• Nem Talált Eredményt

Lehet, hogy ezzel az MI-vel a Voynich-kéziratot is megfejtik? megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Lehet, hogy ezzel az MI-vel a Voynich-kéziratot is megfejtik? megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

715

Lehet, hogy ezzel az MI-vel a

Voynich-kéziratot is megfejtik?

A MIT mesterségesintelligencia-laborjában olyan rendszert fejlesztettek, amivel állítólag minden elveszett nyelvet vissza lehet fejteni.

Történészek és nyelvtörténészek óriási segítséget kaphatnak, ha valóban azt tudja a MIT Számítás- technikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóri- umának (CSAIL – Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory) új fejlesztése, amit kutatói állítanak. Kifejlesztettek egy olyan rendszert, amely vissza tudja fejteni az elveszett nyelveket anélkül, hogy bármit kellene tudni más nyelvekhez való viszonyáról.

Korábban a nyelvészek általában akkor jártak si- kerrel egy-egy elveszett nyelv megfejtésénél, ha találtak olyan írásos nyelvi emléket, mely ugyanazt a szöveget több nyelven is tartalmazta. Így sikerült megfejteni például a sumér ékírást (egy Perszepo- liszban talált háromnyelvű – óperzsa, elámi és akkád – felirat segítségével), és az egyiptomi hie- roglifákhoz is egy ilyen szövegen (az ún. Rosette-i kő hieroglif-démotikus-ógörög feliratán) keresztül vezetett az út. Szintén nagy segítség volt az elve- szett nyelvek visszafejtésében a nyelvtörténet módszertana (például az egyiptomiak ősi nyelvé- nek megfejtésében a kopt nyelv is segített). De mindegyik esetben kellett „referencianyelv”.

Ha azonban nem volt sem történetileg, sem több- nyelvű felirat révén ilyen kiindulópont, a tudósok

nem tudtak közel jutni ezeknek a szövegekhez, illetve a nyelvi rendszer feltárásához.

Önmagában vizsgálja a nyelv rendszerét

A MIT kutatóinak rendszerének pusztán olyan szövegekre van szüksége, melyek pár ezer szót tartalmaznak. És azt képes referencianyelv nélkül is elemezni: azonosítja a szavak jelentését és a nyelvtani rendszert (mondattant, ragozási rend- szert stb.) is.

A CSAIL-ben folyó kutatás (amit egyébként az Intelligence Advanced Research Projects Activity program, azaz lényegében az USA hírszerzése támogat) azonban nem teljesen független a nyel- vészet korábbi eredményeitől – írja a VetureBeat.

A kutatócsapat ugyanis olyan algoritmust hozott létre, amely épít a nyelvi transzformációkkal kap- csolatos eddigi ismeretekre. Nagyban támaszkodik a nyelvtörténet által kidolgozott módszerekre és nyelvtörténeti törvényekre, például a hangrend- szerben bekövetkező tendencia jellegű változások- ra is. Ám képes releváns eredményt adni korláto- zott mennyiségű mintából is (az elveszett nyelvek egyik nagy problémája, hogy kevés nyomuk ma- radt fenn).

Csakhogy az algoritmus fordított nyelvtörténeti kutatást végez. Hagyományosan a nyelvtörténé- szek két, közvetett bizonyítékok alapján rokonított nyelvet vizsgálva fejtik vissza a nyelvi változások- ban bekövetkezett törvényszerűségeket. Az algo- ritmus ezzel szemben a nyelvet önmagában vizs- gálva találja meg azoknak a nyelveknek a körét, amelyekben az adott elveszett nyelv továbbélhet.

Meg tudja határozni, hogy az adott ismeretlen nyelv milyen nyelvcsaládba tartozik, és felméri más nyelvektől való (történeti) távolságát is.

A MIT rendszere nem csak megfejtést ad, hanem a kiejtést is megpróbálja reprodukálni. Az egyes hangokat (fonémákat) egy többdimenziós térben helyezi el, ahol a hangok egymáshoz való viszo- nyát vektorok ábrázolják, azok írják le a kiejtésbeli

(2)

Hírek

716

különbségeket. Emellett képes szegmentálni az egyes szavakat.

A baszkról bebizonyította, amit eddig is tudtunk

Ellenőrzésképpen egy viszonylag jól kutatott nyelvcsoportot, a többségében a nyugati újlatin nyelvek közé sorolt ibériai nyelvet vizsgálták. Az algoritmus külső segédlet nélkül megállapította, hogy bár a baszk közelebb áll az ibériai nyelvek- hez, mint más nyelvcsaládokhoz, de nincsenek egymással rokonságban.

A továbblépésre is vannak tervek. A kutatócsapat arra keresi a választ, hogy mit lehet megtudni az elveszett nyelvekről akkor, ha nem maradtak fenn olyan nyelvemlékek, melyekre támaszkodva lehet tanítani az MI algoritmust. Meglehet, ezzel az algo- ritmussal végre arra is választ kaphatunk, hogy a híres-hírhedt Voynich-kézirat blabla, vagy van benne rendszer.

Forrás: https://bitport.hu/lehet-hogy-ezzel-az-mi-vel-a- voynich-keziratot-is-megfejtik

Válogatta: Fonyó Istvánné

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

In 2007, a question of the doctoral dissertation of author was that how the employees with family commitment were judged on the Hungarian labor mar- ket: there were positive

-Bihar County, how the revenue on city level, the CAGR of revenue (between 2012 and 2016) and the distance from highway system, Debrecen and the centre of the district.. Our

Ötlet 1934-ben egyik tanulmányában írja le, hogy a rajzok és az írott szövegek gondolatok vagy tárgyak reprezentációi, de a tárgyak (objek­. tumok) csak akkor

Az összefüggések újrarendezett struktúrája ugyanakkor nem biztosíték, sokkal inkább lehetőség – „a reggel úgyis a minden/ átértelmezéséről szól”

Mert a cím mint para- textus a genette-i definíció alapján olyan zóna a szöveg és a szövegen kívüli világ között, „amelyet nemcsak a tranzit, ha- nem a tranzakció

„Két héttel a leszerelés előtt, ennek mi értelme volt?” (169.) – találjuk a rö- vid kommentárt a Garaczi-regényben, ami huszonnégy hónapos börtönt vont maga után. A

Vissza nézz előre mihez régent kegy forr hulltát sose dőlje. Majdan régent egykor — nézz

Nézné saját hiányát hosszan, Az ürességet, hogy nincsen benne Épp az, az amiért... Tűzláng, Leányláng, lángok nyelve —