A munkaviszályok nemzetközi adatai

—272—— 1932

4. szám,

1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31

Magyarország 59.758 59.044 58.267 59.494 63.030 Magyarorsz-tól ) §

Ausztriához É 91 71 73 61 43

Cseh-Szlov.-hoz § 402 364 803 283 269 Jugoszláviához § 136 105 125 110 103

Romániához % 568 635 705 762 697

Egyéb külföld . . 62 67 68 85 76

Összesen . 61.017 60.286 59.541 60.795 64.218 Az 1930/31. tanévben az egyes foglalkozási

ágaknak a középiskolai tanulók számában való részesedését vizsgálva, azt látjuk, hogy az a tanulók neme szerint meglehetősen eltérő. Leg- nagyobb arányszámmal a közszolgálat és sza—

badfoglalkozás szerepel és pedig a fiúk között 303, a leányok között pedig 45'3%-ka1. Az

őstermelés részesedése a fiúk között 153, a leá- nyok között 6'4%; a bányászaté e's iparé 17'1, il—

letőleg 10'6%; a kereskedelem és hitel arányszáma 12'2, illetőleg 175, a közlekedése pedig 109, ille—

tőleg 8'2%. Az őstermele's, bányászat és ipar, ke—

reskedelem, hitel és közlekedés csoportjait egybe—

foglalva (idetartozik az összes tanulók 52'8%-a),

ebben a csoportban a tanulók 56'6%-ának a szü- lője foglalkozási ágában önálló, 27'2%—é tisztvi- selő, 16'2%-nak az atyja pedig segédszeme'ly vagy munkás. A nyugdíjasok csoportjába az összes ta- nulók 8'7%-a, az egyéb foglalkozásúak körébe pe- dig 5'l%-a tartozik.

A tanulók vallás szerint való megoszlás-anál a fiú- és a leánytanulók között szintén elég lényeges eltéréseket észlelhetünk. Legnagyobb eltérés az

izraelitáknál mutatkozik, amennyibena fiútanulók—

nak 13'5%—a (1929/30—ban 13*8%), a leányoknak pedig 24'4%-a (1929/30-han 25'6%) tartozik ehhez a valláshoz. A két legnagyobb keresztyén val—

lásnál viszont a leánytanulók szerepelnek ki- sebb arányszámmal: római katolikus vallású a fiúk 59'7%-a, a leányok 51'4%—a; református vallású a t'iútanulók 18'0%-a és a leánytanulók 16'1%-a.

Rá kell mutatnunk végül az érettségit tett

években való lé- nyeges emelkedésére. A kiadott érettségi bizonyít—

ványok száma az utolsó 5 év alatt 25'2%-kal nö- vekedett, még pedig 19'2%—kal a fiúk és 59'7%-ka1 a leányok részére kiadott bizonyítványok száma.

Ha csak az utolsó két évet állítjuk szembe egy—

mással, úgy az érettségit tett fiútanulók számánál 5'3%-os, a leánytanulók számánál pedig 10'3%-os

gyarapodás—t tapasztalhatunk;

Az érettségit tett tanulók vallását és a kiadott bizonyítványok fokozatát egybevetve, az 1930/31.

tanévben a következő képet kapjuk:

tanulók számának az utolsó

Jeles Jó Elégséges Összesen s z á z a l é k b a n

Római katolikus 166 293 54'1 3.487 Református . . 16'6 29'1 54'3 1.019

Ág. 11. evang. 16-9 284 54-7 450

Izraelita 230 342 428 1.123

Egyéb . 162 248 _ 590 105

Osszesen . 178 300 522 6.184 Az adatokból kitűnik, hogy az érettségit tett összes tanulók 17'8%-a kapott jeles érettségi bizo- nyítványt. A tanulók vallása szerint vizsgálva az adatokat, a legjobb eredményt az izraelita vallású tanulóknálkészlelhetjíik, míg az összes keresztény vallásúak arányszáma az átlagon alul marad. A kiadott érettségi bizonyítványok fokozatát az egyes iskolatípusok csoportjai szerint nézve, a legszigorúbb osztályozást a reáliskoláknát láthat- juk, a legjobb eredményt viszont a leányköze'p- iskolák tanulói tüntetik fel. A jeles érettségi bizo—

nyítványok aránya a reáliskolákban 11'8%, a reál- gimnáziumokban 14'5%, a gimnáziumokban 210 és a leányköze'piskolákban 25'6% volt az 1930/31.

tanévben. Ha ebből a szempontból viszont a kii- lönböző jellegű iskolákat hasonlítjuk össze, úgy azt látjuk, hogy az izraelita jellegű iskolákban a tanulók 26'7%-a, az állami iskolákban pedig 136

%-a kapott jeles minősítésű érettségi bizonyítványt.

J. Gy. (Ir.

It'-Innoc-onnan...-...nuuncu-u...ne-nni!-n-u.n.-ne-nnnllunu-u-n-on...-..na-ld.-ll-I-uunulnulnnnuuu

; SZOCIÁLIS STATISZTIKA

onna--Inl-n...-un.-Innin...-nun--n'-Ilu-...nnn-n-lll.-.no-o-n-Int-a.u.n-s_oulI-lll-nuulnm.n.n-nnn-

A munkaviszályok nemzetközi adatai.

Renseignements internationaux sur les con/tits du travail.

A munkaviszályokra vonatkozó statisztikai ada—

tokat igen táblázat

ben bemutatni, minthogy az egyes országok adat—

gyiijtései a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal egysége-

sítő törekvései dacára, ma még eltérő módszerűek,

illetve, mert némelyik országnál a követett módszer nem ismeretes. Az itt közölt táblázat adataihozll meg kell jegyeznünk a következőket. ,

nehéz nemzetközi kereté-

1) Az egyes államok hivatalos eredményeit

1, Az adatok elvileg az összes foglalkozási ágak körében előfordult munkaviszályokat felölelik.

Egyes országokban (Magyarország, Ausztria) az adatgyűjtés csupán az ipar-forgalom körében elő—

rendszeresen közli a Nemzetközi Munkaügyi Hiva—

tal Revue Internationale du Travail (:. folyóirata.

Táblázatunk forrásául a kanadai Labour Gazette 1932 februári számának összefoglaló adatközlése szolgált.

— 273 —— 1932

A sztrájkok és kizárások nemzetközi adatai.

Renseiynements internationaum sur les greves et les lock-outs.

:: %m ;63 N a ;Wv: És _. m 4559) %S.-_; a "év; 551.—

2§ e§; §§§ _§; e§; %e; ;:§ %%; _§ e§; es;

85 35;_ cm;. 8.8 ;;25; 212; 8.3 ad;; ali; 38 %m sit;

§; " 13; §;Eíi §§§i§1§§;§;**§ §;— ; is; §;§§ §; §l§§ §;_;§

52 * r-c" van; 3 '*'— ** ? § ._. " .x * 99.33 ._. "* .az. 0 e.)

; 553333: :cé'; ggg—§ $$$ ;§;§§ Egg— §;§§ §;;§ ggíf. ;;ü—f ;§;;§

§ 0 : ; száma ezrekben Ég: ; száma evekben § §; száma ezrekben ÉÉ : száma ezrekben

***/"3 ;nombre m 171111;ch 2793 ;nombre mmilliers 42": nombre enmillíers ***4'3 nombremn milliers

Nagy-Britannia Brit—India Egyesült Államok Kanada

Gr. —Bretagne Indes anglaises Etats Unis Canada

1. 352 ; . . . ;; . ; . 3. 630 ; 4.160 . 298 ; 139 3.942

1. 607; 1.779 26.570 . . . 3. 411 ' 1. 463 . 285 ; 52 887

763 ; 1.770 85.870 396 600 6.985 2.385 1. 099 . 145 ( 23 957

576 ; 556 19.850 278 436 3.973 1.112 1.613 . 85 41 1.975

628 ; 399 10.670 213 301 5.052 1.553 757 . 91 33 769

710'; 616 8.420 133 313 8.731 1.249 655 . 73 33 1.771

1925 603; 445 7.952 134 271 12.578 1.301 429 . 83 26 1.744

1926 3233; 2.751 162233 128 187 1.098 1.035 330 . 77 24 297

1927 308; 114 1.174 129 132 2.020 734 350 37800 79 23 165

1928 302 124 1.405 203 507 31.648 629 357 31.557 101 18 238

1929 431; 532 8.283 141 532 12.166 903 231 9.975 90 ' 13 155

1930 422 309 4.399 148 196 2.262 653 158 2.731 67 14 92

1931 419;; 492 ; 6.985 . . . ; . 88 ; 11 204

Németalföld Belgium Svédország Ausztrália

Pays-Bus _ Belgigue Suéde Australia

1919 649 ' 62 1.095 372 164 . 440 81 2.296 460 100 6.308

1920 481 67 2.334 517 ' 296 . 486 139 8.943 554 103 1.872

1921 299 48 1.384 258 127 . 347 50 2.663 624 120 957

1922 325 ! 44 1.108 172 86 . 392 76 2.675 445 ; 100 859

1923 289 ; 56 3.987 168 126 . 206: 103 6.908 274 ; 66 1.146

1924 239 É 27 427 188 ; 85 . 261; 24 1.205 504 133 919

1925 262 ;" 32 781 112 ; 82 , 239 146 2.560 499 155 1.129

1926 212 ; 9 281 140 ; 78 . 206 53 1.711 360 81 1.310

1927 216 ; 12 204 186 ; 40 1.659 189 10 400 441 158 1.714

1928 195 ' 15 638 192 f 75 2.255 201 72 4.835 287 82 777

1929 214 % 20 984 165 ; 61 799 180 13 667 259 88 4.672

1930 204 ; 10 273 98 ; 65 782 261 A 21 1.021 183 52 1.511

Magyarország 1) Cseh—Szlovákia Lengyelország Norvégia

Hongrie 1) Tche'co—Slovaguie Pologne Norvége

. ; . ; . 454 207 2.044 704 ' 511 . 89 ; 155 3.584

. . 313 321 3.770 802 607 4.639 26 ! 2 91

. ; . . 256 199 4.593 1.265 850 6.382 57 25 796

. ; . . 338 94 1.295 929 582 7.137 61 63 5.153

. . . 273 109 1.582 538 150 1.322 84 14 667

57 ; 10 52 170 47 652 583 144 1.382 113 52 ; 2.204

84 ; 25 295 211 168 1.452 602 232 2.426 96 23 1.374

31 ' 10 131 285 100 1.695 729 346 2.734 63 8 364

63 ; 15 149 235 61 620 493 219 1.042 73 5 197

35;; 6 80 169 31; 501 . ;; . . . . .

Németország Franciaország?) Dánia Ausztria

Allemagne France 2) Dancmark Autriche

4.068 ; 2.144 35.133 2.111 1.211 18.111 472; 36 878 151 ; 64 1.021 4. 392 1562 17.703 1.911 1.462 24.247 3)243 8)22 19690 335 3 185 1.805 4. 788 ;; 1. 540 26.317 570 452 8.048 110' 48 1.321 460 ; 222 .

5.201' 1.969 28.895 694 301 3.198 31 49 2.272 420 ; 229 1.836

2.162 1.769 14.139 1.114 366 5.392 58 2 20 320 ; 156 1.614

2.012 1.634 36.023 1.083 275 3.863 71 10 175 445 294 2.770

1.766 758 16.856 931 249 2.047 48 * 102 4.139 325 67 1.167

383 99 1.272 1.660 350 4.072 32 1 23 204 22 298

871 494 5.936 396 111 1.046 17 3 119 216 ; 35 6257

763; 724 19.481 816 204 6.377 11 ; 1 11 266 38 658

441 ;; 224 4. 373 1.255 221 22 ; 1 41

Évi-9 de míueurs -— 2) Csak sztrájkok. —- Greues Settlement — 3) Az áprilisi általános sztrájk adatai nélkül. — Non com _Héw génemle d avríl 1920

4. szám.

———274— 1932

fordult munkaviszályokra vonatkozik. Feltehető azonban, hogy néhol, bár az adatgyüjtés nincs kife- jezetten az ipar—forgalom köré korlátozva, a mező- gazdaság munkaviszályai, melyek rendszerint ki—

sebb fontosságúak, nem tárgyai a megfigyelésnek.

2. Több országban (Ausztrália, Egyesült Álla- mok, Kanada, Nagy—Britannia) az érdekelt munká- sok száma, illetve az időtartam szempontjából nem jelentős munkaviszályokat nem veszik számba.

3. Bár a nemzetközi munkaügyi statisztikai kongresszus által elfogadott megállapodás szerint a munkaviszályok által érintett munkások számának megállapításánál a be nem—töltött munkahelyek át- lagos száma veendő irányadóul, sok állam (Dánia, Németország, Svédország) azt a legmagasabb mun- kásszámot adja meg, amelyet a munkaviszály fo- lyama alatt a viszály érintett.

4. Az adatokban nemcsak a sztrájkok, hanem a munkából való kizárások adatai is szerepelnek

(kivétel Franciaország).

5. Az egyes államok a valamely időszakban (év- ben, hónapban) megkezdett, mások a befejezett, is- mét mások a folyamatban levő munkaviszályok adatait mutatják ki. A munkaügyi kongresszus azt az elvet találta helyesnek, hogy az adatgyűjtések a valamely időszak folyamán kezdődött munkaviszá- lyokat regisztrálják. Minthogy táblázatunkban csu—

pán évi adatokról van szó, az említett hibaforrás az

adatok egységét alig zavarj—a.

6, A szünetelő munkások és elveszett munka- napok számának táblázatunkban foglalt adata a legtöbb országban csupán a közvetlenül érintett al—

kalmazottakra, vagyis a tényleg viszályban levőkre vonatkozik. Vannak azonban államok (Magyaror—

szág, Nagy-Britannia, Ausztrália, Németország), amelyekben az összes szünetelők, tehát a kénytelen—

ségből nem dolgozók adatai is bennfoglaltatnak a közölt eredményekben. (Brit-India és Norvégia e szempontból követett módszerét a források nem adják meg.)

A munkaoiszályok száma tekintetében Németor- szág vezet, ahol a világháború után közvetlenül kö- vetkező évben 4—5 ezer volt a munkaviszályok száma. A szünetelő munkások száma az Egyesült Államokban maximális (1922-ben 4'2 millió). Az elveszett munkanapok száma Nagy—Britanniában 1926—ban, az ezévi nagy sztrájk miatt, kiütköző

(162 millió elveszett munkanap).

Általában megfigyelhető, hogy a sztrájkok a vi- lágháború utáni első években. észlelhető nagy len—

dület után mindjobban teret vesztettek. A legutolsó évek visszaesésében bizonyára a gazdasági válság s az ezzel kapcsolatos munkaalkalomhiány is szerepet játszik. Kitűnik az adatokból, hogy a napjainkban észlelhető munkanélküliség mellett a munkavitszá- lyok által okozott munkaverszteségek messze eltör- pülnek. Mégis, ha a munkaviszályok által okozott munkavesztese'get felbecsüljük, a világ figyelemmel kísérhető országaiban (összesen 34 országból van adatunk), 1919 óta több mint 1 milliárd elveszett munkanappal kell számolnunk.

A források a táblázatban szereplő országokon kívül még számos ország adatát közlik, melyek azonban már kevésbbé jelentősek. Ez országuk adataiból felemlítjük, hogy Romániában a háború után a munkaviszályok száma évi 51—753, a szü- netelők száma 7—116 ezer között, Jugoszláviában pedig a munkaviszályok száma 44—335, a szünete—

lőké 5 29 ezer között ingadozott. Olaszországban

a sztrájkokról, melyeket a törvény tilt, 1923 után

már nincsenek adatok.

e MEZÖGAZDASÁG e §

A baromfiteuyésztés hazai és külföldi adatai.

Données sur llélevage de la volaille en Hongrie et a llétrmzyer.

Résumé. Les statistigues internationales de la volaille sont assez incomplétes. Pour guelyues re'- gions, on n'u point de chi/fres, et les relevés pu- bliés dans les autres pays ne sont pas uniformes au point de vue de llépogue et de Pampleur des en—

yuétes. Il y a des pays ou les données sont re- cueillies au moment oü Ilon niy trouve gue des ani—

maux reproducteurs ou destinés a la consomma- tion; il y en a yui dressent les releve's Iorsyue Itélevage est avancé; (Pautres ne reeensent gue les volailles diun certain ége ou appartenant á une

certaine catégorie de possesseurs (par exemple, a ceux (lui ont des tenes Iabourables).

Toutefois, les chi/fres- disponibles, gui, pour guelgues pays, indiguent méme Ilampleur de Féle- vage, nous renseignent suffisarnment sur la répar—

tition, par espéces, de lie/Tectif de la volaille du monde entier.

Celui-Iá comprend a présent: 91'4% de poules de tous genres; 3'9% dJOies; 2'9% de canards; 1'5% de dindes; 0'3% diautres volailles.

En Europe, la proportion des variétés de poules est infe'rieure a celle des autres parties du monde.