E M LÉK E. KÖRNEK JÓZSEF

É К T Е К К Z É S Е К

A TERMÉSZET TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.

Kia d j a а Мл о т а и Tu d o m á n y o s Ak a d é m ia.

A III. O S Z T Á L Y - R E N D E L E T É B Ő L

S Z E R K E S Z T I

SZABÓ JÓZSEF,

OSZTÁLYTITKÁB.

V I KÖTET. II. SZÁM. 1875.

KÖRNEK JÓZSEF

E M L É K E.

KALCHBRENNER KAROLY

R . T A G T Ó L .

(F e lo lv a sta to tt az A kadém ia összes ülésén 1875. ja n u á r 25.)

Ár. 12 kr. -

B U D A P E S T , 1875.

A M. TŰD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.

(Az Akadémia bérházában.)

Eddig k ü lön m egjelen t

É R T E K E Z É S E K

a mathematikai tudományok köréből.

E l s ő k ö t e t .

I. S z i l y K álm án. A m echanikai hö-elm élet egyenleteinek á lta lá n o s alakjáról. S z é k f o g l a l ó ... 16 kr.

II. H u n у a d у Jen ő . A pólus és a polárok. A viszonyos p o láro k elve 30 kr.

II I. V é s z Ján o s A. B iztosítási kölcsön (új életb izto sítási nem ) . 30 kr.

IV. К r u s p é r István. A S chw erdt-féle C o m p arato r m ódosított alkalm azása 15 k r.

V. V é s z Ján o s A. L eg rö v id eb b táv o lo k a körkúpon. Székfoglaló 20 kr.

VI. T ó t h Ágoston. Az európai nem zetközi fokm érés ée a köréb e ta rto z ó goedaetai m u n k á la to k . . . . ...30 k r.

V II. K r u s p é r Istv á n . A p árisi m e te r-p ro to ty p . . . . 10 k r.

V III. К ö n i g G yula. Az e llip tik a i függvények alkalm azásáról a m agasabb fokú eg y en le tek e lm é le t é r e ...24 k r.

IX . U u r m a n n Ágost. E u ró p a bolygó elem ei, an n a k tíz első é szlelt szem ­ benállása s z e r i n t ... 25 kr.

X. S z i l y K álm án. A H am ilton-féle elv és a m echanikai hő elm éit t m áso­

dik fő té te le . . ... 10 k r.

X I. T ó t h Á goston. A földképkészités je le n állása, a m i n t á z képviselve volt az an tw erp en i k iá llítá so n . K é t tá b lá v a l . . . 40 kr.

M i ís o d i k k ö t e t .

I. M n r m a n n Á gost. F re ia bolygó fe le tti értekezés . . . . 70 kr.

II. K r u s p é r Istv án . A c o m p a r a t o r o k r ó l ... 20 k r.

III. K r u s p é r Istv án . A vonásos hosszm értékek összehasonlítása fo ly a­

dékban ...10 kr.

IV. F e s z t V. A közlekedési m űvek és v o n a l o k ...30 k r.

V. M u r m a n A. Az 1861. nagy üstökös p á ly á já n a k m eg h atáro zása 40 k r.

VI. K r u s p é r J . A párisi le v é ltá ri m é te r-rú d ...10 kr.

H a r m a d i k k ö t e t .

I. V é sz Ján o s Á rm in. A dalék a visszafutó sorok elm életéhez. . 10 k r.

II. K o n k o l y Miklós. A z ó-g y allai csillagda leírása s abban tö r té n t nap ­ foltok észlelése n éh án y spectrcscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. K ét tá b lá v a l. . . . ... . . . 80 k r.

III. K o n d o r G usztáv. E m lékbeszéd H ersch el Ján o s k. ta g fö lö tt . 10 k r.

IV. B. E ö t v ö s L o rá n d . A rezg ések in te n z itá s a , te k in te tte l a rezgési

" fo rrá sn a k és az észlelőnek m o z g á s á r a ... 15 k r.

V. E é t h y M ó r . A D iffractio elm életéhez . . . 12 k r.

VI. M a r t i n L a j o s . Az erő m ü ta n i csavarfelületek. — A vízszintes szél­

k erék elm élete. K ét é r t e k e z é s ...10 k r.

CORNER JÓZSEF

E M L É K E .

KA LC HBR EN NER KÁROLY

R. TAGTÓL.

(F elolvastatott az A kadém ia összes ülésén 1875. ja n u á r 25.)

BUDAPEST, 1875.

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.

(A kadém ia-utcza, akad. bévliáz).

DORNER JÓZSEF EMLÉKE.

KALCHBRENNEH KÁROLY r. taglói.

(F e lo lv a sta to tt az A kadém ia összes ülésén (1875, ja n u á r 25.)

Hazánk azon fíivészei közül, kik még e század elején születtek, ma már vajmi kevesen vannak életben.

Endlicher, Heuffel, Sadler, Frivaldszky, Vajda, Csécsi, régen hamvadnak s pár hó előtt követé őket Dorner József is.

Dorner József született Győrött 1808. novemb. 2-ikán.*) Atyja, Thurner József, kereskedő volt s az illető anya­

könyvben megjegyeztetik különösen, hogy utóbbi magát 1831- ben a megye nemesi lajstromába vétette fel.

A serdülő fiú első oktatását szülővárosában nyeré, hol egyszersmind az alsó gymnazium növendéke is v o lt; a bölcsé­

szeti folyamat a soproni főgymnaziumban végezte, holakkori- ban Hetyési, Seibold, Odor tanárok működtek; gyakorno- koskodott aztán 1824— 1827. ugyanott a Kochmeister féle gyógyszertárban s végül segédképen töltött több évet Pesten és Pozsonyban.

A füvészet iránt már zsenge korában nyilvánuló elősze­

retetének fejlesztésére a szép és viránydus soproni környé­

kem hosszabb tartózkodás nagy befolyással volt.

További kiképeztetése czéljából 1831— 1832-ben a bé­

csi egyetemen találjuk, hfi a természettudományokkal, neve­

zetesen a vegytannal és a leiró füvészettel szenvedélyesen foglalkozott. Tanulmányai végeztével segédeskedett többféle

*) K anitz. A. (G eschichte d ér ung. B otanik. — H annover 1863 ; 114 lapon) a z t m ondja, hogy 1810-ben született, és a M agy. T anügy II.

évfolyam ában 1873-ban az 1809. évet találjuk születése évéül följe- gyezve.

M. TUD. AKAD.ÉRTEK. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL.

187

1*

4

gyógyszertárakban egészen 1836-ig, anélkül liogy kedvencz tanulmányaival felhagyott volna. A növények iránti szenve­

délyes szeretete bejáratá vele nem csak a szomszédos tájakat;

sokat utazott ő, hogy részint tudvágyát kielégíthesse, részint tudományos összeköttetések tekintetéből, nem csak hazánkban, Ausztriában, de Németországban is, mely czélra tetemes össze­

geket áldozott.

Nevezetesen, beútazta 1835-ben a B ánátot, melynek virányáról irt értekezése 1839-ben került ki a sajtó alól.

1836— 40 Pozsonyban, számára atyja által megvett gyógyszertár tulajdonosaként találjuk őt; azonban vagy az üzlet prózai volta, vagy tán kedvezőtlen anyagi viszonyok nem sokára elhagyatták vele eddigi állását, anyival és inkább miután egy kis államhivatal tétetett részére kilátásba Kétség­

kívül akkor Endlicber István társalgása és példája nagy befo­

lyással volt tanulmányai irányzatára. 1840-ben a m. kir.

helytartótanács egészségügyi osztályában nyert alkalmazást.

1845-ben megnősült, de gyermekei nem születtek. 1848-ban Eötvös József báró a m. kir. cultusminiszteriumba hívta meg öt: — jeléül annak, hogy tudományos működése és tehetsége méltó elismerésre találtak.

Ez időben a pesti füvészkert hírneves felügyelőjével Kochel Antallal megismerkedett és vele sok érdekes kirándu­

lást tett távolább eső vidékekre is. Szoros viszonyt kötött a nagyérdemű füvészszel Sadler József tanárral, ki mindég szol­

gálatkész jóakarója, buzditója és barátja maradt úgy, mint a szorgalmas természetvizsgáló Láng Adolf is.

Bánáti utján Dorner, Rochel közvetítése folytán, Heuffel Jánossal Torontál megye hires főorvosával közelebb érintke­

zésbe jött és nem csak ezen megyét járta be társaságában, de segedelmével a Herkules fürdőket, Orsovát, a Clissurát stb.

meglátogatta.

Történetesen megismerkedvén gróf Zichy Jánossal vele több füvészi kirándulást tett a dunántúli vidékre, sőt a stíriai Schneebergre is. — A hazai füvészet hű ápolója és hathatós pártfogója Dr. Haynald kalocsai érsek is elismerésé­

vel és részvétével támogatta őt. — Többféle dolgozat által,

melyeket bel- és külföldi lapok számára irt, neve mindinkább

DORNER JÓZSEF EMLÉKE

5 ismeretessé lett s így összeköttetései is mindinkább ter­

jedtek.

A bécsi gyűjteményekben búvárkodván, megismerkedett az ottani legelőkelőbb fűvészekkel, u. m. Dr. Fenzl-el, kivel aztán állandó összeköttetésben maradt, és Neilreiclichel, kinek magyar dórája kiadásánál sok szolgálatot tett. Azonkívül Foglár, Janka és Dr. Kanitz urakkal sokat levelezett és a ki­

válóbb fűvész társulatokkal folytonos csereviszonyban állott.

Még a külföldi tekintélyek is nagyra becsülték közlemé­

nyeit. — A németországi fűvészek Nesztora Reiehenhach és fia tőle sok becses adatot nyertek. Dr. Ascherson a berlini tudós is meglátogatta őt, oktattatván általa a magyar nevek helyesirásában és kiejtésében.

Már 1846-ban fogamzott meg benne a magyarországi virány kiadásának merész gondolata, felszólítván az akkori fűvészek legjelesebbjeit, mint Heuffelt és Sadlert, abbeli ter­

vének megvalósítására. Ezen munkának Magyarország, Erdély, Horvátország sőt Dalmatiának edényes növényeit, Endlicher természetes rendszere szerint rendezve, továbbá rövid ismertetéseket (diagnoses) Linné szellemében, valamint a fajok rövid leírásait s ezen kivül minden egyes fajnál azon irók neveit, kik magyarországi növényekről írtak, kellett

volna magában foglalnia.

»Mi akarjuk« mondja Dorner ^honfitársaink érdemeit elismerni, azért foglaltassák ezen kézikönyvben mind az, a mi nálunk e téren mindeddig látott napvilágot.« Fájdalom, hogy ezen szép terv füstbe ment, mivel Sadler nem sokára elhalt, Heuffel mindinkább visszavonult, és Dorner, magára ha­

hagyatva, a munkához fogni nem akart. — Bekövetkezett az 1848-iki év s vele a mozgalmas időszak, mely magával ragad­

ván Dornert is, megfosztván őt utóbb a minisztériumban viselt hivatalától,

A szabadságliarcz lezajlása után Dorner a magány életbe vonulva, csupán kedvencz tudományának élt. Több fűvészeti dolgozatot irt bel és külföldi lapok számára, mi ál­

tal neve mindinkább ismertebbé lett; azonkívül érintkezett a legkitűnőbb szaktudósokkal, részint személyesen, részint leve­

lezés által. Miután a magyarországi viránynak kiadása hajó-

6

törést szenvedett, kevésbé foglalkozott a rendszeres füvészet- tel, s munkásága csupán apróbb monographiai dolgozatokra szorítkozott; annál behatóbb tanulmányozás tárgyává tette most a növények boncz - és élettanát. Ezen időszakból szár­

maznak több érdekes dolgozatai, melyekkel a pesti természet- tudományi társulatnak kedves meglepetést szerzett. Névsze- rint: az élődi növényekről. (1851) »a fünyügnemüek boncztani viszonyairól. (1852)« az amylumról »és a szőlőbetegségröl«

(1853). Ezen kitűnő dolgozatok közzétételének eredménye az volt, hogy a szarvasi gymnazium őt 1853-ban a természet- tudományok tanárává nevezte ki. Ezen új állásában is, hol főfeladata volt ismereteinek didaktikai tekintetbeni érvénye­

sítése, folytatta ő tudományos működéseit ritka buzgalom­

mal, miről a szarvasi gymnazium iskolai értesitvényei eléggé tesznek tanúságot. 1858-ban a magy. tud. Akadémia tagjává választatván, a dolgozatok egész sorát bocsátotta közre, melyek az Akadémia Értekezéseiben láttak napvilágot s me­

lyek jegyzéket majd annak helyén adni fogjuk.

1860-ban Dornert a pesti ev. gymnazium választó meg tanárává s ezen állásban egészen haláláig meg is maradt.

íg y hát megint az ország fővárosát, a nemzeti tudomá­

nyos törekvések gyüpontját nevezhette otthonjának, hol egy­

részről irodalmi segédeszközökben nem szenvedett hiányt, más részről pedig jótékony befolyással volt működésére a folytonos szellemi érintkezés és buzdítás; s ámbár már jóval tulvolt az élet delén, mindazonáltal remélhető volt, hogy a gondviselés még sok évig hagyandja működni a tudomány mezején. És valóban bátran is hatolt előre az általa megkez­

dett irányban: közzétett monographiai dolgozatokat a »Cus- cutáról, Cyperus pannonicus, Ceratocephalus orthocerasról, a pest-budai környék tölgyeiről s. a. t. megírta továbbá a gór­

cső történetét s a pesti virány összehasonlítását az alsó-auszt­

riaival. Ezen időből bírunk tőle iskolai használatra szánt növény-, ásvány- és állattani könyveket i s ; de ezzel-, fájdalom-, irodalmi s tudományos működése véget is é rt! — Életének csillaga leáldozóban volt. Kora özvegységének sötét árnyai ereszkedtek életutjára s igy aggkora napjaiban nem részesül­

hetett azon jótékony ápolásban, melyet csak a szeretett hit-

DORN'ER JÓZSEF EMLÉKE.

7 vési kar nyújtani képes! Éhez járult még gyógyithatlan szív­

baja, mely őt nem csak az élet örömeinek élvezetében, hanem a szigorú munkásságban is akadályozta.

Valóban leverő hatással bírhat a tudomány emberére, kinek lelke még élénk, még tetterős, azon körülmény, ha tanulmányozásaiban, tervezetei- és törekvéseiben egy kérlel­

hetetlen »ne tovább« állja útját; ha a valóság azon szomo- ritó tudatára jut, hogy a sors tőle az előkészített anyag fel- használását, tervezeteinek kivitelét, a kezdett munka leendő befejeztetését, megtagadja, mert a test gyarló gépezete a további szolgálatot teljesíteni nem képes. És ezt kellett tapasz­

talni annak a férfinak, kit ime most gyászolunk!

Nem tudta a betegség ugyan teljesen lenyűgözni tette- erejét: bátran kelt védelemre a napról napra növekedő testi bajok ellenében; azonban a tettakarat az eloszlásnak indult anyag elleni ezen harczában, — nemünk mindegyikének utol­

jára is buknia k e ll!

Szabadjon elhalt tagtársunk futólagosán ecsetelt élet­

pályájára még egy rövid pillantást vetnünk!

Életfutásának főbb megállapodási pontjai, melyeknél a végre czélt ért férfi egymásután mint gyógyszerész, utazó államhivatalnok és tanár eleidé tűnik, azonnal tudatják velünk, hogy élete nem mozgott a mindennapiság kerékvágásában. Meg­

győződhetünk azonnal, hogy ezen férfiú korántsem volt azon praktikus természetek egyike, melyeknek törekvése mindenek előtt biztos állás és kellemes jóllét megállapítására irányul.

Ilyetén állást biztosított volna számára már magában üzleté­

nek folytatása i s ; az irány ellenben, melyet ő maga elé tűzött, eléggé mutatja, hogy a pénzszerzésre vajmi kevés súlyt fektetett, e helyett boldogságát lelke gazdagításában, tudvágyának kie­

légítésében, kedvencz tudományának ápolásában kereste és valóban találta is. íg y tehát nála az ideális irány volt az ural­

kodó, mely körülmény neki annál is nagyobb érdeméül tudandó lesz, minél hajlandóbbak a jelenkor emberei kizáró­

lag csak anyagi érdekek szolgálatára. — Nem akarjuk két­

ségbe vonni, hogy a ki pénz és dicsvágy által indíttatva, a

tudományt épen csak bőven jövedelmező iparágnak tekinti,

annak egyszersmind nem tehetne jó szolgálatot i s ; azt azonban

8 KAXCIIBRENNER KÁROLY.

mindig bízvást fogjuk állítani, hogy a tudomány felkent pap­

jának csak az tekinthető, ki — valamint elhunyt tagtársunk

— önzetlen szeretettel, a hasonlesés félretevésével lép annak szolgálatába, s ezen szolgálatban nem retten vissza áldoza­

toktól sem.

Dorner már oly időben lépett fel fűvészként, midőn nálunk ezen tudomány vajmi gyér tisztelőt számlált. Azon kevesek is utalva lévén abbeli ismereteiket magántanulmá­

nyozás által szerezni meg, az általok észlelt növényeknek gyűjtésére és szárítására, megismerésére és leírására szorít­

koztak, s fűvészeti működésük növényjegyzékek összeállításá­

ban és helyi virányok leírásában érte el tetőpontját. Yalameny- nyi 1848 előtt működő fűvészeink a rendszeres viránytan hívei voltak. Dorner is eleinte csupán a leiró füvészettel fog­

lalkozott ; nem sokára azonban egyes fajok és csoportozások leírására tért át, mig végre oly tért választott, mely addig hazánkban mivelve nem volt. —

Mint t. i. a keményítő és czukorról, továbbá a növényi ébrényről sat, irt értekezéseiből láthatjuk, figyelmét a,plánták belszerkezetére és fejlődési történetére, tehát azok boncz- és élettanára fordította. E tekintetben jeles vegyészeti isme­

retei, úgy a górcső-kezelés körül szerzett nagy ügyessége igen jó szolgálatot tettek, és ritka szabatossággal irt értekezései különösen nagy becset nyertek azon beható vizsgálódások folytán, melyeken azok alapultak. Midőn az ébrény képződé­

séről s a phanerogamok termékenyítéséről i r t , — minél hasonló eredményekhez jött mint Schleiden— mindenek előtt két éven át a Coclilearia officinalist tette tanulmány ozásai tárgyává, saját boncztani készétményeit a m. k. természettu­

dományi társulat alá terjesztvén.

Joggal mondhatjuk hogy Dorner egyik elöharczosa volt hazánkban a növények boncz- és élettani tanulmányozásának.

Fűvészetünk történelmében ez minden esetre oly jelenség mely valóban megérdemli, hogy különösen hangsulyoztassék és kiemeltessék !

Már előre is gyaníthatjuk, hogy oly képességgel és jellemmel biró férfi mint Dorner, ritkította párját mint nyil­

vános tanár is.

DORN’ KR J Ó Z S E F E M L É K E .

9 Vaunak tudósok, kik tárgyukba való elmélyedésükben teljesen elfelejtkeznek a külvilágról s ismereteik bár mily nagy lialmaza daczára nem bírnak azon képességgel, azokat másokkál közleni is, azokat tanítványainak értelmi felfogásá­

hoz alkalmazni. — Döm ém éi az ellenkezőt tapasztaljuk! — Kitűnő tanítási képességgel, világos eleven előadással birt.

A természet-tudomány mind a három ágáról irt tankönyvei minden tekintetben megfelelnek a módszertan jelen kivánal mainak s kézikönyvekül kitűnő helyet foglalnak el. Mint tanár különösen tűnt ki hivatásának lelkiismeretes teljesí­

tésében. Vissza nem rettent semmi fáradságtól, semmi meg­

erőltetéstől, sőt hosszadalmas betegeskedése sem tudta őt visz- szatartóztatni kötelessége teljesítésétől.

Végül még pár vonást képének kiegészítéséül!

Mint ember, példányszerü élete által tűnt ki. Jellemének alapvonása volt a humanitás. Szelid, békeszerető lelkülete, szerénysége, mások érdemeinek kellő méltatása, — ezek valának erényei s biztositák számára tagtársai osztatlan szeretetét és tiszteletét. Egészséges humora és találó élczei által füszerezé a társalgást, és ha szakférfi érintkezett vele, az nem hagyta őt el a nélkül, hogy ismereteiben nem gyarapo­

dott volna.

Áldott léijyen emléke !

N yom tatásban m egjelent vagy á lta la felo lv astatv a — következő értek ezéseit ism erjük.

1. I)as B á n á t in topograpliisch - n a tu rh isto rie c h e r Beziehung.

P resb u rg 1839. X III. és 224 lap.

2. Az élödi növényekről. 1851.

3. A fíínyíígnemüek bon cztan i viszonyairól 1852.

4. Az am ylum ról, boncz és é le tta n i ism ertetés. 185.3.

E h áro m értekezés e lő a d a to tt a m. k. term észettudom ányi tá rs u ­ la t üléseiben.

5. Die T rau b en k ran k h eit, n a c h den neuesten E rfahrungen und Ergebnissen, darg estellt von J. D orner. P est, 1853. (48 lapj,

6. A term észettudom ányuk stú d iu m á ró l (a szarvasi gym nazium p ro g ram m jáb an 1854).

7. A phanorogam ok term ék en y ítése és az embryo képződése.

U g y an o tt 1855.

M. TUD. AKAn.íalTRK.

TF.HMKSZF.TTUn. к ("lilén őr. 1875.

10

8. A czük o r-ró l és kem ényítőről U g y an o tt. 1859.

9. A górcső történelm ének s alk alm azásán ak vázlata, a. m. tud.

A kadém ia értekezései, term , tudom , o sz tá ly I. 29. 1860.

10. Pestm egye viránya ö sszeh aso n lítv a A lsó-Ausztria v irá n y iv a l.

— A pesti év. gynm azinm p ro g ram m jáb an 1862.

11. A tö lg y ek rő l általában s különösen a buda-pesti tö lg y e k rő l :

— F e lo lv a sta to tt az akad. szakülésen, no v . 24. 1862.

12. Á lla tta n elemei, algym nazium és reáltan o d ák szám ára. I. és II. rész. P est. 1862.

13. M agyarország aran k ái (C uscutaej. M ouograpliiai v ázla t. A m . term észetvizsgálók IX . szakgyülése m u n k á la ta ib a n .

14. Á llattan elem ei, algym nazium és re á lta n o d á k szám ára, III-ik rész. P e st 1864.

15. N övénytan elemei gym nazíum és ipartanoda alsóbb o sztály ai szám ára, Pest. 1864.

16. Á sványtan elemei, alg y m n aziu m és alreáltanodák szám ára U gyanott.

17. Á sványtan felsőbb tan o d ák szám ára, u. o.

18. A v árosligeti liattyutó k is z á ra d t fenekén buján előtűnt Cype- rus pannonicusról.

19. Ig a z ítá s a budai virány C eratocephalus orthoceras. D. C. féle fa já t illetőleg.

E k é t u tó b b i dolgozat elő ad a to tt az akad. szakgyülésein 1865-ben, nem különben 1868-ban a következő :

20. N éhány rjtk a m ag y aro rszág i növényfajokról (A nthem is N eilreichi és Cuscuta obtusiflora H um b. e t B oupl.

21. M agyarország Cuscutái, M egjelent ném et nyelven is a U innea czim ű fo ly ó iratb an , 35-ik k ö tet II. fü zet 1867.

К R Т Е К Е Z Е S Е К

a természettudományok köréből.

E lső k ö te t. 1 8 6 7 —1 8 7 0 .

I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. Á ra

A polhorai sósforrás vegyelem zése. T h a n K árolytól

( 1 8 6 7 . ) ... ... 12 kr.

II. A közép idegrendszer szü rk e állo m án y án ak és egyes ideg­

gyökök eredeteinek tájviszonyai. L e n h o s s é k József­

től (1867 ) ... 12 k r.

Ш . Az állattenyésztés fontossága s jelen leg i á llá sa M agyar­

on zágban. Z l á m á l V ilm ostól ( 1 8 6 7 . ) ... 30 kr.

IV. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á e s i k Jenőtől*(1867.) 70 kr.

V. A m ag n etik ai lehajlás m egm éréséről. S c h e n z l Guidó-

1 .1 ( 1 8 6 7 . ) ... . . 30 kr.

V I. A gázok összenyom hatóságáról. A k i n K áro ly tó l (1867.) . 10 kr.

V II. A Szénéleg-Kénegről. T h a n K á ro ly tó l (1867.) . . . 10 k r.

V i l i . K ét új kénsavas K áli-K adm ium kettössónak jegeczalak-

jairó l. K r é m é t G. S á n d o rtó l ( 1 8 6 7 . ) ... 15 kr.

IX . A datok a hagym áz oktanához. R ó z s a y Józseftől (1868.) 20 k r.

X. F arad ay M ihály. A k i n K á ro ly tó l ( 1 8 6 8 .) ... 10 k r.

X I. Jelen tés a London- és B erlin b ő l az A kadém iának k ü ld ö tt

m eteo ritek rő l. S z a b ó Jó zseftő l ( 1 8 6 8 . ) ... 10 k r.

X II. A m agyarországi egyenesröpüek m agánrajzr.. F r i-

v a l d s z k y Jánostól ( 1 8 6 8 . ) ... . 1 f r t 50 k r.

X I I I A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d K áro ly tó l (1868.) 10 k r.

• XIV . A h ark án y i kénes viz vegy-elem zése. T h a n K árolytól

(1869.) . 20 kr.

XV. A szulinyi ásványviz vegyelem zése. L e n g y e l Bélától

( 1 8 6 9 . ) ... . . 10 k r . X V I. A testegyenészet újabb h a la d á sa s tudom ányos állása nap ­

ja in k b an , három kiválóbb k ó re se tte l felvilágosit-va. В a-

t i z f a l v y Sám ueltől ( 1 8 6 9 . ) ... 25 k r.

X V II. A górcső alkalm azása a k ő z e tta n b a n . К о c l i A n taltó l (1869.) 30 kr.

X V III. A datok a já rv án y o k oki viszonyaihoz II ó z s a y Józseftől (1870.) 15 kr.

X IX . A silik áto k form ulázásáról. V a r t h a V m czétől (1870.). 10 kr.

m ásodik k ö t e t . 18 7 0 —1871.

I. Az á lla ti m unka és annak fo rrása. S a y M óricztól (1870) 10 kr.

II. A mész geológiai és te c h n ik a i jelentősége M agyaror­

szágban. B. M e d n y á n s z k y D énestől (1870.) . . . 20 k r.

III. T apasztalataim a szeszes ita lo k k a l, v a la m in t a dohánynyal való visszaélésekről, m in t a lá tto m p u la t o káról. H i r s c h-

l e r Ig n ácztó l ( 1 8 7 0 .) ... . . 80 k r.

IV . A hangrezgés in ten sitásán ak m éréséről. H e l l e r Ágosttól.

( 1 8 7 0 . ) ... . . . . 12 k r V. Hő és nehézkedés. G r e g u s s G yulától (1870.) . . 12 kr.

VI. A C eratozam ia him sejtjeinek kifejlődése és alk a tá ró l. J u r á ­

n y i L ajostól (4 tá b lá v a l, 1870.) ... 40 k r.

V II. A kettős torzszülés boneztana. S c h e i b e r S. H .-tól B uka­

restben. 4 kőnyom atu á b rá v a l. . . . . . 30 k r.

V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alak jairó l. K l e i n

G yulától. K é t táblával. 15 k r.

IX . Oedogonium diplandrum s a nem zési folyam at e m oszatnál.

J u r á n y i L a j o s t ó l ... . . . 35 k r.

X. T apasztalataim az a rté z i szö k ő k u tak fúrása körül. Z s i g ­

m o n d y V i l m o s t ó l ... 50 k r.

X I. N éhány Floridea K ristallo id jairó l. К 1 e i n G yulától. (Egy

tábl.) ... 25 kr.

X II. Az Oedogonium diplandrum (Ju r.) te rm é k e n y íte tt petesejt-

jéró l J u r á n y i L a j o s t ó l ... 25 kr.

• l'í

X III. Az esztergom i b u rán y réteg ek és a kisczelli tály ag földtani

k o ra. H a n t k e n M i k s á t ó l ... 10 kr- X IV . S au er Ignácz emléke. Dr. P o o r Im re 1. tag tó l . . . 25 kr-

XV. G órcsövi kőzetvizsgálatok. К о c h A n ta ltó l . . . . 40 kr- Harmadik kötet. 1873.

I. A kapaszkodó'hajózásról. K e n e s s e y A lb erttó l . . . 20 kr.

II. Em lékezés Neilreicli Á gostról. H a z s l i n s z k y F rigyestől 10 kr.

III. F riv ald szk y Im re életrajza. N e n d t v i c h K árolytól . 20 kr.

IV. A d a t a sz a ru h á rty a gyurm ájába le ra k o d o tt festanyag ism er­

te té sé h e z H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 20 kr.

l r . K özlem ények a m k. egyetem v e g y ta n i in téze'éb ő l. D r.Flei-

sch er és D r. Steiner részéről E lő te rje s z ti T h a n K á r o ly .. 20 kr.

V I. K özlem ények a m. k. egyetem v e g y ta n i intézetéből, saját m ag a, valam in t Dr. le n g y e l és D r. R o h rb ach részéről. Elő­

te r je s z ti T h a n K á r o l y ... 10 kr.

V II. E m lékbeszéd F ló r Ferencz felett. D r. P ó o r Im ré tő l. . 10 kr.

V ili. A z ásványok olvadásának új m e g h a tá ro z á si módja. S z a b ó

J ó z s e f t ő l ... 16 kr.

IX. A gom bák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y estő l . . 10 kr.

X. A d ato k a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r Lajostól . .. 60 kr.

XI. A d ato k a m adárszem fésűjének szerk ezetéh ez és fejlődésé

hez. M i h á 1 к о v i e s G é z á t ó l ... 25 kr.

X II. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s E ndrétől. . 50 kr.

Negyedik kötet. 1878.

I. A m a g y a r gom bászat fejlődéséről és je le n állap o táró l.

K a l c h o r e n n e r K á r o l y t ó l ... 25 kr.

II. Az A ethyloxalátnak h a tá s á ró l a N ap lity lam in ra. В a 11 ó

M á t y á s t ó l ... 10 kr.

III. A sa lv in ia n atan s spóráinak kifejlődéséről. J u r á n y i L ajo stó l 20 kr.

IV. H y rtl Corrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Józseftől . . 10 kr.

V. E g y ú j m ódszer a földpátok m e g h a tá ro z á s á ra kőzetekben.

S z a b ó J ó z s e f tő l... 80 k r.

VI. A beocsini m árga földtani k o ra. H a n t k e n M iksától . 10 kr.

Ötödik kötet. 1874.

I. E m lékbeszéd Kovács Gyula fö lö tt. G ö n c z y P áltó l. . . 10 kr.

II. M ag y aro rszág téh ely rö p ü in ek fu to n czféléi. F r i v a l d s z k y

J á n o s t ó l ... 40 kr.

II I . B e ry lliu m és alum inium k ettős sók. W e 1 к о v Sándortól. 10 kr.

IV. J e le n té s a C apronam id e lő á llítá s á n a k egy m ódjáról.

F a b i n у i R e z s ő t ő l ... ... 10 kr.

V. Id ő já rá s i viszonyok M ag y aro rszág b an 1871. év b e n ; kü lö ­ nös te k in te tte l a hőm érsékre és csap ad ék ra. 7 táblával.

S c h e n z 1 G u i d ó t ó l ... 50 kr.

V I. A N u m m ulitok rétegzeti (s tra tig ra p h ia i! jelentősége a dél­

n y u g a ti közppm agyarországi heg y ség ó -harm adkori k ép ­

ződm ényeiben. H a n t к e n M ik sátó l . . . . . 20 kr.

V II. A v ízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s -

se у A l b e r t t ó l ... ... 20 kr.

V III. A d a to k a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d a i ism eretéhez.

H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 15 kr.

IX . T a n u lm á n y a régi zsidók o rv o sta n á ró l. D r. R ó z s a y

J ó z s e f tő l... . 25 k r.

X. E m lékbeszed Agassiz Lajos k. ta g fö lö tt. M a r g ó T iva­

d a rtó l . ... ... . 15 k r.

XI. A ra k o v á c i sanidintrachyt (?)és fö ld p á tja in a k vegyelemzése.

К о c h A n ta ltó l... 10 k r.

natodik kötet. 1875.

I. E m lékbeszéd gr. L ázár K álm án fe le tt. X á n t u s Jánostól 10 kr.

B udapest, 1875. Nyomatott az A t h e n a e u m nyomdájában.