A KÁRPÁT-BALKÁNI FÖLDTANI ASSZOCIÁCIÓ IX. KONGRESSZUSA BUDAPEST 1969.
K I R A N D U L A S V E Z E T O A M É R N Ö K G E O L Ó G I A I ÉS H I D R O G E O L Ó G I A I K I R Á N D ULÁ S H O Z
Dr. Rónai András
MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET BUDAPEST 1969
A KÁRPÁT-BALKÁNI FÖLDTANI ASSZOCIÁCIÓ IX. KONGRESSZUSA BUDAPEST 1969.
K I R Á N D U L Á S V E Z E T Ő A M É R N Ö K G E O L Ó G I A I ÉS H I D R O G E O L Ó G I A I K I R Á N D U L Á S H O Z
Dr. Rónai András
MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET BUDAPEST 1969
A kirándulásvezető összeállításában közreműködtek:
Fodor Tamásné, Herzog Henrik, dr. Moldvay Loránd, dr. Schmidt E. Róbert, Schmieder Antal,
dr. Szilvágyi Imre
X. Á l t a l á n o s r é s z
Magyarországon az elmúlt évtizedekben és napjainkban a következő na
gyobb építkezések és vízellátási feladatok tették és teszik szükségessé a mér- nökgeolőgia fejlesztését és az áttekintő épitésföldtani és vízföldtani térképezést:
1) A Tiszántúl öntözése. Síkvidéki víztározás. A megépült tiszalöki vízlépcső és tározó. Az épülő kiskörei (Tisza n) vízlépcső és táro
zó. Az öntözőrendszer hajózható főcsatornái és elosztó csatorna
hálózata.
2) A dunai vízlépcsők és tározók terve. A visegrádi duzzasztó és a kisalföldi vízmüvek.
3) A kiskunsági öntözőrendszer. Csatornás öntözés biztosítása a Du
nából. Csőkutas öntözés talajvízből.
4) Kisebb helyi tározók és duzzasztógátak épitése egyes ipartelepek és városok vízellátására.
5) A szegedi artéziviz-medence földtani viszonyai; szénhidrogén- és víztermelés egymásra hatása.
6) Felszin alatti vizek utánpótlódásának vizsgálata. Artéziviz figye
lő kutak. Debrecen és Szeged város vízellátása.
7) A Balatonkömyék vízellátása. Bányavizek hasznosítása és távveze
tése.
8) A Duna-Tisza öntöző- és hajózócsatorna terve.
9) Nagyobb külfejtések vízföldtana. Vizszintsüllyesztés és annak táv
hatása (Gyöngyösvisonta, BUkkábrány, szénkülfejtés).
,10) A Duna magaspartjának rendezési munkálatai (Dunaújváros, part
védelem).
11) Partvédelmi munkálatok a Balaton mentén (Balatonkenese, vasut- áthelyezés).
12) A budapesti földalatti vasút tervezése és munkálatai.
13) Országos távvezetékek (elektromos, viz-, olaj-, gázvezetékek) előmunkálatai.
14) Település- és területrendezés. Ipartelepek és városok, városré
szek tervezése. (Miskolc, Pécs, Budapest). Mezőgazdasági célú területrendezés.
15) Budapest fürdőváros kiépítése. Melegvizek földtana. Vízkészletek, utánpőtlődás. Források és mesterséges feltárás. Melegvizek hő
energiájának hasznosítása.
A négynapos kirándulás célja az ország jelentősebb tájain a mérnök
geológiai és vízföldtani feladatok és problémák bemutatása, továbbá a spe
ciális építésföldtani és hidrogeológiai célú térképezés helyszíni ismertetése.
E téren - a kongresszus kitűzött fő témáinak megfelelően - elsősorban a sík
vidéki építkezésekre és vízföldtani problémákra vagyunk tekintettel.
4
I I . A k i r á n d u l á s o k ú t v o n a l a
1, nap Budapest - Hatvan - Gyöngyösvisonta - Mezőkövesd - Tiszafüred - Hortobágy - Debrecen
Az útvonal Budapest határában a magas, pleisztocén eleji kavics
teraszokon át vezet az Alföldre benyúló lösszel fedett pannőniai dombokon át a Mátra lábáihoz. A Mátra hegység harmadkori (tortonai) andezittömegeire délről szarmata és pliocén-kori üledékes takaró borul. A pliocén rétegek felső-pannóniai tagjai - helyenként néhány méteres negyedkori takaró alatt - a felszínen vannak. E váltakozóan homok-agyag rétegek között egymást köve
tően lignitcsikok találhatók, s ezek jelentős kiterjedésű területen kitermelés
re érdemes vastagságúak és külfejtésre alkalmasan települtek.
Gyöngyöstől az északi hegyvidék lábain vezet az ut Mezőkövesd felé.
E peremvidéken jelentős szénhidrogénkutató tevékenység folyt az 1950-es években, ami az Alföldperem geológiájának megismeréséhez vezetett. A mélyfúrások melegvizet is tártak fel, erre épült az egyik legjelentősebb fürdő Mezőkövesd mellett, Zsőri fürdő.
Az útvonal Mezőkövesdtől a Tisza egyik fontos átkelőhelyéhez vezet, a Poroszlő-Tiszafüred hidhoz. A hid széles ártéren vezet keresztül, amely a Kiskörénél megépülő második tiszai vízlépcső elkészítésével a duzzasztott tó északi része lesz.
5
Tiszafüredtől a Hortobágy nagy árterén és szikes pusztáin át visz az ut Debrecenbe a Hajdúság és a Nyirség tájainak központjába. A Hajdúság a tiszai ártérből kiemelkedő lösszel fedett pleisztocén sziget. Vízellátása kizá
rólag felszin alatti vizekből történik. Debrecen várost is artézi kutak látják el vizzel. Az erős kitermelés folytán a 100-150 m mély rétegekben a viz nyugalmi szintje 10-15 m -rel süllyedt.
1. megálló Gyöngyös visonta
Felső-pannóniai lignitrétegek külfejtése. Viztelenités. A 40 m mély külszini bevágás viztelenitése jelentős körzetben érinti az ásott kutak vizét és az Alföld rétegvizeinek utánpőtlődá sát is. Részletes hidrogeológiai figyelő
hálózat épült a felszin alatti vizek mozgásának tanulmányozására.
2, megálló Mezőkövesd, Zsórifürdő
Köolajkutatás Mezőkeresztes környékén. A Bükkalja földtani viszonyai.
Az Alföldperem földtani szerkezete. Melegviztermelés és -hasznosítás.
Ebéd: Tiszafüred
3, megálló Hortobágy
A szikes puszták értékesítése. Talajjavítás, öntözés, halastavak. Víz
rendezés a Tisza nagy árterületén. Vízellátás artézi kutakból.
Szállás, vacsora: Debrecen
6
GYÖNGYÖSVISONTAI KÜLSZÍNI LIGNITFEJTÉSTERÜLETÉRŐL.
3.
F Ö L D T A N I S Z E L V É N Y A M E Z Ő K E R E S Z T E S Z S Ó F IF Ü R D O F Ú R Á S R Ó L
1. Hompk 2. K a v i c s o s hom ok 3. H om ok os a g y a g 4. Is z a p 5. H om ok os a g y a g é s is z a p v á lt a k o z á s a 6. A g y a g é s "agyagm árga 7 . A n d ezittu fa 8. M é s z k ő 9. Dolom it 10. K ifo ly ó v í z 11. G á z 12. Olajnyom
9
2. nap Debrecen - Hajdúszoboszló - Kisköre - Szolnok - Kecskemét
Az útvonal a Tiszántúl legfontosabb tájain fut keresztül. A Nyírség homokdombjainak délkeleti széléről indul, átvágja .a hajdúsági löszplatő déli felét, a Hortobágy alluviális árterét, a Nagykunság ártéri lösszel fedett sík
ságát, majd a Tisza jelenkori, futóhomokdombokkal tarkított völgyét, és a Duna-Tisza közi homokhátság közepén éri el Kecskemét városát. A tiszán
túli terület túlnyomó része teljesen sik. A relatív magasságkülönbségek a terepen 2-3 m-nél többet nem tesznek ki. Néhol mesterséges őrhalmok van
nak (Kunhalmok), ezek általában 4 m magasak.
A tisztántuli terület nagy része a folyószabályozások előtt természe
tes ártér volt és évente 3-4 hónapig viz alatt állott. A múlt század közepén és végén végrehajtott Tisza-szabályozás és belviz lecsapolás itt hatalmas területeket ármentesitett. A természetes legelők és rétek helyét szántóföldek foglalták el. A terület azonban száraz és szélsőségesen változó éghajlatú, a magyar Alföld legszárazabb része. Az évi átlagos 500-550'mm csapadék helyett egyes években csak 400 mm hull, más években 700-800 mm. Ezért a mezőgazdálkodás fejlesztése csak öntözéssel valósítható meg. Itt kezdték az 1930-as években a síkvidéki víztározás megoldásának előkészítését és a T i
szántúl öntözésének kiépítő. . Az első duzzasztó Tiszalök mellett épült (be
fejezés 1959-ben), a második most épül Kisköre mellett.
Szolnok a Tisza legfontosabb átkelőhelye Magyarországon. Fontos köz
lekedési csomópont. A mélyföldtani kutatás alföldi központja. A M. All. Föld
tani Intézet Alföldkutató és -térképező kirendeltsége is itt működik.
Az útvonal Tiszán-inneni része a homokhátságon vezet és érinti a gyü
mölcs- és szőlőtermelő terület három nagy központját: Ceglédet, Nagykőröst,
10
Kecskemétet. Hidrogeológiai szempontból jelentős különbsége a tájna*. . ii- szántullal szemben az, hogy a mélyebb vizadó rétegekben a felhajtóerő nem növekszik olyan mértékben, mint a Tiszántúlon. A felszin fölé szökő vizet adó artézi kutak száma kevés.
4. megálló Hajdúszoboszló
Melegvizfeltárás és -hasznosítás. Az Alföld geotermikus energiája.
Geotermikus gradiensek. A hajduszoboszlói kutakat szénhidrogén kutatás so
rán 1925-ben és 1926-31-ben fúrták. 1091 m és 2035 m mélységüek. Az el
ső fúrás felső-pannóniai rétegekben, a második valószínűleg a triászban állt meg. Több réteget (felső-pannóniai) csapolnak meg a kutak, vízszolgál
tatásuk változó, 710 és 1800 1/p minimális, ill. maximális hozammal.
Nyugalmi vizszintjük 15, ill. 32 m a felszin fölött, vizük hőmérséklete 70, ill. 78°C.
Vízminőségük hasonló. A n. fúrás vizének kémiai elemzése (1964):
Na+K+ 1744,5 mg/1
Ca 10,6
Mg"1""1" 4,3
Fe++ 0,04 "
Cl" 1885,0
í 5,6 "
f" 1,7
h c° 3" 1492,1
hbo2 34,0
H2SÍ03 47, 0
összes szilárd alkatrész 5239, 0 mg/1 Lugosság
Összes keménység PH
24,4
2,9 ném. k. fok 8,4
fogyasztás 13, 4 mg/1
4 NAGYHORTOBAGYl
m 0
HAJDUSZO0OSZLO L
200
z ^ <000 -j;
o Sr<;
- o
toc- *
é * *
i i
^
ehd 2 B 3 S♦ S 6 X
a) 4 bJ 4
7 X
® i
» á
° ú
d;é
8 A
H O R T O B Á G Y I E S H A J D U S Z O B O S Z L O I K U T A K F Ö L D T A N I S Z E L V É N Y E I.
D r. Sch m id t E .R . ad atai ala p já n
1. H om ok 2. H o m o k o s a g y a g 3. A g y a g é s hom ok v á lt a k o z á s a 4. H o m o k o s a g y a g é s a g y a g v á lt a k o z á s a 5. A g y a g 6. V iz a d ó r é t e g é s v íz m e n n y is é g liter/pérc
a/O-100 b / l0 0 -5 0 0 c/500-1000 d / l0 0 0 -5 0 0 0 7. G á z je le n t k e z é s e é s g á z m e n n y i- s é a köbm éter/nap a/0-100 b/l0 0 -5 0 0 c/500-1000 d /l0 0 0 -5 0 0 0 8. O lajnyom
5, megálló Kisköre
A Tisza II. vízlépcső munkálatai. A készülő duzzasztó tava 43 km hosszú és maximálisan 6 km széles lesz, térfogata 262 millió m . Legma3 gasabb víznél a viszoszlopmagasság 14,6 m. A duzzasztott tér falai végig mesterségesen emelt földgátak. Az építési munkagödör kb. 42 000 m terü3 letű és 16-22 m mély. Ennek viztelenitése európai összehasonlításban is nagy feladat.
6, megálló Szolnok
A Magyar Állami Földtani Intézet részletes Alföldtérképezésének központja. Mérnökgeológiai és vízföldtani térképváltozatok bemutatása.
Ártéziviz figyelő kutak telepítése. Az észlelések eredményei.
Ebéd: Szolnok
Szállás, vacsora: Kecskemét
13
5.
A) Duzzasztott tér a) _ ~~ - Meder B) Föépitmény b) ^ Á t v á g á s
„ c ) --- Gát
J—i—*— C) Ontözocsatorna . , , , d ; ---Arvizgat e ) ---Töltés A K I S K Ö R E I V ÍZ L É P C S Ő H E L Y S Z I N R A J Z A .
— " r ^ e s z t e t t e : H e r z o g H e n rik
Föépitmény:
1. Erőműhöz 2. Zsilípgát- 3. Hajózsilip
14
7.
A M A G Y A R Á L L A M I F Ö L D T A N I IN T É Z E T A R T É Z IV IZ FIG YE LŐ K U T J A I A Z ALFÖ LD Ö N.
1. E g y v iz a d ó réteg re kiépített kút 2. K é t viza d ó ré te g re kiépített kutak 3. Három v iz a d ó rétegre kiépített kutak Jászladán y kiépítés alatt
16
o. nap Kecskemét - Solt - Dunaföldvár - Dunaújváros - Balatonvilágos - Tihany - BalatonfUred
Az útvonal Kecskeméttől nyugatra a homokhátság tetején halad. A hát
ság nyugati szélén, a Duna alluviális síkságának peremén a futőhomok elég nagy területen ma is mozgásban. van. A fő szélirány ugyanis ÉNy-i s ez a síkságból 10-15 m éterrel kiemelkedő hátság homokszegélyét állandóan bont
ja.
A továbbiakban a Duna jelenkori árterén folytatódik az ut nagy szikes laposokon keresztül. E területek lecsapoló csatornahálózata a század elején megépült, most viszont az öntözést kell megoldani egyrészt csatornákból Duna-vizzel, másrészt kutakból talajvízzel.
Solt és Dunaföldvár között lépjük át a Dunát. A Dunántúl keleti fele nem vett részt a negyedkori süllyedésben és 30-50 m magas fallal néz a folyóra. A fal aljában, kb. a Duna szintjével egyező magasságban pannóniai agyag- és homokrétegek vannak. Ezekre 30-50 m vastag lösz- és homokré
tegek települnek több fosszilis talajzónáva.1. E makroporózus rétegsort a Du
na alámossa és a fal egyes részei időnként leszakadnak vagy megcsúsznak a fekvő pannóniai agyagon vagy a löszköteg alján elhelyezkedő fosszilis ta
lajrétegen. Nagyszabású volt az 1964. évi dunaújvárosi partomlás és ezt követő partrendezés.
Dunaújvárostól a Dunántúli dombvidéken az ENy-DK-i irányú domb
vonulatokat keresztezi az itt. Pannóniái agyag- és homokrétegek felszíne adja a morfológiát néhány méteres (legfeljebb 20-30 m) lösz- vagy futő- homok-takaróval fedve. A Balaton partját Enying utálj érjük el, Balatonvilá- gosnál, ahol vizkivételi mü emeli magasra öntözés céljából a Balaton vizét.
17
A Balaton déli partjáról a szántóéi révnél visz át az ut a tihanyi fél
szigetre. A félszigeten a pliocén vulkanizmus bazalt tufáit találjuk, pannóniai képződmények felett. A félsziget belsejében pleisztocén gejzirkupok találhatók.
A meredek rézsűkkel, falakkal a Balatonra néző pannóniai rétegek csúszásra hajlamosak.
Balatonfüred, a szálláshely, az északi Balatonpart, a "Magyar Riviéra"
legfontosabb központja.
7, megálló Ágasegyháza
Ma is mozgó futőhomokterUlet. Természetvédelmi terület.
8, megálló Dunaújváros
A magas löszpartfal állékonysága. A Duna oldalazó eróziója. A makroporózus kőzet viselkedése terhelés és átnedvesedés alatt. A löszréte
gek agyagfeküjének domborzata és tektonikai helyzete. Az 1964. évi nagy partomlás. A partfal rendezése és viztelenitése.
9. megálló Balatonvilágos
Vizkivételi mü a Balatonból. Magas pannóniai táblavidék öntözése.
10, megálló Tihany
A felső-pannóniai (pliocén) rétegek helyzete. A bazaltvulkanizmus.
A belső tavak keletkezése. Partrogyások a Kopaszhegy oldalában.
18
8.
-ft-8,00 mAf. Jelm agyarázat
1 . E 3 z.S s3
3.IHI
A D U N A I M A G A S P A R T É S A D U N A M E D E R E G Y - E G Y F Ö L D T A N I S Z E L V É N Y E D U N A Ú J V Á R O S N Á L .
/ A z F T V a d a tai alapján./
1. H om ok 2. K o n k r é c ió s h om ok 3. I s z a p o s h om ok 4. A g y a g o s hom ok 5. L ö s z 6. K o n k r é c ió s lö s z 7. A g y a g o s lö s z ta la j 8. Is z a p 9. H o m o k o s is z a p 10. A g y a g o s is z a p 11. A g y a g
19
í
1
---
1---
1---
1---
1----
1----
1----
1----
1---
1----
1---
1£§ ? g § P g § s s g g ?
AVÍZNYUGALMI SZINTJEAZEGYESRÉTEGEKBEN. DUNAÚJVÁROS. /FTVfeldolgozás./
S £
0 3 8
■ S j f
I I
C O (0a a u
a^Stí
"A Tihanyi félszigeten régóta ismeretesek csuszamlások. A Kopasz
hegy oldalában 1959-ben a Wilhelm Pieck üdülő alatt volt jelentősebb csu- szamlás.
A legutóbbi csuszamlás 1965. aug. 1-4 között zajlott le és a moz
gások csak 1966 májusában álltak meg. A terület meredek lejtőt alkotó rétegsora felső-pannóniai agyag, homok és kőzetliszt rétegek váltakozásá
ból áll, melyet vékonyabb-vastagabb pleisztocén és holocén lejtőüledékek borítanak. A csúszás megindítója az üdülő által használt viz helytelen el
vezetése volt, ami a nyári üzemeltetés során eláztatta a rétegeket” (Fodor Tamásné)
Vacsora és szállás: Balatonfüred
22
-I-I.
4- @ 2 .1 | 3. 1 X 1 +. I\\\\\\l 5. ttttt 6. "urnr 7 © & • 9 .---
A K O P A S Z H E G Y I C S U S Z A M L Á S T E R Ü L E T E . T IH A N Y . S z e r k e s z te tte : F T V talajm echanikai o s z tá ly a
1. M a g a s s á g i alap p on t /Kötető, terep/ 2. M egm a ra d ó ép ü let 3. L e b o n tá s ra k erü lő ép ü let 4. C s ú s z á s óta lebontott é p ü let 5. R é z s ű k 6. A c s ú s z á s so rá n k ia la kult s z a k a d ó la p o k 7. F ú rá s é s s zá m a /terepszint, vizszin t/ 8. K is fu r á s é s s zá m a /terepm agasság, v i z - s zin t/ 9 . J a v a s o lt s z iv á r g á s b o r d á k
23
4. nap Balatonfllred - Balatonkenese - Székesfehérvár - Százhalombatta - Budapest
A balatonfüredi térképezd kirendeltség megtekintése után az útvonal a Balaton északi partján vezet, ahol a permi yörös homokkő van több helyen feltárva. Az idősebb képződményeket legtöbb helyen pliocén és negyedkori laza üledékek takarják és ezek csuszamlásokra hajlamosak. Nagyarányú csú
szások helye a balatonkenesei part, ahol a vasutat a talajmozgások miatt a Balaton medencéjébe kellett áthelyezni.
A Balatontól Székesfehérvár felé visz az ut. A város jelentős törté
nelmi emlékekkel bir. Szabadtéri muzeum. Tovább a Mezőföld enyhén hul
lámos területén pannőniai felszinen visz az ut a Duna partjáig. Itt, Buda
pest közelében, Százhalombattán folynak jelentős építkezések.
11. megálló Balatonfüred
Itt működik a M. Áll. Földtani Intézet építés- és vízföldtani térké
pező kirendeltsége és laboratóriuma.
"A Balaton-vidéki építésföldtani térképezés célja az, hogy a fejlesztés előtt állő tóparton az építkezések észszerű lebonyolítását alapvető földtani tudnivalók közreadásával támogassa. A térképezés a korábban készült 25 000- es és egyéb térképanyag figyelembevételével 10 000-es méretben folyik, uj fúrások, kutatóaknák létesítése mellett. A begyűjtött anyag feldolgozása kü
lönböző térképvariáciőkon történik, ezek első kidolgozási formája a Tihanyi félszigetet ábrázoló térképsorozat. Ez a következő variációkból áll:
24
1. földtani térkép 5. vízkémiai térkép 6. geomorfológiai térkép 7. talajgenetikai térkép 8. talajerózió térkép 2. sekélyalapozási térkép
3. mélyalapozási térkép 4. hidrogeológiai térkép
9. rayon-térkép
A két sekélyalapozási térkép a talajok konzisztenciális tulajdonságait és a teherbírásra jellem ző határfeszültséget ábrázolja. A sekélyalapozási tér
kép a fagyhatár mélységében, azaz a 2 m mélyen levő minőséget tünteti fel.
Ahol az a zóna alapozásra alkalmatlan, a mélyalapozási térkép az első jobb teherbírású szintet ábrázolja. A hidrogeológiai térkép a felszíni képződmé
nyek becsült vizáteresztő képességét és a felszín alatti vizadó rétegek víz
földtani adatait tünteti fel. A vízkémiai térkép az egyes viztipusokat mutat
ja be. A rayon térkép a beépítés módjára vonatkozó tájékoztatásokat tartal
maz (csuszamlások, rossz teherbírás miatt építésre alkalmatlan területek stb.)" (Dr. Moldvay Loránd)
12. megálló Balatonkenese
"A terület laza üledékeinek rétegtani és morfológiai adottságai a ko
paszhegyihez hasonlóak. A jelenleg lelhető csuszamlások nem a fennsikról, hanem a magaspartok lábánál felhalmozódott, a Balaton felé leereszkedő lej
tők közepe tájáról indulnak ki. Ezeknél a csuszamlásoknál 6-10 m magas, közel függőleges falak képződnek.
A csuszamlás szempontjából legveszélyesebb helyek az itt húzódó vasútvonal építkezésénél mutatkoztak. A mozgások okainak felderítésére, a káros hatások kiküszöbölésére az elmúlt évtizedekben vizsgálatok folytak. A Máma-i oldalban az ismétlődő talajmozgások a közúti pálya vonalakat veszé-
25
12.
C S U S Z A M L Á S O K A B A L A T O N É S Z A K K E L E T I P A R T V ID É K É N .
Dóm ján J. é s P a p fa lv i F. nyomán
26
lyeztették, az állandó költséges pályafenntartási munkák miatt szükségessé vált a müut és vasút Balaton felé való áthelyezése. " (Fodor Tamásné)
13. megálló Székesfehérvár
Kulturális megálló. Szabadtéri muzeum=Romkert Ebéd: Székesfehérvár
14. megálló Százhalombatta
Budapest déli szomszédságában a Duna partján hőerőmű és olajfino- mitó épült, ezekhez pedig lakótelep.
"A hőerőmű helyéül a nagy vízigény a folyóhoz közeli, mélyfekvésü ailuviális területet hozta előtérbe, az olajfinomitó és lakótelep a közeli pan- nóniai dombon kapott helyet. így viszonylag kis távolságon belül is eltérő adottságokat találunk.
A Mezőföld pannon aljzata erősen feldarabolódott, jellegzetes ENy- DK és ÉK-DNy irányú vetődésekkel, ezeket a vízfolyások jól kirajzolják. A pannon rétegek (márga, homokkő, homokos agyag) a Duna-menti domboknál helyenként a felszínre is kijutnak, általában csekély (4-6°) Ny-i dőlés figyel
hető meg bennük.
A pannon rétegekre a fiatalabbak diszkordánsan települnek. Legjel
legzetesebb közülük a lösz, kialakulásában azonban eltérések figyelhetők meg. Az olajfinomítónál vastagabb, laza, jellegzetesen makropórusos, 10 m-nél vastagabb a lösztakaró; a lakótelepnél a löszös összlet nem típusos, szélfujta homok szakítja meg, ezenkívül tömöttebb, nem roskadásveszélyes.
27
A S Z Á Z H A L O M B A T T A I H Ő E R Ő M Ű H E L Y É N E K F Ö L D T A N I V Á Z L A T A . S z e r k e s z t e t t e : dr. S z ilv á g y i Im re
1. H o lo c é n p a ta k h o rd a lé k 2. K a v i c s é s átm osott l ö s z 3. P l e i s z t o c é n futóhom ok 4. L ö s z 5. P a n n o n h om okk ő, m árga, h o m o k o s a g y a g é s hom ok
28
A völgyi részt a területen valószínűleg áthaladó, de feltárásból még pontosan nem ismert vetősikot követő Benta patak alakította ki. Először ka
vicsot terített el (WUrm), melyet később a dombokról lemosott, áthalmozott löszös anyaggal takart be, eközben oldalzó erózióval széles völgyi síkságot alakított ki.
Az erőmű a völgyi részen, viszonylag kedvezőtlen adottságú területen került megépítésre; annak ellenére azonban, hogy a területet holocén rétegek építik fel, mivel azok nagyobbrészt szemcsés-törmelékes jellegűek, sik ala
pozást lehetett alkalmazni még a 200 m magas kéménynél i s . " (Dr. Szil
vágyi Imre).
Százhalombattától a Budai hegység déli részének érintésével a hegy
lábalt előtt húzódó miocén platón keresztül érjük el Budapestet.
29
Felelős kiadó:
Dr. Ftilöp József igazgató
Sokszorosította: a Magyar Állami Földtani Intézet Fv. : Balogh Ernő - Készült: 60 példányban