát, és azon belül szintén magasabbnak a foglalkoztatottak arányát, mint az egész nap
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám 874
végzett alapfelvétel. Az alapfelvételt újból 17 óra előtti és utáni részre bontva az adódik, hogy szignifikáns különbség van a foglalkoztatottak arányában: a 17 óra utáni felvételek csoportjá- ban csaknem olyan magas ez az arány, mint a kizárólag 17 óra után végzett tesztfelvételben.
Az alapfelvételben tehát alulreprezentáltak azok az egyszemélyes háztartások, ahol a személy foglalkoztatott, ez ismét lefelé torzítja a foglal- koztatottság becsült értékét. Valószínűleg ugyanez érvényes a kizárólag foglalkoztatottak- ból álló nagyobb háztartásokra is, de ennek elemzésére nem volt lehetőség, mivel a mintába került háztartástagon kívül a többi háztartástag- ra nem tartalmaz adatot a felvétel.
A vizsgálat tanulságait a szerzők úgy fog- lalják össze, hogy a leírt, a lakossági statiszti- kákban standardnak számító mintaválasztási módszer mellett célszerű az adatfelvétel idejét
az esti órákra korlátozni, vagy ha ez nem le- hetséges, a teljeskörűsítési eljárásnál a szisz- tematikus torzítást figyelembe kell venni. A konkrét felvételnél a stabilitás miatt nem vál- toztatták meg drasztikusan a kapcsolatfelvétel idejét, módosították viszont az összeírók beje- lentkezési szövegét, azzal a céllal, hogy az a dupla akadály leküzdését segítse.
A szerzők javasolják, hogy a kapcsolat- felvételi-időpontok elemzésével többet foglal- kozzanak a statisztikusok, mert ez kevéssé ku- tatott terület. Az előzmények között két kana- dai és egy egyesült államokbeli vizsgálatot so- rolnak fel, a legkorábbi 1960-ban, a legkésőbbi 1996-ban keletkezett.
Waffenschmidt Jánosné, a KSH főosztályvezetője
E-mail: waffenschmidt.janosne@ksh.hu
Kiadók ajánlata
CRAWLEY,M. [2007]: The R book. (Az R- könyv.) John Wiley. New York.
A magas szintű R-nyelvet az egyik legerő- teljesebb és legrugalmasabb statisztikai szoft- verkörnyezetként ismerik el, és gyorsan válik a kvantitatív elemzések, a statisztika és a grafikus ábrázolás alapvető eszközévé. Az R szabad el- érést biztosít egyedülálló területekhez és leg- újabb alkalmazáshoz, lehetővé téve használója számára számtalan statisztikai módszer alkal- mazását az egyszerű regressziótól az idősoro- kig, vagy a többváltozós elemzésig. A szerző a népszerű „Statisztika. Bevezetés az R használa- tába (Statistics: An introduction using R)” című könyv sikerére építve ezzel a munkával kidol- gozott példákkal kiegészített teljes körű beveze- tést kínál az R megismeréséhez, a kezdőknek éppúgy, mint a gyakorlott felhasználók számára.
A könyv nem igényel alapismereteket a statisz-
tika vagy a számítástechnika területéről, bemu- tatja az R-környezet előnyeit, valamint részlete- sen ismerteti felhasználási lehetőségeit sokféle tudományterületen. Ezen kívül az első teljes ké- zikönyv az R-nyelvhez, amely gyakorlati útmu- tatót és a grafikus lehetőségek teljes tárházát tar- talmazza. Bemutatja az összes statisztikai mo- dellt, amelyet lefed az R, kezdve az egyszerű klasszikus tesztekkel, mint a khinégyzet- vagy a t-próba. Bonyolultabb módszereket is megvizs- gál, a regressziótól és a varianciaelemzéstől kezdve az általános lineáris modelleken és az általános vegyes modelleken át az idősorokat, a térstatisztikát, a többváltozós statisztikát és sok minden mást. A könyv elsősorban mérnök- és orvostanhallgatók és szakemberek számára író- dott, de ideális statisztikával, közgazdaságtan- nal, földrajzzal és társadalomtudományokkal foglalkozó diákok és szakemberek számára is.
