Becslés Magyarországnak a második világháború következtében elszenvedett emberveszteségeiről

)

Becslés Magyarországnak a második világháború következ-%

tében elszenvedett emberveszteségeíről.1

Évaluations sur les pertes en vies humaines subíes par la Hongrie du fait de la deuxiéme guerre mondiale.1

Résumé. On ne dispose pas pour le mo- rment des renseignements préeis concernant les pertes en vies humaines subies par la Hongrie du fait de la seconde guerre mon- diale. Des informations probantes ne fen offriront tvraisemblablement aue dans un avenir encore éloigné, antant auton peut lel prévoir, a lyoccasion du prochain Reeense—

ment général de la population. En alten- dont, on doit se oontenter des évaluations fonde'es sur les données e'parses disponibles.

Ilepuis Pentre'e en guerre de la Hongrie, 'des registres exacts ont été tenus sur les pertes militaires du pays. On n'en a de.

pouillé jusauüi présent one les bulletins statistigues parvenus avant le mois de de—

eembre 1944. Dtapres les résultats du dé—

pouillement de ces documents, On est cense'

x

,, porter a 100000 ámes les pertes du terri—

toire national actuel par suite de la mise en action de Parmée hongroise au dehors des frontiéres du pays. Le nombre des vic- times des bombardements aéríens intérieurs est évalué () 16.000 environ. Les pertes mili- taires hongroises résultant da siege de la capitale Budapest et de la transformation en champ d'opérations de la Hongrie ne doivent guére de'passer 24 on 25 mille, attendu gue cjétaient déja pour ainsi dire uniauement les troupes altemandes aui y faisaient une resistance sérieuse. Les pertes subies par la population eivile de Budapest en sont de beaucoup plus sensibles: enuiron 28.000 ámes, dont 8.000 moururent á la suite d'éve'nements directs de la guerre et 20.000 par les épreuoes du siege, les maladies et la sous-nutrition. Panni les prisonniers de guerre pris en Hongrie, le mehre des dé—

c'édés monte (: 12.000. L)on doit eni-ore ran—

ger par-mi les pertes dues () la guerre celles

subies par les Jui/s de Hongrie dont le nombre approximatif —— ealculé nature/le—

ment pour le territoire azrtuel —————— slóléue a 220 milla Tout compte fait, les per—

tes en vies humoines e'ehues au territoire hongrois actuel du fait de la guerre se chiffrent par 400000 ámes; cela ne signifie rien de moins (]u'une proportion de plus de - 30 déeés pour mille habitants, taux essen—

tieltem ent militaires

supe'rieur a celui des décédés (!0'99/00) pendant lla premiere

guerre mondiale, guoiaue la participation militaire de la Hongrie () la seconde guerre mdndiale en ait été notablement infe'rieure.

Fin janvier 1941, sur le territoire actuel du pays délimité par l'Armistice, le recen- sement général de la population avait trouvé 9'32 millions (Phabitants. Laissant de cóté les pertes dues á la guerre, ce chiffre-lá dul s'élever, jusau'á la fin de l'année 1944, a 9'49 millions. Cependant, compte tenu des pertes dues a la guerre, le nombre de la population établi pour la fin de Pannée 1945 ne devait probablement atteindre méme 9-1 millions. En réalité, prenant en considéra- tion les éoaeue's et les rapatriés (y compris les prisonniers de guerre, individus partis et déportés non encore revenus) il y a tout lieu de Péualuer () 9'3 millions.

*

A háború befejeződvén valószínűleg mindenkiben felmerült a vágy, hogy megtudja, milyen veszteséggel is vég—

ződött számunkra a második világ—

háború. A veszteségek felmérése az államhatalom részére nemcsak egy- szerű kíváncsiság—kielégítési kérdés, hanem elkerülhetetlen szükségesség, mely nélkül komoly kormányzati te- vékenység nem képzelhető el. Anyagi természetű ká 'oínk mértékéről tájékoz- tatást a kái'stntiszikai felvétel híva;—

tott nyujtani, személyi veszteségeink felől azonban még nem kaptunk meg—

bízható adatokat s pontos tájékozó—

dásra ebben a tekintetben valószínű—

leg csak a távolabbi jövőben lesz mó- dunk. Addig is, amíg részletesebb adatok állnak rendelkezésünkre, kény—

telenek vagyunk megelégedni kis számú és hiányos adaton alapuló becslés- sel, mely, hacsak megközelítő számo—

kat is tud nyujtani, meg mindig nagyobb hitelességre tarthat igényt, mint a sokszor teljesen légbőlkapott, érzelmi alapokon nyugvó és a, köztu—

datba bedobott számok. A veszteségek ma. még nem is volnának pontosan

* Az 1945. év végén készült összeállítás eredményei. — Données coordonne'es á la fin de l'onnée 1945.

^{1—6. szám , -}

amegállapithatók; hiszen az az óriási, részben kényszerű, részben önkéntes vándormozgalom, melyet a háború idézett fel, ma még távolról sem feje—

ződött be s míg mindenki. aki életben maradt, nem tért vissza otthonálm, a veszteségek pontos megállapítására nem is lehet gondolni. A becslés elvég—

zését megnehezíti még, hogy az első világháború veszteségei egészen más természetűek voltak, illetőleg más kö—

rülmények között álltak be és így a mult adatai sem szolgálhatnak úlbu- igazitással. Az első világháborúbanaz ország területe csak kis részben és rö— '

vid időre volt hadszíntér, mások vol—

tak a harci eszközök, a veszteségek majdnem kizárólag közvetlenül a harci cselekmények következtében álltak elő és túlnyomórészben a hadrafogható férfi lakosságot sujtották. A második világháborúban az ország egész terü—

lete közel hét hónapon keresztül had—

színtér, illetőleg hadtápterület volt, a veszteségek nagy része, ha a háború folyományaképen állt is elő, nem a frontokon következett be és áldozatai között igen jelentős arányban vannak nők, gyermekek és aggastyanok is.

Katonai veszteségeinkről hadbalépé- siink óta pontos adatfelvétel készült.

melynek főbb adatai, ha hadseregünk egy része nem hagyta volna el az or—

szág területét, nem bomlott volna fel teljesen a rend és nem szakadt volna meg összeköttetése a Budapesten rna—

radt országos hivatalokkal és hatósz'v- gokkal, valószínűleg már régen ren—

delkezésre állanának. A háború folya—

man minden állománytest rendszere—

sen, egységes mintájú statisztikai la- pokon jelentette, veszteségeit és a vesz—

teségek a honvédelmi miniszter által kiadott 14 veszleséglajstromban is kő'/.—

zététettek. A statisztikai anyagból egye—

lőre még csak az 1944. december 31-ig befutott veszlese'gí lapok vannak fel- dolgozva, melyeknek adatai szerint összes veszteségünk 256.43l fő volt.

Ebből a számból 37.490 volt az eleset—

tek, 88.296 a sebesültek, 5.755 a foglyok és 124.890 az eltűntek száma. A 256431 főnyi veszteségből természetesen nem—

csak a fentebb kimutatott 37.490 elesett tekinthető halottnak, hanem a sebe- sülteknek, foglyoknak jelentős része is meghalt később, az eltűntnek nyilva—

nított 125 ezer embernek pedig talán nagyobb része_ is halott. Az első

világháborúban 'az eltűnteknek ési fogságba jutottaknak mintegy egy

hatoda volt halottnak tekinhető. Ez az arány a második világháborúban az

1942. évi téli visszavonulás körülmé—

nyei, a magyar katonaság számára teljesen szokatlan éghajlat ésahiányos . felszerelés folytan valószínűleg sokkal"

magasabb, talan a 75%—0t is eléri. Az, * hogy az eltűntek aranya ilyen magas, az összes veszteségbejutottak számá- ' nak majdnem fele (a hadifoglyoké pel—

dig ennyire alacsony), tulajdonképen az adatszolgáltatás hibájának tekint—

hető, amit mutat az a körülmény is, hogy az első világháború idején az el- "

tűntek az összes veszteségbejutottak'

szamanak csak 19%—át tették ki. Hogy

a kimutatott 88.296 sebesült közül hány halt meg, arra vonatkozólag megfelelő kórházi statisztikák hiányában nincs adat, de ha 254300/0-1'51, tehát 22.000 emberre becsüljük a sebesülések kö—

vetkeztében később elhúnytakat, való- szinűleg nem tévedünk nagyot s ha tévednénk is, ez a — szám az összes veszteségekhez képest olyan cse- kély, hogy a végszámokat nem érinti—

lényegesen. A fentiek figyelembe—

vételével tehat a magyar hadsereg—nek az ország határain kívül való harcba- vetése következtében előállott ember- veszteségét, vagyis a halottak együttes számát 160 ezer emberre tehetjük, Ez a veszteség bármennyire fájdalmas mind egyéni, mind nemzeti szempontból, hiszen az ország fiatalságának, a nem—

zet legmnnkaképcsebb korban levő tag- jai jelentős részének kiveszését jelen- tette, az első világháború veszteségei—

hez viszonyítva végeredményben mégis aránylag kisebb mértékű veszteségnek tekinthető. Az első Világháború becs—

lésszeriien megallaniott embervesztesé—

gei alapján ugyanis SOO/on-re tehető az elesettek aránya, Az 1920. évi népszám—

lálassal kapcs—olatlmn végrehajtott vesz—

teségi felvétel adatai, szerint, melynek keretében azonban nem sikerült vala—

mennyi veszteségbejntottat számba—

venni, az első világháborúban ezer la—

kos közül 973 jutott rá valamilyen mi- nőségben, akár mint halott, akár mint sebesült, eltűnt vagy fogoly a veszte—

séglistara és 15'3 halt meg,1 addig a

1L. Mike Gyula: _

Magyarország vérvesztesége a vilaghaboruban c. tanulmányát a Magyar Statisztikai Szemlo 1927. évi folyamának 623—633. lapjain.

A Magyarbirodalom él, ,,

? *,1—416.s'zám'*

második világháborúban csak 109 volt ,az 1.000 lakosra eső katonai halálozások aránYa. Ez a körülmény természetesen , nem abban leli magyarázatát, mintha a második,világháborúban való rész—

vétel kevésbbé lett volna veszélyes, vagy mintha ez a háború eszközeiben humánusabb lett volna, hanem a má- sodik világháborúban ,való erőtlen,

vonakodó részvételünket bizonyítja.

Miután célunk a jelenlegi ország- tem'llet veszteségeinek megállapítása, nem számolhatunk 160 ezer halottal, hanem ennek a tömegnek csak azzal a részével, melynek állandó lakóhelye a jelenlegi országterületen volt, Mivel a jelenlegi országterület népessége a megnagyobbodott országterület népes—

ségének csak mintegy (%%—át teszi ki, a veszteségeknek is csak 64%—át szá—

míthatjuk, feltételezve, hogy a katonai

szolgálatra való behívás arányosan törtent az ország egész területén, vagyis mintegy 100 ezer halottat kell számításba vennünk a veszteségek

megállapításához. _

Tovább emeli veszteségünket a ma—

gyarországi harcok, elsősorban azon—

"ban Budapest ostroma alkalmával ej-

tett hadifoglyok közül (kb. 60.000 fő) elhaltak száma, akiknek halálozási ' vesztesége a kiszállítási és az ezideig részben történt visszaszállítási veszte—

ségi adatok figyele'mbevételével mint- egy 20%—ra, tehát 12.000 lélekre becsül—

hető.

Budapest védelmét túlnyomó több- ségben német csapatok látták el, ab- ban magyar esapattestek csak kis számmal vettek részt, s ennek folytán veszteségiinket itt mintegy 24—25000—re tehetjük, beleértve ebbe a számba az ország egyéb területén a németek ol—

,dalán még szórványosan ellenálló ma—

, gyar csapatok veszteségeit is,

A háború polgári halottairól semmi—

nemű adat sem áll rendelkezésünkre,

tehát e téren kizárólag számításokra

vagyunk utalva. A polgári veszteségek sora a bombázásokkal indult meg, melyek először 1944 áprilisában öltöt—

tek olyan méreteket, hogy számításunk megtételénél figyelemmel kell lennünk , 'rá. Közvetlen tudomásunk nincs a bombázások áldozatairól, de támpontot nyujthat, ha összehasonlítjuk Budapest 1943. és 1944. évi halálozási adatait az áprilistól decemberig terjedő időszak—

ban. E szerint az adatok szerint Buda-

1946

pesten 1944 áprilisától december végéig

6.421 emberrel halt meg több, mint az

előző évnek ugyanebben az időszaká—' ban. A bombázások következtében elő—

állott halálozás ennél a számnál talán még magasabb is egy kevéssel, ha figyelembe vesszükf hogy a, sűrűn is- métlődő légitámadások hatása alatt számosan hagyták el a fővárost a nyár folyamán, tehát egy kisebb né—

pességű városnak volt 6.421 fővel na—

gyobb halálozása. Hozzávetőleges szá—

mítást végezvén, esak a bombázások következtében elhalt budapestiek szá- ma mintegy 6.500-ra tehető számítá- sainkban. A légitámadások vidéki ál- dozatairól, mivel az idevágó statisz- tikai anyag az ostrom folyamán meg-

semmisült, nincsenek adatok, de köze-

lebbi adatok hiányában találgatás—

szerűen mintegy 9.000—9.500 lélekre

vehetjük fel az összes Vidéki áldoza-

tok számát.

A budapesti ostrom polgári áldoza- tainak számát a székesfővárosi sta—

tisztikai hivatal temetők, a tiszti- orvosok jelentései, valamint az anya—

könyvi hivatalok adatai alaján, azt ostrom után hamarosan igyekezett megállapítani, ezeknek az adatoknak az ismeretében a budapesti ostrom pol- gári áldozatainak számát 8.000 főre beesiilhetjük; Ez a szám" természetesen csak a közvetlen háborús események következtében elhunytakat nyujtja és nem foglalja magába azoknak a, szá- mát, akik az ostrom alatti rossz élel—

mezési, egészségügyi, stb, viszonyok következtében vesztették el életüket.

Az ostrom közvetett okai folytán el- húnyt polgári személyek valószinű száma 20.000-70 tehető. Feltehető, hogy a háborús áldozatoknak ez a csoportja főképen gyermekekből és öregekből tevődik össze, akiknek gyengébb ellen—

állóképességű szervezete nem_ bírta ki a rendkívüli megpróbáltatásokat.

A háború áldozatai közé kell számí—

tanunk azokat az izraelita vallású, illetőleg a zsidótörvények értelmé- ben zsidónak tekintendő keresztény vallású egyéneket is, akik a zsidó—

törvények embertelcn végrehajtása folyamán, valamint a zsidótörvények rendelkezésein túlmenő törvényelle—

nes atroeitások következtében vesztet-

ték el életüket. Az izraelita vallású, valamint a kékzsidótörvény hatálya alá eső keresztény személyek száma

,1941—ben a jelenlegi

481 ezerre volt becsülhető Jelenleg 220—

260 ezer közé tehető az országnak a zsidótörvények értelmében zsidó—

nak tekinthető nép—essíng'e.1 Miután a zsidóságot a kisegítő munkaszolgálat teljesítése közben ért vesztesége a ka- tonai veszteségeknél egyszer már számbavétetett, a felső határt vehetjük

alapul a számításoknál s ebben az eset-

ben 220 ezer főre kell becsülni a mai országterületen lakó zsidóságot ért pol—

gári veszteséget.

A fentebb tárgyaltak alapján a, je- lenlegi Magyamrszág háborús ember- vesztesége összefoglalva az alábbiak—

ban állapítható meg:

Katonai veszteségek a Szovjet—Únió területén ... 100000 Bombázások következtében Budapesten meghalt.

Beruházások következtében vidéken meghalt Katonai veszteségek Budapest ostroma

Magyarországon ejtett hadifoglyok közül elhalt

cselekmények következtében Budapest ostroma alatt háborús

meghalt polgári személy ..

következményei

gári személy (háborús többlethnlz'li ozás) ...

Zsidóság polgári veszteségei ...

Budapest ostromának

Mint azt már fentebb is többször hangsúlyoztuk, ez a becslés hiányos adatokon, több vonatkozásban pedig találgatásokon alapul, miért is lehet- séges, hogy kisebb mértékben még módosulni fog, ha teljesebb és meg- bízhatóbb adatok is rendelkezésre állanak. Különösen az országhatá—

rokon kívül szenvedett katonái vesz—

teségek teljesebb számbavétele, vala—

mint a zsidóság polgári veszteségei—

nek pontosabb megállapítása módosít—

hatja a becslés eredményét.

Feltéve, hogy a katonai én polgári—

vesztesógek fenti száma helyes, 1.000 lélek közül 44—71076 (12 elhulzílozáwíml kell számolnunk mely halálozási arány

1 A zsidó

képv telete a ^{Vilá kon " sxzus} m:!gynror" "

magynrm g'i zsidóság lélek mát 1045. XII, 31—én lemon főre becsüli. Lenni, Jenő ..l'elcele könyv a mingyár zsidóság sze-ny vegleseiről" (()ffir-lm. mm cimü munkájának Illő. lnpján :) mai Magyarország" területén élel—

hen levő z—idolnlxúíll snimát 220 ezerre teszi.

Jákob Leslohínsky .llálánee sheet of 9. ermi- nation" (Jewish affairs IMG ll 1.) című mum kájában á megvár ,, (lóság veszteségeit, csak az izraelita vallásúnknt veve figyelembe, 40-5%- ban adja. meg.

országterületen )

jes száma az

lényegesen meghaladja azel háború, igaz hogy csak katonai lozási arányát.

A második világháború áldozatainak száma természetesen kedvezőtlenül b§

folyásolta a lakosság számának az;

alakulását is. 1941. január 31—én, a nép számlálás időpontjában Magyarország—, nak a fegyverszüneti szerződésben megállapított területén '9,319.992 lakos élt Ez a szám az 1944. év végéig a né- pesség természetes szaporulata követ—

keztében mintegy 9,.-494000-re emelke—i—

dett és a polgári népesség háborús;

vérvesztesége nélkül az 1945. év végén

nem maradt volna messze a 95 millió- tól, bár az ebben az évben erősen fokú—,

$

6.500 9.500 24000 12000

következtében es a vidéken

8.000 folytán meghalt pol-

20 .000 ... 220000

összesen 400.000 zódó születéskiesés miatt minden való—

színűség szerint az előző évvégit nem érte volna teljesen el. Ezen az alapon a közel négyszázezer főnyi háborús, emberveszlesóg' leszámításu után a- je—

lenlegi Magyurország lakosainak 1945.

év végi számát legfeljebb 911 millióra lehetne becsülni, Tekintettel arra nzen—

ban, hogy ezt ;; veszteséget 3. menekül-—

tek, visszatelepülők igenjelentős szá—

ma talán felerészben is kiegyenlíthette, a mai fűszál/terület lakosságának tel—

1945. év Szi/nexzferén fg haza nem tért hadi——

foglyok/fal, deportálmkat, elköl/özöíle- ket is —— 9'3 millió körül lehetett,.

vagyis nagyban—egészben n'legegyezhe—

tett az 1941. évi népszámláláskor meg- állapított lakosszz'immnl. Az 1045. év vé—

géig még haza nem tértek és a minden Valószím'isegz' szerint továbbra is külföl—

dön imxrádók nélkül az ország" lélek- száma áz ex'nlílett időpontban (1045. de—

eember HL) 0 millió körül mozoghatott.

illetőleg Vlllall'lllVOl meghaladhatta a 9 milliót.

Snyder Árpád dr.