FÖLDTANI INTÉZET EGYSÉGES SZÍN ÉS JELKULCSA.

A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET

E G Y S É G E S SZÍN ÉS JELKULCSA.

KÉZIRAT GYANÁNT.

1

Dr Lóczy Lajos megbízásából:

Külföldi és hazai jelkulcsok felhasználásával Dr Schréjer Zoltán. Vigh Gyula, Sümeghy József Földvári Aladár. Szentes Ferenc Horusitzky Ferenc, Majzon László közreműködésével

szerkeszlette: n. Banda! Horst dr.

—

b u d a p e ste n . T942. m á rc iu s.

KLÖ S Z G Y É S F IA B U D A P E S T

A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET E G Y S É G E S SZÍN ÉS JELKULCSA.

KÉZIRAT GYANÁNT.

Bele Jós kiadó: Lóczy Lajos kiadja o m. kir. föidiani iniézei

Budapesi SLejönia u i 14.

KIÖ SZ G Y É S F IA B U D A P E S T

M e g j e g y z é s e k

a szín*- éa jelkulcs használatához»

A m. kir. Földtani Intézet uj egységes jel- ée osinkulcsa jórészben a "Bataafsche Petroleum Maatechappij0 /3.P.M./ geológiai világszervezetének szin- és jelkulcsa alapján készült, különös tekintettel a magyar viszonyokra*

Egységes jelkulcs használata sok munkát és fá­

radságot takarít meg nemcsak a térképrajzolásnál, hanem a térképek olvasásánál is. Megszünteti azt a helyzetet,hogy a térképeket tanulmányozó, sok esetben használt más és más jelzés értelmét megismerje és megszokja. Mint e kato­

nai topográfiái térképeknél, úgy a geológiai térképeknél is egységes jelkulcs használata a legcélszerűbb. A jel­

kulcs oélja, hogy alkalmat adjon a geológusnak 'arra.hogy a legkülönfélébb adatokat megjelölhesse és véleményének minden árnyalatát kifejezésre juttathassa. A jelszó itt az legy e m több és jobb térképet, kevesebb szöveget!

Természetes, hogy minden egyes esetre szin- és jelkulcsot megá3lapítani nem 3ehet. Amennyiben azonban további külön jelek használatára van szükség, azokat úgy válasszuk neg, hogy ne legyenek ugyanazok, amiket már a, jelkulcs is felsorol, azaz a jelkulcs jeleit ne használ­

juk más értelemben. Ez csak zavart okozhat.

kz

Az

latos szokásos jeleket véve alapul, 36 éven keresztül fejlődött ki. Többszáz szerző dolgozott rajta. Logiku­

san és úgy van szerkesztve, hogy akár színes, akár feke­

I.

te nyomásban készül, összetérssztésüi lehetetlen*

Rövidítések. A kőzetek neveit, azok különféle tulajdonságait, fontosabb kövületek /foraminiférák/ és korok neveit egységes rövidítések alakjában használhat­

juk. Ajánlatos ezeket a rövidítéseket a terepen, a jegy­

zőkönyvben is használni, mert ezzel sok időt takarítha­

tunk meg. Eruptivumok jelölésénél latin betűket használ­

junk, a régi átnézetes térképeken használt görög betűk helyett. Péntek jelölésére a vegyi jel használatos, úgy­

szintén gázoknál is ez ajánlható. Ásványok jelölésénél megfelelő hárombetűs rövidítéseket lehet' alkalmazni, de ügyelni kell arra, hogy rövidítések ne legyenek a.jel­

kulcsban felsoroltakkal azonosak. Ha fekete nyomású tér­

képeken vagy szelvényeken számokkal jelöljük a rétegcso­

portokat, akkor elvben mindig a fiatalabb rétegcaoport kapja a legkisebb, az idősebb pedig a nagyobb számjegyet.

Szelvényeknél: ha részletes szelvényeket szer­

kesztünk, a jelkulcs kőzetjeleit használjuk. Ha valame­

lyik kőzetféleség túlnyomó /pl. agyag vagy márga/, akkor ez fehéren maradhat. /A mellékelt jelkulcsban ezt fel kell tüntetni./ Ha a jelkulcsban nem található kőzeteket akarunk jelölni, akkor az uj tetszésszerinti jeleket le­

hetőleg a jelkulcs szellemében szerkesszük. Ez esetben a rétegzéssel párhuzamos jeleket használjuk, mert a ferde vonalkázás nem teszi a szelvényt átnézetessé vagy vilá­

gossá és diazkordáns település benyomását kelti.

Átnézetes szelvényeknél /fekete nyomásban/, a- hol csak bizonyos korok, képződmények vagy emeletek sze­

repelnek és külön kőzetcsoportokat nem kívánunk kidombo­

rítani, az uralkodó kőzetek megszokott jeleinek, használa­

ta ajánlatos. /Pl. triázsnál: dolomit vagy mészkő jele,

ű

flisnél: homokkő, pannoniai emeletnél? homokos agyag, a mezőségi rétegeknél? márgs, stb./

Fekete térképeiméi? A képződmények,, rétegcsopor­

tok? korok jelölése tetszés szerinti /vonalkázott, ponto­

zott* rovátkolt, stb./ úgy mint eddig is, szokásos volt®

Szln.es lapoknálB szelvényeknél, ha átnézetes térképekről vagy szelvényekről van szd, ajánlatos a nemzetközi bo­

lognai szinkulos használata, ahogy

ez

re a bolognai szinkulcsot többnyire nem használhatjuk.

Ilyenkor külön szinkulcsot kell szerkesztenünk. Ezt azon­

ban amennyire lehetséges, a nemzetközi szinkulcs szelle­

mében készítsük. Részletesebb szines térképekhez és szel­

vényekhez a jelen könyvecskében összeállított kőzet- szinkulcsot lehet használni. Ugyanez a szinkulcs haszná­

lata ajánlatos a terepen is /színes ceruzával/. A színek alkalmazásánál azonban általános elvként tartsuk szem

előtt: a fiatalabb kőzeteket, rétegcsoportokat mindig világosabb, a régebbieket sötét árnyalatokkal jelöljük.

A jelkulcsban pleisztocén részlettérképek részére is ta­

lálunk jeleket. Ezenkívül a Service Géologique de Ro- logne Bull. 18. 1939-es kötetében megadott szin- és jel­

kulcsot is használhatjuk.

Budapest, 1942. március hé.

ür. Léczy Lajos s.k.

Az alább felsorolandó rövidítéseket

és

nyeken használhatjuk.

Rövidítéseknél: kőzeteknél és ásványoknál nagy betűvel jelöljük az uralkodó alkatrészt, kis betűvel az áiárenJeltet•

Aláhúzott rövidítések; erős, zárójelbe tett:

gyenge vagy kisraenhyiségüt Jelentenek.

Jellegzetes előfordulásnál: ! használható.

Többé-kevásbbé; + jelet.

Példák: h M .* erősen homokos márga.

/h/A

A váltakozó kőzeteknél ezeket egymás mellé, az egymásra települőknél ezeket egymás fölé Írjuk.

Példák: H/M váltakozó homok és márgarétegek.

kissé márgás homok erősen agya­

gos oárgára települ.

A földtani térképeket az alábbi minta szerint egységes felirattal kell ellátni.

A felirat a lap jobb, alsó sarkára kerüljön.

A lapok egységesített méretei: A legkisebb arányú térkép /jelentés mellékletnél/ 21 x 29.7 cm. A nagyobb lapok a fenti méret egyenes sokszorosai legyenek. A kisebbeket fél, a nagyobbakat egy cm-es üres szegéllyel lássuk el.

T é r k é p f e l i r a t o k «

M.KIR.FÖLDTAN! INTÉZET GEOLÓGIAI FELV. CSÓR (ERDÉLYI MEDENCE)

( mezösámsond )

(2) LAP - (NVUGATl) RÉSZ)

( M É R T É K E ...)

S Z E R Z Ő (N É V ) K Á T . T É R K É P L A P S Z . D Á T U M

J E L E N T É S ( É V ) M E L L . S Z . LELTÁ R I

S Z :

3

Nagyobb alakú térképeknél a lap összehajtását az alább ábrázolt módon végezzük, kát irányban. így fog­

lal el legkisebb helyet éa legkönnyebben nyitható ki.

Ha a térképét összehajtottuk, a jobb alsó sarkot, ahol a felirat van, kihajtjuk, hogy igy a cim bent és egyút­

tal kint is látható legyen.

Kőzetnevek röviditései 1* Üledékes kőzetek.

4

A a

Ag! agl

Br br

C c Cb

szén, szenes betűből álljanak Pl. Pir*pirit,

Gal=galenit, de barnaszén

ne ütközzék a jelkulcsban fel-

Clb

sekkel.

Cs cs

Do do

Fh

Gi qí

K k

Kgl kgí

5

L 1

H h

Hk hk

köves

M m

Mk mk

ves

Kv kv

Só só

P P

Tf Ff

Teleptani térképeknél az előfordulások mélá­

iét t kettős tört alak- jában tüntetjük fel az adatokat. Felső

sor: hasznosíthat<5 a- nyagok, középső sor:

kisérő ásványok, alsó sor: mellékkőzet.

Példa:

Pir Gál Arz Ív Cár"fúr ---fs---- -

Pirit, galenit, arze- nopirit, telér, benne kvarc, carbonát, tur- malin kisérő ásvány­

ként, fi Hitben.

2. Intruziv és effuziv Kőzetek /In, Er/.

An

Bz

Db

Di

Db

Gb

Gr

Ns

Pd

Pf

Po

Ri

Sp

3. Kristályos palák /Krp/

Af

Afp

Chp

Csp

F f

Sn

Kp

Kvp

Mór

Mkr

Por

Zp

Tulajdonságok /kisbet ű k k e l / .

or k

bih

drv

fi

km

kri

knk

lik

Iz

les

má

P a

9.

pl képlékeny

si kovásodott

sv

rb réteg, réteges

hm tömött

ve vulkáni

Színek /kis betűkkel/

fk fekete

fh fehér

b barna

sz

k kék

10

s

z

V vörös

rs

vi

so

Korok és emeletek.

Q

Ql

Qmf’

p

P!e ^Pz

Pa Paf Paa M Ms MP Mh Mb Ma OM

0

Of

Pl

Pib

Pia

Ms

M 4 tortoniai'

Ms

Mz

Mi

oligocén /ált./

03

12

Ok

E eocén /ált*/

Ef

Í3

íz

Ea E1 alsó eocén

E P paleccén

C kréta /ált*/

Cf C2 felső kréta C a C1 alsó kréta

J C jurokréta

Jm

Jd Jz

Jl h

T

Tr

Tn

Tk Tz

T a Ti

PmT

Pm

Pmf Pmz

Pmo Prrn

K

14

Kf Ka

Ka K ⁱ

D

Kövületek /jelek és rövidítések/*

6 kövületek /ált*/

6 6 gazdag köriilet^lelőhely

-6 kőmagok

6 T terresztrikus kövületek

6 + édesvízi kövületek

6* elegyes* fél sós /brackvizi/ kövületek

6x sósvizi kövületek

A foraminif©rák /'ált./

15.

A nagy f óra mini

í

Q korallok

<3 aamcnites

to> halmaraáványok /pikkelyekp otholitiiok/

% csontok

növényi naaradványok /ált./

Poraminlfera-ris-rek rövidítései /példák/'.

A m f Amphisteglna A n o A no mai irta

A l v A l v e o l i m

C a m Camerina /NuasoiuXina/

Dis Discoeyclina

Fus

G!o GloMgerina

Bh

NuM

HeF

Lpc

Mii

Opr

Orb

Pol

Roh

17

Ech Gasf-

Lmb Brp

A m m

Dia Brz

Lih

Kövületröviditósek /példák/, Echinodermaták

Gasteropodák

LamelHbranchiaták Brschiopodák

Ammonites Diatomacea

Bryozoa

Lithothamnium

Feltárások számozása.

25 feltárás száma paleontológia! megállapítás nélkül

feltárás száma paleontológia! megállapí­

tással

A megtörtént megállapítást szinnel vagy betű­

vel lehet jelölni.

Ha egy feltárás, vagy lelőhely, gázindikáció

pontos helye bizonytálán, a ^ jel alkalmazható*

pld.:

6 gázindlkáeió. helye bizonytalan

(h, kövület lelőhely, fekvése bizonytalan.

Olaj- és gázindlkáciők, források.

Az összes olaj- és gázindikációkat piros szín nel jelöljük, ha a térkép vagy szelvény színes. A viz-

ée sósvizindikációkat» forrásokat kék színnel.

egyes 6

csoportos előfordulás

V

6 V

ó 0

£

<b CO2 0 CÜ2

é » z S

2

é '

$ *3

Térképeken:

Gózindikáeió /általában/

meggyujthatő /methán/ gás meg nem gyújtható gázömlés /általában/

gáz és 3ŐGVÍZ szénsay-ömlés kénhidrogén-Ömlés

iszapvulkán /aktiv/ iszapár- ral

iszapvulkán /inaktív/

gáz— és olajindikáció

o olajszag

olaj impregnáolá

4 ¥ szabad olaj /olajindiká-

ciő, ólajszivárgás/

^

Ap

Ap

x NaCI *(NaCI) 8ős v í z és / g y e n g e / sóa- f orrás

+

/általában/

forrás

x H a S kénes forrás

+ C 0 2 szénsavas forrás

l + J5° meleg forrás, hőfok meg

jelölésével /C / Furöezelvényeken:

olajszag

erős olajszag chloroform-reakclő

olajnyomok

erős olajnyomok

gázkitörés

olajtermelés gáztermelés

édesvíz sősvis

feltörd artézi vls

sósviz-kltöréa

*

Különféle jelzések /átnézetes térképeken/

--- ■ / T e E e t W : --- --- ^

jCk.

n

x

Cu

&

Fe

CO2

tES'

H z S

EP ásványvíz

sótömzs /kék színnel/

22.

Tektonika.

Rétegek dőlésirányát a 360 fokos iránytű fo­

kaival mérjük. A hérás módszer elavuld. Á őőlésjeleknél a feltárás pontos helye a jel közepén, aníiak elágazó-

f

Felvételi lapokon ajánlatos a feltárásokat sorszámmal ellátni és az adatokat jegyzőkönyvbe felír­

ni. A sorszámokat lehetőleg minden kiszállás után a térképen vagy fényképen tussal ki kell huzni és a dő­

léseket berajzolni, a kőzettani /lltológiai/ adatokkal együtt /lásd rövidítéseket/.

Ha a dőlésirányokat a helyszínen a térkép­

lapra jegyezzük be, a dőlésirány fokát ajánlatos oda­

jegyezni. Abban az esetben felesleges a térképen a sor­

számok feltüntetése, ha a feltárás helyét a jegyző­

könyvben pontosan feljegyezzük.

Dőlés- és csapásjelek, részletes lapokon /feketén/:

vízszintes település

közel vízszintes település, valószínű gyenge dőlés a nyil irányában

rétegdőlés, dőlésfokkal

rétegdőlés, a dőlés foka bizonytalan

/

K

/

függőleges rétegek

átbuktatott rétegek /90 + 15 = 105 fok/

gyüredezett, hullámos rétegek, az ural­

kodó csapásiránnyal /

/ s± S bizonytalan mérés

régebbi szerzők mérései a megfigyelő ne­

vének kezdőbetűijével

400

©orfoldgiai ®dipslope"

három réteg t.es.f. magasságábdl levese­

tet t szerkesztett mérés.

Átnézetrá térképeken; /

50000

lapokon/. Csoportos dőlések a dőléafok /feketén/

+

X X X

vízszintes 1-5 fok

3-9

ás 200.000-ea elhagyásávalt

10-19

24.

/

/

/

/ 70-89

/ 90, függőleges

/ átbuktatott

Tektonikai jelek:

\

1

ban, aknákban. /Piros/

megfigyelt vetcsik /litoklázls/ dőlés­

szöggel /4Q fok/. /Piros/

s meredek, közel függőleges vetősik /pi­

ros/.

biztos

rétegcsoport határa valószínű

25.

feltételezett rétegosoporí határa

diszkördancia határa

általáno®

csapásvonal

szerkezeti / struk­

turális/ rétegvo*

nal,topográfiai ré­

tegvonal metsző- pontjából szerkesztve

strukturális réteg- vonaladból szerkesz­

tett dőlésszög

Jegyzet: A tektoni­

kái jeleknél : a ré­

teghatárok, díszkor dancia jelek és szer­

kezeti vonalak ki­

vételével: antikli- nálisok, diszloká- ciők piros, szin- klináXíeok zöld színnel. Az'"anti- klinálieokat vasta­

gabb, a vetőket dTszlokácidkat yé- k o r á b b vonallal jelöljük. Ajánlatos az arvtíklinálísokat és szinklinálisokat névvel ellátni.

Jegyzet: Különféle szintek szerkezeti rctegvonalait kü­

lönféle vonalakkal, vagy színekkel kell feltüntetni, a- zonban lehetőleg se zöld, ee piros színnel, összet'évesz- téaek elkerülése végett. A szerkezeti vonalak vastagsá­

ga kisebb legyen a vetővonalak, vagy antiklinálisok vo­

nalainál.

fe/féte/ezel'h antiklínális tengelye /név­

vel/. /Mindig piros szín­

nel, vastagabb vonallal mint a diszlokációs jelek/.

A süllyedés irányát nyíl­

lal jelöljük. Ha lehetsé­

ges, a lesüllyedés fokét megadjuk.

meredeken bukó vagy siüly*.

dő antiklinális tengelye

meredek /nyitott/ antikli­

nális

26.

X

&

r f ^

e'|V

r'

asszimetrikus a n tiki in á- lie

átbuktatott redő

antiklinális kulminációs pontja

antiklinális kulminációs területe. A nyilak & dóm terjedelmét jelölik.

szinklinális tengelye, /névre1/. / Zöld színnel, vastagabb vonallal./

flexura /az alábbi tekto­

nikai jelek színes piros./

meredek dőlések öve / z ó ­ n á j a / , /A fogak a meredek

öv /zóna./ felé mutatnak.

meredek öv / z ó n a / jelölé­

se átnézetes lapokon.

2

törés /%/ vagy vető /y/, le- vetődés mértéke ismeretlen.

Á wt-tw és wv-vw jel fekete térképeken használható.

Normális vető

Rátolődás, f eltoló­

dás

Át tolódás, pikkely-

törés, p a M s s á g /p/ irányá­

val

A. normális vető. A fogak a íevetődött rög felé mutatnak A függőleges /f/ievetődés

foka méterekben /30 M f/.

&/ a megfigyelt vetősík /60/

dőlésioka természetes feltá­

rásban, b/ ugyanaz /78/ mes­

terséges feltárásban

B* Peltolódá© /rátolódás/.

A feltolódás szögével /70/.

A merőleges összetevő /ver­

tikális oom ponerm / túlsúly­

ban

C. Áttolódé® /pikkelyesődés/

gyűrődéssel kapcsolatban.

Vizszintes összetevő,/hori­

zontális eomponene/ túlsúly­

ban/. A nyilak a diszlokácié irányába mutatnak.

A z ábrák a három diszloká- ciős típus magyarázatául szolgálnak, a-'ö a függőleges diszlokáció mértéke, illet­

ve az ugrőmagasság. a-c a sztratigráfisi ugrőmagasság mérteke. Ha ez ismeretes, az

ugrőmagasság méterazámát feltüntethetjük* Mf a függő­

leges, Ms a sst rat igráfíai Ugrómagasság mértékénél. A vetősík dőlésénél az alfá­

val jelölt szöget használ­

juk.

28

biztos feltételezett

^

O

Ű

takaró perem, a fogak a ta­

karó tömegétől k ifelé mutat' nak

tektonikus ablak

tektonikus rög, takarórög haránt /tranzverzális/ elto­

lódás, az eltolódás méreté­

vel

törésbe ütköző, illetve tö­

réstől elmetszett kulminá­

ció

antiklihális tengellyel kap­

csolatos diszlokáció

áttoXódással kapcsolatos re- dőtengely

töréses Öv /zóna/

töréses öv /zóna/ normális vetővel

töréses -öv /zóna./ át búk ta­

tással

29.

Megfigyelések.

A/ Feltárásoknál.

nincs feltárás

mérés nélküli feltárás, a kő­

zetminőség jelével. /Homok, homokkő/

o H (h)M /

feltárás neve, a kőzetminőség, dőlés, csapás és a megfigyelő neve kezdőbetűjének feltünte­

tésével

Jegyzet. A kőzetminőséget betűs rövidítéssel vqgy jellel, illet­

ve felvételi lapokon színes ce­

ruzával lehet megjelölni-

talaj jellege, feltárás hiányá­

ban /homokos, agyagos talaj/.

B/ Kutatóaknáknál és kézifúrásoknál.

3 ^a k u t a t ó á r o k é s a k n a

30

3-í □ 7

32

h A n

u

8

E 5

kutatőakna, kézifurás, esetle-'

?z-\ o 7

lölésével /7 ®/* fia üresen ma­

rad: eredménytelen, pl* mállót*

talaj, vagy máé ok miatt.

akna, kézifurás, /balra lenti/

^ O Í t kőzetmegjelöléssel. Jobbra a n 8 felső szám a friss kőzet hatá­

rát ,az alső a mélységet jelen­

ti /sorszámmal/.

kemény kőzet miatt ereúményte- 5 lenül leméíyitett akna /fúrás/

0 métere a áimnal

akna /fúrás/ adatokkal* Példa:

agyag és homok határa 5 sa-nál, friss kőzet 3 ffi-nél kezdődik, akna /fúrás/ teljes mélysége Q m. Sorszámmal.

akna, méréssel. Megfigyelési a«*

öatok úgy, mint a feltárások­

nál.

0/ Víélyfúrásoknál»

Mélyfúrásoknál a furőrendszert, ha ez ismere­

tes, ajánlatos megjelölni rövidítésekkel:

Rőt * rotary Cab = kábel Trz * Trauzl Sül *» Sullivan Gr * Craeliua Kf <* mély kézi-*

Cfl 9 contraflush Pau * Pauck furáé

o

31

Roh 7 MAORT

0

Fúrás számmal és a furóvállalat ne­

vével.

Cr 5 (₁₂₅)

\öQ 0 fű

Fúrás adatokkal. Példás

5-ös sz« befejezett Craellus rendsze­

rű fúrás, térszín magassága 1 2 5 m.

Balra: furőmagok fent 4 fokos, le- jebb 10 fokos általános dőlést mu­

tatnak. Jobbra: alluvium és pannon határa. /Kontaktusa/ 8 méternél,tel­

jes mélység 70 m. A pannon-szármáta határ 58 m-nél.

kijelölt háromszög-fúrás

z\Tr

X

0

D/ Kőolaj, gáz és artézi kutak, kijelölt furópont

0 mélyfúrás lemélyesztéa alatt

0 0m 0

a.

soo

a. b. c.

eredménytelen fúrások:

a/ száraz fúrás /_{5 0}Q m mély/, b/ kő­

olaj nyomokkal, c/ gázzal és sósviz- zel, d/ sósvizzel és kőolajjal.

elrontott, felhagyott fúrás:

a/ 50 0 m mély, b/ kőolajnyomokkal, c/ gázzal.

32.

15

$ (131)

t e r m e l ő / p r o d u k t í v / k ő o l a j k ú t , s z á m ­ m a l é s t . s z . f . m a g a s s á g g a l

4 - 1 P

s z a b a d o n f o l y ó k ő o l a j k u t / s z á m m a l /

í > 38

t e r m e l ő / p r o d u k t í v / g á z k u t / s z á m m a l /

0 k i m e r ü l t k ő o l a j á a g á z k u t

♦ &

l e z á r t / t e r m e l ő / k ő o l a j és g á z k u t

Amennyiben a kőolaj és gázfurások mellett a termelés adatait fel kívánjuk tüntetni?

Például: fúrás száma: 17 legfelső termelő rétegek mély­

sége: 725 M __________ _ fúrás mé lysége : 7 5 ö m

kezdeti kőolaj term: 75 T,kezd teljes

rázterm. 6 T. tem,16T

1 750 25+3'ia

jelenlegi kőolajtem. 25

1$

jelenlegi gáztermelés

j

hány hónap őta ter­

mel: 18

A kettős vonal közötti kitöltés a sósvizterme- lés mértékét mutatja? a kitöltött fekete rész a sósvlz- termelée százalékát érzékelteti. Ha a kettős vonal üres:

a sósvistermelés 10 5^-nál több, ha egyszerű vonal: sós-

▼izteraelée .10

f^nál

© artézi kút

pozitív artézi xut

negatív artézi kút

33.

Artézi kutak adatait /es esetleges gáztermelé­

sét/ a következő rendszerrel lehet feltüntetni:

3 Oo?)

760

890 Pa M5 M3-i.

fent : szám vagy hév, tőle jobbra:

zárójelben t.sz.f. m. méterben,

balra: tektonikai és más adatok /pl.

gás, ’TEőola jszag/, jobbra: mélye, g, víztermelés percliterben, jőhbrá ki-.

vül: földtani határok. .... * Az artézi kutak termelését grafikailag is ki lehet fejezni a következő módezerrel:

a kettős kör kitöltése ábrázolja:

a/ első negyedig: 100 p/1

@ ^föl

a b c víztermelést.

Tektonikai szelvényeknél használatos

Kivéve az É-D-i irányú szelvényeket, ahol É

&

baloldalra kerül, az összes szelvényeknél kelet a jobb, nyugat a baloldalra kerül. Ha több szelvény Vészül, a legészakibb és a legkeletibb a szelvénycsoport felső ré­

szére kerüljön. A szelvényirányt égtájban vagy jobban:

fokokban ajánlatos megjelölni. Ha a szelvény megtörik, ezt a sze.lvőnyen fel kell tüntetni.

A szelvényen feltüntetett topográfiai jeleket és feliratokat a katonai térképek alapján kell használ^' ni. Ajánlatos a katonai térképek Írásmódjához igazodni, ez igen megkönnyíti az olvasást.

34.

/szín: fekete:/

a; rétegcsoport hátira biztos

b? rétegcsoport határa bizonytalan*

feltételezett

Cí ha a dŐlásmérés a szelvény alkjá­

ban fekszik, a valódi /redukált/

dőlésfok feltüntethető. A szelvény alkjára nem merőleges méréseket a mellékelt táblázat szerint redu­

kálni kell, /Lásd oldal./

e: szelvénysikon kívüli bevetitett /proiektált/ és bizonytalan mérés

/Szins piros:/

a: töredezett képződmény b: erősen töredezett öv

a: feltételezett törés, vető, diazlo káció

b: törés, vető, töráaszög ismeretlen c: vető, a vetődési szög megjelölésé

vei

a: rátolódás, feltolddás /pl, 120 m sztratigrefiái ugrómagassággal/, b: normális vető /pl. 60 m függőle­

ges ugrómagassággal/.

szelvénysikot igen hegyesen metsző vető

töréses öv a: biztos

b: feltételezett

7

vízszintesen diszlokált törésvonal

35^.

K O R O K K Á

antiklinóiis tengelye, névvel és a

tengelynek

mélység

térésével

szinklinális tengelye

A k n á k és k é z i f u r á s o k r é s z l e t e s s z e l v é n y e k e n ?

a b c

H iM 7

i

___ A iI I

a b c

a: a ima /agyagban/

bi akna

/fenekén

cs eredménytelen akna negyedkori kép*

ződményekben /kvarterben/ vagy mái Lőtt kőzetben/.

Kézifurások. A szakadozott vonal a mállóit kőzet határát jelzi. /A vas- tagság 3-4 ía*/ A kőzeteket színnel, vagy betűvel lehet jelölni.

Kutatófúrások.

a: szelvénysikon fekvő fúrás /rend­

szer, szám megjelölésével/,

b: bevetitett /projektált/, szelvény sikra vetített fúrás

c: kitűzött, tervezett fúrás helye.

3 z i n k u 1 c s.

Átnézetee térképeknél korok jelölésére a nem­

zetközi bolognai színkulcs használata ajánlatos. A szin- kulcsot a magyarországi átnézetee 1*900.000 ée 1*500.000 lapok használják. A nemzetközi szlnkulcst

holocén /alluviua/

pleisztocén harmadkor kréta

fehér vagy egészen vilá­

gos zöld

halványsárga sárga

zöld

35

36

jura triász perm ka rbon devon

kristályos palák

kitörési kőzetek = piros

= kék - lila

= barna

= sötétszürke

« sárgásbarna

* rózsaszín

Eleietek jelölésénél a fenti jelkulcs szellemében, meg­

felelő színárnyalatokat ajánlatos választani. Az elv min­

dig: fiatalabb rétegcsopórtok világosabb, idősebbek sö- tétebb árnyalatot kapnak.

Részletes lapoknál: a nemzetközi szinkulcs al­

kalmazása többnyire nem lehetséges. Ilyenkor az adott helyzetnek megfelelően tetszésezerinti színárnyalatok használata szükséges. Ha részletes lapokon és szelvénye­

ken a kőzet minőségének jelölésére szorítkozunk, akkor az alábbi kőzetszínekHmsználata ajánlatos. Ugyanezeket a színeket Használjuk a terepen színes ceruzával térképe­

zés alkalmával.

sárga s homok, homokkő /H, Hk/

sötétsárga = kavics, konglomerátum /K, Kg1/

világoskék = agyag és márga /A, M/

világoszöld - homokos agyag /hA, hM/

kék = mészkő, dolomit /tók, Do/

fekete ts szén, barnaszén, lignit / 0 f Cb, Cl/

barna SS pala /P/

lila a tufa /Tf/

piros = vulkáni kőzetek

rézsaszin = kristályos palák /Krp/

Ú í

Kőzetjelzések.

Sztratigrafial ás furőszelvényekben.

Az alábbi kőzetjelzéseket általában csupán szelvé­

nyeken használjuk. Fekete nyomású térképeken egyes ré­

tegcsoportok elterjedését tétgzésszerinti jelekkel jelöl­

hetjük. Ezekre kulcsot ö e szeÜTITtan i nem'lehet, mert a legkülönfélébb rétegesoportok léphetnek fel. Ajánlatos a- zonban az alábbi kőzet jelzések szellemében megválasztani a jeleket a térképeknél is, ha a rétegcsoportra bizonyos kőzet jellemző /pl. a triászra a mészkő vagy dolomit je­

lét, a mezőségi rétegekre a márga, homokos agyag jelét, stb./ Minden kőzetféleségre lehetetlen külön jelet fel­

állítani. Újabb jelek használatánál a jelkulcs szellemé­

ben szerkesszük ezeket és lehetőleg ne használjuk a kő­

zetjelzéseket más eltérő értelemben.

Purószelvényeknél lehetőleg egyszerűsített jelekkel dolgozzunk. Így sok" munkát takarítanak meg a rajzolók.

rendes 2 2

A/ Üledékes kőzetek.

egyszerus/f-e/ /

kőzet ismeretlen

homok

durva homok

erősen homokos agyag vagy márga

38.

■ ■ “ —

: _ . ... * * . . * *

~ — " * --- * ~ —

CErHZrríIrr" ^{' r^j} rv r\j

í'x/

r\j

( V r w J

O —' f w í ~\_/

• • . .**.• • *.,•

•.: . V-t

•

r<j

• •: :•;•. ö

-’:

homokos agyag vagy márga gyengén homokos agyag vág, sárga

rátegzetlen agyag vagy márga

agyag márga

agyagos homok

márgós homok lösz

pala, palás agyag homokkő

homokkő konglomerátum -.erátum

homokos agyag homokkőpa' dokkal

l e j t ő t ö r m e l é k

T 0 ^{O O t}

0 0 r O

0

kavics, laza breccsa

rétegzett méezkő tömött mészkő

laza, likacsos mészkő homokos mészkő

meszes homokkő

rétegzett agyag vagy márga, vékony homokkőpadokkal

dolomit /rétegzett/

rétegzetlen dolomit

40.

o 0

H P

❖

— y.

->■

konkréoiők, homokkőgömbök

szén, barnaszén, lignit

vékony szenes réteg

só

sós

gipsz

gipszes agyag vagy márga

B/ Tömeges kőzetek*

X I X I X I X

I X I X ? X I gránit

általában

x x x x x x

x x x x x x Intruziv x+x+x+x

+ X + X + X + granodiorit + + + + + + + t + + + t

effuziv

X - X - X - X

- X - X - X - szienit, nefelin szienit

^ A*"

A>< A * A V

diorit, kvarcűiorit

41.

t t # n n u tt

gabhró, norit, olivingabbró

peridotit, wehrlit

pyroxenit, hornblendit /amfibolszirt/

Kiömlesi kőzetek;

+ 1+ l + l +

1 + 1 + 1 + 1 riolit, kvarcporfir _j--- 1---í

-- 1--- h~ dacit* kvarcporfirit

< < < < < < <

< < < < < < < trachit, porfir, fonolit

> > > > > > >

> > > > > > > andezit, trachidolerit, porfirit A A A A A bazanit, bazalt, diabáz, melafir

N / W V V pikrit, limburgit, kimberlit, augitit III III III

III Ili III

tufa

> > > > > > > D€ norf ir-it Jegyzet! k kŐsetjel mellé

> > > > > > > Pí porrxnt irt rövidítéssel

--- a kőzet közelebb

+ - + - -í _ + _ + -

megjelölhető.

Rj riolit

C/

fillit

általában

k r i s t á l y o s pe l a

p o r f i r o i d

k r i s t á l y o s m é s z k ő , rnárvány

k o n t a k t u s p a l a

g n e i s z

z ö l d p a l a

k v a T c i t p a l a

c a i l l á m p a l a

k l o r i t p a l a

a m i i b ő l p a l a

g r á f i t p a l a

43

R é t e g t a n i / s á t r á t i g r a f l a i / o s z l o p o k éa i d e á i i g s z e l v é n y e k .

A r é t e g t a n i / s z t r a t I g r a f i á i / o s z l o p o k / i d e á l i s s z e l v é n y e k / a s z e r i n t , h o g y m i l y e n f o r r á s b ó l á l l í t o t t u k ö s s z e s h a r e l ü l e t i m e g f i g y e l é s b ő l , f e l t á r á s b ó l , a k n á b ó l t ö r t é n t e k , 2 0 m m s z é l e s r e r a j z o l j u k , h a t ö b b f ú r á s b ó l , i l l e t v e f u r ó c s o p o r t b ó l s z á r m a z n a k az a d a t o k 14 mm, h a p e d i g e g y e t l e n f ú r á s b ó l , 10 m m s z é l e s r e s z e r k e s z t j ü k az o s z l o p s z e l v é n y t .

A r é t e g t a n i é s k o r b e o s z t á s , ő s l é n y t a n i / p a l e o n t o l ó g i á i / a d a t o k b a l o l d a l t :

R é t e g l e i r á s / J e l l e g z e t e s e- l ő f o r d u l á s h e l y é n e k m e g j e ­ l ö l é s é v e l / , t e k t o n i k a , t e c h ­ n i k a i a d a t o k és k ő o l a j - , g á z - , v i z i n d i k á c i ó k j o b b -

rét e g z e t t s é g s

o l d a l t :

r é t e g z e t l e n

r o s s z u l r é t e g z e t t r é t e g z e t t

j ó l r é t e g z e t t

hullámos

k e r e s z t r é t e g z e t t ­ s é g

M i k r o p a l e o n t o l ó g í a i l a g m e g v i z s g á l t f e l t á r á s h e l y z e t e s z á m m a l @

s z e l v é n y r é s s p o n t o - {

s a n i s m e r e t e s \

v í z é r r é t e g / n é v v e l /

.7 ^

Rőt

^ r é t e g s o r f ú r á s b ó l

ismeretes

r é t e g s o r h i á n y a a f ú r á s b a n

Roh

t

! lye az i d e á l i s

; s z e l v é n y e n

indikációk

v e z é r r é t e g s o r

/ n é v v e l /

»— * ■ <

44

éles kőzettani /li- tholőgiai/határ

kevésbbé éles kőzet­

tani határ

bizonytalan kőzetta­

ni határ

indikáció ré­

té gtani hely­

zete bizony­

talan

szabálytalan kőzet­

tani határ lencsék

/nyugat felé/ kié- kelődő formáció

díszkordancia /fon­

tossága szerint vas­

tagabb v. vékonyabban,/'

valódi vastagság,, rossz rétegzett­

ség folytán bizony tálán

növény marad.ványok ❖

i

£><&

; j ; ru

"T7 T-"

• 9 Í...L J 11 t -

f- - —- V • *

2 2

hV; ! ru

Ha az oszlop széleit kihúzott vonallal raj­

zoljuk & rétegvastag­

ság ismeretes /kiszá­

mított/

pontozott vonallal rajzolva,bizonytalan, vastagság erős töre­

dezettség miatt bi­

zonytalan

geológiai adatok hiá­

nyában vastagság és

rétegsor ismeretle­

nek számos foraminiféra

K ö v i U e t e k ,

lelőhellyel KÓRÓD 6

Túrásokból vagy f u - * rómesőkről szerkesz­

tett rétegtani o s z ­

lop /14 mm széles/ - Ügyes fúrásokról szer-i kesztett rétegtani y oszlop /10 mm/ J

M.SAMSOND

BÜKKSZÉK

U g y a n a z , c s a k b i z o n y t a l a n r é t e g s o r h i á n y / d i s z l o k á c i ő f o l y t á n /

B r a c h i e n t i k l i - n.ális h e l y z e ­ t e , d ó m e r ó z i ­ ós m a g a s s á g a Olaj m e z ő / g á z ­ m e z ő / r é t e g t a ­ n i h e l y e

elveszett fúrómagok:

megvizsgált Nehéz ásványtartalom:

Kevés gránátot tart.

/gránát/ öv

gránátszint; gránát sok epidótot tart.

szinti epidőt

I

%

i

ttl

4

*

Indikációk

Kőolajat vagy vi­

zet szolgáltató szint

Kutató fúrások szelvényei:

194-1. VII.

c s ö v e zé s

gangérazinmagasság

Negyedkor és pari- nőn határa

töredezett

erősen töredezett furömagok

párhuzamo s i t ás biztos

fúró magok réteg- dőlései

párhuzamosítás valószínű

rétegsor színesen, esetleg korok, eme letek megjelölésé­

vel

Furórendszer, szám, tórszinmagasság, cső­

átmérő. fúrás kezdeté*

jiek kelte.

Fúrás magvétel nélkül fFurómag elveszett,

\róteg3or ismeretlen, jFúrómag részben visz- lazanyert

Furómag egészben visz*

szanyert

KőzetleÍrás: Pl.gyen­

gén homokos márga nö­

vénymaradványokkal , ezéndarabkákkal.

Sok íoraminlferát taifc.

kékeszöld márga.

Crbitoidás mészkő Kövületee homok.

Chloroformreakció Olaj- Fúrás öblltés-

ssag sel /magvótel Bizonyta* nélk#/rátég­

lán hatá- _{8 0}r csak furó- ru homok törmelékből

következtet- Szónréteg,het<5*

mélysége, vastagsága .hozzávetőleges,

gáz- és kőolajnyomok fúrás mélysége

.CO

47

Geofizika.

-T

G r a v i m e t r i a i a d a t o k . / M i n d e n j e l k é k s z i n n e l . /

A

1 : 1 0 0 . 0 0 0 lapokon 1 m m * 4 1: 50.000 " 1 aa * 2 1: 25.000 M 1 m « 1

i g e n e r ő s e n I n d i k á l t g r a v i m e t r i - kus m a x i m u m

i g e n e r ő s e n i n d i k á l t g r a v i m e t r i - k u s m i n i m u m

v i l á g o s a n i n d i k á l t g r a v i m e t r i k u s m a x i m u m

v i l á g o s a n i n d i k á l t g r a v i m e t r i k u s m i n i m u m

1 ^ g y e n g é n i n d i k á l t m a x i m u m

—r '

g y e n g é n i n d i k á l t m i n i m u m

á l t a l á n o s c s a p á s v o n a l a / m a x i m á ­ lis v a g y m i n i m á l i s g r á d i e n s e k v o ­ n a l a /

iaogairaák v a g y k o n t ú r v o n a l a k

T e k t o n i k u s s z e l v é n y e k e n :

g r a v i m e t r i k u s g r á d i e n s e k k o m p o ­ n e n s e i

i g e n e r ő s e n i n d i k á l t m a x i m u m v a g y m i n i m u m

48

v i l á g o s a n indikált maximum v a g y

minimum X ? /

gyengén indikált maximum v a g y

nsdnimum

ozeizmikue adatok /minden jel Ibolya színnel/.

antiklínális

s

A/ Reflexiós robbantásoknál *

o robbantópont

i í X 260!

J

reflektáló horizont mélysége robbantóponttói a süsz-ersző- ródás féitávolságáig

j

müszerszáródás mértéke

---- --- >. dőlési komponens. A nyíl hőst 6 dőlés mértékét jelzi* /I nw 20 M/KM/

49.

B/ Refrakciós robbantásoknál?

szeivényvcmal robbantási pontok­

kal

215 s e c Időkor, tur-vonalak

c---- >

\ /

Z

Szelvényeken:

dőlési komponens, a nyíl hossza á dőlés mértékét jelzi /I mm * 20 M/KM/

jól Indikált antiklinális és azinkiinális

gyengén indikált antiklinális és szinkliiális

Nehéz ásványok.

A korreláció szempontjából a legfontosabb ás­

ványok felrajzolását b a 1ró 1 kezdjük /akkumulat-s v cso­

port/, kivéve ba 4 fotatosj ásvány van jelen. Ez esetben a többi ásványt Jobbold a lra rajzoljuk fel. Az ásvány- táblázat oszlopának szélessége 5 em = Í00

%.

50.

Földtani és furószelvények /rétegtanl oszlopok/

msllé kőzettani /petrográfiai/ szelvényt alkalmazhatunk.

/2 CB * 100 lásd ■B" ábrát az 50. oldalon./

Szinkuics kőzettani /petrográfiái/ szelvények részére.

Végleges szinkulca?

gránát epidót staurolii amfibol

* piros

= sárga

r- világosbarna

*= zöld Javasolt szinkuics:

cianit andaluzit augit glaukofán krérait turraalin ércek

maradék ásvá­

nyok

- kék

«= lila

- naranceszin

* halvány viola

* szürke

= sötétbarna

= i’ekete

« fehér

Jegyzet:

A

Egyeg minták nehéz-ásvány tartalmának.

— » mmmmm m ■ i y y m y —4*— i — '■ « i O — —té,

feltüntetése térképeken, 2 cm « 100 fé.

1215 o

1216

□ c n a ¹³²¹

O

m m m m \

□ Z ]

1321

v///////m\\\\tZZ!

O

1328

51

Kőzettani /-petYográflai/ szelvények.

Fotogeológlai jelek.

Általános elv: biztos, vagy tisztán kivehető földtani vagy térszíni /morfológiai megfigyeléseket folytonos, kevésbbé biztos, vagy csak hozzávetőlegesen Ffztos megfigyeléseket szaggatott vonallal jelöljük,

A fényképekre TeStete’ft” átlátszó lapon, leg­

jobban u,n. rajzfilmen, úgynevezett "etabilo" színes ceruzákkal rajzolunk. Ha fekete ceruzát használunk, ajánlatos a H vagy 2H keménységű.A”Stábiüo" színes ce­

ruzák számai a jelek mellé zárójelben fel vannak tüntetve.,

széles folyó, folyam /8732/ az ösz- szes hidrológiai jelekre: kék

>8732/

széles folyó, folyam, kavicspadok­

kal.

keskeny folyó, patak

oc.

kis folyócska, patak valószí­

nű lefolyása, akkumulációs te­

rületen

kis folyócska, patak, ér va­

lószínű lefolyása denudációs területen ,fV H alakú völgy fe­

nekén.

tó, tavacska, állóvíz*, a pon­

tozott belső vonal a nyílt vls határát jelenti, /8732-51/

akkumulációs és denudációa területek közötti határ

terraszok belső határa, vagy megközelítőleg sik és dombos terület.határa

akkumulációs terraaz külső határa, vagy pereme

eróziós terrasz, peneplén széle

peneplén, vagy terrasz hatá­

rozott irányú dőlése

53

suvadás /8745/

dolina,, lolcva /kék színnel Stabilo 8732/

földtan /Geológia/. Stáb. 8737 /\ila/«

követhető rétegfejkibuvás, keményebb rétegfej

ugyanaz, dőlés irányában vonalkékkai

vízszintes település

igen gyenge dőlésű, vagy megközelítőleg vízszintes rétegtelepülés, a való­

színű gyenge dőlés irányét a nyii mutatja

gyenge

54

Jegyzet : az ig

dipslope /cueata/ rétegfei dőlés Irányával

közepes dőlés

meredek dőlés

aránylag kemény, meredek dőlésű rétegek 'rétegfe-

jek/

aránylag kemény, közel függőleges rétegfejek

egy komponeneü dőlée

bizonytalan iránya réteg- lapdőlco /a megadott szög keretén belül vártáidat/

3tereöooaparatorral mért réteglap dőlése, dőlés- szöggel

összes nyilakat a "dipslope" teljes hosszá- rajzoijuk.

. l i t h o l ó g i a i v a g y f o r m á c i ó i * ... • " h a t á r / 0737/

T e k t o n i k a i j e l .„te, , / p i r o e : S t á b . 8740 éo z ö l d 874 V

difczlckáció /általában/

normális vető

vízszintes /horizontális/

eltolódás flexura

antiklinális. dőlésirány

""H

axiálí.3 kulmináció

bizonytalan antiklinális tengelye /piros/

4 ^

szinklioális tengelye

/ z ö l d /

azinklinália axíális de­

pressziója /zöid:6743/

56.

Táblázatok éa szerkesztések*

Megfigyelt tényleges dőlések átszámítása lát- o^őla£og dőlésekre, ha azok a szelvény síkjára nem me­

rőlegesek.

<fx

és

. r>0tós ÉS CSAPÁS SZERKESZTÉSE G R A F I K U S U T Ó N .

három azonos réteghatár kibúvásának társé,in- felet ti vagy egymáshoz aráryitott magasságát ismerjük, de dőlést -nem mérhetünk, az alábbi szerkesztés segítsé­

gével á iSles iránya/'foka megszerkeszthető . Ha három furáéban megtaláltunk egy azonos™ réteghatárt, e három pont tér^zinfeletti magasságából szintén megszerkeszt- netők a dőlési adatok.

A

1* Rajzoljunk egy tetszés szerinti vonalat a legmaga­

sabb ponton /A/ » "a 1' vonel/. keresztül

2. Mérjünk erre az *(a" vonalra a legmagasabb ponttól tetszés szerinti méretben egy távolságot, amely a legmagasabb /A/ és a legalacsonyabb pont /C/ magas­

ságkülönbségével arányos =. a - x . /pl. 1 cm = 1 m./ *

« WX W pont

3. Kössük össze az !,X" pontot a legalaosonyabb ponttal /C/ * b vonal

4- Mérjünk rá az "a" vonalra az "A" ponttól egy távol­

ságot, amely megfelel a legmélyebb /C/ és a középső /B/ pont raagasságkülonbözetének ugyanabban a tet- szésszerínti méretben, mint ezt az MX M pont kijelö­

lésénél tettük;

b%

/k/

éa a legalacsonyabb /C/ pont közötti vonalat metssze

58^.

a metszőpont ^ Z ^ p o n t .

5. Ha a "ZM pontot összekötjük. a wB n ponttal, megkap­

juk a csapásvonalat.

7* Szerkesszünk a "C” ponttól egy merőlegest a MZ-BW vonalra. Ha e szerkesztett vonal hosszúságát le­

mérjük, megkapjuk a*B" ás "CH pontok közötti ma- gasságkülönbözetet. Ebből egyszerű szerkesztéssel lemérhető a réteg dőlésszöge.

Ábra X ponf

C a S 3 *