MAGYAR KÖZLÖNY

(1)

MAGYAR KÖZLÖNY ^{116. szám}

M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2019. július 3., szerda

Tartalomjegyzék

11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet A 2019/2020. tanév rendjéről 4252

12/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet Egyes járványügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 4261

(2)

4252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 116. szám

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Az emberi erőforrások minisztere 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelete a 2019/2020. tanév rendjéről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), b), p) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szakképzés tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 23. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró innovációért és technológiáért felelős miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) az iskolákra, b) a kollégiumokra,

c) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények iskoláira és kollégiumaira, továbbá a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési- oktatási intézményekre,

d) a többcélú intézmények – beleértve a szakképzési centrumokat is – iskoláira és kollégiumaira [a továbbiakban az a)–d) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]

fenntartóra tekintet nélkül,

e) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),

f) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra, g) a tankerületi központokra és a Klebelsberg Központra,

h) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra, i) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre,

j) a pedagógusokra,

k) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkre, a műszaki, kisegítő és az egyéb munkakört betöltőkre, valamint

l) a tanulók és a jelentkezők törvényes képviselőire.

2. A tanév, a tanítási év

2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni.

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2019/2020. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2019. szeptember 2.

(hétfő) és utolsó tanítási napja 2020. június 15. (hétfő). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvan nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvennyolc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában százhetvenkilenc nap a tanítási napok száma.

(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középfokú iskolákban – a b)–e) pontban meghatározott kivétellel – 2020. április 30., b) a rendészetért felelős miniszter fenntartásában működő szakgimnáziumokban

ba) a másfél éves képzés esetén 2020. január 6., bb) a két tanéves képzés esetén 2020. május 22.,

c) a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában működő, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolában 2020. május 22.,

(3)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 116. szám 4253 d) szakképző iskolákban féléves, másfél éves, két és fél éves képzésben vagy keresztféléves oktatásban, egész

számú tanéves képzésben részt vevő tanulók esetében 2020. január 6.,

e) a két évfolyamos részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakiskolákban és a Szakképzési Hídprogram keretében részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakközépiskolákban 2020. május 29.

(4) A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2020/2021. tanítási évben történő feldolgozásáról.

(5) A tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója, működtetője azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kezdeményezheti.

(6) A 2019/2020. évi átmeneti időszak téli közfoglalkoztatásával összefüggő képzési programban felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2019/2020. tanévre 2019. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.

(7) Az EFOP-3.7.1-17 „Aktívan a tudásért” projektben felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2019/2020. tanévre 2019. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.

3. § (1) Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

(2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, a keresztféléves oktatásszervezés keretében február első hetében is megkezdhető. A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg a 2. § (3) bekezdése figyelembevételével úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen.

4. § (1) A tanítási év első féléve 2020. január 24-ig tart. Az iskolák 2020. január 31-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A 3. §-ban meghatározott esetekben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

(2) Az első félév és a tanítási év utolsó napját követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni a fenntartónak.

(3) A tanítási évben nevelőtestületi értekezleten el kell végezni az adott intézményre vonatkozó, az országos kompetenciamérés, a nyelvi mérés, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos támogató rendszer, valamint a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer (a továbbiakban: NETFIT) szerinti fizikai fittségi mérések legutolsó rendelkezésre álló adatainak elemzését, értékelését. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni a fenntartónak.

3. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok

5. § A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában, a fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolában és az alapfokú művészeti iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában hét, a szakgimnáziumban nyolc munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel.

6. § (1) Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. november 4. (hétfő).

(2) A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2020. január 6.

(hétfő).

(4)

(3) A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. április 8. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2020. április 15.

(szerda).

(4) Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

(5) A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

(7) A jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében, továbbá a 2. § (2) bekezdésében előírt tanítási napok számára figyelemmel – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.

4. A vizsgák rendje

7. § (1) Az érettségi vizsgákat, a szakképző iskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

5. A középfokú iskolai, a kollégiumi, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő felvételi eljárás, valamint az Arany János Programokkal kapcsolatos feladatok lebonyolításának ütemezése

8. § A középfokú iskolai, a kollégiumi, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő felvételi eljárás, valamint az Arany János Programokkal kapcsolatos feladatok lebonyolításának ütemezését a 2. melléklet tartalmazza.

6. A témahetek megszervezése

9. § (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 7. § (4) bekezdése szerinti projektoktatást lehetővé tevő témaheteket a tanítási évben az oktatásért felelős miniszter az alábbi időpontok szerint hirdeti meg:

a) „Pénz7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2020. március 2–6. között, b) Digitális Témahét 2020. március 23–27. között,

c) Fenntarthatósági Témahét 2020. április 20–24. között.

(2) A nevelési-oktatási intézmény a munkatervében meghatározott módon részt vehet a témahetekhez kapcsolódó programokon, továbbá a tantervben előírt, az adott témával összefüggő tanítási órákat, valamint egyéb foglalkozásokat a témahét keretében megszervezheti.

7. Országos mérés, értékelés, szakmai ellenőrzés elrendelése

10. § (1) Az Nkt. 80. § (1) bekezdése alapján, a miniszteri rendelet 79. § (6) bekezdésében meghatározott méréseket, értékeléseket a 2019/2020. tanévben a Hivatal szervezi meg 2020. május 27. napjára. A mérés napja tanítási napnak minősül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás a művészeti és a testnevelésórák kivételével számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett iskolák a Hivatal részére 2019. november 22-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.

(2) A hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott nemzetiség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, amelyekben a matematika tantárgyat az adott nemzetiség nyelvén oktatják, és az (1) bekezdésben meghatározott mérést az adott nemzetiség nyelvén bonyolítják le.

(5)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 116. szám 4255 (3) A Hivatal 2021. február 26-ig intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi

szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, továbbá azokat a honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal az országos elemzést megküldi az oktatásért felelős miniszternek.

(4) A miniszteri rendelet 135. §-a alapján a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolákban a Hivatal 2020. május 13-án szervezi meg azt a célnyelvi mérést, amely a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintű, a nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintű nyelvtudást méri.

A méréshez szükséges adatokat az érintett általános iskolák a Hivatal részére 2019. november 22-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatait 2020. június 10-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.

A mérések eredményét az érintett általános iskola a Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg, és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé 2020. június 10-ig.

(5) A (4) bekezdésben foglalt iskolák célnyelvi mérésben részt vevő tanulóinak kivételével az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni a Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket a Hivatal készíti el, a mérést az iskola pedagógusai 2020. május 20-án végzik el a Hivatal által az iskolákhoz eljuttatott mérőeszközök alkalmazásával. Az iskola a mérést saját döntése alapján kiegészítheti az idegen nyelvi szóbeli tudásfelméréssel is az érintett tanulóknál. A méréshez szükséges adatokat az érintett iskolák a Hivatal részére 2019. november 22-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatait 2020. június 10-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A mérések eredményét az érintett iskola a Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg, és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé 2020. június 10-ig.

(6) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2019. október 11-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2019. október 25-ig a Hivatal által meghatározott módon jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2019. november 29-ig kell elvégezniük.

(7) A 2019/2020. tanévben az Nkt. 80. § (9) bekezdése alapján, országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak – az 1–4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2020. január 8. és 2020. április 24.

között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett iskolák 2020. május 29-ig töltik fel a NETFIT rendszerbe.

11. § (1) 2020. január 6. és 2020. március 31. között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók magas arányával, ezen belül különösen a megelőző három év országos kompetenciamérési eredményei alapján alacsony teljesítménnyel érintett, valamint a magas szegregációs indexszel jellemezhető köznevelési intézményekben a lemorzsolódás megelőzése és a teljesítmény javítása, valamint a deszegregáció érdekében tett intézményi, fenntartói intézkedéseket és azok megvalósulását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a Hivatal folytatja le. Az ellenőrzésről készült jelentést a Hivatal 2020. június 30-ig küldi meg az oktatásért felelős miniszter részére.

8. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.

13. § Ez a rendelet 2021. június 1-jén hatályát veszti.

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

(6)

1. melléklet a 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelethez

I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok

1. A 2019. évi október–novemberi írásbeli érettségi vizsgák

A B C

1. Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga Középszintű írásbeli érettségi vizsga Időpont

2. nemzetiségi nyelv és irodalom nemzetiségi nyelv és irodalom 2019. október 11., 8.00 3. magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom,

magyar mint idegen nyelv 2019. október 14., 8.00

4. földrajz földrajz 2019. október 14., 14.00

5. matematika matematika 2019. október 15., 8.00

6. latin nyelv, héber nyelv latin nyelv, héber nyelv 2019. október 15., 14.00

7. történelem történelem 2019. október 16., 8.00

8. francia nyelv francia nyelv 2019. október 16., 14.00

9. angol nyelv angol nyelv 2019. október 17., 8.00

10. kémia, gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek

kémia, katonai alapismeretek,

természettudomány, pszichológia 2019. október 17., 14.00

11. ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak, vizuális kultúra

ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak, vizuális

kultúra

2019. október 18., 8.00

12. – filozófia 2019. október 18., 14.00

13. német nyelv német nyelv 2019. október 21., 8.00

14. belügyi rendészeti ismeretek

mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma, belügyi

rendészeti ismeretek

2019. október 21., 14.00

15. informatika informatika 2019. október 22., 8.00

16. orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek

orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő

nyelvek

2019. október 22., 14.00

17. olasz nyelv olasz nyelv 2019. október 24., 8.00

18. biológia, társadalomismeret biológia 2019. október 24., 14.00

19. spanyol nyelv spanyol nyelv 2019. október 25., 8.00

20. fizika, ének-zene fizika, ének-zene,

művészettörténet 2019. október 25., 14.00

2. A 2019. évi október–novemberi szóbeli érettségi vizsgák

A B C

1. Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga Középszintű szóbeli érettségi vizsga Időpont

2. szóbeli vizsgák – 2019. november 7–11.

3. – szóbeli vizsgák 2019. november 18–22.

3. A 2020. évi május–júniusi írásbeli érettségi vizsgák

A B C

1. Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga Középszintű érettségi írásbeli vizsga Időpont

2. magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom,

magyar mint idegen nyelv 2020. május 4., 8.00

(7)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 116. szám 4257

3. matematika matematika 2020. május 5., 8.00

4. történelem történelem 2020. május 6., 8.00

5. angol nyelv angol nyelv 2020. május 7., 8.00

6. német nyelv német nyelv 2020. május 8., 8.00

7. nemzetiségi nyelv és irodalom nemzetiségi nyelv és irodalom 2020. május 11., 8.00

8. kémia kémia 2020. május 12., 8.00

9. földrajz földrajz 2020. május 12., 14.00

10. biológia biológia 2020. május 13., 8.00

11. társadalomismeret – 2020. május 13., 14.00

12.

ágazati szakmai vizsgatárgyak, ágazaton belüli specializáció

szakmai vizsgatárgyak

ágazati szakmai vizsgatárgyak, ágazaton belüli specializáció

szakmai vizsgatárgyak

2020. május 14., 8.00

13. – informatika 2020. május 15., 8.00

14. ének-zene, belügyi rendészeti ismeretek

ének-zene, művészettörténet,

belügyi rendészeti ismeretek 2020. május 15., 14.00

15. informatika – 2020 május 18., 8.00

16. latin nyelv, héber nyelv latin nyelv, héber nyelv 2020. május 18., 14.00

17. fizika fizika 2020. május 19., 8.00

18. vizuális kultúra vizuális kultúra 2020. május 19., 14.00

19. francia nyelv francia nyelv 2020. május 20., 8.00

20. – filozófia 2020. május 20., 14.00

21. spanyol nyelv spanyol nyelv 2020. május 21., 8.00

22. – mozgóképkultúra és

médiaismeret, dráma 2020. május 21., 14.00

23. orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek

orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő

nyelvek

2020. május 22., 8.00

24. gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek

katonai alapismeretek,

természettudomány, pszichológia 2020. május 22., 14.00

25. olasz nyelv olasz nyelv 2020. május 25., 8.00

II. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok

1. A szakgimnáziumokban, a szakközépiskolákban, a szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét a 2–4. és a 6. pontban meghatározottak kivételével az alábbi időpontban kell megszervezni:

a) írásbeli vizsgarész, írásbeli, központi gyakorlati és interaktív vizsgatevékenység: 2019. október 7–11. 8.00-tól, szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2019. október,

b) írásbeli vizsgarész, írásbeli, központi gyakorlati és interaktív vizsgatevékenység: 2020. február 3–7. 8.00-tól, szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2020. február–március, c) írásbeli vizsgarész, írásbeli, központi gyakorlati és interaktív vizsgatevékenység: 2020. május 11–13.,

május 15., május 20. 8.00-tól,

szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2020. május–június, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2020. május–június,

d) a mellék-szakképesítés írásbeli vizsgarész, írásbeli, központi gyakorlati és interaktív vizsgatevékenység:

2020. június 17. 8.00-tól,

szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2020. június 16-tól, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2020. június 16-tól.

(8)

2. A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontja: 2020. június 3.

3. A rendészetért felelős miniszter által fenntartott rendészeti szakgimnáziumokban, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidőpontjai:

a) írásbeli: 2019. október 1. 9.00, szóbeli és gyakorlati: 2019 . október 7–11., b) írásbeli: 2020. február 4. 9.00, szóbeli és gyakorlati: 2020. február 10–15., c) írásbeli: 2020. május 27. 9.00, szóbeli és gyakorlati: 2020. június 3–19.

4. Az egyes, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai vizsgájának írásbeli és interaktív vizsgatevékenységének szakképesítésenként, illetve tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésért felelős miniszter közleményben teszi közzé.

5. A szakgimnáziumokban a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarésze, valamint írásbeli, interaktív vizsgatevékenysége 2020. május 27-én is megszervezhető (pótnap) abban az esetben, ha a vizsgázó szakmai vizsgát, valamint érettségi vizsgát is tesz, és az írásbeli vizsgák, továbbá az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységek azonos napra eső időpontjai nem teszik lehetővé a mindkét vizsgán való részvételt. A vizsgaidőpontok egybeeséséről, a pótnap igénybevételének szükségességéről a szakgimnázium a vizsgabejelentés és tételigénylés megküldésével egyidejűleg értesíti a szakképesítésért felelős minisztert és a szakmai vizsga írásbeli letételét biztosító intézményt.

6. A szakiskolában és a Szakképzési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítések írásbeli vizsgatevékenységeinek időpontja 2020. június 12., a további vizsgatevékenységeket 2020. június 26-ig kell megszervezni.

A középfokú iskolai, a kollégiumi, a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő felvételi eljárás, valamint az Arany János Programokkal kapcsolatos feladatok lebonyolításának ütemezése a 2019/2020. tanévben

A B

1. Határidők Feladatok

2. 2019. szeptember 10.

Az oktatásért felelős miniszter pályázatot hirdet az Arany János Tehetséggondozó Programba, az Arany János Kollégiumi Programba, valamint az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programba történő jelentkezésről.

3. 2019. szeptember 30. A Hivatal a honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját.

4. 2019. október 20.

A középfokú iskolák a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében – a Hivatal által közzétett közleményben foglaltak szerint – meghatározzák tanulmányi területeiket, és rögzítik a felvételi eljárásuk rendjét tartalmazó felvételi tájékoztatójukat.

5. 2019. október 20. A középfokú iskoláknak, kollégiumoknak nyilvánosságra kell hozniuk a honlapjukon a felvételi tájékoztatójukat.

6. 2019. október 31. Az általános iskola tájékoztatja a nyolcadik évfolyamos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről.

7. 2019. november 15.

A Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli felvételi vizsgát szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények jegyzékét.

8. 2019. december 6.

A tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező – az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban

megjelölt – intézménybe.

9. 2019. december 11. Az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázatok benyújtása.

(9)

10. 2019. december 11.

A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik a Hivatalnak – a Hivatal által meghatározott módon – a hozzájuk a központi írásbeli felvételi vizsgákra jelentkezők alapján a feladatlapigényüket.

11. 2020. január 17. Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel.

12. 2020. január 18. Az általános felvételi eljárás kezdete.

13. 2020. január 18., 10.00

Központi írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban.

Központi írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára az érintett intézményekben.

14. 2020. január 23., 14.00

Pótló központi írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamra, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

15. 2020. január 25. Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal.

16. 2020. január 28. Az Arany János Kollégiumi Programba történő pályázatok benyújtása.

17. 2020. február 6. A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények a Hivatal által meghatározott módon értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.

18. 2020. február 8.

Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről – egymás egyidejű előzetes értesítésével és az oktatásért felelős miniszter bevonásával – értesítik az érintett törvényes képviselőket, tanulókat és általános iskolákat.

19. 2020. február 19.

Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Hivatalnak.

A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak.

20. 2020. február 19. Jelentkezés a rendészetért felelős miniszter által fenntartott rendészeti szakgimnáziumokba.

21. 2020. február 24.

– március 13. A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében.

22. 2020. március 16. A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét.

23. 2020. március 19–20. A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában.

24. 2020. március 23.

Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Hivatalnak.

25. 2020. március 26. A Hivatal elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek listáját ábécésorrendben.

26. 2020. március 27.

A Klebelsberg Központ kijelöli a Köznevelési Hídprogramot a következő tanévtől megvalósító középfokú intézményeket, és erről tájékoztatja az általános iskolákat, a tankerületi központokat, valamint az oktatásért felelős minisztert.

27. 2020. március 27.

A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter kijelöli a Szakképzési Hídprogramot a következő tanévtől megvalósító középfokú tagintézményt vagy intézményeket, és erről a Hivatalon keresztül tájékoztatja az általános iskolákat.

28. 2020. április 6. A Hivatal a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti a jelentkezettek listáját.

29. 2020. április 8. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort – a Hivatal által meghatározott módon – megküldi a Hivatalnak.

(10)

30. 2020. április 23.

A Hivatal kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék).

31. 2020. április 30. A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

32. 2020. április 30. Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programba történő pályázatok benyújtása.

33. 2020. május 11–22. Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel.

34. 2020. május 11.

– augusztus 31. A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

35. 2020. május 22. A 2020. május 22-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.

36. 2020. június 1. A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.

37. 2020. június 17.

Az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal, valamint a Klebelsberg Központ részére, amennyiben kezdeményezi a tanköteles tanuló felvételét a Köznevelési Hídprogramba.

A Klebelsberg Központ kijelöl legalább egy, a megye területén működő Köznevelési Hídprogramban részt vevő köznevelési intézményt, amely a tanulót felveszi tankötelezettségének teljesítése érdekében.

38. 2020. június 17.

Az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vagy – az általa fenntartott iskolák tekintetében – az agrárpolitikáért felelős miniszter részére, amennyiben kezdeményezi a tanköteles tanuló felvételét a Szakképzési Hídprogramba.

39. 2020. június 22–24. Beiratkozás a középfokú iskolákba, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba az iskola igazgatója által meghatározott időben.

40. 2020. június 29–30.

A fogadó iskola értesítést küld a Szakképzési Hídprogramba beiratkozott, illetve elutasított tanulókról az általános iskolának. Az általános iskola, amennyiben három munkanapon belül nem kap értesítést a tanuló felvételéről, értesítést küld a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vagy – az általa fenntartott iskolák tekintetében – az agrárpolitikáért felelős miniszter részére.

41. 2020. július 24.

– augusztus 7.

Beiratkozás a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában lévő, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolába.

42. 2020. augusztus 1–31. Beiratkozás a rendészetért felelős miniszter által fenntartott rendészeti szakgimnáziumokba.

43. 2020. augusztus 31. Pótbeiratkozás a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba.

(11)

Az emberi erőforrások minisztere 12/2019. (VII. 3.) EMMI rendelete egyes járványügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df)–di) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában és g) pont ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosítása

1. § (1) A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998.

(VI. 3.) NM rendelet [a továbbiakban: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet] 5. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A magyar állampolgárt, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten)

„l) bárányhimlő”

(ellen védőoltásban kell részesíteni.)

(2) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (2) bekezdés f)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés szerinti kötelező védőoltásokat – az (1) bekezdés j) pontja szerinti védőoltás kivételével – a 0–6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani. A]

„f) bárányhimlő elleni oltás első részlete betöltött 13 hónapos korban,

g) morbilli-mumpsz-rubeola elleni trivalens oltóanyaggal végzett oltás betöltött 15 hónapos korban, h) bárányhimlő elleni oltás második részlete betöltött 16 hónapos korban,”

(esedékes.)

(3) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (2) bekezdése a következő i)–j) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti kötelező védőoltásokat – az (1) bekezdés j) pontja szerinti védőoltás kivételével – a 0–6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani. A]

„i) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás negyedik részlete betöltött 18 hónapos korban,

j) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett oltás betöltött 6 éves korban”

(esedékes.)

(4) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés f) és h) pontjában foglalt bárányhimlő elleni oltásokat a 2018. július 31-e után születettekre vonatkozóan kell alkalmazni.”

2. § A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a következő 23/A–23/B. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók HCV-szűrővizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében elvégezteti a (2)–(4) bekezdés szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot a 2019. évben teljeskörűen, valamennyi egészségügyi dolgozónál el kell végezni.

(3) A 2020. évtől kezdődően az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot azon egészségügyi dolgozónál kell elvégezni, aki a 2020. évet megelőzően nem állt egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, vagy akinél a (2) bekezdésben foglaltak szerinti szűrővizsgálatra nem került sor.

(4) Azon egészségügyi dolgozó esetében, aki munkakörénél fogva a 2. számú melléklet 1. pontjában szereplő beavatkozások valamelyikét végzi, vagy abban közreműködik, az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot 5 évente, a többi egészségügyi dolgozó esetében 10 évente kell elvégezni.

23/B. § Az egészségügyi szolgáltató 2021. évtől kezdődően elvégezteti az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók kanyaró elleni védettségének felmérését a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében azon egészségügyi dolgozónál, aki a 2021. évet megelőzően nem állt egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, vagy akinél az elmúlt 10 évben nem történt kanyaró elleni védettségre vonatkozó

(12)

ellenanyag-vizsgálat. A laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján fogékony munkavállalókat védőoltásban kell részesíteni.”

3. § A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ez a rendelet

a) az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások kiadására, valamint az ilyen veszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a reagálás koordinációjára vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat, valamint

b) a járványügyi felügyeleti rendszer hatálya alá vonandó fertőző betegségekről és kapcsolódó különös egészségi problémákról, valamint a vonatkozó esetdefiníciókról szóló, 2018. június 22-i (EU) 2018/945 bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

4. § (1) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

2. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet módosítása

5. § Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ez a rendelet az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások kiadására, valamint az ilyen veszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a reagálás koordinációjára vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

3. A fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet módosítása 6. § A fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet a következő 18. §-sal egészül ki:

„18. § Ez a rendelet az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások kiadására, valamint az ilyen veszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a reagálás koordinációjára vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

4. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet

a) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. október 22-i 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat,

b) az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások kiadására, valamint az ilyen veszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a reagálás koordinációjára vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat, valamint

c) a járványügyi felügyeleti rendszer hatálya alá vonandó fertőző betegségekről és kapcsolódó különös egészségi problémákról, valamint a vonatkozó esetdefiníciókról szóló, 2018. június 22-i (EU) 2018/945 bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

(13)

A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő Acut flaccid paralysis

BNO-, AFP, nem fertőző betegség (poliomyelitis-mentesség bizonyítására működtetett surveillance).

1. Kórokozó:

-

2. Teendők a beteggel 2.1. Jelentés:

Bejelentésre kötelezett a gyanús eset. Az értesülést követően azonnal meg kell kezdeni a járványügyi vizsgálatot, és annak eredményéről 24 órán belül faxon vagy e-mailben tájékoztatni kell az NNK-t. A betegség 60. napján végzett nyomon követéses vizsgálat kötelező.

2.1.1. Esetek osztályozása Gyanús eset

Teljesülnek a klinikai feltételek.

Valószínűsíthető eset - Megerősített eset - 2.1.2. Feltételek Klinikai kritérium:

15 éven aluli gyermekek petyhüdt izombénulással járó, nem traumás eredetű megbetegedése, beleértve a Guillain-Barré szindrómát (BNO10: G61.0), egyéb gyulladásos polyneuoropathiákat (BNO10: G61.8), féloldali petyhüdt bénulást (BNO10: G81.0), petyhüdt paraplegiát (BNO10: G82.0), petyhüdt tetraplegiát (BNO10: G82.3), heveny haránt gerincvelő-gyulladást (BNO10: G37.3), neuritist (BNO10: M79.2) és a periodikus paralysist.

Epidemiológiai kritérium - Laboratóriumi kritérium - 2.2. Elkülönítés:

Nem szükséges. Fontos azonban az esetek egységes klinikai és epidemiológiai megítélése megfelelő vizsgálati anyagok biztosításával és a 60. napon elvégzett utóvizsgálattal. Ezért a felsorolt megbetegedésben szenvedőket az észleléstől számított 48 órán belül olyan fekvőbeteg-ellátó osztályra kell beutalni, ahol a gyermek-neurológiai szakellátás és intenzív ellátás is biztosított.

2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:

2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: Kötelező.

2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:

Kötelező. A betegtől mielőbb, de feltétlenül a bénulás kezdetétől számított 14 napon belül 1 napos időközzel levett 2 székletmintát, továbbá 14 napos időközzel alvadásgátló nélkül, sterilen vett 2 vérmintát kell küldeni az Egészségügyi Világszervezet által évente akkreditált kijelölt NNK referencia laboratóriumába. A vizsgálatkérő lapon a feltételezett diagnózisként AFP gyanúját, vagy a fent megnevezett kórképek valamelyikét kell megjelölni.

2.3.3. Felszabadító vizsgálat:

Nem szükséges.

2.4. Fertőtlenítés:

Folyamatos fertőtlenítés szükséges.

3. Teendők a beteg környezetében

3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:

Nem szükséges.

3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:

Nem szükséges.

3.3. Járványügyi megfigyelés:

Nem szükséges.

3.4. Postexpozíciós profilaxis:

Nem szükséges.

3.5. Fertőzőforrás-kutatás:

Nem szükséges.

3.6. A terjesztő közeg felderítése:

Nem szükséges.

„1. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez

(14)

Amoebiasis BNO10: A06

1. Kórokozó:

Entamoeba histolytica 2. Teendők a beteggel 2.1. Jelentés:

Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Ha a beteg trópusi országból érkezett, ezt a bejelentésben közölni kell.

Klinikai kritériumok megléte.

Valószínűsíthető eset

Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.

Megerősített eset

Klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.

2.1.2. Feltételek Klinikai kritérium

Az alábbi tünetek legalább egyike:

- hasmenés (enyhe krónikus formától a súlyos vérhas jellegűig), - bizonytalan hasi fájdalom,

- tenesmus.

Epidemiológiai kritérium

Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:

- trópusi területen történt tartózkodás, - szennyezett élelmiszer/ivóvíz fogyasztása, - emberről emberre való terjedés,

- közös forrással való érintkezés, - környezeti expozíció.

Laboratóriumi kritérium Intestinalis amoebiasis

- Az E. histolytica ciszták vagy trofozoiták izolálása székletből,

- az E. histolytica trofozoiták izolálása biopsziás, vagy fekélyből vett szövetmintából vagy - az E. histolytica trofozoiták izolálása a fogyasztott élelmiszerből.

Extraintestinalis amoebiasis

- Az E. histolytica ciszták izolálása extraintestinalis szövetmintából.

(Szeropozitivitás csak hosszú ideje fennálló extraintestinális fertőzésre jellemző.) 2.2. Elkülönítés:

Csak a heveny bél-amoebiasisban szenvedő beteget kell a klinikai gyógyulásig elkülöníteni kórházban vagy otthon. Az elkülönítés addig tart, amíg a felszabadító székletvizsgálat 2 egymást követő napon negatív eredményt nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben való tevékenységtől, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során beteg-élelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszeres kezelés végzésétől.

2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:

Kötelező.

Kötelező. A székletet a járványügyi feladatok ellátására kijelölt parazitológiai laboratóriumba kell beküldeni.

Szöveti amoebiasis gyanúja esetén szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát lehet az NNK részére megküldeni.

A klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett, 2 egymást követő napon vett székletmintát kell a járványügyi feladat végzésére kijelölt, területileg illetékes parazitológiai laboratóriumba beküldeni.

2.4. Járványügyi ellenőrzés:

Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben,

(15)

vízművekben való tevékenységtől, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszeres kezelés végzésétől.

Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.

Kötelező.

A beteggel szoros környezetben élők székletének laboratóriumi vizsgálatát el kell végezni a cystaürítés felderítése érdekében.

A beteggel epidemiológiai kapcsolatban lévő személyeket 7 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A járványügyi megfigyelés alá helyezett azon személyeket, akik a 2.4. pontban megjelölt közösségekbe, intézménybe járnak, illetve munkakört, tevékenységet folytatnak, a közösség, intézmény látogatásától, illetve munkakörüktől, tevékenységüktől el kell tiltani. A közösség, intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket abban az esetben folytathatják, ha a megfigyelési idő 4. napja után egy alkalommal vett székletminta vizsgálata negatív eredményt adott. A szűrővizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni. A fenti közösségek/intézmények látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a székletvizsgálat eredménye negatívvá válik.

Nem szükséges.

3.5. Fertőzőforrás-kutatás:

Kötelező. A beteggel epidemiológiai kapcsolatban lévő személyeket (pl. azonos háztartásban élők, szexuális partner stb.) ki kell kérdezni.

3.6. A terjesztő közeg felderítése:

Kötelező. Ha a terjesztő közeg közfogyasztásra szánt élelmiszer, az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Anthrax Lépfene, BNO10: A22

1. Kórokozó:

Bacillus anthracis 2. Teendők a beteggel 2.1. Jelentés:

Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t. Járványügyi értesítést kell küldeni a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek is.

- Valószínűsíthető eset

- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és kapcsolat anthraxban megbetegedett állattal vagy abból származó anyaggal (élelmiszer, irha stb.),

- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a beteg környezetében élő, a betegségre fogékony állatok körében váratlan elhullás következik be a lappangási időben,

- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és kapcsolat bizonyítottan anthrax okozta bioterror-eseménnyel, - azonos helyen és időben legalább kettő, a bőr-, illetve a tüdőanthrax klinikai feltételeinek megfelelő megbetegedés előfordulása (közös forrással vagy terjesztő közeggel való érintkezés).

Teljesül a klinikai feltételek és laboratóriumi feltételek legalább egyike.

Ha a megerősített eset a lappangási időben nem volt kapcsolatban anthraxra fogékony állattal vagy azokból származó termékekkel (bőr stb.), akkor fel kell vetni a bioterror-cselekménnyel kapcsolatos expozíció gyanúját.

Jelentkezik az alábbi klinikai formák legalább egyike:

Bőranthrax

Az alábbi két tünet legalább egyike:

- fájdalmatlan papula vagy vesicula,

- ödémával övezett, fájdalmatlan bemélyedő pokolvar (eschar).

Amoebiasis BNO10: A06

1. Kórokozó:

Entamoeba histolytica 2. Teendők a beteggel 2.1. Jelentés:

Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Ha a beteg trópusi országból érkezett, ezt a bejelentésben közölni kell.

Klinikai kritériumok megléte.

Valószínűsíthető eset

Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.

Klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.

Az alábbi tünetek legalább egyike:

- hasmenés (enyhe krónikus formától a súlyos vérhas jellegűig), - bizonytalan hasi fájdalom,

- tenesmus.

Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:

- trópusi területen történt tartózkodás, - szennyezett élelmiszer/ivóvíz fogyasztása, - emberről emberre való terjedés,

- közös forrással való érintkezés, - környezeti expozíció.

Laboratóriumi kritérium Intestinalis amoebiasis

- Az E. histolytica ciszták vagy trofozoiták izolálása székletből,

- az E. histolytica trofozoiták izolálása biopsziás, vagy fekélyből vett szövetmintából vagy - az E. histolytica trofozoiták izolálása a fogyasztott élelmiszerből.

Extraintestinalis amoebiasis

- Az E. histolytica ciszták izolálása extraintestinalis szövetmintából.

(Szeropozitivitás csak hosszú ideje fennálló extraintestinális fertőzésre jellemző.) 2.2. Elkülönítés:

Csak a heveny bél-amoebiasisban szenvedő beteget kell a klinikai gyógyulásig elkülöníteni kórházban vagy otthon. Az elkülönítés addig tart, amíg a felszabadító székletvizsgálat 2 egymást követő napon negatív eredményt nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben való tevékenységtől, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során beteg-élelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszeres kezelés végzésétől.

Kötelező.

Kötelező. A székletet a járványügyi feladatok ellátására kijelölt parazitológiai laboratóriumba kell beküldeni.

Szöveti amoebiasis gyanúja esetén szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát lehet az NNK részére megküldeni.

A klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett, 2 egymást követő napon vett székletmintát kell a járványügyi feladat végzésére kijelölt, területileg illetékes parazitológiai laboratóriumba beküldeni.

2.4. Járványügyi ellenőrzés:

Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben,

(16)

Bélanthrax

- Láz vagy hőemelkedés,

és az alábbi két tünet legalább egyike:

- heves hasi fájdalom, - hasmenés.

Tüdőanthrax

- Láz vagy hőemelkedés,

és az alábbi két tünet legalább egyike:

- akut légzési nehézség/distress (ARDS),

- a mediastinum kiszélesedésének radiológiai bizonyítéka.

Agyhártya/agyvelőanthrax (meningeális/meningoecephalitis-anthrax) - láz,

és az alábbi három tünet legalább egyike:

- görcsroham, - eszméletvesztés, - meningeális tünetek.

Anthrax septicaemia (vérmérgezés).

Az alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:

- állatról emberre való terjedés,

- a betegségre fogékony állatok körében váratlan elhullás, - közös forrással, terjesztő közeggel való érintkezés, - szennyezett élelmiszerrel, ivóvízzel való érintkezés.

Laboratóriumi kritérium

- A Bacillus anthracis izolálása klinikai mintából.

- A Bacillus anthracis nukleinsav kimutatása klinikai mintában.

(Klinikai tünetek hiányában az orrból tamponnal vett minta pozitív eredménye nem alkalmas az eset diagnózisának felállítására.)

2.2. Elkülönítés:

Nem szükséges. A beteget az esetlegesen gyorsan romló klinikai állapotára tekintettel kórházban kell kezelni gyógyulásáig.

Kötelező.

Kötelező. Bőranthrax esetében a pustula, carbunculus vagy más elváltozás sterilen vett váladékát, szövetmintát futárral kell beküldeni az NNK referencia laboratóriumába. Tüdőanthrax esetében köpetet, vért, biopsziával vett szövetmintát, bélanthrax esetében székletet, meningitis/meningoencephalitis esetén liquort és vért kell beküldeni. Septicaemiás szövődmény esetében vért kell haemocultura palackban megfelelően csomagolva a laboratóriumba küldeni diagnosztikus vizsgálatra. Ha valamilyen ok miatt a beteg életében a laboratóriumi vizsgálat nem történhetett meg, boncolási anyag (lép, esetleg egyéb szervek) küldendő be laboratóriumi vizsgálatra csiszolt üvegdugós porüvegben. A mintavételkor viselt egyszer használatos gumikesztyűt és egyéb mintavételi, illetve védelmi eszközöket el kell égetni. Bioterror-esemény vagy közös terjesztő közeg (pl. intravénásan beadható drog) gyanúja esetén az azzal epidemiológiai kapcsolatban lévő betegtől származó klinikai mintákat és az eseményhez kapcsolódó környezeti mintákat haladéktalanul, futárral kell küldeni az NNK referencia laboratóriumába.

Nem szükséges.

Bőr- és bélanthrax esetében folyamatos és zárófertőtlenítés, tüdőanthrax esetében szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés végzendő.

Nem szükséges.

Nem szükséges. (Bioterror-cselekmény során feltehetően exponálódott személyek orrtampon vizsgálata csak az expozíció kiterjedésének meghatározása érdekében szükséges.)

Munkahelyi expozíció esetén a dolgozókat egy hétig meg kell figyelni. Anthraxban elpusztult állat húsának feldolgozása vagy elfogyasztása, szennyezett drog parenterális használata esetén az exponáltak 7 napos járványügyi megfigyelése szükséges. Igazolt vagy valószínűsíthető bioterror cselekmény során exponálódott személyeket az expozíció jellegének megfelelő időtartamra kell járványügyi megfigyelés alá helyezni (orális vagy kontakt expozíció: 7 nap, légúti expozíció: 60 nap).

A járványügyi megfigyelés alá vont személyek közül a gyanús bőrfertőzésben szenvedőknél azonnal antibiotikum-terápiát kell kezdeni. Az anthraxban elpusztult állattal kapcsolatba kerülteket, az állat húsát

MAGYAR KÖZLÖNY

MAGYAR KÖZLÖNY 116. szám

V. A Kormány tagjainak rendeletei

MAGYAR KÖZLÖNY ^{116. szám}