• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

!. szám

_57—

1943

*Altgau. 32 1. II. rész. Nordburgenland. 46 l. St. Pöl- ben. (Sohrifienneihe für Heimat und Volk. 20., 45.) _— Olaszország. (Italia) —— Catasto foteslale. 18.

;füzet. Provincia di Sóndrio. XII —l— 28 l. "l— 1 térkép.

_istíiuto centi-ale statistical. Roma. 1942.

Portugália. (Portugal. ) — Anuário estatístico das _rcontríbuigoes e impostos, 1941. LXXIII -i- 678 1.

lmstituto nacional de estatística. Lisboa.

Estatístíca das sociedades, 1940. Institute nacio- nral de estatlstica. Lisboa. 1942.

, Situacao banca'ría, 1941. 37 l. lnstiturto nacional de estatística. Lisboa. 1942.

Pajzs Elemér: Salazar. Egy kis ország nagy építője. 128 1. Budapest. 1942.

Spanyolország. (Espagne. ) — Estadística de cornercio exterior de Esparia, 1941. 636 !. Dirocción general de adnam. Madrid. 1942.

Svájc. (Suisse) — Der Nahrungsbedarf der Schweiz. 22 l. Basel. 1941.

Eidgenössisches Welzrop/er, 1940. Kanton Bern.

IV 4— 55 ]. Eidgenössische Steuerverwaltung. Bern.

1942. (Statis-lische (,)uellwenwerke der Schweiz. 106.) Schweizerische Forststatistik 1939 und Dutch- :chnitt der Jahre 1935/1939. 42 l. Eidgenössisohe Inspektion für Forstwesen, Jagd und Fischerei.

Bern. ( Statistische ()uell—enwerke der Schweiz. 96.) Statistisehes Jahrbuch der Schweiz, 1941. IX % 496 l. Eidgenössisches statistischaes Ami. Bern. 1942

Svédország. (Suede) ———- Allman járnvágsstatis- tik, 1941. 7* -I— 103. l. Kungl. jármág—sstyrelse.

Stockholm. 1942. (Sveriges officiella statistik.) Dománverket, 1941. VIII —l— 116 1. Kungl. do—

mánstyrelse. Stockholm. 1942. (Sveriges officiella s'tatistik.)

Fángvárden, 1941. 63 !. Kungl. fángwárds- styrel)se. Stockholm. 1942. (Sveriges officiella sta—

listik.

Hygíéne et service médical () Parme'e et aux forces ae'riennes, ainsi gue service véte'rínaire á l'arrnée, 1941. 57 -l- 37 l. Stockholm. 1942. (StatisA tigue officielle de la Suede.)

Hygiéne et service véte'rinaire civil en Suede, 1941. 42 l. Conseil supérieur de l'administration

médioale de l'État. Stockholm. 1942. (Sbatistigue officielle de la Suede.)

Impositions, 1942. 26 ]. Bureau central de sta—

tistigue. Stockholm. 1942. (Statistigue officielle de la Suede.)

Justice criminelle, 1940. 45*, 88 l. Bureau central de smtistigue. Stockholm. 1942. (Statistigue officielle de la Suede.)

Lotsverlcet, 1939. 31 l. Kungl. lotsstyrelse.

Stockholm. 1942. (Sverigzes officiella statistik.) Zöldfoki szigetek. (Iles du Cap Vert.) —— An- nuaire statistigue, 1940. 442 !. Services de estatís-

!ica. Praia. 1942.

Folyóiratszemle. — Les revues.

Allgemeines Startistisches Archív (31. köt. 2. sz., München 1942, ném.). Kaestner Fr.: Légitámadások következtében előállott károk statisztikája. —— Lorenz Ch.: A statisztika jelentő—

sége a hivatásulámpótlás irányításában. —— Behrens Fr.: A bérstatisztika új útjai. — Koller S.: Föld- rajz-statisztikai ábrák előállításánál használatos áhrázolásmódok. —— Mewes B.: Gazdaságsztatiszüka és községek. — Britzelmayr W..- Egy óegyiptomi közéipérttékszámítás.

Archiv für Bevőllcerungswissen- schaft und Bevölkerungspolitik (12.

évi. 5. sz., Leipzig 1942, ném.). —— Haushofer K.:

A monszun—államok nagyváros-problémája. ——

Isbert 0. A.: A délkeleteurópai német népcsopor- tok struktúra-kérdései. Tamss Fr.: A ,,telepii—

lés" szó alkalmazása és jelentése. -— Burgdörfer F.:

Az 1939. évi német családstatisztika tanulságai. ——

Pfeíl E.: Egy évjárat népélettani mérlege. —— Pfeil E.: A Föld népességének növekedése 1800 óta.

Archiv für Wanderungswesen und Auslandk und e (13. évf. 3. sz., München 1942, ném.). Thalheim K. C.: A balkáni államok gaz—

dasági struktúra—kérdései és helyzetük az európai nagytérgazdnságban. —- Friedrich A.: Születéshiány és a kivándorlás apadása Svédországban. —— A ten—

gerentúli népesség visszyavuándorlása. —— A boszniai népi németek.

Bolletino della Reale Societá Geo- grafica Italiana (56. évf. 6. sz., Roma 1942, el.). —— Európa és petróleumszükséglete. —— A Krim—

félsziget :közgazdasága. — Ukrajna mezőgazdasága.

Bulletin d*lnformatíon et de Docu- mentation (14. évi. 11. sz., Bucarest 1942, ném.- fr.). —— Ardavanu N.: A dunai hajózás. (I.) —— (12.

sz.). — Ardavunu N.: A dunai hajózás. (H.)

M

A .a. wil—:. mint? az?!

ÉTÁ'i'llíX'HMM 333351fo

Bulletin Mensuel de Statistigue Agricole et Commerciale (33. évf. 11. sz., Roma 1942, fr. ). —— Gabonaneműek termésered—

ményei. — Az év szüreti eredményei. —— Jelentések a dohánytermelésről.

Deutsche Volkswirt, Der (17. évi. 5.

sz., Berlin 1942, ném.). — Reusch H..- Az életbizto—

sítás a háborús fejlődésben. — (6. sz.). —- Agrár- politika és tudomány. ———- ( IO. sz.). — Az irányítás a termelés szolgálatában. —— A biztosítás elmélet- ben és gyakorlatban. —— (11. sz.) — Hellmer H.:

Épiilőfélben a keletázsiai gazdasági nagytér. ——

(13—14. sz.). —— Hellmer H.: Japán gazdasági tervei és gazdasági rendszabályai Nagykeletázsiában. -——

Gleich E.: Amerikai munkaproblémá—k. —— Világ—

háborús világpiac 1942.

D 0 n a n e 11 r 0 p a (2. évf. 12. sz., Budapest 1942, ném.). —— Loesch K. C.: A német népiség—

kutatás Friedrich Ludwig Jahn-tól napjainkig. — Csiky J.: Nemzetközi jogalkotás az új európai rendben.

Erdélyi Múzeum (47. köt. 4. sz., Kolozs—

vár 1942, m.). —— Kelemen L.: Riadnótfája története.

— Tóth Z.: A román történettudomány és a szé- kelyföldi románság kérdése.

Földrajzi Közlemények (70. köt. 2.

sz., Budapest 1942, m.). —— Cholnoky J..- Ázsia népei és a világháború. —— (3. sz.). —— Márton B.:

Néhány városunk vausútainak vonzásterülete.

Hitel (7. évf. 8. sz., Kolozsvár 1942, m.). — Mikó I.: Kormányzó és kormányzóhelyerttes. -—

Zathureczlcy Gy.: A magyar nemzetiségi politika.

Kniezsa I.: A román őushaza kérdése és a román nyelvatlasz. — Rajty T.: Munkabér—rendszerek. ——- (9. sz.). — Tonk E.. A Székelyföld anya— és cse—

csemővédelmének kérdése. .

(2)

1. szám

Kárpátmedence (2. évi. 12. sz., Budapest 1942, m.). -— Gorondy-Novák S..- A nemzetiségi kér- désről. -— Tahy I.: A magyar kézművesipar. ——

Kiss E.: Svájc háborús agrárpolitikája. —— Fensch H. L.: Gyakorlati tapasztalatok a német termény- beszolgálbatási eljárások körül. — A német négy- éves terv. —— A készletgazdálkodás Olaszországban.

—— Szovjetoroszország gazdasági viszonyai. --—— (3.

évf. 1. sz.). — Liptay L.: Az ipar helyzete a tőke- és hitelviszonyok szempontjabol. —— Göblyös M.:

Textil-nyersanyaggazdálkodásnak időszerű kérdései.

—— Csikós-Nagy!) lparunk háborús nyersanyag—

és energiaellátása. — Taubinger I.: A magyar ipar fejlődése. —— Vértesy M.: A Ferenc—csatorna. ——

Dánfy M.: A háború gazdasági elö-készítése. — Németország motorizálása. —— Az európai gumi- önellátás. — Az európai pamuttermelés.

Közgazdasági Szemle (66. évi. 10—11.

sz., Budapest 1942, m.). —- Theiss E.: Modern köz—

gazdaságtudomány és totális háború. —— Storm E.:

Újabb nyersanyag problémák. — (12. sz. ). — Balás K.: Háborús pénzügyek. — Tallós J.: A magyar biztosítási politika az utolsó másfél évtizedben. — Bartha E.: Az olasz mezőgazdaság fejlesztésének irányai.

Köztelek (52. évi. 48. sz., Budapest 1942, m.). — Farkas Á.: Az erdőművelés munkagazdasági jelentősége. -— (49. sz.). — Perneczky B..- A mező- gazdasági munkáltatási és mun-kásviszonyokról. ——

(51. sz.). Gr. Somssich László: A mezőgazdaság helyzete. —— Fodor J.: Kenyérgabonatermelésünk a háborús gazdálkodásban.

Külügyi Szemle (19. évf. 6. sz., Budapest 1942, m.). — Hadiizenet — hadiállapot beállta. —- Polzovics I.: Semleges államok menedékjoga. ——

Három (háborús éw közgazdasága. —— Az ezüst mint nyersanyag.

Láthatár (10. évi. 12. sz., Budapest 1942, m.). -— Váradi ] Széchenyi nemzetiségvédelmi aranyszabálya. — Tóth K.: Magyarok Nyugat- kanadában. —— (11. évf. 1. sz.). —- Kordás F.: Be- olvadás és megmaradás. —— Szaihmáry L.: Szétszórt magyarok nyomában...

Magyar Gazdálc Szemléje (47. évi. 6.

sz., Budapest 1942, m.). —— Zalányi A.: A mezőgaz—

dasági értékesítési igazgatás szervezete. —— Kiss E.:

Tolna megye szövetkezeti élete közgazdasági és társadalmi szempontból. (II.) —— Palotay D.: Szi- bíria klímája és mezőgazdasága. —— Ihrig K.: A trá- gyázás és a termésátlagok statisztikai összefüggése.

— Ihrig K.: Jellemző-e a kat. tiszt—a jövedelem a hozadékképességre?

Magyar Jogi Szemle (24. évf. 1. sz., Budapest 1943, m.). —- Finkey F..- Patronázs—munka és a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága. —— Kuncz Ö,: A szövetkezet jogi fogalmának genus proxi- muma.

Mezőgazdasági Közlöny (15. évf. 1.

sz., Budapest 1943, m.). —— Az európai árpatermelés helyzete.

Nation und Staat (16. évi. 1. sz., Wien 1942, ném.). — Hasselblatt W.: A Kelet népei. —-—

_.53—

Bruck P.; Európa népei és a Birodalom. —— (2.f

—— Weingártner A.: A német népcsoportok szervezése. (l.) —— Hasselblatt W..- A Kelet n

——- Bruck P.: Európa népei és a Birodalom (3. sz.). —— Hasselblatt W.: A Kelet népei. — Br P.: Európa népei és a Birodalom. — Weingűrt, A.: A német népcsoportok újjászervezése. (IL)

Nép és Családvédelem (2. évi. 11.

Budapest 1942, m.). —— Márkus M.: Adózás és ládvédelem. —— Buray I.: '

ságfejlesztő törvény. — (12. sz.).

Nyári gyermekotthonok. —— Tóth B.: Szociálpoli ' külföldön.

Népegészségűgy (23. évi. 23. sz., Bu pest 1942, m.). -— Bielek T.: A szülőotthonok s ciális és egészségügyi vonatkozásairól. —- (24. s

—— Biró B.: Az electiv minőleges népesedéspol

—— N usser A.: Kalotaszeg egészségügye kónházi a tok tükrében.

Statistik der Karpathenlánder évi. 95. sz., Budapest 1942, ném.). —— A D Tisza—csatorna. —- A cukortermés a Kárpát-ö zetben. — (97. sz.). — Munkaerőszükséglet az ' világháborúban. —— (98. sz.). —— A társadalombiz' sítás fejlődése Magyarországon.

Társadalomtudomány (22. évf. 4 sz, Budapest 1942, m.). — Erdei F.: Történe és szociológia. — Markos A.: A monografikus s ciológia.

Városi Szemle (28. évf. 4. sz., Budap 1942, m.). —— Esztergár L.: A városok szociálp tikája. —— Prückler A.: A m. kir. belügyminisz

földrajzi megvilágításban. (I.) -— Doby J..- A rús háztartás közegészségügye.

Városok Lapja (37. évf. 16. sz., Buda 1942, m.). — Az állampolgárság problémája é városi közigazgatás. — (19. sz.). — Vertse Budapest környékének építészete. (I.) — (20. s

— Kállay M.: Kultúrközpontokat a vidékre.

Vertse D.: Budapest környékének építészete. (

—— (21. sz.). -—-— Csizmadia A..- A városok koz;

állásának rendezése. — (22. sz.). — Város és egy tem. —— (24. sz.). —— Csizmadia A.: Terület és nép ség összefüggése a városban.

Vierteljahrshefte zur Wirtschaitá [0 r 3 c 11 u n g (16. évi. 3—4. sz., Hamburg 19 ném.). —— Wagemann E.: A népsűrűség növe sével együttjáró törvényszerű váltakozások.

Decken H..- A Thünen—féle körök és Wagem váltakozás-törvénye. —— Bischoff H. H.: A n zeti jövedelemszámítás és alkalmazásának kérdés,

Wirtschaft und Statistik (22. é' 10. sz., Berlin 1942, ném.). —— Ausztrália gazdasá életén-ek alapjai. — A német nép 1941/42. évi h . rús télisegélymozgalmának teljesítményei. — (1—

sz.). —- A német könyvtermelés 1941. évi adatai. , (12.'sz.). — Algir gazdasági struktúrája. —— Ariszt rália ipara és kereskedelme. —— Létfenntartási köl ségek világszerte az 1943. év harmadik [évnegy dében.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Definíció: A vektorok egy halmazának bázisa a halmazból vett olyan lineárisan függet- len vektorok, amelyek lineáris kombinációjaként a halmaz minden eleme

vásárolt vagy gyártott mennyiségtől (mennyiségi árkedvezmény), egyéb esetben lényegtelen, mert előbb utóbb ki kell fizetni az egészet, függetlenül attól, hogy az

- A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes kis -, közepes, esetleg nagyobb agrárvállalkozások szakterületével releváns szervezeti

i., hogy az idei gyenge termés (2317 millió (1) miatt az importáló államok bevitelüket redukálni fogják s látszólagos fogyasztásuk (termés —l— bevitel) 10—15 millió g-val

Folyóiratszemle. —— Gyermekhalandóság az elfoglalt területeken. —— Az elmebetegek löket védő jogszabály háborús időkben. sz.).. forgalma az olasz elmegyógyintézetekben

—— Svájc nemzeti jövedelme és fogyasztása,. —— Dánia állampénz- ügyei'. sz.): Ha Délamerika háborús kon- junktúrája véget ér. —- A magyar gazdasági élet

Az ötvözött alumínium termelésének aránya a Német Szövetségi Köztársa- ságban, Franciaországban és Olaszországban jóval magasabb, mint nálunk, Bei- giumban viszont a

Megemlítette továbbá, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint a megoldásnál kapott eredményeket alap- vetően az egyes termékek, valamint a kereskedelmi mérlegekre tett