• Nem Talált Eredményt

KIRAND ULASVEZETO A MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉS HIDROGEOLÓGIAI KI RÁND ULÁ S HOZ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "KIRAND ULASVEZETO A MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉS HIDROGEOLÓGIAI KI RÁND ULÁ S HOZ"

Copied!
32
0
0

Teljes szövegt

(1)

A KÁRPÁT-BALKÁNI FÖLDTANI ASSZOCIÁCIÓ IX. KONGRESSZUSA BUDAPEST 1969.

K I R A N D U L A S V E Z E T O A M É R N Ö K G E O L Ó G I A I ÉS H I D R O G E O L Ó G I A I K I R Á N D ULÁ S H O Z

Dr. Rónai András

MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET BUDAPEST 1969

(2)

A KÁRPÁT-BALKÁNI FÖLDTANI ASSZOCIÁCIÓ IX. KONGRESSZUSA BUDAPEST 1969.

K I R Á N D U L Á S V E Z E T Ő A M É R N Ö K G E O L Ó G I A I ÉS H I D R O G E O L Ó G I A I K I R Á N D U L Á S H O Z

Dr. Rónai András

MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET BUDAPEST 1969

(3)

A kirándulásvezető összeállításában közreműködtek:

Fodor Tamásné, Herzog Henrik, dr. Moldvay Loránd, dr. Schmidt E. Róbert, Schmieder Antal,

dr. Szilvágyi Imre

(4)

X. Á l t a l á n o s r é s z

Magyarországon az elmúlt évtizedekben és napjainkban a következő na­

gyobb építkezések és vízellátási feladatok tették és teszik szükségessé a mér- nökgeolőgia fejlesztését és az áttekintő épitésföldtani és vízföldtani térképezést:

1) A Tiszántúl öntözése. Síkvidéki víztározás. A megépült tiszalöki vízlépcső és tározó. Az épülő kiskörei (Tisza n) vízlépcső és táro­

zó. Az öntözőrendszer hajózható főcsatornái és elosztó csatorna­

hálózata.

2) A dunai vízlépcsők és tározók terve. A visegrádi duzzasztó és a kisalföldi vízmüvek.

3) A kiskunsági öntözőrendszer. Csatornás öntözés biztosítása a Du­

nából. Csőkutas öntözés talajvízből.

4) Kisebb helyi tározók és duzzasztógátak épitése egyes ipartelepek és városok vízellátására.

5) A szegedi artéziviz-medence földtani viszonyai; szénhidrogén- és víztermelés egymásra hatása.

6) Felszin alatti vizek utánpótlódásának vizsgálata. Artéziviz figye­

lő kutak. Debrecen és Szeged város vízellátása.

7) A Balatonkömyék vízellátása. Bányavizek hasznosítása és távveze­

tése.

8) A Duna-Tisza öntöző- és hajózócsatorna terve.

(5)

9) Nagyobb külfejtések vízföldtana. Vizszintsüllyesztés és annak táv­

hatása (Gyöngyösvisonta, BUkkábrány, szénkülfejtés).

,10) A Duna magaspartjának rendezési munkálatai (Dunaújváros, part­

védelem).

11) Partvédelmi munkálatok a Balaton mentén (Balatonkenese, vasut- áthelyezés).

12) A budapesti földalatti vasút tervezése és munkálatai.

13) Országos távvezetékek (elektromos, viz-, olaj-, gázvezetékek) előmunkálatai.

14) Település- és területrendezés. Ipartelepek és városok, városré­

szek tervezése. (Miskolc, Pécs, Budapest). Mezőgazdasági célú területrendezés.

15) Budapest fürdőváros kiépítése. Melegvizek földtana. Vízkészletek, utánpőtlődás. Források és mesterséges feltárás. Melegvizek hő­

energiájának hasznosítása.

A négynapos kirándulás célja az ország jelentősebb tájain a mérnök­

geológiai és vízföldtani feladatok és problémák bemutatása, továbbá a spe­

ciális építésföldtani és hidrogeológiai célú térképezés helyszíni ismertetése.

E téren - a kongresszus kitűzött fő témáinak megfelelően - elsősorban a sík­

vidéki építkezésekre és vízföldtani problémákra vagyunk tekintettel.

4

(6)

I I . A k i r á n d u l á s o k ú t v o n a l a

1, nap Budapest - Hatvan - Gyöngyösvisonta - Mezőkövesd - Tiszafüred - Hortobágy - Debrecen

Az útvonal Budapest határában a magas, pleisztocén eleji kavics­

teraszokon át vezet az Alföldre benyúló lösszel fedett pannőniai dombokon át a Mátra lábáihoz. A Mátra hegység harmadkori (tortonai) andezittömegeire délről szarmata és pliocén-kori üledékes takaró borul. A pliocén rétegek felső-pannóniai tagjai - helyenként néhány méteres negyedkori takaró alatt - a felszínen vannak. E váltakozóan homok-agyag rétegek között egymást köve­

tően lignitcsikok találhatók, s ezek jelentős kiterjedésű területen kitermelés­

re érdemes vastagságúak és külfejtésre alkalmasan települtek.

Gyöngyöstől az északi hegyvidék lábain vezet az ut Mezőkövesd felé.

E peremvidéken jelentős szénhidrogénkutató tevékenység folyt az 1950-es években, ami az Alföldperem geológiájának megismeréséhez vezetett. A mélyfúrások melegvizet is tártak fel, erre épült az egyik legjelentősebb fürdő Mezőkövesd mellett, Zsőri fürdő.

Az útvonal Mezőkövesdtől a Tisza egyik fontos átkelőhelyéhez vezet, a Poroszlő-Tiszafüred hidhoz. A hid széles ártéren vezet keresztül, amely a Kiskörénél megépülő második tiszai vízlépcső elkészítésével a duzzasztott tó északi része lesz.

5

(7)

Tiszafüredtől a Hortobágy nagy árterén és szikes pusztáin át visz az ut Debrecenbe a Hajdúság és a Nyirség tájainak központjába. A Hajdúság a tiszai ártérből kiemelkedő lösszel fedett pleisztocén sziget. Vízellátása kizá­

rólag felszin alatti vizekből történik. Debrecen várost is artézi kutak látják el vizzel. Az erős kitermelés folytán a 100-150 m mély rétegekben a viz nyugalmi szintje 10-15 m -rel süllyedt.

1. megálló Gyöngyös visonta

Felső-pannóniai lignitrétegek külfejtése. Viztelenités. A 40 m mély külszini bevágás viztelenitése jelentős körzetben érinti az ásott kutak vizét és az Alföld rétegvizeinek utánpőtlődá sát is. Részletes hidrogeológiai figyelő­

hálózat épült a felszin alatti vizek mozgásának tanulmányozására.

2, megálló Mezőkövesd, Zsórifürdő

Köolajkutatás Mezőkeresztes környékén. A Bükkalja földtani viszonyai.

Az Alföldperem földtani szerkezete. Melegviztermelés és -hasznosítás.

Ebéd: Tiszafüred

3, megálló Hortobágy

A szikes puszták értékesítése. Talajjavítás, öntözés, halastavak. Víz­

rendezés a Tisza nagy árterületén. Vízellátás artézi kutakból.

Szállás, vacsora: Debrecen

6

(8)

GYÖNGYÖSVISONTAI KÜLSZÍNI LIGNITFEJTÉSTERÜLETÉRŐL.

(9)
(10)

3.

F Ö L D T A N I S Z E L V É N Y A M E Z Ő K E R E S Z T E S Z S Ó F IF Ü R D O F Ú R Á S R Ó L

1. Hompk 2. K a v i c s o s hom ok 3. H om ok os a g y a g 4. Is z a p 5. H om ok os a g y a g é s is z a p v á lt a k o z á s a 6. A g y a g é s "agyagm árga 7 . A n d ezittu fa 8. M é s z k ő 9. Dolom it 10. K ifo ly ó v í z 11. G á z 12. Olajnyom

9

(11)

2. nap Debrecen - Hajdúszoboszló - Kisköre - Szolnok - Kecskemét

Az útvonal a Tiszántúl legfontosabb tájain fut keresztül. A Nyírség homokdombjainak délkeleti széléről indul, átvágja .a hajdúsági löszplatő déli felét, a Hortobágy alluviális árterét, a Nagykunság ártéri lösszel fedett sík­

ságát, majd a Tisza jelenkori, futóhomokdombokkal tarkított völgyét, és a Duna-Tisza közi homokhátság közepén éri el Kecskemét városát. A tiszán­

túli terület túlnyomó része teljesen sik. A relatív magasságkülönbségek a terepen 2-3 m-nél többet nem tesznek ki. Néhol mesterséges őrhalmok van­

nak (Kunhalmok), ezek általában 4 m magasak.

A tisztántuli terület nagy része a folyószabályozások előtt természe­

tes ártér volt és évente 3-4 hónapig viz alatt állott. A múlt század közepén és végén végrehajtott Tisza-szabályozás és belviz lecsapolás itt hatalmas területeket ármentesitett. A természetes legelők és rétek helyét szántóföldek foglalták el. A terület azonban száraz és szélsőségesen változó éghajlatú, a magyar Alföld legszárazabb része. Az évi átlagos 500-550'mm csapadék helyett egyes években csak 400 mm hull, más években 700-800 mm. Ezért a mezőgazdálkodás fejlesztése csak öntözéssel valósítható meg. Itt kezdték az 1930-as években a síkvidéki víztározás megoldásának előkészítését és a T i­

szántúl öntözésének kiépítő. . Az első duzzasztó Tiszalök mellett épült (be­

fejezés 1959-ben), a második most épül Kisköre mellett.

Szolnok a Tisza legfontosabb átkelőhelye Magyarországon. Fontos köz­

lekedési csomópont. A mélyföldtani kutatás alföldi központja. A M. All. Föld­

tani Intézet Alföldkutató és -térképező kirendeltsége is itt működik.

Az útvonal Tiszán-inneni része a homokhátságon vezet és érinti a gyü­

mölcs- és szőlőtermelő terület három nagy központját: Ceglédet, Nagykőröst,

10

(12)

Kecskemétet. Hidrogeológiai szempontból jelentős különbsége a tájna*. . ii- szántullal szemben az, hogy a mélyebb vizadó rétegekben a felhajtóerő nem növekszik olyan mértékben, mint a Tiszántúlon. A felszin fölé szökő vizet adó artézi kutak száma kevés.

4. megálló Hajdúszoboszló

Melegvizfeltárás és -hasznosítás. Az Alföld geotermikus energiája.

Geotermikus gradiensek. A hajduszoboszlói kutakat szénhidrogén kutatás so­

rán 1925-ben és 1926-31-ben fúrták. 1091 m és 2035 m mélységüek. Az el­

ső fúrás felső-pannóniai rétegekben, a második valószínűleg a triászban állt meg. Több réteget (felső-pannóniai) csapolnak meg a kutak, vízszolgál­

tatásuk változó, 710 és 1800 1/p minimális, ill. maximális hozammal.

Nyugalmi vizszintjük 15, ill. 32 m a felszin fölött, vizük hőmérséklete 70, ill. 78°C.

Vízminőségük hasonló. A n. fúrás vizének kémiai elemzése (1964):

Na+K+ 1744,5 mg/1

Ca 10,6

Mg"1""1" 4,3

Fe++ 0,04 "

Cl" 1885,0

í 5,6 "

f" 1,7

h c° 3" 1492,1

hbo2 34,0

H2SÍ03 47, 0

összes szilárd alkatrész 5239, 0 mg/1 Lugosság

Összes keménység PH

24,4

2,9 ném. k. fok 8,4

fogyasztás 13, 4 mg/1

(13)

4 NAGYHORTOBAGYl

m 0

HAJDUSZO0OSZLO L

200

z ^ <000 -j;

o Sr<;

- o

toc- *

é * *

i i

^

ehd 2 B 3 S

♦ S 6 X

a) 4 bJ 4

7 X

® i

» á

° ú

d;é

8 A

H O R T O B Á G Y I E S H A J D U S Z O B O S Z L O I K U T A K F Ö L D T A N I S Z E L V É N Y E I.

D r. Sch m id t E .R . ad atai ala p já n

1. H om ok 2. H o m o k o s a g y a g 3. A g y a g é s hom ok v á lt a k o z á s a 4. H o m o k o s a g y a g é s a g y a g v á lt a k o z á s a 5. A g y a g 6. V iz a d ó r é t e g é s v íz m e n n y is é g liter/pérc

a/O-100 b / l0 0 -5 0 0 c/500-1000 d / l0 0 0 -5 0 0 0 7. G á z je le n t k e z é s e é s g á z m e n n y i- s é a köbm éter/nap a/0-100 b/l0 0 -5 0 0 c/500-1000 d /l0 0 0 -5 0 0 0 8. O lajnyom

(14)

5, megálló Kisköre

A Tisza II. vízlépcső munkálatai. A készülő duzzasztó tava 43 km hosszú és maximálisan 6 km széles lesz, térfogata 262 millió m . Legma­3 gasabb víznél a viszoszlopmagasság 14,6 m. A duzzasztott tér falai végig mesterségesen emelt földgátak. Az építési munkagödör kb. 42 000 m terü­3 letű és 16-22 m mély. Ennek viztelenitése európai összehasonlításban is nagy feladat.

6, megálló Szolnok

A Magyar Állami Földtani Intézet részletes Alföldtérképezésének központja. Mérnökgeológiai és vízföldtani térképváltozatok bemutatása.

Ártéziviz figyelő kutak telepítése. Az észlelések eredményei.

Ebéd: Szolnok

Szállás, vacsora: Kecskemét

13

(15)

5.

A) Duzzasztott tér a) _ ~~ - Meder B) Föépitmény b) ^ Á t v á g á s

„ c ) --- Gát

J—i—*— C) Ontözocsatorna . , , , d ; ---Arvizgat e ) ---Töltés A K I S K Ö R E I V ÍZ L É P C S Ő H E L Y S Z I N R A J Z A .

— " r ^ e s z t e t t e : H e r z o g H e n rik

Föépitmény:

1. Erőműhöz 2. Zsilípgát- 3. Hajózsilip

14

(16)
(17)

7.

A M A G Y A R Á L L A M I F Ö L D T A N I IN T É Z E T A R T É Z IV IZ FIG YE LŐ K U T J A I A Z ALFÖ LD Ö N.

1. E g y v iz a d ó réteg re kiépített kút 2. K é t viza d ó ré te g re kiépített kutak 3. Három v iz a d ó rétegre kiépített kutak Jászladán y kiépítés alatt

16

(18)

o. nap Kecskemét - Solt - Dunaföldvár - Dunaújváros - Balatonvilágos - Tihany - BalatonfUred

Az útvonal Kecskeméttől nyugatra a homokhátság tetején halad. A hát­

ság nyugati szélén, a Duna alluviális síkságának peremén a futőhomok elég nagy területen ma is mozgásban. van. A fő szélirány ugyanis ÉNy-i s ez a síkságból 10-15 m éterrel kiemelkedő hátság homokszegélyét állandóan bont­

ja.

A továbbiakban a Duna jelenkori árterén folytatódik az ut nagy szikes laposokon keresztül. E területek lecsapoló csatornahálózata a század elején megépült, most viszont az öntözést kell megoldani egyrészt csatornákból Duna-vizzel, másrészt kutakból talajvízzel.

Solt és Dunaföldvár között lépjük át a Dunát. A Dunántúl keleti fele nem vett részt a negyedkori süllyedésben és 30-50 m magas fallal néz a folyóra. A fal aljában, kb. a Duna szintjével egyező magasságban pannóniai agyag- és homokrétegek vannak. Ezekre 30-50 m vastag lösz- és homokré­

tegek települnek több fosszilis talajzónáva.1. E makroporózus rétegsort a Du­

na alámossa és a fal egyes részei időnként leszakadnak vagy megcsúsznak a fekvő pannóniai agyagon vagy a löszköteg alján elhelyezkedő fosszilis ta­

lajrétegen. Nagyszabású volt az 1964. évi dunaújvárosi partomlás és ezt követő partrendezés.

Dunaújvárostól a Dunántúli dombvidéken az ENy-DK-i irányú domb­

vonulatokat keresztezi az itt. Pannóniái agyag- és homokrétegek felszíne adja a morfológiát néhány méteres (legfeljebb 20-30 m) lösz- vagy futő- homok-takaróval fedve. A Balaton partját Enying utálj érjük el, Balatonvilá- gosnál, ahol vizkivételi mü emeli magasra öntözés céljából a Balaton vizét.

17

(19)

A Balaton déli partjáról a szántóéi révnél visz át az ut a tihanyi fél­

szigetre. A félszigeten a pliocén vulkanizmus bazalt tufáit találjuk, pannóniai képződmények felett. A félsziget belsejében pleisztocén gejzirkupok találhatók.

A meredek rézsűkkel, falakkal a Balatonra néző pannóniai rétegek csúszásra hajlamosak.

Balatonfüred, a szálláshely, az északi Balatonpart, a "Magyar Riviéra"

legfontosabb központja.

7, megálló Ágasegyháza

Ma is mozgó futőhomokterUlet. Természetvédelmi terület.

8, megálló Dunaújváros

A magas löszpartfal állékonysága. A Duna oldalazó eróziója. A makroporózus kőzet viselkedése terhelés és átnedvesedés alatt. A löszréte­

gek agyagfeküjének domborzata és tektonikai helyzete. Az 1964. évi nagy partomlás. A partfal rendezése és viztelenitése.

9. megálló Balatonvilágos

Vizkivételi mü a Balatonból. Magas pannóniai táblavidék öntözése.

10, megálló Tihany

A felső-pannóniai (pliocén) rétegek helyzete. A bazaltvulkanizmus.

A belső tavak keletkezése. Partrogyások a Kopaszhegy oldalában.

18

(20)

8.

-ft-8,00 mAf. Jelm agyarázat

1 . E 3 z.S s3

3.IHI

A D U N A I M A G A S P A R T É S A D U N A M E D E R E G Y - E G Y F Ö L D T A N I S Z E L V É N Y E D U N A Ú J V Á R O S N Á L .

/ A z F T V a d a tai alapján./

1. H om ok 2. K o n k r é c ió s h om ok 3. I s z a p o s h om ok 4. A g y a g o s hom ok 5. L ö s z 6. K o n k r é c ió s lö s z 7. A g y a g o s lö s z ta la j 8. Is z a p 9. H o m o k o s is z a p 10. A g y a g o s is z a p 11. A g y a g

19

(21)

í

1

---

1

---

1

---

1

---

1

----

1

----

1

----

1

----

1

---

1

----

1

---

1

£§ ? g § P g § s s g g ?

A

VÍZNYUGALMI SZINTJEAZEGYESRÉTEGEKBEN. DUNAÚJVÁROS. /FTVfeldolgozás./

(22)

S £

0 3 8

■ S j f

I I

C O (0

a a u

a^Stí

(23)

"A Tihanyi félszigeten régóta ismeretesek csuszamlások. A Kopasz­

hegy oldalában 1959-ben a Wilhelm Pieck üdülő alatt volt jelentősebb csu- szamlás.

A legutóbbi csuszamlás 1965. aug. 1-4 között zajlott le és a moz­

gások csak 1966 májusában álltak meg. A terület meredek lejtőt alkotó rétegsora felső-pannóniai agyag, homok és kőzetliszt rétegek váltakozásá­

ból áll, melyet vékonyabb-vastagabb pleisztocén és holocén lejtőüledékek borítanak. A csúszás megindítója az üdülő által használt viz helytelen el­

vezetése volt, ami a nyári üzemeltetés során eláztatta a rétegeket” (Fodor Tamásné)

Vacsora és szállás: Balatonfüred

22

(24)

-I-I.

4- @ 2 .1 | 3. 1 X 1 +. I\\\\\\l 5. ttttt 6. "urnr 7 © & • 9 .---

A K O P A S Z H E G Y I C S U S Z A M L Á S T E R Ü L E T E . T IH A N Y . S z e r k e s z te tte : F T V talajm echanikai o s z tá ly a

1. M a g a s s á g i alap p on t /Kötető, terep/ 2. M egm a ra d ó ép ü let 3. L e b o n tá s ra k erü lő ép ü let 4. C s ú s z á s óta lebontott é p ü let 5. R é z s ű k 6. A c s ú s z á s so rá n k ia la ­ kult s z a k a d ó la p o k 7. F ú rá s é s s zá m a /terepszint, vizszin t/ 8. K is fu r á s é s s zá m a /terepm agasság, v i z - s zin t/ 9 . J a v a s o lt s z iv á r g á s b o r d á k

23

(25)

4. nap Balatonfllred - Balatonkenese - Székesfehérvár - Százhalombatta - Budapest

A balatonfüredi térképezd kirendeltség megtekintése után az útvonal a Balaton északi partján vezet, ahol a permi yörös homokkő van több helyen feltárva. Az idősebb képződményeket legtöbb helyen pliocén és negyedkori laza üledékek takarják és ezek csuszamlásokra hajlamosak. Nagyarányú csú­

szások helye a balatonkenesei part, ahol a vasutat a talajmozgások miatt a Balaton medencéjébe kellett áthelyezni.

A Balatontól Székesfehérvár felé visz az ut. A város jelentős törté­

nelmi emlékekkel bir. Szabadtéri muzeum. Tovább a Mezőföld enyhén hul­

lámos területén pannőniai felszinen visz az ut a Duna partjáig. Itt, Buda­

pest közelében, Százhalombattán folynak jelentős építkezések.

11. megálló Balatonfüred

Itt működik a M. Áll. Földtani Intézet építés- és vízföldtani térké­

pező kirendeltsége és laboratóriuma.

"A Balaton-vidéki építésföldtani térképezés célja az, hogy a fejlesztés előtt állő tóparton az építkezések észszerű lebonyolítását alapvető földtani tudnivalók közreadásával támogassa. A térképezés a korábban készült 25 000- es és egyéb térképanyag figyelembevételével 10 000-es méretben folyik, uj fúrások, kutatóaknák létesítése mellett. A begyűjtött anyag feldolgozása kü­

lönböző térképvariáciőkon történik, ezek első kidolgozási formája a Tihanyi félszigetet ábrázoló térképsorozat. Ez a következő variációkból áll:

24

(26)

1. földtani térkép 5. vízkémiai térkép 6. geomorfológiai térkép 7. talajgenetikai térkép 8. talajerózió térkép 2. sekélyalapozási térkép

3. mélyalapozási térkép 4. hidrogeológiai térkép

9. rayon-térkép

A két sekélyalapozási térkép a talajok konzisztenciális tulajdonságait és a teherbírásra jellem ző határfeszültséget ábrázolja. A sekélyalapozási tér­

kép a fagyhatár mélységében, azaz a 2 m mélyen levő minőséget tünteti fel.

Ahol az a zóna alapozásra alkalmatlan, a mélyalapozási térkép az első jobb teherbírású szintet ábrázolja. A hidrogeológiai térkép a felszíni képződmé­

nyek becsült vizáteresztő képességét és a felszín alatti vizadó rétegek víz­

földtani adatait tünteti fel. A vízkémiai térkép az egyes viztipusokat mutat­

ja be. A rayon térkép a beépítés módjára vonatkozó tájékoztatásokat tartal­

maz (csuszamlások, rossz teherbírás miatt építésre alkalmatlan területek stb.)" (Dr. Moldvay Loránd)

12. megálló Balatonkenese

"A terület laza üledékeinek rétegtani és morfológiai adottságai a ko­

paszhegyihez hasonlóak. A jelenleg lelhető csuszamlások nem a fennsikról, hanem a magaspartok lábánál felhalmozódott, a Balaton felé leereszkedő lej­

tők közepe tájáról indulnak ki. Ezeknél a csuszamlásoknál 6-10 m magas, közel függőleges falak képződnek.

A csuszamlás szempontjából legveszélyesebb helyek az itt húzódó vasútvonal építkezésénél mutatkoztak. A mozgások okainak felderítésére, a káros hatások kiküszöbölésére az elmúlt évtizedekben vizsgálatok folytak. A Máma-i oldalban az ismétlődő talajmozgások a közúti pálya vonalakat veszé-

25

(27)

12.

C S U S Z A M L Á S O K A B A L A T O N É S Z A K K E L E T I P A R T V ID É K É N .

Dóm ján J. é s P a p fa lv i F. nyomán

26

(28)

lyeztették, az állandó költséges pályafenntartási munkák miatt szükségessé vált a müut és vasút Balaton felé való áthelyezése. " (Fodor Tamásné)

13. megálló Székesfehérvár

Kulturális megálló. Szabadtéri muzeum=Romkert Ebéd: Székesfehérvár

14. megálló Százhalombatta

Budapest déli szomszédságában a Duna partján hőerőmű és olajfino- mitó épült, ezekhez pedig lakótelep.

"A hőerőmű helyéül a nagy vízigény a folyóhoz közeli, mélyfekvésü ailuviális területet hozta előtérbe, az olajfinomitó és lakótelep a közeli pan- nóniai dombon kapott helyet. így viszonylag kis távolságon belül is eltérő adottságokat találunk.

A Mezőföld pannon aljzata erősen feldarabolódott, jellegzetes ENy- DK és ÉK-DNy irányú vetődésekkel, ezeket a vízfolyások jól kirajzolják. A pannon rétegek (márga, homokkő, homokos agyag) a Duna-menti domboknál helyenként a felszínre is kijutnak, általában csekély (4-6°) Ny-i dőlés figyel­

hető meg bennük.

A pannon rétegekre a fiatalabbak diszkordánsan települnek. Legjel­

legzetesebb közülük a lösz, kialakulásában azonban eltérések figyelhetők meg. Az olajfinomítónál vastagabb, laza, jellegzetesen makropórusos, 10 m-nél vastagabb a lösztakaró; a lakótelepnél a löszös összlet nem típusos, szélfujta homok szakítja meg, ezenkívül tömöttebb, nem roskadásveszélyes.

27

(29)

A S Z Á Z H A L O M B A T T A I H Ő E R Ő M Ű H E L Y É N E K F Ö L D T A N I V Á Z L A T A . S z e r k e s z t e t t e : dr. S z ilv á g y i Im re

1. H o lo c é n p a ta k h o rd a lé k 2. K a v i c s é s átm osott l ö s z 3. P l e i s z t o c é n futóhom ok 4. L ö s z 5. P a n n o n h om okk ő, m árga, h o m o k o s a g y a g é s hom ok

28

(30)

A völgyi részt a területen valószínűleg áthaladó, de feltárásból még pontosan nem ismert vetősikot követő Benta patak alakította ki. Először ka­

vicsot terített el (WUrm), melyet később a dombokról lemosott, áthalmozott löszös anyaggal takart be, eközben oldalzó erózióval széles völgyi síkságot alakított ki.

Az erőmű a völgyi részen, viszonylag kedvezőtlen adottságú területen került megépítésre; annak ellenére azonban, hogy a területet holocén rétegek építik fel, mivel azok nagyobbrészt szemcsés-törmelékes jellegűek, sik ala­

pozást lehetett alkalmazni még a 200 m magas kéménynél i s . " (Dr. Szil­

vágyi Imre).

Százhalombattától a Budai hegység déli részének érintésével a hegy­

lábalt előtt húzódó miocén platón keresztül érjük el Budapestet.

29

(31)

Felelős kiadó:

Dr. Ftilöp József igazgató

Sokszorosította: a Magyar Állami Földtani Intézet Fv. : Balogh Ernő - Készült: 60 példányban

(32)

Ábra

kép  a  fagyhatár  mélységében,  azaz  a  2  m  mélyen  levő  minőséget  tünteti  fel

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az egyik, mindössze 1 m vastag hasadékkitöl- tésben gazdag Ammonites faunák alapján a toarci, aaléni, bajóci, kallovi, oxfordi és kimmeridgei emelet egymásra

m egin du

Az ország első hazai szerkesztésű áttekintő földtani térképe a Földtani Társulat kezdeményezésére ugyan, ám nagyobbrészt az Intézet földtani

A Magyar Állami Földtani Intézet Dokumentációs Főosztályához tartozó Országos Földtani Adattár gyűjtőköre kiterjed a földtani kutatások nélkülözhetetlen

Die Menschengrösse und die berufliche Vorzüglichkeit von JÁNOS BÖCKH wurde auch durch seine Tätigkeit in der Ungarischen Geologischen Gesellschaft widerspiegelt: vom 26..

Kulpa Glina bányatársulat bányatelkei Vranovina velika és Pjeá- canica községek területén, Zágrábmegye vrginmosti járásában és Dugó selo község területén,

- Jólsva-Taplócza (Nagyrőczei j.). követ állítanak elő útkavicsolási és építészeti czélokra. Barnásszürke, tömött, fehér, mészpáteres dolomit, a

Nagyharsányi Mészkő Formációnak nevezzük a Szársomlyói Mészkő Formációra (és a Harsányhegyi Bauxit Formációra) üledékhézaggal települő és eredetileg a Bissei