Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 7—8. szám
Szakirodalom
Folyóiratszemle
Cristoph Schneider, M. A.:
A fiatalok belépése a munka világába
(Der Eintritt junger Menschen in das Erwerbsle- ben – Eine bildungsstatistische Perspektive.) – Wirt- schaft und Statistik. 2011. No. 11. pp. 1097–1104.
A német statisztikai hivatal Wirtschaft und Statistik című folyóiratának európai uniós munkaerő-felméréshez kapcsolódó 2009. évi,
„Átmenet az iskolából a munkába” modul eredményeit bemutató írását a Statisztikai Szemle egy korábbi számában már ismertette.
Jelen cikkben ugyanezen felvétel oktatássta- tisztikai vetületével foglalkozik a szerző, külö- nös tekintettel az oktatás és a munkaerő-piaci érvényesülés közötti kapcsolatra. Kitér arra is, hogy az iskola befejezése nem feltétlenül esik egybe a felnőtt élet kezdetével, sőt ez az egy- beesés inkább a ritka kivételt jelenti.
A tanulmány alapját képező modul az át- menetről ugyan sok információt tartalmaz, de módszertani ellentmondásoktól sem mentes.
Így foglalkoztatásként csak a három hónapot meghaladó időtartamot veszi figyelembe, ezért a kereső tevékenységek egyharmada a vizsgált körnél (15–34 évesek) eleve kimaradt. Nem kezeli megfelelően a tanulás alatti munkavég- zést, és az sem világos, hogy a három hónap- nál hosszabb ideig tartó munkavégzésnél felté- tel-e az azonos munkáltató. A félreérthető és pontatlan megfogalmazás miatt tehát jelentős információvesztéssel kell eleve számolni. Az adatok értékelésénél tekintetbe kell továbbá venni, hogy egy személy a 0,1 százalékos ki-
választási arány következtében mintegy 50 ezer főt reprezentál.
A modul adatai szerint 2009-ben a 15–34 évesek 65 százaléka a közoktatásból történő kilépés után már legalább egyszer volt foglal- koztatott. A legkisebb arányban, mindössze 27 százalékban azok, akik nem végezték el az ál- talános iskolát sem, míg az azt sikeresen befe- jezők 60, az érettségizettek 69 százaléka szer- zett munkatapasztalatot. Hasonlóan szegmen- tál a szakmai végzettség megléte vagy hiánya is. Az ezzel nem rendelkező 15–34 évesek 34 százaléka volt csak foglalkoztatott, szemben a duális képzési formában szakmát szerzőkre jellemző 72 százalékkal, a szakmunkásképzőt végzettek 85, illetve a szakközépiskolát vég- zettek 78 százalékával.
Következő elemzési szempontként az első foglalkoztatás (állás) tartósságát vizsgálta a szer- ző. Azoknak a 15–34 éveseknek, akik voltak már foglalkoztatottak 59 százaléka még az első állásában dolgozott. Ez az arány az általános is- kolát befejezetteknél 45, az érettségizetteknél 65 és a kettő közötti szintet jelentő általános vég- zettséggel rendelkezők esetében 61–68 százalé- kot tett ki. Szakmai végzettségi szintek szerint az arányok közel hasonlók. A szakirányú végzett- séggel nem rendelkezők 34 százaléka dolgozott csak első munkahelyen, a duális rendszerben szakképzettséget szerzők esetében 60, a szak- munkásképzőt végzetteknél 71, az ennél maga- sabb szintű iskola típusban szakmát szerzőknél pedig 67, illetve 62 százalék volt az arány.
Az első munka megtalálási módjában is különböznek az iskolarendszerből annak kü- Megjegyzés. A Folyóiratszemlét a KSH Könyvtár (Lencsés Ákos) állítja össze.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 7—8. szám 776
lönböző fokozatain kilépők. Összességében a fiatalok 22 százaléka családi, baráti segítséggel jutott munkához, 20 százalék volt azok aránya, akik szakmai gyakorlati helyükön kezdtek dol- gozni, 19 százalék, aki internetes vagy sajtóban megjelent álláshirdetésre jelentkezett, 17 száza- lék maga adott fel hirdetést, s mindössze 8 szá- zalék helyezkedett el az állami munkaközvetítő szolgálat segítségével. Ez utóbbi szerepe azon- ban annál nagyobb, minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik a fiatal. Hasonló a je- lentősége a rokoni, baráti kapcsolatoknak is, a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők 27 százaléka ily módon talált állást, szemben az érettségizettekre jellemző 16 százalékkal, akik esetében viszont a hirdetés útján történő elhe- lyezkedés erősen felül reprezentált.
Az, ha a fiatal a tanulással párhuzamosan már szerzett munkatapasztalatot, igen jelentő- sen növeli annak esélyét, hogy az iskolából ki- lépve talál állást. Az ebbe a csoportba tartozók 85 százaléka sikeresen munkába tudott állni, és az átlagosnál valamivel magasabb közöttük azoknak az aránya is, akik a kikérdezés idején még első munkahelyükön dolgoztak.
A szülők iskolai végzettsége és a fiatal munkába állási esélyei közötti kapcsolat vizs- gálatát is lehetővé tette a modul. Az adatok az apa végzettségének erős befolyásoló hatását jelezték. A szakképzetlen apák gyermekei jó- val kisebb arányban váltak foglalkoztatottá, mint a szakképzettséggel rendelkezőké, vi- szont az anya iskolai végzettségével lényegé- ben nem volt kimutatható kapcsolat. A szülők iskolai végzettsége befolyásolja a gyermekük továbbtanulási esélyét, így ahol a szülők egyi- kének sincs szakmai végzettsége, ott a gyer- mekek 21 százaléka nem fejezi be az általános iskolát sem, illetve 43 százalék csak általános iskolai végzettséget szerez. Ezzel szemben a középiskolai szakképzettséget szerzett szülők gyerekeinek 58 százaléka maga is ebben az is- kolatípusban végez, 20 százalékuk a duális
rendszerben sajátít el szakmát, míg 15 száza- lék azok aránya, akik szakmai végzettséget egyáltalában nem szereznek.
A cikk záró fejezete ismételten jelzi azt, hogy az adatok interpretálását módszertani jel- legű problémák nehezítik. Ennek ellenére egy- értelműen kimutatható, hogy a munkaerőpiac- ra történő bejutási esély igen erősen függ a végzettség típusától, illetve, hogy az alacsony szintű általános jellegű végzettségűek különö- sen rossz helyzetben vannak, így velük ki- emelten kellene foglalkozni az állami munka- közvetítőknek. Fontos a családi háttér is, a képzetlen szülők gyermekei számára igen rit- kán adatik meg a tanulás és a munka közötti zökkenőmentes átmenet.
Lakatos Judit
E-mail: Judit.Lakatos@ksh.hu
Karmanov, M.:
Statisztika és tömegtájékoztatás a modern Oroszországban
(Statistika i SMI v sovremennoy Rossii.) – Voprosi statistiki. 2012. No. 1. pp. 13–16.
A mai orosz társadalom elképzelhetetlen statisztika és tömegtájékoztatási eszközök nél- kül, amelyek egymásra hatva elégítik ki a lakos- ság legszélesebb rétegeinek intellektuális és gyakorlati tevékenységéhez kapcsolódó szük- ségleteit. A tömegtájékoztatási eszközök abban különböznek a statisztikától, hogy a lakosság hétköznapi igényeire építik tevékenységüket.
Így valamilyen formában naponta elérhetők az Oroszországi Föderáció – gyakorlatilag – összes lakosa számára, akik a folyó eseményekről való tájékozódás céljából újságokat és folyóiratokat olvasnak, televíziót néznek, rádiót hallgatnak, látogatják az internetet stb. A média aktívan