• Nem Talált Eredményt

Hol tart az afrikai könyvtár-és tájékoztatás ügyek korszerűsödése? megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Hol tart az afrikai könyvtár-és tájékoztatás ügyek korszerűsödése? megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók, szemlék, referátumok

Hol tart az afrikai könyvtár- és tájékoztatás ügyek

korszerűsödése?

N e m tagadható le, hogy napjaink információs ipara komoly piacra lelt az afrikai o r s z á g o k b a n . Á m korszerű termékeit inkább csak a kormányhivata­

lokban, b a n k o k b a n , kereskedelmi vállalatoknál lehet megtalálni. Bár az egyes o r s z á g o k b a n m á s és más a helyzet, elmondható: a könyvtárakba és a tájékoztatási intézményekbe kevés számítógép és távközlési berendezés került.

Ennek ellenére - főként az E N S Z szakosított szerveinek köszönhetően - sikerült néhány átfo­

góbb tájékoztatási programot megvalósítani így 1975-ben startolt az >4G/?/S-rendszer, amelynek létrehozásán a F A O bábáskodott. „Eltekintve az AGRIS-t ért némely bírálattól, a rendszer - akár­

csak más régiókban - Afrika fejlődő országaiban is jól dolgozott."

A PADIS, a pánafrikai d o k u m e n t á c i ó s és infor­

mációs rendszer kiépítése 1980-ban az E N S Z Afrikai Gazdasági Bizottságának égisze alatt kez­

dődött m e g . A központ A d d i s z - A b e b á b a került. A rendszer indulásakor kettős célt tűzött m a g a elé.

Egyrészt konzultációk, tanfolyamok útján hozzá akart járulni az egyes országok információs rend­

szereinek megerősítéséhez, másrészt egy decent­

ralizált, d e a kontinens egészét átfogó információs rendszert kívánt kiépíteni. Eleddig a rendszer alapvető produktuma a Devindex Africa c. kiad­

vány volt.

Az új könyvtári-tájékoztatási technikák és t e c h ­ nológiák leginkább Maliban, G h á n á b a n és Nigériában jelentek m e g , t o v á b b á némely kelet- és dél-afrikai országban.

Túl a z o n , hogy az afrikai államok szegények, és az információs ipar termékeit szinte az utolsó miniberendezésekig nyugati országokból kell be­

hozni, illetve ott vagy o n n a n szervizeltetni a szűkös pénzügyi-devizális keretek terhére, a közös köz­

vetítő nyelv, a „lingua franca" hiánya, az egyes országok közötti telekommunikáció g y e n g e s é g e és bizonytalansága, valamint a könyvtárosok- tájékoztatók munkanélküliségtől való (indoktalan) félelme ugyancsak fékezi-késleiteti a könyvtári- tájékoztatási szolgáltatások modernizálását.

A z o k az információs s z a k e m b e r e k és könyvtá­

rosok, akik az afrikai könyvtár- és tájékoztatás­

ügyek modernizálását szorgalmazzák, a követke­

zőkben bízva látnak egyfajta kibontakozást:

> a M A R C - f o r m á t u m elterjedése lehetővé teszi majd a technikai szolgáltatások s z a b v á n y o s í t á ­ sát, elősegíti a bibliográfiai adatok cseréjét;

> a személyi és miniszámítógépek olcsóbbodá­

sával remény v a n a C D - R O M viszonylag gyors térhódítására;

> a t ö b b államot átfogó közös megoldások lehe­

t ő v é tennék az afrikai információs hálózat ki­

alakítását, és afrikai adatbázisok létesítését (ez egyébként a földrész stratégiai érdeke is), mi­

közben az említett adatbázisokat osztott időben használhatnák az együttműködő országok.

A fenti „bizodalmak" valóra váltása csak m a ­ kacs küzdelmek e r e d m é n y e lehet. E küzdelmeket annak tudatában kell végigvinni, hogy . m a azokat az államokat tekintjük fejlődőnek, amelyek lekéstek az iparosítás tegnapi vonatát, holnap pedig azok lesznek a fejlődő országok, amelyek lekésik a mai információs repülőgépet".

/ALEMNA, A.: Obzor Informacionnoj tehnologil v afrlkansklh bibliotékán I perspektlvy na budusee. = Meidunarodnyj fórum po informacil I dokumen- taeli, 18. köt. 2. sz. 1993. p. 26-28./

(Futala Tibor)

„A menázsinak és az abraknak meg kell előznie a katonákat és a lovakat". Az információpiac vezető szerepe Kína piaci

rendszerében

A korszerű termékpiacot előzetes, párhuzamos, visszajelző információtermelés jellemzi. Enélkül valamirevaló termék m e g s e m tud .mozdulni" a kínálat-kereslet f o l y a m a t á b a n . Ezért joggal állítha­

tó: nincs tewnékpiac infonvációpiac nélkül. A kvali­

fikált szakemberek és kutatók piaca szintén feltéte­

lezi az információpiac meglétét ós működését, hiszen enélkül aligha lehet helytálló képet kialakí­

tani egy-egy érintett s z a k e m b e r felkészültségéről és alkalmasságáról. A tökepiacnak s e m elhanya­

golható érdeke az információpiac szállította infor­

mációk figyelése. Ilyen jellegű tájékozottság nélkül

406

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

– A december 9-i rendezvény célja, hogy a sokszor egymással ellentétes nézete- ket valló csoportok, valamint a témában jártas szakemberek ismertessék véle- Vallásos

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

Minden nap nyitástól zárásig 10% kedvezmény az ételek és italok árából az ELTE Plusz kártya tulajdonosoknak. A napi menüre és az italakciókra a kedvezmény nem