Nedves közepes szélességek
formacsoportjai
A sarkkör és a 43-45 földrajzi szélességek között helyezkedik el.
Felszínfejlődés korábban:
1. Pleisztocén hideg periódus felszínfejlődése:
• fagy okozta aprózódás
• szoliflukció, krioturbáció, kőtengerek 2. Jelenlegi felszínfejlődés:
• a klímát nyári meleg és csapadék jellemzi
• kémiai mállás ( szénsavas és illites)
• podzol és barna erdőtalajok - lejtőn lassan mozog
• hóolvadás és záporok hatására - felszín leöblítés
• folyók bevágódóak (v alakú és v alakú talpas völgyek, teraszképződés)
• folyó és völgyhálózat szabályos
• Mérsékelt övi nedves éghajlat. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt a víz bőséges jelenléte is csak közepes erejű kémiai reakciókat eredményez. A mállás formáiból is sok hiányzik. A kicsiny párolgás következtében gyengék a kapilláris folyamatok. Az inszoláció hatása jelentéktelen, a fagyás-olvadásé annál fontosabb a téli félévben.
• Óceáni területek. A jelentős mennyiségű és az év során egyenletes eloszlású csapadék kedvezne a mállásnak. Azonban a hasonlóképpen kiegyenlített (kevés napi és évi ingást mutató) hőmérsékleti viszonyok némileg csökkentik jelentőségét. Az aprózódás minden formája alárendelt.
Nedves közepes szélességek mállási folyamatai
• A hideg éghajlat pihenő szakaszt okoz a növényzetben és a talaj mikrobiális tevékenységében. Ezért itt kis kivétellel az ásványi tápanyagok dominálnak hasonlóképp mint a trópusokon. A fák leveleinek lehullását követően a humuszréteg gyorsabban növekszik, mint a mikro- organizmusok, inszekták, giliszták felhasználnák azt.
• A csapadék és hó-olvadékvíz a vöröses humuszon keresztül szivárog, szerves kötéseket hoz létre, a fém-kationokat az ásvány anyagból kioldja vagy komplex kötésbe viszi, s így kovasav gazdag maradék keletkezik.
• A vasoxidok és agyagásványok a felszínközeli rétegekből kimosódnak és néhány deciméter mélységben felhalmozódnak a talajban (ez a szilikátos mállás).
6. ábra. Különböző földrajzi zónák kőzetmállásának intenzítása
(Strahov nyomán)
kaolinit Al2O3
mállatlan kőzet kismértékű kémiai átalakulás
Fe2O3+ Al2O3
Illit-montmorillonit sarki
sivatagok tundra tajgazóna sztyepp
félsivatag sivatag
szavanna
trópusi erdő
szavanna
0C mm
25 20 15 10 5 0 3000
2400 1800 1200 600 0
Nedves közepes szélességek mállási folyamatai
• A kémiai mállási folyamatok csak néhány méter mélységig fordulnak elő a kőzeten, a mechanikai aprózódás azonban ennél mélyebbre hatol.
• Mind a csapadék, mind a hőmérséklet kevésbé intenzív, mint a nedves trópusokon, sok, a talajvízben oldott komponens létrehozhat új stabil agyagásvány kötéseket. Az agyagásványok a Földön áthatják a talajokat, s esetenként olyan mennyiségben, hogy lecsökkentik az átszivárgást.
• Az ezekből felépülő tájak igen elterjedtek, lankás, talajokkal takart dombvidékek, amelyeket a talajerózió átformált A hegyhátak gyakran sekély talajréteggel fedettek, vagy kitakart csipkeformájú kőzetfelszínek tarkítják.
Podzol szelvény kialakulása a Frank Albban
Hegységi domborzat:
• Lánchegységek:
pleisztocén
eljegesedés során
kárfülkék, kárcsúcsok, kárgerincek, a v alakú völgyekből
parabolikus völgyek jöttek létre, ma
maradványaik
találhatók meg itt.
Lánchegységek:
Jelenleg intenzív völgyképződés, V alakú völgyek kialakulása
jellemző, mészkőben
szurdokvölgy.
A Száva forrása
• Röghegységek:
- gyűrt rétegen kialakult tönkfelületek,
kárfülkékből induló
teknővölgyek V alakúvá válása.
- V alakú
völgyképződés jellemzi, a völgyek félhenger alakú
dellével indulnak, a völgytalpakon pleisztocén kavics ebbe bevágódik a
folyó-teraszképződés.
• Harmadidőszaki
tönkmaradványok:
ezek szubtrópusi
időszak alatt jöttek
létre.
Adrspachi hegyek (Csehország) Gránit sziklák Bretagne-félszigeten
Táblás vidékek :
- lehetnek völgyekkel szabdalt lépcsős vidékek,
- elegyengetett felszín
maradványok.
• Harmadidőszaki dombvidékek:
- magasabb térszínein völgyképződés, - finoman tagolt domborzat,
- lejtők gyakran meredekek,
- növénytakaró alatt kevésbé tagolt felszín, - csapadékos időszakokban erőteljes
völgybevágódás, csuszamlás.
• Akkumulációs felszínek : laza üledékből épülnek fel. Lehetnek:
1. Hordalékkúp síkságok és ártéri síkok.
A hordalékkúp síkságok felszíne változatos, hordalékkúp teraszok is kialakulhatnak.
2. Ártéri síkok: magas ártér, alacsony ártér, elhagyott medrek, morotvák
3. Glaciális és fluvioglaciális síkságok, sok
glaciális s periglaciális forma.
A nedves és félig nedves szubtrópusok forma együttesei
• A 45-43 fok szélesség és a Rák- és Baktérítő között. Ázsia DK-i részén a 38°
északi szélességnél, Amerika Ny-i részén a 41°-nál, K-en a 37°-nál kezdődik.
• Két fő éghajlati típusa van:
- mediterrán
- szubtrópusi monszun,
Mediterrán területek
• Kevesebb csapadék, száraz meleg nyár, enyhe csapadékos tél (átlag 700 mm),
• a mállás kisebb intenzitású, mivel csak télen csapadékos,
• szilikátos kőzetek mállása kevésbé intenzív (sziallitos mállás), de jelentősebb
a nedves közepes szélességékénél.
Szubtrópusi monszunterületek
• Nagymennyiségű csapadék (több, mint 2000 mm, magas középhőmérséklet).
• Felszínfejlődés jellemzői:
- a szilikátos mállás intenzív, - folyóvízi szállítás jelentős,
- a korábbi mállástermékek nem
különíthetők el a maitól.
Mediterrán területek morfológiai folyamatai és formái
• Korábban minikét területet erdők borították,
• felületi és lineáris leöblítés is jellemző,
• az intenzív szubtrópusi csapadékokkal szemben az erdő nem nyújt kellő védelmet – jelentős talajerózió,
• antropogén erdőirtás – a felszíni leöblítés
felgyorsult.
Az areális leöblítés által létrehozott formák
• földpiramis (laza kőzeten)
• badland
Törökországi földpiramisok
Törökország földpiramisok
Törökország földpiramisok
Törökország földpiramisok
Törökország földpiramisok
Törökország földpiramisok
A folyó víz által létrehozott formák
• rossz föld (badland)
Lineáris vízfolyások által létrehozott formák
• esőbarázdák,
• vízmosások
A folyó víz által létrehozott formák
• csuszamlások
• V alakú völgyképződés (nagy hordalék szállítás)
• V alakú talpas völgyek is ( nagy esésűek)
• fiumara, (rambla, riera, torrens, revmata) típusú völgyek,
spanyol olasz görög
ennél a típusnál a kavicsanyag az egész
völgytalpat kitölti, nincs árvízmentes terasz, a
mélyítő erózió az egész völgytalpon érvényesül.
Akkumulációs felszínek
• Nagyesésű hordalékkúpok, iszap-agyag üledékbe ágyazva, kavicsanyaggal,
• Erősen felszabdalt felszínük van,
• Gyakran hordalékkúp teraszok jönnek
létre.
Hegységi domborzat
• a magas hegységekben erőteljes völgy-képződés,
• a V alakú völgyek, szélesebb-keskenyebb völgytalppal,
• régi lepusztulás felszínek maradványai,
• szilikátos alapkőzeten igen mély völgyek,
• mészkövön
szurdokvölgyek
sekély dolinák, mésztufa gátak