A terméseredmények gazdaságnagyságcsoportok szerint 1926-ban

:!IIIIUUIII "I-ll IIIIDII II.-lIllllI'lI-UUIIUIIIlllll-I-lIII-llll-ul-lllnII.-IIII-lllnunnu.n.-nu-tunni-lncncanunnnncu-n-nnI-gunt.

e MEZÖGAZDASÁG

II ' lllllllllllllllllll . nnn— II.-ll IllIll-llllllllll-llllllI-lllllllllllulllllCIII-ll.lllllclnlllll-lnlll

A terméseredme'nyek gazdaságnagyságcsoportok szerint 1926—ban.

Résultats de la récolte de 1926 en Hongrie, suivant les catégories de superűeie diem/iloitations'.

Részlnte'. Ce sont les ehiffres relatifs au résultat de la re'eolte des differ—entes catégories (le superfieie d'exploitations, (lui inontrent le mieur; le rrile de ecllesvla dans la production.

En examinant les données, il saute aux yeuae gue le résultat de récolte dts plus grandes exploitations est rclativernent bien plus faro- .rable (lue leur proportion pour la superfieie

totale ensemencée.

Dans les exploitations de moins de 20 arpents cadastraur, —— á liereeption de l"oignon (lui nla pas (le grand rőle au point de vue agricole, — le resultat de récolte des prin—

cipaam produits agricoles est relativement infe'rieur a la proportion de cette eatégorie dans la super/ieie tolale ensemencée. 07086 la production de l'orge et du froment gui y a diminue' le plus (de 830/0, respectivement de 54) La situation est a peu prés la merne pour les pe/ites ezploitations de 20 a. 100 arp. cad; elet—zt guant a la bettera'oe a suere (]ue la production y a fléehi le plus (]]-10/0), Au point de vue de l"exee'dent de la rétrolte, les moyennes ewploitalions de 100

a 1000 arp. cad. de'passent tres con—

sidérablement les autres C,:st pour le seigte gue la proportion de llerce'dent de re'eolte y a elé la plus grande (52'40/0) ; elle fut assez eonsidérable aussi pour la pomme de terre ] (45'20/0) et le froment (34'40/0).

(zuoigue les grandes exploitations de plus de 100!) arp. cad. niaient pas atteint cette proportion. toute/vis aux principaux produits on y voit un assez grand exeédent de pro- duction (21'70/0 pour la pomme de terre, 210/0 pour le seigle et Forge, 1.9'60/0 pour le froment).

Entre les categories de super/ieie dlewploi- tations, la proport/on de la répartition de la valeur de la réeolte totale est presgue égale a eelle de la répartition des superficies ensemeneées. C'est plutöt entre les chfres des dife'renles parties du pays gulon p soit de la difference. Notamment, la proportion de la valeur de la production des grandes exploi—

tations est la plus élevée dans la Trans- danuhiev ear eiest l'! gifont le plus grand róle les grandes exploitations au-dessus de 1000 arp. cad; dans les deux autres parties du pays, la proportion de la valeur de leur production est in/érieure ll la moyennegéne'rale.

A Szemle októberi számában az előző gazdasági év mezőgazdasági termelését ab—

ból a szempontból ismertettük, hogy a ter—

melésben az egyes gazdaságnagyságcsoporw tok milyen szerepet töltöttek be. Ismerte—

tésünk főként általános keretek között moz- gott, a részletekre vonatkozólag leginkább a bevetett területnek az egyes gazdaság- csoportok közötti. megoszlását tárgyaltuk.

Az egyes nagyságkategóriáknak a terme—

lésben elfoglalt pozícióját azonban tudva—

levőleg nem annyira a területi adatok, mint inkább a terméseredme'ny adatai mutatják, ezért szükségesnek tartjuk az ezekre vonat- kozó adatoknak rövid ismertetését. A mel- lékelt színes ábra könnyen áttekinthető formában mutatja be az egyes gazdaság—

nagyságcsoportok elért terméseredményéta legfontosabb mezőgazdasági *növényeink termelésében. Az ábrában csoportosított adatok alapján elsősorban azt a tényt kell megállapítanunk, hogy a nagyobb gazda—

ságok terméseredménye aránylag sokkal kedvezőbb, mint ezeknek a gazdaságoknak a bevetett területben elfoglalt aránya. Vi—

szent a két legkisebb gazdaságnagyságcso—

port terméseredménye aránylag majdnem valamennyi gazdasági növényünknél jóval kisebb, mint a vetésterületben elfoglalt aránya. De foglalkozzunk egyenkint a gaz—

daságnagyságcsoportokkal abból a szem—

pontból, hogy a bevetett terület nagysá- gának es az elért terméseredmény nagy—

ságának aránya az egyes kategóriáknál mi—

lyen különbségeket mutat.

A 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok tcrméseredménye viszonyitva ennek a gaz—

daságkategóriának a bevetett területben elfoglalt arányához, a tárgyalt gazdasági évben a leggyengébb volt az árpánál. Itt ugyanis a kisgazdaságok terméseredményé—

nek aránya 8'3%-kal kisebb volt, mint az

árpa vetésterületében elfoglalt aránya. Elég nagy volt még a viszonylagos csökkenés a

búzánál is (5'4%). Ebben a kategóriában

különben a többi kimutatott gazdasági nö—

vény terméseredményénél is végig csökke- nés észlelhető, az egyetlen —— gazdaságilag nem nagy szerepet játszó vöröshagyma kivételével. amelyiknél a 20 kat. holdnál

WAV/If

__44.

Espéces de vesce .

E,352.9k0

mai

BÚKKÖNYFÉLÉK.

TERM ÉSEREDMÉNYEK GAZDASÁG-NAGYSÁGCSOPDRTOK SZERINT.

Résulrars de récolre par catégories de superFicie _.d'exploirahons.

1926.

Gazdaságnagyság katholdakban:

SUperFíCies d'exploírarions en arp.cad:

[WW/w

ZO—an lluL mm dazu.

WWW/'

WW

LÓHERE. LUCERNA.

Tréfle. _Luzerne.

REPCE4 Colza. 139351 Tehac 259759 VÚRÚSHAGVMA. Oignan. 35.775 mmm(füsgernek) Pimenríaeptce) ami;

4598254 229553?

////////f//r/'

MW w,

20-100 'lUO-1UOD 1000 'enhlul.

u _{" puma-10004}

//////////////

' Frumenr. SeigIe. Orge, Avoíne. Ma'x'sA Pomme de terre. Berrerave á sucr—e. Berrerave Fourrag, Mais fuurragl

GTSÉÉISFH: 201335—525 7,ssn.o11 ass-3.351 3,sou.oe7 msusma 1s;.17u.355 14,u.5.177 useless zasaoms

Markus n.

M.StSz 1927

. - - _ V-EH— ,

11; Szám.

_ 1039 _;

kisebb gazdaságok terméseredménye 25%- kal kedvezőbb volt, mint a vetésterületi arány.

A 20 kat. holdtól 100 kat. holdig ter- jedő nagyságú nagyobb kisgazdaságokban a terméseredmény százalékos aránya szin—

tén végig kedvezőtlenebb az ugyanazon gazdaságnagyságkategória vetésterületi ará- nyánál. Kivétel egyedül a fűszerpaprika, csakis ennél van 3'4%-os emelkedés. A csökkenés a legnagyobb a cukorrépánál, amelynek termelésében ehhez a nagyság—

csoporthoz tartozó gazdaságok tudvalevő—

leg igen kis mértékben vesznek részt. A ter—

méseredmény aránya itt nem kevesebb, mint 11'1%—kal kedvezőtlenebb, mint a be—

vetett területben elfoglalt arány.

Míg az említett két kisebb gazdaság—

nagyságkategória terinéseredménye általá-

ban rosszabb, mint vetésteriiletiik aránya,

addig a tárgyalt gazdasági évben a 100 kat.

holdtól 1.000 kat. holdig terjedő középgaz- daságok már a legtöbb esetben jóval ked—

kvezőbb terméseredményt értek el. Legna—

gyobb a terméstöbblet arányának növeke—

dése a rozsnál, itt ugyanis 52'4%—kal na—

gyobb az arány, mint a bevetett területnél.

Utána következik a burgonya 45'2%-os, a búza 34'4 % -os. a takarmányrépa 30'8%-os,

stb. terméstöbbletének növekedése. A leg- nagyobb emelkedés tehát, mint látható, főleg a gazdasági szempontból elsőrendű fontosságú növényeinknél mutatkozik. Ez—

zel az általában igen tekintélyesnek mond—

ható emelkedéssel szemben a cukorrépánál egy 3'9%—os, a repcénél 1'9%—os, a dohány- nál 0'6%-os ésalucernánál 0'5%-os csök- kenéssel állunk szemben. A középgazdasá—

goknál ez a csökkenés inkább csak a fon—

tosság szerint másodsorban számbajövő gazdasági növényeknél

csökkenés aránya pedig olyan jelentékte—

len, hogy gazdasági szempontból alig ját—

szik szerepet.

A középgazdaságok kétségtelenül jelen—

tékeny terméstöbbletét ha nem is éri el, de legalább is megközelíti az 1.000 kat. holdnál nagyobb nagygazdaságok terméstöbbleté- nek aránya. Az emelkedés ebben a nagy—

ságkategóriában a legnagyobb (21'7%) a

burgonyánál. Majdnem ugyanolyan nagy a rozsnál és az árpánál (21'0%) és nem sokkal kisebb a búzánál (19'8%). Elég számottevő még a terméstöbblet a zabnál (17'7%) és a tengerinél (10'7%l is. A ter- méstöbblet aránylagos emelkedése végig—

vonul a nagygazdaságoknál jóformán az tapasztalható, a '

összes, a képes ábrázolásban szereplő gaz- dasági növényeknél. Valami visszaesés csakis a gazdaságilag nem nagyon fontos fűszerpaprikánál (——17'6-%) és a vörös—

hagymánál ( 5'4%) tapasztalható. Ennek a két gazdasági növénynek termelésében különben is a nagygazdaságok teljesen mi—

nimális arányban vesznek részt, nemzet—

gazdasági szempontból tehát terméseredé ményesökkenésiik egyáltalában nem lé-

nyeges. * !

A l'eisorolt adatok legnagyobb része mi mint látható amellett tanuskodik, hogy a közép— és a nagygazdaságok jóval BI'Cdf ményesebben gazdálkodnak, mint a kiST gazdaságok. Ez a megállapítás természetes is, hiszen a nagyobb gazdaságok általában elég forgótőke felett rendelkeznek, a gaz;—

daságilag fontos befektetéseket képesek ke—

resztülvinni, felszerelésük rendsZerint alv kalmasvarra, hogy a mai kor igényeinek megfelelő gazdálkodást űzhessenek. A gaz-—

daságok vezetése is a legtöbb esetben szak—

ember kezében van. A kisgazdaságoknak viszont tőkeszegénysége elég általános, be—

fektetésre a mai nehéz hitelviszonyok mel- lett kedvező feltételű kölcsönt nem igen kaphatnak, kénytelenek tehát továbbra is külterjesen gazdálkodni. A vagyonosabb, elég tőkeerős kisgazda pedig a szükséges gazdasági tudást nem igen igyekszik elsa—

játítani, konzervatív- felfogású lévén, ősei által űzött gazdálkodást legtöbbször ugyan- olyan módon folytatja tovább. Ennek a ——-—

nemzetgazdasági szempontból igen káros

——— helyzetnek eredményét elég érthetően mutatják be a felsorolt statisztikai adatok.

Az eddig közölt adatok kiegészítéseké—

pen végül még röviden beszámolunk a ter—

mésértéknek az egyes gazdaságkategóriák közötti megoszlására vonatkozó adatokról.

A legutóbbi két gazdasági év értékadatait a táblán mutatjuk be.

A termés összértéke jóformán teljesen abban az arányban oszlik meg az egyes gazdaságnagyságcsoportok között, mint amilyen arányban szerepelnek ezek a ka—

tegóriák a bevetett területben. Jelentéktelen mértékben, 1'2%kal, kisebb a nigygazda—

ságok aránya, a középgazdaságok aránya viszont teljesen egyezik a vetésterületi aránnyal.

Megváltozik azonban ez a kép, ha az adatokat országrészek szerinti megosztás- ban vizsgáljuk. Legfeltűnőbb az eltérés a nagygazdaságok kiemelkedő számáról is- mert Dunántúli dombos vidéken. Míg álta'

' 11. szám.;

; 1040 _

A termés értéke.

Valeur de la récolte.

Orsvágrész, Termés fgtéke Orsz ágrész, Termés értéke

dasaukate ória pengo en, vazdasáukate ória pengoben

gaz 5 g Valeur de la recolte, Ö U g Valeur de la recoltc,

_ Parties du, pays, pengős Parties du pays, penz/ős

' catégories dleaploitaíz'ons 1925*—'7A—1"§'2*E"W catégories Jemploz'tations " 1525 70564 "

' I. Dunántúli dombos vidék. m. Északi dombos vidék. §

: Transdanubie Nord §

'! 20 kat. holdnál kisebb 20 kat. holdnal kisebb l

moins de 20 arp. cad. 433,083.198 335,061.459 moins de 20 arp. cad. 116,335.820 88,948.816

' 20—100 kat. holdas 20—100 kat holdas

20—100 arp. cad. 156,886.965 12l,450.849 20—100 arp. cad. 42,536.885 33,210.147

; ll 0 —1000 kat. holdas 100—1000 kat holdas

! 100—1000 arp. cud. 148,431 982 111,449 014 ZOO—1000 arp. cad. 58,936.649 44,085.985 T 1000 kat holdnal nagyobb 1000 kat. holdnál nagyobb

plus de 1000 mm. cad. 201,040 780 146,455 435 plus de 1000 arp. cad 38,436.945 27,966.440

Összesen — Total 939,442.925 714,416.757 Összesen _— Total l 256,246.299 194,211.388 l

ll. Alfö'd. Magyarország összesen. ';

-* Grande plaine kongrm'se Hongrie entiére §

1 20 kat holdnál kisebb 20 kat. holdnal kisebb "'

" moins de 20 arp. cad. 382,605.099 344633279 moms de 20 arp. cad. 932,024.117 768,648.554

( 20—100 kat. holdas 20—100 kat. holdas

! 20-100 urp. cad. 294,390.518 250,722.925 20—100 arp. cad. 493,814.368 405383 921 , 100 1000 kal: holdas 100 —1000 kat. holdas

]00—1000 ami. cad. 196,944.179 170,101.773 100—1000 arp. cad. 404,312.810 325,636.772

j, 1000kat.holdnálnagyobb 1000 katholdnálnagyobb

plus de 1000 arp. cad 151,811.138 120488 756 plus de 1000 urp. and. 39l,288.863 294310 631

Összesen — Total l1.025,750.934 885,946.753 Mindössze — Au total 2.221,440.158 1794,574.s7s

laban a termés összértékének a 16'3%-a esik a nagygazdaságokra, addig a Dunán—

túli dombos vidéken ez az arány 20'5%-ra emelkedik. De nemcsak a nagygazdaságok termése'rtékaránya növekedett ebben az or—

szágrészben, a legkisebb gazdaságkategó- riánál hasonló a helyzet. A 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok ugyanis a termés összes értékének 42'9%-át produkálták, a Dunán—

túli dombos vidék kisgazdaságaira ezzel szemben a termésérték 46'9%-a esik. Ter- mészetesen a másik két kategória megfe- lelő aránya ebben az országrészben jóval kisebb. A 20—100 kat. holdig terjedő na—

gyobb kisgazdaságok ugyanis 24'9%-kal.

a középgazdaságok pedig 14"4%—kal kisebb

aránnyal szerepelnek a dunántúli összter—

mésérték arányában, mint az országos arányban. A nagygazdaságok magas aránya a termésérték megoszlásában csak a Dunán—

túli dombos vidéken tapasztalható, az Al- földön a már említett 20'7%-os aránnyal szemben l3'6%, az északi dombos vidéken pedig 14'4% az 1.000 kat. holdnál nagyobb

gazdaságok részesedése a termés Összes ér- tékéből.

Az 1926. évi termésértékadatok csök—

kenése részben a valamivel rosszabb ter—

mésre, részben a termelvények alapára—

nak időközben bekövetkezett esésére vezet—

hető vissza.

Az ismertetett statisztikai adatok mind azt bizonyítják, hogy a gazdaságnagyság—

megoszlás kérdése milyen fontos probléma a mezőgazdasági termelésben. Amennyire biztosítja a termelés rendjét egy arányos gazdaságnagyságmegoszlás, annyira veszé—

lyezteti azt bármely kategória túltengése.

Jelenlegi gazdaságnagyságmegoszlásunk, a politikai tekintetek teljes kikapcsolásával.

a gazdálkodás rendjének biztosítása szem- pontjából nézetünk szerint általában meg—

felelőnek látszik, és ha a kisgazdaságoknál mutatkozó, fentebb már említett nehézsé- gek idővel enyhülni fognak, a termelés eredményességében most még tapasztal- ható zökkenések is, remélhetőleg minél előbb meg fognak szűnni.

Sajóhelyí István.