• Nem Talált Eredményt

A tengeri halászat nemzetközi adatai

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A tengeri halászat nemzetközi adatai"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

11. szám,

——886———

1983

A tengeri halászat nemzetközi adatai.

Documents íntemationauoc sur la peche maritime.

A Népszövetség hivatalos adatok alapján közli a tengeri halászat országonkinti eredményeit, ame- lyeket a mellékelt táblázatban foglalunk össze. Az adatok felölelik a liéjasok (rákfélék) és puhatestűek halászatát is, de a szorosan vett tengeri halászat

körén kívül eső állatokra (bálnák, fókák, tengeri

madarak, korallok, szivacsok, algák) nem terjednek ki. A rákfélék és puhatestűek halászata egyes orszá—

gokban nem teljes adattal szerepel Franciaország, Kanada)

Ausztrália) egyáltalában kerül kimutatásra.

Németország, Belgium, Norvégia s Nagy- Britannia adatában az idegen kikötőkben kirakott halmennyiség is hennfoglaltatik.

(Németország,

másutt (Nagy-Britannia, nem

Dánia,

Az adatok azt mutatják, hogy a tengeri halászat az utóbbi években aránylag egyenletesen fejlődött s a gazdasági válság hatását sem igen érezte meg.

Legmagasabb adattal tábl—ázatunkban Japán szere—

pel, ahol az évi eredmény újabban meghaladta a 28 millió tonnát. Egymillió tonnán felül van Nagy—

Britannria, Norvégia és az Egyesült Államok tengeri halászata is.

A bálnahalászat, illetve vadászat eredményei táblázatunkban nem szerepelnek, ezért idevonat- kozóan közöljük a norvég ,,lnternational Wllialing Statistics" néhány érdekes adatát. Az elfogott bál-

nák száma egy—egy halászati évadban, amely télen kezdődik és nyáron végződik 17—28 ezer volt. Az.

utóbbi évek eredményének alakulása rendkívüli volt. Az elejtett darabszám a következő:

E b b 6 l

Világadat l norvég 1 brit afgán

J ivállalatoknál

e [- mamám—__.

1929/30. 37.674 2.1609 ' 12.204 8.861 1930/31 . 42.874 2.5 952 13.019 3.903

1931/32. 12.797 1 797 § 9.765 2.235

Figyelemreméltó az utolsó év s annak kereté—

ben különösen .a norvég bálnahalászat erős vissza—

esése. Messzebbi évekre visszatekintve pedig azt ta—

láljuk, hogy a hálnahalászat az északi tengereken, a bálnák itteni kipusztulása folytán, feltűnően ha—

nyatlik s egyre jobban az lndiai— és Csendes—óceánra és az Antarktis vidékére terelődik. Az 1930/310ben

zsákmányolt közel 43 ezer hálnából 40 ezret Kelet—

Ausztráliában és a Déli Jeges-tengeren ejtettek el.

Az Atlanti—tengeren és az Északi Jeges-tengeren az.

utolsó két évben fogott bálnák száma ezren jóval alul maradt, pedig meg a mult évtized közepén is évente több mint 3 ezer volt.

A tengeríhalászat eredménye. —-— Résultais de la peche maritime.

, 1924 3 1925 1926 1927 t 1928 t 1929 1 1930 1931 I 1939

Orszag—Pays r 7

ezer tonna —— en millz'ers dc tonnes métrígues

_Alaszka —— Alaska 1) . (244'3) (2545) (31543 (186'9) (2953) (2702) (259'5) (259'1) Amerikai Egyesült All. —— I'tats-Um's 856'6 9168 8844 969'0 1.004'3 1.235'7 1.115'3 .

Ausztrália —— Australie. . . 205 226 278 330 812 .

Belgium —— Belgigue . . . 38'7 380 432 .

Bulgária —— Bulgaria , 4'1 25 33 40 50 80 40 16 .

Dánia — Danemark , 685 785 763 840 94'6 89'3 927 881) .

Észtország —— Estonie . . . 13'6 149 16 9 124 243 _

Faröe szigetek —— [les [Meroé 15'6 16'6 20'3 213 236 271 31'8 30'5 .

Finnország -— Finlande 13'9 14'2 16'9 14'8 15'4 14'8 . 179

Franciaország — France . 2505 2529 267'4 269'5 257'3 286'1 290'2

Irország —— lrlande 15'8 25'2 28'2 82'2 23'3 16'2 12'3

Izland —— Islande 152'2 164'7 116'0 1849 207'3 213'0 253'1 ,

Japán —— Japan . . . 2.482'6 2.657'3 2.491'4 2.564'3 2.828'1 2.852'4

Kanada _ Canada 347'3 8945 3881 456'9 5119 4822 4681 4042

Kórea —— Corec . 478'5 489'4 5344 5428 772'6 904'8 . . .

Lengyelország —— Polognc , . . . , 24 15 18 1 8 23 2-8 3 1 57 72

Lettország —— Leitom'e . . . 8 5 11'4 9'9 10 O 10'0 ll'7 11'8 9'3 .

Litvánia —— Lituam'e . . . . 1 . . 30 23 19 22 21 24 2'4

Nagy Britannia — Gr: Bretagne . . 1.1196 1.052'1 1.054'5 1.0966 1.096'1 1.137'9 1.189'3 1.0768

Németország —— Allemagm 274, 261 294 298 324 337 368 388

Norvégia —— Norvege . . 7525 7138 9674 931'6 1.038'1 1.141*5 1.140'9 .

Portugália. Inrtugal . . ; . . . 164 7 199'9 150'0 185'3 182'6

Svédország —— Suede . . . 5 748 719 76'9 79'6 875 823 87'4 882

Új- Zéland __ Nouv. -Ze'lamie. . ! 168 198 16'6 178

146 18 8 § 18 8 161 1) Lazae és hering. —— Saumon et harang seulement.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

szemben s szintén magasabb, mint bármely előző évben. az elválások száma 22 ezer, pedig a háború alatt évente csupán 2 és 8 ezer között váltakozott. A sem- legesek

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

Írtam is már erről (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2006. Ezúttal fölpillantva arra jöttem rá, hogy ötödik osztályban én még Nagy J. Béla nyelvtanából tanultam, és meg