1048
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDÖmértékben növekedett, vagy legalábbis nagy stabilitást mutatott, de ezt a növe- kedést a kormegoszlásnak a nyers arány-
számra gyakorolt nagy befolyása eléggé elmossa.A házassági mozgalomnak a születési
arányszámra gyakorolt hatását vizsgálva, a könyv először a házasságon kívül és aházasságból született gyermekek arányá-
val foglalkozik, majd a házas és nem há- zas arányt mutatja be a reprodukció szempontjából fontos korcsoportokba tar—tozó nők között.
A termékenység vizsgálatára a nép- , számlálás adatai a legmegfelelőbbek, ki—
egészítve a mindenkori népmozgalmi ada—
tokkal, mert több olyan, ebben a prob—
lémakörben fontos ismérv akad, amelyet csak a népmozgalmi statisztika tud meg- felelőképpen megfigyelni. A könyv is először a népszámlálások adatai alapján foglalkozik az egyes országok női népes-
ségének házas termékenységével, ezen—
belül az átlagos családnagysággal, a be—
fejezett termékenységű évjáratok átlagos családnagyságával, valamint a házas ter—
mékenység egyéb jellemzőivel. A nép—
számlálási adatok ismertetése és elemzése azután átvezet az egyes születési évjáratok termékenységének részletes vizsgálatához.
A könyvben sok szellemesen szerkesz—
tett táblát és ábrát találunk, a tulajdon—
képpeni elemző részt pedig értékes bib-
liográfia és függelék egészíti ki, az utób—
biban a vizsgálatba bevont országok szü- letési mozgalmat jellemző számos részle—
tes tábla található.
(Ism.: Vukom'ch György)
Novoszelszkíj, Sz. A.:
A népességi és egészségügyi statisztika kérdései
(Voiproszü demograuficseszkoj i Szanitairnoj szia—
tisztiki.) Pod. red. A. M. Merkov. Moszkva, 1958.
Medxgiz. 215 p.
A kötet Merkov professzor válogatásá-
ban Sz. A. Novoszelszkij néhány jelentő—
sebb tanulmányát közli abból az alkalom- ból, hogy 1957—ben volt a nagy orvos- demográfus születésének 85., halálának 5. évfordulója. Novoszelszkij életét és munkásságát ez alkalomból tanítványa és munkatársa L. Sz. Kaminszkij professzor ismerteti. A kötetet Novoszelszkij művei—
nek bibliográfiája zárja be.
A közölt tanulmányok Novoszelszkij
munkásságának csupán egy töredékét ölelik fel. A szerkesztőt a válogatásban
elsősorban orvosi, egészségügyi szempon- tok vezették; a gyűjteményes munka a
*megemlékezésen túl segíteni kívánja a szovjet orvosokat és statisztikusokat a
népesedési és egészségügyi kérdések ta—nulmányozásában. E célból az összegyűj—
tött írások vagy kifejezetten módszertani
jellegűek, amelyek napjainkban is teljes mértékben helytállók, vagy pedig olyan történelmi jelentőségű tanulmányok, amelyek a statisztikai anyag elemzése és az ilyen jellegű kutatások terén útmuta—tóul szolgálhatnak. '
A standardizálással foglalkozik, egyik a
tikával, másik a
arányszámaival kapcsolatban. Ezek az
írások —— ugyanúgy, mint például aletalitás meghatározásáról szóló cikk -—
nemcsak módszertani alapvetést adnak, hanem az elemzés példáját is nyújtják.
Módszertani, elemzéstechnikai törté—
neti szempontból egyaránt figyelemre méltók a kötet további tanulmányai is, amelyek a halandóság, az élettartam, a továbbélés és a csecsemőhalandóság kér—
désein, az újszülöttek ismérveinek és a termékenységnek vizsgálatán keresztül a demográfia széles területeit öleli fel. A tanulmányokban különösen figyelemre méltó az a dialektikus szemlélet, amellyel Novoszelszkij a demográfiai jelenségeket
vizsgálja. így például összefüggéseiben
kíséri figyelemmel a halandóság és a születésgyakoriság csökkenését, a születé—sek és csecsemőhalálozások alakulását, a társadalmi helyzet és a termékenység köl—
csönhatásait, a családi állapot és a ha—
landóság valamint a női nemzőszervek rákja közötti párhuzamot stb. Minta—
szerűek azok az elemzések, amelyek a gaz—
dasági tényezők hatásának tanulmányozá—
sát tűzik ki célul, egyfelől a betegségek és a halálozások, másfelől a halálokok területén.
Különös érdeklődésre tarthat számot a kötetben az a speciális témakör, amely a háborúk demográfiai következményeivel.
foglalkozik. Az e kérdéskörbe tartozó első
két dolgozatot Novoszelszkij még az első világháború után tette közzé a tuberkuló—zis és a természetes szaporodás alakulá-
sáról, a másik két tanulmány közlését
két tanulmány isszületési statisz—
halandósági tábla
STATISZTIKAI lR—ODALMI FIGYEUÚ
1049
viszont a második világháború tette ak- tuálissá. Ez utóbbiak a népesség életkori és nemek szerinti struktúrájának háború okozta módosulását, illetve a válások há—
ború utáni alakulását vizsgálja.
(Ism.: A. Somlay Margit) A válás.
Statisztikai-szociológiai vizsgálat
(Die lihescheidung. Eine slaitislisch-sozíologisrlie Unle'rsuchung). Wien. 1959. Öst. Stat. Zentralaml.
114 1).
Az összeállítás főként az 1946—1957 közötti időszakban vizsgálja az Ausztriá—
ban történt válásokat, országosan és te—
rületi bontásban, különös tekintettel a
bécsi válásokra. A gazdag statisztikai anyagon túlmenően a könyv tartalmazza a házasságkötésekre és válásokra vonat—kozó alapvető osztrák törvényes rendel—
kezéseket is. Külön rész foglalkozik a család, a házasság és a válás történelmi fejlődésével, a múlt század végéig terjedő visszapillantást adva az Ausztriában tör—
tént házasságkötések és válások számának alakulásáról és megállapítja, hogy a vá—
lások száma a háborúkat követő években emelkedik a legmagasabbra.
A házasságok tartamát illetően a vizs;—
gálat megállapítja, hogy a válással fel- bontott házasságok átlagos tartama 1953—1957—ben 9 és fél év volt, és a leg- több válás az utóbbi években az 5—10 év óta fennálló házasságoknál követke—
zett be. Az összeállítás adatokat tartalmaz
a válással felbontott házasságok házastár—
sainak életkorára a házasságkötés idő—
pontjában. Az elváltak korát illetően az elvált férfiak átlagos kora az 1948—1957.
években 38 és 40 év között, az elvált nők átlagos kora ugyanebben az időszakban 33—36 év között ingadozott.
Az összeállítás foglalkozik a válással felbontott házasságok gyermek—számával is. Megállapítja, hogy az elvált házastár—
sak nagy része gyermektelen (1957-ben 43 százalék) és egy gyermekes (34 százalék),
de még elég nagy a kétgyermekes csalá-dok válásainak aránya is (16 százalék).
Az elvált házastársak foglalkozását
vizsgálva a szerzők megállapítják, hogy a válások száma szinte teljesen jelenték—telen a mező- és erdőgazdaságban dolgo- zóknál. Az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésnél dolgozóknál már jó-
val gyakoribbak a válások. (1953—1957.
évek átlagában az elvált férfiak 42 szá—
zaléka az iparban, 24 százaléka a keres—
kedelemben és a közlekedésben és csu-
pán 4 százaléka dolgozott a mező— és erdőgazdaságban, illetve szabadfoglal—
kozásúak között.)
Külön vizsgálat tárgya a dolgozó nők válásának kérdése. Az utóbbi években egész Ausztriában növekedett a dolgozó nők aránya az elvált nők között. A szer—
zők a szociológusok ilyen irányú kuta- tásaira hivatkozva megemlítik, hogy a dolgozó nők problémája a modern ipari jellegű társadalomban még megoldat—
lan, és számos javaslatot tesznek a mai család és a dolgozó nők problémáinak megoldására (például .félnapos állások az nyák részére, családi pótlék emelése, adócsökkentések a sokgyermekes családok számára stb.).
A válásokat a községek lélekszáma sze- rint vizsgálva megfigyelhető, hogy a lé—
lekszám emelkedésével növekszik a Vá- lások gyakorisága. A válások legnagyobb gyakorisága (1000 fennálló házasságra szlá—
mított, válással felbontott házasságok száma) a 100 OOO—nél több lakosú települé—
seknél —— Bécs, Linz, Graz és Salzburg ——
fordul elő.
Külön fejezet tartalmazza a Bécsben
törtéi'ltválások elemzését. Ebben a rész—
ben is nagy figyelmet szentelnek a szer—
zők a dolgozó és nem dolgozó elvált nők helyzetének. A bécsi válások tanulmányo- zását a szerzők egyébként szintén a házas- társak foglalkozása, kora, vallása és az előző házasságok száma szerint végzik el.
(Ism.: Kármán Tamásné)
A világ népességének jövőbeli növekedése
(The future growth of world population.) Uni- ted— Nations. New York, 1958. Population Studies.
No. 28. 75 p.
Az ENSZ módSZertani szempontból is érdeklődésre számot tartó hivatalos ki- adványa adataiban az emberiség fejlődé—
sének és további fejlődési lehetőségének
rendkívül meglepő dokumentumait teszi
közzé, amelyek kiemelik a kiadványt ahasonló statisztikai művek sorából. Az
adatokból ugyanis az tűnik ki, hogy a huszadik század az emberi nem történeté- nek egészen különleges, a fejlődés koráb-