Statisztika a honvédelem szolgálatában

(1)

4. szám

arányokat öltött ott. Hatalmas 'gyánipari telepek fontos részei az országban sokfelé Szétszóratnak s mindegyik az üzemi gyárt—

mányoknak csupán egy részét állítja elő.

Hasonló átalakulás nem csupán háborús, hanem magasabb iparpolitikai érdekből Magyarországon is szükséges volna. Ma- napság is van nem egy olyan kisipari te—

lepünk, amely alapja lehetne a decentra—

lizálódó gyáriparnak. S új üzemeket is le—

hetne létesíteni modern értelmű kézműves jelleggel. Mechwart András vasöntődéjé- nek, a Ganz-gyár ősének és sok más egykor kézmű, ma nagyüzemek példáját követve.

amelyek ennek mindmegafnnyi a magyar ipar diadalmas kibontakozásának pillérei

lehetnének.

—-—-2l4—

Szervezés és előrelátás, a megfelelő tő—

kék előteremtése és okos felhasználása, a nemzetgazdaság, illetve a nemzetvédelem érdekében álló ipari kapacitások létesítése és azok maximális kihasználása is nem utolsó sorban a kisiparosságnak, Magyar- ország társadalma oly értékes részének jobb boldogulása, azok a szempontok, amelyek a kézműiparosság körében felme—

rülő kérdéseket a jelen magyar problémái—

nak egyik fontos részévé teszik. A probléma tisztázása és megoldása érdeké—

ben a statisztikát is segítségül kell hívni.

Ha pedig nem áll mindenütt rendelke-

zésre, előbb meg kell azt szervezni.

Laky Dezső dr.

Statisztika a honvédelem szolgálatában.?

La statistigue au service de la Defense nationale hongroiseF)

Résumé. Peu aprés la premiere guerre mon- diale, on a dü se rendre compte, en Hongrie, de la possibilité diavoir de nouveau la guerre, et cela a fait développer les statistigues concernant la De'fense nationale. Car il paraissait indubitable gue pour se préparer a la guerre, il fallút compter et organiser tous les éléments valides, employer toutes les ressources e'conomigues du pays, ce gui nla pu se faire gulen se fondant sur des statistigues.

C'est au Recensement de 1930 gue notre Sta- tístigue officielle eut pour la premiere fois une táche connexe a la Defense nationale, et bíentöt, elle eut á compléter, en vue de besoins de méme ordre, des enguétes démographigues, économigues, etc. Pour les besoins de la Defense nationale, elle eut (Pabord á amplifier ou modi/ter des enguétes, et ensuite, á faire des enguétes spéciales.

On a besoin en temps de paix déja, au cours des préporatifs de guerre, d'amples renseignements statistigues pour diriger raisonnablement l'organi- sation des forces militaires, la fabrication du maté- ríel de guerre, I'approvisionnement du pays, etc.

On en a besoin encore plus en temps de guerre, afin de prendre les mesures urgentes nécessaires.

Tout préporatif de guerre a donc pour base 1) A IX. Közigazgatási Továbbképző Tanfolya- mon 1942. március 18—án tartott előadás. — Con- férence faite, le 18 mars 1942, au IXe Cours de Perfectionnement Administratif.

des statistigues indiguant le nombre et Pinstruction des habitants; les ressources économigues; la con- sommation probable, en temps de guerre, des mili—

taires et des civils; les possibilités de couvrir les besoins et de combler les lacunes éventuelles. Voilá pourguoi on ne saurait trop insister sur l'importance guta la statistigue, en temps de paix comme en temps de yuerre, pour la Defense nationale. On ne saurait trop soulígner, non plus, combien il importe gue les habitants sachent gu'ils doivent fournir, dans I'intérét du pays, aus: enguétes statis—

tigues, des déclarations exactes.

Les enguétes statistigues les plus importantes pour la Defense nationale rendent compte de la population, el notamment des Iza'bitants dont la De'fense peut avoir besoin. Panni les statistigues faites d'aprés ces engué'tes, les plus importantes ont pour base le Recensement de la population et le mouvement démographigue. A cóté d'elles, il faut mentionner les statistigues éco- nomigues, sociales, sanítaíres et culturelles, gui renseignent sur les éléments pouvant étre employés, á cause de leur instruction spéciale, par la Defense nationale.

Les chiffres fournis par nos Recensements décennaux indiguent le nombre de la population, sa répartition par années dláge et groupes diáge, ainsi gue l'instruction, la religion, la nationalité, la pro—

fession, etc., des habitants. Ces renseignements peu—

vent étre utilisés par la Defense nationale pour établir les cadres, pour organiser les dífférentes ,,armes", etc. Par Pimportance extréme des Re—

.1942 _ _ '

(2)

4. szám —215— 1942

,gistres dits du mouvement de la population, établis d'aprés le Recensement, on voit également combien les chiífres du Recensement sont importants pour la De'fense nationale. —— Entre les Recensements, c'est diaprés les statistigues du mouvement de la population, indiguant les changements survenus, dans le nombre de la population, par suíte de naissances, de décés et de mígrations, guion se rend compte de l'accroissement naturel et de liaccroissement effectif.

Les statistigues gui indiguent la population par professions et par instruction sont particuliére- ment importantes pour établir les lignes directrices de I'emploi des travailleurs et spécialistes nécessai—

res á la Defense nationale, afin de mettre, en temps de guerre, ou lors des préporatifs intenses de guerre, chacun a la place on it pourra étre le plus utile.

Ce sont les enguétes économigues gui fournis- sent la plupart des statistigues dont la Défense nationale a besoin. Les statistigues agricoles offrent des renseignements permettant de diriger la production agricole et l'élevage. Les statistigues des stocks indiguent les provisions de vivres, d'articles de nécessité courante importants, de matieres premiéres industrielles, de demi—produits. —— Pour se rendre compte des stocks, il faut connaitre la production, le commerce extérieur, la consomma- tion et les provisions anciennes. Ce sont les résul—

tats, convenablement complétés, d'enguétes sta- d'istigues ani renseignent sur tout cela.

La partie la plus importante, pour la Déiense nationale, des statistigues économigues concerne lles mines, la métallurgie, les exploitations et les productions industrielles: l'issue d'une guerre dé- pend pour une bonne part du rendement de l'in- dustrie de guerre. —— Les statistigues relatives aurc mines et a la métallurgie renseignent en detail sur les exploitations minieres et sur la production des mines. Pour se renseigner sur les articles industriels produits chez nous et sur le rendement des établis- sements industriels, ainsi gue sur la mesure dans laguelle est possible de llaugmenter, on a a consulter une partie des statistigues des productions et exploitations industrielles, notamment les statistigues relatives aux établissements de caractére manu—

jacturier. Pour diriger la production industrielle et l'approvisionnement en matieres premiéres, les sta—

tistigues du commerce extérieur sont emtrémement importantes.

Les statistigues des dépöts, des entrepóts et des établissements frigorifigues offrent, elles aussi, ide précíeucc renseignements pour la De'fense na—

tionale, en indiguant les guantités de ce'réales,

*brutes ou moulues, des magasins publies et des magasins de céréales de Coope'ratives, les vivres gui se trouvent dans les établissements frigorifi—

gues, etc. ll en est de méme des statistigues de prix.

Les statistigues relatives aux communications ont également une grande importance, notam—

ment celles gui ont trait aux routes, aux chemins de fer, a la navigation, aux uéhicules á moteur, au trafic aérien, aux services postal, télégraphigue, téléphonigue, et a la Radio. ()uant au service pos—

tal, il faut mentionner particuliérement la Poste des armées en campagne.

N'oublions pas (lue les renseignements statistigues nécessaires a la realisation des táches de la Déiense nationale doivent étre traités, non seule- ment en temps de guerre, mais en temps de paix, avec une grande circonspection, et gue certains documents doivent étre tenus secrets, afin gue nos adversaires ne puissent pas sten servir.

Pour gue le Service de statistigue puisse établir des statistígues exactes, les autorités, comme les particuliers obligés ;; iournir des données, ont une táche importante. Afin gue les declarations soient faites consciencieusement, avec précision, il faut rendre populaire la statistigue, pour changer l'opi- nion erronée gue certains habitants ont lá—dessus.

Il faut éclairer tout le monde sur llimportance de la statistigue, et cela incombe surtout a PAdmi—

nistration publigue.

Fejlett államvezetés, a közigazgatás s a közgazdasági és társadalmi élet helyes irá—

nyítása, továbbfejlesztése csak az ország földjének, népének, gazdasági és társadalmi berendezésének, egészségügyi, szociális és kulturális viszonyainak alapos s a részle- tekre is kiterjedő ismer-ete mellett képzel- hető el. Ezeknek az ismereteknek a meg—

szerzése elsősorban azoknak az adatoknak az összegyüjtésén alapszik, amelyek a népesség számát, különböző szempontok szerinti megoszlását, az ország gazdasági erejét, erőforrásait s a társadalmi élet jelenségeit statisztikai megfigyelés útján ismertetik. Az állami igazgatásban tehát 'a statisztikának igen fontos szerepe van, mert azok nélkül az adatok nélkül, amelyek csak a statisztikai szolgálat gondos megszerve- zése révén ismerhetők meg, kellő tájéko—

zottsággal, áttekintéssel irányított s a mai követelményeknek megfelelő állami igaz- gatásról nem is beszélhetünk.

A hivatalos statisztikai szolgálat meg- figyelési köne az állami igazgatás fejlődé—

sével állandóan bővül, a legutóbbi évtize—

dekben azonban azt jelentősen meghaladó mértékű fejlődés látható a statisztikai szol—

(3)

4. szám

gálatban. A világháború után felmerült nagy problémák megoldásánál a statisztikai adatoknak nagy szerepük volt, amint általában nagyobb arányú változások, szer—

vezések csakis statisztikai adatok felhasz- nálásával történhetnek. A statisztikai adat—

gyüjtéselk, táblák, kimutatások a világ- háború után olyan nagy számban készül—

tek, mint azelőtt soha. Az államok belső problémáik és nemzetközi ügyeik intézésé- nél egyaránt, különösen pedig a békeszer- ződésekkel kapcsolatban folytattak széles—

körű statisztikai tevékenységet. Sajnos sok—

szor nemcsak a tények megvilágítására s a szükséges tájékozottság megszerzésére használták fel a statisztikát, hanem visz—

szaélve a ,számadatokból levonható törvény- szerűségek bizonyító erejével, számos eset—

ben propagandisztikus célra, oly törekvé—

seik alátámasztására is gyüjtöttek adatokat, amelyek a tények elferdítésére vagy el—

ködösí'trésére alkalmas érveket támasztot- tak alá. Ennek következtében a statisztikai adatok nemcsak értékes, de egyben vesze- delmes fegyvernek is bizonyultak, ami csak fokozta a statisztika iránti érdeklődést s a statisztika alkalmazási területén-ek széles—

körű kiterjesztésére vezetett. A békeköté—

s-eknél az államok delegátusai statisztikai kimutatások alapján hangoztatták igényei—

ket vagy igyekeztek védekezni a rájuk nézve nem kedvező döntések ellen. Később is a genfi NépSZÖVets—ég egész működése alatt intenzív szerep jutott a statisztikának.

A statisztika fejlődésére nézve azonban mindenesetre az volt a nagyobb jelentő—

ségű, hogy a háború utáni újjáépítés, be- rendezkedés az összes államokban statisztikai adatok gyűjtésével és felhasználásá—

val indult meg, mert csak így látszott biz—

tosítottnak az, hogy minden szervezés, vál—

toztatás kellő tájékozottsággal és áttekin—

téssel lesz keresztülvihető.

Már a világháború utáni nagy gazda- sági és közigazgatási elrendezések idejé- ben, amikor minden szervezés a háborús tanulságok megállapítása mellett történt, foglalkozni kezdtek az államok az el—

következő új háború lehetőségének és

az arra való alapos felkészülésnek a gondolatával. És a háborúra való fel—

készülés mikénti megszervezésének pro- blémái a statisztikai módszerek alkalma- zásának egészen új területére, a hábo—

rús célokat szolgáló statisztika megszerve- zésére vez-ettek. A világháború ugyanis

—216-——— 1942

elsősorban azzal a tanulsággal szolgált, hogy nem elég az államok katonai erejé- nek megszervezése, mert a legjobban fel—

szerelt, a legkiválóbb hadsereg, a legzseniá—

lisabb hadvezetés sem érhet el végleges Sickert, ha a háború továbbviteléhez szük—

séges erőforrások kiapadhatnak. A jövő háborúja érdekében tehát, mely az álla—

mok minden hasznos polgárának közremű- ködés-ét teszi szükségessé s minden erő—

fornását igénybe veszi, vagyis ü. n. totális háború lesz, az államok egész emberanya—

gának és teljes gazdasági erejének minél tökéletesebb megszervezésére van szükség.

A világháborúban résztvett államok kö- zött csakhamar általános lett a törekvés, megállapítani a módokat és eszközöket arra. miként lehet totál—is háborúra a leg—

jobban felkészülni, Miként lehet a legerő—

selbb hadsereget felállítani, annak kiegészí—

tését a legmegfelelőbben irányítani, a hadi—

anyaggyártást a hadsereg felszerelése és az utánpótlás céljaira kellőképen megszer- vezni s minden egyéb háborús szükség—

let előállítását mindenekfelett biztosítani, végül pedig a polgári lakosság ellátásá—

ról, életszükségleteiről is gondoskodni.

Mindenütt kiváló szakemberek foglal- koztak ezekkel a kérdésekkel, s rövidesen egész irodalma támadt a jövő háborúra való felkészülés problémáinak. A megoldás keresése abból a megállapításból indult ki, hogy a háborús felkészülés megszervezése túlnyomórészt már békebeli feladat, amely—

nek megoldásához mindenre kiterjedő tel—

jes áttekintéssel, a részletekben menő tájé—

kozottsággal bíró központi irányítás szük—

séges. És ez a tájékozottság, ez az át—

tekintés csalk oly ismeretek megszerzésével érhető el, amelyek a szóbanforgó kérdése—

ket minden oldalról megvilágító pontos sta—

tisztikai adatokra támaszkodnak,

A honvédelmi feladatok céljaira szol—

gáló statisztika megszervezése nálunk tulaj- donképen az 1930. évi népszámlálással kap——

csolatosan indult meg, bár már előzőleg is voltak egyes adatgyűjtések, —— főleg az ipari termelés megállapításával kapcsola—

tosan, —— amelyek honvédelmi vonatkozás—

ban is különös jelentőséget nyertek. A ma—

gyar statisztika fejlettsége mellett egyébként természetes, hogy már régóta folynak olyan adatgyűjtések, amelyek eredményei honvé—

delmi célra felhasználhatók, hiszen .a sta—

tisztikai adatgyűjtések jelentősebb ágai ál- talában olyan adatok megállapítására irá—

(4)

4. szám

nyulnak, amelyek ismerete a honvédelmi feladatok megoldásánál nélkülözhetetlen. A

statisztikai adatgyüjtéseknek honvédelmi

érdekből való megszervezése ezért túl—

nyomórészben már meglévő adatgyűjtések kibővítéséből, módosításából állott, vagy oly adatgyűjtések megindítására irányult, amelyek életbeléptetése, a fontos honvé- delmi érdekek !kielégítése mellett, a polgári köz—igazlgatás céljaira is szükséges volt.

Annak a megállapítására, hogy milyen statisztikai adatokra van szükség a honvé- delmi feladatok megoldásánál, több szempont lehet irányadó. Elsősorban általános ismeretekre van szükség, tehát olyan ada-

tokra, amelyek az ország területéről, föld- rajzi és éghajlati viszonyairól, népességé- ről, anfnaik demográfiai összetételéről, gaz- dasági, politikiai, kulturális és szociális helyzetéről st'b. pontos és részletes tájékoz- tatást ny'ujthatnak. Hogy néhány példát említsünk, az országhatárok, a víziutauk,

közutak, vasutak stb. hosszát a honvédelmi feladatok megoldásánál éppúgy ismerni kell, mint tudni azt, hogy az ország egyes vidékein mikor milyen az átlagos. hőmér- séklet vagy csapadékmennyiség. (A most folyó oroszországi háború tapasztalatai eléggé megvilágítják, hogy az időjárási viszonyok ismeretének hadászati szempont—

ból milyen nagy jelentősége van.) Had—

seregszervezési és hadkiegészítési szem- pontból például teljesen tájékozottnak kell lenni nemcsak abban a tekintetben, hogy

az ország egyes területrészein előrelátható—'

lag hány hadköteles fog sorozás alá ke—

rülni, de tudni kell azt is, hogy azok közül valószínűleg hány lesz katonai szolgálatra alkalmas és azok faji, alkati, folglalkozási stb. összetételük szerint milyen fegyver- nemnél, illetőleg csapattestnél való szolgá—

latra jöhetnek számításba.

Az általános ismereteket nyujtó statisz—

tiikai adatok között honvédelmi vonatko- zásban különösen nagy jelentőségük van azoknak, amelyek az ország gazdasági ere—

jére és annak felhasználási módjára, valamint a háborús szükségletek nagyságára vonatkoznak. A jövő háborúra való felké- szül-és alapja tehát a helyzet alapos isme—

ret-e, teljes tájékozottság abban a tekintetben, hogy az államnak mennyi és milyen emberanyaga van s milyen gazdasági erő—

forrásokkal rendelkezik. Mekkora háború esetén a katonai és polgári fogyasztás, a szükségletek fedezésére szolgáló javak ren-

———217 —— 1942

delkezésre fognak-e állni s az esetleges hiány miként pótolható.

Ezekre a kérdésekre csak pontos adatok alapján lehet válaszolni, tehát a háborúra való felkészülés első és egyik legfontosabb feladata a szükséges statisztikai adatok be- szerzése. Természetesen ezek a feladatok a háború tartama alatt is fennállanak, talán még fokozottabb mértékben.A katonai szol—

gálatra történt behívások, a különféle hon—

Védelmi szolgáltatások lebonyolítása, a hadi—

anyaggyártás, az ipari nyersanyagok, élel—

mezési és más közszükségleti cikkek zár alá vétele és elosztása, az esetleges rekvirálá- sok végrehajtása mind olyan háborús fel—

adatok, amelyek intenzív statisztikai tény- kedéssel járnak. Emellett a háborús esemé- nyek kihatásainak statisztikai megfigyelése is fontos, solk esetben nemcsak későbbi in- tézkedések, hanem az azonnali gyors be—

avatkozás szempontjából is. Megtörténhetik például, hogy az ország egyes részein az őszi vetések elmaradnak. Haladéktalanul meg kell állapítani a kiesés nagyságát és meg—

tenni az intézkedéseket a tavaszi szántással kapcsolatban esetleg beállítható pótlás iránt. A háború alatti statisztikai megfigye- lés fontosságának jellemző példáit nyujtja például a baentkjegyforgvalomról vagy a piaci árak és árindexek alakulásáról szóló statisz—

tika, mely az infláció, illetőlelg a drágaság elleni küzdelem céljaira szolgál nélkülözhe—

tetlen adatokkal.

Nem is lehet tehát eléggé hangsúlyozni, éppen a honvédelmi érdekekre hivatkozva, milyen nagy jelentősége van békében és

háborúban egyaránt a statisztikai szolgálat-

"nak, s azzal kapcsolatban annak, hogy a társadalom kellő felvilágosítást kapjon a statisztikai adatszolgáltartási kötelezettség iránti magatartásról. Meg kell ragadni min—

den alkalmat a kellő felvilágosításra, hogy a közigazgatás és a társadalom, amikor statisztikai adatgyűjtésre vagy adatszolgál- tatásra van szükség, elgyaránt átérezze a helyes és pontos adatbevallás fontosságát s nem bírálva a feltett kérdések szükségessé—

gét és nem gondolva azokra a hátrányokra, amelyek a kívánt adatok megadásából szár—

mazhatnak, mindeníkor teljes őszinteséggel és jóakarattal igyekezzék az adatgyűjtés sikerét előmozdítani.

A nem kifejezetten honvédelmi érdekből végrehajtott statisztikai adatgyűjtések cso- portjaiban az általános ismereteket szolgáló felvételeken kívül több különleges célú sta-

(5)

4. szám

tisztikai adatgyüjtés is folyik, amelyek eredményei számos olyan adatot tartalmaz- nak, amelyek ismerete a honvédelmi feladatok megoldásánál rendkívül jelentős.

Ezeknél az .adatgyüjtésekne'l gyakran talál- kozunk olyan kérdésekkel, amelyek felte—

vése már kifejezetten honvédelmi érdekből tört—ént. Még gyakoribb egyes adatoknak oly . csoportosításban vagy viszonyításban, eset—

leg oly időpontokban való feldolgozása, amelynek révén kapott eredmények első- sorban honvédelmi célt szolgálhatnak. Ilye—

nek például a katonaviseltek számának,

vagy bizonyos szakképzettséggel rendellke—

zők pl. a rádióműszerészek számának a megállapítására, vagy a zsidó lakosság—

naik hadtestterületek szerinti megoszlására vonatkozó, vagy a nyersbőrtermelés fél- évenkinti alakulásáról stb. szóló adatok.

Teljes tájékoztatás céljából, meg kell itt emlékeznünk arról, hogy a statisztikai adat—

gyüjtésekkel szemben honvédelmi érdekből támasztott kívánságok között gyakran me—

rülnek fel olyanok is, amelyek nem felel;

nek meg azoknak a szempontoknak, amelyek a statisztika tudományos műv—elésénél irányadók, vagyis nem a tömegjelenségek- nél észlelhető törvényszerűségek megállapí—

tását célzó er-edményekre törekednek, hanem csupán olyan adatok begyűjtésére irá—

nyulnak, amelyek elsősorban nyilvántartási célra, tehát egyéni adatként való felhasz—

nálásra szolgálnak. Bár ezek az adatok többnyire statisztikai feldolgozásra is kerülnek, egyéni adatként való fel- használásuk nem teszi lehetővé, hogy a begyűjtésük a hivatalos statisztikai szolgá- lat keretében, vagyis az 1929. évi XIX. t.-c.

hatálya alatt történjék, aminek következté- ben a honvédelmi érdekből folyó statiszti—

kai adatgyűjtések központi megszervezése és szakszerű irányítása bizonyos nehézsé—

gekkel küzd. A statisztikai munkaterv ke- retein túlmenő s kifejezetten honvédelmi célból szükséges adatgyűjtések ugyanis leg—

nagyobbrészt azoknál a hatóságoknál foly—

nak, amelyek az azokkal kapcsolatos feladatok megoldására hivatottak.

A hivatalos statisztikai szolgálat útján, tehát a M. kir. Központi Statisztikai Hiva- tal munkaterve alapján végzett honvédelmi vonatkozású statisztikai felvételek legfontosabb csoportja azokból az adatgyüjtésekből áll, amelyek eredményei a népességnek, tehát az emberanyagnak háborús célra való megszervezéséhez nyujtanak megfelelő tájé—

-— 218 _— _1942

kozt-atást. Ezek között a legnagyobb jelen tőségíi a népszámlálás, valamint a népmoz—

galmi statisztika, de idetartoznak a gazda—

sági, szociális, közegészségügyi és kultúr—

statisztikának mindazok a részei, amelyek a megfelelő szatkképzettséggel rendelkező munkaerőt; felhasználására alkalmas sta—

tisztikai adatokat szolgálta-tják. A hadsereg- szervezéshez ugyanis, —— ideértve a kiegé—

szítést és a haderőn kívűli kiképzést is, -——

továbbá a honvédelmi munkakötelezett- ség megszervezéséhez a felhasználható emberanyag alapos ismerete szükséges. De nem kevésbbé fontos az ország teljes gaz—

dasági erőkifejtéséhez kívánt, tehát a mező- gazdasági, bányászati és ipari termelésnél nélkülözhetetlm munkáslétszám biztosítá- sához, valamint a háborúval összefüggő összes szociális, egészségügyi, kulturális vagy közigazgatási feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló emberanyag teljes ismerete is.

A népszámlálás nemz—etközi megállapo- dás értelmében a legtöbb államban, my Magyarországon is, rendszerint 10 éven- kint, a zérussal végződő években tartatik, s többnyire a december hó 31-i éjféli álla- potot rögzíti meg. A népszámlálás feldol—

gozási eredményeiből tudjuk meg a népes- ség lélekszámát, a fénfiak és nők arányát, kor—évek, illetőleg korcsoportok szerinti megoszlását, műveltségi fokát, vallás, nem—

zetiség és foglalkozás szerinti tagozódását és még számos olyan adatát, amelyekre a honvédelmi feladatok megoldásánál feltét- lenül szükség van.

Nem lehet feladatunk részletes-en ismer—

tetni az okolkat, amelyek a statisztikai ada—

tok széles körénél azok honvédelmi cél—

ból való felhasználását indokolják. Csak néhány példával kívánjuk megvilágítani, hogy milyen sokoldalúan figyelembe jöhet- nek a népszámlálás feldolgozási eredmé—

nyei, amelyek a népesség főbb demográfiai adatait földrajzi, illetőleg közigazgatási tagozódás, foglalkozás, iskolai végzettség és szakképzettség, valamint anyanyelv, nem- zetiség és faji megoszlás szerint ismertetik.

A hadsereg kereteinek felállításánál pél—

dául tudni kell, hogy a honvédelmi tör—

vény értelm—ében hadköteles férfinépesség száma milyen nagy, s vármegyéntkint és járásonkint, illetőleg város és vidék szerint, továbbá korévek, illetőleg korcsoportok sze—

rint miként oszlik meg. De figyelembe kell hegy vétessenek olyan részletadatok is, amelyek egyes fegyvernemek szervezésénél,

(6)

4. szám ——219— 1942 illetőleg csa/pattestek felállításánál jöhetnek

számításba pl. olyan szempontok érvénye—

sítésénél, hogy a hegyvidéken élő népes-

ség jobban megfelel a hegyi terepen szük-

séges hadműveletek céljaira alakított fegy—

vernemeknél való szolgálatra, mint az alföldi lakosság, vagy hogy hídépítéshez csak a folyók mentén lakó, földmunkák-

hoz, sáncotk, lövészárkok ásásához pedig a mezőgazdasági vagy kubikus munkát végző lakosság alkalmasabb. A műszaki vagy egészségügyi csapatok megszervezésénél ismerni kell a megfelelő szakképzettséggel, szaktudással bírók számát, a nemzetiségi vagy faji megoszlásra vonatkozó adatok ismerete pedig szükséges lehet abból a szempontból, hogy a hadköteles és katonai szolgálatra alkalmas népességből mennyit kell esetleg oly csapattesttek alakításához felhasználni, amelyek általában, vagy kii- lönleges esetben fegyveres szolgálatra fel nem használhatók.

Népszámlálás azonban csak 10 évenkint történik s mindenkor csupán a népszám—

lálás eszmei időpontjára vonatkozólag, viszont az említett adatoknak legalább tájékoztató adatként való ismeretére idő- közben is feltétlenül szükség van. Ezért a népszámlálás révén szerzett adatoknak olyan állandó kiegészítése is okvetlenül szükséges, mely az időközben történt vál—

tozásokat is megm-érhetővé teszi. A népes- ség lélekszámában a születések. halálozá- sok és a vándorlásuk folytán bekövetkezett eltolódásoknak, vagyis a természetes és tényleges szaporodásmak a megállapítására a népmozgalmi statisztika eredményei szol—

gálnak alapul. Ezek felhasználásával éven—

kint, mégpedig az év végére és az év köze—

pére vonatkozólag az 13. n. kiszámított népesség áll'apíttatik meg. Hogy milyen fel- ada—tot jelent a kiszámított népesség meg—

állapítása, arra példaként tájékoztatásul szolgálhat az a kívánság, melynek értelmé- ben az 1940. év elején sürgősen szüksé- gessé vált a népesség lélekszámának, tehát az 1939. évvégi lélekszám'nalk a megállapí- tása az egész akkori területre vonatkozó—

lag. Az' alap, amelyből kiindulni lehetett _csak az 1930. évi népszámlálás volt, mely azonban csupán a trianoni terület lakos—

ságának a lélekszámát adta meg. A népes- ség számában az 1931—1939. években be—

következett változások megállapításához ismerni kellett a trianoni területen ezelkben

az években történt születések és halálozá—

sok számát s a kettő különbözetét. vagyis

a természetes szaporodást hozzá kellett adni az 1930. évi lélekszámhoz. De figyelembe kellett még venni a lélekszámban a

kivándorlások és visszavándorlások okozta

eltolódást is, vagyis tulajdomképen a tény- leges szaporodást kellett megállapítani, ami megint külön művel-etet jelentett. A kiván—

dorlási statisztikában ugyanis csak azokról állnak rendelkezésre adatolk, akik kiván—

dorlási útlevéllel lépték át a határt, míg azo'k, akik egyszerű útlevéllel távoztak, de többé nem tértek vissza, a kivándoroltak között nem szerepelnek. A kivándorlási adatok tehát korrekcióra szorulnak, mely rendszerint a két népszámlálás közti lélek- számfkülönbözetnek egy évre eső hányada alapján történik.

A trianoni területre vonatkozólag meg—

állapított 1939. évvégi kiszámított népes—

séghez természetes—en hozzáveendő még az első bécsi döntéssel visszakapott felvidéki területsáv, továbbá Kárpátalja népessége, amelyek lélekszámát az 1938 december 15—i, illetőleg 1939 július 15—i állapot szerint ezeken a területeken végrehajtott népőssze—

írások eredményei nyujtják. Végül hasonló- képen, mint a trianoni területnél történt az 1931—1939. évekről, a visszacsatolt fel- vidéki területre és Kárpátaljára vonatkozó—

lag is figyelembe kell venni a népösszeírás óta az 1939. évről, illetőleg az 1939. év második feléről összeállított születési és halálozási adatokat. vagyis a természetes szaporodás okozta többletet, míg a vándor- lási mozgalomból származható eltolódás már elhanyagolható volt.

A népszámlálási adatok közvetlenül vagy közvetve számos vonatkozásban szol—

gálnak honvédelmi feladatok megoldásá—

hoz támpontul. Az adatok feldolgozása egyébként olyan csoportosításban történik, amely lehetővé teszi, hogy mindazok az adatok. amelyek a Honvédelmi Miniszté- riumnak a népszámlálással szemben tá- masztott kívánságait kielégíthetik, rendel—

kezésre álljanaik. Ebből a célból például a korcsoportok szerinti feldolgozások az élet- korévek megfelelő módosításával történ—

nek, a területi részletezés pedig egyes adatokra vonatkozólag a hadtestek területi be- osztása szerint is elkészül. Megemlíthető még, hogy a népszámlálás során adatgyüj- tés folyt a lakás céljára szolgáló épületek- ről is, mely tájékoztatást nyujt az épüle—

tekben lévő lakások számáról és befogadó- képességéről, ami katonai elszállásolási

szempontból bírhat jelentőséggel.

(7)

4. *szám

A népszámlálási adatoknak honvédelmi szempontból/ való fontosságát egyébként kidomborítja a népmozgalmi nyilvántartás rendkívüli jelentősége is. A népmozgalmi nyilvántartásnak ugyanis, mely a szemé- lyes honvédelmi kötelez-ettségekkel és a közérdekű munkaszolgálati kötelezettséggel kapcsolatos teendőik ellátására szolgál, alapja a népszámlálás. A népmozgalmi nyilvántartás megszervezése már az 1930.

évi népszámlálás alapján történt. Az 1941.

évi népszámlálás alkalmával, illetőleg a visszafoglalt délvidéki területen pótlólag végrehajtott népszámlálás során pedig min—

den ll——70 éves férfiről, illetőleg minden 16—50 éves nőről a népmozgalmi nyilván—

tartás részére külön népszámlálási nyil—

vántartólapot kellett kitölteni, amelynek kérdőpontjai túlnyomórészt megegyeztek a népszámlálási számlálólap kérdőpontjaival, de a nyilvántartólap ezenkívül számos, ki—

fejezetten honvédelmi célt szolgáló kérdést is tartalmazott. A népmozgalmi nyilvántar—

tás nemcsak az al—apanyagának begyűjtése tekintetében, hanem abból a szempontból is a statisztikai jellegű munkákhoz sorol- ható, hogy a rendelet értelmében a nyíl.- vántartott adatok egy részéről havonkint és évenkint kimutatások is készülnek.

Abból a célból, hogy a honvédelmi fel—

adatok megoldásánál, különösen háború esetén, vagy már azt megelőzőleg a foko—

zottabb igénybevételt jelentő felkészülés- kor, mindenki arra a munkahelyre legyen állítható, ahol a leghasznosabb tevékeny- séget fejtheti ki, különös fontosságot nyer- nek azok a statisztikai adatok, amelyek a népességet foglalkozásuk, illetőleg s—zakíkép- zettségük szerint ismertetik. A népszámlá—

lásnak erre vonatkozó adatai az egész népességnek foglalkozás szerinti megoszlá—

sát mutatják s így teljesség szempontjából van különös jelentőségük, de inkább csak általános értékűek s mivel csak egy idő- pontra, a népszámlálás eszmei időpontjára vonatkoznak, hamar elavulnak. Ezért a statisztikai adatgyűjtések csaknem minden ágazatában szerepelnek olyan kérdések, melyek az abban foglalkoztatottak főbb adatait akár értelmiségi, akár fizikai mun—

kát végeznek, szakképesítésük vagy szak—

képzettségük szerint, a munkakör, foglal—

kozási ág, szakma stb. részletezésével álla—

pítják meg.

A háborús munkaerőgazdálkodás meg—

szervezéséhez rendkívül értékes adatokat kapunk a különböző gazdaságstatisztikai

——220— [ _ 1942 ' * -'

felvételek révén, a mezőgazdasági termetés a bányászat és kohászat, az ipar és keres—

kedelem stb. egyes ágazataiban dolgozók—

ról, sokszor oly részletezéssel, mely nem;

csak foglalkozási ágak szerint s az alkal— ' mazási viszony, illetőleg az alkahnazás minősége szerint, hanem iskolai végzett—

ség, esetleg szakképesítés vagy szakképzett—

ség szerint is teljes tájékoztatást nyujt valamely különleges szakképzettséget ík'í—

vánó munkahely betöltéséhez rendelkez—esne álló munkaerőkről. Például a bányászati vagy a gyáripari üzemi és termelési statisz—

tikai adatgyűjtések során megállapítást nyer, hogy az ország összes szénbányáiban évenkint hány bányászati főiskolai képzett—

ségű műszaki tisztviselő dolgozik, vagy a textilgyáralkb'an hány felsőipariskolát vég-v zett nő van alkalmazva stb.

A különféle szakképzettségekről tájé—

koztatást nyujthatnak még a kultúrstatisz—

tika egyes ágai, pl. az egyetemi vagy fő—

iskolai oklevelet (szerzettek statisztikája, melyből megtudhatjuk, hogy évenkint hány gépész— vagy vegyészmérnök, hány orvos, vagy gyógyszerész stb. kapott oklevelet. A szakoktatás—statisztika adatai ismertetik, hogy a mezőgazdasági, bányászati és ipari szakiskolákat s a különböző szaktanfolya—

mokat stb. hányan végezték el. A közép- fokú iskolák statisztikája a tizenegyféle középfokú iskolát végzettekről, illetőleg az érettségit tettekről nyújt tájékoztatást stb.

A kultúrstatisztikai adatok honvédelmi szempontból való jelentőségét nemcsak az indokolja, hogy tájékozódást nyerhetünk belőlük a különböző szakképesítést szerzettek számáról és arányáról, hanem külö—

sen fontosnak kell tekintenünk azokat azért is, mert megvilágítják a népesség általános kulturális színvonalát s ezzel a tartalékos tisztképzés, a tiszthelyettes képzés és a legénységi kiképzés lehetőségeire és időtar- tamára is következtetni lehet belőlük.

Honvédelmi szempontból érték-es ada—

tokat találunk még a közegészségügyi sta—

tisztika keretében is. Az orvosokról, szak—

orvosokról, hatósági és községi orvosokról, a kórházakról és egyéb gyógyin'tézetekről szóló statisztikai felvételek adatai a belső orvosszüikséglet kielégítésére rendelkezésre álló orvosok számáról és szakképzettségé—

ről, valamint az egészségügyi szolgálatot végző személyzetről, továbbá a kórházak és gyógyintézetek hefogadóképességéről, berendezéséről nyujtanak tájékoztatást. Az adatok a hadikórházak felállításával és

(8)

4. szám —— 221 —- 1942 felszerelésével, illetőleg a háborús egész—

ségügyi szolgálat megszervezésével kapcsolatban lehetnek rendkívül hasznosak.

A fürdőik és egyéb gyógyhelyek statiszti—

káj'a, valamint az üdülőhelyek statiszti—

kája a sebesültek és betegek gyógyításáról és a gyógyulásban lévők megerősö—déséről való gondoskodás problémájának megoldá—

sához szolgáltatnak táj-ékoztató adatokat.

Végül a népességnek honvédelmi célból való megszervezése szempontjából, főleg a különböző gazdasági ágakban dolgozó mun- kások létszámát megállapító adatok kiegé—

szítéseklélnt, nem hagyhatók teljesen figyel- men kívül a munkanélküliségi statisztika eredményei sem, amelyek fontosabb szalk—

mánkint részletezve azokat a munkakereső munkanélkülieket ismertetik, akik a szak—

szervezetek, vagy niunkiatközvetí—tő intéze—

tek útján iparkodnak elhelyezkedni. A munkanélküliségi statisztika tehát nem mutatja ki az összes munkanélkülieket, de azoknak mégis az inkább hasznosítható részére terjed ki s így a munkaerőgazdál- lkodás megszervezése szempontjából érté- kesnek mondható adatokat állapít meg.

A honvédelmi érdekeket szolgáló sta—

tisztikai adatgyűjtések legnagyobb része a gazdasági statisztika körébe tartozik. A gazdasági statisztikának ezek a főbb ágai:

a mezőgazdasági statisztika, a bányászati és kohászati statisztika, az ipari statisztika, a külkereskedelmi statisztika, a készletek megállapítására vonatkozó statisztika és a közlekedési statisztika.

A mezőgazdasági statisztika a mezőgaz—

dasági termelés és állattenyésztés irányí- tásához nyújt megfelelő adatokat, részben évenkint megismétlődő, részben esetenkint végrehajtott felvételek révén. Ez utóbbiak között szerepelnek a sokszor csak egyes részletkérdések megvilágítása céljából tör- ténő s ezért csupán kisebb jelentőségű adat—

gyüjtéseken lkívül azok a nagy felvételek, mint az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírás és az 1942. évi február hó 28-án megejtett s az állatállományra, a mező- gazdasági gépekre és a legelőkre vonatkozó adatgyüjtés, amelyek mint alapfelvételek a mezőgazdaság általános helyzetéről, valamint a mezőgazdasági termelés és állat—

tenyésztés különleges viszonyairól nyujta—

nak teljes, s minden fontosabb kérdésről tájékoztató adatokat.

A hadsereg és a polgári lakosság élel- mezésének háború esetére való megszerve- zéséhez feltétlenül szükséges adatok begyűj—

tésén kívül, a mezőgazdaság részéről kívánt honvédelmi szolgáltatások iránti tájékozó- dás céljából is nagy jelentőségük van a mezőgazdaság és állattenyésztés helyzetét részletesen ismertető statisztikai felvételek- nek. Az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírás feldolgozási eredményei öt kötet- ben jelentek meg. Az első kettő Magyaror—

szág földbirtokvíszonyairól szól, a harmadik az egész állatlétszám. a gazdasági gép- állomány és a gyümölcsfák adatait fog- lalja magában s a negyedik és ötödik teljes mezőgazdasági, üzemi statisztikát nyujt,

—— melynek révén megismerjük a gazdasá—

— gok számát és területét nagyságesoportok szerinti részletezésben, a kertgazdiaságokat, a legeltetés és fater—melós főbb adatait, a rét— és szőlő—, valamint a legelő- és erdő- területek részletes adatait, tájékozódhatunik a gyümölcsökről, a tógazd—aságokról, a trá- gyázás kérdéséről, az igásfogatok és járó- művek számáról. a gazdasági vasutak pályahosszáról és a gazdaságok egész állat- állományáról stb. Végül az összeírás bir—

tokstatisztikai anyagából gazdacímtár is készült. A begyűjtött adatok csaknem mind—

egyikén-él megállapítható a közvetlen vagy közvetett kapcsolat némely honvédelmi vonatkozású feladat megoldási problémá—

jával, példaként rámutathatunlk azonban egyes adatokra, amelyeknek különleges jelentőségük is van, ilyenek pl. a lóállo- mányt fajták, kor és ivar szerint feltün-

'tető, a traktorok, igásszekerek, igásfogatok számáról szóló vagy a fatermelést részle- tező, illetőleg a gyümölcsfák közül a dió—

fák számáról rendelkezésre álló adatok.

De nem merülhet fel kétség abban a tekintetben sem, hogy milyen nagy jelentő- sége van honvédelmi szempontból a mező- gazdasági erőgépekre és munkagépekre

vonatkozó adatok ismeretének, amelyek

alapján megállapítható, hogy a nagy mező- gazdasági munkálatok —— szántás, avatás, eséplés, stb. —— elvégzéséhez, ami első—

rendű honvédelmi érdek, mennyi mezőgaz—

dasági munkás rendelkezésre bocsájtása szükséges. Minden honvédelmi intézkedés—

nek figyelembe kell ugyanis venni a gaz—

dasági érdek-eket is, s így a honvédelmi szolgáltatások igénybevétele nem történhe- tik olyan mértékben, hogy az ország gaz—

dasági életérdelkei veszélyeztetve legyenek.

A lovaknak, szekereknek a hadsereg részére való igénybevételénél tehát nem szabad annyit elvonni a gazdaságoktól, hogy a legfontosabb mezőgazdasági munkák elvég—

(9)

4. szám

zése lehetetlenné váljon, s a nyersolajter- mékeknek hadicélra való lefoglalásánál is gondoskodni kell a mezőgazdaság üzem- anyagszükségletének a biztosításáról is. A megfelelő intézkedések megtételéhez kellő tájékozottság és szakismeret szükséges a mezőgazdasági termelés minden országos fontosságú ágazatában, melyet csak a szak- szerűen gyüjtött és feldolgozott, s minden részletkérdésre is kiterjeszkedő statisztikai adatok nyujthatnfatk.

Hasonlóképen fontos az 1942 február 28—án végrehajtott mezőgazdasági statisztikai felvétel, amely az állatállományra, mezőgazdasági gépekre és a legelőkre vonatkozó legújabb adatok megállapítá- sára irányul. Ez az adatgyűjtés tehát nagy- részben azokra a kérdésekre terjed ki, ame—

lyek az 1935. évi összeírásnál is szerepel-

tek, de mivel egyrészről az 1935. évi adatok már elavultalk, másrészről az ország területe időközben csaknem a kétszeresére emelkedett s a visszacsatolt területekre vonatkozólag a kívánt adatok nem álltak rendelkezésre, elsősorban a honvédelem és a közellátás érdekében elkerülhetetlenül szükségessé vált az összeírás céljaira készült kérdőívekben szereplő adatok be- gyűjtésének elrendelése. Ennek megfelelő- leg a kérdések sok esetben lényegesen bő- vebb részletezéssel és korszerű módosítás- sal állapíttattak meg.

A mezőgazdasági statisztika körébe tar—

tozik az erdőgazdasági statisztika is, melyre vonatkozót nagyobbszabású felvétel ezidő- szerint ugyan még csak terv, mely a folyó év őszén hajtatn'ék végre, de a hozzáfűződő érdekeket tekintve olyan nagyjelentőségű, hogy annak megvalósítása elől aligha lehet kitérni. Magyarország az új területek visz- szaszerzésével nagykiterjedésű erdős terü- letekhez jutott s az erdőgazdálkodás és fa—

termelés irányításához az erdőterül-etekre és erdőgazdaságokra vonatkozólag teljes tájékozottságra van szükség. A fakiterme- lés és a faanyagszükséglet biztosítása a belső fogyasztás szempontjából háború ese- tén különösen fontos, mert .a háborús célra történő ipari termelés fokozódása mellett a faanyagszükséglet is emelkedik. De előre—

láthatólag még nagyobb fafogyasztásra kell felkészülni a háború utáni feladatok ellá—

tásánál, ami szintén indokolttá teszi az erdőgazdasági statisztika végrehajtását.

'Az éventkint rendszeresen folyó mező—

gazdasági felvételek között legfontosabb a mezőgazdasági termelési statisztika, mely a

_222__

f 31942-

bevetett és learatott területek nagyságát?

termények szerint részletezve ismerteti, megállapítja a cséplés—i eredményeket és a fontosabb mezőgazdasági termények ter-' méseredményeit. A közellátás megszervezé—

séhez tehát a legértékesebb adatokat szol- gáltatja, mert a legfontosabb élelmezési cikkeknek, a kenyérmagvaknak és főzelék—

féléknek termés-mennyiségét, valamint a takarmányféléknek, olajosmagvaknak, rest- növényeknek és néhány egyéb fontos ter—

ményeknek, mint cukorrépa, dohány, mák stb. az évi termésmennyiségét állapítja meg.

Az állattenyésztésre vonatkozólag gyüj- tött adatotk szakszerű kiegészítése szem- pontjából rendkívül jelentős a möst folya—

matban lévő állatösszeírás, melynek ered—

ményei hivatottak arra, hogy az állatte- nyésztés, a hús- és zsirellátás ezidöszerint különösen fontos kérdéseinek szabályozásá—

hoz a kellő tájékoztatást nyujtó s minden- képen megbízható adatokat szolgáltassák.

A húsellátás biz-tosítása szempontjából hasznos tájékozódás szerezhető még az állat—

vásárok s a közvágóhidaak forgalmáról szóló adatgyűjtések, továbbá a vadászati statisztika, a baromfiállományról szóló statisztika, valamint az idesorozható tojáster—

melési statisztika eredményeiből is.

A honvédelmi célú statisztikai adatgyüj—

tések között különösen jelentős a készlet- statisztíka, mely a legfontosabb élelmezési -és közszükségleti cikkekből, ipari nyers—

anyagokból és félgyártmányokból rendel—

kezésre álló készletek megállapítására irá- nyul. A készletstatisztitka az 1926. évben indult meg a Honvédelmi Minisztérium irá—

nyitásával és az érdekelt tárcák szakelő—

adóinak közreműködésével. Az adatok ösz—

szegyüjtését és az azokból levonható meg—

állapítások eredményeinek összefoglalását a Központi Statisztikai Hivatal végezte. Az idevonatkozó munkálatok nagy része jelen—

leg a Közellátási Minisztériumban, részben az lparügyi Minisztériumban, illetőleg az Anyagellátási Bizottságokban, újabban az Ipari Anyaghivatalban folyik.

Az 1926. évben megindult készletstatisz—

tika a honvédelmi szempontból fontos cikk—

keknek a kijelölése után nemcsak országos

vonatkozásban, hanem területi részletezés- sel is, mégpedig lehetőleg járásonkínt igye- kezett 5kimutatni a megfigyelési körébe tar—

tozó cikkekből rendelkezésre álló* minden—

kori készleteket.

A termelés és fogyasztás időszakai sze-

(10)

4. szám

rint gazdasági évenkint vagy negyedéven- kint, lehetőleg azonban havonkint gyüjtött adatok alapján történt a lkészletek megálla- pítása, melynél ismerni kell a termelést, a behozatali és kiviteli adatokat és a fogyasz;

tást, valamint a feltalálható régi készlete—

ket. A statisztikai megfigyelés körébe vont cikkek, melyekre vonatkozólag a készletek megállapítása honvédelmi szempontból szüks—égesnek látszott, fontosságuk szerint öt csoportba oszthatók.

Az első csoportba a hadianyaggyártás- hoz szükséges, kizárólag vagy főként lkül- földi eredetű ipari nyersanyagok, félgyárt—

mányok vagy gyártmányok tartoznak. Ezek között szerepelnek az ásványolajtermékek (benzin, gázolaj, kenőolaj stb.) az öntödei és kohókox, mindennem érc (főként kobalt—

és nikkelérc), a nyersvas és öttvözetei (ferromangán, ferrolkróm, ferrowolfram, ferrovanadium, ferromolybdén), a külön- féle fémek (réz, ón, horgany, nikkel és ezek öttvözetei), a gyapjú, a nyenspamut és juta, a nyers- és kikészített bőrök (főleg a talpbőrök, felsőb'órölk, lószerszámnak való bőrök), a nyerskaucsuk és kaucsnkhnlla—

dék, a műgyapjú és műrostok (rongy- gyapjú, fiocco, vistra, zellwolle), az olajos—

magvak (lenmag, ricinusmag, kopra) és azokból sajtolható olajok, a gyanta, grafit, kén, különféle vegyitermékek stb.

A felsorolt cikkekből is kitűnik, milyen nagy jelentősége van annak, hogy az illeté- kes tényezők már békeidőben pontosan tájékozva legyenek, háborús szükség esetén milyen készletek állnak a külföldi ere- detű anyagokból rendelkezésre. Előre kell ugyanis gondoskodni arról, hogy a kül- földi nyersanyagokból és üzemanyagokból a behozatal megszűnésekor megfelelő lkész—

letek legyenek, tehát a termelésben fenn- akadás ne következzék be, sőt a fokozottabb mértékben felmerülő szükségletek ki- elégítésére is minden fontos nyersanyag és üzemanyag megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. (A most folyó csendesóceáni japán háború kitörése előtti amerikai nyi- latkozat, mely szerint Amerika Japánt 90 nap alatt 'legázolja, főleg arra! a feltevésre volt alapítva, hogy Japánnak nem lehet annyi nyersolajke'szlete, amennyi a kül- földi behozatal teljes megszűnése után, a háború folytatásához szükséges. Amint az események igazolták, Japán előre gondos- kodott megfelelő nyersolajkészletekről.)

A lkészletstatisztika második csoportjába ugyancsak a hadianyaggyártáshoz szüksé-

——-223— 1942

ges, de nagyobbrészt belföldi eredetű ipari nyersanyagok és üzemanyagok, félgyárt- mányok és gyártmányok tartoznak, to- vábbá ide vannak sorozva az élelmezési célra és takarmányozásra szolgáló termé- nyek. Az ipari nyersanyagok lközt találjuk a nyersolajat és a szénlepárlási termékeket, a vasércet és a vas- és acélfélgyártmá-

nyokat (rúd, lemez, sín, drót, stb.) szá-

mos fontos vegyianyagot (sósav, kénsav,

salétromsav, ammóniák, klór, szulfátok, nit- rátok, stb.), a szeszt és rostnövényeket stb., vagyis olyan hazai eredetű ipari nyers—

anyagokat, üzemanyagokat és félgyártmá—

nyokat, amelyek a hadianyaggyártás fon—

tos alapanyagai s amelyekből a megfelelő készletek bizt—osítása szintén elsőrangú fel—

adat. Az élelmezési cikkek között a hús— és zsírellátás szempontjából szóba jövő élő és

vágott állatok, mesterséges ételzsírok, a kenyérmagvak és őrleményeick, a száraz—

főzelékek, a burgonya, culkor, tej és tej- termékek, a különféle konzervek és fűsze—

rek, italok, dohány s mindennemű takar- mányfélék szerepelnek, tehát azok a ci! — keík, amelyek számbavétele a hadsereg és a polgári lakosság élelmezése, valamint az állatok takarmányozása szempontjából el- kerülhetetlenül fontos. (Hogy milyen jelen—

tősége lehet honvédelmi szempontból pl, a takarmánykészletek megállapításának és az azzal kapcsolatos problémák megoldásának, utalni szeretnék az első világháború egyik tanulságáról szóló, széles körökben elter—

jedt, azonban teljesen ellenőrizhetetlen megállapításra. Anglia blokádja —— amelyet a német tengeralattjárók oly eredmé- nyesen folytattak, — illetőleg az angol szi- getek lakosságának kiéheztetése, állítólag egy számítási hiba folytán nem sikerült.

A hús- és zsírellátás céljaira rendelkezésre álló készletek megállapításánál ugyanis, mely elsősorban az élő állatok és azok sza—

porulatainak a figyelembevételével történt s amelyet a blokád sikerének lehetőségét előre kiszámító német—ek végeztek, úgy- mondják, elmaradt annak hússzaporulat- nak a megállapítása, mely a takarmányok elfogyasztásával, az élő állatok súlyának

gyarapodásából származott. így a bús— és

zsírellátás továbbra is biztosítva volt, mint ahogy azt az előzetes számítások megálla- pították.)

A harmadik csoportja a készletstatiszti- kának elsősorban a tüzelőanyagok (tüzifa, kőszén, barnaszén, koksz, brikett) kész- letének, továbbá egyes építőanyagokból