Csecsemőhalandóságunk nemzetközi viszonyítása

Ill-IIIOIIIIIIIIIIIIUIIIIII.-lllll-lll'ljlll ll-lIII'ClUIIIIIIIllllI-llllIII-Ill![II.C.-Illlll-IIIIIIIIII.I'llll'lll. ..[...-...l..'l:

. TERÚLET És NÉPESSÉG e

Csecsemőhalandóságunk nemzetközi viszonyítása.

Comparcoison internationale de la ')')Lortalité des enfants aru—(lessons el"/tm (m en Hongrie.

Résume'. Dans une partie des pays de liEurope oceidentale, le (lélui fixe' pour la déclaration comme mart-né de llenfant né- vivant, mais mort avant la déclaration, est tres tli/fefrent. l)e ce fait résulte la diminu—

tion de la mortal'ite' (les enfants (tu—(lessous (Fun un de ces pays. Elle est méme pour ee motif, et non seulement par suite de la difference dans la mesure de la mor—

talíté, inféríeure d celle de la Hongrie. La difference méthodiaue la plus consirle'rable se manifeste envers [Anyleterre ott le délai de la (Iéelaration est [izré en 42 jours. En France, Suisse, Luxembourg et ame Pays—

Bas tous enfants doivent étre déclarés dans 3 jours, en Espayne en 24 heures. (En Espagne elle est eausée par la définition eles mart-nás). Ijeifet de la difference mélhodiaue entre ees pays et la Hongrie naturellement moins eonsidérable.

Nos éliminations sont exécute'es de la [agon gue nous avons e'tabli la grandeur de la mortalité des enfants de moins (Fun on de la Hongrie au cas ou tous en—

fants morts avant la déclaration dans 1 jour, 3, en [in 42 jours ne seraient mis en lígne (le compte. (Pest lle/fet gut résulte de la difference, méthodigue, parce gue le délai de la déclaration ne signifie donc gue tous enfants morts dans l'espaee de ces jours fixés doivent étre con—

sidérés mort—nés. Les pays de l'Europe oeeidentale publient également le nombre (les nouveau—nes mort le méme jour apres leur naíssanee! Nous ignorons seulement ce gui dlen mangue! Nous pouvons eepen—

(lant bien établir la mesure de Pamélio- ration de la mortalité (les enfants au- (Iessaus (l'un an de la Hongrie dans le cas si les méthodes du relevement statistigue seraíent les mémes (Iue celles utilisées dans ces pays. Prenant en consideration I'éeartement le plus considérable, il niest pas difficile d constater aue llamélioration de ces pays ne varie (]u'entre 1'47—6'4195 (le la proportion hongroise (elle ne se ehi/fre given Angleterre, influeneée par le long délai (le déclaration [42 jours], par 12—4570). Cette amélioraiion est bien loin (le pouvoir montrer, merne aprés nos cal—

euls correctifs, notre mortalité des enfants en pren'iier áge plus favoruble de celle (Fun pays guelconaue de llEurope occiden—

tale, ou au*elle pourrait changer Fordre élabli des pays (l"(lpres la grandeur de leur mortalité (les eniants en premier áge.

*

Csecsemőhalandóságnnknak a nyugat- európai államoké mögött való elmaradott—

sága részben csak látszólagos s ebben sze- repe van az adatgyűjtés módszerében rejlő különbségeknek is. A koraszületések s a balvaszületés fogalma sem egységes. Más és más államokban más és más terhességi hónapig, más és más érettségi fokig fogad—

ják el a magzatot elvetélésnek, a többit halvaszülöttnek tekintik. A csecsemőhalan- dóságra a legnagyobb kihatással azok a be- jelentési határidők vannak, amelyek alatt az elhalt csecsemőt halvaszülöttnek lehet jelen- teni. Ez a bejelentési határidő Franciaor- szágban, Belgiumban, Svájcban, Luxem- burgban és régebben Németalföldön 3 nap.

A bejelentési határidő Spanyolországban is 3 nap, de ott más természettel bír, mert a halvaszülöttek közé csak a köldökzsinór átvágásától számított 24 órán belül elhal—

tak számíttatnak hozzá. Úgy hogy Spanyol- országban tulajdonképen csak az első 24 óra alatt elhalt élvesziilöttek hiányoznak az élveszületési statisztikából s így itt a fenti értelemben nem háromnapos, hanem tulaj—

donképen csak 24 órás bejelentési határidő- vel kell számolnunk. A bejelentési határidő Angliában a leghosszabb: 42 nap (6 hét) s itt az örökösödési jogi törvény rendelkezé- seivel áll kapcsolatban. Képzelhető tehát.

hogy hány halvasziilöltnek bejelentett cse—

csemőhalott kerülheti és kerüli el a számbavételt. s hogy már e miatt is mennyire javul a _ különben is igen kedvező csecsemőhalanthőságt'i —— nyu—

gateurópai államok vonatkozó arányszáma.

Javul pedig éppen a középeurópai államok—a

kal, hazánkkal, Bulgáriával, Németországgal

szemben, amelyek minden csecsemőt élve- szülöttként regisztrálnak, élt légyen az bár- minő rövid ideig. Megjegyzendő, hogy a középeurópai allamokban. s hazánkban is, van bejelentési határidő, de egészen más ter- mészetű: azt jelenti csupán, hogy a szüle- téseket azon belül kell bejelenteni.

78

10. szám.

Irodalmunkban közel negyven éve folyik a vita e módszerbeli különbségről s annak kihatásairól. Már a mult század nyolcvanas és kilencvenes éveiben többször volt róla szó a Budapesti kir. ()rvosegyesületben is. Itt Jurkiny támadta KőrÖSyt, azt állítva, hogy csecsemőhalandóságunk a nyugateurópai államoké mögött elsősorban a módszerbeli különbség miatt marad el. KőrÖSy ezzel szemben azt hangoztatta, hogy ennek a technikai különbségnek nincs olyan kiha—

tása. E tárgyban Bcrtíllon holzáintézett le- velét is bemutatta, mely szerint a bejelen—

tési határidő korántsem jelenti azt, hogy az élveszülötteket nem jelentenék be azon- nal. Éppen az életveszélyesen gyengéket je—

lentik be és keresztelik meg hamar, a vallás parancsának engedve. Kőrösy a vita hevé—

ben annyira ment, hogy a módszerbeli kii- lönbség hatását jelentéktelennek, számba sem jövőn—ek minősítette, sőt azt is állította, hogy tulajdonképen nincs is módszerbeli különbség.

A legújabb időben nyugateurópai tanul- mányútja után Kovács Alajos terelte ismét e kérdésre a figyelmet s erről többször volt a Magyar Statisztikai Szemlében is szó.

(L. 1925. évi 8. szám és 1927. évi 11. sz.) Jól mondja Kovács Alajos, hogy a bejelen—

tési eljárás tökéletlensége miatt külföldön számos gyermek ,,keriilhe'tiu el a számba—

vételt, kifejezve evvel azt is, hogy nem ok—

vetlenül kerüli azt mindegyik el. Egyben e módszerbeli különbségnek egyéb kihatá—

sairól, az összhalandóságra való hatásairól

stb. is képet festett. Legutóbb pedig Schnel- ler ,,kissé nehéz"-nek mondta ,,e külsősé—

ges hibaforrás okozta differenciák pontos megállapítását". (Magy. Stat. Szemle 1929.

8. sz., 865. 1.)

Mindazonáltal még nem történt kísérlet arra vonatkozólag, hogy a bejelentési eljá—

rás tökéletlenségéből és eltérőségéből szár—

mazó hiba mértéke megállapíttassék és így e hibától mentes nemzetközi összehasonlí- tás— készülhessen a csecsemőhalandóságról,

Érdekesnek látszik ezért e hibát, illetőleg

hatásának lehetséges felső határát megálla- pítani, hogy lássuk, legfeljebb mennyire ja- vulna a csecsemőhalandóságunk jelző—

száma, ha a technikai különbséget kiküszö—

bölnénk. E kiküszöbölésre két út képzel- hető: l. a nyugateurópai államok csecsemő halandósági arányszámának korrigálása a bejelentési határidő alatt elhalt, de halva- sziilöttnek bejelentett élveszülöttekkel; 2.

a hazai csecsemőhalandóság számának lc—

— 1050 —— 1929

szállítása a különböző nyugateurópai beje- lentési módoknak megfelelően. Az előbbi korrekció végrehajtására alig van szám—

szerű adat. Mégis ezt is meg lehetne kísé—

relni Belgium statisztikája alapján, mely kimutatja a tényleges halvaszülötteket a bejelentési határidőn belül elhaltaktól elkü—

lönítve és ez utóbbiakat részletezi az l., 2. és 3. bejelentési határidőn belül elhaltak szerint is. A többi állam bejelentési rend- szerének megfelelő korrekciók keresztülvi- teléhcz szükséges számszerű adatok azon- ban csupán a második eljárásnak megfele- lően állanak rendelkezésre, amennyiben csecsemőhalandóságunk az elhalt csecsemő kora szerinti részletezésben is fel van dolgozva. A hiba felső határát úgy nyer—

jük, hogy különböző időtartamú külföldi bejelentési határidőknek megfelelő idősza—

kok alatt Magyarországon regisztrált cse- csccsemőhalottak abszolut számát levonjuk a c'secsemőhalálozások összes számából (Spanyolországgal szemben ez az eljárás pontosan magát a hibát adja, nemcsak annak felső határát). Ezáltal azokat a csecsemőhalálozási arányokat állapíthatjuk meg, amelyeket Magyarországot, illetőleg regisztrálnánk, ha az eltérő módszerű államok bejelentési eljárását követnők.

Nyerjük pedig az elképzelhető legna—

gyobb eltérést, minthogy így a bejelentési határidőn belül elhalt minden csecsemőt halvasziilöttnek mutatnánk ki. Megjegy- zendő, hogy különböző nyugateurópai álla- mokban is készült már az elhalt csecsemő kora szerint részletezett csecsemőhalandó—

sági statisztika s annak legfiatalabb ikor—

csoportjairól rendelkezésre álló adatai azt igazolják, hogy a bejelentési határidőn be—

lül elhalt nem minden csecsemő kerüli el a számbevételt az által, hogy nem csecsemő—

halottnak, hanem halvaszülöttnek lesz ki—

mutatva. Hogy mennyi kerüli el, vagyis, hogy mennyivel alacsonyabb tisztán e mód—

szerbeli különbség következtében az illető államok csecsemőhalandósági aránya a ma- gyarországinál, azt persze pontosan megál—

lapítani nem tudjuk. Schneller hivatkozik e tekintetben Németalföld példájára. mely legutóbb rátért a csecsemőhalottak pontos számbavételének módszerére, a fenti érte-

lemben vett bejelentési határidő elhagyá—

sára, legújabb csecsemőhalálozási viszony—

számai mégis csak pár tizeddel emelked- tek az előzőkkel szemben.

Lássuk a módszerbeli különbség kikü- szöbölése előtt a magyar csecsemőhalandó—

ság nemzetközi összehasonlítására vonatkozó nyers adatokat. A száz élve-szülöttekre vi-

10. szám.

szonyított csecsemőhalálozási arány az erre vonatkozó adatokkal rendelkező államok—

ban az 1. sz. tábla szerint alakult.

Adataink szerint a magyar arányszám tényleg megdöbbentően rossz. Alig látunk egy-két adatot, mely a mienknél rosszabb.

—— 1051 — 1929

halandósága lehet rosszabb a Magyarorszá- génál. Nem foglalkozhatunk most e szo- morú elmaradottság okaival s így rátérünk a korrekciók eszközlésére.Elsősorban a nagy—

ságviszonyokat jól feltüntető és a külön—

böző években egy színvonalra hozó indexe—

A kimutatásban nem szereplő államok kö- ket számítjuk ki olyképen, hogy hazánk cse—

zül is csak néhány Balkán-állam csecsemő- csemőhalandósági arányát választjuk min-

1. Az egy éven aluli halálozásoknak az élveszületések százalékában kifejezett arányszáma nemzetközi összehasonlításbanl)

,Nombre porporlionel de la mortalité des enfants au-dessous dyun an exprime'e en pour cent des naissances mvantes, en comparazson internationale?)

A régi Allábo- A? úl

békés rúS $$$; A háború után következő években

, Années Années lfs éw _ ,

0 r s z a g de de Mes de Nombrcs proportzonnels des annee

WW gu'we Paíx aprés la guerrc Pays 1911—13j1916—181919—m21

mfylífnífiííífhcs , 1922 1923 1924 ; 1925 1926 1927

A) Egykori hadviselők — Anciens belligérants

, Angolország 2) —— ..4n_z]let€rre2 .. 11'1 9'5 " 8'3 7'7 6'9 7'5 7'5 7'0 6'9 Skótország —- Ecosse .. .. .. .. .. .. j 10'9 10'1 94 10'1 7'9 98 91 83 89

. a) északi -— a) ITILIUU'U du Nord ;; . . § .: 7'7 7' 8'5 8'5 8'7 7'8 lrorszag b) szabad — b)]ítutlilw d'h'landc i )i9 0 8 6 i 8 5 6'9 6'6 7'2 6'8 7'4 70 Olaszország —— Italie . , . , . . . . 14'1 17'1 12'8 12'6 128 126 119 -——— —

Franciaország — France .. .. .. .. 12'5 13'1 110 85 9-6 85 89 97 83

Belgium —— Belgigue 13'9 129 108 114 100 89 9'4 9'7 —

:, Finnország — Finlande .. .. .. 112 116 106 99 9'2 107 85) 86 ——

§ Lettország —— Lettonie.. .. .. .. .. .. —— —— — 91 88 10'1 107 88 ——

Észtország — Esthonie — —— —— 1459 11-3 106 96 102 —

i Litvánia —— Lituanze —— —— —— 16'8 147 170 17'9 14'6 15'1

% Bulgária —- Bulgaria .. .. *)15'9 14'9 — 15'5 14'5 15—0 —— ! —— — Romania ——- Roumanie.. .. .. . 5)20'2 — 6) —— 207 207 201 — — _—

Németország —— Altcmagne 164 152 12'9 11—30 13"? 109 106 _— —

?; Ausztria —— Autm'che .. .. .. .. .. 1953 190 154 156 142 12'8 119 12'3 ——

? Cseh-Szlovákia — Tche'co—Slovaguie .. .. — —— —— —— 14"? 148 14'6 15'4 _

** Magyarország — Hongrie 198 217 18-i! 198 18-4 193 16-8 168 185 _ B) Egykori semlegesek —— Anciens nfutres

: Svédország —— Suéde .. .. .. .. .. .. 71 66 6'4 63 56 60 55 5'7 ——

: Norvégia —— Norvége 66 64 58 56 5-0 50 -— —— ——

_ Svájc —— Suisse 104 82 * 8'0 TO 61 6-2 5-8 5 7 58

,; Dánia —— Danemark .. .. .. .. .. .. 9'8 91 86 8'5 83 98 81 84 u-

' Németalföld —— Pays—Has .. .. .. .. .. 106 88 77 67 57 61 58 61 58

Spanyolország — Espagne 152 162 1513 142 148 143 136 126 127

1) 1918-ig mindenütt a régi, onnan az esetleges új országterületekre vonatkozólag. —— La propor- tíon res-te jusgu'a 1918 Fancienne, a partir de ceíte année elle se rappozte aux eventuels nouveaux territoires. ——

9) Walessel együtt. — Y compris le pays de Galles. — 3) 1911—12. évi átlag. — Moycnne des annáes 1911—12. — 4) 1910. évi adat. — Donnée de 1910. —— 5) 1913. évi adat. —— Donne'e de 1913. — 6) Az ab- szolút számok nincsenek meg a kiadványokban s a meglévő viszonyszámokból nem lehet átlagot számi- tani. —— Lcs nombres absolus manguent dans les publications et les nombres proportionncls y figurant ne se

prétent pas d'en calculer les moycnnes.

den évben százzal egyenlőnek. Majd a mód—

szerbeli eltérések kiküszöbölése után újból indexeket fogunk számítani s azokat fogjuk :a nyers csecsemőhalandóságra vonatkozó indexekkel egybevetni. A nyers csecsemő—

halálozási arányszámok alapján számított

indexek a legutóbbi évekre (1924—27) vo—

natkozólag a 2. sz. tábla szerint alakultak.

Az indexek még szembetűnőbben láttat-

ják csecsemőhalandóságunk rendkívül ma- gas voltát. Az egész táblázatban csak a ro- mán (1924. évi) és az egyik litván (1925.

évi) index magasabb a magyarországinál.

Mivel javulnak azonban az indexek a mód—

73*

10. szám. —— 1052 —— 1929

szerbeli eltérés kiküszöbölése után? Kezd- jük a spanyolországi indexszel. Spanyolorn

óra alatt elhalt élveszülöttek maradnak ki az élveszületések s a csecsemőhalanidóság szágban, mint említettük, csak az első 24 statisztikájából. A halvaszületés spanyol de

2. A csecsemőhalandóság indexel, ha a magyarországi nyers csecsemőhalandóság : 100.

Indices de la mortalite' des enfams au-dessous (fun an si la mortalite' brute de la Hongrie se chiffre par : 100,

Az oldalt megnevezett államok csecsemőhalandóságának , (l. 1. táblázat) indexei, ha n. a. évi magyarországi arány 2100 0 I' S Z a g Indt'ues de la mortalilé des mjúnts alt-dessous d'un an des _

pays désignés d'ú café (wir le tableau _1), sz' 111 proportion ;

P a y 8 hongrozse de la mvme anna: se chgfre par : 100

1924 ! 1925 ; 1926 ! 1927

A) Egykori hadviselők —— Anciens bellige'mnts ; Angolország —— Angleterre .. .. .. .. .. .. .. 3886 4464 4167 37'30

Skótország — E'cosse .. .. .. .. .. .. .. .. 50'78 5417 4940 48'11 *

l , a) északi —— lrlande du Nord .. .. 4404 5080 51'79 42'16

mmag b) szabad —— Etat libre d'Irlande 37-31 40-48 44-05 87'83

Olaszország —— Italian .. .. .. .. .. .. .. 6528 7088 - —-

Franciaország —— France .. .. .. .. 44'04 5298 5774 4486

Belgium — Belgigue.. .. .. .. .. .. .. .. .. 46'11 5595 5774 —— ll

Finnország —— Finlande .. .. .. .. .. .. .. .. 5544 50150 5119 ——

Lettország —- Lettomle . .. .. .. .. .. .. 5238 6869 5238 — Észtország — Esthom'e .. .. .. .. .. .. .. .. 54'92 57'14 60'71 — Litvánia —— Lituanie.. .. .. .. .. .. .. .. . 8808 10664 86'90 81 62

Bulgária —— Bulgaria. .. .. .. .. 77'72 —— — _—

Románia —— Roumaníe . .. .. .. .. .. .. 10414 — —— ——

Németország —— Allemagne _. .. ,. .. .. .. .. 56'47 62-50 —- —

Ausztria —— Autriche.. .. .. .. .. .. 6632 7083 73'21 ——

Cseh-Szlovákia —— Tchéco Slovagm'e 76'68 86-90 91'66 —

Magyarország —— Hongrie 10000 10000 10000 10000

B) Egykori semlegesek _— Anciens neutres

Svédország —— Suécle.. .. .. .. .. .. .. .. .. 3101 8274 38-93 — Norvégia — Norvége.. .. .. .. .. .. .. .. .. 25'91 _— --—- __

Svájc — SuiSSe .. .. .. .. .. .. .. .. 32'12 34'52 3393 31-85 Dánia. ——- Danemark .. .. .. .. .. .. .. .. .. 50'78 48'21 50'00 ——

Németalföld _ Pays—Bos . . .. .. .. .. .. 31'81 3462 8631 3185

Spanyolország — Espagne .. .. .. .. .. .. .. 7409 8095

7500 6864 finiciója olyan, hogy csupán ezeket kell a

halvaszületésekhez sorolni, úgyhogy itt a legkisebb a szükséges korrekció. Példa—

képen az 1927. évi arányt korrigáljuk.

Gondolatmenetünk a következő: Ha Ma—

gyarországon ily természetű 24 órás beje- lentési határidő fennállana, úgy csecsemő—

halandóságunkból pontosan az 1 napnál fiatalabb csecsemőhalottak maradnának ki.

Ezért ezek számát levonva az 1 éven alul elhaltak számából s az eredményt az u. a.

évi élveszülöttekhez viszonyítva olyan ma- gyar arányt nyerünk, mely tartalmazza azt a hibát, amelyben a spanyol módszer sze—

rint kimutatott spanyol arány szenved. Az 1927. évi esecsemőbalottak (40.395) közül hazánkban 807—en haltak el egy napon alul.

Ezek levonása után 39.588 csecsemőhalott _marad. Minthogy az ez évi élveszületések száma 218548 volt, a csecsemőhalandósági

arány spanyol módszer szerint korrigálva Magyarországon 1927-ben 18'11%, szemben

a magyar módszer szerint ez évre megálla—

pított 18'5%-kal. A spanyol csecsemőhalan—

dóság indexe pedig, ha 1811 százalék (a

korrigált magyar arány) : 100, 7011 lesz.

A magyar és spanyol csecsemől'ialandósági arány között mutatkozó különbség javulása a korrekció után mindössze 1'47%. Ennyi—

vel javulna tehát a magyarországi arány—

szám, ha a spanyol módszer szerint előáll—

ható hibát tartalmazná.

A 3 napos bejelentési határidővel bíró—

országok (pl. Franciaország, Belgium, Svájc, régebben Hollandia stb.) alapjára nehezebb helyezkedni. Nehezebb egyrészt azért, mert itt nem lehet a hibát pontosan kiszámítani.

hanem csak annak felső határát lehetséges megállapítani. Amíg ugyanis a spanyol 24 óra azt jelenti, hogy az azon belül elhaltak a definició értelmében — mind halvaszü—

löttnek számíttatnak, addig a többi nyu—

gateurópai országokban a háromnapos ha—

táridő oly természetű,

10. szám. — 1053 —— 1929

a bejelentés megtétele előtt elhalt csecse-' möt lehet halvaszülöttnek jelenteni s így nem állapíthatjuk meg pontosan, hogy minő részük kerülte el a számbave'wtelt. Az összes többi nyugateurópai országokban te- hát — mint fentebb említettük — csak az ebből származó eltérés felső határát lehet megállapítani. Másrészt azonban még ezt is nehéz megállapítani, mert csecsemőhalot—

taink elhalálozási kor szerint való részle—

tezésében nálunk nincsenek külön feltün—

tetve a 3 napon belül elhaltak. A csecsemő- halottak korcsoportjai között a mi feldol- gozásunkban csak az 1—6 naposak szere- pelnek. Mégis e hiba legnagyobb mértékét egyszerűen lehet meghatározni. Az 1927.

évben pl. 6.175 csecsemő halt el 1—6 napos korban. Ezek 1/3-21 bizonyára kevesebb, mint a 2. és 3. életnapon elhaltak (vagyis _az 1 és 2 naposak) tényleges száma, mert a esecsemőhalandóság az életkorral az első napokban rohamosan esik s a számtani át- lag módjára kiszámított % rész színvona- lán csak az 1—6 napos időszak közepén, az időszak középső harmadában lehet. Ha mégis csupán ezt az egyharmadot s az 1 napon alul elhaltak számát vonjuk le a cset:semőhalandóságból, úgy természetesen megnem végeztük el a teljes korrekciót. Az 1927 . évre így nyerhető 17'17% ennélfogva

nagyobb, mint amekkora kihatással pl. a francia bejelentési eljárás alkalmazása cse—

esemőhalandóságunk viszonyítására tényleg lehetne. Azonban a hiba felső határát is meg lehetne állapítani, ha meggondoljuk,

3. A csecsemőhalandóság indexet,

hogy csecsemőhalottaink következő korcso—

portja a 7—30 naposaké; ezek számát a napok számával (23) osztva, olyan abszolút számot kapunk, amelyet ismét csak ez utóbbi időszak közepén érhet el az illető napon elhalt csecsemők országos száma.

Ha az 1—6 napos időszak utolsó két nap- ján elhaltak számát tehát ennek az 1Im,-nak kétszeresével tesszük egyenlővé s ezt von—

juk le az 1—6 napos csecsetmőhalottak szá—

mából, úgy valóságnál bizonyára keveseb- bet vontunk le. Az ezen időszak első két napjára pedig — s ez az, amit keresünk — a valóságnál több marad. Pl. 1927—ben a 7 30 napos idöszakban 9.478 csecsemő halt el. Ennek 23—ad része 4121, kétszerese pedig 824'2. Ha ezt a számot, melyet az 5 és 6 napos csecsemőhalottak (bár a való—

ságnál alacsonyabb) számának tekinthetünk s a 3 és 4 napos esecsemőhalottak számát

— az 1—6 napos korban elhaltak számtani átlag módjára kiszámított '%s-át, 2.058'4-et

— levonjuk az 1—6 napos időszak összes halottaiból (6.175), 3.292'4—et nyerünk. Eh—

hez kell tehát még hozzáadni az ez évben 1 napon alul elhaltakat (807). A 3 napon belül elhalt eseesemőhalottak így megállapí- tott s'zámát (4.099'4) levonva a csecsemő- halottak kiszámított Összes számából

(40.395), az ez évi csecsemőhalottak szá-

mát hazánkban 36.295'6-ra tehetjük; száz élveszülöttre pedig e számítás alapján 16'61 halott esnék. A korrekció hatására tehát francia módszerrel a magyar csecsemő- halandósági arány valahová 16'61 és 1717 ha a nyugateurópai államokkal szemben fennálló módszerbeli

különbséget kiküszöböljük. . _

Indices de la mortalité des enfants (zu—(lessons d'un an sz' nous éliminons la dz/férence méthod'lgue se présen- iant vis-á-m's des pays de l'Europe occidentale.

Az oldalt megnevezett államok csecsemőhalandóságának indexet, ha az illető államban fennálló bejelentési határidőnek megfelelöen korrigált magyar arany—

,_ Angolország — Anglererre .. ., .. 11:88 , Spanyolország — Espagne . . .. .. 1-82 'Svájc—S'uisse .. .. .. .. .. .. '3'78 Németalföld — Pays-Bus .. .. .. 3'71 Belgium —— Belgigue .. .. .. .. .. 5'42 Franiaország —— Emma.. .. .. .. 5'18

Ország szám : 100 — Indices de la mortalité des enfants azt-dessons d'un cm des pays—

désignés d'á cóté, si le nombre proportionnel de Hongrie, cowígé conformé- Pays mant an délaí de la déclaration olvligetoíre élant en vigueur dans les pays

respecltfs, 55 ami??? par : 100

1924 1 1025 ' " 71 1920 t 1927

Angolország — Angleterre .. .. .. ! 5074 8971 8009 6848

x Spanyolország —- Espagne .. .. .. M 7591 8328 7716 7011

Svájc —— Suisse .. .. .. .. .. .. lt 35'90 37-79 37'11 34'89

Németalföld —- Pays-Bus .. Lt 3582 37-79 3971 3489

Belgium — Belgigue .. .. .. .. .. ll 51-53 6124 6315 —

Franciaország —— France .. .. M, 4922 5798 68.15 49—93

Magyarország -— Hongrie .. !; 10000 10000 10000 10000

A javulás mértéke a magyar arány százalékában (a 2. és 3. tábla indexeinek különbsége)

Mesm'e de l'améliomtion en pour cent de la proportion hongroisc (dife'rence entre les indices des tableaux 2 et 3)

45'07 38'42 31'13

2'33 2'16 1'47

3'27 3'18 3'54

3'27 340 354

5'29 5'41 ——

500 541 507

__10. szám. ——*— 1054 — 1929

százalék közé eshetne. Bizonyos, hogy 1661 százalék alá nem, hiszen ez a szám a számítási technika durvaságánál fogva 1 vagy 2 tizeddel már a módszerbeli különbség legteljesebb ér'vényesülésé'nél is nagyobb csökkenést ad. A 16'61%-hoz vi- szonyítva a francia, a svájci stb. arányo- kat az indexek rendre 49'93, 34'89 stb. lesz- nek. A javulás tehát a magyar csecsemő- halandóság javára 5'07, illetve 3'54%.

Az angolországi módszer alkalmazása adná a legnagyobb fokú korrekciót, mint- hogy ezen a módon esetleg 6 hét : 42 nap csecsemőhalottai maradnak figyelmen kí- vül. Az egy hónapnál fiatalabb korban el—

halt csecsemőhalottakhoz tehát még az 1—2 hónaposak megfelelő részét is hozzá—

adjuk. A számítást így elvégezve az angolor—

szágí csecsemőhalandóság 1927-ben a ma—

gyar arány 68'43 százalékára ér el; tehát utóbbi — vagyis az angol módon kiszámí—

tott magyar arány —— 31'13 százalékkal javul.

Ha ezeket a számításokat 1924-től 1927-ig elvégezzük, a 3. táblázatban foglalt ered—

ményekre jutunk s megállapíthatjuk, hogy Angliától eltekintve, a módszerbeli különb-—

ség teljes és biztos kiküszöbölése csecsemő—

halandósági arányunknak mindössze

1'47—m5'42%—ára rúgó javulását idézi elő a

nyugateurópai államok csecsemőhalandó- sági arányához képest. Angolországgal szemben azonban 11'88—45'0770-03 ja- vulás.

A csecsemőhalandóság az összhalandó—

ságnak mindössze % része lévén, a mód—

szerbeli különbség kiküszöbölésének hatása a halandósági arányra nézve még ki—

sebb. A spanyol módszer szerinti számítás után, 1927. évi Összhalandóságunk 17'650/00.

lenne, a francia szerint 17'230/00, az angol?

szerint pedig 15'580/00, szemben a valóságos

17'740/00-kel. Még mindig messze elmarad——

nánk így is a skandináv államok, Németal—

föld és Svájc 10—13 ezrelék között mozgó összhalandósági arányszámától.

Szél Tivadar dr.

A vágóhidak forgalma 1928-ban.

Mozmement des abattoirs en 1928.

Re'sume'. D'aprés nos données, le nombre des animaux abattus et destinés () la consommation est, en 1928, de 4-4% supe'rieure a celui de 1927, il reste cependant de 3'9% inférieure au nombre de 1926. Les données du mouvement des abattoirs renferment non seulement Ie nombre des animaux destinés ;: la consommation, mais méme celui des animaux dont la viande et le Iard ont été exporte's.

La guantité des viandes fraíches et prépare'es ven—

dues á (létranger en 1928 ne s*e'levait guia peíne

;: un guart des exportations, tout particulíérement considérables, de 1926. De sorte la auantite' des viandes destinée á la consommation indigéne Pan—

née précédente reste presgue au méme niveau de celle de l'anne'e trés íauorable 1926. Én 1928, parmi les animaux: abattus, Ie nombre des bétes a cornes

adultes, celui des moutons et chévres a diminue'

seulement. Le mouvement dans les abattoirs des autres espéces d'animaux siauginenta cependant considérablement. Pendant les années pre'cédentes,

la baisse se faissant sentir dans la consommation de la viande de boeuf résultait diannée en année une hausse dans la consommation de la viande de veau et praticuliérement de la uiande de porc.

Liannée 1928 se distinguait aussi par ee fait.

En dehors de la propagation de la consomma—

tion des uiandes de veau et de porc, la consom- mation de la viande de cheval, espéce de viande' de prix le plus modére', a pris un grand essor. Le nombre des cheuauz abattus au cours de liannée 1928 a dépassé de 106'3% le nombre des cheuaua:

amenés aux abattiors, dans le territoire ancien de la Hongrie, pendant les annécs de 1911 a 1915..

II a dépassé de 21'470 méme le résultat de 1923,

année se distinguant spécialement, dans le terri—

toire actual du pays, par la consommation bien"

considérable en uiande de cheval.

En examinant, par comitates et uilles autono—

més, les données des animaux abattus a la con—

sommation, on peut établir (Iue la fréguence des abattages de porcs et de chevaux se répartisse parmi les villes et celle des especes dlautres animaux dans la province, parmi les communes rurales. Ce phe'noméne peut étre motiué d'un cőte' par ce gue la population des comitats dépasse de beaucoup le nombre des consommateurs des villes, de liautre

(Öté par la circonstance (luc les abattages de por-cs et de moutons, faites a la maison et non aaz—

abattoirs, ne figurant pas ainsi dans nos statis—

tigues, sont plus fréguents dans les comitats gue

dans les villes. ' H