Vajnstejn, A.L.: A Szovjetunió nemzeti jövedelmének és a nemzeti jövedelem fő komponenseinek dinamikája

(1)

1046

STATISZTIKAI IRODADMI nemo

lőzve a Véletlen hatásának számszerűsí—

tésére szolgáló sztochasztikus változók

teltüntetését, Viszont figyelembe véve az egyen változók felsorolásánál zárójelbe

tett jelöléseket)

a, : a NtPH-b y,

Y: : Ct'HGrFIttI/NEt—Mt) Yt

Xi:—

Pt

dl), " P,

logX, : dl—floth

Az utóbbi egyenletből az f paraméter a következő összefüggés alapján határoz- ható meg:

Pt Di.

Az f pamméter értékét behelyettesítve az utolsó egyenletbe, a d paraméter ér- téke is meghatározható.

Ahhoz, hogy az öt célváltozó kizárólag az eszközváltozók függvényében legyen kifejezhető, az egyenletnendszert redukált alakra kellene hozni, ezt azonban a ter-

melési egyenletben érvényesülő nem li—

neáris hatás akadályozza. Ennek a nehéz—

ségnek az áthidalására a szerzők —— a

már említett OEEC—modellel analóg mó—

don' -—- parciális differenciálszámíta's út—

ján jutnak el az endogén változóíknak az exogén változókma vonatkoztatott szimul—

tán elasztícitásai meghatározásához. Ezek a számítások a ceteris paribus elve mel-

lett történtek, tehárt annak feltételezésé—

vel, hogy valamely eszközváltozó érté—- kenek változásakor a többi exogén és endogén változó értéke állandó marad.

A számított elaszticitásoksalt táblázata - ba foglalták. A szerzők megállapítása szerint a becsült eredmények kielégítők,

azonban a modell hiányos specifikációja következtében (például a termelési egyen—

letben az állórtőtketényező nem szerepel, magyarázó változókérnt), valamint a mo—

dell, statikus voltára tekintettel gazda-*

ságpolitikai celu következtetések levoná—

sára ebben a formában csak fenntartás—- sal alkalmazható.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

VAJNSTEJN. A. L.:

A szowE'rumó NEMZET! JÖVEDELMÉNEK És A NEMZETI JÖVEDELEM

Fö KOMPONENSEINEK DINAMIKÁJA

(Dinamika narodnogo dohoda szszszni ego, osznovnün komponentov.) —— Ékonomtka i Matematicseszkíe Metodü. 1967. i. sz. 15-—

28. p.

A tanulmány a Szovjetunió nemzeti jövedelmének, ezen belül a fogyasztási és felhalmozási alapnak az 1950—1964.

évek közötti alakulását vim-gálja. A di—

namikai elemzést folyó áras adatok alap—

ján végzi, mivel a változatlan áras szá—

mítások a növekedést túlbecsülik. Afolyó áras adatok szerint a nemzeti jövedelem növekedése 1950—1964 között 2,45-szörös, a. változatlan áras számítás szerint 3,39—

szoms. Ezzel 28,3 százalékos árcsökkenés állna összhangban, amit azonban az ugyanezen időszakra közzétett árindexek

nem igazolnak.

A vizsgált mutatószámok dinamikáját lineáris, másodfokú és exponenciális ana—

litkus trendekkel egyenlíti ki. A nem-

zeti jövedelemre egy másodfokú parabola mutatkozik a legzrnegfelelőbbnek, mely szerint a növekedés évente átlagosan 0,51 milliárd rubellel változik, az évi növe—- kedési ütem 6,57 százalék.

A fogyasztási alap dinamikája másod—

fokú pambolával többé—kevésbé jól kö-

zelíthető, a felhalmozási alap ingadozásai

azonban annyira erősek, hogy semmiféle analitikus trend nem ad megbízható ki—

egyenlítést. A fogyasztási alap és a fel- halmozási alap nemzeti jövedelemhez vi—

szonyított arányának időbeli alakulását

azonban már meglehetősen jól lehet

egyenesekkel jellemezni. A vizsgált 15

év alatt a fogyasztás aránya 3 év ki—

vételével (1954, 1957 és 1963) állandóan

csökkent, az évi átlagos csökkenés 0,216 pont, 15 évre több, mint 3 pont és ter—-

mészetesen ugyanilyen mértékű a fel—

hahnozási alap arányának növekedése.

Megemlítendő, hogy utóbbin belül je—

lentős súlyt képvisel a forgóalapok és tartalékok növekedése, arányuk 1959—ben 36, 1964-ben 41,2 százalék volt.

A képet még élesebbé teszi annak az ismert ténynek a figyelembevétele, hogy a Szovjetunió árrendszerében a felhel—

mozási alap zömét kitevő termelőeszkö—

zök árszínvonala jóval alacsonyabb a fo—

gyasztási cikkekénél. Ezért a felhalmozási

alap aránya a nemzeti jövedelemben

alá, .a fogyasztási , alap aránya túl van

becsülve. Számítások szerint értékaráb

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1047

nyos árakon a felhalmozási alap aránya kb. 10 ponttal magasabbnak mutat—

koma.

Végezetül a tanulmány megvizsgálja a fogyasztás, illetve a felhalmozás ará-

nyának és az ipari munkatermelékeny—

ség változásának kapcsolatát. Az ipari munka tenmelékenységének évi növeke—

dési üteme átlagosan O,433 ponttal csök—

kent. A fogyasztási alapnak a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya és az ipari mumk'atermelékenység között szoros kapcsolat van, különösen akkor, ha ezeket féléves ,,lag"—gel rendeljük egv—

máshoz. Utóbbi esetben a korrelációs együttható r—_-0,733. A fogyasztási alap arányának csökkenése az ipari munka—

termelékenység növekedési ütemének je—

lentős csökkenésével jár együtt. Elvileg

a felhalmozás arányának növekedése a munkatemnelákenység növekedési ütemé—

nek emelkedését eredményezi, a tényle-

ges dinamika elemzése azonban azt mu—

tatja, hogy e törvényszerűség csak bi—

zonyos határolcig érvényes, amelyen túl már ellentétes összefüggés kezd hatni a népgazdaságban: a felhalmozási alap ará—

nyának túlzott növelése a munkate—rme—

lékemység növekedési ütemének lassulá—

sát eredményezi. Az elemzés azt is mu—

tatja, hogy a felhalmozási alap aránya

a Szovjetunióban már elérte a felső ha- tárt és a túlzott felhalmozás bizonyos jelei mutatkoznak. Míg 1929—ben 1 szá—

zalék felhalmozási arányra O,674 százalék

munxkatennele'kenységi ütemnövekedés

esett, 1951—ben csak (),42 százalék 1964—

wben pedig O,16 százalék. Szerző végkövet- keztetése, hogy a felhalmozási alap arrá—

nyának nem szabad tovább növekednie.

(Ism.: Szilágyi György)

DEMOGRÁFIA

KEYFITZ, N. — MURPHY, E. M.:

ÖSSZEHASONLI'TÓ DEMOGRÁFIA! SZÁMITÁSOK 69 KIVÁLASZTOTT ORSZÁG És TERULET

HIVATALOS ADATAI ALAPJÁN

(Comparative demographic computations.

Based on official (unadjusted) data for 69 se- lected countries and regions.) Chicago. 1964.

Population Research and Training Center.

Univ. of Chicago. 198 p.

A chicagói egyetem Népességtudományi Kutató Intézete egy IBM 7094 elektro-

nikus számológépet alkal—mazott külön—

féle demográfiai számítások elvégzésére.

A számológép FORTRAN program nyelvén viszonylag kevés alapadatból, jelentős mennyiségű számítást, illetve demográfiai analízist végzett el. Neveze—

tesen egy—egy országgal kapcsolatosan a következő alapadatokat hordták fel lyuk- kártyára:

, a népesség számát,

a népesség kor és nemek szerinti számát;

ötéves korcsoportonként,

a születések számát az anya kora, valamint a házasságok számát, nem és kor szerint,

A számítások során az ENSZ 1962. évi Demográfiai Évkönyve—ből választották ki azon országok, illetve területek adatait,

amelyek bizonyos minőségi követelmé—

nyeknek megfelel-tek és biztosították a születések és halálozások széles skálájú ele-másét. Igy a feldolgozás 33 országra,

valamint az Egyesült Államok és Ka—

nada különféle területeire terjedt ki. A

feldolgozott ország,-ok között szerepel Ma- gyarország is.

A Ford alapítvány támogatásával vég—

rehajtott program eredményeiből a kötet csak egyes részleteket, illetve végeredmé—

nyeket közöl. A bevezetésből és a mel—

lékletekből azonban kitűnik a munka egész tartalma és volumene. Az elvég—

zett számítások egy része 'a szokásos, kézzel is elvégezhető műveletekre ter—

jedt aki, és módszertani újításokat sem tartalmazott. A számológép előnye nagy- tömegű adatok egységes és gyors feldolgo—

zásában jelentkezett. Ez elsősorban az or—

szágonként elkészített, nemenkénti rövi-

dített halandósági táblákra vonatkozik,

valamint a női halandósági tábla (ki—

egyenlítésére. továbbá a nettó és bruttó reprodukciós arányszámok kiszámítására.

Kiemelendő. hogy ezeket a számításokat kiegészítették a továbbélési rend elosz- lásának jellemzésére az első 6 momen- tum és kumuláns kidolgozásával.

A kötetben közölt további számítások az alkotó elem módszer szerint határoz—

ták meg a női népesség jövendő számát

150 évre. ötéves ciklusonként. A táb-