MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ MAGYAR NEMZETKÖZI VÁNDORLÁSOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN 2011 ÉS 2017 KÖZÖTT

(1)

43

MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ MAGYAR NEMZETKÖZI

VÁNDORLÁSOK A KÁRPÁT-

MEDENCÉBEN 2011 ÉS 2017 KÖZÖTT

Kincses Áron

DEMOGRÁFIA, 2019. 62. ÉVF. 1. SZÁM, 43–94.

ÖSSZEFOGLALÓ

A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlásnak két szintjét különböztet- hetjük meg, melyek markánsan eltérnek egymástól: a globális migrációs hatás, valamint a környező országok és hazánk közötti folyamatok. A nemzetközi mig- ráció hazai jellegzetessége, hogy a bevándorló népesség nagy része magyar nemzetiségű, ami részben az I. és II. világháborút lezáró békeszerződések kö- vetkezménye.

A külhoni területekről Magyarországra történő vándorlások a magyarság Kárpát-medencei összlétszámát rövidtávon nem változtatják meg, azonban hosszabb időhorizonton csökkenthetik, mivel az etnikai térszerkezetre jelen- tős befolyásuk van: lokálisan, az elvándorlási térségekben a magyarok számá- val arányosan csökkennek a lehetőségek, és a szórványosodással párhuzamo- san megjelenhet az asszimiláció. A rendszerváltás utáni népességmozgások tették egyértelművé, hogy a magyar nyelvközösség körében lejátszódó de- mográfiai folyamatokat – az 1918-ban bekövetkezett széttagoltság, és a kö- zel 100 éves „szétfejlődés” ellenére – csak akkor ismerhetjük meg, ha azokat együtt, egységes folyamatként vizsgáljuk. Mindaz, ami Magyarországon zajlik, csak része a magyar nyelvközösség népesedési folyamatainak, de nem azonos azzal. Cél ezáltal nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei magyarság létszámcsökkentésének megállítása is lehet. Ennek megvalósítása nem egyszerű feladat, mert ellentétes a szomszédos országok nemzeti érde- keivel.

(2)

A Kárpát-medence országaiból a nem magyarok lakta területekről érkezők száma növekszik, újra megfigyelhető hazánkban a nem magyar etnikumúak asz- szimilációja, melyben az 1918 előtti idők demográfiai folyamatait ismerhetjük fel.

Kérdés tehát, hogy a mai magyar népességfejlődés mennyire lehet folytatása az 1918-as évet megelőző évszázadoknak.

A tanulmányban leírt vándorlási folyamatok jelentős hatással lennének a magyarság Kárpát-medencei etnikai térszerkezetére és létszámára, ha a többi etnikum száma nem csökkenne hasonlóan a magyarhoz. A szülőföldön mara- dás erősödése, a visszavándorlások számának, illetve a helyi magyarság termé- kenységi rátájának emelkedése jelenthetne megoldást a problémára. Mindezzel talán elérhető lenne, hogy a Kárpát-medencében újra 50% fölé emelkedjen a magyar nemzetiségűek aránya. Ennek a folyamatnak jelenleg legnagyobb gátja az a népességveszteség, amely az alacsony termékenység, a magas halálozás következtében a Kárpát-medence magyar népességét éri.

Tárgyszavak: demográfia, Kárpát-medence, nemzetközi vándorlás, statisztika Kincses Áron, elnökhelyettes, KSH Szakstatisztikai Igazgatóság

BEVEZETÉS

Napjainkban sokkal több szó esik a Magyarországról kivándorlókról (Blaskó és Gödri, 2016, Siskáné et al., 2017, Egedy, 2017), mint a hazánkba legálisan külföldről érkezőkről, vagy a Kárpát-medence többi országából elvándorló magyarokról. Jelen írás e két utóbbi jelenség metszetét igyekszik górcső alá venni, a Kárpát-medence országaiból Magyarországra települőkre koncentrál- va. A tanulmány a Magyarországon élő, külföldi kötődésű népesség számos- ságát, társadalmi-demográfiai, gazdasági tulajdonságait mutatja be a forrás és a célterületek szempontjából, feltárva a migrációs forrásterületeket és a Kárpát-medencei magyar népesedési hatásokat. Demográfiai, közgazdaság- tani, szociológiai és geográfiai szempontból a Magyarországot érintő migráció kutatásában inkább a fogadó területeken keletkező hatások vizsgálata hang- súlyos. Ez alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt a magyarországi kö-

(3)

vetkezmények elemzése ezt a megközelítési módot kívánja meg, másrészt az elvándorlási térségek többnyire nehezen azonosíthatók be, ami megnehezíti a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásokat. A hivatalos statisztikai adatok fel- használásával és adat-összekapcsolásokkal lehetőség nyílik e hiátus megszün- tetésére és a vándorlási jelenségek átfogóbb vizsgálatára, hiszen a demográfiai folyamatokat nem érdemes csak a jelenlegi országhatárokon belül vizsgálni. Az elemzés tág halmazon értelmezi a nemzetközi vándorlásban érintetteket, ezért nem pusztán a külföldi állampolgárok mozgására koncentrál, hanem a külföl- dön született, honosított magyar állampolgárokkal együtt vizsgálja a vándor- lás hatásait.

AZ ELEMZÉS KERETEI, AZ ADATOK FORRÁSA

A Magyarországon élő külföldi állampolgárokról számos adatforrás áll ren- delkezésünkre, melyek túlnyomó része adminisztratív nyilvántartás. Ezeket az adatállományokat vagy regisztereket annak érdekében hozta létre egy köz- igazgatási szervezet (adóügy, társadalombiztosítás stb.), hogy a saját, jog- szabályban meghatározott igazgatási feladatainak végrehajtását támogassa (Gárdos et al., 2008). Ezekben az esetekben nem a statisztikai, kutatási igények határozzák meg elsődlegesen a koncepciót és a tartalmat, a célsokaság egy- ségeit, az adatok vonatkozási idejét és a definíciókat sem. További nehézséget jelent, hogy a jogszabályok változásával a nyilvántartás tartalma és szerkezete módosulhat. Mindez azt jelenti, hogy az esetek egy részében nehéz ezekből az adatrendszerekből közvetlenül kinyerni a statisztika igényeinek megfelelő információkat, ugyanakkor ezek az adatok rendszeresen, megbízhatóan, hivatalos okmányokkal alátámasztottan állnak rendelkezésre.

A Belügyminisztérium adminisztratív adatbázisában azok a külföldi állam- polgárok szerepelnek, akik az adott év január 1-jei nyilvántartási állapot szerint legalább 12 hónapra szóló tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkeznek (a hontalanokkal, menekültekkel és oltalmazottakkal együtt), míg a külföldön szü- letettek azok a külföldi (a hontalanokkal, menekültekkel és oltalmazottakkal együtt), valamint magyar állampolgárok, akiknek születéskori lakóhelye a mai Magyarország területén kívül található.

A cenzusszerű adatok előnye az adminisztratívakkal szemben az, hogy min- denkit az életvitelszerű lakóhelyéhez lehet kötni, a kérdőívben megkérdezett minden változójával együtt. Ez biztosítja a lehetőséget arra, hogy Magyarország összes lakosának életkörülményei, gazdasági, képzettségi, szociális háttere sta-

(4)

tisztikai célra területi bontásokban is megismerhetővé váljon. Az összeírásra az egész országban egyidejűleg, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon kerül sor. Azokról készül adatfelvétel, akik magyar állampolgárok és az ország területén életvitelszerűen élnek, vagy ha külföldön vannak, akkor csak átmenetileg (12 hónapnál rövidebb ideig) tartózkodnak ott; illetve azok a külföl- di állampolgárok és hontalan személyek is összeírásra kerülnek, akik az ország területén meghatározott ideje tartózkodnak. A külföldi állampolgárok közül nem kerülnek számbavételbe a diplomáciai testületek tagjai és családtagjaik; az or- szággyűlés vagy a kormány határozata alapján hazánkban állomásozó külföldi fegyveres erők tagjai; illetve a turizmus (pihenés, kirándulás, vadászat stb.), láto- gatás, gyógykezelés, üzleti tárgyalás stb. céljából hazánkban tartózkodó szemé- lyek. Ugyanakkor ezek az információk nem állnak rendelkezésre olyan gyakori- sággal, mint az adminisztratív nyilvántartásokban.

A dolgozatban ez említett kétfajta statisztikai adatforrást használtam fel.

A téma szempontjából releváns magyar migrációs adatbázisok (Személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a BMH külföldiekre vonatkozó nyilvántartásai¹; Népszámlálás, Mikrocenzus) 2011-es és 2017-es állományi adataival dolgoztam.

Az elemzések alapjául szolgáló adatok nem voltak közvetlenül elérhetők, így kü- lön besorolásokra volt szükségem a területi hatások vizsgálatához. A nemzet- közi vándorlások Kárpát-medencei forrástelepüléseinek, térségeinek feltérképe- zése lehetővé teszi a Kárpát-medencét érintő vándorlási folyamatok mélyebb megértését. Az adminisztratív forrásokban jelenleg országok szerinti besorolá- sok automatizáltak, a külföldi települések listája számos kihívást tartogatott: gé- pelési hibák, elírások, különböző nyelveken megadott városnevek nehezítették az előrehaladást. Egy-egy nagyobb város többszázféleképpen került rögzítésre, illetve sok esetben olyan településrészek kerültek megadásra, melyek ma már nem számítanak önállónak².

Mindkét adatforrás tartalmaz olyan információkat, melyek a másik állomány- ból hiányoznak, (a mikrocenzusban megtalálhatók iskolai végzettségre, gazda-

1 A Személyiadat- és lakcímnyilvántartás tartalmazza a magyarok, a hontalanok, a menekültek és az oltalmazottak, míg a BMH a többi külföldi állampolgár adatát fogja össze.

2 Csak néhány példa:

– Székelyhidegkút (románul Vidacutu Român, németül Kaltenbrunnen) hajdani falu a mai Romániában, Hargita megyében. Magyarhidegkút és Oláhhidegkút 1926-os egyesítéséből keletkezett. A falu északi része Magyar-, nyugati része Oláhhidegkút. Jelenleg Hidegkút településrésze.

– Hidegkút (románul Vidăcut) ma falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Székelyandrásfalvához tartozik.

– Horthyvára: Máriamajor (szerbül Степановићево/Stepanovićevo, 1941–1944 között Horthyvára, 1941-ben rövid ideig Bácshadikfalva nevet viselte), ma Újvidék községhez tartozó falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

– Kadicsfalva – (Cadiseni) ma Székelyudvarhely városrésze (A krónikák szerint 1566-ban a Kadichfalva nevet viselte).

– Csekelaka (románul: Cecălaca) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag ma Cintos községhez tartozik.

(5)

sági aktivitásra vonatkozó adatok, melyek nem részei a BM nyilvántartásának, viszont az adminisztratív adatbázis tartalmazza a születési településeket) ezért a két állomány összekapcsolására volt szükség³. Ehhez többlépcsős kulcsrend- szert alkalmaztunk a nem, születési év, hónap, a magyarországi lakóhely tele- pülésének neve, közterület neve és a házszám felhasználásával. Ahol szükséges volt, aránybecslést használtam⁴.

2011-ben a népszámláláshoz kapcsoltuk hozzá az adminisztratív adatokat (a népszámlálások vonatkozási évében ez a forrása a hivatalos statisztikai ada- toknak), míg 2017-ben a BM nyilvántartáshoz illesztettük a mikrocenzus infor- mációit (népszámláláson kívüli években az adminisztratív állományok adják a hivatalos statisztikát, míg az ettől eltérő időszakokban a BM nyilvántartásai). Ezért a 2017-es megoszlások kismértékben eltérhetnek a mikrocenzus eredményeitől, így mindkét vizsgált évre egy-egy összekapcsolt állomány állt rendelkezésünkre.

Ezekből származnak a tanulmányban ismertetett adatok. Az eljárás előnye, hogy az adatbázisokban lévő egyes változók megoszlásai külön-külön megegyeznek az eredeti állományukban lévőkkel, ami azokra a kereszttáblázatokra is igaz, ahol az információk két különböző forrásból származnak.

A KÜLFÖLDI KÖTŐDÉSŰ NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON

Mennyiség és állampolgárság

Hazánk nemzetközi migrációs tere folyamatosan szélesedik, Magyarországon is tapasztalhatók a globális migrációs tendenciák (Hatton and Williamson, 2005): a jelenleg itt élő külföldi állampolgárok 175 különböző országból ér- keztek. Az Európából érkezők aránya folyamatosan csökken: míg 1995-ben a külföldiek 89%-a kontinensünkről érkezett, addig ez az arány 2017-re 65%-ra mérséklődött. Azonban az Európán kívülről érkezettek döntő többsége nem magyar anyanyelvű.

3 A munkában a Népszámlálási és népesedésstatisztikai főosztály főosztályvezetője Kovács Marcell és szakértői, Ináncsi Zita és Novák János nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak. Támogatásukat ezúton is köszönöm.

4 Az összekapcsolások a különböző adatbázisok között 60–75%-ban voltak sikeresek. Az egyes részcsoportokban nem voltak szignifikáns eltérés az összekapcsolási arányokban. Aránybecslésekkel csak azokban az esetekben kellett élni, amikor a két eredeti adatállomány különböző változóinak kereszttáblázatait vizsgáltam. Ez az iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, anyanyelv és a gyereket nevelő háztartások születési régiók szerinti elemzésénél fordult elő.

(6)

Ugyanakkor Magyarország globális értelemben (Hatton and Williamson, 2005, Krugman and Venables, 1996, Venables, 1998) nem tekinthető tipikus befogadó országnak. Egyrészt a migráció volumene, népességhez viszonyított aránya jelentősen kisebb, mint a nagy befogadó országokban (1. ábra), másrészt a világ migrációjában érvényesülő globális tendenciák csak kisebb mértékben éreztetik hatásukat. Hazánkban inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások a jellemzők, mely alapján arra következtethetünk, hogy (bár csökkenő mérték- ben) egyelőre továbbra is az európaiak számára jelent célpontot.

1. ábra: A külföldön születettek népesség aránya egyes országokban, 2017*

The foreign-born population in some countries, 2017

%

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

Mexikó Lengyelország Törökország Chile Szlovákia Magyarország Görögország Finnország Csehország Portugália Olaszország Észtország Dánia Hollandia Franciaország Lettország Spanyolország USA Izland Nagy-Britannia Norvégia Németország Belgium Szlovénia Írország Svédország Ausztria Kanada Izrael Új-Zéland Ausztrália Svájc Luxemburg

* Lengyelországra csak 2011-re áll rendelkezésre adat.

Forrás: OECD, SOPEMI, 2018;

Európán belül a szomszédos országok kiemelt súlya összefügg a határokon túl nyúló nyelvi, kulturális kapcsolatokkal, amely főként egyirányú mozgást jelent, azaz a szomszédos országokból nagyságrendekkel többen érkeznek ha- zánkba, mint fordítva. Tehát az I. és II. világháborút lezáró békeszerződések kö- vetkezményei ma is meghatározó szerepet tölt be a Kárpát-medence migrációs folyamataiban (Tóth, 2005).

Magyarország esetében nemcsak a hazai viszonyok meghatározók a nem- zetközi vándorlás vizsgálata során, hanem a szomszédos országok magyar népességének általános állapota is. Továbbá a környező országok gazdasági helyzete, kisebbséggel kapcsolatos politikája, vagy Magyarország vonzó ha- tása is meghatározó abban, milyen mértékű legális nemzetközi vándorlással

(7)

lehet és szükséges az országnak jelenleg és az elkövetkező évtizedekben is számolnia (Tóth, 1997).

A Magyarországon élő nemzetközi vándorlókat sokszor az itt élő külföldi állampolgárokra leegyszerűsítve vizsgálják, ugyanakkor a migrációban érintett csoport ennél sokkal nagyobb számosságú, struktúrája árnyaltabb.

Ha pusztán az előbb említett populációt vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a külföldi állampolgárok 2011-ben mért 143 197 fős száma mindössze 5,5%-kal növekedett 2017-re, amikor is 151 132 fő élt hazánkban. A globális migrációs tendenciáknak köszönhetően 2017-ben például már több kínai állampolgár tar- tózkodott Magyarországon, mint román. Azonban ez az adat további magya- rázatra szorul.

A bevándorlás hatásainak, mértékének vizsgálata során nem feledkezhetünk meg a honosításokról sem úgy, mint a külföldön született, de már Magyarorszá- gon élő magyar állampolgárokról⁵. Ezen személyek száma jelentősen meghaladja a külföldi állampolgárokét. A két említett csoport együttesen fedi le a vizsgál- ni kívánt célsokaságot, a Magyarországon élő, külföldi kötődésű népességet (a külföldi állampolgárok és a külföldön született magyar állampolgárok diszjunkt halmazai együttesen alkotják ezt a csoportot). E csoporton belül a külföldi állam- polgárok súlya folyamatosan csökken: míg 2011-ben 37%, addig 2017-ben már csak 29%-ot mérhetünk.

A Magyarországon élő külföldi kötődésű népesség 2017-ben 521 258 fő volt, mely 33%-ot emelkedett 2011 óta, és nem számolva bele a vizsgált célsokaságba azokat a kivándorló magyarokat, akik később visszatértek Magyarországra (127 ezer fő). Ezek a számok árnyalják azt a kijelentést, hogy Magyarország nemzet- közi vándorlási egyenlege negatív (Juhász et al., 2017).

Mindemellett azt is látni kell, hogy a honosítottak többsége a szomszédos országokból érkezik. 2011-ben 288 024 fő élt Magyarországon, akik a Kárpát- medence országaiból érkeztek, számuk 2017-re 22%-kal emelkedett (352 506 fő, melyből 313 ezer magyar nemzetiségű). Ma a Romániában született, Magyar- országon élő személyek száma magasabb, mint Debrecen (az ország második legnagyobb városa) teljes lakossága. A vizsgált időszak alatt egyedül a Szlová- kiából érkezők száma csökkent, míg a többi szomszédos országban születetteké dinamikusan emelkedett. A táblázatból láthatjuk, hogy az Ukrajnából bevándor- lók esetén nőtt a legnagyobb arányban, 81%-kal.

5 Az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy vizsgálata nem része a tanulmánynak. Ennek bevezetésével mintegy tízszer annyian szerezték meg a magyar állampolgárságot, mint ahány belföldi, számuk 2011 és 2015 között már közel 650 ezer fő volt (KSH, 2017).

(8)

1. táblázat: A külföldön született magyar állampolgárok és a külföldi állampolgárok főbb országok szerint, 2011, 2017

Foreign-born Hungarian and foreign citizens according to the main countries, 2011, 1017

Állampolgárság országa/születési

hely

2011 2017

Külföldi állampolgár

Külföldön született magyarok

Külföldi kötődésű népesség összesen

Külföldön született magyarok

Románia 38 574 139 093 177 667 24 040 182 387 206 427

Németország 16 987 7 294 24 281 18 627 16 039 34 666

Szlovákia 8 246 25 195 33 441 9 519 17 376 26 895

Ausztria 3 936 2 897 6 833 4 021 7 102 11 123

Nagy-Britannia 2 602 1 184 3 786 3 081 8 578 11 659

Franciaország 2 201 1 123 3 324 2 523 2 156 4 679

Hollandia 2 058 461 2 519 2 814 1 208 4 022

EU28 85 414 183 761 269 175 76 270 248 524 324 794

Ukrajna 11 820 23 953 35 773 5 774 59 272 65 046

Szerbia 7 752 21 306 29 058 2 312 37 497 39 809

Európa egyéb 7 536 8 764 16 300 14 838 5 463 20 301

Európa összesen 112 522 237 785 350 307 99 194 350 756 449 950

Kína 8852 939 9791 19 111 415 19 526

Vietnám 2358 728 3086 3 256 825 4 081

Irán 1 523 163 1 686 2 444 248 2 692

Ázsia egyéb 9 571 2 930 12 501 15 126 5 051 20 177

Ázsia összesen 22 304 4 760 27 064 39 937 6 539 46 476

Amerikai Egyesült

Államok 3 022 1 924 4 946 3198 5 294 8 492

Kanada 484 807 1 291 513 2 218 2 731

Amerika egyéb 1 237 1 054 2 291 1 686 1 637 3 323

Amerika összesen 4 743 3 785 8 528 5 397 9 149 14 546

Nigéria 1 015 105 1 120 1475 192 1 667

Egyiptom 472 176 648 1182 567 1 749

Afrika egyéb 1 366 909 2 275 3 328 1 639 4 967

Afrika összesen 2 853 1 190 4 043 5 985 2 398 8 383

Ausztrália és

Óceánia 775 360 1 135 619 1 284 1 903

Összesen 143 197 247 870 391 067 151 132 370 126 521 258 Forrás: KSH.

(9)

Demográfiai, iskolázottsági és munkaerő-piaci jellemzők A legtöbb vizsgálat kiemeli, hogy Magyarországon a külföldi kötődésű népes- ség fiatalabb az autochton populációnál (Gödri, 2012), így a vándorlásnak fiata- lító hatása van. Ez az állítás a külföldi állampolgárokra (38,8 év az átlagéletkor), különösen a nőkre igaz. A külföldön született magyar állampolgárok azonban idősebbek (43,9 év) a lakónépességnél (41,7 év). A vizsgált évek során a kül- földi kötődésű népesség átlagéletkora jelentősen csökkent (2011-es 47,1 évről 42,6 évre), aminek hátterében a rendszerváltás után hazánkba bevándorló, mára időskorú népesség fokozatos elvesztése (halálozása) áll. A nem Magyar- országon születettek között kevesebb a gyermekek száma, és összességében magasabb az aktív korúak aránya, mely különösen igaz a külföldi állampolgá- rokra.

2. ábra: A lakónépesség és a külföldi kötődésű népesség korcsoportok szerint, 2017. január 1.

Resident population and foreign population by age group, January 1, 2017

%

0 10 20 30 40 90

Külföldön született

magyar állampolgár

Lakó- népesség

férfi nő

15–24 0–14

80 70 60 50 100

35–44

25–34 45–54 55–64 65–X

Külföldön született

magyar állampolgár

Lakó- népesség

Forrás: Saját kalkuláció a BM és a KSH adatok alapján.

A külföldi kötődésű népesség iskolai végzettsége magasabb a Magyarorszá- gon születettekénél: 2017-ben a Magyarországon élő külföldi, 24 év feletti népesség csaknem 46%-a, a külföldön született magyar állampolgárok több, mint harmada

(10)

felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Az iskolai végzettségekben tapasztalható jelentős eltérések nagyrészt a korszerkezet különbségeire vezethetők vissza.

3. ábra: A lakónépesség és a külföldi kötődésű (25 éves és idősebb) népesség iskolai végzettségek szerint, 2017. január 1.

Resident population and foreign population (25 years old and elder) by education, January 1, 2017

0 10 20 30 40 90

Általános iskola 8 évfolyam Általános iskola 8 évfolyamnál alacsonyabb

80 70 60

50 100%

Érettségi Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Egyetemi, főiskolai, stb. oklevél Külföldi állampolgár

Külföldön született magyar állampolgárok Külföldi kötődésű népesség összesen Lakónépesség

Az iskolai végzettséggel hozható összefüggésbe, hogy a nemzetközi ván- dorlók Magyarországon a rendszerváltás óta magas foglalkoztatottsági rátával rendelkeznek. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a lakónépesség gazdasági akti- vitása megközelíti a külföldi kötődésű népességéét, a munkanélküliségi rátájuk már kedvezőbb, mint a másik két vizsgált csoporté. Az inaktív keresők nagy része nyugdíjas, illetve gyermekgondozási (nevelési) ellátásban részesülő. Mindkét jog- cím jobban jellemzi az autochton populációt, mint a külföldi kötődésű népességet.

Az eltartottak csoportján belül a lakónépesség tizede nappali tagozatos tanuló, míg a nemzetközi vándorlókra a ráta jóval magasabb, 14% és 23% között mozog.

(11)

2. táblázat: A 25–64 éves bevándorlók és a lakónépesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2017 The distribution of immigrants aged 25-64 and the resident population according to theirs economic activity, 2017

Gazdasági aktivitás Külföldi állampolgár

Külföldön született magyar állam- polgárok

Lakó- népesség

Foglalkoztatott 81,3 80,2 80,5 75,1

Munkanélküli 3,8 3,7 3,8 3,5

Gazdaságilag aktív népesség együtt 85,1 83,9 84,3 78,6

Inaktív kereső 7,6 11,0 10,0 17,3

Eltartott 7,3 5,1 5,7 4,1

Gazdaságilag nem aktív népesség együtt 14,9 16,1 15,7 21,4

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

Az egyének jelenlegi, illetve az utolsó foglalkozásukat, munkakörüket tekintve a külföldi állampolgárok enyhén felülreprezentáltak a felsőfokú képzettség ön- álló alkalmazását igénylő foglalkozásokban a lakónépességhez képest, amit pre- desztinált a magas felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Összességében a külföldi kötődésű népesség foglalkozások szerinti eloszlása jelentősen nem különbözik a lakónépességétől, jelezve ezzel, hogy sokkal inkább a piaci igények váltak meghatározóvá Magyarországon az elmúlt időszakban, amelyhez alkal- mazkodik a munkaerő kínálata is.

(12)

4. ábra: A 25–64 éves bevándorlók és a lakónépesség megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint, 2017

The distribution of immigrants aged 25–64 and the resident population according to theirs jobs, 2017

0 10 20 30 40 90

Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 80 70 60

50 100%

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Külföldi állampolgár

Külföldön született magyar állampolgárok Külföldi kötődésű népesség összesen Lakónépesség

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipati foglalkozások

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Fegyveres szervek foglalkozásai

Területi jellemzők

A belföldi vándorlásokra jellemző, hogy a jobb munkaerő-piaci pozíciókkal ren- delkező társadalmi csoportok a kedvezőbb gazdasági mutatókkal, és imázzsal rendelkező, a települési hierarchia magasabb fokán lévő, nagyobb településekre vándorolnak (Bálint et al., 2017), ezzel is erősítve a térbeli társadalomszerkezet differenciáit, a különböző presztízsű társadalmi csoportok területi elkülönülését.

(13)

5. ábra: A külföldi kötődésű- és a lakónépesség megoszlása a jelenlegi lakóhely jogállása szerint, 2017

The distribution of foreign population and resident population according to theirs permanent adress, 2017

%

0 10 20 30 40 90

Külföldi állampolgár Külföldön született magyar állampolgár

Lakónépesség

Megyei jogú város Budapest

80 70 60 50 100

Község Egyéb város

A nemzetközi vándorlásra ezek a megállapítások csak részben jellemzők, mert a jövedelmi lehetőségek mellett fontosabb szerep jut a desztinációk te- rületi elhelyezkedésének és a természeti környezetnek (Balaton vonzó hatása a nyugat-európai nyugdíjasok számára) (Dövényi, 2011). A külföldi kötődésű népesség területi eloszlása különbözik a Magyarországon születettekétől, az or- szágos hatásokat így jelentősen felülmúlhatják az általuk preferált térségekben érezhető befolyásuk.

Három térséget emelhetünk ki migrációs szempontból, melyben általánosan és tartósan nagyobb számban és arányban vannak jelen a vizsgált vándorlási csoportok: Közép-Magyarországot, a határmenti járásokat és a Balaton térségét.

Budapest és Pest megye vonzza a legnagyobb távolságból az embereket, jelenleg itt él a legtöbb nem európai származású külföldi. A foglalkoztatottak száma magas, alacsonyabb az átlagéletkor és magasabb az iskolai végzettség, ezértelsősorban a gazdaságilag aktív, magasan kvalifikált külföldi állampolgárok telepednek le a főváros közelében. Az elmúlt tíz év során Budapest globálisan is migrációs célterületté vált. A NAV adatai alapján a személyi jövedelembevallást

(14)

készítő külföldi állampolgárok (a külföldön született magyar állampolgárokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat) aránya a teljes lakónépességhez ké- pest közel 2%, mellyel ők adják a jövedelemadó több mint 3%-át. Közép-Magyar- országon ezek az arányok 5%-nál is magasabbak.

Három térséget emelhetünk ki migrációs szempontból, melyben általánosan és tartósan nagyobb számban és arányban vannak jelen a vizsgált vándorlási csoportok: Közép-Magyarországot, a határmenti járásokat és a Balaton térségét.

Budapest és Pest megye vonzza a legnagyobb távolságból az embereket, jelenleg itt él a legtöbb nem európai származású külföldi. A foglalkoztatottak száma magas, alacsonyabb az átlagéletkor és magasabb az iskolai végzettség, ezértelsősorban a gazdaságilag aktív, magasan kvalifikált külföldi állampolgárok telepednek le a főváros közelében. Az elmúlt tíz év során Budapest globálisan is migrációs célterületté vált. A NAV adatai alapján a személyi jövedelembevallást készítő külföldi állampolgárok (a külföldön született magyar állampolgárokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat) aránya a teljes lakónépességhez ké- pest közel 2%, mellyel ők adják a jövedelemadó több mint 3%-át. Közép-Magyar- országon ezek az arányok 5%-nál is magasabbak.

Magyarországon, ahol a külföldi állampolgárok legnagyobb része a szomszé- dos országokból érkezik, a külföldi kötődésű népesség területi megoszlásában meghatározó a célterületek elhelyezkedése is. Az új lakóhely megválasztásában tehát a gazdasági centrumterületek mellett a határmenti térségek is fontos szerepet játszanak, ahol főként a határ másik oldaláról érkezők telepednek le.

A Balaton térségét főként a német, osztrák, holland és svájci nyugdíjasok, magasabb életkorúak választják új lakóhelynek a nyugdíjak jobb vásárlóerejé- nek kihasználása, illetve a rekreációs lehetőségek és a természeti értékek miatt.

Sok esetben a külföldiek már a migrációt megelőzően turistaként (Kincses et al., 2014) részletes információval rendelkeznek a célterületekről. Az időskorú migrá- ció volumene jelentősen növekedett a vizsgált időszakban.

(15)

6. ábra: Külföldi kötődésű népesség 100 lakosra vonatkozó aránya Proportion of foreign-born population per 100 inhabitants

2011

2017

0,0–¹2,0 2,1–14,0 4,1–18,0 8,1–15,0 15,1–

0,0–12,0 2,1–14,0 4,1–18,0 8,1–15,0 15,1–

(16)

7. ábra: Magyarország települései a legtöbb ott élő külföldi állampolgár szerint, 2017*

The settlements of Hungary by the most foreign living citizens, 2017

* 1 = amerikai; 2 = angol; 3 = belga; 4 = holland; 5 = horvát; 6 = lengyel; 7 = német; 8 = olasz; 9 = osztrák; 10 = román;

11 = svájci; 12 = szerb; 13 = szlovák; 14 = ukrán; 15 = kínai; 16 = orosz; 17 = egyéb; 18 = nincs külföldi Forrás: Saját kalkuláció a BM és a KSH adatok alapján.

A MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ NEMZETKÖZI

VÁNDORLÁS KÁRPÁT-MEDENCEI FORRÁSTERÜLETEI

A migrációs forrásterületek meghatározása

Az elvándorlások hatásainak vizsgálatában nem releváns, hogy valaki külföldi, illetve magyar állampolgárként él Magyarországon, így a továbbiakban együt- tesen kezelem a külföldi kötődésű népességet. A migrációs folyamatokat az eredeti (román, ukrán, szerb stb.), születéskori lakóhely és a vándorlók demográfiai, szociológiai és munkaerő-piaci változói szerint elemeztem. Minden esetben az általam tanulmányozott területi szint a megyei (NUTS3), mely a legtöbb szom- szédos országra rendelkezésre áll. Azonban Ukrajna kivételt képez, esetükben nem létezik effajta osztályozás, mivel az „oblaszty” integráltabb, a „rajon” pedig részletesebb a vizsgált szintnél (Mezencev, 2010). Ám Ukrajnán belül leginkább

1 23 4 56 87 9 1011 1213 14 1516 1718

(17)

Kárpátalja bír kitüntetett szereppel (hiszen az Ukrajnából érkezők döntő többsé- ge innen származik), a finomabb beosztást alkalmaztam.

A szomszédos országokból érkező, Magyarországon élő külföldi kötődésű népesség száma 2017-ben 352 506 fő volt. Közülük 7131 fő már Magyarországon született és további 560 fő nem az állampolgárságuknak megfelelő országban látta meg a napvilágot (pl: Németországban született román állampolgárok, vagy Svédországban született szerb állampolgárok). Tehát összesen 344 815 olyan ember élt 2017-ben Magyarországon, akik a szomszédos országok vala- melyikében született (nemzetiségi hovatartozástól függetlenül). Ez 2011-hez ké- pest 24%-os növekedést jelent.

2011. január 1-jén a Magyarországon élő, külföldön született népesség közül legtöbben Maros (27 879 fő), Bihar (27 374 fő), Hargita (26 439 fő), Kolozs (21 667 fő), Szatmár (17 102 fő) megyékben, a Nyitrai kerületben (13 742 fő), Kovászna megyében (10 821 fő), Beregszászi járásban (9 301 fő), az Észak-Bácskai (8 877 fő) körzetben, az Ungvári járásban (7 958 fő) és az Észak-Bánsági (7 668 fő) körzetekben születtek. Ezek azok a romániai, kárpátaljai, vajdasági és felvidéki területek, ahol a magyar nemzetiségűek aránya magas (Kapitány, 2015).

2017-re azonban az öt legnagyobb kibocsátó erdélyi megyének csak a sor- rendje változott meg (Hargita 35 613 fő, Maros 32 433 fő, Bihar 31 587 fő, Szatmár 20 075 fő, Kolozs 19 540 fő). A többi nagyobb forrásterület: Beregszászi járás (19 429 fő), Kovászna megye (17 021 fő), Észak-Bácskai körzet (12 769 fő), Ungvári járás (12 410 fő), Észak-Bánáti körzet (11 687 fő), Nagyszőlősi járás (11 628 fő) és a Nyitrai kerület (10 286 fő)⁶.

Arányaiban nagyobb változások csak a kisebb kibocsátó területeken voltak, Ausztriában, Szlovéniában és Koszovóban. A nagyobb forrástérségekből Kár- pátalja (Nagyszőlősi járás: 259%, Beregszászi járás: 209%, Munkácsi járás: 177%, Huszti járás: 159%, Ungvári járás: 156%, Técsői járás: 131%), valamint Bákó (243%) és Kovászna (157%) megyék kibocsátó szerepe erősödött meg a leginkább a vizsgált évek alatt.

A további, részletesebb vizsgálatokhoz földrajzi szempont alapján rendeztem csoportokba a környező országok régióit. Románia megyéit három részre osztottam. Az első csoportba a határhoz közel eső (lényegében Partium és Bánság) megyék (Arad, Bihar, Krassó-Szörény, Máramaros, Szilágy, Szatmár, Temes), a má- sodikba az erdélyi térségek (Fehér, Beszterce-Naszód, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Hunyad, Szeben), a harmadikba az egyéb területek tartoztak.

6A tanulmány 3. táblázata tartalmazza a Kárpát-medencében élő magyar lakosság számait megyei bontásban.

(18)

8. ábra: Magyarországon élő, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége születési régiók szerint*

The foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary according to theirs regions of birth

2011

2017

* A térképeken a szomszédos országokra a Magyarországon élő adott állampolgárok születési helyei, míg a magyar részeken az adott megyében élő, környező országokban születettek vannak feltűntetve (ezt a meggondolást alkalmaztam a dolgozat összes ezután következő térképén is).

2–11000 1001–15000 15001–15000 15001–50000 50001–

(19)

Romániához hasonlóan három csoportot különböztettem meg Ukrajna ese- tében is, teljes egészében, diszjunkt módon lefedve az ukrajnai településeket.

Az első osztályba a határhoz közel eső Beregszászi, Munkácsi, Nagyszőlősi és Ungvári járásokat soroltam. Ez a terület a magyar Alföld szerves folytatásaként a Kárpátaljai-alföld, ezért itt vannak jelen legnagyobb létszámban és arányban magyarok Ukrajna területén (Kocsis et al., 2006). A második csoport a Kárpát- alja hegyvidék területe, a főként ruszinok lakta Lemkó-Nagybereznai és Pere- csenyi járások és Bojkóvidék – Szolyvai, Volóci, Ilosvai és Ökörmezői járások –, továbbá a magas természetes szaporulattal jellemezhető Hucul-vidék – Rahói járás – és a Máramarosi-medence – a Huszti és a Técsői járás. A csoporton belül a Felső-Tisza menti, máramarosi városok – Huszt, Visk, Técső, Aknaszlatina – je- lentősebb magyar kisebbséggel bírnak. Míg a harmadik csoportot Ukrajna belső, Kárpátokon túli területei adják.

Szerbiát szintén három egységre bontottam. Az első kategóriába a határhoz közel eső észak-bácskai, észak-bánsági és nyugat-bácskai körzetek tartoztak, a másodikba a dél-bácskai, dél-bánsági, közép-bánsági és szerémségi területek, míg a harmadik csoportot az egyéb körzetek, azaz a Vajdaságon kívüli szerb területek alkotják.

A szlovákiai lakóhelyeket két részre osztottam. Az elsőbe a Magyarországgal határos Besztercebányai, Nyitrai, Nagyszombati és Kassai körzetek, a második- ba pedig a többi (Eperjesi, Pozsonyi, Trencsényi, Zsolnai) területek tartoznak.

Ausztriában három kategóriát különböztettem meg. Az első Burgenland, a második a határhoz közel eső Bécsi, Alsó-Ausztriai és Stájerországi régiók, a harmadik pedig a többi (Tirol, Salzburg, Voralberg, Karintia és Felső-Ausztria) terület.

Horvátország, illetve Szlovénia esetén két-két kategóriát alkalmaztam.

Horvátországban az első csoportba a határmenti megyéket (Eszék-Baranya, Kapronca-Körös, Muraköz, Verőce-Drávamente, Vukovár-Szerémség), a má- sodikba pedig a többi területet soroltam. Szlovéniában az első csoportba a határmenti Muramenti megyét, míg a másodikba a többi térséget osztottam.

A külföldi kötődésű népesség demográfiai, munkaerő-piaci és szociológiai jellemzőinek kapcsolata a születési térségekkel Magyarországon a nemzetközi vándorlók nemek közötti aránya nőtöbbletet mutat (Gödri, 2011), azonban a ráta nem egységes forrásrégiók szerint, erős te- rületi különbségek fedezhetők fel. A Magyarországgal szomszédos megyékben születettekre stabil, 55–56%-os a nők részaránya. A Romániából, Szlovákiából,

(20)

Ukrajnából érkezőkre egyaránt jellemző a nőtöbblet, ami Dél-Szlovákia esetén közel kétharmados. Szerbiára és Szlovéniára enyhe férfitöbblet jellemző, noha a Vajdaságból érkezők esetén női felülreprezentáltság, míg a Szerbia többi ré- széről érkezőkre erős férfitöbbletet mérhetünk. A horvát és az osztrák születésű nemzetközi vándorlók esetén kiegyenlített a ráta.

A 2011-es és 2017-es adatok egyaránt megerősítik, hogy a Magyarországon élő külföldi állampolgárok átlagéletkora Szlovákia nyugati részéről, Szerbia déli területeiről és Románia Erdélyen kívüli térségeiből származók esetén a legmagasabb, több esetben az 50 éves átlagot is jóval túlszárnyalva.

A 65 év felettiek aránya Szlovákiából, Románia Erdélyen túli részéből és Ausztria nyugati tartományaiból érkezőknél a legmagasabb. Ez utóbbi oka a nyugdíjak vásárlóerejének jobb kihasználása, valamint a kedvezőbb természeti környezet keresése (Hévíz) (Illés, 2008). A többi eset mögött a régebben beván- dorlók idősödése, illetve a Magyarországon elérhető magasabb szintű szociális és egészségügyi ellátás állhatnak. Ukrajnából érkezett, 65 év feletti népesség számossága a 8000 főt is meghaladja, így a magyar jogszabályok alapján a magyar nyugdíjszámítás szerint kapnak nyugdíjat, ami magasabb, mint ami Ukraj- nában megilletné őket (Gellérné és Szigeti, 2005)⁷. Más kutatásokból (Tátrai et al., 2018) valószínűsíthető, hogy e szubpopuláció egy része mindkét országban rendelkezik bejelentett lakóhellyel, de életvitelszerűen továbbra is Kárpátalján él.

A fiatalok nagyrésze Ausztriából, Ukrajnából és Szlovéniából érkeznek főként, mely részben a tanulási célú migrációval magyarázható. Ausztria esetén fontos megemlíteni, hogy a statisztika részben olyan külföldön született magyar gyermekek bevándorlását detektálja, akiknek a családja korábban kivándorolt az or- szágból, de később kiskorú gyermekükkel hazatértek.

A munkaképes korú 25–64 éves korosztály aránya Kárpátaljáról, Erdélyből és Észak-Vajdaságból érkezőkre a legmagasabb. Az országhatár közelében szü- letettek között több a nyugdíjas korú és a fiatal, míg a távolabbi térségekben születettekre jóval jellemzőbb a munkavállalási kor.

7 Magyarországnak területi elven megkötött, érvényes és működő kétoldalú szociálpolitikai egyezménye van az 1960-as évek elejétől több volt szocialista országgal. Az egyezmények akkor alkalmazhatók, ha az érintett természetes személy állandó lakóhelye valamelyik szerződő állam területén van. Az ellátásokat mindkét fél területén szerzett szolgálati idő egybeszámításával annak az országnak a társadalombiztosítási szerve állapítja meg a saját belső jogszabályai alapján, amelynek területén a jogosult állandó lakóhelye van. Az egyezmények azon a maga idejében reális feltételezésen alapultak, hogy az országok között alacsony szintű és hozzávetőlegesen egyenlő nagyságú nemzetközi vándorlások lesznek. Az egyes államok közel azonos szintű szolgáltatást fognak nyújtani, így a szerződő államok terhei nagyjából kiegyenlítődnek. Ez a feltételezés már a megkötés idejében sem igazolódott be, az 1990-es évektől pedig csak tovább fokozódott az arányeltolódás Magyarország terhére (Gellérné és Szigeti, 2005).

(21)

9. ábra: Magyarországon élő, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége születési régiók és átlagéletkorok szerint

The foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary according to theirs regions of birth and their average age

2011

2017

–30,0 30,1–40,0 40,1–50,0 50,1–60,0 60,1–

(22)

10. ábra: Magyarországon élő, szomszédos országok külföldi kötődésű népesség korcsoportok szerinti megoszlása születési térségenként, 2017

The distribution of foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary according to theirs age group and regions of birth

0 10 20 30 40 90

25–64 0–24

80 70 60

50 100%

65–X Határ közeli

Erdély Többi Összesen Dél-Szlovákia Észak-Szlovákia Összesen Kárpátaljai-alföld Kárpátaljai-hegyvidék Egyéb Ukrajna Összesen Észak-Vajdaság Dél-Vajdaság Egyén Szerbia Összesen Burgenland Határközeli megyék Egyéb Összesen Határmenti megyék Egyéb Összesen Határmenti megye Egyéb Összesen Határmenti megyék Egyéb Összesen RomániaSzlovákiaUkrajnaSzerbiaAusztriaHorvát- országSzlovéniaÖsszesen

A jelenséget családtípusok szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy a gyermek nélkül élő háztartások száma visszaszorulóban van a vándorlók átlagéletkorának csökkenésével, 2017-re a gyerekes családokban élő külföldi kötődésű népesség

(23)

aránya 61%-ra emelkedett, azaz a családegyesítés, a családok együtt történő vándorlása fokozódott a vizsgált években. A nagyobb arányú időskorúak miatt a Szlovákiából érkezők általában gyerek nélküli háztartásban élnek.

11. ábra: Magyarországon élő, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége születési régió és a gyereket nevelő háztartásban élők aránya szerint

The foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary according to theirs regions of birth and the rate of parenting household

2011

2017

10,0–15,0 15,1–30,0 30,1–45,0 45,1–60,0 60,1–

(24)

12. ábra: Magyarországon élő, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége családtípusok szerint születési térségenként, 2017

The foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary according to theirs family type of regions of birth, 2017

0 10 20 30 40 90

Gyerekkel Gyerek nélkül

80 70 60

50 100%

Határ közeli Erdély Többi Összesen Dél-Szlovákia Észak-Szlovákia Összesen Kárpátaljai-alföld Kárpátaljai-hegyvidék Egyéb Ukrajna Összesen Észak-Vajdaság Dél-Vajdaság Egyén Szerbia Összesen Burgenland Határközeli megyék Egyéb Összesen Határmenti megyék Egyéb Összesen Határmenti megye Egyéb Összesen Határmenti megyék Egyéb Összesen RomániaSzlovákiaUkrajnaSzerbiaAusztriaHorvát- országSzlovéniaÖsszesen

A nemzetközi migráció hazai jellegzetessége, hogy a bevándorló népesség nagy része magyar nemzetiségű, illetve anyanyelvű. A határon túl nyúló nyelvi, kulturális kapcsolatok erőssége elsősorban az I. és II. világháborút lezáró béke- szerződések következménye. Ez a determinizmus folyamatosan, de viszonylag

(25)

lassan csökken, melynek alapvető oka, hogy a magyarok aránya egyre kevesebb a bevándorló népességen belül.

13. ábra: Magyarországon élő, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége születési régiók és a magyar anyagnyelvűek aránya szerint

The foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary according to theirs regions of birth and the rate of native Hungarians

2011

2017

10,0–30,0 30,1–60,0 60,1–80,0 80,1–95,0 95,1–

(26)

14. ábra: Magyarországon élő, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége anyanyelv szerint születési térségenként, 2017

The foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary according to theirs mother tongue by regions of birth, 2017

0 10 20 30 40 90

Nem magyar Magyar

80 70 60

50 100%

2011-ben önbevallás alapján 14% volt nem magyar anyanyelvű a Kárpát- medence országaiból érkezők aránya, ez 2017-ben 3% körül alakult.

A változás mögött részben a nem magyar etnikumúak asszimilációja is

(27)

állhat⁸, mely jelenség mögött az 1918 előtti idők demográfiai folyamatait ismerhetjük fel. A nem magyar anyanyelvűek aránya Ukrajna Kárpátokon túli területeiről, Észak-Szlovákiából, Szerbia Vajdaságon kívüli részeiről, valamint Ausztriából, Horvátországból és Szlovéniából érkezőkre magasabb, ahol a magyarok arányai eleve kisebbek. Ukrajna esetén tapasztalható kiugró érték összefüggésbe hozható a 2014 óta elhúzódó orosz-ukrán konfliktussal, a gazdasági, társadalmi krízissel és bizonytalansággal (Karácsonyi et al., 2014).

Magyarországon a bevándorlók átlagosan magasabb iskolai végzettségűek, mint a lakónépesség (Rédei, 2007), mely állítás hasonlóan igaz a szomszédos országok állampolgáraira is. 2011-ben Magyarországon a 25 éves vagy annál idősebb lakónépesség több mint fele rendelkezett legalább érettségivel, ez az arány a szomszédos országokból érkezőknél 68% volt. Az iskolai végzettségek folyamatosan emelkednek, miközben nincsenek nagy területi különbségek for- rásrégiók szerint a végzettségek megoszlásában.

Mára részben megdőlni látszik az a több évtizedes szabály, hogy a migrá- ció potenciális hatásterülete az iskolai végzettséggel növekszik (Rédei, 2007).

Napjainkban ugyanis a nagyobb távolságú vándorlásban az alacsonyabb iskolai végzettségűek hasonló arányban vesznek részt, mint a kisebb távolságú moz- gásokban.

Románia, Kárpátalja, Ausztria és Szlovákia esetén a születési hely határ- tól mért távolsága és az iskolai végzettségek között nem mutatható ki szig- nifikáns összefüggés, míg a többi szomszédos országra a határtól távolodva a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya növekszik.

Az iskolai végzettségnek meghatározó szerepe van a munkaerő-piaci jel- lemzőkre nézve is. A szomszédos országokban született, Magyarországon élő 25–64 éves lakosság foglalkoztatási rátája 79% volt 2017-ben, vagyis a környező országok állampolgárainak nagyobb arányban van munkájuk, mint a lakónépes- ségnek (75,1%).

8 Az észak-erdélyi szórványban (és általában a trianoni határainkon kívüli országrészekben) élők nemzetiségi hovatartozásáról a legmegbízhatóbb adataink a II. világháború előtti időkből származnak. 1941-ben ezeken a településeken 779 829 fő élt, közülük 124 748-an vallották magukat magyarnak, 572 ezren románnak, közel 25 ezren németnek, míg 58 ezren egyéb nemzetiséghez tartoztak (Tóth, 1999). Jelenleg Magyarországon e 709 közül 47 településből érkeztek magyarok, legnagyobb számban Érmihályfalváról (1414-en), a Tóth Pál Péter által lehatárolt észak-erdélyi szórvány térségből összesen 4188-an. Ugyanakkor 14 olyan település is található a listán (30%-a ezeknek a településeknek), ahonnan az érkező magyarok száma meghaladja az 1941-es települési magyar populációt. Ez az adat is azt a feltételezést erősíti meg, hogy a többes identitás, a magyarokhoz történő asszimiláció továbbra is élő jelenség a Kárpát-medencében.

(28)

15. ábra: Magyarországon élő 25 év feletti, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége felsőfokú iskolai végzettség és születési régiók szerint

The foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary (over 25 years) according to theirs university degree and regions of birth

2011

2017

Születési régiók szerint a határtól távolabb eső szerb és román, és a határmenti horvát és szlovén régiókra a legmagasabbak a foglalkoztatottsági arányok, melyek részben az iskolai végzettségek magasabb értékeivel hozhatók összefüggésbe. Leg-

10,0–30,0 30,1–45,0 45,1–55,0 55,1–70,0 70,1–

(29)

magasabb az inaktívak aránya az Ausztriából és Ukrajna Kárpátalján kívüli területé- ről származók esetén. Ennek oka főként az, hogy sokan még diákok, illetve saját vagyonukból élnek, míg az utóbbi ország esetén többen még nem tudtak bekapcso- lódni a munkaerő-piaci folyamatokba, illetve nem legálisan vannak foglalkoztatva.

16. ábra: Magyarországon élő 25 év feletti, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége végzettség szerint születési térségenként, 2017

The foreign-born population of neighboring countries who living in Hungary (over 25 years) according to theirs education and regions of birth, 2017

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%

Érettségi

Érettségi alatt Felsőfokú

(30)

17. ábra: Magyarországon élő 25–64 éves, szomszédos országok külföldi kötődésű népessége foglalkoztatottsági arányai és születési terület szerint

The foreign-born population of neighboring countries aged 25-64 who living in Hungary by employment rates and area of birth

2011

2017

1 0,0–50,0 50,1–65,0 65,1–70,0 70,1–85,0 85,1–

(31)

18. ábra: Magyarországon élő 25 és 64 év közötti, szomszédos országok külföldi kötődésű népes- sége foglalkoztatottság szerint születési térségenként, 2017

The foreign-born population of neighboring countries aged 25-64 who living in Hungary by employment rates and area of birth, 2017

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%

Nem foglalkoztatott Foglalkoztatott