Tanulságok eddig

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készítette: Szilágyi Katalin

Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN 12. hét

Tőkepiaci nyitás és fejlődés Szilágyi Katalin

Tanulságok eddig

• Nemzetközi kereskedelem: nyitás jó dolog

• Komparatív előnyök szerinti

szakosodás mindenkinek hasznos, ösztönzi a növekedést

• Kereskedelempolitikai lehetőségek:

exportorientált vs.

importhelyettesítő

Tanulságok eddig

• Hitelpiacok: sokféle súrlódás, gyakran nem hatékony működés

• Eleve információs problémákkal terhelt piac → csak erős intézmények mellett működik

• Fejlődő országok: hiányzó intézmények

(jogbiztonság, ellenőrzés) → rossz működés tünetei felerősödnek

• Nem hatékony tőkeallokáció, magas spread, sekély pénzügyi közvetítés, alacsony beruházási ráta stb.

Most: hitelpiaci nyitás szerepe

• Kérdés: hitelpiaci liberalizáció segít-e?

• Ösztönzi a beruházást/növekedést?

• Javítja a pénzügyi rendszer működését?

• Jobb intézményeket jelent?

• Analógia: árupiaci nyitás ~ tőkepiaci nyitás

• Szemlélet: makro (vs. mikro)

• Vizsgálat: elméleti érvek és empirikus tapasztalatok

Menetrend

1. Árupiac és hitelpiac 2. Történelmi trendek 3. Elméleti érvek

4. Empirikus eredmények

1.Árupiac és hitelpiac

Nemzetközi árupiac

• Komparatív előnyök a termelésben

• Optimális szakosodás: előnyök szerint

• Szabadkereskedelem esetén

ugyanannak a dolognak durván ugyanaz az ára mindenütt, és ehhez igazodnak termelők (és felhasználók is)

• Globális hatékonysághoz vezet

Nemzetközi tőkepiac

• „Termékek”: hiteleszközök (pénzügyi eszközök)

• Tőkepiac: különböző időszaki fogyasztások cseréje

• Analógia: komparatív előnyök időben

• Szabad tőkemozgás:

hozamkiegyenlítődés

• Szakosodás globálisan hatékony

Nyitott nemzetközi tőkepiac

• Előnyök mikroszinten:

• Diverzifikáció (kockázat csökkentése)

• Forrásbővülés

• Tőkeköltség-csökkenés

• Előnyök makroszinten:

• Időbeli komparatív előnyök

kihasználása (Norvégia, Japán vs.

rendszerváltó országok)

• Egyedi sokkok elleni biztosítás (simább fogyasztási pálya)

Nyitott nemzetközi tőkepiac

• Makroszintű költségek:

• Gazdaságpolitikai lehetőségeinek szűkülése (trilemma)

• Sérülékenység

• Válságok

• Makroszintű egyenleg: folyó fizetési mérleg (~ tőkemérleg)

• De facto nyitottság mérőszáma: FFM (vagy külföldi követelések és

tartozások) a GDP-hez képest

Nyitott tőkepiac és gazdaságpolitika

• Hozamarbitrázs: szabad tőkeáramlás mellett a tőke a magasabb hozamok felé áramlik → a hozamok

kiegyenlítődnek.

• Azonos eszközök hozamának a deviza-

denominációtól függetlenül ki kell egyenlítődniük.

• Absztrakció (l. tökéletes verseny), de mint tendencia érvényes

• Következmény: szabad tőkeáramlás esetén a hatóság nem szabhat meg önkényesen kamatot

• Monetáris politika számára korlát.

Nyitott tőkepiac

• Eddigi makromodellekben feltettük

• KO (AA-DD, ragadós árak)

• Williamson (PPP, rugalmas árak)

• Tőkepiaci nyitás vizsgálata: Williamson alapján

• Árupiac: piactisztító ár?

• Piactisztító ár autarkiában és szabad tőkeáramlás mellett?

Williamson modell

• Tőkepiac: autarkia

output

reálkamat D S

Williamson modell

• Zárt gazdaságban a jószágpiacot a kamatláb hozza egyensúlyba

• Magasabb kamatláb

• növeli a jószágkínálatot a munkaerő intertemporális helyettesítése miatt

• csökkenti a keresletet a fogyasztási és beruházási kereslet

kamatérzékenysége miatt

Williamson modell

• Nyitott tőkepiac: kis ország számára a reálkamat adott.

• Adott kamatláb meghatározza a

keresett és a kínált output szintjét.

• A kettő nem azonos.

• A folyó fizetési mérleg a kereslet és

kínálat különbsége.

Williamson, nyitott modell

• Nyitott tőkepiac

FFM hiány reálkamat

output D S

r*

FFM értelmezése

• FFM: egyszerűen a belföldi termelés és felhasználás különbsége (abszorbciós közelítés).

• Nem függ a relatív áraktól (elaszticitási megközelítés)

• A fizetési mérleg hiánya hitelfelvétel

(folyó outputon felüli felhasználás), amit a fogyasztó a következő periódusban fizet vissza.

Ami kimaradt

• A nagyon hosszú táv: FFM és növekedési/fejlődési kilátások

• Komparatív előnyök szerinti

szakosodás: statikus hatékonyság- feltétel

• Kérdés: mi van időben?

• Segít-e a külső forrásbevonás

hosszú távon? Mitől függ? Normatív

ajánlások?

2.Történelmi trendek és

tapasztalatok

Gazdaságtörténet

• Aranystandard

• Egyénileg rögzített árfolyamok

rendszere a deklarált aranyparitáson keresztül

• Teljesen liberalizált tőkemozgások

• Önálló monetáris politikát nem

használtak a belföldi aktivitási szint

manipulálására, a kamatot nem akarták eltéríteni.

Bretton Woods

• Legfőbb cél: a nemzetközi kereskedelmet leginkább elősegítő barátságos nemzetközi környezet.

• Ezért fix (bár rendkívüli helyzetben

egyeztetetten módosítható) árfolyamok.

• Valutakonvertibilitás. A konvertibilitás hiánya a nemzetközi cserében a pénz funkcióinak korlátozottságát jelenti, jószág eladásáért kapott pénz nem használható fel egy másik országban, barter cserét korlátozó hatása.

Bretton Woods

• De csak a kereskedelmet akarták segíteni, a tőkemozgásokat nem.

• A konvertibilitást csak a folyó tranzakciókra írták elő, a fizetési mérleg tőketranzakcióira

megengedtek szigorú korlátozásokat.

• Külföldi országban tőketulajdon egyedi

engedélyezése, nem lehet más országban

bankszámla, más ország bankjával nem lehet bankolni stb. Vagyis privát szabad devizapiac elsősorban az export és import műveletek

eredményeképp keletkező devizára vonatkozott.

Korlátozások okai

• Sokfélék

• Félelem attól, hogy a gyors tőkepiaci mozgások (forró pénzek) szétverik a fix árfolyamokat.

• Spekuláció szidalmazása, gátolása.

• A két háború közti tőkemenekülések rossz tapasztalatai.

• Kormányok aktív gazdaság (monetáris)

politikát akartak folytatni, a tőkepiac gátolta volna a saját kamatlábfuttatását.

Finanszírozás

• A makroszinten keletkező folyómérleg- többletek és -hiányok finanszírozását nem privát tőkemozgások útján, hanem nemzetközi államközi egyezményekkel, a felhalmozott devizatartalékokkal, illetve az IMF fizetési mérleget finanszírozó

átmeneti hiteleivel igyekeztek megoldani.

• A fizetési mérleg folyó részének szántak aktív szerepet, a tőkemérlegnek csak

passzív finanszírozási funkciót akartak adni.

Ellentmondás

• Szabad, nyüzsgő nemzetközi kereskedelem, szoros határokon átnyúló üzleti

partnerkapcsolatok, közben szigorú tiltások és korlátozások a tőkemozgások és pénzügi

kapcsolatok terén.

• A korlátozásokat viszonylag hamar kinőtte a piac. Kereskedelmi hitelek elnyújtása,

rövidítése, előszámlázás, késleltetett

számlázás, partneren keresztüli bankolás a másik országban stb.

Ellentmondás

• A tőkekorlátozások nehezítik, drágítják az üzleti alkalmazkodást.

• Különböző országok pozíciójuktól függően különböző sebességgel oldottak a

tőkekorlátozások szigorán, ami a nemzetközi kereskedelemben versenyelőnyöket és

hátrányokat generált.

• A kezdetben egyedileg engedélyezett más országokbeli működőtőke-beruházások is oldódtak stb.

Fix árfolyamok válsága

• Az egyre szorosabb kereskedelmi

együttműködés a pénzügyi kapcsolatok szorosabbá válását is okozta.

• A tőkemozgások fokozódó

rugalmassága ellentmondásba került a fix árfolyamok és a monetáris politikai önállóság igényével.

• Leértékelési várakozások,

árfolyamválságok, spekuláció.

Bretton Woods után

• A fix árfolyamrendszer feladásával az

országok megszabadultak attól a kényszertől, hogy korlátozzák a tőkeáramlásokat.

• 70-es évektől robbanásszerű gyorsasággal globalizálódott a tőkepiac.

• Pénzügyi rendszer technikai fejlődésével párhuzamosan

• szinte valamennyi ország részesedni akart a nemzetközi piacok szolgáltatásaiból.

Feltárt preferencia?

• Megfigyelés: valamennyi

országcsoportban elmozdulás a nyitottabb tőkepiacok felé

• de jure és de facto is

• eltérő ütemben

• időnként megtorpanásokkal

De jure tőkepiaci nyitottság

De jure tőkepiaci nyitottság

Forrás: Edwards (2007)

De facto tőkepiaci nyitottság

Forrás: Lane—Milesi-Ferretti (2007)

Árfolyamrendszer

Forrás: Világbank (2006)

3.Empirikus eredmények

A tőkepiaci liberalizáció hatása

• Eszközárakra/hozamokra

• Szintjére?

• Szórására?

• Világpiaccal való korrelációjára?

• Világpiacra való érzékenységére (bétájára)?

Hozamok (átlagos éves)

-0,10 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60

Argentina

Brazil Chile

Colombia Greece

India Indonesia

Jordan Korea

Malaysia Mexico

Nigeria Pakistan

Philippines Portugal

Taiwan Thailand

Turkey Venezuela

Zimbabwe Average

Pre Post

Forrás: Bekaert-Harvey-Lundblad (2002)

Hozamok szórása

0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,00

Argentina

Brazil Chile

Colombia Greece

India Indonesia

Jordan Korea

Malaysia Mexico

Nigeria Pakistan

Philippines Portugal

Taiwan Thailand

Turkey Venezuela

Zimbabwe Average

Pre Post

Hozamok korrelációja a világgal

-0,10 -0,05 0,00 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 0,45

Argentina Brazil

Chile Colombia

Greece India

Indonesia Jordan

Korea Malaysia

Mexico Nigeria

Pakistan Philippines

Portugal

Taiwan Thailand

Turkey Venezuela

Zimbabwe Average

Pre Post

Hozamok bétája

-0,60 -0,40 -0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 1,20 1,40 1,60

Argentina Brazil

Chile Colombia

Greece India

Indonesia Jordan

Korea Malaysia

Mexico Nigeria

Pakistan Philippines

Portugal

Taiwan Thailand

Turkey Venezuela

Zimbabwe Average

Pre Post

Tőkepiaci liberalizáció hatása

• Makrogazdasági hatások

• Növekedésre?

• Output/fogyasztás volatilitására?

• Makrogazdasági teljesítményre?

Gazdaságpolitikára?

• Intézményekre?

Növekedési hatások

• Kose et al.

Korreláció vs. okság

• A növekedés sok mástól is függ.

• A szokásos növekedési faktorokra kontrollálva:

k t i t

i t

i i

k k t

i

Q X Lib

y

ahol

y_i,t+k,k = Q_i,1980 = X_i,t = Lib_i,t =

k = 5 év

[BHL, JDE 2001]

Növekedési regresszió

• Eredmények (ötéves időtávon):

• Vagyis: nagyon erős hatás

• Mi a csatorna?

• Tőkefelhalmozás? TFP?

• Hogyan vizsgálható?

Initial

Log(GDP) Gov/GDP

Secondary- School Enrollment

Population

Growth Log(Life)

Official

Liberalization Indicator

-0.0082 -0.0144 0.0004 -0.1911 0.0975 0.0097

0.0010 0.0131 0.0048 0.0774 0.0076 0.0020

[BHL, JFE 2005]

Robusztusság

• A hatás időhorizontjára: igen

• Kontrollváltozók körére: igen

• Állandó hatásokra: igen

• Liberalizáció fogalmára: kevésbé

• de jure vs. de facto

• folytonos vs. diszkrét

• önbevallásos vs. külső intézmény

Capital Account Openness

Official Liberalization Indicator 0.0097 0.0094 0.0120 0.0077 0.0115

Std. error 0.0020 0.0021 0.0022 0.0023 0.0022

IMF Capital Account Openness Indicator 0.0010 0.0020

Std. error 0.0017 0.0017

Quinn Capital Account Openness Indicator 0.0179

Std. error 0.0040

95 countries 76 countries

Problémák

• Jól identifikált okság?

• Nem, ha

• endogenitás/szimultaneitás

• Robusztus összefüggés?

• Nem, ha

• heterogenitás

Endogenitás

• Liberalizáció időzítése nem véletlen (exogén).

• Akkor történik, ha a növekedési kilátások (amúgy is) jók.

• Nehéz kezelni: mi lehet jó instrumentum?

• Korrelál a liberalizáció időpontjával (előrevetíti), de nem korrelál a

későbbi növekedési teljesítménnyel.