Farrel, M. I.: A termelés hatékonyságának mérése

(1)

378

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

nevezetesen a Benelux-államokra, az Európai Szén— és Acélközösség tapaszta—

lataira és az Egyesült Államok példájára.

A szerző szerint a példák nem meggyő—

kezni. Ennek alátámasztására a követ- kező adatokat közli:

Energiaforrások. Termelés. 1956. év első fele

zők. A Benelux—államok eddigi tapasz- Kő_ Bar— Viú _

talatai korántsem egyértelműek; sokak szén ggg! enier- Nylers- Egg"

(igy például a belga gazdaságügyi minisz— Ország (15113? (135155 (Ééáü'

ter) szerint a tiz ev; egyuttmukodes sem millió tonna $$$) tonna) m$) hozott komoly eredmenyeket. Egyebként

még az itt elért sikerek sem bizonyíta—

nák tudományosan az európai közös piac Élellgxgu-ú--- 136 i 0,1 — — létjogOSUHSágát, mert a gazdasági DFOb' Franciaország ... 27,9 1,1 13,1 O,6 03 lémák Belgiumban és Hollandiában me- Nyugat—

,, , ,, , . . , , Németország 67,5 47,9 6,2 1,7 O,?!

roben elterok. Ugyanigy nincs bizonyito magas-Zúg _______ 0,5 0,2 5,0 02 23

ereje az Európai Szén- és Acélközösség Hollandia --- 5,9 0,1 — 0,5 0,1

tapasztalatainak, mert az általános gaz— Összesen 117,4 49,3 34,4 an az dasági fejlődés enélkül is valószínűleg Egyesült Államok- 2422 1,3 6689 192,0 176,6

hasonló lett volna. Végül bemutatja,

mennyire helytelen az az érvelés, amely Külkereskedglmn

az Egyesült Államok jelentős gazdasági _

fejlődését a nagyméretű közös piacra ve— Ország Behozatal Kiv'tel

zeti vissza és amely szerint hasonló lenne millió dollár

az európai közös piac fejlődése is, ahol a

lakosság száma csaknem azonos az Egye— %fxíggfslgtiw --- ágika 33533 sült Államokéval. Az Egyesült Allamok Nyugat-lgémetország ... 485:2 51115

' ' ' ' ' Olaszorsz g ... 225,5 ]54,8

pirosperltasa nem a , lakossag'szamaval Hollandia _______________ 2673 2239

fugg ossze, hanem szamos egyeb gazda— , ,

sági tényezővel amelyekkel a hat ország Összege" 1608"; 10243

_ : , , Egyesült Államok ... 944,5 1282,3

a piacok egyesxtese utan sem fog rendel-

Ipari termelés

. 1 ;. . c ll -

Náf'ceérf AHÉ'ÚH Ólom ggg Ig; Kénsav Cement Réz

Ország

ezer tonna

Nyugat-Németország ... 1778 343 36,8 465 317 190 1565 64,9 Belgium ... 490 e 202 529 25 —— 391 395

Franciaország .. 1048 323 23,2 28,0 169 123 897 36

Olaszország . . . . 450 ISA 13,5 17,6 75 161 882 65

Luxemburg ... 269 — _ — —— —— —

Hollandia ... 81 1,3 7,1 30 56 92 — Összesen 4116 sza 95,0 152,2 616 530 3827 114,8 Egyesült Államok ...

8847

355; 124; 233,8 4721 1191 4156 332,s

A fentiek alapján olyasféle állítás, hogy a hat ország termelőerőínek egyesítése

révén nem is számtani, hanem mértani

átlagban fejlődne a gazdaság, nemcsak hogy nem bizonyított, hanem teljesen il—

logikus.

Mindez nem jelenti azt, hogy az euró- pai közös piac feltétlenül terméketlen.

Az ipari, kereskedelmi és kisrészben me—

zőgazdasági vállalatok koncentrációja és

ezzel egyidejű specializációja hozzájárul—

hat a több, jobb és olcsóbb termeléshez.

Természetesen itt is súlyos akadályok merülnek fel (nacionalista érzelmek, a dolgozók szembehelyezkedése a helyvál- toztatásokkal, ezen túl és legfőképpen jelentős tőkeszükséglet az üzemek bőví—

téséhez, új üzemek létesítéséhez stb.).

Éppen ezzel a problémával kapcsolatos a cikk második része, mely az európai közös

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÚ

379

piac és az Euratom pénzügyi ellátását bírálja.

Az európai közös piac finanszírozására a szerződés készítői egy nemzetközi beru—

házási bank felállítását javasolják, mely-

nek alaptőkéjét a hat ország adná össze.

A szerző egyrészt azt bizonyítja, hogy a bankkal kapcsolatos kérdéseket nem kellő körültekintéssel döntötték el. Például a bank alaptőkéjét egy milliárd dollárban határozták meg, másutt pedig kitűnik, hogy ezt az összeget a szerződés készítői maguk is kevésnek tartják. Ugyanígy megalapozatlannak és bizonytalannak tartja az Euratom, valamint a tengeren—

túli országok szövetsége finanszírozásá—

nak megoldási javaslatát, másrészt azt, hogy a terhek a tervezetben nincsenek igazságosan elosztva (az elosztás Nyugat—

Németország részére kedvező, Olaszor—

szág részére hátrányos). Ennek alátá—

masztására felsorolja az egyes országok fogyasztásának, energiatermelésének és

nemzeti termékének összegét, majd ezek

számtani átlagának arányait veti egybe az alaptőke elosztási javaslattal (ezt a

módszert statisztikai szempontból a szerző

maga is helytelennek, de adott esetben bizonyító erejűnek tartja).

(Ism.: Ferge Sándorné)

IPARSTATISZTIKA

A termelés hatékonyságának mérése

Fal-rel, M. I.: The measurement ol productíve efficiency. _ Journal of the Royal Slotislical Society. Series A. 1937. No. 3. 2519—281. p_

A termelés hatékonyságát a munka át—

lagos termelékenysége alapján nem lehet

helyesen mérni, mert ez a mutató a mun—

kán kívül a többi ráfordítást nem veszi figyelembe. A többi ráfordítás figyelem—

bevétele a szerző szerint más úton, pél- dául az index—módszerrel sem oldható meg kielégítően. A tanulmány olyan mód- szert javasol, mely az összes ráfordítás—

sal számol s mégis elkerüli az indexmód—

szer problémáit.

A javasolt módszer bármely termelési szervezetre, műhelytől a gazdaság egé—

széig egyaránt alkalmazható. Ismertetésé-

nél a szerző műhelyt vesz alapul és itt is

lépésről lépésre jut el —— az egyes feltéte—

lezések elhagyásával —— az egyszerűbb esetektől a bonyolultabb, a valóságnak megfelelő esetekhez. Kiindulópontja az, hogy a termelés általános hatékonysága két összetevőre bontható: müszaki haté—

konyságra, melyet az egyes ráfordítások kibocsátási egységre jutó nagysága jelle- mez és árhatékonyságra melyet az egyes ráfordítások ár-szempontból vizsgált ará—

nya, kombinációja határoz meg. A terme—

lés hatékonyságát úgy mérhetjük, hogy meghatározzuk a hatékony termelés függ—

vényét és az egyes üzemek, vállalatok, iparágak stb. tényleges adatait ehhez vi—

szonyítjuk. Ez a függvény meghatároz- ható elméletileg vagy tapasztalati adatok alapján.

938

A szerző csupán a műszaki hatékony—

ság vizsgálatával foglalkozik és a terme—

lési függvényt az egyes üzemek tapasztalati adataiból kívánja megállapítani. Kiin—

dul egyetlen termékből, a termelés nagy—

ságától független, állandó hozamból és

kétféle ráfordításból. A termelési függ—

vény ekkor a vizsgált ráfordítások azonos műszaki hatékonyságát kifejező pontok seregeként, mint izokvánt görbe adó- dik. Az izokvánt-görbe felhasználhatósá—

gának feltétele, hogy konvex és hajlás—

szöge mindenütt negatív legyen (vagyis a ponthalmaz egyetlen pontja se feküdjék a görbének ugyanazon az oldalán, ahol az origó fekszik). A továbbiakban a szerző sorban elhagyja az előbbi feltételezéseket, és matematikailag kifejezi, majd általá—

nosítja a műszaki hatékonyságnak meg—

felelő termelési függvény meghatározásá—

nak módját.

Megtartva állandó hozam és egyetlen termék feltételezését, de n számú ráfor- dítást véve, minden üzemnek az n—dimen—

ziós tér egy-egy pontja felel meg. A pontok az x,; oszlopvektorokkal írhatók le.

Az azonos, legjobb hatékonyságú üzemek pontjai egy n-dimenziós izokvánt felüle—

tet határoznak meg, mely egy matrix—

egyenlettel írható le. Az egyetlen termék feltételének elejtése esetén n—j—m dimen—

ziós térbe kell átmennünk és n—j—m mat—

rix—egyenlettel kell dolgoznunk. Elhagyva végül az állandó hozam feltételezését is, a csökkenő hozam figyelembevétele eléggé egyszerűen megoldható, a nö—

vekvő hozam azonban csak úgy ve—