Budapest távolabbi környékének népesedése

^{% TERÚLET És NÉPESSÉG .}

Budapest távolabbi környékének népesedése.

!opulation des commanes siluées aa dela de la banlieue de Budapest Résume'. Par suite du développement

de Budapest a la fin du XIXÚ siecle. les en—

virons de la ville ont également fait (ln progres dans une mesure dépassant relati—

vement, guelguefois, celle—la méme. Le progres, gui se manifestait également dans liaccroissement extraordinaire de la popula- tion et dans sa composition démographigue, a été le plus uif dans les communes suburbainesl) pouvant étre considérées comme les guartiers extérieurs de Buda- pest; il a été constaté aussi pour les eommunes situées au (lela de la banlieue.

Selon les tableaua' [ et III, c'est jus—

guiaux premiéres années du XXF siecle gue la population budapestoise siaccroissait le plus, et ciest plutót ces derniers temps gue celle des environs augmentait rapidement. De 1869 a 1920, la population des communes (Pan (lela de la banlieue a doublé (tableau III). En comptant ensemble Budapest et ses ceintures íntárieure et extérieure, de 1869 a 1920 liaccroissement a été de 251795; de 1830 a 1920, 645'5%; en 1920, 17'8% de la population du pays y habitaient.

La population des eommunes dtau dela de la banlieue augmenta considérablement iant par a e c r a i s s e'm e nt n a tu r el (tableau IV) (] n e ]) a r im m i g r a—

t i 0 n ; celle—ci était iacilitée par les bonnes relations ferroviaires (lientre Budapest et ses environs. Les tab- leauze V et VI présentent les clliffres relatifs aux lieuac de naisisance; ils sont caractéristigues pour le mouvement de la migration. Guoigue dans les communes diau delá de !a banlieue, la proportion de la population de naissance locale soit tou- jours assez éleve'e, touteiois la diminution de ce nombre proportionnel, ainsi gue F(lecroissement de la proportion des habi- tants ne's aílleurs, indiguent liaugmentation

l) Pour la population des communes sub urbaines (voisines) —— gui forment, avec la capi—

tale, Grand-Budapest —— voir ne 3, annáe 1926. de cette Revue. pages II.)—WHI).

de (immigration. D,aprés nos données, de 190061 1910 de liaccroissement de la popu—

lation, M' (f/í) reviennent aux habitants de naissance locale; 55'4% a ceux nés ailleurs.

L'écart auton voit dans la proportion p a r 3 e m e de la population des communes (Fan delá de la banlieue (en 1910, pour 1000 hommes 1019'7 iemmes; en 1920, 10678) est dű aux pertes de guerre. Ciest également par ces pertes, ainsi gue par la régression des naissances pendant la guerre, auton peut expliguer Pe'cart se présentant dans les chi/Tres de la statistig u e de l'áge (tableau VIII). Malgré les pertes de guerre, les classes diáges de la population active continuaient a se développer fort par suite de ltimmig- ration, pendant et aprés la guerre, d'ouvriers, de gens appauvris et de réfugiés venant des territoires iransfe'rés aux Etats successeurs. Au point de vue de liétat de fa m il l e, s*accrut beaucoup le nombre (les divorce's (c'est un fait géné- ralement observé depuis la guerre), ainsi gue celui des veuves (par les veuves de guerre) et le nombre des ménages (ce gui peut étre expligué par liaccroissement des classes diáges productifs).

' ()uant aux n a t i 0 n a l i t e' s (tableaua' X, XI, XII), les Hongrois ont gagné du ter—

rain. (Pe'tait dű a une immigration notable venant des régions magyares, par suite de (11in la population s est méle'e également au pro/it des Hongrois, ainsi gu a liextension de la langue hongroise, guion a observe' dans tout le pays. surtout a Budapest et dans sa banlieue. En 40 ans, la proportion des Hongrois sie'leva de 53'8 a 72895.

Liextension de la langue hon—

groise fut encore plus vive. En 1880.

65175 de la population parlaient hongrois;

en 1920, 92196; la proportion des gens parlant cette langue augmenta (de 248 a 71 220 ) méme parmi les habitants non hon- grois.

En ce gui concerne les c () nfession s (tableaua: XIII et XIV), au dela de la banliene les catholigues romains et les luthe- riens ont gagné du terrain sur les cal—

oinístes et les israélites.

78

12. szám. __ 1100 — ¹⁹²⁷ Ifétatdel'instruetion générale

s'y est amélioré: en 1900, 79'7% de la po- pulation de plus de 6 ans savaient lire et eerire; en 1920, 88'3%.

Dans les eommunes dtau dela de la banlieue, un grand écart siest produit

guant au caractere des p r 0 f e s s i 0 11 s (tableaux XV et XVI). Bien gue le nombre des produeteurs du sol y soit tou- jours assez élevé (la région ayant en abondance des terres cultivables et plu- sieurs habitants s,y rlivrant () llalimentation de Budapest). toutefois il a baisse' de 587 d 42'1'74. ee (lui peut étre expligué

par Paireroissement considérable de [a population industrielle. En raison de Pévo- lution de branches (Pindustrie ;; Budapest.

dans la banlieue et méme dans les mmlnunes silue'es au delá, la population de ces dernieres s'est fort industria-

Budapestnek mult századvégi hatalmas fejlődése? nem maradt hatás nélkül kör- nyékére. A székesfővárost övező területen llndapestéhez hasonló. sőt azt méreteiben néhol meghaladó fellendülés köszöntött be.

amely a népszám emelkedésében is kifeje- zésre jut. A fellendülés jelei legerősebben a fő Yaros kül 'a'irosainak (Nagy—Budapest al—

kotórészeinekl tekinthető ú. n. szomszédos községekben 2) mutatkoznak, melyeknek—

rendkívüli arányokban gyarapodó népes- sége összetételében is gyökeresen atalakult s bizonyos szempontokból a főváros népes ségéhez bozzásímnlt; de megtaláljuk _bar jóval enyhébb mértékben e fejlődés nyo—

mait fővárosunk távolabbi környékén: a környék második, messzebbfekvő, Nagy—

Budapestet körülvevő övezetének közsé- geiben és városaiban is. E községgyűrűben természetesen már sokkal kisebb az a ha- tas. amelyet a főváros szomszédságának.

H lö fejlődés összefoglaló statisztikai ismerte—

tését l. 'l'hirring Gusztáv dr.: Budapest félszázados fejlődéise 1873—1923. (Budapest székesfőváros sta—

tisztikai közleményei, 53. kötet). Budapest 1925.

"'l U. m. Mag. Újpest rtv.. Rákospalota rtv., Pesti'ljhelv. Rakosszentmibály, Cinkota, Sashalom, Rákoscsaba Rákosliget. Rákoskereszti'm Rákoshegy.

l'estszentlőrioeT Kispest rtv.. Pesterzsébet rtv.. Cse—

pel. Nagytétény. Budatétény, Budafok rtv., Albert- falva Pesthidegkút Békásmegyer. E községek m melyeket a központi és székesfővárosi statisztikai hivatal közös s egyöntetiiségre törekvő megállapo- dása értelmében a fővárossal együtt Nagy—Budapest tekinteni ———4 népességének tllktúől'ÓSZUlllOk szokas

lisée. Ha 1900, 26'9% de la population

y extereaient des professions industrielles;

431) % en 1920. La plupart avaient des pro—

fessions industrielles proprement dites. mais le nombre de ceux employés aux voies de communication était aussi assez grand, et il augmentait eontinuellement. Le nombre (les retraités et des autres personnes de la classe intelleetuelle s'y est aussi accru ron- sidérablement.

Par suite du développement de la rapi- tale et de ses eeintures intérieure et exté—

rieure, Budapest et ses environs ont 30——

40% de la population totale de plusieurs branches de profession —— 50'4% méme de celle appartenant au commerce et au erédit —— et. ee (]tli est compréhensible, seu—

lement 2'5'56' (les produeteurs (lu sol de la Hongrie.

Budapest vonzóerejém-k, illetőleg azoknak az általános vagy különleges gazdaságtan sadalmi okoknak!) tulajdoníthatunk, me—

lyek a vonzóerőt befolyásolják s nagysagat meghatározzák, Hiszen e községek lassúbb—

vagy gyorsabbiitemű fejlődésében Ruda—

pesttel kapcsolatba align vagy nem hoz- ható helyi okoknak és tényezőknek is jó—

val nagyobb szerep jut. mint fővárosunk közvetlen szomszédságz'tban. Mégis bizonyos fokig Budapest közvetlen vagy közvetett he—

íolyására vezethetők vissza a községek tavo—

labbi csoportjaiban feljegyzett változások is.

A főváros kedvező földrajzi fekvése mellett :: végekről, a távolabbi országrészekből a központba futó es e körül összetalálkozó.

sűrűsödő —— szinte túlzottan centrális diel—

legii ——- vasúti hálózat fejk'idésének nagy szerep jut az általános fejlődési folyamat- ban. Főleg ez tette lehetővé a közelebbi környéken, de a külső övezetben is iparte- lepek létesítését. munkastelepek, munkas-

fejlődésére és összetételére vonatkozó főbb adato—

kat 1. .,Budapest befolyása a környék népesedé- sére" e., a Magyar Statisztikai Szemle 1926 már- eiusi számában (lV. évf. 3. sz.. Hit—143. l.) meg- jelent dolgozatomban.

!) A főváros népesedesének tarsadalomgazda- sági okait illetőleg 1. Laky Dezső dr. ,,Budapest

székesfőváros 1900'tól

192045; különös tekintettel a fejlődés gazdasági rú-

népességének fejlődése

székesfővárosi statisztikai hivatal

ki—

Közlemények, 55. kötet 2.

úttörő jellegű gon-a" c.. a

adásában iStatisztikai lÉl27f'

kitűnő könyvét.

szam. legi'iiabban megjelent

2; szám.

amind a közlekedéssel foglalkozó népesség számának megduzzadását is, míg hasonló,

" s egymásbafonódó okok sorozata az értel- miség rétegeinek a közigazgatási és kultúr- Centrum körüli szórványos, majd mind erő- sebb megtelepedésére, felhalmozódására Vezetett. A székesfőváros élelmezése szem- pontjából fontos szerep jutott ezenkívül a környék őstermelő lakosságának is. Számos, de Budapesttől teljesen nem függetleníthető tényező eredője tehát az a páratlan fejlő—

dés, mellyel (: székesfőváros környezetén találkozunk.

Fővárosunk távolabbi környékén fekvő s jelen népesedési vizsgálódás tárgyává tett -—— alabbiakban az ú. n. szomszédos kőz-

'k ö" z s é g e k'") gyűjtőnévvel megjelölt ——

községek (44 pestmegyei, 2 fejérmegyei

község és 2 pestmegyei r. t. város) _a _követ-

kezőkgjz

Pest—I*ílis-Solt-Kískun vármegye:

Biaí járás: Ilia, Budakeszi. Torbágy.

Gödöllői járás: ('.sömör, Gödöllő, lsa—

szeg, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Nagy—v tarcsa, Pécel, Szada.

Gyömrői járás: Ecser, Gyömrő, Mag—

lód. Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósiily.

Központi járás: Budaörs, Dunaharaszti,

Soroksár, 'l'örökl'iálint.

Monori járás: Monor, Ullő, Vecsés.

Pomázi járás: Budakalász, Nagykovácsi, Pilisborosjenő. Pócsmegyer, Pomáz. Soly- már, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Öröm.

Ráckevei járás: Szigetszenlmiklós. Tak- sony, Tököl.

Váci járás: Alsógöd, Dunakeszi. Felső—

göd, Fót, Sződ, Veresegyhaz.

R. 1. város: Szentendre, Vác.

'; A szomszédos és, adatait táblázatainkon

nyék" megjelöléssel foglaltuk egybe.

2) Táblázataink és kimutatásaink általában a 48 község adatait foglalják össze. Kivételt ez alól

csak néhol teszünk, ahol a Dunakeszíből 1910—ben

kivált Alag. a Csömörből 1902-ben községgé alakult Rákosszentmihály, valamint a Soroksárhól 1887—ben

ill. 1897—ben Erzséhetfalva

(Pesterzsébetu

távolabbfekvö községek és grafikonjainkon .,Kör-

különvált Kispest és

——— csupa az első övezetbe tartozó község —— megfelelő adatai

anyakö' ég adataiból nem választhatók szét,

A 48 távolabhfekvő község közül máriél—

zázaddal előbb is önálló község volt 46; Alsógöd 1915—ben. Felsőgöd pedig 192l-beu alakult köz—

ggé (mindkettő Sződből').

hiányoznak, vagy az

'iparforgalmi (főleg közlekedéssel

Fejér vármegye:

Adonyí járás: Érd.

Váli járás: Diósd.

A felsorolt 48 község nagy területen ve-É

szi körül Budapestet, helyesebben Nagy-3 Budapestet. Ez a terület azonban még min-"

dig nem öleli fel a legtágabb értelemben:

vett környék összes községeit; így a Szent—;

endre és Vác fölötti Dunakönyök községei, Aszód, Hatvan és környéke, Nagykáta s a ceglédi vonal messzebbl'ekvő, de elég nagy.

foglal— ? kozó) népességgel bíró községei, Ráckevei székesfehérvári vasútvonalmenti néhány,—

község, Bicske és a pilisi szénmedence hely-, ségei nem tartoznak a második övezet köz-

ségei (a * távolabbfekvő községek)

Minthogy azonban határozott vonallal Bu—

közé. —

dapest környékét lezárni amúgy sem lehet,, célszerű volt erre az úgyis elég nagy terü——

letre korlátozni a munkát, annál is inkább, mert már így is a területi összefüggés megf őrzése miatt nehány, Budapest forgalmi vonalaiból kieső, földmívelő jellegű és talán még a fővárOs ellátása szempontjából is teljesen jelentéktelen település került a ta- nulmányozott területbe. A második övezet' határának kijjebbtolása e községek számát rsak újból és feleslegesen megnövelte volna.-

Nagyobh területről lévén szó, a szélsőbb övezet községei népességük alkatát, fejlődő—_

süket és egyéb viszonyaikat tekintve, egy—

mástól meglehetősen elütő végletek által jellemzett konglomerátumot alkotnak. így- e területen a részletkutatás számára kínál—u koznék jó alkalom, mig az övezet egészé- nél a jellegzetességek némileg eltompulnak és a szélsőségek talán túlságosan kiegyen—

szúlyozódnak.

rt:

A környék fejlődésének első és legfon—

tosabb jellemzője a lélekszám mikénti ala- kulása. A főváros távolabbi környezetébe tartozó községek népességének számát a lll. sz. tábla közli. E tábla Végadataiból, valamint a Nagy-Budapestről korábban kö—

zölt számitásokbólll az I. sz. táblába és a fejlődést ábrázoló grafikonba foglalhatjuk össze fővárosunknal: és környékének nép- nővekvésél. _

A fejlődési tendencia, területi csoportok és időszakok szerint egyaránt eléggé—eltérő, Budapes! lBSO—tól -———- mint ismeretes —— a századfordulóig gyarapodott tüneménye—

sen: a XX. század első két évtizedében

u Magyar Statisztikai Szemle 1926.1136,h1,§1

T8*

12. szám. —— moz * 1927

: ::z:

* JELMAGYARÁZAT:

Légende ? X szünne?

//': Budapes! határ: és *en'nu. *I""—u

%%; I ' 'm/e e/ /£/'","/)7/_"£' Je Budapes!

_ BC é pile" terűler vhr/rali? bál/' ,; er nagy'Budapesrha'ám.

alu-zé [um/! ae srm' 51/1005!

- ___—_ Magy—Buáspesrömau.

— ; [mmm de őmM—iudw

— -— —— község; harár úmvedecammw _:— VBSÚ! — [maar

——.— Helypérdekü AM villamos v.

IlilESJI/fJ/Wmíj nana/'?

A! ; Ö. _n/ más/af /

False /

Kis /

Na gy

Pest / A x ':

Rákos / ?

szent. / s

?:-J ghagxáxxh

x' gsmXX x

usw * fiúság/írni x

. A x *

BUDAPEST És mmm.

Jr __..—

BUDAPEST ET SES ENVIRONS.

.)

/x ' M Szart;- //_'/x?c' ""Y/

§ / *.*/ Mg, X

! 1— 'XJ/

' Vega—usw

WP

üdv/lá

azután erősen meglassúbbodott rendkívüli fejlődése. A jóformán semmiből nagyranőtt szomszédos községekben az 1830—1869.

évi elég erős szaporulat után a fejlődés

évtizedrő] évtizedre gyorsult s (mint Buda—

pesten is) az elmult század utolsó évtize- dében kulminált; az új század küszöbén

enyhült a népnövekvés aránya, de távolról sem annyira, mint a székesfővárosban s még a világháborús tíz év alatt is igen te—

kintélyes maradt. Jóval lassúbb ennél az a fejlődés, melyet a főváros távolabbi köt- nye'kén észlelünk. De ez könnyen érthető:

elsősorban sokkal lazábbak azok a szálak,

12— szám

— 101035 ——

amelyek a távolabbfekvő községeket a fő—

városhoz és annak fejlődéséhez fűzik, azok—

nál a szálaknál, amelyek a Budapest köz- vetlen szomszédságában fekvő elővárosokat kapcsolják a fővároshoz; másodsorban

(mint már említettük) ebben az övezet- ben a települések némelyike távolabb esik a közlekedés fővonalaitól és már csak ez okból is kevésbbé fejlődőképes. De más okok melle'tt súlyosan esik latba az a kö—

rülmény is, hogy ezen a szélsőbb terület—

sávon már száz évvel ezelőtt is tekintélyes népességű őstermelő falvak és mezőváro- sok állottak, s az övezet 1830. évi elég ma- gas, a fővárosétól nem messze maradó lélekszáma önmagában is útjában állott a szaporodási arány amerikaias méretű fel-

szökkenésének, míg a 21 szomszédos község közül a XIX. század első negyedében Fényes Elek még csak 9-et ismert, a többi pedig az ezek határában gombamódra keá letkezett, gyorsan népesülő telepekből ——- tehát a semmiből __ fejlődött előbb köz—

séggé, majd várossá szédületes tempóban.

Különösen gyenge a távolabbi —— alighanem az 1873. évi kolerajárványtól többet szen—

vedett —— területen az 1869—1880. évek népgyarapodása. A következő évtizedekben azután e területsávon is fokozódik a szapo- rodási arány és tetőpontját egy évtizeddel később éri el, mint a fővárosban, amelynek fejlődése ekkor jutott fordulóponthoz, s a szomszédos községekben, amelyekben ekkor a szaporodási aránynak —— bár igen

' 1927—

l. A népesség száma és szaporodása Budapesten és környékén)) Nombre et accroissement de la pnpulalion a Budapest et a ses environs.')

- _SzomSZÉÓOS slgvgiabfkg—ZÉMÉSZ: Környék — En- Vagy—Budapest. Budapest és köl"

Év' évnzéd BadapeSt hazám—902332; ne? a: aLejá de la virons au total (imad-Budapest 2331; 55.33

_ Amtéc, pérmde "" ""5 '

V (1) (L') (3) H (2 4— 3) (1 a 2) ([A—2 4—3; ;

A) A népesség száma — Nombre de la population

1830 L') 101 .127 12.576 77.079 ii, 89.655 113.703 190 782

1869 980 349 26.482 97.586 l! 124068 306 831 404417

1880 370.762 36.762 103 667 § 140429 407524 511191 *

1890 505.763 61.289 117770 ; 179059 561052 684 822

1900 732322 120678 140782 1 261460 853000 993782

1910 830 371 217 666 180.743 . 398409 1,098.037 1,278 780

1920 928996 ! 288.329 205.142 ! 493471 1,217.325 1,422.467 , I

B) A n é p e s s 6 g sz a p 0 r 0 d a s a Accroissement de la population a) Számszerint —— En nombres

1830 — 1869 ! 179222 § 13.906 20.507 1 34 413 ; 193.128 213.835

1869—1880 ! 90.413 10.280 6.081 16.361 ; 100 693 106.774

1880—1890 135 001 , ' 24.527 14.103 38.630 _ 159528 178631

18300—1900 226659 * 59.389 ! 23012 82 401 ! 285.948 308.960

1904l—19l0 148049 96 988 39.961 136.949 j 245037 284398

1910—1920 48.625 70.663 3 24 399 95 062 ) 119298 143687

1869—1920 648647 261.847 E 107 556 369 403 910 494 1,018.050

1830—1920 j 827869 _ 275. 753 ! ! 28.063 ; 403816" 1 ,103.622 1,231.685

b) S z á z a l 6 k h a n Pourcentage

1830 —1869 ! 177'3 , 110'6 26 6 : 384 1698 ' 1119

1869 —-1880 ! 32 3 a 38 8 62 ; 13 2 328 264

1880—1890 ! 364 i 66? 13'6 5 27'5 ; 391 340

1890—19 0 ! 44'8 * 969 195 I 460 504 451

1900—1910 ! 20 2 t 80 4 28'4 ; 52'4 % 26"? 287

1910—1920 5'5 ; 32'5 13'5 E 23'9 § 10'9 11 2

1869—1920 231-4 % ass—5 110-2 ; 297-7 § 296 7 2517

1830—1920 8181; ; ?.192'7' 166'3 í 450'4 * 970'6 645'5

1') L. —— Voir:

1) Budapesten a tényleges (jelenlévő)

tényleges (jelenlévő) népesség. —— Pour Budapest, population

_ jusgu'en 1890, population civile; a partit de 1900, population présente.

Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani álln- potja statisztikai és geographiaí tekintetben. Pesten 1836—4840. (

présente;

népesség, a környéken 1890-ig a polgári, 190046! szintén . pour les environs de Bpest,

12. szan).

——'1104*—— ¹⁹²⁷

BUDAPEST És KÖRNYÉKÉNEK NÉPESSÉGE.

Pnpulation de Budapest etde ses environs.

lmi )

800000 1859

mm % ) 1/

m,, / "

1,OOO.OOO

900000

EDOwO

Budan/ési.

aoooooJ ! I /

Szomszédgs—kőzségek . [Iommi/nes wisines

3001000—l l ' ( mmal/%Wíz's'sgel/

L'ammunesau—delá

200000 de laban/Me / , ;.

/ ;

1004 v-;v"

O 4 "**! i /l/

mmm. 1830 ' 18139 80 90 1900 10 20

enyhe (a 80'4%-os arány még mindig rend—

, kívüli)' -—— megtorpanása következett be.

' A második övezet területére is átcsapó ipa- rosodási hullám és a közlekedésügy fejlő-

dése 1900- tól 1910- -ig 28'4%- -ra emelte itt a

szaporulat arányát. Gyarapodásuk fényko—

rat jelzi a két övezet (az egész környék) községeiben ez az évtized: 261. 000— ről kö- zel 400.000-re szökött fel, vagyis 136949

lélekkel (52'47o-ka1) megnövekedett az egész

környék 69 községében a népesség száma s még _a következő nehéz és válság0s évtized- ben is közel százezer fő volt Budapest kör uyékének szaporulata, holott ugyanakkora ! ) főváros lélekszámtöbblete. 50.000—ret sem ért el. Hogy a szomszédos községek 1910——

1920. évi 32 5 és a távolabbfekvők 13' 5%Os (a háborús viszonyokat fioyelembevéve fel- tünően magas), szaporodásában milyen része van a háborúnak, a háborús gazda- sági viszonyoknak s a Trianont követő meg . ,, szállásoknak, a háború előtti lakhely és a,

Születési hely legújabb adatainak hiánya!

ban ma még pontosan felmérni nem tudjuk .s csak a népesség foglalkozási eltolódásai- , ból (így pl. az elszakított részekről mene- .,

*tion civile, pour 1900 1920 population présente.

kült s kiutasított értelmiségi elem nagyará-

' népességéből 1869—ben 1'2,

nyú erre.

A távolabbfekvő községek népességének félszázados (1869—1920. évi) megduplá- zódása, valamint a szomszédos és távolabbi területet egybefoglaló egész Budapest-kör- nyék ugyanezen időszakban észlelt 297'7, gyarapodásából) következtethetünk

_ill. 1830—1920. évi 450'4%-*os lélekszám- szaporulata eléggé hangsúlyozza azt a jelentőséget, amelyet a fővárosnak környe- zete az ország népesedése szempontjából elfoglalt. S egybekapcsolva 'Budapestet egész (nagyobb) környékével azt látjuk,

hogy az ötven év alatti népgyarapodás egymillió főt is meghaladt, 1830 óta pedig a népszám meghétszereződött. E fejlődés eredményeként hazánk mai területén élő lakosságából 1920—ban 178% míg félszá- zaddal előbb, az első magyar népszámlálás időpontjában csak 38% élt az ország szí- vében: Budapesten és kornyeken1)

Nem érdektelen talán e helyen a két í'ejérmegyei község elhagyásával a főváros- környék pcslmegyei városainak e's községei- nek lélel—cszámfejlőde'sét a megye többi helységeinek népesedésével szembeállítani

(l. a II. sz. táblát).

II. A népesség száma és szaporodása Pest vármegyében.?)

Nombre et accroissement de la population dans le comitat Pest. 2)

l Lélekszám SzaporodásAccroíssement — Population színu—31051;— HW %

Pest vármegye — Comitat Pest:

a % , ? ', sét ,

LV sisak *: §§s ; 2 333:

Anne'e s,,x sg 5311 se tous sa

$$$; T§ $$$ TE 33553 T§

: 9 s . s o *: §

§§§§ zs §§§§ as És Es

"%s%s 358 "sem %S Egg 388

.a, K) 4— ; §: * ;: K) 3 **

k o z s é g e i b e n

1869 120231 414074 — (— —— —

1850 86.355 446.739 16.124 32 665 , 13 4 79 1890 174834 508259 38.479 61 520 282138 1900 257.146 567.036 82.312 58 777 471 ]1'6 1910 393496035750 136.350 68.714 53 0 12 1 1920 488490 672 895 94.934 37 145) 24 1 5-8 1869 .1920 i - _, 3681991258321306 21625

Magyarbirodalom—' egész 1910-ben pedig 61");

lakott Budapestenés környékén, _

2) 1869—1890 ig polgári, 1900—1920-ig téhyléges

(jelenlévő) népesség. —— Pour 1869—1890, popula- 1')' A" Trianon-előtti

l 2. szám ' —— 1105 — * l927

Az ország leggyorsabban növekvő me- gyéjének, Pest vármegyének, kedvező fej—

lődése tehát teljesen a főváros környékének számlájára írható. 51 év népgyarapodásá—

ból 58'7% esett a környékre, arra a terü- letre, amelyen a megye lakosságából 1869- ben 22'5 és 1920—ban is csak 42'l% élt.

Szaporodásukut tekintve (l. a IV. sz.

táblázatot) nagy végleteket mutatnak a távolabbi környék egyes községei. 1830 és az első magyar népszámlálás (1869) közt 50%-nál nagyobb volt a népnövekvés ará- nya Vecsés (130'3), Dunaharaszti (87'1),

Gödöllő, Péteri, Monor, Diósd és Budaörs községekben-. Ugyanakkor három község lé- lekszáma megfogyott (Veresegyházé 7'4, Ta- hitótfalué 5'4, Torbágyé 0'1%—kal), Tököl

(613), Pócsmegyer (27) s Nagytarcsa (0'2)

lélekszámszaporulata pedig nem érte el a

10%—0t. Általában kedvezőbb fejlődés mu-

tatkozott a mult század közepén az akkori—

ban keletkezett első vasúti vonalak mentén.

1869—től l920-ig a legrohamosabban a két új község, Alsógöd és Felsőgöd növeke-

dett; előbbinek lélekszáma 137—röl 966-ra,

utóbbié 12—ről 1.647—re szökött fel. A har- madik helyen következő Kistarcsa félszá—

zados népszaporulata megközelíti az 500 szá- zalékot. Kistarcsának a két utolsó évtizedben észlelt 114'1 ill. 60'0%—os fejlődése a rend- kívüli — vagóngyár létesítése folytán be—

következett —— iparosodásnak tudható be, amely az ipari népesség számát 1900-tól 1920-ig 55-röl 1.513—ra emelte. 200%—ot meghalad a szaporulat Dunakeszi, Gyömrő, Vecsés, Soroksár, Dunaharaszti községek- ben és legalább megkétszereződött a lakos—

ság száma még Sződ, Veresegyház, Gödöllő, Kerepes, Csömör, lsaszeg, Pécel, Tápió—

süly, Mende, Maglód, Monor, Úllő, Tak—

,sony, Tököl s két jobbparti községben:

Budaörsön és Solymáron. É gyorsan fej—

lődő községeknek csaknem mindegyikében az iparforgalmi népességszámának erő—

teljes megnövekedése hozta létre az átlagot meghaladó vagy az átlagosnak éppen meg- felelő népnövekvést. Kedvezőtlen képet mu—

tat viszont a l'őútvonalaktól távolabb eső, a fővárossal és a környék gyárvárosaival való jó összeköttetés hiányát sínylő közsé—

gek népesedése: 'l'ahitótt'alué, melynek né—

pessége megfogyatkozott s a 20%-os szapo—

rodási hatá* alatt maradó Szigetmonostoré ,és Pócsmegyeré. De l'élszázadon át lassú ütemű gyarapodásbmutatnak a jobbparton :S—zentendre, Pomáz, Budakalász, Pilisboros—

jenő. a feiérmegvei Érd és Diósd, a balpar-

ton pedig alig ö()%—os a fejlődés Vác r. t. vá—

rosban, Szadán és Péterin.

A közlekedési vonalak iránya, a forga- lom fejlettsége mellett ipari üzemek egy községben vagy jól megköZelíthető szom- szédságában való elhelyezésének és az itt foglalkoztatott munkástömegek megtelepe—

désének jut tehát a döntő szó a környék képének kialakulásában. Ekképen a szá- zadforduló utáni nagyobb lélekszámszapo—

rulat az iparforgalmi jelleg erős kidombo- rodáSával járt együtt a községek többsé—

gében.

A legutolsó tíz év adatait vizsgálva, em—

lítésre méltó jelenségnek tartjuk azt, hogy még ebben az évtizedben is 12 község fejlő—

dése haladta meg a 20, sőt háromé (Sződ

68'7, Kistarcsa 60'0, Dunaharaszti 53'3) az 507ó-ot, s 35%—os vagy annál nagyobb arányszámmal találkozunk a főváros északkeleti szomszédságában Alsó- és Felsőgöd, Veresegyház, Gödöllő községek—

ben, továbbá Gyömrőn. Ebben az 1910—

1920. évi fejlődésben szerep jut a köztiszt- viselő, nyugdíjas s menekült értelmiségi elemeknek a nehéz gazdasági viszonyok miatt a környék olcsóbb megélhetést bizto-' sító községeibe való tömegesebb beköltözé- sének, valamint a nehéz helyzetben lévő fő- városi ipari munkásság egy része ki- vagy visszatelepedésének. Solymár és Pilis—

borosjenő községeknek viszont az évtized- ben bekövetkezett visszafejlődése az ipari népesség (Solymáron téglagyári munkások) számának esésével magyarázható.

Lélekszámra nézve a majdnem 20.000 lakosú Vácé az elsőség a távolabbfekvő községek között; de túlhaladja a tízezret még három gyorsan fejlődő helység lakosságának száma is: Soroksáré 16.253, Monoré 12.347, Gödöllőé 10.262; ezenkivül elég nagy a középnépességű (4%5000 la—

kosú) községtelepek száma.

Az 1925. évi —— de csupán a rendes lakónépesség számát tudakoló __ népösz- szeírás nem teljes adatai szerint a szapo- rulat legújabban nagyon meglassúbbodott s 1925-ben csak 211980 lakos számláltntott a főváros távolabbi környékén. Azonban a népösszeirás eredményeinek, valamint a népsűrűség 1920. évi igen alacsonyan mozgó

adatainak (100 hektárra átlag 135 lakos) na— ,

gyobb jelentőséget nem tulajdoníthatunk.

A népsűrűség már csak azért sem lehet

! 151911 hektár s nagy része mezőgazdasági művelésre szolgál, a beépített terület pedig

12. szám. . —— 1106 —— 1927

III. A távolabbfekvő községek területe és népessége.

Territoíre et popu'an'on des communes' situe'es au delá de la ban/ime de Budapest.

, , A népesség száma 1) —— Nombre de la population 1) A közseg (varos) neve

Nam. de la commune (ville)

Sors7am——Nu- me'rad'ordre Területhektá- rukhan——Ter- ritoireen hectares

1830 2) 1869 1880 1890 1900 1910 1920

1 Váe rtv. . . . . . . . 6.540 11.231 12.894 13.199 14.450 16.808 18.952 19.395

2 Felsőgöd . . . . . . 338 ! 12 10 286 - 293 1.208 1 .6-17

3 Sződ . . . . . . . . 4.662 1.104 1 231 1.654 1.533 1.513 1.791 3.021

4 Alsógöd . . . . . . . 122 1 137 185 300 603 676 966

5 Dunakeszi . . . . . . 2.905 937 1.181 1.267 1.326 2.406 3 356 4.106 6 Fót . . . . . . . . 3 192 1.917 2.151 2.278 2.736 3.470 3.929 4.217 7 Mogyoród . . . . . . 3.802 972 1 222 1.357 1.544 1.785 1.973 2.149 8 Verésegyház . , . . . . 3.275 1.345 1.245 1.390 1551 1.716 2204 3.130 9 Szada . . . . . . . . 1.320 855 1.004 1.034 1.154 1.296 1 420 1.542 10 Gödöllő . . . . . . . 6.190 2.179 3.661 3.940 4.844 5.893 7.569 10.262 11 Kerepes . . . . . . .— 2.550 723 1.022 1.064 1.056 1.171 1 720 2.141 12 Csömör . . . . . . . 2 338 1.019 1.307 1.445 1.756 2 121 2718 2.872

13 Kistart'sa . . . . . . 960 4111 432 580 667 809 1.732 — 2.771

14 Nagyíarcsa. . . . . . . 1.210 637 6 '8 724 842 896 988 1.043

15 ls'aszeg . . . . . . . 5.484 1.473 1 h36 2.090 2.341 3 206 4.120 4.590 16 Pécel .— r' . . . . . . 4.316 1.919 2.206 2.176 2.752 3 854 5.524 6.083 17 'l'ápíósáp . . . . . . 3 049 1.274 1.469 1.413 1.686 2.019 2.535 2.809 13 Tápiósüly . . . . . . ! 1 692 752 1.018 1.041 1.274 1.539 1.933 2.202 19' ' Mende . . . . . . . 2.779 761 978 1.164 1 330 1.578 1.915 2 078 20 Maglód . . . . . . . 2.262 1.173 1.319 1.508! 1.667 2.133 3.302 3.868

21 Ee'ser . . . . . . . . 1.311 649 786 801 1.015 1.125 1.455 1.539

22 Gyömrő . . . . . . . 23 30 1.155 1 386 1.367 1 538 1.982 4 065 5.479 23 Péteri . . . . . . . , 1.113 6110 1.012 1 010 1.061 1.239 1 493 1.597 24 MonOr . . . . . . . 7.100 3.387 5.452 6.228 7.127 8 808 11 436 12 347

25 0116 . . . . . . . . 4.814 1 594 2.217 2.526 3.033 4.076 5 188 5.713 ,,

26 Vecsés . . . . . . . 4.462 1.229 2.831 2.674 3.271 4.119 7.403 9.400' ?

27 Soroksár . . . . . . 4.917 3 972 4.940 5.520 7 056 8.871 13.345 16 2514 . 28 Dunaharaszti . , . . . 2.893 934 1.748 1.803 2 075 2.367 3.861 5 921

29 Taksony .. . . . . . . 4.219 1 355 1 826 2.010 2.367 2 952 3 527 4.079 30 Szige1szentmiklós . . . 5.431 1.803 2.403 2.501 2.738 8.233 3.997 4.407 31 Tököl . . . . . . . . 5.705 1.841 1.963 1.664 2.017 2.805 3 608 4 018 32 Erd ._. . . . . . . . 6 057 2.627 3.050 3 212 3.368 3.506 4.017 4 055

33 Diósd . . . . . . . 856 504 787 862 857 608 896 936

34 Törökbálint . . . . . 2.552 1.523 1.890 2.105 2.401 2 796 3.534 3.728 35 Kia . . . . . . . . 3.804 1.422 1.985 2.229 2 744 2.805 3.178 3 337 36 T- rbágy . . . . . . . 1.759 1 216 1.215 1.3!9 1.446 1.511 1.904 1.981 37 Budaörs . . . . . . . 2.371 2.229 3.449 4.376 5.281 6 104 7.395 7 957 38 Budákeszi . . . . . . 4.440 2.312 2 909 3.350 3.635 4.215 5.233 5.409 39 Nagykovácsi . . . . . 3.124 1.120 1 386 1.502 1.803 2 012 2 226 2.240 40. Solymár . . . . . . . 1.833 1.232 1.428 1.489 1.820 2.361 3.108 2.972

41 Pilisborosjenő . . . . . 910 712 945 934 1 135 1.343 1.574l 1.409

42 Uröm . . . . . . . . 549 612 700 . 838 1.000 1.167 1.328 1.363

43 Budakalász . . . . . . 1.925 1.188 1666 1.736 1.650 2.019 2 474 2 512 44 Pomáz . . . . . . . 4.737 2.739 3 281 ' 3.366 3.473 3.916 4.477 4.920 45 Szentendre rtv. . . . . 4 167 3.806 4 683 4.229 4.260 4 822 5.673 5 877 46 Szigetmonostor . . . . 2.465 942 1.111 1.124 1.182 1 273 1.262 1. 19-1- 47 Poesmegyer . . . . . 2.830 1.092 1.121 , 973 1 119 1.256 1.271 1 305 18 Tahitótfalu . . . . . . 3 921 2.541) 2 403 2.374 2.250 _2 277 2 246 2.312 Osszesen '— Total . . 151.911 77.079 97.586 103667! 117.770 140.782 180742! 205.142L

1) 1969—1990-ig polgári, 1900—1920-íg jelenlévő népesség; a két számaközségek nagy részében alig tér el egymástól (1900-ban a polg uri népessng száma 140 433, a jelenlévő (ö—xszed) népessége 140782 volt.). ——

Pour 1869—1890, population civire: pouf 1900 —1920, pnpulat. présm'e. Dans la plunart des commzmes, tev lem: chzlfres ne dd/férent guére (en 1900, le nombre de la. populat. civile étuit de 140438, celui de la populat.

présente (tatale),de 140 782). — 3- l.. —— Voir. Fényes Elekt Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartomá—

nyoknak mostani állapotía. statisztikai és geographiaí tekintetben. Pesten 1836—1840..