Berényi Dénes dr.: A burgonya öntözésének időjárási vonatkozásai

12. szám

Schneller Károly dr.: Szórványok és szige- tek sorsa Kolozs vármegyében.

Dr Charles Schneller: Le sort des ilots et des íles dans le comitat de Kolozs.

Az Erdélvi Múzeum-Egyesület jog-. közgazdashg- és gerendatomtudomanyi szakosztályának értekezései.

. szam. t

Etudeslde la classe de droit, d'économie nolítígue et de

%ctglogíe de l'Association pour le Musée íransylvain.

() .

Kolozsvár, 1943. 70 l. — pages.

A magyarság nem szórvány/nép, a szórványtele- pülés valójában nem tartozik legjellegzetesebb te- lepülési sajátosságai közé. A Kárpátmedeincében

"legnagyobb tömegei csaknem zárt, összefüggő terü—

letet; szálltak meg s kirajzásai is többnyire szorosan

tapadtak tömör tömbjéhez. Erdélyben, ahol főleg a

székelység alkot ilyen egységes, nagy kiterjedésű tömböt, szórváwnyai is jelentősebbek. Ezek a szőr—

ványok azonban csak részben laza kirajzás ered- ményei, mert tulnyomóam úgy jöttek létre hogy az eredetileg szélesebb települési sávokatatörténe- lem viharai szórványokká-szigetekké szabdalták szét. Az így kialakult erdélyi szórványtelepülések népi jelentőségét az fokozza, hogy az összefüggő alföldi-alföldszéli magyar nyelvterület és a Szé- kelyföld közt részben a szórványtelepülések az összefüggés—összeköttete's láncszemei.

Schneller Károly mintaszerűen körültekintő, alapos dolgozatában a békebeli egész Kolozs vár- megye magyar szórványainak és szigeteinek 1880——

1930. évi sorsát világítja meg. Némi történeti vissza.

pillantás s a fogalmak tisztázása és forráskriwtika után tér reá aprólékosan gondos vizsgálódásaira;

ezek során elsősorban a magyarság lélekszáma, azután terület (tájak, vidékek) szerint csoportosítja a községeket és így kutatja évtizedről—élvtizedre a magyarság és a nem magyar ajkúak lélekszám- valiakulásátfí. Sok érdekes tényre és tapasztalatra mutat reá nem egyszer egyes községekig ixs hatoló vizsgálódásai nyomán._lgy arra, hogy a magyarság Kolozs vármegyében úgy látszik hajlamos a szórvá—

nyo—sodásra; lólelkszámfejlődése 1910 és 1930 közt lényegesen más volt, mint 1880 és 1910 között: az első világháború előtt is mutatkozott ugyan a ter—

més—zetes szaporulat visszaesése és elvándorlás, vá- rosbaáramlás következtében ellankadás

*gyarsag népfejlődésében, a tu'irvesztés azonban csak

uralom alatt —— melynek, milnt szerző

a ma-

a román

találóan megállapítja, az 1930. évi román népszám—

lálás még csak a félidejére esett—vált súlyosabbá;

szinte teljes szabályszert'iséggel _ megállnníihnti'), hogy eltekintve azoktól a kategóriáktó], amelyekben a magyar ajkú lakosok csupán egypár főnyi vagy néhány családnyi psueudoszórványx'h alkotnak, minél kisebb a magyarság száma, annál inkább megritkul- tak sorai; egyazon lélekszámkategórián belül pedig ott mutatkozott kisebb térveszlés, ahol a nmgyarság

—674———

százalékos képviselete eredellileg nagyobb volt. Sok helyütt véreink ellenálló ereje 1910 után is igen figyelemreméltónak mutatkozott. A magyarság sorsa ugyan nem ;) szórványokon dől el, azonban leg- alább is helyi tekintetben, a szórványkérdésmek megvan a maga nagy jelentősége: Schneller tanul—

mánya már csak ez okból is figyelmet érdemel; de azért is, mert módszerességével mintául szolgálhat

a szórványkutatók számára.

Berényi Dénes dr.: A burgonya öntözésének

Dr Dem's Berényi: Le temps et llarrosage des pommes de terre.

A debreceni egyetem meteorológiai intézetének közle—

ményeí. (Igazgató: Milleker Rezső dr.) ?. szám.

Publicah'ons de l'Insh'tut de météorolngíe de l'Unirfersz'té de Debrecen (dírecteur: Dr Rudolph: Milleker). No 7.

Budapest, 1943. 44 1. — pages.

Hazánk burgonyatermelése meglehetős ingado- zást mutat. Az 1938. évvel végződő másfél évtized—

ben pl. a legjobb év termése majdnem kétszerese ez időszak leggyengébb évi eredményének. Miután a burgonyatermelés nagysága leginkabb a nyári csapadék mennyiségétől függ, az agrárköröket régen foglalkoztatja az a kérdés, nem lehetne—e csapadék- mentes nyáron öntözéssel védekezni a tcrmc'scsök—

kenés ellen, aminek, ha az gazdaságosan, kifizetődő módon'megoldható volna, nemcsak a mezőgazda- ság, de egész közgazdasági életünk hasznát látná.

Berényi ebben a statisztikai módszeren nyugvo agrármeteorológiai tanulmányában először is kor—

relációs számításokat végez a burgonyatermelés eredményessége és az egyes nyári hónapok csapa—

dékmennyisége között, vármegyénkint, mely számí- tásokból kitűnik, hogy a vármegyék 76%-ában állapítható meg szoros kapcsolat a burgonyatermés és a csapadékmennyiség között. Hasonló részletes- séggel végzi el számításait a burgonyatermést bf:- folyásoló másik fontos időjárási tényezőre: a hő- mérsékletre vonatkozóan is: hogy azután a két tényezőnek, a csapadék—hőmérsékletnek a termés—

sel való együttes összefüggéseit vizsgálhassa ugyan- csak minden nyári hónapra külön-külön, vár—_

megyénkinti részletezéssel. li számításainak dia—

grammokkal és kartogrammokkal tarkított előadása után tér csak munkája tnlajdonképeni céljára, a burgonya csapadék—ntz'mpt'nla'isának meghatározá—

sára. Miután e vonatkozásban a csonka—

ország egészére —— erre a területre végezte ú. i. a szerző kutatásait —A egységes irányelvet nem ad—

hat, a termésre legkedvezőbb hatást gyakorló ,,optimális csapadék értéket" kisebb területegysé- gekre számítja ki szintén inatematikai-statisztikai eljárások segítségével.

Arról nem szól a tanulmány hogy a különböző területeken a szerző által megjelölt időben eszköz—

lendő csapadékpótlásnak melyek a minden gazda- réteg által hozzáférhető egyszerű és gazdaságos esz-

trianoni

12. szám

—— 675 —— 1943

közei s ezért Berényi munkája inkább az elme'let— nemzetközi munikamegosztásban bekövetkezett nek, mint a gyakorlatnak tesz hasznos szolgálatot,

de így is figyelemreméltó nyeresége agrármeteoro—

lógiai művekben szűkölködő szakirodalmunknak, mert tudományos alapot szolgáltat a mezőgazda- ságot s azon keresztül egész közgazdaságunkat sujtó károsodás elhárításának gyakorlati megvaló—

sítására. G. G. dr.

Az első világháború gazdasági következ—

ményei. .

Les conséguences économigues de la prermére gwre mondiale.

Az átmenetgazdátkodás problémái. l. kotet.

Les problemes de l'économic de la pcnade de trans:—

txon. [er volume.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet 24. sz, kűlönkiadványa.

Publication spécíale no 24 de l'Insíitut Hongroís dr Recherches Economigues.

Budapest, 1943. 91 L —— pages.

Az első világhálmrú az előző háborúknál mé—

tyebbrehatóan befolyásolta világszerte a gazdasági élet menetét. A mai világháború ezen előrelátható—

lag túl fog tenni. Mindamellett az e háború utáni gazdasági problémák megiátására és megítélésére sok tanulságot nyujthat már az első világháború felidézte gazdasági

ismerete, melyeknek általános vázlatát adja a Ma—

gyar Gazdaságkutató Intézet címben jelzett kiad—

ványa. Az MHB—4939. évek közötti gazdaság ala-

kulását írja le, különösen pedig ,,a történést for—

máló erők közül azokat, amelyek a háborús kö—

vetkezmények a'tldaláról oly vegzetes módon beto- lyásolták" (6. l.) ezt az alakulást.

1918-ban a harcok megszűnése időpontjában részben történeti analógiára utalva képzelték el az új ,,béke" gazdasági életének megindulását, rész- ben —— naivan —— az oksági elvre támaszkodva, feledve azt a súlyos elváltozást, melyet a háború helyzet és helyzetváltnzások

4 évi megharcolása a gazdasági életben kiváltott.

lgy törtent azután. hogy ,,gyakorlati közgazdák által világháború idején kidolgozott át—

menetgazdasági programmok az elmélet oldaláról volta—

az első

nyerhető tájékozódás hiányában képen nemn voltak egyebek. mint az egyes

daságpolitikai resszortok munkaprogrammjainak egybehangolásnelkiili egymásinellettiségei". t8. klf:

helyes

gazA

Ennyi tanulságot az álmenetgazdaság számára.

De nézzük most, hogy milyen háborúokozta vál- tozásokról számol be a kiadvány.

A háború inegvivása óriási áldozatokat kívánt

emberé—letben, A ' háború

összköltsége mintegy 350 milliárd dollárra becsül-

hető. A háború közül

első helyen kell említeni Európa elszegényedését munkában, vagyonban.

materiális következményei

a tan—

gerentúli mezőgazdaságok túlfejlödését_ továbbá a

háborús Európában,

iparosodását. A

és mezőgazdaságának leromlását, viszont

iparok túlméreteződését ugyanakkor a tengeren-túl erös

emez alka—ti változásokhoz járultak még a béke- szerződések területi rendelkezéseinek közvetlen anyagi következményei, 'l'etez'le ezeket a monetá—

rius oldalról a háború tulajdonképenú finansziro—

zásának módja, az államadósságok óriási duzza- dása, a jóvátételi követelések irreális méretei. álla- láiban a .kívátélelkérdós huzavonája, nenikevesbbé az infláció elburjánzása. ami a forgalmigazdaság működését nagymértékben megzavarta.

A harcok befejeződése és utóbb az inflációs hatások, kétségtelenül lehetővé tettek egy gazda- sági fellendülést. Elsősorban a háború következte—

ben elmaradt szükségletkielégítések hozták ezt a fogyasztási konjunktúrát magukkal. Az általános- valutarendezési (deflációs hatású) műveletek kap—

csán azonban csakhamar visszaesés következett be., melyből csak az újonnan megindult nemzetközi hiteláramlások segítették ki az egyes nemzetgazda—

ságokat. hogy azután ezek hirtelen megszűnése még nagyobb — nagyrészt a háborús strukturális.

változások érlelte válságba taszítsa őket. Ebből azután jobbára már csak az új háborús felkészü—

lés jelentett kiutat.

Részletesen ismerteti a kiadvány azokat az

alkati elváltozásokat, melyeket a társadalmi és

technikai változások váltottak ki (infláció társa—

dalmi hatása, technikai haladás meggyorsulásn.

az egyensúlyi munkanélküliség mérvének emelke- dés-e, földrefom, stb.). Sok megállapítást tartalmaz továbbá ama nemzetközi együttműkö—

désre vonatkozólag, mely a stobilizálás és a jóvá—

tételi kérdések rendezésére volt azonban nem sok sikerrel járt.

Az ezidőtájt meginduló nemzetközi hiteláram- lás csak látszategyensúlyt hozott létre. a fizetési mérlegek alkat-i passzivitásán azonban nem tudott tartósan segíteni.

zelközi gazdaság—i egyensúlyhiányhan nagy része volt az aranykészletek egyenlőtlen megoszlásának, a , nagyrészt a

erdekes

hivatva, mely

.t fokozatosan kialakulo nem-

teriiletrendezések foly—tán bekö—

vetkező —v— nngnövekedett Vámpolitikai ellenállás- nak. nem kis részben az Amerikai Egyesült Állta—

mok elzárkozó politikájának, általában a jóvátéte lek transzferídási nehézségeinek es még több más hasonló akadálynak. Ezeken hasztalan igyekeztek a legjobb szándékkal segíteni, Sehogysem tudtmk változtatni rajtok. ltt említi a Young—tervet a Nemzetközi Fizetések Bankjának szerepét.

A harmineas evek kezdetén! ——

előrevetetle árnyékát —-—

mint ez már könyörtelenül kapott lábra a gazdasági történelem folyamán példátlanul álsló válság, mely különböző hatóerök félelmete- sen egyidejü felléple folytán katasztrofális mére- teket öltött. Konferenciák sorozata (lauwnnei, sti-csat, londoni) próbált enyhítósről 'gondoskodni.

44