A jelenkor malthusianistáinak agyrémei
Hozzászolás W. Vogt ,,A menekülés útja" című könyvéhez*
A kapitalista válság általános kimélyülésének és kiéleződésének korában a tőkés társadalom diosőílői még a bőrükből is kibújnak, csakhogy a kapitalista rendszer
rothadó épületéhez valami ideológiai támasztékot találjanak. Ebből a célból előkotor-
ják a történelmi arehivumokból a régi reakciós elméleteket. Minden alkalmasnak látszó eszközt felhasználnak arra, hogy a dolgozókat legfontosabb feladatuktól, az osztályharetól elvonhassák. Egyik ilyen teória, melyet az imperialisták lakájai most előkotorásztak, az angol udvaronc és pap, Malthus reakciós elmélete, azé a Malthusé, akinek az a szo—morú dicsőség fűződik nevéhez, hogy az uralkodó osztályok szégyentelen, gyalázatos kiszolgálója és a dolgozók nyilt ellensége volt.
Mallhus 150 éve megjelent ,,Tanulmány a népesedés törvényéről" című könyve, melyben ,,elméletét" lefektette, az európai kontinensen és Angliában határozottan elesedő osztály-ellentmondások idejére esik. Hiányoztak még az angol uralkodóosztá—
lyek számára az ideológiai fegyverek, melyekkel a haladó társadalmi eszmékkel és a kibontakozó munkásmozgalommal szembeszállhatott volna. Ilyen fegyverül kínál—
kozott Malthus reakciós ,,elmélele", mely —— mint ismeretes —— a kapitalista társadalom minden bajának és hibájának gyökerét a természet örök törvényeiben látta, és a dolgozó osztályok nyomoráérl minden felelősséget a természetre és magukra a dolgozókra hárított.
A természeti törvények szerint a létfenntartási eszközök termelésének növekedése csak számtani haladványt (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, stb.) mutat, —— állapítja meg Malthus ——
ugyanakkor a népesedés mértani haladványban (1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, stb.) növek—
szik. Malthus így következtet : az emberi társadalom fejlődése során mind nagyobb lesz a népesség száma és a létfenntartási eszközök közötti aránytalanság, és a dolgozók helyzete ezáltal elkerülhetetleniil rosszabbodik. Ezen az alapon jutott el Malthus ahhoz az embertelen gondolathoz, hogy mindaz a nyomorúság és szenvedés, mely alhalandó'ságot es a lakosság számának csökkentését elősegíti, jótétemény az emberi-
seg szamara.
A politikai gazdaságtan egyik francia történésze, aki rámutatott arra a visszauta—
sító magatartásra, mellyel .Malthus elmélete minden haladó embernél találkozott, a következőket írja: ,,Azt mondják, hogy a világ kezdete óta most először emelte fel a hangját valaki a dögvész, a háború, az éhség és minden nyomorúság védelmében, mely az emberiséget sujtja, úgy mutatván be eZeket, mint természeti törvényt, mely a népesedés és a létfenntartási eszközök között fenntartja az egyensúlyt."
Marx felfedi a malthasi elmélet osztályjetlege't, mikor azt írja, hogy Malthus a tudo- mányos következtetést tudatosan ,,a fennálló uralkodó osztályok különös érdekei kedvéért" vonta le. ,,Mallhas tudományos következtetései általában az uralkodó osztályok
—— különösképpen ezen uralkodó osztályok reakciós elemei —— érdekeinek védelmére épültek fel ; más szóval kifejezve: ezeknek az érdekei kedvéért meghamisítja a tudo—
mányt. íMalthus elmélete az elnyomott osztályok érdekeit semmibe se veszi, ez az elmélet lényegében az osztályelnyomás eszköze. A dolgozók érdekére Malthus nincs figyelemmel." 1)
Engels a Malthus—féle elméletet, mint rothadt, alantas elméletet, mint ,,a természet és az ember kigúnyolását" jellemezte. *
Teljesen érthető, hogy a kapitalizmus felbérelt ügyvédei miért hencegnek még most is a reakciós és embergyűlölő pap, Malthus elméletével. A velejéig rothadt, korát túlélt kapitalista rendszer ellentmondásai jelenleg elérték legvégső határukat. A romboló gazdasági válságok, a krónikussa vált sokmilliós munkanélküliség, a gyarmati és függő országok népeinek legkegyetlenebb kizsákmányolása, a pusztító világháborúk, a búr- zsoá kultúra kimerültsége és bomlása _— íme ezt jelenti az imperializmus a mai szaka—
szaban. A világ dolgozói mind többször fordítják tekintetüket a Szovjetúnió felé, mely az új társadalmi rend nagyszerű életerejéről tesz bizonyságot és mely az egész haladó emberiség reménysége.
A kapitalizmus dicsőítői most gyorsan előrámolják az ósdi Malthus-elmélet lim—
lomjait és takarni igyekeznek vele a kapitalizmus bűzös fekélyeit, bolonddá téve a tudatlan embereket. Akad talán valaki, aki beleharap ebbe a rothadt csalétekbe.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a Malthus—téle elmélet most oly népszerű- ségnek örvend. Az USA imperialistái élénken érdeklődnek mindenfajta ideológiai áru iránt, mely az országon belül elkendőzné, jobban mondva ,,megalapozná" reakciós politikájukat, az országon kívül pedig azokat az imperialista hódító terveket, amelyek más népek megsemmisítésére, állatias elpusztítására irányulnak.
*liolsevik. ,,Pravda" kiadás, Moszkva, 19—19. 6. sz., 59—68. old. —— Rövidített közlemény.
') K. A/Iarx: Az értéktöbblet elméletei. 1936. II. kötet, 208. old.
229
Vogt könyve, ,,A menekülés útja", Pearson és Harper könyve, a ,,Világéhsg' és egyéb hasonló munkák, melyek az USA—ban az utóbbi években napvilágot látt ) Amerika jelenkori maltbusianizmusának legaljasabb és teljesen az amerikai mono—
polisták imperialista politikájának szolgálatában álló példái. Időzzünk egy kicsit hosszabban e munkák egyikénél, Vagi ,,A menekülés útja" című könyvénél.
,
$
' * Vogt könyvének alapja a Mallhus—féle elmélet, melyet a kornak és a megrendelőt-—
érdekeinek megfelelően különböző, a német fasiszták
angol—amerikai
Vagi, hogygyarmatosítóktól vett különböző koholmányokkal
fajelméleti fegyvertárából és sss,,gazdagított".
bebizonyítsa a földgolyó ,,túlne'pesedését", mindenféle hamis számadatot sorol fel a földterületek elégtelenségéről, olyan adatokat, melyek a mezőgazdasá _' termelésben érvényesek. Igy adatokat vesz Pearson és Harper könyvéből, melye szerint az egész földkerekségen összesen csak 2.6 milliárd acre megmunkálásra alkalmas szántóföld van, ami egy emberre számítva, nem sokkal több, mint 1 aere. Pearson később egy cikkében még azt is állította, hogy ,,a világ tényleg termő földterülete annyira korlátozott, hogy egy emberre csupán kb. 0.2 acre jutf")
Ebből vonják le az amerikai _malthusianisták azt a következtetést, hogy a föld—
terület nemamerikaiemberre biológusokraelég az egészhivatkozvavilág lakóinak——— a minimálistáplálására, mivel "_ állapítja meg Vag! azéletszinvonal fenntartásához egy
számítva 2.5 acre föld szükséges. (193—494. old.)
Vogl tudományos formában idézi az amerikai malthusianisták emberevő megálla—
pításait a földgolyón táplálható emberek számáról. Az egyik ilyen megállapítás szerint a földgolyón csak 900 millió ember számára van hely, a másikban még ennél is keve—
sebb: 500 millió számára. E mellett magától értetődő, hogy az említett néhány száz millióban elsősorban a ,,kiválasztott" angolszász fajta van benne, mégpedig a kiválasz—
tás olyan módján, ahogy azt alább látni fogjuk. A fennmaradó többszáz millió ember
—— a malthusianisták véleménye szerint —— ,,felesleges". Ime az angolszász fajvédők álláspontja, akiket nem hagy aludni az ,,élettér" hitleri "eszméje".
De Vogt nem áll meg annál a megállapításnál, hogy a föld területe korlátozott.
Tovább menve azt írja, hogy a föld belsejének kincsei és az egyéb természetes készletek mindjobban összeZSugorodnak ,,az ember romboló tevékenysége" következtében.
Vogt megállapítását a természeti adottságokkal folytatott rablógazdálkodásnak, így a, talaj
termőképessége megsemmisítésének sok példájával igyekszik igazolni, melye"
a kapitalista rendszerre jellemzőek és melyeket Vogl mint örök természettörvényi igyekszik beállítani. Vogt leírja, hogyan irtják ki rabló módon Amerika erdeit és ez a vízrendszer megváltozásának pusztító következményeit vonja maga után. Leírja a talaja földfűtakarójának és a talaj termőképességének pusztulását, minek következtében valamikor legtermékenyebb tájainak termékenysége a ("irom-sivatag vagy a
szibériai tundrák színvonalára süllyedt. (33. old.) '
Az erdők és a fűtakaró elpusztításának, valamint a föld rabló kihasználásának eredményeérinti. a talaj tcrmőképesse'gének pusztulása, mely az USA óriási földtömegelt
ne
Vagi nem takarékoskodik az energiával, amikor a kapitalizmus megszépítéséről van szó; azt állítja, hogy az ipari fejlődésnek, az életfeltételek javulásának és az orvostudo—
mányarányúeredményeinek következtében a kapitalista rendszerszaporodásához. Ismeretes, hogy ipari országokban vezetett a lakosság nagyf—a kapitalizmus kifejlődése a születések és a népszaporodás csökkenéséhez, a tőkének a gyarmatokra való benyomulásáml pedig— számos esetben —— a gyarmatok népeinek gyökeres, utolsó emberig való kiírtásáiwjz vezetett Igy például Ausztrália őslakosságát az angol megszállás után teljesen kiirtották.
Peru másfél millió lakosságából 1793uban 600 ember maradt. Az északamcrikai indiá—
nokat majdnem teljesen kiirtották, a megmaradottakat pedig az u. n. rezervaeiókba zavarták.
Mara: Afrikát teljes joggal nevezte ,,a feketebőrűekre vadászók zárt terüle—
tének." Az afrikai rabszolgakereskedclem áldozatainak száma 10 millióra rúg.
Vogl a túlnépesedés nagy vétkét az ipari fejlődésre hárítja. Ezt azért teszi, hogy meg—
győzze az agrárországok népeit arról, hogy az iparosítás árt nekik, mivel ennek kövei—
keztébcn a mezőgazdaSágban szűkül a földterület és ez könnyen éhínségre vezet. Mint az imperialista érdekek szenvedélyes védője, Vagi úgy gondolja, hogy a magasiejlettségű ipar az imperialista államok kiváltsága. Ugyanakkor Vag! szembeszáll az orvostudománnyal és, szemérmetlenül azt állílván, hogy a túlnépesedés oka az orvostudomány fejlődése. Sajnál- k02ik azon, hogy a híres Pasleur és a tudomány más nagyjai megtanították az embere.;—
ket a betegség elleni harcra. ,,Lehetővé vált a betegség ellea leghatékonyabb ok, mely akadályozta a mértéktelen népszaporodást.ni harc és kezdett megszűnniMegindulta
gyógyászati forradalom. A lakosság még gyorsabban kezdett szaporodni. Az egészség—
!) William Vagi: Road to Survival. New—York, 1948. 27. old. A továbbinigban a biráítlznowka oldalszámaii a szövegben közöljük.
230
védelem oly egyszerű módjai, mint a tisztátlan víz felforralása, Európából és Észak- Amerikából gyorsan átterjedt a világ többi részébe. Ez elég volt ahhoz, hogy a nép- szaporodás rohamos növekedését váltsa ki". (6. old.) ' '
Igy veti le maszkját ez a ,,tedós emberbarát" és mint az embergyűlölet hirdetője, a tudomány szenvedélyes ellensege áll elénk.
Az emberiség örök hálát érez a nagy tudósok iránt nagyszerű felledezéseikért, melyekkel lehetővé tették az olyan betegségek elleni eredményes harcot, melyek régebí ben az emberek ezreit ragadták el.
Voglnalc semmi kifogása sincs az orvostudomány ellen, ha az a "kiválasztott faj"
birtokos osztályát szolgálja. De habzó szájjal lázad fel az orvostudomány képviselői ellen, ha tudásukat a munkások SZÉÉDVDClÓSClllEík megkönnyítésére és a dolgozók halan—
dóságának csökkentésére fordítják, különösen, ha gyarmati és függő országokban teszik ezt. Hadd haljanak minél többen! Biztosan kevesebb lesz a munkanélküliek száma, az éhség, a felkelés, a sztrájk, a leigázott népek lázadása, kevesebb okuk lesz az imperialista uraknak nyugtalanságra
Vogl szemügyre veszi a kontinenseket a maga emberevő szempontjai szerint és mindegyikre saját iszonyatos gyógyszerét ajánlja. ,,Szerencsétlenségre :: háborútól, a németek vadállati pusztításától és a hiányos táplálkozástól eltekintve Európa lakos—
sága .— nem számítva a Szovjetúniót —— 1936 és 1946 között 11 millio emberrel szapo—
rodott". (199. old.) '
Igy néz ki .az amerikai malihusianistáknak a világ népei ellen felállított ragadozo programmja. Különös gyűlölettel viseltetnek a Szovjetúnió népei iránt,_ a népi demo—
kráeiák, valamint a gyarmati és függő országok iránt, melyek küzdenek az angol—
amerikai imperializmus ellen.
De a Voglok saját országuk népének is legádázabb ellenségei. ,,Nagyon sok az ame- rikai" ———— szó szerint így fejezi ki magát Vogl könyvének VI. fejezetében. Azt állítja, hogy az USA területe ,,túl népes", ,,az USA lakosságának optimális száma 100 millió kellene, hogy legyen" —— 'elenti m Vogt. (146. old) Szerinte 40 millió amerikai feles—
leges ebben az országban. Az amerikai monopolislák így használják fel a régi mallhusl elméletet arra, hogy a sokmilliós krónikus munkam?llcliliség, az amerikai farmerek tönkre—
menetele, a munkások éhsége és nyomora miallí felelősségel magukról elhárítsúlf. E ,,"teóriá—
nak" segítségével szeretnék igazolni támadó, hódító politikájukat, az ,,élettérétt"
és a "kiválasztott" angolszász faj érdekében folytatott harcukat.
_ Tegyük fel, hogy a természet ,,mega gondoskodik a felesleges népesség meg- semmisítéséről", mint ahogy azt a malthusianisták mondják: akkor miért nyugtalan—
kodnak ezek az embergyűlölők ? Nem az emberi szenvedés csökkenésével törődnek, hisz a háborúkat, a járványoknt és az éhséget a természet jótéteményének tartják.
Más a nyugtalanságuk oka. Annakidején Malllzus nyiltan kiiecsegte ezt. Azt írta, hogy minden dolgozó, aki majd megismerkedik "elméletével", ,,Löbb türelmet tenuslt majd nehéz helyzete elviselésében" és akkor ,,a szegénység nem vált majd ki benne elégedet—
lenséget és gyűlöletet a kormány és a felsőbb osztályok iránt. Akkor az állandó engedel—
lelnség és a zendülésre való hajlandóság megszűnik benne" " mondta. ki nyíltan ) althus.
Ime, ez az, amiért a malthusianistn urak izgulnak, ime, ilyen szolgai szerepet játszik rémlátásos ,,teóriájuk". Ez méginkább ráillik a mai kor malthusianistáire, akik a kapitalizmus általános válságában elnek, amikor a kapitalizmus minden ellenl—
ngondása kiélesedett és a népnek a kizsákmányolók elleni gyűlölete a végsőkig foko—
z dott.
Areakciós pap, Malthus korának eléggé rosszliírű alakja volt. De majdnem artatlan bárány a mai kor malthusianistáihoz képest. lllallhus—Hmint ismeretes — A a dolgozóknak ez önmegtartózta tást ajánlotta, hogy csökkentsék a népesség szaporo- dását. A mai Igor malthusíanislái a különböző országokban ,,állami terv" bevezetését tanácsolják ,,a lakosság számának stabilizálására és csökkentésére", sőt még egyenes utasítást is adnak arra, hogy más országok számára az USA—nak kell diktalnia az amerikai monopolistáknak előnyös ,,népesedés—szabályozásf, politikát. ,,Leliet velünk alkudozni" —— jelenti ki arcátlanul Vogt. A dolgozó osztályok nagyméretű sterilizálásál * javasolja és az emberi faj ,,nem teljesértékű" képviselőinek tekinti őket.
Vogl egész programmjál a dolgozók elleni gyűlöld halja át és mint dühödt fajvédőt ismerjük meg, aki a hitleri fajelméletc'rt, az embereknek haláltáborokban és a meg- szállt országok területén való kegyrtlen elpusztitásáért lelkesedik.
Vogt könyvének ,,A menekülés útja" címet adta. Minek a megmentésére van oly nagy gondja ennek az úrnak ? Természetesen nem az emberiségnek a megveszekedett monopolistáktól, nem a dolgozóknak a kapitalista elnyomástól való megmentésére. A.
velejéig rothadt kapitalista rendszer megmentésének vágya fűti és ezért kész a legmesszebb- menő bűnök elkövetésére: az emberiség többségének megsemmisítésére, mely nem nyugszik bele az angol—amerikai imperialisták világuralmi terveibe. Vogl programmju az amerikai alom-imperialisták programmja. Nem véletlen, hogy Vogl könyve az USA
23!
legnagyobb monopolistájának és legtekintélyesebb atomgyártójának, Bernard Boruchnak helyeslő előszavával jelent meg, és az sem, hogy könyvét a kapitalista országok ,.kereskedelmi köreinek" és államférfiainak ajánlotta.
.
*
Nem kétséges, hogy az egész halado emberiség undorral fordul el az amerikai malma—- sianistálc emberevő rémlálásaito'l és a leghalározottabban visszautasítja őket. Akadhatna—e ember, — természetesen a hírhedt fasiszta fejvadászokon kívül —— aki felháborodás nélkül olvasná szörnyű írásaikat. Minden érvüket, melyeket a reakciós malthusi ,,elmé—
let" fegyvertárából vettek, már régesrég megcáfolta a tudomány.
Marx és Engels Alalthus ,,elméletét" megsemmisítő kritikának"*vettétemtáe—ésseíöldigwa lerombolták azt. Marx megmutatta, hogy a malthusi ostobaságok ,,a mértani és szám—
tani haladvány szerint alakuló, tisztán elképzelésekből összeállított feltevések voltak."1) A dolgozók nyomora, a kizsákmányolók és semmittevők számára végzett mérhetetlen munka, a munkanélküliség és a dolgozóknak az éhség és a betegségek miatti óriási halálozási száma egyáltalán nem örök természettörvény, hanem a kapitalista tőkefelhalmözo'dás általános törvényeinek letörölhetetlen vonásai. *
A marxizmus klasszikusai kimutatták a malthusi elmélet ama állításainak teljes tarthatatlanságat, mely szerint a földművelésben a létfenntartási eszközök és a munka termelékenységének fejlődése természettörvényszerű korlátoknak vannak alávetve.
Engels még 1844—ben ,,A politikai gazdaságtan bírálatához" című művében azt írta, hogy ,,az emberiség rendelkezésére álló termelőerők kimeríthetetlenek. A föld termelékeny- sége a tőke, a munka és a tudás hozzájárulásával avégtelenségig emelhető".2) Ugyanezen mű más helyén Engels bebizonyítja, hogy a munka mennyisége együtt emelkedik a lakosság növekedésével és még ennél is gyorsabban halad a tudomány és technika fejlődése, mely —— természete szerint .,_ végtelen. A népesség az utolsó nemzedék szám—
arányának megfelelően szaporodik, de a tudomány az összes letűnt nemzedékek tudás—
tömegének arányában növekszik. Túlnépesedésről beszélni nevetséges dolog —— álla—
pítja meg Engels —— ,,csupan a föld mindössze 1/3 részét tekinthetjük megművelt terü—
letnek, de egyedül a talajjavítás jelenleg ismert alkalmazásával ennek az 1/3-nak ter—
melékenységét is hatszorosára vagy még többszörösére lehet emelni."3)
Hasonlo eredményre jutott a nagy orosz tudós és forradalmi demokrata, N. G.
Csernisevszkij is. Teljes joggal mutatott rá arra, hogy a vetésforgórendszer alkalmazá sával Anglia földművelése abban az időben 25 év,;ilatt nem kétszeresére, de ötszörö—
sére, sőt kilencszeresére növelhette volna termelését és ,,ez —— írja —— egyáltalán nem lett volna nehéz a mezőgazdasági tudomány jelenlegi állása mellett."4)
Mikor (: sorokat leírta, a mezőgazdasági tudomány és a technika nagy lépésekkel haladt előre fejlődésében és párhuzamosan —— természetesen —— rendkívüli módon megnőttek a mezőgazdasági termelés lehetőségei is. A földművelés fejlődését egyáltalá—
ban nem akadályozzák a természettőrvények, sem a termőterületek ,,korlátozott"
terjedelme, sem a föld termékenységének ,,csökkenése", hanem a kapitalista gazdál—
kodás törvényei, melyek llflarr szerint úgy alakulnak, hogy tönkreteszik minden gazdaság alapját: a földet és a munkál. Lenin azt írta, hogy a kapitalizmus fejlődése során ,,ncm az élelem termelésének neln'rzségei nőttek meg, hanem az élelem megszerzésének nehéz-—
ségeí a munkások számára. A munkásság megélhetésének növekvő nehézségeit azzal magyarázni, hogy a termeszt-t fukarabban nyujtja adományait, nem jelent mást, mint a kapitalizmus dicsőítését".5)
A tudomány régen bebizonyította, hogy a tudományos alapon vezetett mezőgazdaság a, termelés hatartalan növelés-et teszi lehetővé és egyidejűleg biztosítja annak lehetőségét is, hogy a talaj termé/renységét rendbehozza és emelje. De az csak a szocializmusban lehet—
séges. Lenin és Sztálin lmiormífnyosan bebizonyították és megokolni/;, hogy a szocializmus az ország termelőerőinek minden iráni/ú fejlődését biztosítja, így a mezőgazdaságet is. A Szovjetúnió szocialista mrzőgazdasagának tapasztalatai ma ezt már gyakorlatilag is bebizonyították. Mint ismeretes, mezőgazdaságunk termelésének állandó növeke—
dése nemcsak, hogy nem jelenti a talaj kimerülését, hanem éppen ellenkezőleg: a terméshozam állandó növekedésével és a kolhoz-földek termékenységének emelkedésé—
vel jár. A Szovjetúnió Mlnisztertani'irsának a ,,mezővédő erdőiiltetésre, a f_üvesítési vetésforgó bevezetésére, a Szovjeti'ink') európai részének sztvyeppc's és erdő—sztyeppés vidékein a magas és tartós terméshozam biztosítása céljából tavak és vízgyűjtők épí- tésére vonatkozó tervé"—i-ől szóló rendelete —— melyet Sztálin elvtárs javaslatára fogad—
tak el —— újabb vilagos bizonyítéka e tényeknek és megállapításolmak. Az egész világ láthatja, hogy a szocializmus nemcsak, hogy véget vet a föld készletei rabló kihaszná—
lásának, nemcsak biztosítja e készletek gazdaságos felhasználását, de képes helyreállí—
1) K. Alat—x: ld. m. ll. kötet, 203. old.
') K. Marx és F. Engels: Osszes művei. II. kötet, 312. Old.
') U. 0. 316. Old.
') N. G. Csernisev_s:kij: Válogatott gazdasági munkái. II. kötet, 371. Old.
') V. I. Lenin: Osszes művei. V. kötet, 95. old.
tani azt a természetes gazdagságot, melyet a hűbér—uraknak és kapitalistáknak a földdel évszázadokon át folytatott rablógazdálkodása tett tönkre. Ebben van a szovjet emberek tevékenységének történelmi jelentősége, akik a bolsevista párt vezetésével hozzáláttak a
termeszetátalakitás sztálini tervének gyakorlati végrehajtásához.
A szocializmus a mezőgazdasági termelésre alkalmas föld fogalmát is megváltoztatta.
Rendkívüli módon kiszélesítette —— és szélesíti továbbra is —— a földművelésre alkalmas területek kereteit. Közismert tény, hogy a Szovjetúnióban a földművelés tovább ter- jeszkedik messze észak felé, ami régebben elképzelhetetlen volt. Ugyanígy elhatároz- ták és végrehajtják a pusztaságok és sivatagok mezőgazdasági kimunkálásának kér—
dését is. A nagyszabású vízgazdálkodási tervek lehetővé tették sok százezer hektár mocsaras terület kiszárítását.
A Vogtoka és a szovjet emberek világnézete már alapjában ellentétes. Vogt és társai embergyűlölők és pesszimisták, a természettől való szolgai függést hirdetik, az állitó—
lag elkerülhetetlen vadállati harcot, melyet az emberek a természet által korlátolt létfenntartási eszközökért folytatnak. Ez a kiZSákmányoló osztálynak a közeli véget érző _
ideológiája.
A szovjet emberek világnézetét az ember erejébe vetett határozott bizonyosság jellemzi, ez a tudomány fegyverével és a természet tervszerű átalakításának képességével felvértezett, a társadalom érdekében harcoló ember világnézete. A mi országunkban nincs ,,felesleges ember", a szovjet államban minden embernek módja van a termelő munkában való, részvételre, és számukra az igazi emberi élet minden előfeltétele adva van. A történelem első szocialista állama megvalósította a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának szaka- datlan emelését, a polgárok egészségéről és jólétéről való fáradhatatlan gondoskodást. A szovjet állam nemcsak, hogy nem gátolja, hanem éppen ellenkezőleg: mindenképpen elősegíti a lakossag gyors szaporodását, mert abból a valóban tudományos alapból indul ki, hogy a társadalom legfontosabb termelő ereje a dolgozó ember, hogy a Világ min—
den tőkéjéne'l értékesebb és jelentősebb tőke az ember, a káder. A szocializmusban a lakosság gyors növekedése a jólét szakadatlan emelkedésének következménye és a termelő- erők gyors fejlődésének legfontosabb záloga. A szovjet emberek világnézete a fejlődő társa—
dalom tagjainak, a kommunizmus épitőínek optimista világnézete, azoké, akik biztosak saját erejükben és bátran menetelnek előre dicső céljuk felé.
J. Kuzmínov
Földművesszövetkezetí adatfelvétel
*A FELSZABADULÁS ELÖ'I'I'I SZÖVETKEZETI STATISZTIKA
B. Volín professzornak a ,,Statisztikai Szemle" 1949. évi 6. számában közölt ,,Statisztika és politika" című tanulmányában olvastuk Sztálin elvtárs követ- kező megállapítását: ,,. . .a Központi Statisztikai Hivatal minden előítélettől mentes, objektív adatokat adjon, mert az a kísérlet, hogy a számokat bármilyen előítéletnek alávessék, bűncselekményi") —— A felszabadulás előtti magyar hivatalos statisztika tele van ilyen bűncselekmények sorozatával. A magyar tőkésosztályok az adatok elhallga—
tását, meghamisítását, elkendőzését különös előszeretettel űzték a mezőgazdaság vonalán is. Ha az alapvető tényt — a nagybirtokmegoszlást —— nem is tudták letagadni, a helyzet alapos elemzéséhez szükséges adatokat elzárták a nyilvánosság elől, de legtöbbször saját használatra sem alkalmazták, politikájukat, gazdálkodásukat általános és külö—
nös érdekeik, nem pedig tudományos elméletek irányították. A statisztikai adatokkal való megtévesztés politikáját jól mutatja a felszabadulás előtti szövetkezeti statisz—
lika.
Dr; Schandl Károly, a nagybirtokosok, ipari nagytőkések, képviselők, őrgrófok vezetése alatt álló Országos Központi ,Hitelszövetkezet volt vezérigazgatója, ,,A Ma—
gyar szövetkezés 40 éve" című könyvében kimutatja, hogy 1938-ban a hitelszövet- kezetekliez tartozó tagság 72.8%-a ,,földműves", 9.96 %—a iparos, 6.17%—a értelmi—
ségi, 4.7%-a kereskedő, 7%—a egyéb foglalkozású. Ez a kép, ami az adatokból kitű—
nik, bizonyítani szándékszik a kormány ,,segítő" politikáját a ,,válság mellett szer- vezkedő gazdák" (Schandl) érdekében 5 azon politikát, amelyet Károlyi Sándor, a'maglyar szövetkezés ,,atyja", úgy fogalmazott meg: ,,Mindent a népért, semmit. a neppe ." ——
A hitelszövetkezetek a kulák, a kupec parasztság erődítményei voltak, amelyek az arisztokrácia céljait ——.elsősorban a falusi osztályharc leszerelését %— szolgálták.
A kimutatott 72.8% ,,földműves" kifejezés elkente az osztályrétegződést és eltakarta
