GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
13. hét
A modern kapitalizmus kulturális és gazdasági rendszerei
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
Kapitalizmuselméletek
• Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális folyamatok egységes keretben értelmezve
• Marx
– alap felépítmény
– termelési mód, osztályviszonyok – elidegenedés, árufetisizmus
• Polányi
– integrációs sémák
– piac kiágyazódása a társadalmi viszonyokból – ingamozgás: szabadpiac piac korlátozása
• Weber
– kultúra (ethosz) meghatározó szerepe – racionalizáció, bürokratizáció
Gudeman és a „gazdaság alapja”
• Stephen Gudeman (2001)
• A piac beágyazottsága, piaci modell kritikája
• Gazdaság = közösség + piac
• Közösség:
– egymásba ágyazott csoportosulások
– háztartás, törzs, képzelt közösségek (nemzet)
– összetartó erő: közös érdekek + személyes hálózatok – gazdasági vetület: dolgok előállítása, elsajátítása, birtoklása
• Piac:
– személytelen, szerződésen alapuló csere
• A piaci tranzakciók a közösség keretei között működnek:
– békepaktumok, jogi szabályozás, üzleti partnerek – formális gazdasági diskurzus gyakran eltagadja
• Kizárólagosság egyik társadalomra sem jellemző, egyik sem eleve „jobb” mint a másik
• Közösség:
– biztonság, kiszámíthatóság, DE
– hatalom, egyenlőtlenség, kizsákmányolás
• Piac:
– bizonytalanság, magány, erőforrások koncentrációja, DE – kötöttségek felszámolása, szabadság, újítás
• A gazdaság alapja:
– közösség által létrehozott/használt anyagi és társadalmi tér
– környezeti erőforrások, anyagi javak, tudás, képességek, gyakorlatok összessége
• Profit:
– a neoklasszikus modell nem ad rá magyarázatot
– a kora modern gazdasági elméletek: profit forrása gazdaságon kívüli (isten, föld, nemesfémek, emberi faj jellemzője)
– innováció (Schumpeter): vállalkozó a főszereplő
– értékteremtés: innováció közösségi szinten, az innovátor csak csomópont – közösség: személyesség, de szabad másolás, innováció „kívülről”
– piac: személytelenség, de másolás tilalma, innovátor nevesítése
• Kapitalista vállalat:
– nemcsak piaci szereplő, közösség a maga alapjával – tudás, tapasztalat, kapcsolatok
– vállalati identitás: küldetés, logó
– cégérték (goodwill) kifejezése a könyvelésben – profit:
• könyvelési szabályok által meghatározott
• tőkén és alapon szerzett haszon
– főkérdés: a vállalati profit hogyan oszlik meg a tőke és az alap között
Sahlins és a „develop-man”
• Marshall Sahlins (1988)
• A világrendszer-elmélet kulturalista kritikája
• Világrendszer-elmélet:
– nem nyugati kultúrák a világgazdaság expanziójának passzív elszenvedői – kulturális sokszínűség csökkenése
– Wolf (1982)
• elvileg: nem európai népek aktív szerepe a történelem alakításában
• gyakorlatban: a termelési módhoz (a világrendszer gazdasági elvárásaihoz) való mechanikus kulturális igazodás
• develop-man
– development „félreértése”
– neotradicionális fejlődés: az anyagi kultúra bővülése a helyi kultúra megerősödéséhez vezet
• A világkereskedelem 18–19. sz.-i alakulása
• Anglia „teaéhsége”: a Kínával való kereskedelem szükségessége
• 4 helyszín: Kína, Hawaii, észak-amerikai indiánok, Anglia
• Kína
– elzárkózás a nyugati termékek kereskedelmétől
– teakereskedelem ezüstért, fenntarthatatlan: folyamatos nyugati próbálkozás a kereskedelem megnyitására
– nyugati termékek mint idegen (barbár) világok furcsa tárgyai: „múzeumi” hozzáállás – régi Nyári Palota – Yuanmingyuan
– világkép: csökkenő civilizáció egymásba ágyazott körei, középpontban a császári udvar
– „kitörési pontok”: szantálfa, ópium
• Sandwich-szigetek (=Hawaii) – szantálfaerdők
– nyugati termékek és kulturális szimbólumok (pl. nevek) iránti erős kereslet – presztízsjavak:
• törzsfőnökök kereskedelmi monopóliuma a hagyományos tabuk révén
• különleges termékek: új textíliák, új minták (csak újdonságok, tömegtermékek kizárva) – King Kamehameha: kereskedelem (presztízs +
fegyverek) révén egyesíti a törzseket – felhalmozás jellegű fogyasztás:
• Kwakiutl indiánok
– észak-Amerika (ma: Brit Columbia, Kanada) – potlacs
– felhalmozás helyett ajándékozás – különlegesség helyett mennyiség
• Anglia
– szabadjára engedett élvezetek
– „drogételek” (Sidney Mintz) elterjedése – a tea mint az alkoholos italok helyettesítője
Tér-idő sűrűsödés
• Harvey (1990)
• A posztmodern állapot megértése: kulturális-társadalmi folyamatok a gazdasági folyamatokba ágyazva
• Fordista gazdaság
rugalmas tőkefelhalmozás
– kiszervezés, just-in-time, részmunkaidő
• Fogyasztási ciklusok felgyorsulása: divat, eldobhatóság – „imázsipar” térnyerése
• Kulturális átalakulás:
– mulandóság, bizonytalanság, a kollázs értékké válása
Carrier, Miller és a „virtualizmus”
• James Carrier és Daniel Miller (1998)
• A gazdaság egyre növekvő absztrakciója a nyugati társadalmakban
• Gyakorlati elméleti absztrakció:
– gyakorlati:
• gazdasági tevékenységek kiágyazódása, gazdasági kapcsolatok elkülönülése más társadalmi kapcsolatoktól
• példa: takács szövőgyári munkás
• mai példák: szabadkereskedelmi megállapodások, kiszervezés – elméleti:
• absztrakt-formális közgazdasági modellek terjedése
• a közgazdaságtan társadalmi szerepének felértékelődése
• a valóság igazítása a modellekhez, nem a modellek igazítása a valósághoz
• Miller:
– a történelem dialektikus folyamat, korábbi társadalmi viszonyok tagadása – általános (absztrakt) és a konkrét (beágyazott) közötti folyamatos mozgás – korai kapitalizmus: szabadpiaci viszonyok (termelés)
jóléti kapitalizmus (fogyasztás)
– késő kapitalizmus: a fogyasztás absztrakciója mint aggregált kereslet és
„fogyasztói szuverenitás”
– virtuális fogyasztó megjelenése a gazdasági gyakorlatban
• Auditálás:
– új közszolgálati menedzsment
– gyártási folyamatok auditálása (bio, fairtrade) – ideológia: fogyasztók (adófizetők) érdekében
– gyakorlatban: számonkérhetőség és közvetlen beleszólás tereinek szűkülése
• Posztmodern társadalomelméletek:
– posztmodernitás: autentikusság elvesztése, felszínesség, élvezetek hajszolása, árujelek végtelen áramlása
– kritika: empirikus alapok (etnográfia) teljes hiánya
Felhasznált irodalom
Carrier, G. James és Daniel Miller (szerk.) (1998): Virtualism. A New Political Economy. Oxford, New York: Berg
Gudeman, Stephen (2001) The Anthropology of Economy. Oxford: Blackwell.
Gudeman, Stephen: „Community and economy: economy’s base” In HEA 94–108 Harvey, David (1991) The Condition of Postmodernity: An Enquiry into the Origins
of Cultural Change. Cambridge: Wiley-Blackwell.
Sahlins, Marshall (2001) „The cosmologies of capitalism: the trans-Pacific sector of the world system.” In Culture in practice: collected essays. New York: Zone Press. 415–469.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat!
Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az
eltecon.hu
honlapon feltüntetett címekre
