• Nem Talált Eredményt

Eltűnnek a jövőben az IT-biztonsági szakemberek? megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Eltűnnek a jövőben az IT-biztonsági szakemberek? megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

521

Eltűnnek a jövőben az

IT-biztonsági szakemberek?

Az ipari forradalom óta létező aggály, hogy a tech- nológia fejlődésével bizonyos feladatkörök és szakemberek helyét gépek veszik át. Napjaink robbanásszerű modernizációja mellett szinte min- den munkakörrel kapcsolatban felmerül ez a kér- dés.

A NetIQ szakértői azt járták körbe, vajon megala- pozott-e ez a félelem az IT-biztonsági szakembe- rek esetében.

Az elmúlt években egyre több szakértő figyelmez- tet arra, hogy az automatizáció számos munkahe- lyet megszüntethet, ez a félelem azonban napja- inkban leggyakrabban a gyártás területével kap- csolatban merül fel, méghozzá jó okkal. Az Inter- national Federation of Robotics adatai szerint az autógyártásban működik a legtöbb robot, a gépek 40 százalékát ebben a szektorban alkalmazzák világszerte.

Egyelőre tehát leginkább a gyári dolgozókat fe- nyegeti az, hogy egy robot elveszi a munkájukat, de a jövőben bármelyik ágazat szakemberei ve- szélyben érezhetik a megélhetésüket. Erre nemré- giben a Gartner egyik szakértője mutatott rá a következő címmel közzétett blogposztjában:

„Milyen robotbiztos szakmát válasszon a gyerme- kem?”. A bejegyzés végkövetkeztetése szerint nincs általános válasz a kérdésre, hiszen a techno- lógia bármit megváltoztathat. Míg a gyártási terüle- teken a robotok térnyerése figyelhető meg, a szel- lemi munka esetében a mesterséges intelligenciák gyors fejlődése jelzi előre, hogy a jövőben lecse- rélhetők lehetnek a szakértők. Erre az eshetőségre olyan szakemberek, tudósok és üzletemberek is figyelmeztetnek, mint Stephen Hawking, Elon Musk vagy Jonathan Rosenberg, a Google korábbi alelnöke.

A „gépek” térnyerése a kibervédelemben (és -támadásokban)

Az olyan szakemberek számára, akik az informá- ciók biztonságával, felügyeletével és tárolásával foglalkoznak, többnyire elképzelhetetlennek tűnik, hogy munkájukat automatizálják. Miközben egyre több előrejelzés mutat rá arra, hogy a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást széles körben fog- ják alkalmazni az IT-biztonság terén. A Gartner friss jóslatai szerint 2020-ra például a penetrációs tesztek 10 százalékát már szintén gépi tanulást alkalmazó, okos rendszerek fogják végezni, míg ez a szám 2016-ban még 0% volt. A folyamat érthető, hiszen folyamatosan nő a támadók és a támadási felületek száma, ezért a vállalatok és az állami szervezetek, kormányzatok is keresik a megoldá- sokat, amiben hathatós segítség lehet a mestersé- ges intelligencia.

A másik oldal természetesen ugyanúgy kihasznál- hatja az AI előnyeit. Egy, az AI és a kiberbiztonság kapcsolatát vizsgáló szakértő például arra figyel- meztet, hogy az AI előnyeit kihasználó támadások következtében várhatóan robbanásszerűen nő a különféle incidensek száma, beleértve a hálózatok feltörését, a személyes adatok ellopását és az intelligens vírusok járványszerű terjedését.

(2)

Hírek

522

A mesterséges intelligenciában az a veszélyes, hogy - mint ahogyan bármely technológiát - jó és rossz célokra egyaránt fel lehet használni. Egy programozó szándékosan vagy akár véletlenül is okozhat valamilyen hibát, amely kettős ügynökké változtatja a "védőt", és ezzel veszélynek teszi ki az adatokat, vagy lehetővé teszi, hogy mások át- vegyék az irányítást kívülről. További veszélyt rejthet, ha az AI a tulajdonosai ellen fordul. Az egyelőre még csak sci-fikben létező forgatókönyv valódi aggodalomra ad okot, ahogy egyre több rendszer és feladat kapcsolódik mesterséges intel- ligenciához.

Felkészülés az automatizált jövőre

Akár tetszik, akár nem, az automatizálás egyre nagyobb szerepet játszik az IT-biztonságban. Az ilyen jellegű megoldások már most is komoly előnyt biztosítanak a támadások észlelésében és elhárításában. A NetIQ Sentinel biztonsági infor- máció- és eseménykezelő termék segítségével például akár több ezer szerver, hálózati eszköz és szoftver figyelhető meg hatékonyan, míg a manuá- lisan, emberi munkával végzett megfigyelés és kockázatelemzés már kis számú monitorozott esz- köz esetén is óriási teher, és számos hibalehető-

séget is magában rejt. A megoldás szükség esetén képes automatikus válaszlépéseket is tenni, hogy azonnal elhárítsa a veszélyeket.

Az automatizálás tehát hatékonyabb működést tesz lehetővé, ennek következtében bizonyos szakemberek munkájára kevésbé vagy egyáltalán nem lesz szükség. Ugyanakkor a változás új fel- adatköröket és munkahelyeket teremt, amelyek betöltői az automatizált folyamatok szakértői lesz- nek. Elképzelhető például, hogy a későbbiekben minden nagyobb vállalati IT-biztonsági csapatban szükség lesz AI-biztonsági szakemberre.

Nem valószínű tehát, hogy a jövőben nélkülöznünk kéne az IT-biztonsági szakembereket, de a szere- pek átalakulnak, ahogy egyre nagyobb felelőssé- get kapnak a mesterséges intelligenciák az adatok védelmében. Napjainkban az a legnagyobb kihí- vás, hogy olyan szaktudást szerezzünk, amely segít az átalakulás követésében, illetve elősegíté- sében.

Forrás: https://computerworld.hu/ceginfo/eltunnek- jovoben-it-biztonsagi-szakemberek-237154.html

Válogatta: Fonyó Istvánné

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban