KÖZGAZDASÁGTAN II.
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén,
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
Készítette: Lovics Gábor Szakmai felelős: Lovics Gábor
2010. június
2
KÖZGAZDASÁGTAN II.
8. hét
Aggregált kereslet 2.
Tk.: 10. fejezet
Lovics Gábor
Vázlat
Az IS–LM modell
A gazdaságpolitika hatása
IS–LM modell és az aggregált kereslet
Az IS-görbe
Y = C(Y – T) + I(r) + G rr
IS
YY rr
IS
YY
3
Az LM-görbe
M/P = L(Y,r)
Az IS–LM modell
Y = C(Y – T) + I(r) + G M/P = L(Y,r) r
r
YY
LM
r r
YY
LM
rr
IS
YY
LM
rr
IS
YY
LM
4
A fiskális politika hatása
A fiskális politika hatása az IS-görbe eltolásával szemléltethető.
A keynesi keresztből tudjuk, hogy változatlan kamatláb mellett, a kormányzati kiadások ΔG-vel való növekedése
ΔY = 1/(1 – MPC) ΔG-vel növeli a jövedelmet.
Ugyaninnen ismeretes az is, hogy az adók ΔT mértékű változásának hatása:
ΔY = – MPC/(1 – MPC) ΔT
A kormányzati kiadások növekedésének hatása
rr
IS
YY
LM
YY YY rr
r r
1/(1 – MPC) G
IS
rr
IS
YY
LM
YY YY rr
r r
1/(1 – MPC) G
IS
rr
IS
YY
LM
YY YY rr
r r
1/(1 – MPC) G
IS
rr
IS
YY
LM
YY YY rr
r r
1/(1 – MPC) G
IS
r
I G
1/(1 – MPC) G
r
I G
1/(1 – MPC) G
5
Az adók csökkentésének hatása
A monetáris politika hatása
A monetáris politika hatása az LM-görbe tologatásával szemléltethető.
A pénzmennyiség növekedésének hatására csökkennek a kamatok, így növekednek a beruházások és a jövedelem.
Azt a folyamatot melynek során a monetáris politika befolyásolja a jövedelmet, transzmissziós mechanizmusnak hívjuk.
r r
IS
YY
LM
YY YY r
r rr
–MPC/(1 – MPC) (– T)
IS
r r
IS
YY
LM
YY YY r
r rr
–MPC/(1 – MPC) (– T)
IS
r
I – T
–MPC/(1 – MPC) (– T)
r
I – T
–MPC/(1 – MPC) (– T)
rr
IS
Y Y
LM
rr
Y Y
LM
rr
Y Y rr
IS
Y Y
LM
rr
Y Y
LM
rr
Y Y
M
Y
S
r M
Y
S
r
6
A fiskális és monetáris politika kölcsönhatása
Az IS–LM rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy együtt vizsgáljuk a fiskális és monetáris politika hatásait.
Egy adóemelésre a monetáris politika többféleképpen reagálhat:
A pénzmennyiséget akarja rögzíteni.
A kamatlábat akarja rögzíteni.
A jövedelmet akarja rögzíteni.
1. Adóemelés, rögzített pénzmennyiség
2. Adóemelés, rögzített kamatláb
r r
IS
Y Y
LM
IS
r r
IS
Y Y
LM
IS
rr
IS
Y Y
LM
IS
r LM
r
IS
Y Y
LM
IS LM
7
3. Adóemelés, rögzített jövedelemszint
Az IS–LM modelltől az aggregált keresletig
r r
IS
YY
LM
IS
LM
r r
IS
YY
LM
IS
LM
rr
IS
YY YY
LM
LM
YY YY
PP
P P PP
YY YY
AD
rr
IS
YY YY
LM
LM
YY rr
IS
YY YY
LM
LM
YY YY
PP
P P PP
YY YY
AD
YY PP
P P PP
YY YY
AD
M/P = L(r,Y)
8
Expanzív fiskális politika
Expanzív monetáris politika
rr
IS
YY YY
LM
YY
IS
YY PP
PP
YY YY
AD
AD
rr
IS
YY YY
LM
YY
IS
rr
IS
YY YY
LM
YY
IS
YY PP
PP
YY YY
AD
AD
YY PP
PP
YY YY
AD
AD
YY PP
PP
YY YY
AD
AD
rr
IS
YY YY
LM
YY
LM
YY PP
PP
YY YY
AD
AD
YY PP
PP
YY YY
AD
AD
rr
IS
YY YY
LM
YY
LM
rr
IS
YY YY
LM
YY
LM
9
IS–LM modell rövid és hosszú táv
A hosszú és rövid táv közötti eltérés
Y = C(Y – T) + I(r) + G M/P = L(r,Y)
A rendszerünket két egyenlettel írhatjuk le, ezért két endogén változó viselkedését írhatjuk le.
Rövid távon endogének: Y és r.
Hosszú távon endogének: P és r.
A gazdasági világválság magyarázatai
A válság során a jövedelem csökkenése kamatlábak csökkenésével járt együtt, ezért sok közgazdász szerint a válság az IS-görbe eltolódásából adódott.
Az IS-görbe eltolódását okozhatta a tőzsdekrach keltette bizonytalanság vagy az
ingatlanberuházások drasztikus csökkenése. Mindezt tovább erősítették a bankcsődök.
YY PP
PP
YY
AD SRAS LRAS
P
SRAS
P rr
IS
YY YY
LM(P) LRAS
LM(P)
YY PP
PP
YY
AD SRAS LRAS
P
SRAS
P
YY PP
PP
YY
AD SRAS LRAS
P
SRAS
P rr
IS
YY YY
LM(P) LRAS
LM(P)
rr
IS
YY YY
LM(P) LRAS
LM(P)
10
A válság és a fiskális politika
A fiskális politika is az IS-görbe eltolódását segítette. A politika akkoriban költségvetési hiány helyreállítását tekintette fő célnak, így a válság elején adókat emeltek, és
kiadásokat csökkentettek.
Válság és a monetáris politika
A válságban megfigyelhető volt, hogy a pénzkínálat 1929 és 1933 között 25%-kal csökkent. Ez arra utal, hogy a válság magyarázható az LM-görbe eltolódásával.
A reálpénzmennyiség változása azonban inkább csak a válság második felében lehet magyarázat.
A defláció hatása
Az 1930-as években a közgazdászok arra számítottak, hogy az árszínvonal csökkenésének hatására növekedni fog a kereslet, mégsem ez történt.
Két elmélet ennek magyarázatára:
1. Az előre nem látott defláció vagyonátrendeződést okozhat hitelezők és adósok között. Az adósok jobban visszafogják a költekezésüket, mint amennyire a hitelezők növelik.
2. Az előre várható defláció a reálkamatlábat növeli, a nominális kamatláb változása nélkül, és ezzel csökkenti a beruházásokat.
A defláció mindkét esetben az IS-görbe eltolódásához vezet.
