6. szám.
Munkapiac.
Svájc kedvező gazdasági helyzete folytán a 'munkapiac helyzete az 1928. év folyamán ismét te—
temesen javult. Munkanélküliség Svájcban jóformán már egyáltalában nincs, sőt némely iparág külföldi munkásokat kénytelen alkalmazni; így 1928-ban körülbelül 50 ezer külföldi kapott munkavállalásra beutazási engedélyt (1927—ben körülbelül 45 ezer).
1928-ban 44 esetben tört ki sztrájk és 1 esetben volt munkáskizárás (1927—ben 23, illetve 3). E sztrájkok 273 üzemben (1927: 325) fordultak elő, 5.339 (1927: 2.023) munkás vett bennük részt és az elvesztett munkanapok száma 95.855 (1927:
33.929) volt. A legtöbb sztrájk 1928 folyamán a fa- és üvegiparban (14) és az építőiparban (13) fordult elő. A sztrájkok oka 29 esetben bérkülönbözetek, 5—ben munkások elbocsátása, illetőleg a többieknek nem tetszők alkalmazása 3 10 esetben egyéb indok volt.
Munkabérek. 1924 óta az átlagos munkabérek
jóformán alig változtak; az 1913. éviekkel szemben
Él IRODALMI SZEMLE
II.-..n-Iunnuunl-nl-lllnun-ln.-nun-Ill-Ill-Ill!..n-n—n-unnununulllIM-lIll-ll-ll-l-nnnull-...lllllullnal—...n-nllI-lln-l-ll-
———/661 _— 1929
%
körülbelül 90—108% volt az emelkedés. 1928—ban a napi munkabér, nagy általánosságban és a mun- rkateljesítmény minősége szerint, 5'31—16'08 fr. kö-
zött mozgott.
A megélhetési index az 1914. évivel (: 100) szemben 1928-ban a következő volt: élelmiszerek
157, fűtési és világítási anyag 137, ruházat 166, lakbér 176. Az átlagos országos index 1928-ban 161 volt (1927-ben 160).
Kivándorlás.
Svájcból az 1928. évben 4.800-an vándoroltak ki tengerentúli országokba (1927—ben 5.272). A ka- tonakötelesek közül 1928 első felében 3.439 jött vissza Svájcba.
A Svájcban élő magyarok száma 1928-ban kő- rülbelül 540 volt (beleszámítva a gyermeküdültetési akcióból végleg visszatartott mintegy 80 gyermeket).
Foglalkozásukat illetőleg vannak köztük főiskolai képzettséggel bírók (orvosok, mérnökök, gyógysze—
részek), művészek, továbbá kereskedők, iparosok és kézművesek és háztartási alkalmazottak.
Könyvísmertetések.
Chronigue de livres.
Az 1919—1925. évi népmozgalom.
Le mouvement de la population en .1919—1925.
Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 74. kötet.
Szerkeszti és kiadja a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. VI—(—124*—(—201 lap.
Publications Statistígues Hongroises. Nouvelle serte.
Vol. 74. Rádi/le' et publié par l'Ojrice central r.
hongroís de Statístígue. Vl—l—124*—l—201 pages.
Résume'. Ce volume dépasse, pour la richesse des details, celui relatíf a 1913—1918, gut, con—
traitement ;: ceux publie's avant la guerre toutes .les 3 ou 5 unnées par FOffice central hongrois de statistigue, dut étre réduit á cause de la grave situa- tion financiere amenée par la guerre.
Llouvrage est divisé en (1 eux parties. La premiere comprend un substantiel r a p p 0 rt g é- .ne'ral écrit par le Dr Theodore Szél et accom- pagne' de tableaua: offrant les résultats ,prineipaux du mouvement de la po- pulation, ainsi gue les nombres proportionnels nécessaires pour juger de ceux—la. Exposant, en cing chapitres, á la lumiére de comparaisons internationales, la formation, a partit de la premiére année ayant suiví la guerre jusgu'en 1925, de la ,nuptíalité, de la natalíte', de la morta- lité, de l'accroissement naturel et de la fécondité des mariages (n Hongrie,ee rap-
port, le premier out a été publie' sur le
mouvement de la population du ter—
ritoire actuel, montre dlune maniere interes- sante, en guelle mesure les données, anormales au
lendemain de la guerre, se rapprochaient depuis de celles du temps normal. En opposition avec le développement observe' pour le nombre des ma- riages, le nombre des naissances et des de'cés fut pendant Ia période envisagée essentíellement infá—
rieur á celui d'avant-guerre, calcule' pour le terri—
toire d'aujourdlhuí. Tandis gue la mortalité, ex- primée en "lon, présente guelgue díminutíon, la proportion des naissances vivantes accuse une ten—
dance nettement de'croissante, et a cause de ce fait particuliérement défavorable, l'accroissement natu—
rel, gut dans la période en guestion, sauf deux mau- vaises années, oscillait en général autour de 100/00, s'écartait, bien gue légérement, toutes les années de celui dlauant la guerre (1913): 11'50/00. En outre, Paccroissement des suicides offre un tableau dé—
favorable.
La deuxieme partie du volume comprend 33 vas- tes tableaux récapitulant dlune fagott détaillée et en partie sur la base de dépouille-k ments combine's, les chi/fres du mouvement de la
6. szám.
.—_——
population des 7 anne'es envisagées. Divise's en général d'aprés Itordre du rapport ouvrant le vo—
lume, ces lableauac donnent toutes les importantes données cnractérísant le mouvement naturel de la population d'aprés—gnerre, á I'exceptíon du mouve- ment migratoire, laisse' également de cóte par les tomes antéríeurs.
A mai Magyarország 1919—1925. évi népmoz—
galmát tárgyaló legújabban megjelent kötet beosz—
tása és tartalma hasonló az előző népmozgalmi közleményekhez, amelyek a trianoni békeszerződés előtti időkben rendszerint 3—5 évente jelentek meg.
A legutolsó ilyen népmozgalmi kötet az egész há—
borús időszakot is felölelő 1913—1918. évek ada- tait foglalta össze. Ezzel a kiadvánnyal szemben az új közlemény bővült annyiban, hogy a népmoz—
galmi főeredmények a háború előtti kötetekhez ha—
sonlóan ismét törvényhatóságonkint is közöltettek.
A területi tagozódást tartalmazó további részlet—
táblákon azonban csak a megcsonkítatlanul maradt törvényhatóságok soroltatnak fel minden esetben, a nem teljes Vármegyék a táblázatok egy részében csupán együttesen, egy adatban szerepelnek.
A közlemény két részre oszlik. Az első rész.
az ötéves általános jelentés, melynek Szél Tivadar dr. a szerzője, s amely külföldi összehasonlításr.)k segélyével behatóan taglalja és bemutatja a házas—
ságkötések, a születések, a halálozások, a természe—
tes szaporodás és a házasságok termékenységre há- ború utáni alakulását; a közlemény tehát a vándor- mozgalomnak tárgyalására ezúttal sem terjeszkedik ki. A legfontosabb eredményeket és az adatok mér- legelésehez szükséges összes arányszámokat az ál—
talános jelentéshez csatlakozó 32 tábla [oglaljfz össze; ezek a táblák ezúttal a többes születésekrc, a csecsemőkori halálokokra s az öngyilkosokra vonatkozó újabb részletadatokkal is bővültek. Az utóbbi kérdésekre vonatkozó kutatásoknak azonban csak a végSő eredményei foglaltatnak a közlemény—
ben, az egyes problémák részletesebb kidolgozása a Magyar Statisztikai Szemlében jelent meg. A szö- veges jelentésben és az ehhez csatlakozó tábláza tokban rezumált anyag a részletes kimutatások 33 táblázatában teljesebben és bővebben is az érdekli;- dők rendelkezésére áll.
A közlemény szöveges fejtegetései és adatai a világháború folytán gyökeresen megváltozott nép—
mozgalmi viszonyoknak a békés állapotba való lassú vísszafejlődését mutatják be. A közreadott számeredmények és megállapítások tehát a közle- mény tárgyát alkotó időszak különleges viszonyaira való tekintettel nagy figyelemre tarthatnak számot.
A bevezető szöveg a házasságkötések taglalásával kezdődik. Az ezer lélekre számított házasságkötési arány az 1919. évi abnormális magasságról (20'4—0/00)
-——662—-
1929
már 1920-ban 13'10/oo—re szállott alá, majd lassan a normális méretekre csökkent le. Érdekes, hogy a háborúban legnagyobb arányban résztvett 25—43!) éves férfiak korcsoportja 1919—től 1925-ig minden évben nagyobb részét alkotta a vőlegényeknek, mint nemcsak a világháború alatt, de a háborút meg—
előző legutolsó békés esztendőkben is. A minden szempontra kiterjeszkedő fejtegetések közül ebben a fejezetben még főleg az elválások számát és ará—
nyát megvilágító adatok figyelemreméltók. Míg a házasságkötések száma még 1922-ben is eléggé je—
lentékenyen nagyobb volt a békebeli normálisnál, a születések számának és arányának hét év alatti hullámzása határozottan kedvezőtlennek mondható;
csupán a fegyverletételt követő esztendőkben mu—
tatkozott az élveszületések számában némi javulás,
1922 után azonban a születési arány a 300100 alá
esett, sőt 1924—ben csupán 26'90/oo—et ért el, míg az 1908—1913. évek átlagában még 35'70/00 volt. A há—
ború alatt beállott születési hiányt tehát a trianoni békeszerződést követő évek élveszületési mozgalma távolról sem pótolta. Az újonnan kötött házasságok termékenységének megesökkenésén kívül az özveu gyek és elváltak arányának nagyobbra duzzadása szintén csőkkentőleg hatott a születési arányra. A világháború után tehát nem következett be a mult század háború utáni időiből ismert kedvező népe- sedési jelenség: a születési arány hirtelen felszöko kenése. A születési arányszám 1919—1925. évi ala—
kulásának kedvezőtlen voltára való tekintettel a törvénytelen születések számának és arányának erőteljesebb méretű csökkenése sem látszik külö—
nösebb előnyös tünetnek. Viszont örvendetes tény, hogy a tárgyalt időszak alatt csökkent a halálozá—
sok száma és aránya is. A mai területen ezer lé—
lekre 1911—ben 241, 1911—19151 átlagában pedig 229 halálesett jutott; 1925—ben ez az arányszám 17'10/00-1'6, tehát olyan alacsonyra szállott alá, ami—
lyent a kiegyezés óta rendszeresen vezetett nép- mozgalmi statisztika tanusága szerint azelőtt még sohasem ért el. Az 1923-ig emelkedő irányzatú tu—
berkulózismortalitás javulása és a csecsemőhalan—
dóságnak az utolsó években megfigyelhető csökke—
ne'se kétségkívül legfontosabb Okai az ország halá- lozási viszonyai kedvezőbbre válásának. Természe—
tesen a népesség korösszetételében mutatkozó el- tolódás is befolyást gyakorol a halálozási arány alakulására. A közegészségügy javulására következ—
tethetünk abból, hogy a közlemény adatai szerint a fertőző betegségek száma és aránya is csökkent, mig a rákos halálesetek gyarapodása inkább csak látszólagos, minthogy egyrészt az öregebb korosz- tályok aránya is emelkedett, amelyek körében a rákos megbetegedések gyakrabban fordulnak elő, másrészt felismerésük is pontosabbá vált. Népem——
dési és morálstatisztikai tekintetben kedvezőtlen tü—
net az öngyilkosok arányszámának fokozatos emel-
6. szám.
kedése: millió lélekre 1920—ban 236, 1925—ben 294 öngyilkos jutott.Ahalálozási arányszám alászállásá- nak kedvező következménye, hogy dacára a születési hányados csökkenésének,atermészetes szaporodás atárgyalt időszakban elég kedvező voltseltekintve az 1919. és 1924. éveket, amikor ezer lélekre csu-
pán 7'6, ill. 6'5—et tett, általában 100/00 körül állott, sőt 1925—ben 11'20/oo—et ért el. Ez az arányszám nem sokkal kevesebb a mai terület 1913. évre kiszámí—
tott 11'50/oo—es természetes népgyarapodásánál. A nyugateurópai államokkal összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy ezekben az államokban a népesedési mozgalom mérlege kedvezőbb, gazda- ságosabb viszonyokon alapul, minthogy ott lényev gesen alacsonyabb születési és halandósági arányok mellett áll elő a magyarországival egyező szaporo—
dás. A közlemény terjedelmes befejező fejezete a házasságok termékenységének viszonyait ismerteti.
E szerint az egy házasságra eső átlagos gyermek- szám a mai országterületen valamivel a négy alatt marad, míg a régi Magyarországon állandóan 1—2 tizeddel nagyobb volt négynél. Az anyanyelvi, val—
lásfelekezeti és foglalkozási viszonyokkal is egybe- vetett adatok közül megemlítendő, hogy a legkeve- sebb terméketlen házasság az őstermele'snél és a bányászatnál fordul elő, a legtöbb a véderőnél, a kereskedelemnél, valamint a közszolgálat és a sza- bad foglalkozás körében.
A szöveges jelentéshez csatlakozó táblázatok, valamint a népmozgalom jelenségeit kombinatív összeállításokban is bemutató részletes kimuta- tások beosztása nagyban és egészben megegyezik a bevezető szöveges ismertetés tartalombeosztásá—
val. A kötet magyar nyelven jelent meg, de külön francianyelvű kiadásban is piacra kerül.
való
Az 1920. évi népszámlálás. Vl. rész. Vég- eredmények összefoglalása.
Le recensement de la population ezt 1920. Vie partie. Résume' des résultats
d e' fi % i t i fs.
Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 76. kö- tet. Szerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisz—
tikai Hivatal. Budapest, 1929. VKH-734423 lap és
15 grafikai térkép és 1 grafikon.
Publicatíous Statistt'gues Hongroises. Nouvelle série.
Vol. 76. Rédigé et publié par l'OÚice central r.
hongrois de staiistígm. Budapest, 1929. VIII—t—75tt—l—
123 pages at 15 cartes graphigues —t—- 1 graphígue.
Resume'. Ce sont des raisons surtout d'ordre
technigue gui retardörent la parution de cette pu- blication, et guí ClÖlllI'e les li volumes consacrés au recensement de la population en 1920, le pre- mier ayant eu lieu depuis le morcellement du pays, mais portant encore sur la région trans/érée á l'Autriche, unnexe'e settlement en 1921 61 cette der- niére. Dans la premiere partie du volume, on trouve un rapport général fait par M.
Alexandre M o 2 o l a v : z k y et exposant avec con-
——663——— 1929
M
vision les résultats du recensement de 1920. Son rapport est divisé en 5 chapitres: 1. Préparation et exécution du dénombrement, guestíonnaires em—
ployés; 2. Donne'es caractéristigues pour le territoire enlevé á la Hongrie et pour celui gui lui a été laisse';
3. Habitations et situation des logements; 4. et 59 (le gros du volume): Population, principales con—
sidérations démographigues; professions, répar- tition des propriétés báties et des propriétés rurales. La deuxiéme partie offre, sui- vont l'ordre du rapport, 109 tableuux détaillés
récapitnlant et complétant, par de nombres propor—
tionnels et de données rétrospectives, les chiffres des volumes précédents relatifs au dénombre- ment général de -Ia population en 1920. A l'ann exe, se trouvent guclgues relevés présen—
tant les données comparatives des
20 comitats et villes autonomes lais-
sés entiérement á la Hongrie; ils eom-
blent une grande Iueune, les chii/res du recense—
ment de 1910 nloffmnt plus, á cause des changements
survenus depuis la guerre, une base suffisante á se'
faire une idée exacte de la situation de ces comitats et villes. Liouvruge, gui sem publié également en—
frangais, se termine par un TiCllC recueil de cartes graphigues; on y voit, par 16 tables dioisées en 42 parties coloriées les résultats et les enseignements saillunts du recensement de 1920.
ra
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal most adta közre a Magyar Statisztikai Közlemények so—
rozatában az 1920. évi népsuimlolos végeredmé- nyeit összefoglaló hatodik, befejező közleményt (a népszámlálási mű ötödik kötetét). Számos feldol—
gozás-technikai és egyéb ok indokolja azt, hogy ez a kiadvány: az első nagy népességi felvétel záró—
közleménye, mely a trianoni békediktátum rendel-—
kezései következtében csupán a magyar fennható—
ság alatt maradt országterületre terjedhetett ki (il—
letve még az Ausztriának itéli. (le a népszámlálás időpontjában magyar fennhatósa—g alatt állott nyu- gatmagyarországi területre is). megkésve került a könyvpiacra. Maga a részletes szám-anyag a nép—
számlálási mű négy kötetben közreadott első öt ré- szében már előzőleg rsaknem teljes egészében nyil—
vánosságra hozatott; az új kötet tehát csupán az annakidején közölt anyag főbb eredménveit sűríti össze rövidre fogott, de lehetőleg mégis eléggé rész—
letezett táblázatokba és egésziti ki arányszámokkal.
A táblagyüjtemény (,,Re'szletes kimutatások") al- kotja az új közlemény második, terjedelmesebb részét, míg az első rész: az általános jelentés, mely- nek Mozolovszky Sándor, dr. a szerzője, a szám- eredme'nyek tömör szöveges ismertetését nyujtja : az 1920. évi felvétel egész gazdag adattárán végig vezet. Fűggele'klcént csatlakozik még a szöveges és
