1 200 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
változások figyelembevétele; b)a megfigye- lés körének kiterjesztése. a reprezentáció nö—
velése, meg nem figyelt tételek (például fu- vardíj, kereskedelmi árrés) bevonása; c) az adatok flexibilitásának növelése abból a célból, hogy különböző igények kielégítésére alkalmasak legyenek; d) az árindexek és az átlagárváltozások konzisztenciája, ami a deflálás és az árszintváltozás összhangjának
megteremtését volna hivatva szolgálni.
(Ism.: Szilágyi GyörgY)
FABRICANT. S.:
ÁRAK A NEMZETGAZDASÁGI SZÁMLARENDSZERBEN
(Prices in the national accounts framework. A ca- se for cost—benefit analysis.) —- The Review of Inco—
me and Wealth. 1970. 2. sz. 135—142. p.
A Jövedelem és vagyon kutatásával fog—
lalkozó nemzetközi társaság (IARIW) tizen- egyedik konferenciájára benyújtott dolgozat azokkal az erőfeszítésekkel foglalkozik, ame- lyek célja az árakra vonatkozó adatgyűjté- seknek és feldolgozásoknak a nemzetgazda—
sági számlarendszer (SNA) érdekében való továbbfejlesztése. Alapkérdése. hogy az eb- ből származó haszon megéri—e a vele járó költségeket. A szerző erre a kérdésre nem- mel válaszol.
Az áradatok sokféle irányban tökéletesít- hetők. Növelhető a megfigyelés mintája, job- ban figyelembe vehetők a minőségi változá- sok, javíthatók az áralakulást befolyásoló té—
nyezőkre vonatkozó információk, differenciál—
hatók az indexformulák stb. Ezek egyike-má- sika fontosabb, illetve kevésbé költségigé- nyes lehet, mint az SNA konzisztencia-köve- telményeinek kielégítése az árak oldaláról.
Az árstatisztikára forditott anyagi eszközök elosztása a múltban helytelen volt és a je- lenlegi elgondolások egy része még rosz- szabb. Van egy olyan irányzat, mely túlbe—
csüli az összefüggő elszámolások rendszeré—
hez illesztett áradatok jelentőségét. A nem—
zeti számlarendszernek kétségtelen előnyei mellett hátrányai is vannak. A formális kon—
zisztenciára való törekvés gyakran .,Iátszot statisztikákat" eredményez. Az ENSZ Natio- nal Accounts évkönyvének egyes információi ilyenek. Ahhoz, hogy az adatok termelési függvényekben. megtakarítási vizsgálatok—
ban, sőt makromodellekben felhasználhatók legyenek, nem szükséges őket a nemzeti számlarendszer Prokrustes—ágyába szoritani.
Amit eddig az elemzésekből megtudtunk, azt
nem összefüaaő, tökéletesen konzisztens.
nemzeti számlákba illesztett adatrendszerek- ből tudiuk meg. Lehet, hogy a iövőben már nem lehet megelégedni az efféle ,,primitiv"
információkkal. Ma még azonban távolról sincs egyetértés a nagyméretű ökonometriai
vagy más modellek gyakorlati értéke tekin-
tetében. Amig nem eléggé világos ezek ér- téke és adatszükséglete, addig korai volna továbbmenni a nemzeti számlarendszerek ki- dolgozásában.
Megállapítható. hogy sok olyan javaslat megvalósítása. mely az áraknak a nemzeti szómlarendszerekben való szerepe kidolgozá- sára irányul, több statisztikai forrást igényel, mint amit a legfejlettebb országok megen—
gedhetnek maguknak. Még a leggazdagabb források mellett is van azonban egy határ.
amely fölött az áradatok már tovább nem ja—
víthatók. E határok a dinamikus gazdaság természetéből következnek. A költségek tehát gyorsabban növekednek, mint az általuk el- érhető haszon.
Befejezésül a szerző ama gyanújának ad kifejezést, hogy egyetlen ország sem képes teljes mértékben eleget tenni az új SNA ál—
tal támasztott ár- és egyéb információigé—
nyeknek. Idővel ki fog derülni. hogy az ilyen információ kidolgozása igen költséges, és a vele járó haszon" sovány. Ez azonban hama—
rabb és kisebb költséggel ismerhető fel, ha már most megvizsgáljuk- mekkorák a költsé—
gek és mekkora a haszon.
(ism.: Szilágyi György)
KLUGE, H.:
KISÉRLET A MEGTERMELT NEMZET! JOVEDELEM ELÖREBECSLÉSÉRE
(Experiment zur Varausberechnung des produzler- ten Nationaleinkommens.) — Statistische Praxis, 1970. 2. sz. 83—86. p.
A cikkben ismertetett kisérlet célja az e—
gyes népgazdasági ágak és a népaazdasáai áaak összessége által termelt nettó termék előrebecslésére szolgáló módszer'kipróbálá- sa volt. A számításokat 1967. évi összehason- lító árakon, az 1960-tól i967—ig terjedő bá- zisidőszak adatai alapján végezték el négy- féle változatban.
E négyféle változat közül az első ún. köz- vetlen előrebecslési. változat. ami kizárólag az időtől függ, mig másik három ún. közve—
tett változat a nettó termékre ható tényezők—
ből indul ki. A közvetett módszerek alkalma—
zásakor nem a hatótényezők egész bázis- időszakra vonatkozó átlagos hatásából indulu tak ki. hanem mindig a hatótényezőnek a tárgyidőszakot megelőző időszakra vonatkozó szinvonalából. Az eaves számitási változatok eredményeit átlagolták, amivel a téves becs—
lések kiegyenlítésére törekedtek.
A közvetett becslésekhez az alább felso—
rolt mennyiségeket, illetve együtthatókat használták fel:
__ bruttó termék (P)
— foglalkoztatottak száma (B)
— munkatermele'kenyséa (Al -— termelési alapok értéke (G)
