Houthakker, H.S. – Magee, S.P.: Jövedelem- és árelaszticitás a világkereskedelemben

12710" STATISZ'ÚÉÉÁf monALMx FIGYELÖ—

a 26 -— 27. életév körül lesz. A falvakban tovább fogrövidülni az az időszak, amikor a nők'

Szülnek', és így az idősebb propagatív keresob—

portok termékenysége továbbra. is erősen

csökkenni fog. ' ' '

E termékenységi hipotézisek szerint 2000- ben a lengyel népesség élveszületési arány—

száma már csak 12, O ezrelSk lesz. Ez —— figye—

lembe véve a halalozási arányszamnak az_

regedésből fakadó emelkedését —— csak kb.

3 ezrelék természetes szaporodást eredmé—

nyez. Nincs kizárva, hogy kb. 50 év múlva Lenvvelország népességszáma 40 millió körül

stabilizálódik..

HOUTHAKKER, H. 8. —-MAGEE. S. P.:

JÖVEDELEM- És ÁRELASZT'ICITÁS A VILÁGKERESKEDELEMBEN

(Income and price elastichíes in world trade. ) — The Review of Economics and Stalistics. 1969. 2. sz. 111—

125. De' '

.A külkereskedelem ökonometriai elemzésé- ben. a hangsúlyt a. múltban általában ' az

árelasámítás—számításokra. helyezték. Bár ez a.

probléma változatlanul rendkívül fontos, azon-

ban egyre nagyobb mértékben-terjed az a lel—

ismerés; hogy —- főként egy növekvő gazdas

ságban —_ a. jövedelemelasztieítás legalább

ilyen. hatássalxvan a külkereskedelem aiakulá;

sára. Harry Johnson kimutatta, hogy két ország esetében akkor is lehetséges (ha erede- tileg a kereskedelmi mérleg egyensúlyban yan;

azarak változatlanok és a nemzeti jövedelem enelkedésének nagysága azonos), hogy a ke;

reskedelmi mérlegben egyensúlyzavarok kelet—

keznek egy idő után abban az esetben, ha a partner országokban az import éirántixjövede—

lemelaszticitás különböző. Szinte mag ától értetődőnek látszik, hogy ha egy országban

az import iránti jövedelemelasztioitás nagyobb;

minta küliöldi jövedelemelaszticitás az ország

exportja iránt, akkor hamarosan behozatali többlet jelentkezik.

A tanulmányban a. szerz Ék ezzel kapcsolatos több országra vonatkozó vizsgálataikat ma'—

tatják be és a számszerű eredmények alapján

bizonyítják a fentemlített probléma jelentő-

ségét.

A tanulmány célja tehát a nemzeti jövede- lem változásával kapcsolatos keresleti elasz- ticitások vizsgálata mind az importra, mind az exportra vonatkozóan. A becsléseket az egy—

szerű legkisebb négyzetek módszere alapján végezték, mégpedig oly módon, hogy az egven-

letek mindkét oldalának logaritmusát vizs- gálták, mivel jobb illeszkedést kaptak, az

KüLKE'RESkEÖEL—Ml STATISZTIKA ? n

Mindezek a hipotőúsekabból indulnak ki?

hogy külső körülményeknem befolyásolják a ' termékenysi eg alakulását. Ezek közé tartoznak :! 'népesedéspolitikai intézkedések" is. A szerző 5—7 éppen a termékenység] leirt hipotézise alapján — szükségesnek tartja natalista né- pesedéspolitika bevezeteset Lengyelországban, hogy a term ékenységcsökkenést megállítsák;

Annális inkabb indokoltnak látja a. szülése—

ket ösztönző intezkedeseket, mert az előadott termékenységi hipotézis kissé "optimista,";

nem veszi ugyanis, figyelembe, ;hogy a; falusi

népesség egy része. városokba fog vándorolni"

' (lenti 'A'i'uloríca' Rudolf)—

:.'l :,

eredmények pedig így is könnyen interpretálw

hatók.

Az import vizsgálatánál a következő egyen-

" letből indultak ki:

108 Mit ?: -A*'oi'*'i'Ali log Yít'i'

*Agílog PM,,/WPI,,)—i—u,,

ahol Mu az iik ország importja a 6 évben 1958-as dollár árakon szamolva, Y ü — a GNP

indexe, PM,, —— az 'i- ik ország import árinl dexe, WPIU — az íeik orszag nagykereske—

delmi árindexe, "if — a ,,hiba tag", A.,— és

Az; .— a jövedelem—5468 ez árelas'zticitások.

(Az exportra vonatkozóan hasonló, tartal-

milag értelemszerűen módositott egyenletek- kel szamoltak. ) ;

Az első tábla tartalmazzae ket egyenlet

alapján 15 lejlett országra vonatkozó ered- ményeket. Az illeszkedés általában nagyon jó, csak Ausztralia és Dél— Afrika import- egyenletei kivételek. *

A tanulmány további részében az eredmé- nyeket elemzik, aim-lyek között Japán és az Egyesült Királyság esetében kapott eredmé—

nyek a legérdekesebbekaapánban a nemzeti jövedelem ugyan háromszor olyan gyorsan'nő,

mint a világ többi részében, ennek ellenére

nem nőtt ilyen mértékben az3 import iránti kereslet és így a japán kereskedelmi mérleg nem vált tartósan passzivvá. Pont az ellen-

kezője igaz az Egyesült Királyságra, ahol

jelent És a kereslet az import iránt, amit

egyáltalán nem magyaráz a nemzeti jövede—

lem jelent ős növekedése és mégis, az exnort iránti viszonylag alacsony kereslet következ- tében Anglia hosszú évek, óta jelentős passzí—

vummal küzd.

Az említett modellnek megfelelően még kü;

lön számításokat végeztek az export- és im;

portelasztieitások együttes, egyidejű elem- zésére is.

*STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1271

- A tanulmány második fejezete az Egyesült Államok fontosabb, országonkénti importjá- jának és exportjának az elözö részben leírt

modell alapján történő elemzését, a harmadik

fejezetben pedig ugyanezt a módszert öt

árucsoportra bontva mutatja be.

E kétufejezetben számos tábla és szöveg- szerű magyarázat ismerteti a vizsgálat rész- letes eredményeit, egyrészt az országokat, másrészt a cikkesoportokat illetően.

Befejezésül a. tanulmány megállapítja, hogy

amíg az Egyesült Államokban az import iránti kereslet jövedelemelasztieitása nagyjából meg'—

egyezik a többi fejlett ország elaszticitásával, addig a többi ország kereslete az Egyesült Államok exportja iránt rendkívül alacsony.

így ebből a szempontból vizsgálva érthető,

hogy az Egyesült Államok kereskedelmi mér-

lege évről évre kedvezőtlenül alakul. *

Az Egyesült Államok importjában az ipa- rilag fejlett országok részesedése növekvő

tendenciát mutat. "Az Egyesült Államokban kivételesen nagy a jövedelemelaszticitás az

ipari késztermékek importja iránt, szemben

más országok alacsony keresletével az Egye- sült Államok ipari termékei iránt. ,

Az egész vizsgálat során az árelaszticitás meglehetősen alacsony, nem mutatható ki legtöbb esetben egyértelmű hatás. Kizárólag az Egyesült Államokban lehet néhány ország,

illetve néhány cíkkcsoport esetében viszony-

lag magas árelaszticítást találni.

(Ism.: Marton Ádám-)

FOGYASZTÁSI STATISZTIKA

'KOHLHAUSER, G.:

KüLöwBöző HÁZTARTÁSTIPUSOK FCGYASZTÁSA AUSZTRIÁBAN

(Der Konsum verschiedener _Haushaltstypen in Ös- terreich.) — Monatsberichte des Österreichischen Institute;

für Wirtschaftsforschung. 1969. 4. sz. 159 — 171. 1).

Valamely háztartás életszínvonala, kiadásai—

nak összetétele nemcsak a bevételtől függ, ha-

nem összetételétől (családtagok száma, kora, neme, családi állapota) is. Egy 1964-ben végre- hajtott íelmérésadatai alapján készült elemr- zést közöla íolyóirat, amely a fenti megállapí- tás igazolásaként megkísérel választ adni arra,

hogyan változik 'a kiadás struktúrája a fo-

gyasztást meghatározó legfontosabb tényezők ,kölcsönhatására. A vizsgálat a lelmérésben sze- repelt háztartások 78 szazalékára (mintegy

5700 háztartásra) terjedt ki és öt típust tar-

talmazott: 1, 2 és 3íe1nőttből, 2 felnőttl,ől és ! gyermekből, végül 2 felnőttből, és 2 gyermekhől álló háztartásokat (a gyermekek 14 éves kor alatt értendők). Mint ahogy az Ausztriára jellemző, legnagyobb mértékben a 2 íelnőtt—

ből (36 százalék) és l feln 'ittből (22 százalék)

álló háztartások fordultak elő. A reprezen-

táció (oka mind az öt háztartástípusban meg-

közelítőleg azcnos (O,3 százalék körül) lehet.

A háztartástípusok nemcsak a tagok számá-

ban különböznek, hanem más ismérvek alapján

is, elsősorban a szociális struktúra szerint. Az

egy felnőttből álló háztartások kétharmada

nyugdíjasból, a 2 feln őttből álló há zt artá sok két- harmada nyugflíjasl,ól,a2 felnőttLől állv') háztar- tások túlnyomórészt nyugdíjasokból és alkalma-

zottakból állnak. A 2feln5tt és l vagy 2 gyer-

mek összetételű háztartások zömmel munká- sok és alkalmazottak. Ez a megoszlás egyéb- ként megfelel az 1961. évi népszámlálás ered-

ményeinek is. A háztartásoknak ez a jellegze-

81:

tességex nagymértékben összefügg a, tagok

életkorával (az l felnőttből álló háztartás

általában egyedülélő nyugdíjas, özvegy stb.).

Az ugyancsak eltérő jövedelmi viszonyokat a íelmérés nem tartalmazta, arra a keresők számából és a kiadások mértékéből lehetett

következtetni. . , ' _

Minél magasabb egy—egy háztartáson belül

_a felnőttek száma, annál magasabb általában

a keresők száma is, de nem arányosan. 2 tel- nőttből álló háztartásban 1,5* és 3 felnőttből

álló háztartásban 2 kereső volt átlagosan.

Csökken a keresők száma az olyan háztartá- sokban, ahol gyermekek is vannak, mivel az anyák igen sokszor kénytelenek foglalkozásu- kat íelhagyni.

Azonos háztartási tipus esetén általában a

munkáscsaládokban több a kereső, mint más társadalmi csoport háztartásaiban. Az egyes

csoportok közötti különbségek magyarázata

elsősorban az egyéni jövedelmek nagyságában — keresendő._l964-ben egy munkás átlagkeresete mintegy egyharmaddal volt kevesebb az alkal- mazotti átlagkeresetnél, a nyugdíjból származó átlagos jövedelem pedig megközelítőleg a íelót tette ki a munkáskeresetnek.

Hasonlóképpen nem arányosan növekszik 'a kiadások összege a személyek számának emel- kedésével. A 2 ielnőttből és 2 gyermekből álló háztartások átlagosan 25 szezalékkal többet adtak ki minta? íelnőttből,a3 telnéttből álló

háztartások pedig átlagban két és félszeresét az 1 felnőttből álló háztartás kiadásainak. A

háztartásoknak a kiadások összege szerinti meg—

oszlása minden háztartástípus-csoportban el- tér 5. A háztartások aszimmetrikus megoszlása.

kiadási fokozatok szerint —— különösen a tel—

sőbb övezetekben —- meglep?) rendszerességet mutat. Az olyan háztartások száma, amelyek egy bizonyos kiadási összeg felett jelentkez-