N O V A K G Y U L A ő r n a g y
TE Li KIS KIHELYEZÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE, 31 EfíSZERVEZÉSE
ÉS VÉGREHAJTÁSA
A dicsőséges Szovjet Hadsereg tapasztalatai alapján felépülő kikép- zésünkben jelentős szerepe van a kihelyezéseknek, nevezetesen a téli kihe- lyezéseknek, a nyári nagy kihelyezésnek és e kettőt mintegy e'őkészítő, az egész kiképzési időszakban, meghatározott időközökben ismétlődő 1—3 napos kis kihelyezéseknek.
E tanulmány röviden a téli kiképzési időszak kis kihelyezéseivel foglal- kozik, mert időrendi sorrendben ezek kerülnek először végrehajtásra, azon- kívül a téli 2 hetes kihelyezésre és a nyári táborozásra — ezek végrehaj- tása előtt — központi intézkedések következnek.
A téli kiképzési időszak kis kihelyezéseivel kapcsolatban kiképzési in- tézkedéseink előírják, hogy már az egyes harcos kiképzése alatt minden héten egy 24 órás, a rajkiképzés időszakától kezdve pedig minden második héten 2—3 napos kis kihelyezést tartsunk.
A kiképzési naptár áttekintése és ennek alapján a megtartandó kis ki- helyezések száma hamar meggyőz bennünket arról, hogy kiképzési intéz- kedésünk jelentős időt biztosít erre a célra. A kis kihelyezések azonban azzal még korántsem érték el céljukat, hogy a végrehajtásra szükséges időt biztosítottuk. Szükséges — és ez a kérdés döntőbb oldala —, hogy a rendelkezésünkre bocsátott idővel helyesen gazdálkodjunk, a kis kihelye- zéseket alaposan előkészítve, jól átgondolt terv szerint, fokozódó követel- ményekkel hajtsuk végre. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a kiképzést irányító, ellenőrző és végrehajtó személyek a téli kiképzés kis kihelyezései során az előkészítésben, a megszervezésben és végrehajtásban a legna- gyobb gonddal, lelkiismeretességgel és leleményességgel járnak el. A kis kihelyezés akkor lesz eredményes, ha az érdekes, izgalmas, eseménydús, a valóságos harc helyzeteit minél jobban megközelítő lesz és utána a jól végzett munka kielégítő érzése tölti el a bajtársakat.
Mielőtt a téli kis kihelyezések előkészítésére, megszervezésére és végre- hajtására rátérnénk, a kis kihelyezések célját szándékozunk körvonalazni, mert ha tisztán áll előttünk a cél, könnyebb az eléréséhez szükséges eszkö- zöket megválasztanunk.
A kis kihelyezések célja az, hogy már az újonckiképzés első hetétől igénytelenségre, harcszerűségre, a fáradalmak elviselésére edzük fiatal harcos bajtársainkat, egyre fokozódó fizikai követelmények mellett teremt- sünk lehetőséget arra, hogy a csapat minden időjárási és terepviszonyok mellett a legkülönbözőbb napszakokban (főleg éjjel) a háborús viszonyok lehető legjobb megközelítésévei gyakorolhasson.
30
A laktanyai élet és az esetleges már unalomig ismert gyakorlótér kere- tei közül kijutva a kis kihelyezések felépítésében teremtsünk olyan helyze- tet, mely az alárendeltekről való gondoskodásra, felelősségtudatra, önálló- ságra, öntevékenységre és feltétlen parancsteljesítésre nevel, fejleszti a bajtársiasságot és kollektív munkát; szoktassuk az egységeket a menetek helyes végrehajtásához, edzük a fokozott menetteljesítményekhez éjjel és nappal, utakon és utak nélkül, bármilyen időjárás mellett, figyelemmel az állandó harcbiztosítás végrehajtására.
Ha ezen célok szemelőttartásával szervezzük meg a téli kis kihelye- zéseket, akkor az erre fordított idő bőségesen megtérül és a kis kihelye- zések nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy adott esetben a „nehéz gyakorlat" a „könnyű győzelem" szülőanyja legyen.
Mindezeknek előrebocsátása után részleteiben vizsgáljuk meg, hogyan történik a téli kis kihelyezések előkészítése, megszervezése és végrehajtása.
1. Tervezés.
Részben a zászlóaljparancsnok, zömében a századparancsnok feladata.
a) A zászlóaljparancsnok havi kiképzési tervezetében határozza meg, hogy századai melyik héten, milyen irányokba,, illetve milyen menettel- jesítménnyel hajtsák végre a kis kihelyezést.
Pl.:
sz. vázlat.
31
Menetvonal vázlat
I. siak
Dudor.
N оду esz tergo r
2. sz. vázlat.
Menetvonalak vonalkázva ( sraffozott)
Kis kihelyezések időtartama december hóban esetenként 24 h.
Menetteljesítmény 15—20 km. i
Átveendő tárgykörök, oktatási kérdések: > a szd. pk. terve szerint.
öltözet és felszerelés: *
A századparancsnokok részletes tervüket a kis kihelyezés végrehajtása előtt 2 nappal nekem mutassák be.
zpk.
Megjegyzés: A zpk. a kis kihelyezés napját is megszabhatja, bár cél- szerűbb, ha ezt a szd. pk. állítja be a heti részletes kiképzési tervezetebe.
A menetteljesítményt lassan emeljük 15 km-ről 30 km-re.
b) A századparancsnok a zászlóaljparancsnok fenti parancsa alapján a részletes heti kiképzési terv összeállításakor lerögzíti a kis kihelyezés nap- ját, térkép alapján előzetes elhatározásra jut a kiutalt területen belül a hasz- nálandó menetvonalakat és a kihelyezési területet illetőleg, majd a kihelye- zés területén parancsnoki felderítést végezve, végleges elhatározásra jut.
Pl.: Kis kihelyezés terve. 1950 december hó 1. hetére.
•2, с . O' с
м -
VL> •+-N N О СО
©
л
Й О -
о >
1>> сю =о
1-1
•о -d о ©
® >
Ellenőrzés szd.
pk.
szak.
pk.
сю ф
1 r a j I.
sza- 2 r a j kasz 1У50.
3 r a j 1У50.
1 r a j X I . I I .
sza- 2 raj
. . .-én kasz 3 r a j
stb.
3. sz. vázlat.
1-hez: Az indulás időpontját úgy válasszuk meg, hogy a rajok a kihe lyezés területét még a sötétség beállta előtt elérjék és az éjjelezésre be tud- janak rendezkedni. Indulhatunk a hajnali órákban is. Lényeg: a tájékozódás és menetvonal betartása terén is fokozatosan haladjunk a konnyubol a nehez felé, nappaliból az éjszakai menet felé.
2-höz: A menetvonalat megadhatjuk vázlatban, vagy berajzoljuk a sza- kaszparancsnok térképébe, aki erről rajparancsnokainak menetvonalvaz.atot ad. A menetvonalat úgy szabjuk meg, hogy a rajok úton, útne.kuli terepen, esetleg erdőn keresztül mozogjanak. Éjjeli meneteknél azonban nnndig veze-
tővonalakra támaszkodjunk. Használjunk tájolót. A menetvonalvázlaton rög- zítsük a kihelyezés területére való beérkezés időpontját. A bevonuláshoz lehe-
tőleg új menetvonalat adjunk. x
3 Honvéd 12. szám 33
3-hoz: A kiképzés előrehaladtával fokozatosan emeljük a követel- ményt, illetve a terhelést. Téli időszakban tábori takarót és sátorlapot mim dig vigyünk.
4—5-höz: Az átveendő anyagnak megfelelően.
6-hoz: Ennek a rovatnak a kitöltését a legnagyobb gonddal végezze a századparancsnok, mert legfőképpen ettől függ, hogy a kis kihelyezés eléri-e célját. Itt a következő számvetést kell mindenekelőtt elvégezni.
Pl.: a kis kihelyezésre rendelkezésre áll 24 óra.
Ebből menet a kis kihelyezés területére 2 óra, bevonulásra 2 óra, berendezkedésre a kis kihelyezés helyén 3 óra, nyugvásra, étkezésre 8 óra, foglalkozásra a kis kihelyezés helyén 9 óra.
(Ez a számvetés csak egy példa, a helyes számvetést a helyi viszonyok adják meg.)
E számvetés alapján dolgozza ki a századparancsnok, hogy milyen tárgykörökkel, oktatási kérdésekkel foglalkozzanak az odamenet, rlletve be- vonulás alatt, és mi képezze a foglalkozás tárgyát a kihelyezés területén.
Az átveendő tárgykörök, oktatási kérdések általában az alábbiak legyenek:
A kihelyezési területre való menet alatt a figyelés, összeköttetés, felde- rítés és biztosítás (közeibiztosítás), hírvivő és terepkutató szolgálat tárgy- köreiből! válasszuk az anyagot. Ez alkalommal célszerű a már lezajlott ki- képzések során ezen tárgykörökből átvetteket egy összefüggő kis gyakor- lattá formálni, hogy a fiatal harcos bajtársak most már összefüggésükben lássák ąz anyagot.
A berendezkedésre fordított idő alatt arra törekedjünk, hogy a kihelye- zett kis egység a saját leleményességével, rendelkezésre álló eszközeivel, minél jobb nyugvási lehetőséget készítsen.
Gondoljunk e munkálatok közben a berendezkedés és nyugvás biztosí- tására.
A foglalkozásra fennmaradó időben tartsuk meg a politikai foglalko- zást és vegyük át a századparancsnok heti részletes kiképzési tervezetében e napra előírt anyagot.
A bevonulásra szánt időt a menetteljesítmény fokozására, a-bevonu- lási út minél rövidebb idő alatt történő végrehajtására fordíthatjuk. Lehe- tőleg más menetvonalat határozzunk meg a bevonulásra, mint amelyen a kis kihelyezés területét megközelítettük.
7-hez: a századparancsnok a szakaszparancsnokkal megbeszélve pon- tosan rögzítse le, hogy ki, mikor, hol, milyen tevékenységet ellenőrizzen, illetve tárgykört vezessen személyesen.
Nagy vonásokban az elmondottak képezik a tervezési munkát.
2. A gyakorlat előkészítése
Ha a századparancsnok a kihelyezés tervével elkészült, következik annak előkészítése.
Az előkészítés politikai, szakmai,
anyagi,
egészségügyi vonatkozású, tehát be kell vonni a század politikai veze- tőt, a szakaszparancsnokokat, szolgálatvezetőt és a rajparancsnokokat.
34
min*
vetkesik
A politikai előkészítés súlya azon legyen, hogy a fiatal harcosok meg- értsék a kis kihelyezések szükségességét, tisztában legyenek azzal, hogy a győzelem több tényezőből tevődik össze, ezek között igen fontos helyet fog- lal el az állóképesség, és a fáradalmak elviselésében való edzettség, és tuda- tossá váljék bennünk az, hogy a zord idő, a nehéz terep és a rossz látási viszonyok csak annak ellensége, aki nincs hozzászokva, de barátja és segí- tője lesz annak, aki kiismerte és hozzáedzette magát.
Fentiekből kifolyólag a kis kihelyezést az előírt napon bármilyen idő legyen is — feltétlenül meg kell tartani.
A szakmai előkészítés során a századparancsnok szakaszparancsnokai- val beszélje meg kihelyezési tervét, esetleges javaslataikat hallgassa meg, majd utasítsa őket, hogy részletes foglalkozási jegyüket és anyagigénylé- süket állítsák össze és mutassák be. Ezt bírálja felül, majd részletesen iga- zítsa el a rajparancsnokokat.
Minden rajparancsnok legyen tisztában a kihelyezés céljával, ismerje az átveendő anyagot és tanulmányozza át az idevágó szabályzatpontokat, 'gen jó irodalom áll már rendelkezésünkre a dicsőséges Szovjet Hadsereg tapasztalataiból, így pl. „A téli harc sajátosságai", a „Sícsapatok harca",
"Gyalogság harca különböző időjárásban és terepen". Különösen az elsőre hívjuk fel a bajtársak figyelmét, ahol a fagyás megelőzésére és elsősegélynyújtásra, harceszközök karbantartására, erődítési munkálatokra, táborbereridezésre vonatkozó részeket tegyük oktatás tárgyává.
Legyen gondja a századparancsnoknak arra, hogy a szolgálatvezető a szakaszparancsnokok által igényelt anyagot biztosítsa. Ez már az anyagi előkészítéshez tartozik, aminthogy idetartozik az élelmezés kérdése is.
Fótörekvésünk legyen, hogy a fiatal harcosok meleg étkezéshez jussanak, lehetőleg saját maguk által elkészítve. Ezért adjunk ki nyersanyagot az étkezéshez, amiből a bajtársak főzhetnek, vagy ha a helyi viszonyok lehe- tővé teszik, az étkezési pénzt fizessük kézhez. A nyersanyag kiadása cél- szerűbbnek látszik.
Igen fontos a kis kihelyezés egészségügyi előkészítése. Az időjárás szerint téli óvócikkek kiadása, a hideg elleni védekezéssel kapcsolatban egészségügyi oktatás tartása, az alakulat orvosával előzetes megbeszélés biztosítják majd azt, hogy a téli kis kihelyezések valóban edző, nem pedig az egészségre káros hatásúak legyenek. Ez utóbbit minden erőnkkel ki kell küszöbölni.
3. Végrehajtás
A kis kihelyezés végrehajtása során arra vigyázzunk, hogy a magunk elé tűzött célt elérjük, a végrehajtás érdekes, változatos, fordulatos le- gyen; az átveendő anyag azonban mindig legyen összhangban a már tanult ismeretekkel. Ne állítsunk be olyan anyagot, mely a kiképzési ter- vezet szerint pl. 'két hónap múlva kerül sorra.
Főszempontok:
a) a kihelyezést a tervezett időpontban bármilyen időjárásban meg keit tartani,
b) pontosság mindenekelőtt. Az elrendelt indulási időpontokat, a kis ki- helyezésre szánt idő foglalkozási jegy szerinti beosztásának betartását kö- veteljük meg a leghatározottabban,
c) a rajokat ellenőrizzük, de ne gyámkodjunk, mert háttérbe szorul az az elv, hogy önállóságra, leleményességre neveljünk,
3 5
d) az indulást riadóval vezessük be, hogy a harckészültség gyors el- érését ezzel is gyakoroljuk és már a meginduláskor teremtsük meg azt a légkört, mely a valóságos harchelyzethez a lehető legjobban hasonlít,
e) a kis kihelyezéseket használjuk fel arra, hogy tiszteseink és okta- tóink tereptani ismereteit fokozzuk. A könnyűből a nehéz felé haladva, fő- leg a tájékozódásra, a menetvonal betartására szoktassuk őket, eleinte úton, majd útnélküli terepen is, nappal, később rossz látási viszonyok kö- zött és éjjel. A lefolyt csapatgyakorlatok tapasztalatai bizonyítják, hogy e téren még sok a javítani valónk, gyakran előfordult, hogy kiküldött egy- ségek nem tartották be az előírt menetvonalat, nem oda mentek, ahová elrendelték, vagy az előírt időre nem voltak ott, ahová a kapott parancs szerint menniök kellett volna,
f) minden egyes kihelyezés után a tapasztalatokat értékeljük ki és
•használjuk fel a következő kihelyezésnél; lépésről lépésre javítsuk a mun- kánkat, a hibáknál mutassunk rá, hogyan lehetett volna azt elkerülni, és ne tűrjük, hogy a következő alkalommal ugyanaz a hiba előforduljon,
g) a kihelyezési területre való menetet és a bevonulást mindig fel- tevés keretében hajtsuk végre, amikor is a kis egységnek valamilyen fel- adatot kell megoldani. Eleinte könnyebb, később egyre nehezebb legyen ez, aszerint, ahogy a részletes kiképzési tervezetben előre haladunk. A kihe- lyezések alkalmával a későbbiek során a rajokat egymással szemben is működtethetjük (pl. egyik raj egy bizonyos műtárgy vagy vasútvonal- szakasz őrzését végzi, a másik azt a feladatot kapja, hogy ebben egy meghatározott ponton és időben hajtson végre rombolást, stb.). Vállalko- zások, stb. mind érdekessé és feszültté teszik a kis kihelyezést és az egyéni leleményességnek tág tere nyílik,
h) a kihelyezés alatt a parancsnok egységéért és az előírt kiképzé- sért mindenben felelős,
i) a kihelyezett egység parancsnoka minden ténykedést, kiadott paran- csot jegyezzen fel, hogy a váratlanul ellenőrző pk-át tájékoztatni tudja,
j) váratlanul ellenőrizzünk. Az ellenőrzések célja nem ledorongolás, hanem a hibák, nehézségek oktatólagos, jóindulatú kiküszöbölése legyen,
k) bevonulás után az egység pk-a tegyen jelentést a gyakorlat lefo- lyásáról, a legénység hangulatáról, fegyelméről, eü. helyzetről, élelmezés- ről, stb.,
1) arra kell törekedni, hogy a kihelyezett egység az elindulástól a visz- szaérkezésig mindig harcszerű viszonyok között éljen. A pk. legyen tisztá- ban, hogy ő felelős egységéért, a legénység pedig érezze, hogy egymásra vannak utalva, ami egyforma kötelességeket ró mindenkire,
m) ébresszünk versenykedvet, iktassunk be versenyfeladatokat, ami fokozott teljesítményekre serkent.
Fentiek rövid összefoglalását adják azoknak a ténykedéseknek, melyek a téli kis kihelyezések megtervezéséhez, előkészítéséhez és végrehajtásá- hoz szükségesek. Feltétlenül tanulmányozzuk át a hivatkozott segédlete- ket, mert azokban a győztes Szovjet Hadsereg tapasztalatai alapján, a téli harcra igen értékes határozványokkal talá'kozunk.
A kis kihelyezésekkel megfelelő tapasztalatokra és edzettségre teszünk szert ahhoz, hogy a téli kéthetes kihelyezést sikeresen megoldjuk és így fiatal harcosainkból kemény, fáradalmakat könnyedén viselő, az időjárás viszontagságaitól vissza nem riadó, sőt azokat saját előnyükre kihasználó katonákat neveljünk.
3 6
