révész Bálint(1816–1891)

3. Gyakorlati teológiai tanszékcsoport

Gyakorlati Teológiai Tanszék

Horsai EdE

Révész Bálint

(1816–1891)

Életútja

Révész Bálint 1816. január 16-án született Debrecenben egyszerû, szegény családban.

Apja Révész János, anyja Simon Mária.

A Református Kollégium diákja lett, ahol már gimnazista korában kitûnt tehetsége, különös szónoki képessége.¹ 1832-ben „sub­

scribált”, azaz lépett felsôbb osztályba, s végig kitûnô tanuló volt.² Elôször kont ras k - riba (esküdtfelügyelô, szénior helyettes) lett, és a korabeli szokásoknak megfelelôen alsóbb osztályokban is tanított, 1842. már- cius 1-jétôl pedig ôt választották a Kollégium széniorává. Már ekkor mind a Kollégium imatermében, mind más debreceni templomokban vállalt igeszolgála- tai hamar népszerûvé tették, prédikációi, imádságai közül több nyomtatásban is megjelent.³

1842 októberében az egyházkerület döntött a „tizedik tanszék” megalapítá- sáról, és az énekeskönyvi pénztár bevételébôl⁴ állította fel az önálló gyakorlati teológiai tanszéket 1844-ben („practica theologia”, „gyakorlati lelkészettani”, vagy ahogy Balogh Ferenc nevezte: a „szent ékesszólás tanszéke”⁵), és elsô tanárá- nak az ékesszóló Révész Bálintot választotta. Ez lett a harmadik teológiai kated-

1 K. L.: Révész Bálint, Vasárnapi Újság 4 (1857)/2, 13–14. (itt: 13).

2 Révész Bálint ravatalánál. Balogh Ferenc hittanár beszéde Révész Bálint rava- talánál, Debreceni Ellenôr 18 (1891)/október 10.

3 K. L.: Révész Bálint… i. m., 13.

4 Balogh Ferenc 1904, 18.

5 Uo.

ra.⁶ Ez a katedra egyfelôl az eddigi két teológiai tanár munkáját volt hivatott meg- könnyíteni, másfelôl a dogmatika tanszékhez kapcsolódó gyakorlati teológia ok ta - tását szolgálta. A gyakorlati teológia külön stúdiumként való tanításának igénye 1801 óta folyamatosan jelen volt. Az 1807. évi egyházkerületi közgyûlésen az önálló katedra felállítása szóba is került,⁷ de a tanszék létrehozása csak 1844-ben realizálódott.

Révész 1842–44 között gyülekezetekben szolgált, illetve külföldi egyeteme- ket látogatott. Lôcse (németül is tanult), Nagyszalonta, Hajdúböszörmény gyü- lekezetei után ment német és svájci egyetemekre: Berlin, Lipcse, Göttingen, Giessen, Heidelberg és Bázel voltak állomásai. Ezek közül Berlin és Heidelberg voltak rá nagy hatással.⁸ Közben Hajdúböszörmény is megválasztotta lelkipász- torául, de Révész hazatérve, miután korábban a fôiskolának elkötelezte magát, ígérete szerint a tanszéken kezdte meg tanári munkáját. 1844. november 5-én foglalta el hivatalát, és tizenegy éven keresztül, 1855 szeptemberéig volt a tanszék tanára. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a debreceni 8. nem- zetôrszázad századosaként harcolt Bem apó oldalán. A bukás után ôt is keresték Haynau emberei, ezért feleségével Érmelléken bujdosott. Szoboszlai Pap István püspök közbenjárására három hónap után kegyelmet kapott, és visszatérhetett Debrecenbe. 1851–53 között volt a Kántus felügyelôtanára, de már korábban is szorgalmazta, hogy a Kántus énekeljen nemzeti és népdalokat is.

A Szoboszlai Pap István halálával megüresedô debreceni lelkészi állásra 1855-ben választották meg, 1856-tól pedig fôjegyzô is lett, de a Kollégiumban tovább tanított egészen 1857-ig. Utóda Tóth Mihály lett. Révész beszédei lel ke- sítôek voltak, prófétai tûzzel átitatottak, a „tartalom ézsaiási igékkel, szíve jánosi szeretettel voltak telve”.⁹ A szabadságharc utáni években, az elnyomás korszakában oly tûzzel és mély átéléssel hirdette az Ószövetség igéit, ecsetelte az elnyomott Izráel sorsát és reménységét, hogy mindenki erôt tudott meríteni belôle. Igen népszerûek voltak imádságos és egyéb szertartásokra írt könyvei, melyek több kiadást is megértek.¹⁰ A teológus ifjúság tôle tanult imádkozni.

Amikor 1857-ben a Vasárnapi Ujság közölte portréját, Révész Bálintot mint az egyházi szónoklatnak, az irodalomtudománynak, az anyanyelv ápolásának és a 6 Az addigi kilenc tanszék és vezetôje: Aranyi István dogmatika és az egyháztörté- net, Erdélyi József exegetika (a két teológiai katedra), Tóth Ferenc klasszika-filológia, Kerekes Ferenc mértan-fizika, Szûcs István jog, Vecsei József filozófia, Csécsi Nagy Imre természetrajz, Zákány József pedagógia, Lugossy József magyar irodalomtörténet. Bajkó Mátyás: A nemzeti mûveltség jelentkezésének és kibontakozásának kora (1804–1849), In:

Barcza József 1988, 167.

7 I. m., 185.

8 A kerület 300 forinttal támogatta utazását. Amikor hazatért, nem volt üres ta - nári lakás, ezért évi 120 Ft szálláspénzt kapott, ami az elsô alkalom, hogy valakinek ilyet fizetnek. In: Balogh Ferenc 1904, 445.

9 Révész Bálint ravatalánál, Debreceni Ellenôr 18 (1891)/október 10.

10 Vasárnapi, innepi és alkalmi imádságok templomi használatra, Debreczen, 1847.

Ez a mûve például négy kiadást ért meg. Többit lásd: Válogatott írásai.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Révész Bálint 575 józan felvilágosodás és mûveltség terjesztésének kiemelkedô alakját mutatta be, aki egyben a társadalmi jólét és a vallásos erkölcsiség felemelkedéséért is sokat tett, és szerzett ezáltal hírnevet magának. „S illy czélból adjuk közelebb a reforma tu­

sok hitfelekezete egyik legnépszerûbb s kedveltebb most is élô hitszónokának, debreczeni lelkész és egyházkerületi fôjegyzô Révész Bálint ur arczképét és életiratát, kinek az egy­

házi irodalom terén megjelent munkái közelismeréssel fogadtattak, s ki mint iró és szónok egyiránt kitünô.”¹¹

1858 és 1860 között szerkesztette az Egyházi Könyvtár címû periodikát,¹² amely sajnos csak nyolc kiadott füzetet ért meg, pedig „hivatását jól betöltötte”.¹³ 1861-ben a debreceni egyházmegye esperese lett, majd 1871-ben a kerület püs - pökévé választották. Késôbb királyi tanácsosi címet kapott és a fôrendiházba is bejutott hivatalánál fogva. Tagja volt az egyetemes konventeknek és a debreceni zsinatnak, valamint a Protestáns Irodalmi Társaság választmányának.¹⁴ Fôrendi- házi tagsági jogát, noha örült, hogy végre protestánsok is nyerhettek szavazati jogot, csak egyszer vette igénybe, mondván: „a szerény javadalmú, kálvinista püs­

pöknek nem áll módjában huzamosabban részt venni ily költséges joggyakorlásban.”¹⁵ Püspöksége idején is szívén viselte a Kollégium sorsát. Befejezték az akkori bôví- tést, építkezést, de Révész szellemi téren is szeretett volna egy másik „építkezést”

is végbe vinni: azon munkálkodott, hogy a fôiskola egyetemi szintû lehessen.

„A mi protestáns egyetemünk eszméje bármeddig szunnyadjon az idôk méhében, – erôs hitem van, – hogy egy kedvezôbb kor életre fogja azt költeni […] nem ábránd ez, hanem egy simeoni jós érzet, melynek teljesednie kell.”¹⁶

Húszéves püspöki szolgálata alatt végig ezt munkálta. A gimnáziumot nyolc- osztályúvá tette (1873), a tanítóképzô sorsát rendezte azáltal, hogy állandó igazga - tót neveztek ki az élére, és hét „tanári szék szerveztetett”, továbbá az intézet mellé gyakorlóiskolát is létesítettek.¹⁷ Rendezték a könyvtárat, szakok szerint (1874), és egy új, könyvtárosi állást rendszeresített, a kontraskribai hivatal helyett bevezet- ték a háznagyi (quaestor) hivatalt. Ekkor került sor a három új jogi tanszék fel- állítására is. 1878-ban a teológiai oktatás bôvítése érdekében magántanárokat alkalmazott.¹⁸ Az írásmagyarázattal foglalkozó, ötödik teológiai tanszék megala- kulása is fôként az ô érdeme, melynek célja az volt, hogy a teológiai akadémia olyan szintre emelkedjen, mint a jogakadémia.¹⁹ Az új tanszék a következô tár-

11 K. L.: Révész Bálint… i. m., 13.

12 Csohány János 1988, 212.

13 Zoványi Jenô 1977, 166.

14 I. m., 506.

15 Révész Bálint ravatalánál, Debreceni Ellenôr 18 (1891)/október 10.

16 Fôgimnáziumi Értesítô 1877/8-ról, idézi: Balogh Ferenc 1904, 31.

17 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. MEK http://mek.oszk.hu/03600/

03630/html/r/r21595.htm 18 Balogh Ferenc 1904, 32.

19 1874-ben az állam a jogakadémiáit négyévesre szervezte át, így a debreceni há - roméves képzés három tanárral nem volt versenyképes. Bôvebben lásd: Barcza József 1988, 235–241.

gyakat oktatta: ószövetségi írásmagyarázat, bibliai teológia, ószövetségi történet héber régiségtannal, vallásbölcsészet.²⁰ 1883-ban nagyon sokat munkálkodik a Petôfi-szobor felállítása érdekében, és az, hogy megvalósult, elsôsorban Révész érdeme, ahogy az is, hogy 1889-ben berendezve megnyílt a fôiskolai nyilvános olvasóterem. 1885-ben indítványozta az ének- és zenetanári tanszék felállítását, valamint ebben az esztendôben a Kollégium külön kórházi épületet is kapott.

Mindezek anyagi hátterét saját maga és mások bôkezû adományából is fedezte.

Révész végrendeletében (1893) hitvese halála után 10 ezer Ft-ot hagyományozott egy bölcsész tanszék felállítására. Barátja, Somogyi Gábor szintén 10 ezer Ft-ot adott a Kollégium javára, hasonló összeget szerzett egy új tápintézet felépítésére 1887-ben, míg Simay János és neje 25 ezer Ft-ot adtak Révész közbenjárására, elsô - sorban azt munkálva, hogy az egyetemmé válás megvalósulhasson.

Révész Bálint 1891. október 10-én ment el a minden élôk útján. Ravatalát a Kollégium Dísztermében, szemben a fôbejárattal állították fel, mellôzve minden felesleges díszt, mert így kívánta életében.²¹ Ez az elsô eset, hogy egy püspököt a Kollégiumban ravataloztak fel. Ravatalánál Balogh Ferenc tartotta az emlék- beszédet, és egyetérthetünk megállapításával: Révész Bálintnak nemcsak vezér- igéje, hanem valóban az élete volt az általa különösen szeretett páli levelekbôl választott ige: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtar­

tottam.” (Ef 4,7)

Arcképe, melyet Barabás Miklós festett meg, máig látható a Debreceni Re - formátus Kollégiumban.

Válogatott írásai

Vasárnapi, innepi és alkalmi imádságok templomi használatra, Debreczen, ¹1847 (Újabb kiadások: ²1854., ³1864., ⁴1881., ⁶1900.).

Köznapi imádságok templomi használatra, Debreczen 1850. (Újabb kiadások:

21861., ³1880.)

Isten az én szivemnek kôsziklája. Imakönyv protestáns keresztyének számára, Deb reczen, 1851 (Újabb kiadások: ²1852, ³1864., ⁴1883., ⁵1891., ⁶1902).

Egyházszertartási beszédek. Debrecen, 1853. (Újabb, bôvített kiadását sajtó alá rendezte Csiky Lajos, Debrecen, ²1889.)

Kiadta Lakatos József (Debreczen 1854–1855. két füzet) és Szoboszlai Pap István (Deb­

reczen 1856–57.) többkötetnyi prédikációját.

Néh. bárczai Bárczay Zsuzsánna k. a. emléke halotti beszédben, Debreczen, 1855.

Gyászünnepély Szoboszlai Pap István emlékének. 1855. aug. 16., Debreczen, 1855.

(Balog Péter gyászbeszédével együtt.)

Gyászbeszédek és imák, mellyekben néh. Mezô-Szentgyörgyi Matkovich Albert Rhédei Anna aszszonynak korán elhalt kedves férje boldogult koporsójának az eddigi sirból, a bánatos özvegy által építtetett uj sirboltba áttétele megható 20 Balogh Ferenc 1904, 532.

21 Debreceni Ellenôr 1891.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Révész Bálint 577 ünnepélyén a nôi szeretet nagyságát és halhatatlanság hitének valódiságát felmutatta, Debreczen, 1855. (Szatmári Pap Sámuel Keserv-ima címû mun- kájával együtt.)

Gyászünnepély, mely tartatott néh. borosjenôi id. Tisza Lajos urnak temetése alkalmával Geszten 1856. aug. 26. napján, Debreczen, 1857. (Balogh Péterrel együtt.)

Széki gr. Teleki László emlékezete. Alkalmi beszéd, Debreczen, 1861.

Halotti egyházi beszéd Tisza Lajos özvegye, Teleki Juliánna grófnô végtisztes- sége alkalmával, Debreczen, 1863.

Halotti beszéd Váradi Szabó János felett Debreczenben 1864. márcz. 14. Debre- czen, 1864.

Imakönyv prot. keresztyének számára, magánhasználatra, Debreczen, 1865.

(Újabb kiadása: ³1884.)

Halotti ima és elmélkedés Illésy János gyászünnepélye alkalmával, Debreczen, 1867.

Halotti imádságok, Debrecen, 1892.

Halotti és alkalmi imádságok, Debrecen, 1892.

Orácziók és halotti egyházi beszédek, Debrecen, 1893.

Ünnepi és évszaki egyházi beszédek, Debrecen, 1893.

Ünnepi, évszaki és alkalmi egyházi beszédek, Debrecen, 1893.

Halotti egyházi beszédek és alkalmazások, Debrecen, 1894.

H^orsai E^dE

Tóth Mihály

(1807–1879)

Életútja

Tóth Mihály 1807. szeptember 15-én született Debrecenben Tóth István és Kovács Zsuzsanna gyermekeként, és itt halt meg 1879. december 28-án.¹ Elemi és gim- náziumi tanulmányait szintén Debrecenben végezte, majd 1824-ben kezdte meg bölcsészeti, jogi és „hittanszaki” tanulmányait. Tár sai között találjuk Könyves Tóth Mi hályt is. 1830–31-ben köztanító,² majd a következô évben az elsôévesek rektora. Egy félévig Késmárkon tartózkodott, hogy a német nyelvet elsajátítsa.

1833 második felében kontraskriba (esküdtfelügyelô, széniorhelyettes), majd a következô félévben, 1834 tavaszán szénior lett. Ez év ôszén kap lehetôséget arra, hogy két évig a berlini egyetemen tanuljon.³ Útközben Pozsonyban megállva ismerkedett meg báró Vay Miklóssal, aki felkérte, hogy legyen fiainak nevelôje.

Miután kiderült, hogy Tóth Mihálynak tovább kell mennie, Vay jó tanácsokkal és pénzzel látta el, és visszavárta nevelônek. Tóth Bécsben Patai Jánossal, a bécsi protestáns teológiai intézet egyik tanárával megismerkedve belátta, hogy hiányos nyelvtudását fejlesztenie kell, addig nincs értelme továbbmennie.

1835-ben indult csak tovább Berlinbe, Prágán, Drezdán és Lipcsén keresz - tül vezetett az útja. Mindenütt próbált megismerkedni a tudomány és a mûvészet e városokban fellelhetô kincseivel. Berlinbe a nyári szünet idején érkezett meg, és így különórákat vett a hegeli irányt valló berlini tanároktól.⁴ Schleiermachert, aki abban az évben halt meg, már nem hallhatta, de utódját, Twestent, igen. Mi - közben angolul is tanulni kezdett, egy francia családnál kapott szállást, így tanult meg franciául is. Jénán és Münchenen keresztül érkezett vissza Pestre. Itt tette le a papi vizsgát 1836-ban. Közben a Vay család talált nevelôt, így Tóth Mihály Bánffy Pálnál nevelôsködött fél évig, ahol a báró két fogadott lányát kellett a kon- firmációra felkészítenie. Itteni kapcsolata révén kapott meghívást Losoncra.

1836. május 15-én kezdte meg szolgálatát a gyülekezetben, ôsszel pedig a helyi líceumban is tanított, hat órában héber nyelvet és egyháztörténetet. A gyüleke - zet megbecsült lelkipásztora volt, és magánélete is rendezôdni látszott: 1846.

1 Zoványi Jenô 1977, 654.

2 Itt többek között görög nyelvet tanított. Balogh Ferenc 1904, 71.

3 Tóth Mihály debreceni református theologiai professzor életrajza, DPL 64 (1944)/

32, 268–269., (1944)/33, 275–276. Önéletrajz, melyet elôször Czelder Figyelôje közölt 1880-ban.

4 I. m., 268. – Henning, Hotho, Michelet, Beneke.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Tóth Mihály 579 június 2-án házasságot kötött Freyburg Emíliával. Két gyermekük született:

Etelka és István.⁵

1848 fordulatot hozott nemcsak a haza, hanem Losonc, s benne Tóth Mi - hályék életében is. 1849-ben Losonc a szabadságharc egyik utolsó bástyája volt.

Augusztus 7–10. között a várost az orosz csapatok feldúlták, kirabolták és szinte porig égették. Tóth Mihály feleségével és két gyermekével elmenekült a városból, így nem esett bántódásuk. Hazatérve azonban szörnyû látvány fogadta ôket: majd minden ház felgyújtva, köztük porig égett az emeletes parókia is. Látszott, hogy a szobákat elôbb belülrôl is felgyújtották, megsemmisítve ezzel minden bútoru- kat, ruhájukat és a könyveket. Az ôsi templomnak is csak a puszta falai marad - tak meg: se tetô, se orgona, se harang. A líceum épülete a többezres könyvtárral együtt szintén por és hamu lett.

A vész elmúltával kezdtek az újjáépítéshez. A toronybástya egyik termét ala- kították át imateremmé. Losonczi Gyürky Pál, kisterenyei földbirtokos, az egy- ház fôgondnoka nagylelkû adományával megindulhatott az újjáépítés. A lelkészek és a tanárok fizetését magára vállalta. Az újjáépítésre sorsjegyeket bocsátottak ki.

Egy jegy 30 Ft-ba került, és összesen mintegy 30-40 ezer forintot jövedelmeztek.

A sorsjegyek országos terjesztésében Tóth Mihály és lelkésztársa, Nagy Mihály tevékenyen kivették részüket.

1853-ban súlyos csapások érték. Felesége hét év boldog házasság után január 28-án elhunyt. Tavasszal pedig lelkésztársa bejelentette, hogy elfogadta Szobosz- lai Pap István – aki mellett egykor segédlelkészi évét töltötte – meghívását Deb- recenbe, ott lesz lelkipásztor. Tóth Mihály magára maradt az újjáépítés minden gondjával, bajával. De 1854 végére elkészült az új templom belseje, a torony csu- pán tíz év múlva lett kész. Így csak 1864-ben tudták felszentelni az új templomot, de ide már vendégként érkezett meg Tóth Mihály. Ugyanis 1857-ben meghívták Debrecenbe, a nemrég alapított gyakorlati teológiai tanszékre Révész Bálint utód- jául. Október 8-án, a tanévnyitón tartotta meg székfoglaló beszédét. Heti 10- 12 órát tartott. Tárgyai: egyházi szónoklattan, egyházszertartástan, népszerû val- lástan (katechetika), kánonok ismerete, gyakorlati bibliamagyarázat, protestáns magyar egyházszónoklat története. De ô ellenôrizte az imateremben áhítatot tartó növendékek prédikációit, valamint a három debreceni templomban kátémagya- rázatot tartók munkáit is.⁶

1867. február 24-én, a Helvét Hitvallás háromszázadik évfordulója alkalmá- ból is ô tartotta az ünnepi megemlékezést.⁷ Ebben kifejti, hogy Helvetiában a reformáció 1516-ban veszi kezdetét (tehát még Luther elôtt), de csak 1566-ra nyerte el igazi formáját éppen a Helvét Hitvallással. Magyarországon pedig 1567.

február 24-én 17 egyházmegye követei jelentek meg Meliusnál, és tettek bátor 5 I. m., 276.

6 Ezeken kívül tanév elején és végén, mint „fôiskolai hitszónok”, ô tartotta a kö - nyörgéseket.

7 Tóth Mihály: Emlékbeszéd, melyet a Helvét Hitvallás három százados évfordulati napján iskolai ünnepélyen 1867. febr. 24-én tartott, Debrecen, 1867.

hitvallást, így jött létre a mi reformált egyházunk. Elôadása három részbôl állt:

1. a helvét hitvallás története külföldön, 2. története Magyarországon, 3. a hitval- lás érdeme és érvénye. Igaz, hogy hozzánk elôször Dévai Bíró Mátyás, Kálmán- csehi Sánta Márton és Szegedi Kis István vezetésével érkezik meg a reformáció, Huszár Gál munkássága is jelentôs, de igazán korszakalkotó munkát Melius Juhász Péter végzett, hangsúlyozva: Melius az Egervölgyi Hitvallást ugyanúgy 1562-ben írja, ahogy Bullinger a Helvét Hitvallást. Gyakorlati szempontból nézve a vallásbékékben erre is hivatkozva kaptunk vallásszabadságot, de hatott az iro- dalomra is, és a bibliafordítást is ösztönözte. A magyar reformáció általa nemcsak külsôleg, hanem tartalmilag is megújult, szellemi lett.

A hitvallás érdeme, hogy igeszerû (akiket idéz, például egyházatyák, csak amelyek a Szentírás alapján megállnak), jó stílusú, érthetô, velôs. De kérdés az érvényessége a 19. században. Minden református embernek tisztában kell lennie a Sola Scriptura elvével, és ebbôl következik, hogy minden egyéb írás hasznos, de másodlagos. Önellentmondás lenne az akkori hitvalló iratot tévedhetetlennek beállítani. Ez dogmatizmushoz, Schweitzert idézve „papíros pápához” való ragasz- kodást jelentene – mondja.

Tóth idézi a zürichiek Sárospatakra írt levelét: „nem akarjuk tôletek eltit ­ kolni, Atyánkfiai a Krisztusban, hogy e mi hazánkban a confessiok nyilvános tekintélye még a múlt század folyamán lejárt, a jelen században pedig lassanként megszûnt, nem mintha a lelki szabadság szabadossággá fajult volna: hanem hogy szabadon az evangyé ­ liom elrejtett értelmét, mindenkinek lelkiismerete erôltetése nélkül, szabadon nyomozni, vizsgálni, és azt megtartani.”⁸

Tóth mint hittanár a mérsékelt teológiai ortodoxia híve volt a Schenkel-féle független teológia alapján.⁹ Ô is aláírta 1875-ben a késôbb sok támadást kiváltó debreceni hittanárok „Álláspont” címû nyilatkozatát, valamint lelkesen támogatta az ebben az évben megindult Evangyéliomi Protestáns Lapot is. Idôskorában min- denképpen szerette volna fenntartatni azt a tekintélyt, amit korábban megszo- kott, amivel lehetôséget teremtett az ifjúság számára, hogy vidám adomákat ter- jesszenek róla. Balogh Ferenc találóan írja: „a hiúság és tekintély fenntartani akarása sok más egyénnek is volt már és leszen is szépséghibája”.¹⁰

Tóth Mihály húsz évig volt a Kántus felügyelôtanára,¹¹ valamint az Olvasó Egyleté is, ez az év – az 1867/68. – volt a legeredményesebb az egyesület számára:

a tagok száma 450 fölé emelkedett, 2000 kötetes könyvtáruk volt és 26 lapot járat- tak.¹² Irodalmi érdeklôdése, a magyar nyelv szeretete korán kezdôdött. A Lant címû kollégiumi almanachban 1830–32-ben néhány költeménye is megjelent, ez pedig arra ösztönözte, hogy a klasszikusok mellett a magyar irodalommal is többet foglalkozzon. Budapesti tartózkodása alatt ismerkedett meg Toldy Ferenc-

8 I. m. 19.

9 Balogh Ferenc 1904, 73.

10 Uo.

11 I. m., 646.

12 Barcza Józsefné 1988, 709.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Tóth Mihály 581 cel, felesége révén késôbb rokonok is lesznek. Losoncon is olvasóköröket szer- veztek, és különbözô lapokat járattak. Kubinyi Ferenc és Ágoston házában is voltak összejövetelek, egy ilyen alkalommal kérik fel Tóthot, hogy fordítsa le a francia Xaver Marmier: Észak­Amerika fölfedezve a X­ik században címû mûvét, ami meg is történt.¹³

Már Debrecenben jelent meg, mint tankönyv Egyházszónoklattan címû mûve, amely a mai napig használható homiletikai, liturgikai tanácsokkal látja el a szó- székre menôket, tanítva többek között a jó „irmodorra”, azaz stílusra a prédiká- torokat.

Válogatott írásai

A protestáns egyházigazgatás ingatagsága, mint a papi tekintély süllyedésének oka, PEIL 3 (1844)/8, 169–179.

Nézetek a zsinattartás szüksége, tárgya és ideje körül, PEIL 4 (1845)/29, 689.

A könyvsajtó feltalálásának befolyása a reformációra, In: Nógrádi evang. esperes- ségi könyvtári és munkáló társasági Ünnepély, mely Losonczon jún. 20.

1843. tartatott, I. köt., Pest, 1844.

A kegyeletekrôl, In: Nógrádi evang. esperességi könyvtári és munkáló társasági Ünnepély, mely Losonczon jún. 20. 1843. tartatott, II. köt., Pest, 1845.

Hogyan készíti az idô lelke a jelen nemzedéket közelíteni egymáshoz a Krisz- tusban? Pest, 1845.

Gyászemlék József fôherceg végtiszteletén, Pest, 1847.

Ünnepi és vasárnapi egyházi beszédek, Pest, 1851.

A szentírás, mint Isten kijelentett igéje, s bóldogságunk fô eszköze, Egyházi Könyvtár 1 (1858)/1, 17–84.

A magyar protestáns egyházszónoklat történelme I., Debrecen, 1864.

Egyházszónoklattan, Debrecen, 1866. (²1878.)

Emlékbeszéd a helvét hitvallás háromszázados évfordulati napján, Debrecen, 1867.

Az egyházszertartástan alapvonalai, Debrecen, 1873.

13 Kubinyi írta az elôszót, ô adatta ki Budapesten, majd egy dániai tudóscsoport számára Koppenhágába küldte.

B^odó s^ára

Csiky Lajos

(1852–1925)

Életútja

Csiky Lajos (Alsócsernátoni) székely ere- detû nemes családban született Kenderesen 1852. augusztus 5-én. Édesapja Csiky Ká - roly, édesanyja Papp Zsuzsánna, a kende- resi lelkipásztor leánya volt.¹ Szülei költöz- ködése következtében iskoláit több helyen – az elemi iskolát Nagykôrösön és Rác kevi- ben, a középiskolát Budapesten és Kecske- méten – végezte. A Debreceni Kollégiumba 1867 októberében iratkozott be, ahol 1869 júliusában tett érettségi vizsgát.² Teoló- giai tanulmányait is a Kollégiumban végezte, amit 1873-ban fejezett be. Már diákként felhívta magára a figyelmet pályamunkáival, népszerû felolvasásaival a Miklós utcai iskolában, a Hittanszaki Önképzô Társulatban végzett munkájá- val, írásaival, amelyek az 1871-ben indult ifjúsági teológiai szakiratban, a Köz­

lönyben jelentek meg.

A teológiai tanulmányok befejezése után Tisza Kálmán gyermekei mellé ment nevelônek Gesztre, ahol egyúttal segédlelkészi állást is betöltött.

Elsô lelkészképesítô vizsgáját 1874-ben, a második vizsgát 1875-ben tette le.

Ezt követôen elnyert egy skót ösztöndíjat, amelynek keretében 1875 októberétôl 1877 márciusáig a Skót Szabad Egyház edinburghi teológiájának hallgatója volt.

Tanulmányi, elôadói aktivitása folyamatosan nôtt, beutazva Skóciát elôadásokat tartott és gyakran prédikált. Edinburghból Bázelbe utazott, ahol fél évig az egye- tem hallgatója volt. Debrecenben megnyerte a Nagy József-ösztöndíjat, amely - nek segítségével újabb utazásokat tehetett tanulmányi célból.

A Debreceni Kollégium hittanszakán ekkoriban három tanszék mûködött.

A harmadikat 1844-ben alapították a gyakorlati teológiai tudományok elôadásá - ra. Elsô vezetôje Révész Bálint (1844–1855), a második Tóth Mihály (1857–1879) volt.³ Révész Bálint püspöksége idején, az ô indítványára határozatot hozott az egyházkerület (1878-ik évi 78. sz.), amelyben két akadémiai segédtanár (docens) beállításáról döntöttek. „Két nemes törekvésû növendékei akadémiánknak, külföldi 1 Balogh Ferenc 1904. Az életrajzi adatok jelentôs részét ebbôl a kötetbôl veszem, s egészítem ki máshonnan gyûjtött információkkal.

2 Negyvenéves osztálytalálkozó… összeállította: Csiky Lajos, Debrecen, 1909.

3 Nagy Sándor 1940.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Csiky Lajos 583 egyetemekrôl haza érkezendô, ezeket 500–500 frt évi díj mellett egyhangúlag alkal ­ maz ta 1878/79­ik tanévre, t.i. Csiky Lajost fôleg a gyakorlati, Csák Jánost az ó­szövet­

ségi írásmagyarázati körben, heti 6 órában. A theologiai kar véleményére a következô tanévre is alkalmaztattak, a fizetésemelés is szóba jött.”⁴ A fiatal docens 1881-ig tartó tevékenységében három új tantárgy jelent meg az akadémián: a belmisszió tör- ténete, vallásbölcsészet és bibliai theologia. A tanszék vezetôje, Tóth Mihály 1881-ben meghalt, utódjául Csiky Lajost választották meg még ez év május havá- ban. Lelkésszé már mint teológiai professzort szentelték 1884. augusztus 21-én, amelyen ô volt az ünnepi igehirdetô. Teológiai tanárként mindent elkövetett, hogy hallgatóit a legalaposabban készíthesse fel a lelkészi szolgálatra. Tantárgyai- ból jegyzetet bocsátott ki növendékei számára, homiletika jegyzete kézírással terjedt, de írt egyházszertartástant (liturgikát), lelkipásztorkodástant s imádság- tant (euchetikát). Ezek mellett megjelentek rendszeres teológiai, egyházjogi, bör- tönügyi mûvei, és számos imakönyve. A „Hit, remény és szeretet könyve az élet ked­

vezô és kedvezôtlen napjaira” címû könyve 1884–1911-ig tizenkét kiadást ért meg.

Széles körû irodalmi munkássága mellett nemcsak teológiai tárgyakat, hanem angolt is tanított, a debreceni Jótékony Nôegylet titkára, a Felolvasó Kör alel- nöke, titkára, a Magyar Pestalozzi Társaság tagja volt, megalapította a debreceni rabsegélyezô egyletet, és tizennyolc éven keresztül (1891–1909) fogházlelkész volt Debrecenben.⁵

Kilenc tanévben dékán, négy ízben akadémiai igazgató volt. A Debreceni Református Fôiskolai Énekkarnak, a Kántusnak Maróthi György óta a 10. felü- gyelôtanára volt 1902–1913-ig.⁶

Fogházi lelkészi szolgálataiért, a foglyok érdekében kifejtett irodalmi és tár- sadalmi szolgálataiért a király 1901-ben a Ferenc József lovagrend keresztjével tüntette ki, de kapott miniszteri elismerést, köszönôokmányt is.

Csiky Lajos elsô felesége egy német eredetû, de debrecenivé lett családnak a leszármazottja, Bészler Emma volt, aki azonban korán meghalt. Halála után Csiky Lajos Emma unokatestvérét, Bészler Annát vette feleségül.⁷ Írásaiban két gyermekét említi, Annát és Bélát.⁸

Amikor a magyar királyi tudományegyetemen meghirdették az 1914/15-ös tanévben indítandó hittudományi tanszékekre a tanári pályázatot, Csiky Lajos elôrehaladott korára és hosszú szolgálatára tekintettel nem nyújtotta be pályáza- tát, hanem nyugdíjaztatását kérte. Tanári mûködése után egy egész gyakorlati teológiai könyvtárat és számtalan feladatot hagyott utódaira.

1915-ben Nagybányára, majd Mátészalkára költözött, ahol 1925. február 2- án halt meg.

4 Balogh Ferenc 1904, 343.

5 Balogh Ferenc 1904, 527.

6 I. m., 648.

7 Nagybákay Antal Zelmos: A debreceni Bészler család rövid története és leszár- mazása, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29 (2002), 393–400. (itt: 395.)

8 Csiky Lajos: Negyvenéves osztálytalálkozó, i. m., 17.

Tudományos pályája

Csiky Lajos a Debreceni Kollégiumban a 19–20. század fordulójának legsokolda- lúbb gyakorlati teológusa volt. Szerteágazó munkájában nagyon sok mindennel foglalkozott: tanított, igazgatott, szakmunkákat írt, fordított, prédikált, trak - tátusokat, népszerûsítô könyveket adott közre. Sokféle tevékenységében mégis ki emelkedik az imádság elméletének kutatása és gyakorlatának mûvelése. Az imádság „tudósa” volt, aki jó néhány könyvet töltött meg imádságokkal, hogy másoknak is segítsen imádkozni. Kollégiumi életmûve és pályája 1914-ben, a magyar királyi tudományegyetembe történô betagozódáskor ért véget.

„Egyházának hagyományait kellô tudatossággal és tisztelettel fogadja, s kezeiben nem száraz csontok gyûjteménye az, mert az általános tudományokból, a bölcseletbôl és a szépirodalomból, óriási olvasottsága alapján vett idézeteivel életet tud azokba önteni, s nála minden a mély személyes meggyôzôdés fényében ragyog.”⁹ Ezt a jellemzést Csiky Lajos írta az általa mélyen tisztelt német lutheránus teológusról, Christop Ernst Luthardtról (1823–1902). A mondat tartalma azonban ôt is jellemzi: teológiai írá- saiban nem volt korszakváltó, az elôdök írásait, a korszak teológiai meg gyô zô- déseit a legnagyobb tisztelettel fogadta, saját tudománymûvelésébe beépítette és felhasználta. A gyakorlati teológiai oktatáshoz írt jegyzeteiben, könyveiben mód- szeresen felsorolja azokat a már megjelent munkákat, amelyekre ô is épít. Csak a legfontosabb gyakorlati teológiai publikációit vizsgálva ez nagyon hamar elôtûnik.

Az 1892-ben megjelent Egyházszertartástan elôszavában elôtárja, hogy az elméleti részben van Oosterzee utrechti teológus gyakorlati teológiai munkáját követi, átvéve annak fô elveit.¹⁰ Késôbb elismeri, hogy a liturgikát illetôen a tu - do mány mai állását Hörk József (1848–1910) eperjesi teológiai tanár 1882-ben írt liturgikája képviseli.¹¹ Ugyanezt teszi Homiletikájában is. Már az elején elhelyezi saját munkáját a szakirodalmi kontextusban. A homiletikai szakirodalmat felso- rolva Zsarnay Lajos: Paptanját (Sárospatak, 1847, 1857²) ugyan felületes mun- kának tartja, Mitrovics Gyula Egyházi szónoklattan címû munkáját (Sárospatak, 1878) viszont a magyar nyelvû homiletikák között a legalaposabbnak nevezi.¹² A szívéhez legközelebb álló Imádságtanban is pontosan megnevezi forrásait, ebben azonban vállalja, hogy úttörô munkát végez, mivel önálló tudományként sem itthon, sem külföldön nem nagyon foglalkoztak imádságtannal.¹³

Csiky Lajos a debreceni új ortodoxia képviselôje, mesterének, Balogh Ferenc- nek a nyomdokait követte. Balogh Ferenc (1836–1913) már diákkorában felfigyelt Csikyre, ô bátorította a külföldi tanulmányutakra, kezdô tanárként segítette, 9 A keresztyénség védelme. Apologetikai elôadások a keresztyénség alapigazsá- gairól. Luthardt Kristóf Ernô, lipcsei hittanár 1864-ben tartott elôadásai. Ford: Csiky Lajos, Budapest, 1888, VI.

10 Csiky Lajos: Egyházszertartástan… i. m., 2.

11 I. m., 20.

12 Csiky Lajos: Homilétika, Debrecen, 1907, 16–17.

13 Csiky Lajos: Imádságtan (Euchetika), Debrecen, 1886, V.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Csiky Lajos 585 támogatta, együttmûködésük legendásnak számított. Csiky teológiai látásmód- jára Balogh Ferenc kétségtelen hatással volt. Balogh dogmatizmusa megjelenik Csiky munkáiban is, mégis önálló, eredeti gondolkodású teológus marad. Az ô kezeiben sem száraz csontok gyûjteménye a gyakorlati teológiai tudomány, hanem olvasottsága, személyes meggyôzôdése életet tud lehelni a legnehezebb elméle- tekbe is.

Egyházszertartástan (Liturgika) címû munkája a nyilvános istentisztelet alap- elveit tárgyalja a prédikáció kivételével. A liturgikát két részre osztja: elméleti és gyakorlati liturgikára. Az istentisztelet elméleti alapelveinél a vallásos, a keresz- tyén és az evangéliumilag reformált jelleget hangsúlyozza. A vallásosságot a kor teológiai nézeteinek megfelelôen úgy értékeli, hogy az „nem más, mint az embernek egész bensô élete Istennel való személyes közösségben”.¹⁴ A bensô vallásosság külsô formákban igyekszik megnyilatkozni, ezért az istentisztelet vallásosság nélkül pusztán hiú tetszelgés. A vallásosság tehát érzületet, belsô, Istenhez kapcsolódó érzelmeket jelent. Ezzel Csiky nemcsak az istentisztelet hitbeli feltételeit nevezi meg, hanem az ember vallásos érzelmeit is az istentisztelet feltételévé teszi. A ke - resztyén és az evangélikus reformált alapelvek kifejtésében megjelenik a dogma- tizmus. A keresztyén alapelv a keresztyénség monoteisztikus, univerzalisztikus jellegét hirdeti, nem keveredhet nem monoteisztikus elemekkel, s célja világval- lássá lenni. Az evangéliumilag reformált alapelv a reformáció örökségeként az ige hirdetésének fontosságát hangsúlyozza. A gyakorlati liturgikában sorra veszi az idô, a hely, a nyelv, az öltözet és más kellékek kérdését, az istentisztelet elemeit, a sákramentumokat és különbözô istentiszteleti formákat.

Homilétika címû kéziratos jegyzetében az egyházszónoklattannal foglalko - zik. A kifejezés és az értelmezés teljesen korhoz kötött: a gyakorlati teológiának az a része, amely az egyházi beszédrôl, s azon követelményekrôl beszél, amelyeket a keresztyén gyülekezet szempontjából fel kell állítani. A cél azonban az élet igé- jének hirdetése. Az elvi részben konkrétan a prédikációról szólva úgy fogalmaz, hogy olyan összefüggô egyházi beszéd, melyet az Úr nevében és megbízásából szól a lelkész, hogy a gyülekezet épüljön és Isten országának eljövetele biztosítva legyen.¹⁵ A homiletikát elvi, tárgyi és alaki homiletikára bontja. Az elvi részben a prédikáció fogalmával foglalkozik, a tárgyi homiletikában a prédikáció tárgyá- ról szólva azt írja, hogy az nem lehet más, mint az evangélium. Nem véletlen, hogy elutasítja a filozófia, a politika és más hasztalan szisztematikus kérdések prédikálását. Ezek helyett Krisztus személye és cselekedetei kerüljenek a közép- pontba, méghozzá úgy, hogy a prédikátor a gyülekezet szükségleteihez is alkal- mazkodjon.¹⁶ A prédikáció felépítésében az egyik legfontosabb feltétel, hogy a prédikáció világosítsa fel az értelmet, teremtsen meggyôzôdést és tudja befolyá- solni az akaratot. Az alaki homiletika a tartalom és a forma összetartozására figyel. Csiky bemutatja a prédikáció kidolgozásának három lehetôségét: az ana-

14 Csiky Lajos: Egyházszertartástan… i. m., 25.

15 Csiky Lajos: Homilétika. i. m., 20.

16 I. m., 65–68.

litikus (textuskövetô), a szisztematikus (témához kapcsolódó) és az analitikus- szisztematikus (vegyes metódus) prédikációt.¹⁷ Csiky kevés prédikációt jelentetett meg, pedig sokat prédikált. Nem csak fogházlelkészként, akadémiai professzor- ként, hanem vidékre utazva megkérte a lelkészeket, hogy adják át neki az isten- tisztelet megtartásának lehetôségét. Az 1884. évi lelkészszenteléskor ô prédikált, textusa az ApCsel 20,24 volt. A prédikáció szisztematikus megközelítésben három fô egységre bomlott: a lelkészi hivatás magasztos hivatás, mert 1. önfel áldozásban örvendezô; 2. Krisztus szolgálatában alázatos; 3. az Isten kegyelme evangyé lio- má nak bizonyságtevésében áldást hozó.¹⁸ A prédikáció szándéka a Krisztus-hir- detés, az igehirdetô mindegyik tartalmi egységben nagyon sok bibliai idézetet használ, megjelennek benne a szónoki jelleg, a fenségesség és magasztosság elemei is, az egész prédikáció mégis túlfeszíti saját kereteit. A túlzsúfolt képek, az általá- nos dogmatizálás, a körülményes stílus teljesen megfelelnek az akkori homiletikai elvárásoknak, mára mégis nehezen olvasható és fogadható be az ilyen igehirdetés.

Az Imádságtan (Euchetika) címû könyv Csiky legkedvesebb tudományos tevé- kenységét jeleníti meg. Az imádságtant önálló tudománynak tartja, amivel azért is érdemes külön foglalkozni, mert az istentiszteletnek az egyetlen olyan eleme, amely soha nem maradhat el. A történelmi hagyományokat tiszteletben tartva részletesen felsorolja a 16. századtól kezdve megjelent imádságos könyveket, gyûj- te ményeket. Részletesen foglalkozik az Úri imádsággal, amelynél kérdéses, hogy hol hangozzon el az istentiszteleten. Csiky Schleiermacherrel ért egyet, hogy az Úri imádságnak minden imádság záradékául kell elhangoznia.¹⁹ Az imádság öt alkotóelemének a megszólítást, magasztalást, hálaadást, bûnbevallást és a kérést tartja. Az imádság értelmezése elárulja, hogy miért lehet ez a terület Csiky Lajos számára a legkedvesebb. Az imádságról azt írja, hogy az nem pusztán vallásos gyakorlat, amire mindig meghatározott idôt kell szánni, hanem olyan életelem, amely a keresztyén élet egészébe úgy van beleszôve, hogy azon egészen áthat, és a legmélyébe is lenyúlik.²⁰ Az imádság stílusáról szólva még ragyogó humorát is megcsillantja, amikor óv a kerülendô megfogalmazásoktól („elvette a lajtorjára kö nyöklô nagy Úrnak áldását”, „Szájam olyan, mint a megnyitott koporsó, mely- bôl bûneimnek büdös és dögleletes szaga származik”).²¹ Az imádságnak mint életelemnek alapvetô jelentôsége van Csiky Lajos egész életmûvében. Nagyon sok imádságos könyvet jelentetett meg²², még a kisgyermekeknek is írt imakönyvet.²³

17 I. m., 62.

18 Csiky Lajos: Lelkészavatási egyházi beszéd elô- és utóimádsággal, Debrecen, 1884, 6.

19 Csiky Lajos: Imádságtan (Euchetika), i. m., 94.

20 I. m., 8.

21 I. m., 146–147.

22 Hit, remény és szeretet könyve az élet kedvezô és kedvezôtlen napjaira. Imádsá- gok, elmélkedések a magyar protestáns nép számára, Budapest, ⁷1903, Köznapi imád- ságok, Debrecen, 1906, Vasárnapi és ünnepi imádságok, Debrecen, 1907, Kátémagyará- zati imádságok, Debrecen, 1908.

23 Imakönyvecske gyermekek számára, Debrecen, 1895.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Csiky Lajos 587 Imádságos kötetei nagyon népszerûek voltak, a Hit, remény és szeretet könyve néhány éven belül tizenkét kiadást ért meg. Csiky imádságainak különös han- gulatuk van. Ortodox, dogmatikus gondolkodásmódja háttérbe szorul imádsá- gaiban, megjelenik viszont a gyönyörködés és öröm érzése Isten világára vonat- koztatva. Csak kifejezetten a bûnbánati imádságok hordoznak szomorúságot, a legtöbb imádság örömteli, reménységteli és vágyakozó. A megfogalmazás sokszor dagályos, általánosító, mégis átsüt rajtuk a személyes hang. Nem csoda, hogy olyan népszerûek voltak.

Csiky Lajos, mint korának gyermeke tisztelte a teológiai hagyományokat, s azokat hûségesen dolgozta fel saját életmûvében. Tudományos pályája nem szi- getelte el a teológiai katedra keretei közé, hanem igyekezett minél többet megosz- tani tanítványaival és kortársaival. Szerteágazó tevékenysége, hatalmas irodalmi alkotóképessége, szervezôtehetsége és az egyszerû, vagy bebörtönzött emberek tisztelete megbecsült és elismert tudóssá teszi.

Válogatott írásai

Hit, remény és szeretet könyve az élet kedvezô és kedvezôtlen napjaira. Imádsá- gok és elmélkedések a magyar protestáns nép számára, Budapest, 1884.,

¹²1911.

Imádságtan (Euchetika). A protestáns lelkészi kar, de különösen a hittanhallga- tók használatára, Debrecen, 1886.

Egyházszertartástan (Liturgika). Az ev. ref. lelkészek, de fôként hittanhallgató tanítványai számára, Debrecen, 1892.

Egyházszertartástan. Gymnasiumi, tanítóképezdei s felsô leányiskolai növendé- kek használatára, Debrecen, 1897.

Az ev. ref. egyház alkotmányos szervezete (Tankönyv), Debrecen, 1897.

Az imádkozó nô. Imádságok és elmélkedések protestáns nôk számára, Budapest, 1900., ²1906., ³1913.

Kátémagyarázati imádságok. Magyarázat elôtt és magyarázat után mondandó imádságok a Heidelbergi Káté ötvenkét Urnapjára, Debrecen, 1903.

Imádságok és elmélkedések ev. Ref. vallású ifjak és leányok számára, Debrecen, 1905.

Imádságok és elmélkedések protestáns vallású foglyok számára, Vác, 1905.

Köznapi imádságok, Debrecen, 1906.

Vasárnapi és ünnepi imádságok, Debrecen, 1907.

Homilétika. Kéziratos jegyzet, Debrecen, 1907.

Lelkipásztorkodástan, Budapest, 1908.

Egyházszónoklattan, Nagybánya, 1914.

Fontosabb tanulmányok

A short account of the Hungarian reformed church, Edinburgh, 1877.

A skót szabad egyház ismertetése, Debrecen, 1877.

A három elsô századbeli keresztyének nyilvános istentisztelete. Debreceni akadé- mia évkönyve, Debrecen, 1882.

Egyházi beszéd Zwingli születésének négyszázados emlékére, Debrecen, 1884.

A rokonság és sógorság fokainak számítása, Budapest, 1889.

Istentiszteletünk reformjának kérdéséhez, ProtSz 1 (1889)/2, 80–96.

Belmissziói levelek, ProtSz 3 (1891)/2, 246–260., (1891)/4, 618–630., ProtSz 5 (1893)/1, 103–116., 5 (1893)/2, 270–284., ProtSz 19 (1907)/9, 589–599., (1907)/10, 651–658., ProtSz 20 (1908)/3, 175–182., (1908)/4, 232–241.

Képek a börtönügy történetébôl. Horvard Jánosnak, a börtönügy angol aposto- lának életrajzával, Budapest, 1892 (Magyar jogászegyleti értekezések, 8/8).

Fliedner Tivadar élete és mûködése, ProtSz 6 (1894)/7, 497–510., (1894)/8, 594–603.

Wichern J. H. a németországi belmisszió atyja, ProtSz 7 (1895)/9, 514–521., (1895)/10, 576–588.

A vasárnap megünneplésérôl, Budapest, 1895.

Állam és egyház viszonya, ProtSz 9 (1897)/1, 10–27., (1897)/2, 87–98., (1897)/3, 174–186., (1897)/4, 237–251., (1897)/5, 314–327.

Vallás és emberszeretet a fogházügy szolgálatában, Debrecen, 1899.

Családi nevelés. Jellemképzô oktatás beszélgetésekben és példákban, Budapest, 1900.

A rokonság és sógorság ágainak és ízeinek számítása, tekintettel a házassági jog- ról szóló 1894 XXXI. törvénycikk 11. és 17. §-aira, Budapest, 1901.

A protestantizmus és a nôk, Debrecen, 1903.

Az egységes liturgia kérdéséhez, Pozsony, 1905.

Énekeskönyvi tárgymutató, Debrecen, 1906., ²1909.

Lelkipásztorkodás, kapcsolatban a lelkipásztor belmissziói munkakörével, Deb- recen, 1907.

Istenért, hazáért, királyért, Debrecen, 1914.

Istenre bízom magamat, Debrecen, 1914.

A szeretet Istenének nevében, Debrecen, 1914.

Bibliamagyarázatok, prédikációk

Lelkészavatási egyházi beszéd elô- és utóimádsággal, Debrecen, 1884.

Prédikáció a kisperegi egyház fennállásának százéves ünnepén, Kispereg, 1886.

Pál apostolnak a Filippibeliekhez írt levele, Fôként Barnes „Notes ont he New Testament” müve alapján, Gyakorlati Bibliamagyarázatok 14 (1894)/január–

február, 3–64.

Szoros értelemben vett egyházi beszéd, gyakorlati bibliamagyarázat és homília.

Homiletikai tanulmány, Pozsony, 1906.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Csiky Lajos 589 Traktátusok

Diakonissa-ügy, Budapest, 1879. (Lenyomat az EPL 1878-ik évi 40 és 41-ik szá- mából.)

Traktátusok, vagyis a nép számára írt vallásos értekezések s az ezeket terjesztô társulatok története, Budapest, 1880.

Imakönyvecske gyermekek számára, Debrecen, 1895.

Fordítások

Haladás a theológiában,²⁴ DPL 3 (1883)/2, 17–18., (1883)/3, 28–29., (1883)/4, 39., (1883)/6, 58–60., (1883)/8, 83., (1883)/9, 95–96., (1883)/18, 204–205., (1883)/19, 215–216., (1883)/21, 230–231., (1883)/22, 243–245., (1883)/23, 255–257., (1883)/

25, 273–274., (1883)/27, 294., (1883)/28, 303–304., (1883)/29, 310–311., (1883)/31, 327–28., (1883)/32, 340–341., (1883)/34, 359–360., (1883)/35, 367–368., DPL 4 (1884)/3, 23., (1884)/4, 25–26., (1884)/6, 44–45., (1884)/8, 62., (1884)/11, 87–88., (1884)/14, 116–117., (1884)/16, 133., (1884)/17, 140–141., (1884)/18, 146–147., (1884)/19, 154–155.

Dr. Luthardt K. E.: A keresztyénség védelme. Apologetikai elôadások a keresz- tyénség alapigazságairól. Dr. Luthardt Kristóf Ernô, lipcsei hittanár 1864- ben tartott elôadásai, Budapest, 1888.

Dr. Luthardt K. E.: Elôadások a keresztyénség erkölcstanáról, Budapest, 1896.

24 Ez a kortárs skóciai teológiát bemutató sorozat annak igazolása, hogy Csiky Lajos és Bethlendi Endre egyaránt igen sokra értékelte Bruce és Hodge teológiáját. For- dítássorozatuk 1883 év elején kezdôdött és eredetileg Csiky Lajos jegyezte, Bethlendi a 10. közleménytôl vette át a munkát, majd az 1884/8 számtól a folytatás ismét Csikyé volt.

A Csiky által jegyzett részeket itt kurziválással külön kiemeltem (a szerk.).

H^orsai E^dE

Ferenczy Gyula

(1861–1931)

Életútja

Ferenczy Gyula 1861. február 5-én szüle- tett Aranyosmedgyesen,¹ és 1931. május 24-én halt meg Debrecenben. Édesapja Fe - renczy Károly aranyosmedgyesi lelkész, 1848-as honvéd, aki késôbb sokat mesélt fiának a szabadságharc „nehéz és dicsô küz­

delmeirôl”.² Elemi iskoláit Aranyos med gye - sen, középiskolai tanulmányait a szatmári református fôgimnáziumban, a teológiát a Debreceni Református Kollégiumban végezte 1882-ben.³ Közben tagja volt a Diák Tûzoltók Egyletének annak felbomlásáig,⁴ 1896-tól az egyetemmé válásig az Olvasó Egyesület felügyelô tanára,⁵ de a Magyar Irodalmi Önképzô Társulat jegy zôje, a Hittanszaki Önképzô Társulat fôjegyzôje is volt, és egy évig szerkesz- tette a hittanszaki Közlönyt is. Tanulmányai alatt érdeklôdése Lugossy József professzor hatására a keleti nyelvek felé fordult. Az 1882/83-as tanévben esküdt- felügyelô, gimnáziumi segédtanár és az Andaházi-Szilágyi Intézet nevelôje volt.

Utána két évig fôúri családoknál volt nevelô, elôször a gróf Vay, majd a gróf Vigyázó családnál. Bécsi, lipcsei és berlini tanulmányok után tért haza, és 1888- ban szamoskrassói lelkipásztor lett.⁶

1896–1914 között a Debreceni Református Kollégium Bölcsészeti Karán a történelem tanára, és egyben a Nagykönyvtár igazgatója. 1897-tôl segédszerkesz- tôje, 1905–1915-ig felelôs szerkesztôje a Debreceni Protestáns Lapnak. 1905/06-ban és 1911/12-ben akadémiai igazgatóként a Kollégium élén áll. Bölcsészdoktori 1 Zoványi Jenô 1977, 198. Csohány János: Ferenczy Gyula emlékezete, Confessio 5 (1981)/4, 101. Ezzel szemben születési helynek Méhtelek van megadva Ferenczy Miklós- nál. Lásd: Ferenczy Miklós: 125 évvel ezelôtt született dr. Ferenczy Gyula debreceni teo lógiai professzor és író, RE 38 (1986)/6, 128.

2 Ferenczy Miklós 1986, 128.

3 Csohány János 1981, 101.

4 Az 1877-ben megalakított városi Önkéntes Tûzoltó Egyesület fokozatosan kiszo- rította, így 1880-ban feloszlott, vagyonát a Hittanszaki és Jogász Segélyegylet örökölte.

Barcza Józsefné 1988, 701.

5 I. m., 711.

6 Csohány János 1981, 101.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Ferenczy Gyula 591 okle velet Kolozsvárott szerzett 1900-ban summa cum laude minôsítéssel.⁷ 1908- ban a bölcsészkar elsô dékánja lett.⁸ 1907–1920 között az Országos Református Lelkész Egyesület fôtitkára, és az egyesület lapjának, a Lelkészegyesületnek is szerkesztôje az 1909–1910-es években.⁹ Fôtitkárként ô kezdeményezte a lelkész- árvák árvaházának, az úgynevezett Kálvineumoknak a felállítását, amelyek közül az elsô meg is nyílt 1914-ben Hajdúböszörményben, egy fiúkálvineum, 1922- ben pedig Nyíregyházán a leánykálvineum, majd késôbb Budapesten a fôiskolai Kálvineum.¹⁰ 1914–1921-ig egyházkerületi tanácsbíró, rendes tagja a budapesti harmadik zsinatnak (1917–1922). 1914-tôl a Debreceni Egyetem Hittudományi Karának gyakorlati teológiai professzora 1921-es kényszernyugdíjazásáig.

1918 ôszén Ferenczy Gyula a Köztársasági Párt elnöke lett, majd a Függet- lenségi Pártba lépett be, aztán a Magyarországi Szocialista Párt tagja lett. 1919.

március 21-én kiáltották ki a Tanácsköztársaságot, 26-án Ferenczy a hittudo- mányi kar ülésén javasolja, hogy köszöntsék a Tanácsköztársaság elnökét, Garbai Sándort, és a közoktatásügyi népbiztost, dr. Kunfi Zsigmondot. A Népszava május 20-án megjelent cikkében ekképpen ír: „A Debreceni Református Hittudo­

mányi Kar üdvözlete a Tanácsköztársasághoz! Dr. Ferenczy Gyula indítványozza, hogy a Debreceni Tudomány Egyetem Hittanszéki Kara a Magyar Tanácsköztársaság elnö­

két, Garbai Sándort, úgyszintén a közoktatásügyi népbiztosát, dr. Kunfit, az elsô ülés alkalmából hódolattal köszöntse, a dolgok új rendjét, valamint a Názáreti által hirdetett, az emberiség által várt Istenországát üdvözölje és annak megvalósításán, megszilárdí­

tásán a maga készségét is felajánlja és nyilvánítsa, a Tanácsköztársaság vezetô férfiait mindenben támogatja. Karunk ezt az indítványt egyhangúlag lelkesedéssel fogadja és annak megvalósítására a Dékánt azzal bízza meg, hogy ezt az üdvözletét a helybeli Nép­

tanács vezetôinél is tolmácsolja. Debrecen, 1919. április 2. Lencz Géza sk. A Hittudo­

mányi Kar ei. Dékánja.”¹¹

A Tanácsköztársaság bukását követôen Ferenczy Gyulát 2000 koronára büntették, majd Horthy Miklós kormányzó az ítéletet nyugdíjazásra súlyosbí- totta. Ezt követôen tíz évig – haláláig – vallásoktató lelkészként dolgozott Deb- recenben.

Ferenczy az ellene indult fegyelmi eljárás során azzal védekezett, hogy fôleg a hittudományi kar sorsáért érzett aggódás miatt, mintegy mentési kísérletként javasolta a fent említett nyilatkozat megtételét. Egyet kell értenünk Czeglédy Sándorral, aki felhívja a figyelmet arra, hogy Ferenczyt ismerve, aki igen erôs közéleti tevékenységet folytatott egész életében, aki tagja volt a Magyarországi Szocialista Pártnak is, róla „igenis feltételezhetjük, hogy javaslatát ôszinte meg gyô­

7 DPL 20 (1900)/43, 638.

8 Csohány János 1988, 245.

9 Zoványi Jenô 1977, 290., 445.

10 Csohány János: Száz éve alakult a Református Lelkészegyesület, Gyôrky Szilvia (szerk.): Szeretetnaptár 2008, Deregnyô, 131.

11 Idézi Ferenczy Miklós 1986, 125.

zôdésbôl tette. A kar sorsáért való aggodalom ekkor még (március 26­án!) aligha ösztö­

nözhette volna ôt valamiféle »mentô akcióra«.”¹²

Egyszerûen úgy érezhette, hogy a „dolgok új rendjét” üdvözölni kell. Fe - renczy mint liberális teológus, mint a nemzetéért, egyházáért felelôsséget érzô ember, a Tanácsköztársaságban egy új, igazságosabb rendszer eljövetelét remélte.

A megfogalmazás sem annyira teológiai álláspontot tükröz, sokkal inkább a kor- ra és Ferenczy egyéb írásaira is jellemzô patetikus stílusból ered. Baltazár Dezsô püspök is táviratban üdvözölte a Tanácsköztársaságot, és annak vezetôjét, de míg ôt nem tudták elmozdítani a támadások ellenére sem hivatalából, addig Ferenczy egyedül lett felelôssé a kar által tett nyilatkozatért. Minden bizonnyal ez is magya- rázza Kiss Ferenc professzortársának rehabilitációval felérô nekrológját.

Tanári és tudományos tevékenysége

Ferenczy nem mint tudományos szakíró professzor, hanem mint átlag feletti módon lelkes és lelkesíteni tudó, széles látókörû tanáregyéniség maradt meg kol- légái és növendékei emlékezetében. Ha A czivilizáczió bölcsôjén és az 1925-ben megírt Kálvinista kis kátén kívül könyve nem is, de sok, az egyházi közélettel fog- lalkozó cikke, írása jelent meg elsôsorban az általa is szerkesztett Debreceni Pro­

testáns Lapban és más folyóiratokban.

Tanulmányai alatt Lugossy József volt rá nagy hatással, ennek gyümölcse a már említett 1900-ban megjelent A czivilizáczió bölcsôje¹³ címû könyve, melyet Lugossynak ajánl. A millenniumot követô években nagy sikert ért el mûvével,¹⁴ melyben a magyarok rokonainak az Egyiptomban, a Nílus völgyében élô sumero- kat és akkádokat tartotta: „A magam részérôl én azt is hiszem, hogy a tényekbôl még az is következik, hogy a szumirok nyelve a finn­ugor ággal s így a mi nyelvünkkel, sôt még tovább menve a dravida nyelvekkel is rokon; […]”¹⁵ – vonja le a következtetést.

Érdemes megvizsgálni a Kálvinista kis káté címû mûvét, mert az hûen tükrözi Ferenczy igen sok közéleti cikkében is megmutatkozó gondolkodásmódját, aktu- alizálási törekvéseit, amikor is nem fél teljesen szubjektíven használni és értel- mezni a Szentírást.¹⁶ Az elsô fejezetben egy rövid egyháztörténeti áttekintés után kiemeli a reformáció szerepét,¹⁷ majd felteszi a kérdést: hogyan lehet követni Krisz - tust? A válasz: úgy kell élni, mint ô élt. Követni kell a jót, az erényt, kerülni a rosszat, a bûnt. Így kell betölteni az Isten törvényét. A második fejezetben az Úri

12 Czeglédy Sándor 1988, 573.

13 Ferenczy Gyula: A czivilizáczió bölcsôje. A Nilus és az Eufrates mellékeinek leg- régibb történelme, Debreczen, 1900.

14 Varga Zsigmondra is nagy hatással volt, késôbb ô teljesíti ki ezt az irányzatot.

15 Ferenczy 1900, 62.

16 Jellemzôen lásd még: Az elsô és a mai pünkösd, DPL 35 (1915)/21, 323–324.

17 Egész életében küzdött az ultramontanizmus térnyerése ellen. Lásd pl.: „A nagy reform-javaslatok alapelvei” I–II., DPL 14 (1894)/7, 81–84, (1894)/8, 93–98.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Ferenczy Gyula 593 imádság magyarázatánál is kiütközik a rá oly jellemzô applikálás, mely élôvé, érthetôvé, a mindennapokban megélhetôvé teszi tanítását, de sokszor erôltetettre sikeredik. Az Atya név megszentelése a szülôk, a gazda, a mester stb. tiszteletét is jelenti, és az a baj az országgal, hogy ez nincs meg. Még inkább megnyilvánul a harmadik fejezetben elemzett Apostoli Hitvallás magyarázatánál. Jézusban hinni azt jelenti, hinni Magyarország feltámadásában, azt igaznak tartani, hozzá ragasz- kodni és aszerint élni. De miért nincs nekünk nagy emberünk, aki minket is meg - szabadítana? „Mert a magyar emberek nem becsülték meg a nôt, és a magyar gyermekek nem tisztelik eléggé az édesanyjukat. Hogyan nôtt és nevelkedett fel Jézus? Szeretô mun­

kás családi körben, istenfélelemben nevelték, 12­ik évében konfirmálták, csodaszép okos gyermekké nevelték és apja mesterségében tanították.”¹⁸

De ugyanígy a negyedik fejezetben a tízparancsolat kapcsán is szinte csak érintôlegesen jelenik meg a bibliai háttér, tanítás, sokkal inkább megjelenik az éppen aktuális társadalmi, erkölcsi probléma.¹⁹ A negyedik parancsolatnál pél- dául kiszámolja, hogy egy felesleges (fôleg katolikus) ünnepnap mekkora kiesés az államnak. Legmesszebb talán a hetedik parancsolat kapcsán megy, ahol a pa - ráz naság mint erkölcstelenség természetes következményének tartja, hogy aki erre az útra lép, az a harmadik-negyedik generációban kihal. Ilyen szerinte a fran cia és a román nép. De ha az ott élô 500 ezer székely erkölcsös marad, száz év múlva ôk lesznek többségben. Ez a ma már meglepô és nem vállalható gondolko- dásmód nem volt egyedi a Trianon-sokk után. Az ötödik fejezetben pedig a fon- tosabb zsoltárok, dicséretek válogatása található, kiegészítve a Himnusszal és a Szózattal.

Ferenczy, mint a kálvinizmus talaján álló kultúrprotestáns teológus, sokat küzdött az ortodoxia és az ébredés embereivel is, de leginkább az ultramontaniz- mus ellen, ami számára egy volt küzdeni nemzete és egyháza felemelkedéséért.

Ars poeticája is lehetne a reformjavaslatok alapelveiben megfogalmazott felhí- vása: „Midôn az ultramontán klérus kezet fogva a muszkavezetô fôurakkal, az elámított s fanatizált tömeggel, […] emberi szabadság, s a magyar haza ellen indít keresztes hábo­

rút, magyar ember, magyar református ember nem maradhat meg többé a tétlen szemlélô fél kényelmes álláspontján. […] A felvilágosodott szellemû és más vallású hazafiakkal együvé állva, ott küzd a törvényhatóságok termeiben, buzgón rendezi a tüntetô nép gyû­

léseket s mindenütt felemeli szavát a szent ügy érdekében. Magyarságát, rendületlen ha ­ za fiságát, szabadelvû gondolkozását érvényesíti a nagy küzdelemben és vezér nélkül, kiadott jelszó nélkül, mint egy ember áll talpra mindenütt.”²⁰

18 Ferenczy Gyula: Kálvinista kis káté, Debrecen, 1925, 30–31.

19 A harmadik parancsolat kapcsán a káromkodásról elmélkedve nem tartja helyes- nek a korabeli áthidaló javaslatokat, hogy ártatlan szavakkal ripakodjanak rá a gyer- mekre, mint például „Általános Biztosító!”, vagy „Bútorraktár!”, „Láncos, lobogós, ropogós mil liomadta!”, „Három mázsa ördögmáj, két akó sárkányköröm teringette!” Ez sem helyes, mert nincs állandó hatása, a gyerek pedig a durva kifejezés létjogosultságához hozzászokik.

20 A nagy reform-javaslatok alapelvei I., DPL 14 (1894)/7, 82.

Ferenczy kiváló elôadó volt, a diákok szívesen látogatták elôadásait, rend- kívüli népszerûségét az is táplálta, hogy diákjaihoz is azzal a törôdéssel fordult, mint egyháza és nemzete felé. Ady Endre és Móricz Zsigmond is lelkesedtek böl- csészeti elôadásaiért.²¹ Sôt! Volt diákjai visszaemlékezései szerint pontosan tôle kaptak indíttatást és biztatást a belmisszió munkájához. Kiss Ferenc találóan írja nekrológjában: „Talentumait az egyházi és iskolai közélet, az egyházi sajtó, a nemzeti eszmény hû szolgálatában osztogatta szét és szellemi örökségét nem annyira a könyvek élettelen táblái, mint tanítványainak, barátainak, hallgatóinak boldogan fölérzô szíve menti át teremtô erôként az utókorra is.”

Válogatott írásai

A református tanítók és a zsinat, DPL 10 (1890)/36, 219–220.

Felelet tizenhárom lelkésznek, DPL 10 (1890)/44, 404–405.

Javaslat a belhivatalnoki fizetések egyöntetû rendezésérôl és az ev. ref. egyházak anyagi megszervezésérôl, Debrecen, 1893.

A nagy reform-javaslatok alapelvei I–II., DPL 14 (1894)/7, 81–84, (1894)/8, 93–98.

Az evangelizációról I–IV., DPL 17 (1897)/13, 157–159., (1897)/14, 169–173, (1897)/

16, 194–197., (1897)/17, 209–212.

Szumer és Akkád, Debrecen, 1897.

A czivilizáció bölcsôje, Debrecen, 1900.

A városi nagy egyházak sorsa I–VI., DPL 21 (1901)/3, 31–32., (1901)/4, 47–48., (1901)/5, 62–64., (1901)/6, 81–84., (1901)/7, 97–100., (1901)/8, 112–115.

A katholikus autonómia, DPL 28 (1908)/46, 722–724., (1908)/48, 754–755.

Kálvinista kis káté, Debrecen, 1925.

21 Ferenczy Miklós 1986, 128., Csohány János 1981, 102., Czeglédy Sándor 1988, 591., Csohány János 1988, 242., Varga József: Ady Endre, Budapest, 1966, 42., Vezér Erzsébet:

Ady Endre, Budapest, 1977.

Gyakorlati Teológiai Tanszék/Csikesz Sándor 595

F^EkEtE k^ároly

Csikesz Sándor

(1886–1940)

Életútja

Csikesz Sándor a debreceni Tisza István Ma gyar Királyi Tudományegyetem Hittu- dományi Karának egyik legnagyobb kon- cepciójú és legtevékenyebb alakja volt a XX. század elsô felében. Drávafokon szüle- tett 1886. január 8-án. Apja, id. Csikesz Sán - dor a falu református tanítója volt, anyja Csath Emília.

Középiskolai tanulmányait Siklóson kezdte és Kecskeméten folytatta. Kecske- méti gimnáziumi évei alatt nyílt ki tudomá nyos érdeklôdése. Több nyertes pálya- díjjal,¹ emlékbeszéddel² hívta fel magára tanárai figyelmét. Aktív tagja volt az önképzôkörnek, amelynek elnökévé is megválasztották.³ Érettségi vizsgáját 1904. június 22-én tette le a Kecskeméti Református Fôgimnáziumban.⁴

A kecskeméti Jogakadémiára iratkozott be 1904-ben, de hamar átjelentke - zett a Budapesti Református Teológiára. Tanpályája egésze alatt kiváló diák volt.

Különösen vonzódott a bibliai nyelvekhez, de szinte minden teológiai szakterü- leten írt dolgozatokat, pályatételeket.⁵ Aktívan vezette a teológia önképzôkörét.

1 „Párhuzam a drámai és epikai jellem között”, a Kecskeméti Református Fôgim- názium Értesítôje 1901/02, 86–87., „Adassék elô Erdély különválásának története és tör- ténelmi jelentôsége”, a Kecskeméti Református Jogakadémia Évkönyve. Kecskemét, 1902/

03, 61–62., „Az ötvenes évek hazafias allegóriái”, a Kecskeméti Református Fôgimnázium Értesítôje, Kecskemét, 1903/04. 92–94.

2 „A protestantizmus, mint a magyar nemzeti törekvések támogatója”, a Kecske- méti Református Fôgimnázium Értesítôje. Kecskemét, 1902–1903, 55.

3 A Kecskeméti Református Fôgimnázium Értesítôje, Kecskemét 1902/03. 54., 56.

„A szépbôl eredô érzelem” címû esztétikai értekezését megörökítették az önképzôkör ér - dem könyvében is. A Kecskeméti Református Fôgimnázium Értesítôje. Kecskemét, 1903–

04, 91.

4 Csikesz Sándor önéletrajza, 1922. október 31., TtREK R 4121. (továbbiakban: Csi- kesz Sándor 1922), 1.

5 Csikesz Sándor: Joáb, bibliai jellemkép, [é. n.] TtREL I.26.1., „Jézus születé sének története, Lukács evangéliuma alapján exegetálva s összevetve a Máténál és az apokrifus evangéliumoknál található tudósításokkal”, „A baptisták hitvallásának és szervezetének evangéliumi bírálata”. Dunamelléki Ev. Ref. Egyházkerület Teol. Akadémiájának érte sí- tôje, Budapest, 1907/08, 21.