II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei

(1)

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Budapest,

2007. november 8., csütörtök

150. szám

Ára: 966,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK ^Oldal

293/2007. (XI. 8.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között az állampolgáraik utazásának feltételei- rõl szóló, Budapesten, 2003. október 21. napján aláírt Megállapo- dás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapo-

dás kihirdetésérõl . . . . 10481

294/2007. (XI. 8.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az állampolgárok utazásának feltételeirõl szóló, Kijevben, 2003. október 9. napján aláírt Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás kihirdetésérõl . . . . 10482

130/2007. (XI. 8.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építés- sel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról . . . . 10483

131/2007. (XI. 8.) FVM r. A 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelet módosításáról . . . . 10484

132/2007. (XI. 8.) FVM r. A vágóállatok vágás utáni minõsítésérõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosításáról . . . . 10496

98/2007. (XI. 8.) OGY h. Az állami intézményeknek és szervezeteknek az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány” mûködésével kapcsolatos korrupció- gyanús ügyekben való részvételének körülményeit és az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány” mûködésének nemzetbiz- tonsági kockázatait vizsgáló bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról . . . . 10500

99/2007. (XI. 8.) OGY h. Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról . . . . 10500

78/2007. (XI. 8.) AB v. Az Alkotmánybíróság végzése . . . . 10500

A tartalomjegyzék a 10480. oldalon folytatódik.

(2)

10480 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/150. szám

TARTALOMJEGYZÉK ^Oldal

32/2007. (XI. 8.) KüM h. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormá- nya között az V/B. összeurópai közlekedési folyosó Letenye és Gorièan közötti autópálya határhídjának a Mura folyón történõ építésérõl szóló, Budapesten, 2004. december 16-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 208/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 3. §-a hatálybalépésérõl . . . . 10518

A Fõvárosi és Pest Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának hirdetménye . . . . 10519

(3)

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei

A Kormány

293/2007. (XI. 8.) Korm.

rendelete

a Magyar Köztársaság Kormánya,

valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között az állampolgáraik utazásának feltételeirõl szóló, Budapesten, 2003. október 21. napján aláírt

Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás

kihirdetésérõl

1. §

A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között az állampolgáraik utazásának fel- tételeirõl szóló, Budapesten, 2003. október 21. napján alá- írt Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére.

2. §

A Kormány a jegyzékváltás útján létrejött Megállapo- dást e rendelettel kihirdeti.

3. §

A jegyzékváltás magyar nyelvû szövege a következõ:

„A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tisztele- tét fejezi ki Szerbia és Montenegró budapesti Nagykövet- ségének, és – hivatkozással a Magyar Köztársaság Kormá- nya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa kö- zött az állampolgáraik utazásának feltételeirõl szóló, Bu- dapesten, 2003. október 21. napján aláírt Megállapodásra (a továbbiakban: Megállapodás) – van szerencséje a Nagy- követséget a következõkrõl tájékoztatni:

A Magyar Köztársaság Kormányának döntése alapján Magyarország azok hatálybalépése napjától kezdõdõen alkalmazni fogja a bizonyos dokumentumoknak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlo- vákia által a területükön történõ átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékûként való egyoldalú elis- merésén alapuló, a személyek külsõ határokon történõ el-

lenõrzése egyszerûsített rendszerének bevezetésérõl szóló EK határozatot, valamint a Svájc és Liechtenstein által kiadott bizonyos tartózkodási engedélyek tagállamok által, a területükön történõ átutazás céljából történõ egyoldalú el- ismerésén alapuló, a személyek külsõ határokon történõ ellenõrzése egyszerûsített rendszerének bevezetésérõl szóló EK határozatot. A közösségi határozatok alapján a Magyar Köztársaság vízummentes átutazást biztosít azon egyébként vízumkötelezett harmadik országbeli állampol- gároknak, akik rendelkeznek a schengeni vívmányokat teljes körûen alkalmazó uniós tagállamok által kiadott, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 10. és 11. cikkében meghatározott, egységes schengeni vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási enge- déllyel, illetve Svájc vagy Liechtenstein által kiadott tar- tózkodási engedéllyel, továbbá más új tagállam által kiadott hasonló dokumentummal. A szerb és montenegrói állampolgárok vonatkozásában ez a kétoldalú Megállapo- dásban foglalt kedvezmények bõvítését jelenti.

A fentiek érdekében a Magyar Köztársaság Külügymi- nisztériuma javasolja a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között az állampolgáraik utazásának feltételeirõl szóló, Budapes- ten, 2003. október 21. napján aláírt Megállapodás módosí- tását az alábbiak szerint:

»8. cikk: (1) Vízum nélkül utazhatnak át a Magyar Köz- társaság területén Szerbia és Montenegró azon állampol- gárai, akik rendelkeznek a jelen Megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt érvényes úti okmánnyal, és

a) a közös határokon történõ ellenõrzés fokozatos meg- szüntetésérõl szóló, Schengenben, 1985. június 14-én kelt Egyezményben (a továbbiakban: Schengeni Egyezmény) részes állam által kiadott – a repülõtéri tranzitvízum kivé- telével – vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel;

b) a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által kiadott rövid idejû tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel;

c) Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia és Málta ál- tal kiadott – a repülõtéri tranzitvízum kivételével – átutazó vízummal, rövid idejû tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, illetve tar- tózkodási engedéllyel;

d) Svájc vagy Liechtenstein által kiállított tartózkodási engedéllyel.

(2) A fenti esetekben az átutazás idõtartama az öt napot nem haladhatja meg.

Az (1) bekezdésben említett dokumentumok érvé- nyességi idejének ki kell terjednie az átutazás teljes idõ- tartamára.

(3) A Szerzõdõ Felek államainak azon állampolgárai, akik érvényes hazatérõ úti okmánnyal rendelkeznek, a má- sik Szerzõdõ Fél államának területén vízum nélkül utazhatnak át. Az átutazás idõtartama a belépéstõl számított 3 (három) napot vehet igénybe.

2007/150. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10481

(4)

(4) A jelen cikk (1) bekezdése a Magyar Köztársaság- nak a Schengeni Egyezményhez történõ csatlakozása nap- jával akként módosul, hogy az (1) bekezdésa)pontjában meghatározott érvényes vízum, illetve érvényes tartózko- dási vagy letelepedési engedély, amennyiben érvényessé- gének idõtartama a három hónapot meghaladja, a Magyar Köztársaság területére történõ beutazásra és az elsõ beuta- zás idõpontjától számított 6 (hat) hónapon belül összesen, legfeljebb 90 (kilencven) nap idõtartamú tartózkodásra vagy átutazásra jogosít, amennyiben azt a Schengeni Egyezmény elõírásai alapján adták ki.«

A fenti módosítás nem érinti a 395–23/Adm/

KÜM/2004. számú, a Megállapodás alkalmazásáról szóló kiigazító jegyzékben foglalt könnyítéseket.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tisztelet- tel kéri a Szerb és Montenegrói Felet, hogy a jelen szóbeli jegyzék kézhezvételét és az abban foglaltak tudomásulvé- telét igazolja vissza.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tisztelet- tel várja a Szerb és Montenegrói fél válaszát, és ezúttal is megragadja az alkalmat, hogy kifejezze õszinte nagyrabe- csülését Szerbia és Montenegró budapesti Nagykövetsé- gének.”

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések- rõl a külügyminiszter gondoskodik.

Gyurcsány Ferencs. k.,

miniszterelnök

A Kormány

294/2007. (XI. 8.) Korm.

rendelete

a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az állampolgárok utazásának feltételeirõl szóló,

Kijevben, 2003. október 9. napján aláírt Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás

kihirdetésérõl

1. §

A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az állampolgárok utazásának feltételeirõl szóló,

Kijevben, 2003. október 9. napján aláírt Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megálla- podás kötelezõ hatályának elismerésére.

2. §

A Kormány a jegyzékváltás útján létrejött Megállapo- dást e rendelettel kihirdeti.

3. §

A jegyzékváltás magyar nyelvû szövege a következõ:

„A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tiszte- letét fejezi ki Ukrajna budapesti Nagykövetségének, és – hivatkozással a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az állampolgárok utazásának feltételeirõl szóló, Kijevben, 2003. október 9. napján aláírt Megállapodásra – van szerencséje a Nagykövetséget a következõkrõl tájékoztatni:

A Magyar Köztársaság Kormányának döntése alapján Magyarország azok hatálybalépése napjától kezdõdõen alkalmazni fogja a bizonyos dokumentumoknak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlo- vákia által a területükön történõ átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékûként való egyoldalú elis- merésén alapuló, a személyek külsõ határokon történõ el- lenõrzése egyszerûsített rendszerének bevezetésérõl szóló EK határozatot, valamint a Svájc és Liechtenstein által kiadott bizonyos tartózkodási engedélyek tagállamok által, a területükön történõ átutazás céljából történõ egyoldalú el- ismerésén alapuló, a személyek külsõ határokon történõ ellenõrzése egyszerûsített rendszerének bevezetésérõl szóló EK határozatot. A közösségi határozatok alapján a Magyar Köztársaság vízummentes átutazást biztosít azon egyébként vízumkötelezett harmadik országbeli állampol- gároknak, akik rendelkeznek a schengeni vívmányokat teljes körûen alkalmazó uniós tagállamok által kiadott, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 10. és 11. cikkében meghatározott egységes schengeni vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási enge- déllyel, illetve Svájc vagy Liechtenstein által kiadott tar- tózkodási engedéllyel, továbbá más új tagállam által kiadott hasonló dokumentummal. Az ukrán állampolgárok vonatkozásában ez a kétoldalú Megállapodásban foglalt kedvezmények bõvítését jelenti.

A fentiek érdekében a Magyar Köztársaság Külügymi- nisztériuma javasolja a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az állampolgárok uta- zásának feltételeirõl szóló, Kijevben, 2003. október 9. napján aláírt Megállapodás módosítását az alábbiak szerint:

(5)

»8. cikk: (1) Vízum nélkül utazhatnak át a Magyar Köz- társaság területén Ukrajna azon állampolgárai, akik rendelkeznek a jelen Megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt érvényes úti okmánnyal, és

a) a közös határokon történõ ellenõrzés fokozatos meg- szüntetésérõl szóló, Schengenben, 1985. június 14-én kelt Egyezményben (a továbbiakban: Schengeni Egyezmény) részes állam által kiadott a schengeni vívmányokat teljes körûen alkalmazó állam által kiadott – a repülõtéri tranzit- vízum kivételével – vízummal, illetve tartózkodási enge- déllyel;

b) a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által kiadott rövid idejû tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel;

c) Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia és Málta ál- tal kiadott – a repülõtéri tranzitvízum kivételével – átutazó vízummal, rövid idejû tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, illetve tar- tózkodási engedéllyel;

d) Svájc vagy Liechtenstein által kiállított tartózkodási engedéllyel.

(2) A fenti esetekben az átutazás idõtartama az öt napot nem haladhatja meg.

Az (1) bekezdésben említett dokumentumok érvényes- ségi idejének ki kell terjednie az átutazás idõtartamára.

(3) A Szerzõdõ Felek államainak azon állampolgárai, akik az állampolgárságuk szerinti államba való hazatéré- sükhöz szükséges, a jelen Megállapodás 1. számú mellék- letének 1.g), illetve 2.h)pontjában meghatározott, érvé- nyes hazatérési igazolvánnyal rendelkeznek, a másik Szer- zõdõ Fél államának területén vízum nélkül utazhatnak át.

Az átutazás idõtartama a belépéstõl számított 3 (három) napot vehet igénybe.

(4) A jelen cikk (1) bekezdése a Magyar Köztársaság- nak a Schengeni Egyezményhez történõ csatlakozása nap- jával akként módosul, hogy az (1) bekezdésa)pontjában meghatározott érvényes vízum, illetve érvényes tartózko- dási vagy letelepedési engedély, amennyiben idõtartama a három hónapot meghaladja, a Magyar Köztársaság terüle- tére történõ beutazásra és az elsõ beutazás idõpontjától számított 6 (hat) hónapon belül összesen, legfeljebb 90 (kilencven) nap idõtartamú tartózkodásra vagy átuta- zásra jogosít, amennyiben azt a Schengeni Egyezmény elõírásai alapján adták ki.«

A fenti módosítás nem érinti a 395–23/Adm/

KÜM/2004. számú, a Megállapodás alkalmazásáról szóló kiigazító jegyzékben foglalt könnyítéseket.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tisztelet- tel kéri az Ukrán Felet, hogy a jelen szóbeli jegyzék kéz- hezvételét és az abban foglaltak tudomásulvételét igazolja vissza.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tisztelet- tel várja az Ukrán fél válaszát, és ezúttal is megragadja az alkalmat, hogy kifejezze õszinte nagyrabecsülését Ukrajna budapesti Nagykövetségének.”

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések- rõl a külügyminiszter gondoskodik.

Gyurcsány Ferencs. k.,

miniszterelnök

A Kormány tagjainak rendeletei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

130/2007. (XI. 8.) FVM rendelete

az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások

részletes feltételeirõl szóló

26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halá- szati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdéséneka)pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ánaka)pontjában meghatározott feladatkörömben el- járva a következõket rendelem el:

1. §

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezé- sek beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes felté- teleirõl szóló 26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 10. §-ának a)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A kifizetési kérelmet]

„a)a 2007. évben október 1.–november 12.,”

[között lehet benyújtani.]

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti.

Gráf Józsefs. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

(6)

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

131/2007. (XI. 8.) FVM rendelete

a 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló

85/2006. (XII. 20.) FVM rendelet módosításáról

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint ha- lászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcso- lódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. tör- vény 81. § (3) bekezdésa)pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm.

rendelet 1. §a)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

1. §

A 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Intézményfenntartó társulás esetében a gesztor, valamint a tagönkormányzatok közös jóváhagyási kérelmét kizárólag a társulási megállapodás szerinti gesztor önkor- mányzat nyújthatja be. A települési önkormányzatok több- célú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján alakított többcélú kistérségi társulás esetében a jó- váhagyási kérelmet a társulás székhelye szerinti önkor- mányzat nyújthatja be.”

2. §

Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:

„(2) Intézményfenntartó társulás esetében a gesztor, valamint a tagönkormányzatok közös támogatási kérelmét kizárólag a társulási megállapodás szerinti gesztor önkor- mányzat nyújthatja be. A települési önkormányzatok több- célú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján alakított többcélú kistérségi társulás esetében a tá-

mogatási kérelmet a társulás székhelye szerinti önkor- mányzat nyújthatja be.”

3. §

(1) Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A közösségi támogatás forintban meghatározott ér- tékének kiszámításakor az euróval kapcsolatos agromone- táris rendszernek a mezõgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1913/2006/EK bizottsági rendelet 5. cikk (4) bekezdésé- nek megfelelõen az adott támogatási idõszakban annak az idõszaknak a kezdõ napján érvényes, az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett forint/euró középárfolya- mot kell alapul venni, amelyre a támogatási kérelem vo- natkozik.”

„(4) A megyei önkormányzatok, országos kisebbségi önkormányzatok, gesztor települési önkormányzatok, ala- pítványok, illetve egyházak fenntartásában mûködõ isko- lák esetében a jelen rendelet 4–7. számú mellékletei szerinti besorolás alapja a közoktatási intézmény székhelye.

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulá- sáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján alakított több- célú kistérségi társulás fenntartásában mûködõ iskolák esetében a jelen rendelet 4–7. számú mellékletei szerinti besorolás alapja a közoktatási intézmény székhelye.”

4. §

Az R. 1. és 3. számú mellékletének helyébe e rendelet 1.és2. számú mellékletelép.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

(7)

1. számú melléklet a 131/2007. (XI. 8.) FVM rendelethez [1. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez]

(8)

(9)

(10)

2. számú melléklet a 131/2007. (XI. 8.) FVM rendelethez [3. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez]

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

(17)

(18)

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

132/2007. (XI. 8.) FVM rendelete

a vágóállatok vágás utáni minõsítésérõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosításáról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. tör- vény 32. §-a (1) bekezdésénekc)pontjában kapott fel- hatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesz- tési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006.

(VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ánaka)pontjában megha- tározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

1. §

A vágóállatok vágás utáni minõsítésérõl szóló 75/2003.

(VII. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„2. Minõsítõ szervezet: a vágósertések, vágómarhák, illetve vágójuhok és vágókecskék (a továbbiakban: vágó- állatok) minõsítésére jogosult jogi személy vagy jogi sze- mélyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet.”

2. §

(1) Az R. 4. §-ának (1)–(2) bekezdései helyébe a követ- kezõ rendelkezések lépnek:

„(1) A vágóhíd köteles minõsítõ helyet üzemeltetni és annak mûködését az MgSzH Központjával engedélyeztet- ni, a minõsítés elvégzésére minõsítõ szervezettel vagy te- vékenységét nem minõsítõ szervezet keretében végzõ mi- nõsítõvel szerzõdést kötni.

(2) Az MgSzH Központja által honlapján közzétett Sza- bályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) részletesen meg kell határozni a minõsítõ hely elõírás szerinti kialakítását.

A vágóhíd – a minõsítõ hely engedélyeztetése céljá- ból – köteles a Szabályzatban közzétett irányelvek szerinti tárgyi feltételeket biztosítani.”

„(5) A minõsítõ hely mûködési engedélye iránti kérel- met az MgSzH Központjához az általa kiadott, valamint honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni

a) az engedélykérõ nevét, székhelyét, levelezési címét, adószámát, továbbá a vágóhíd címét, mûködési engedé- lyének számát, típusát, valamint a tenyészet kódját,

b) a minõsíteni kívánt vágóállat-fajokat,

c) a minõsítõ hellyel szerzõdést kötött minõsítõ szerve- zetet, vagy tevékenységét nem minõsítõ szervezet kereté- ben végzõ minõsítõt,

d) tételesen a tárgyi feltételeket,

e) a heti vágás számát, a vágási napokat és idõpontokat.

A kérelemhez csatolni kell továbbá az engedélykérõ személyes adatainak az MgSzH Központja általi kezelésé- hez hozzájáruló nyilatkozatát.”

3. §

Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„5. § (1) Az MgSzH Központja a minõsítõ helyek ható- sági ellenõrzését évente elvégzi.

(2) A vágóhíd a 4. § (5) bekezdésében megjelölt adatok változását köteles az MgSzH Központjának a változás be- következésétõl számított nyolc napon belül bejelenteni.

Az MgSzH Központja a tárgyi feltételek változása esetén hatósági ellenõrzést rendelhet el.

(3) A hatósági ellenõrzés – amelynek a módját az MgSzH Központja a Szabályzatban rögzíti – teljeskörûen kiterjed a minõsítõ tevékenységre és annak feltételeire, valamint a vágóhídi, a termékelõállítási és kereskedelmi te- vékenység nyomon-követhetõségét biztosító dokumentá- ciókra és bizonylatokra.

(4) A hatósági ellenõrzés alapján az MgSzH Központja határozatban

a) határidõt szab a jogszabályban meghatározottakkal ellentétes mûködés megszüntetésére, indokolt esetben ennek idejére a minõsítõ hely mûködési engedélyét felfüg- geszti;

b) a minõsítõ hely mûködési engedélyét visszavonja az a)pont szerinti határozatban foglaltak nem megfelelõ tel- jesítése vagy az abban meghatározott határidõ túllépése esetén.”

4. §

„(1) A vágóállatok vágás utáni minõsítését mûködési engedéllyel rendelkezõ minõsítõ szervezet vagy tevékeny- ségét nem minõsítõ szervezet keretében végzõ minõsítõ végezheti.”

(2) Az R. 6. §-a (2) bekezdésének bevezetõ mondata he- lyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A minõsítõ szervezet mûködési engedélye iránti ké- relmet az MgSzH Központjához, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, melyben meg kell jelölni”

(3) Az R. 6. §-a (3) bekezdésének bevezetõ mondata és f)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A kérelmezõnek csatolnia kell (2) bekezdés szerinti kérelméhez:”

,,f) az ellátási nyilatkozatot a minõsítés (2) bekezdés c)pontjában megjelölt minõsítõ helyeken történõ elvégzé- sére.”

(19)

5. §

Az R. 8. §-a (1) bekezdéséneka),b)ése)pontjai helyé- be a következõ rendelkezések lépnek:

[(1) A minõsítõ szervezet]

„a) a vágóhidakkal kötött szerzõdések alapján ellátja a vágóállatok minõsítését;

b) minõsítõ tevékenységét a 10. § (1) bekezdésében meghatározott minõsítõk útján végzi, ennek keretében biz- tosítja a minõsítõk helyettesítését, vágóhidak közötti cse- réjét;”

„e) az MgSzH Központjának nyolc napon belül jelen- tést tesz a mûködésében, a minõsítõ tevékenységének sze- mélyi és a tárgyi feltételeiben történt változásról, valamint a vele szerzõdéses jogviszonyban álló vágóhídnak a mû- ködési engedélyben rögzített állapottól való eltérésérõl;”

6. §

„9. § (1) Az MgSzH Központja a minõsítõ szervezetek hatósági ellenõrzését évente elvégzi.

(2) A hatósági ellenõrzés – amelynek a módját az MgSzH Központja a Szabályzatban rögzíti – teljeskörûen kiterjed a minõsítõ tevékenységre és annak feltételeire. Az MgSzH Központja a tárgyi feltételek változása esetén ha- tósági ellenõrzést rendelhet el.

(3) A hatósági ellenõrzés alapján az MgSzH Központja határozatban:

a) határidõt szab a jogszabályban meghatározottakkal ellentétes mûködés megszüntetésére, indokolt esetben ennek idejére a minõsítõ szervezet engedélyét felfüggeszti;

b) az engedélyt visszavonja aza)pont szerinti határo- zatban foglaltak nem megfelelõ teljesítése vagy az abban meghatározott határidõ túllépése esetén.”

7. §

„(1) A vágóállat vágás utáni minõsítõje kizárólag e te- vékenység végzésére mûködési engedéllyel rendelkezõ, az MgSzH Központja által nyilvántartásba vett természetes személy lehet, aki tevékenységét nem minõsítõ szervezet keretében vagy minõsítõ szervezet keretében, munkavi- szony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzi.”

„(4) A minõsítõ mûködési engedélyét a minõsítõ szervezet, illetve a tevékenységét nem minõsítõ szervezet ke- retében végzõ minõsítõ esetében a minõsítõ kérelmére az MgSzH Központja adja ki.”

(3) Az R. 10. §-a (5) bekezdésénekb)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(5) A minõsítõi mûködési engedély személyi feltételei:]

„b) a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabályban kiadott követelményeknek megfelelõ ismereteknek a Föld- mûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továb- biakban: minisztérium) felügyeletével szervezett és lebo- nyolított szakmai tanfolyamon való elsajátítását igazoló dokumentum. Amennyiben annak kiállításától számított két év után kérelmezik az engedélyt, úgy a kérelem be- nyújtását közvetlenül megelõzõ, szinten tartó ismereteket biztosító szakmai továbbképzõ tanfolyamon való megfele- lést igazoló dokumentumot csatolni kell.”

(4) Az R. 10. §-a (6) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(6) A mûködési engedély 2 évig érvényes. Az enge- dély a tevékenységét nem minõsítõ szervezet keretében végzõ minõsítõ vagy a minõsítõ szervezet kérelmére to- vábbi két évre meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltételei:”

8. §

Az R. a következõ 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A 10–12. §-ok rendelkezéseit a tevékenysé- gét nem minõsítõ szervezet keretében végzõ minõsítõre az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A minõsítõ mûködési engedélye iránti kérelmet az MgSzH Központjához, az általa rendszeresített és a hon- lapján is közzétett nyomtatványon kell benyújtani, melyben meg kell jelölni

a) az engedélyt kérõ nevét, lakhelyét, levelezési címét, adószámát;

b) minõsíteni kívánt vágóállatokat;

c) a minõsítõ helyeket.

(3) A kérelmezõnek csatolni kell (2) bekezdés szerinti kérelméhez:

a) a minõsítés tárgyi feltételeinek teljesítését biztosító eszközök listáját;

b) a 10. § (2)–(3) bekezdése szerinti összeférhetetlen- ségi nyilatkozatokat;

c) az ellátási nyilatkozatot a minõsítés (2) bekezdés c)pontjában megjelölt minõsítõ helyeken történõ elvégzé- sére.

(4) Ha az engedélyt kérõ minõsítõ az e rendeletben elõ- írt tevékenység(ek) ellátásáról más minõsítõvel vagy mi- nõsítõ szervezettel való együttmûködés útján kíván gon- doskodni, akkor az érintett feladatok körét és azok elvég- zésének módját, valamint az együttmûködõk kapcsolatát és felelõsségét külön megállapodásban kell rögzíteni.

A megállapodást az engedély iránti kérelemmel együtt az MgSzH Központjához kell benyújtani.

(20)

(5) A minõsítõ

a) a vágóhidakkal kötött szerzõdések alapján, a (2) be- kezdésc)pontjában megjelölt minõsítõ helyeken ellátja a vágóállatok minõsítését;

b) rendelkezik a minõsítéshez jogszabályban elõírt, hi- telesített minõsítõ készülékek használati jogával, és gondoskodik azok megfelelõ karbantartásáról, továbbá rendelkezik az adatrögzítéshez szükséges eszközökkel, az elõírt nyomtatványokkal, a minõsítõ és hitelesítõ bélyeg- zõkkel vagy jelölõ eszközökkel, valamint a Szabályzat ál- tal elõírt egyéb feltételekkel;

c) tevékenységérõl naprakész nyilvántartást vezet;

d) az MgSzH Központjának nyolc napon belül jelentést tesz a mûködésében, tevékenységének személyi és a tárgyi feltételeiben történt változásról, valamint a vele szerzõdé- ses jogviszonyban álló vágóhídnak a mûködési engedélyé- ben rögzített állapottól való eltérésérõl;

e) eleget tesz a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének;

f) az általa használt bélyegzõvel az MgSzH Központjá- nak elszámol, a használhatatlanná vált vagy használaton kívüli bélyegzõt az MgSzH Központjának nyolc napon be- lül jegyzõkönyv ellenében visszaszolgáltatja.”

9. §

Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A minõsítõ az MgSzH Központja által a minõsítõ szervezet, illetve a tevékenységét nem minõsítõ szervezet keretében végzõ minõsítõ részére költségtérítés ellenében biztosított minõsítõ és hitelesítõ bélyegzõket vagy jelölõ eszközöket köteles használni. A minõsítõ a bélyegzõ el- vesztését vagy használhatatlanná válását haladéktalanul köteles a minõsítõ szervezetnek, illetve tevékenységét nem minõsítõ szervezet keretében végzõ minõsítõ eseté- ben az MgSzH Központjának bejelenteni.”

10. §

Az R. 12. §-ának (3)–(4) bekezdései helyébe a követke- zõ rendelkezések lépnek:

„(3) A minõsítõ engedélyének felfüggesztésekor vagy visszavonásakor – attól számított negyvennyolc órán be- lül – köteles a korábbi minõsítésekre vonatkozó nyilván- tartásokat, dokumentumokat, valamint mûködési engedé- lyét, a minõsítõ és hitelesítõ bélyegzõket jegyzõkönyv el- lenében a minõsítõ szervezetnek, illetve tevékenységét nem minõsítõ szervezet keretében végzõ minõsítõ eseté- ben az MgSzH Központjának átadni.

(4) A minõsítõ engedélyének felfüggesztésekor vagy visszavonásakor a minõsítõ szervezet a (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyv alapján köteles elszámolni az MgSzH Központja felé.”

11. §

„(1) A minõsítõ köteles a minõsítés eredményérõl a mi- nõsítõ szervezet részére, illetve a tevékenységét nem mi- nõsítõ szervezet keretében végzõ minõsítõ az MgSzH Központja részére napi jelentést készíteni, és annak egy példányát a vágás napján a vágóhíd üzemeltetõjének átad- ni, valamint a külön rendeletek szerint mûködtetett adatbá- zisnak közvetlenül megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerint dokumentált adatokat a mi- nõsítõ szervezet, illetve a tevékenységét nem minõsítõ szervezet keretében végzõ minõsítõ köteles a vágást köve- tõ hat hónapig megõrizni.”

12. §

„16. § (1) A vágóállatok vágás utáni minõsítésének irá- nyításával, szervezésével és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat a miniszter és az MgSzH Központja látja el.

(2) Az MgSzH Központja a felülvizsgálattal és az ellen- õrzéssel kapcsolatos feladatokat az agrárpiaci rendtartás- ról szóló 2003. évi XVI. törvény 13. §-a szerint megkötött együttmûködési szerzõdés alapján a vágósertés termékpá- lyán mûködõ elismert terméktanáccsal közösen látja el.”

13. §

Az R. 17. §-ának bevezetõ mondata helyébe a követke- zõ rendelkezés lép:

„17. § A miniszter a minõsítés hatósági feladatainak ke- retében:”

14. §

(1) Az R. 18. §-a (5) bekezdésének bevezetõ mondata, illetvea)ésb)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) A (2) bekezdésc)pontja alapján az MgSzH Köz- pontja ellenõrzi:

a) a vágóállatok vágás utáni minõsítésének végrehajtá- sát, ennek keretében a vágóhidak, a daraboló és a feldolgo- zó üzemek, a minõsítõ helyek, a minõsítõ szervezetek mû- ködését, a minõsítõket és azok tevékenységét, valamint a minõsítõ mûszerek és a szarvasmarha-, illetve a juh- és a kecskeminõsítõ etalonok engedélyezettségét és hiteles- ségét;

b) a vágóállatok vágás utáni minõsítésével kapcsolatos bármely tevékenységet, illetve a vágóhídi, a termékelõállí- tási és kereskedelmi tevékenység nyomon-követhetõségét biztosító dokumentációkat, valamint bizonylatokat.”

(21)

(2) Az R. 18. §-a (6) bekezdésének bevezetõ mondata és a)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdésd)pontja alapján az MgSzH Köz- pontja nyilvántartja:

a) a minõsítõ hellyel rendelkezõ vágóhidakat;”

(3) Az R. 18. §-a (7) bekezdésének bevezetõ mondata és e)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(7) Az MgSzH Központja biztosítja:

e) az Európai Bizottság helyszíni ellenõrzéseinek magyar tagját;”

15. §

„(2) Amennyiben kereskedelmi egységnél a 18. § (5) bekezdésénekd)pontja alapján végzett ellenõrzés so- rán megállapításra kerül, hogy beazonosítható eredetû, de nem vagy nem az e rendeletben foglaltak szerint minõsített vágott test, féltest vagy húsrész került forgalomba, az MgSzH Központja a kifogásolt tétel származási helyének minõsítõ helyre vonatkozó engedélyét visszavonja, ezzel egyidejûleg értesíti az illetékes területi szervét.

(3) Az MgSzH Központja minõsítõ helyre vonatkozó engedélye nélkül, illetve engedélyt felfüggesztõ vagy visszavonó határozata alapján a vágóhíd vágási tevékeny- séget nem végezhet.”

16. §

Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 3220/84/EGK rendelete (1984. november 13.) a hasított sertések közösségi osztályozási rendszeré- nek meghatározásáról, valamint az ezt módosító 3530/86/EGK, 3577/90/EGK és 3513/93/EK rendeletek;

b) a Bizottság 2967/85/EGK rendelete (1985. október 24.) a hasított sertések közösségi osztályozási rendszeré- nek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megál- lapításáról, valamint az ezt módosító 3127/94/EK és az 1197/2006/EK rendeletek;

c) a Tanács 1183/2006/EK (2006. július 24.) rendelete a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendsze- rérõl;

d) a Bizottság 103/2006/EK rendelete (2006. január 20.) a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének alkalmazására vonatkozó kiegészítõ rendel- kezések elfogadásáról;

e) a Tanács 1186/90/EGK rendelete (1990. május 7.) a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztésérõl;

f) a Bizottság 344/91/EGK rendelete (1991. február 13.) a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere al- kalmazási körének kiterjesztésérõl szóló 1186/90/EGK taná- csi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az ezt módosító 2191/93/EGK, 1993/95/EK és 1215/2003/EK rendeletek;

g) a Tanács 2137/92/EGK rendelete (1992. július 23.) a hasított juhok közösségi osztályozási rendszerérõl és a nyers vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminõségé- nek meghatározásáról, valamint a 338/91/EGK rendelet idõ- beli hatályának kiterjesztésérõl, valamint az ezt módosító 1278/94/EK, 2536/97/EK és 1791/2006/EK rendeletek;

h) a Bizottság 461/93/EGK rendelete (1993. február 26.) a vágott juhok közösségi osztályozási rendszerére vo- natkozó részletes szabályok megállapításáról, és az ezt módosító 823/98/EK rendelet.”

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 6. § (3) bekezdésének a)pontja és 15. § (3) bekezdése hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R.

a) 3. §-ának (2) bekezdésében „az Országos Mezõgaz- dasági Minõsítõ Intézet (a továbbiakban: OMMI)” szö- vegrész helyébe „a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központja)”,

b) 4. §-ának (6) bekezdésében az „OMMI” szövegrész helyébe az „MgSzH Központja”,

c) 6. §-ának (4) és (5) bekezdésében az „OMMI” szö- vegrész helyébe az „MgSzH Központja” szöveg, (6) be- kezdésében az „OMMI-hoz” szövegrész helyébe az

„MgSzH Központjához”,

d) 8. §-ának (2) bekezdésében az „OMMI-nak” szö- vegrész helyébe az „MgSzH Központjának” és az

„OMMI” szövegrész helyébe az „MgSzH Központja”, (3) bekezdésében az „OMMI” szövegrész helyébe az

„MgSzH Központja”,

e) 10. § (6) bekezdésénekb)pontjában a „minisztérium által” szövegrész helyébe a „miniszter által külön jogsza- bályban”,

f) 11. §-ának (2) bekezdésében az „OMMI” szövegrész helyébe az „MgSzH Központja”,

g) 12. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „OMMI” szö- vegrész helyébe az „MgSzH Központja”,

h) 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „OMMI-tól”

szövegrész helyébe az „MgSzH Központjától”,

i) 18. §-ának (1), (2), (3) és (4) bekezdésében az

„OMMI” szövegrész helyébe az „MgSzH Központja” szö- veg, (6) bekezdéséneke)pontjában az „OMMI-t” szöveg- rész helyébe az „MgSzH Központját”

szöveg lép.

(22)

III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai

Az Országgyûlés 98/2007. (XI. 8.) OGY

határozata

az állami intézményeknek és szervezeteknek az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány”

mûködésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének körülményeit és az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány”

mûködésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottság tisztségviselõinek

és tagjainak megválasztásáról*

Az állami intézményeknek és szervezeteknek az

„Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány” mûködésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételé- nek körülményeit és az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány” mûködésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló 62/2007. (VI. 27.) OGY határozat V. pontja alapján az Országgyûlés az eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak a következõket választja meg:

Elnök: Demeter Ervin (Fidesz)

Alelnök: Tóth Károly (MSZP)

Tagjai: dr. Bárándy Gergely (MSZP)

dr. Molnár Zsolt (MSZP)

dr. Wiener György (MSZP)

Gulyás József (SZDSZ)

dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) dr. Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz)

dr. Simicskó István (KDNP)

dr. Csáky András (MDF)

Dr. Szili Katalins. k.,

az Országgyûlés elnöke

Nyakó Istváns. k., Pettkó Andráss. k.,

az Országgyûlés jegyzõje az Országgyûlés jegyzõje

* A határozatot az Országgyûlés a 2007. november 5-i ülésnapján fogadta el.

Az Országgyûlés 99/2007. (XI. 8.) OGY

határozata

az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló

14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról*

Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tiszt- ségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat a következõk szerint mó- dosul:

Az Országgyûlés

a Sport- és turisztikai bizottságba Puch László helyett

Páva Zoltánt a bizottság tagjává megválasztja.

Dr. Szili Katalins. k.,

az Országgyûlés elnöke

Nyakó Istváns. k., Pettkó Andráss. k.,

az Országgyûlés jegyzõje az Országgyûlés jegyzõje

* A határozatot az Országgyûlés a 2007. november 5-i ülésnapján fogadta el.

Az Alkotmánybíróság határozatai

Az Alkotmánybíróság 78/2007. (XI. 8.) AB

végzése

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezde- ményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítése

(23)

2007/150. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10501 tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alap-

ján meghozta a következõ végzést:

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 254/2007. (VII. 31.) OVB határozata ellen benyújtott kifo- gást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Köz- lönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban:

OVB) 2007. július 31-i ülésén megtagadta a magánsze- mély kezdeményezõ huszonegy kérdésben országos nép- szavazás kezdeményezésére benyújtott aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését. Az OVB minden kérdés tekintetében külön határozatot hozott, 253–273/2007.

(VII. 31.) OVB határozat számok alatt.

A 254/2007. (VII. 31.) OVB határozattal elbírált nép- szavazási kezdeményezés aláírásgyûjtési ívén a következõ kérdés szerepelt: „Akarja-e, hogy a pártok gazdálkodá- sát – nem a saját bevallása szerint – az Állami Számvevõ- szék és az APEH, szintén 1989-ig visszamenõleg – a leg- szigorúbban kivizsgálja és az eredményt minden napilap- ban – beleértve a regionális lapokat is, kötelezõen közzé tegye?”

Az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadá- sát azzal indokolta, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az OVB megállapította, hogy a kér- dés több alkérdésbõl áll össze, nem határozható meg, hogy a kezdeményezõ milyen eljárásra céloz, és milyen módon szeretné a gazdálkodást vizsgálni.

A 253–273/2007. (VII. 31.) OVB határozatok közzété- tele a Magyar Közlöny 2007. augusztus 3-án megjelent 2007. évi 104. számában történt meg.

Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tör- vény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése értelmé- ben a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül ki- fogást lehet benyújtani.

A kezdeményezõ a hitelesítést megtagadó OVB határo- zatokkal szemben „óvással élt”, amelyet az Alkotmánybí- róság kifogásnak tekintett. A kifogás 2007. augusztus 15-én, a törvényes határidõn belül érkezett az Alkotmány- bírósághoz.

A kezdeményezõ egy beadványban nyújtotta be a kifo- gást, amely az egyes határozatok tekintetében – három ha- tározat kivételével – külön indokolást nem tartalmaz. Te- kintettel arra, hogy az indítványozó huszonegy más-más tárgyú népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ íve hi- telesítésének megtagadásáról, külön-külön számon meg- hozott OVB határozat felülvizsgálatát kéri, ezért az Alkot- mánybíróság az egyes határozatok tekintetében a kifogást elkülönítette, és a huszonegy kifogásolt OVB határozat vonatkozásában külön határozatot hoz.

Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróság a 254/2007.

(VII. 31.) OVB határozat elleni kifogást bírálta el.

II.

Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó ha- táskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.

törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §h)pontjában foglal- taknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. „Az Al- kotmánybíróságnak a formai és tartalmi követelmények- nek megfelelõ kifogások alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás.” [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Ebben a jogorvoslati eljárásban az Alkot- mánybíróság megvizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c)pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el.

Az OVB az aláírásgyûjtési ív mintapéldányának hitele- sítését azzal az indokolással tagadta meg, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelmûség követelményének.

A Ve. 77. § (2) bekezdése szerint a „kifogásnak tartal- maznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétõl (székhelyétõl) eltér – postai értesítési címét.”

A Ve. 77. § (5) bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett, vagy nem tar- talmazza a Ve. 77. § (2) bekezdésea)–c)pontjában foglaltakat.

A benyújtott kifogás semmilyen jogi érvelést, jogszabá- lyi hivatkozást nem tartalmaz. A kifogás benyújtója a hatá- rozattal szemben nem fogalmazta meg, hogy miért tartja az OVB döntését jogszabálysértõnek, nem jelölt meg azzal kapcsolatban konkrét jogsértést.

Az Alkotmánybíróság a kifogást nem tekinti érdemben elbírálható kifogásnak, mert az nem felel meg a törvényi feltételeknek.

Az Alkotmánybíróság a tartalmi feltételeknek meg nem felelõ kifogást az Abtv. 22. § (2) bekezdése, valamint a Ve.

116. §-ában és a Ve. 77. § (5) bekezdésében foglaltak alap- ján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

(24)

A végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el az Alkotmánybíróság.

Dr. Bihari Mihálys. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemérs. k., Dr. Bragyova Andráss. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Holló Andráss. k., Dr. Kiss Lászlós. k.,

Dr. Kovács Péters. k., Dr. Kukorelli Istváns. k.,

elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabáss. k., Dr. Lévay Miklóss. k.,

Dr. Bihari Mihálys. k., Dr. Trócsányi Lászlós. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Paczolay Péter alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: 1105/H/2007.

Az Alkotmánybíróság 79/2007. (XI. 8.) AB

végzése

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezde- ményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alap- ján meghozta a következõ

végzést:

INDOKOLÁS

I.

OVB) 2007. július 31-i ülésén megtagadta a magánsze- mély kezdeményezõ huszonegy kérdésben országos nép- szavazás kezdeményezésére benyújtott aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését. Az OVB minden kérdés

tekintetében külön határozatot hozott, 253–273/2007.

A 258/2007. (VII. 31.) OVB határozattal elbírált nép- szavazási kezdeményezés aláírásgyûjtési ívén a következõ kérdés szerepelt: „Akarja-e tudni végre, hogy ki volt Kaya Ibrahim és Josif Tot, valamint az ügyet lehetõvé tevõk jogi felelõsségre vonását?”

Az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadá- sát azzal indokolta, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében foglalt követel- ménynek, amely szerint országos népszavazás és népi kez- deményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az OVB úgy vélte, hogy a kezdeményezés

„semmi olyan elemet nem tartalmaz, amely alapján az Or- szággyûlés jogalkotói hatáskörét gyakorolva eleget tehetne egy sikeres népszavazásból eredõ kötelezettségeinek.”

Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tör- vény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése értelmé- ben a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül ki- fogást lehet benyújtani.

II.

törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §h)pontjában foglal- taknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. „Az Al- kotmánybíróságnak a formai és tartalmi követelmények- nek megfelelõ kifogások alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás.” [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Ebben a jogorvoslati eljárásban az Alkot- mánybíróság megvizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c)pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ

(25)

ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el.

Az OVB az aláírásgyûjtési ív mintapéldányának hitele- sítését azzal az indokolással tagadta meg, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe. A benyújtott kifogás semmilyen jogi érvelést, jogszabályi hivatkozást nem tartalmaz. A kifogás e határozattal összefüggésbe hozható részében a következõ szerepel: „Ha a tör- vényalkotás hatásköre valamint az Alkotmány módosítása nem az Országgyûlés hatásköre, akkor azt anarchiának hívják, nem parlamentális köztársaságnak!”.

A Ve. 77. § (5) bekezdése alapján a kifogást érdemi vizs- gálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett, vagy nem tartalmaz- za a Ve. 77. § (2) bekezdésea)–c)pontjában foglaltakat.

A kifogás benyújtója a határozattal szemben nem fogalmazta meg, hogy miért tartja az OVB döntését jogszabálysér- tõnek, nem jelölt meg azzal kapcsolatban konkrét jogsértést.

Az Alkotmánybíróság e kifogást nem tekinti érdemben elbírálható kifogásnak, mert az nem felel meg a törvényi követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság 80/2007. (XI. 8.) AB

végzése

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezde- ményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alap- ján meghozta a következõ

végzést:

INDOKOLÁS

I.

OVB) 2007. július 31-i ülésén megtagadta a magánsze- mély kezdeményezõ huszonegy kérdésben országos nép- szavazás kezdeményezésére benyújtott aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését. Az OVB minden kérdés tekintetében külön határozatot hozott, 253–273/2007.

A 259/2007. (VII. 31.) OVB határozattal elbírált nép- szavazási kezdeményezés aláírásgyûjtési ívén a követ- kezõ kérdés szerepelt: „Ön igazságosnak tartja-e, hogy pl. egy megélhetési orvhorgászt 20–30 ezer Ft-ra bün- tetnek, addig milliárdok eltüntetésének a mai napig nincs felelõse?”

Az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtaga- dását azzal indokolta, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében foglalt kö- vetelménynek, amely szerint országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatásköré- be tartozó kérdés lehet. Az OVB úgy vélte, hogy a kez- deményezés „semmi olyan elemet nem tartalmaz, amely alapján az Országgyûlés jogalkotói hatáskörét gyakorolva eleget tehetne egy sikeres népszavazásból eredõ kötelezettségeinek.”

Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tör- vény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése értelmé-

(26)

ben a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül ki- fogást lehet benyújtani.

II.

törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §h)pontjában foglal- taknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. „Az Al- kotmánybíróságnak a formai és tartalmi követelmények- nek megfelelõ kifogások alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás.” [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Ebben a jogorvoslati eljárásban az Alkot- mánybíróság megvizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c)pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el.

Az OVB az aláírásgyûjtési ív mintapéldányának hitele- sítését azzal az indokolással tagadta meg, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe. A benyújtott kifogás semmilyen jogszabályi hivatkozást, jogi érvelést nem tartalmaz. A kifogás e határozattal összefüggésbe hozható részében a következõ szerepel: „Ha a tör- vényalkotás hatásköre valamint az Alkotmány módosítása nem az Országgyûlés hatásköre, akkor azt anarchiának hívják, nem parlamentális köztársaságnak!”

A Ve. 77. § (5) bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett, vagy nem tar- talmazza a Ve. 77. § (2) bekezdésea)–c)pontjában foglaltakat.

A kifogás benyújtója a határozattal szemben nem fogalmazta meg, hogy miért tartja az OVB döntését jogszabály- sértõnek, nem jelölt meg azzal kapcsolatban konkrét jog- sértést.

Az Alkotmánybíróság e kifogást nem tekinti érdemben elbírálható kifogásnak, mert az nem felel meg a törvényi követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság 81/2007. (XI. 8.) AB

végzése

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezde- ményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítése