11. szám -——— 989 ___ _, 1940
annak statisztikáját, a biztosítási jog legújabb sza- nyában bizonyos mértékig gyakorlati jellegűvé bályozását és a peres ügyek forgalmának adatait, tette.
megfesti a biztosítási gyakorlatnak, a társadalom—
biztositási járulék kivetésének és behajtásának,
.az ellenőrzési tevékenységnek és a biztosítási szer- vezetnek a helyzetképét, végül felsorolja a gyógy- intézményeket és ismerteti azok forgalmát.
A részletes statisztikai adatokat huszonkét tál)-
"lázaton és huszonhárom szemléltető ábrán közli, továbbá az Intézet működésének német, olasz, francia és angol nyelven való kivonatos ismerteté—
rsén felül klépmellékletekben mutat be a leányok balatonvilágosi, a fiúk balatonmáriafürdői üdülő—
táborálíól, valamint egy elöadás— és egy ünnep- ségről kedves jeleneteket.
A jelentéshez csatlakozik az Intézet 1939. évi zárószámadását (139 oldal) és 1941. évi költség- vetését (196 oldal) teljes részletességgel ismertető két külön kiadvány is. M, S. dr.
Erik Karlsson: A guand une paix durable dans le basstn danubien?
Genf — Genéve, 1989. Neville et Cie. 32 tap —— pages —i—
1 térképmelléklet —— carte.
Ez a tüzet az első bécsi döntés után, de még Kárpátalja felszabadítása előtt látott napvilágot.
Az események azóta Keletmagyarorszag és Erdély egyrészének visszatérésével is szolgáltak és más szempontokból már messze túlhaladtak a szerző elgondolásain. A füzet anyagának ismertetését mégis érdemesnek tartjuk, mivel még jóval a má—
sodik bécsi döntés előtt tanulságos adalékokkal járult hozzá a dunamedencei megbékülést célzó általános területi elrendezés kérdéséhez. A skan—
dináv szerző tárgyismeretéről tanuskodik, hogy ezt a kizárólag Magyarország ügye körül forgó témát a hozzáértő tömörségével és pártatlansága 'val boncolgatja.
A füzet alcíme szerint tartalma: ,,A megbol—
dogult kisantant államaihoz intézett néhány egy—
szerű észrevétel és egy konkrét javaslat". Gazda—
ság—földrajzi és nemzetiségi érveinek alátámasztá- sára statisztikai adatokat is sorakoztat fel. A szer—
zőnek kompromisszumos megoldást ajánló elvi okfejtéseit a második bécsi döntés Románia irá—
A felvidéki területsáv visszatérésével kapcso—
latban azt írja a szerző, hogy a békekonferencia minden észszerűség és méltányosság ellenére olyan
mesterséges államokat hívott életre, ahol a nem—
zeti kisebbségek arányszáma éppen olyan magas.
mint volt az osztrák—magyar monarchiában. Jel—
lemzőnek tartja a húsz évvel ezelőtti békekonfe- rencia szellemére Benesnek azt a nyilatkozatát, amelyet barátja és bizalmasa, William Martin előtt tett: ,,Megdöbbent, hogy mindent elnyerek, amit csak kérek. Ha honfitársaim kívánalmait tol- mácsolom, semmit sem tagadnak meg tőlem. Ez igazán sok a jóból és szeretném tudni, vajjon hova fog vezetni?
Megállapítja, hogy a magyarok által orszá- gukba befogadott népek a századok folyamán töké—
letesen hozzaidomultak a magyarok szelleméhez, vagy —— ami egyet jelent ——— ahhoz a szellemhez, amelyet a Dunamedence természeti erői alakíta—
nak ki és hoznak létre. Példaképen utal a medence peremén lakó tótokra és ruténekre, mint akik sokkal közelebb állnak a magyarok jelleméhez, népi sajátosságaihoz, mint a Kárpátokon túl élő, vélük nyelvileg inkább rokon csehekéhez. A Duna—
medence csodálatos földrajzi és gazdasági egységé- ből folyik, hogy a Nagyalföld mezőgazdasága természetes kiegészítője a szlovák, rutén és erdélyi iparnak, erdészetnek és bányászatnak. Ennek az igazságnak a félreismeréséből eredt, hogy Trianon óta az egymástól elszakított népek összesége szen—
vedte meg Magyarország feldarabolásának minden
hátrányát. (
Erdély felosztására vonatkozóan a szövegközti térkép szerint az egész Székelyföld a bécsi döntés—
től eltérően egy magyarlakta folyosóval lenne ösz—
szekötve az anyaországgal; Erdély Romániánál maradó része két darabból állana: fent a Dés——
Beszterce vonalon túl, lent pedig jóval Kolozsvár és Marosvásárhely alatt.
Karlsson munkájával a magyar ügy mellett olyan időben szállt síkra, amikor a Dunamedenee égető problémája felől kellett a nem mindíg tájé—
kozott külföldi közvéleményt hathatósan felvilá-
gosítani. Rochlitz Gyula.
