AZ 1863. ÉVI ASZÁLYOSSÁGA MAGYAR ALFÖLDÖN.

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(5) AZ 1863. ÉVI ASZÁLYOSSÁG A MAGYAR ALFÖLDÖN.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(6) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(7) AZ 1863. ÉVI. ASZÁLYOSSÁG A MAGYAR ALFÖLDÖN. (KÖ Z G A Z D Á S Z A T I T A N U L M Á N Y .). IRTA é r k ö v y. Adolf.. Sine aqua omnis est agricultura miserabilis etsine effectu. V a rro de re r u s t.. PEST, 1863. NYOMATOTT. KOZMA. VAZULN ÁL. (Halpiacz és aldunasor sarkán 9. sz.). © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(8) H ogy Magyarország különös virágzásra emelhető: arról nem kétkedik senki, ki e hont ismeri. De hogy váljon a magyar faj képes-e, s fogja-e e hont legmagasb virágzásra emelhetni: azon igen sokan kételkednek. H a z u d t o l j u k meg ezeket.. Gróf Széchenyi István.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(9) TÁJÉKOZÁSUL. Oly súlyos csapás, mint az ez évi aszályosság, ter mészetes kötelességünkké teszi, ha csak az önfentartás szempontjából is azt, hogy azon vésztelyes jelenség okait lehetőségig kinyomozzuk, s óvszereket keressünk a nem zeti vagyonnak jövőben is történhető ily mérges megtá madása ellen. Az 1863-ki aszályosság különösebben a hazai alföl dön garázdálkodott, ámbár tenyészet ölő sivársága Abauj megye szikszói és gönczi járásaiban 21 községben, s Borsod megye egy részében is terméketlenséget, — Szepes megyében meg vízhiányt, s ez által az ottani-népség egy részének kenyeret adó bányaipari munkában szüne telést, s ig y ínséget okozott, — az alföldi nyomor-terü letet tehát ennyiben öregbítette. A „ G a z d a s á g i l a p o k “ ez évi 32-ik számában két igen becses felszóllalás van : Abonyi István m. k. Helyt. Tanácsos és Orczy Gyula uraktól; mindketten megemlítik, hogy az annyira lesült alföldi vetések közt itt ott egyegy darab tűrhető, jó búza vetés is találkozott, melyről aztán bebizonyult, hogy ugarba volt vetve. Ebből tehát az következnék, h ogy egyéb igazitni valóink közt ez idő szerinti ugartalan földzsarló gazda sági rendszerünkön is változtatnunk kell. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(10) VI Tökéletesen igaz, csakhogy az ugarnak szószóllója nem lehetek. Részemről ugyan is nem a pihenés, heverés által gyarapodott földerőben, hanem az ugarlási munkában keresem ama tünemény szülő okát. H ogy a jó föld-munka sokat tesz a termés fokozá sára, a mindennapi tapasztalás eléggé mutatja; — ezt bi zonyítják a mágocsi uradalom házi és részes miveletének adatai is. A. földet a majorsági eljáráshoz képest kevésbé kielégítőn munkált részes miveletután 8 évről a holdankénti átlag a házi termeléshez képest búzánál 9 ,4 — két szeresnél 4 ,j — árpánál 2 ,6 — zabnál 4 ,7 mérővel kisebb. Herrara a 16-ik század végin a Spanyolországi gazdaságról Írván, panaszt emel az élelmi czikkek szerte len drágasága miatt, s midőn ennek okait nyomozza, azon megállapodásra ju t, hogy a szükterméseknek, s ezek folytán a gabona drágaságnak oka egyenesen az öszvér, mely a 13-ik század közepe óta mind inkább földmivelésre alkalmaztatván, n e m e l é g g é e r ő s a végre, h o g y a földet ke l lő m ély ség re meg szántsa. Szászországi tapasztalások azt tartják, hogy ha 4 f/ mélységre megmunkált bizonyos földtér 7 mérő termést ad, azon föld mélyen mivelve 9 mérőt terem. A természettan is eléggé indokolja azt, hogy a se kélyen miveit földben álló, például gabona növény ke vesebb légköri nedvességben részesül, mint az, mely mé lyebben meg munkált talajban á ll; — a légkör ugyan is a legnagyobb forróságban aránylag a legtöbb nedves séget tartalmazza, minél mélyebben hatolhat tehát a le vegő a felporhanyitott földbe, annál több nedvességet © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) YII hagy a talaj és légkör hő fokainak különbsége miatt a földben, mi a növényt élteti. A mélyen miveit földben ennélfogva a növény nem csak több tápot talál, s nem csak mélyebbre ereszti g y ö kereit, mik ig y nincsenek annyira kitéve a perzselő hő ségnek, mintas'úlevényes földszinén, illetőleg egykét híivelknyi mélységben szétfolyók, hanem a mély miveletü talajban álló növényeknek úgy is jobban védett gyöke rei több légköri nyirokban is részesülnek. Sok, igen sok igazitni, javitni való van gazdálko dási eljárásainkban, s a magyar gazdasági egyesület, mely az ez időszerinti inségi kérdés részletes tanulmá nyozására küldöttséget nevezett, bizonyára igen hasznos tanácsokat fog adni gazdáinknak, — s ig y én e másod rendű kérdések fejtegetése alól bátran kivonhatom ma gamat. Másodrendű kérdéseket mondottam. Bocsánat ezen osztályozásért, de én a hazai alföld mgazdaságának biz tos sikerű haladását tekintve, egyen kivül minden miveletet másod rendűnek tartok, a z o n e g y p e d i g : a földöntözés. Meglehetősen ismerem a magyar alföldet, melyen közel húsz évig nagy terjedelmű földtéren s többponton gazdálkodtam, s hol a vizszabályozásban is, mint két tiszaszabályozási társulatnak közel 10 évig elnöke, mun kás részt vettem, de tanulmányoztam a tiszavölgyi gaz dálkodás múltját is, — s eként azon megtörhetlen m eg győződésre jutottam, hogy a T i s z a v ö l g y r e n é z v e a f ö l d ö n t ö z é s a l k a l m a z á s a é l e t és l é t kérdés. Paradicsommá s nagyjelentőségű kivitelünk forrá sává leend a tiszavölgy czélszerü föld öntözéssel, — e © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) VIII nélkül azonban marad, mi most: kietlen sikság, „ f u n d u s m e n d a x “ , melyen az időjárás szeszélyei koronkint jó terméseket, de közben ismét a legnagyobb nyo mort okozó terméketlenséget osztandanak. Ez csüggesztő állapot, megvan pedig irva „A pop u l a t i o n d e g e n e r a t es w h e n i t d e s p o n d s “ : El fajul a nép, ha elcsügged. Hát az erdők, illetőleg az erdősítés? Nem uj eszme ez, hatvan év előtt már ajánlották hazai Íróink a faültetést az alfüldön éppen a kiima javí tása végett. Tizennyolcz év előtt magam is „ H o m o k k ö t é s “ czimü munkámban nagyon kardoskodtam az erdők eső nemző képessége mellett. Ma azonban a tudomány a lapályföldi erdők állító lagos csuda-erejében már nem hisz, — s becsületére válik hazai irodalmunknak, hogy ezt a vívmányt a tu domány érvei által megizmosodott meggyőződés biztos ságával hirdeti is, a mint tevék múlt évben az „E r d észeti l a p o k “ . De, mondhatná a t. olvasó, ez évben az aszályosság l e g i n k á b b az erdőtlen síkságon garázdálkodott. L e g i n k á b b igen, de n e m e g y e d ü l az erdőt len síkságon. Ott van Tolna és Abauj példája, 1846-ról pedig He ves megye erdős hegyes vidékén dúlt az aszály osság. Aztán ne felejtsük az erdőtlen A l f ö l d a l a c s o n f e k v é s é t , csak az erdős azon szomszéd földtérekhez ké pest is, melyeken a terméketlenség kisebb; — már pe dig a tengerszin feletti magasság nagyon is tekintélyes tényező a légköri csapadék mennyiségére nézve. Ezen értekezésnek tehát czélja másokat is az enyém © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(13) IX hez hasonló meggyőződésre birni, — legyen e m eggyő ződés általyános; — higyje azt és vallja az ország kor mánya, s higyje és vallja főleg minden alföldi érdekelt, h ogy aztán vállvetve, lelkesen öszszefogva — s egy vagy több, közelebb netalán bekövetkezhető job b terméstől meg nem tántorítva, haladék nélkül kezdjenek a földön tözés nagy, de áldásos munkájához. E ezélból irtain pár hónap előtt a „Független“ 170 és 171 -ik számaiban a következő „ N y i l t l e v e l et “ is „Magyarország Főcanc zellárja ő nagymélt ó s á g á h o z“ .. í. Rendkívüli esetek rendkívüli eljárást indokolnak. Ily rendkívüli eset azon csapás, mely hazánk legtermé kenyebb térföldjén, több mint egy ezer négyszög-mértföldnyi síkságán az aszály hatalmával ez idén a termést tönkre tette, s a haszon- és munkaállatokat is elpusztítás sal fenyegeti. Mint méltó bizalommal várható volt, lesújtó sze rencsétlenségünk legfelsőbb helyen atyai részvéttel, s a fejedelem tanácsában segélyezési készséggel találkozott. Megnyugodhatunk tehát arra nézve, hogy azon vidéken, melyre Isten keze most oly súlyosan nehezül, az éhség rémje tanyát nem fog ütni, de az ínség nagy ságát tekintve, tetemes áldozatokkal is csak a pillanat nyi nyomor lesz elhárítva, ha oly kiható intézkedések nem tétetnek, melyek a mostanihoz hasonló nehéz álla potnak újra bekövetkezését lehetetlenné tegyék. Minden elkoczkázott siker, minden csapás erkölcsi ujmutatás, eszméltetés a mostoha helyzet javítására, a © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(14) X romboló tényezők elhárítására s jótékony előnyök ki küzdésére; — annálinkább ily ujmutatás pedig az ez idő szerinti nagyszerű csapás, mert — őszintén bevallva, sok terhet emelő, felgarmadolt kincsekkel nem biró szegény földmivelő s csakis földmivelő nemzetet ért, melynek nincs gyáripara, nincs kereskedelme, melyek szerencsés eredményei némileg ellensúlyozhatnák a más részről szenvedett iszonyú veszteségeket; — de különösebben sötét gondok fogják el a gondolkozót, ha hazánk terme lési történelmén végig tekintve, a bőség és aránytalan Ín ség oly gyakori érintkezéseit látja. Nehány adat az utóbbi hetven évi időszakból jo b ban felderíti a dolgot. „ Az 1793-ki évről a tengerparton kivitt közel nyolcz millió forint áru gabonafélék nagyobb í’észe hazánkból került, — s ime 1794-ben a magyar kánaánban az em berek gyékénygyökérrel tengették életüket, azok barmai pedig a házak szalmafedeleit, s a rothadt garádokat is felemésztvén, rakásra hulltak takarmány hiánya miatt; — 1800-ban kivittünk mintegy másfél millió mérő ga bonaféléket, s 1801-ben Somogy- 1802-ben Sopronmegyékben a lakosok ftirészport s összeőrlött kukoriczacsutkát dagasztottak össze korpával, s abból sütött kenyér rel tengődtek; 1815-ről mintegy három millió mérő gabonát ad tunk ki a haza határain túl, — s egy évvel későbben a makk- és taraczkkenyér valóságos áldás volt éhező né pünknek. 1834-ben hetedfél millió forint áru gabonát vittek ki hazánkból, — két év múlva itthon ember és barom szükséget érzett. 1844-ben csak búzát negyedfél millió mérőt kül© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(15) XI előttünk szomszédainknak, — s két évvel utóbb Ínség volt hazánkban. 1861-ben mintegy nyolez millió mázsa gabonát szállítottunk ki a hazából, s ime alig másfél év után fé lelmes ínség ütötte fel sivár táborát közöttünk. Ez annálinkább igen aggasztó állapot, mert mig az utóbbi hetven éves időszakban, — eltekintve az alföldi, koronkinti áradások és jégverések-okozták több millió forintnyi termés-károktól — h u s z o n k é t t ö b b é k e v é s b é í n s é g e s e s z t e n d ő t s z á m í t u n k , elmond hatjuk, hogy az ez évi élelembeli és takarmány-termé ketlenség, marhadög és jégverés nemcsak több romlást és veszteséget okozott magában ez egy' évben a nemzeti vagyonban, mint mennyit egy évtizedi gabonakivitelünk összesen jövedelmezett, hanem a közel jövendő termési reményeit is megcsonkította a mostani csapás, melynek különösebb súlyát az ez évi őszi és jövő évi tavaszi veté sek végrehajtásában, s a fátlan alföld lakosságának tü zelőszeri hiányában és az állatok kitelelésében fogjuk majd megdöbbentő mérvben tapasztalni. Ily nehéz viszonyok közt a szükölködőket országhatóságilag felsegitni kétségen kívül nemes, noha egyúttal kötelességszerü eljárás ; de csüggesztő egyszersmind számba venni azon hátrányokat is, melyeket az államháztartás e csapás folytán elkerülhetlenül szenvedni kénytelen, m inők: az adó bizonyos részének elengedése, a katonaságnak az Ínséges vidékről el költöztetése, annyi ezred lovainak 3 —4 szerte árosabb takarmányozása, a soha meg nem térülő segélyezések sat; — mind ez együttvéve oly tekintélyes összeget tesz, h ogy azt a már is adóemeléssel s részben kölcsönnel egyensúlyban tart© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(16) XII ható állami költségvetés csak újabb megterhelésével az államnak viselheti. E sajnos körülmény s azon józan kormányzati elv, miszerint a népnek nem alamizsnát, hanem productiv el foglal tatást nyújtani, s ilyen téren mozoghatását lehe tővé tenni szükséges, azt tanácsolja, sőt sürgősen követeli, hogy az ország kormánya oly rendszabályokhoz nyúljon, melyek őt jövőben hasonló nyomasztó esélyek ellen megóvják, s e g y ú t t a l a nemzet ei v a g y o n f o k o zatos g y a r a p o d á s á t b i z t o s i t s á k , ide értve azt is, miszerint az alkalmazás ú gy történjék, hogy a rendszabályok keresztülvitele már a jelen Ínség hátrá nyait is jelentékenyen csökkentse. Szerencsére ez lehet séges. _/ A hazai történelem tanúsága szerint h a z á n k b a n t e r m é k e t l e n s é g e t o k o z o t t : túlságos nedves idő járás 1792. 1816- és 1853-ban, továbbá a nagy aszály 1622. 1638. 1666. 1746. 1747. 1748. 1794. 1797. 1802. 1836. 1845. 1863 sat. években, legtöbbször tehát a nagy szárazság. E szerint a feladat a mezőgazdászati művészetet az időjárás kártékony szeszélyeinek bilincseiből lehetőségig kibontani. Több hatályos tényező közremunkálása szükséges e czélra, mint például helyes erdőmivelés, az eddiginél czélszerübb gazdasági berendezés sat.; a legnyomatéko sabb eljárás azonban a szomszédországok egyikében fél ez red év óta sikeresnek tapasztalt ö n t ö z é s . Szánjáéi magát az ország kormánya a hazai alföldet magyar Lombardiává átalakítani öntözési tekintetben, s ezen sok évtizedre kiterjedő müvet kezdesse meg rögtön egy az ínséges vidéken húzandó nagy csatorna ásatásával. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(17) XIII Ily csatorna már részben tervezve van, a kereset és élelem nélküli nép tehát egyszerre akár húsz ponton is elfoglalható, — és enyhítve lesz az ínségen, s megvetve alapja a nemzeti vagyon bizonyos öregbedésének.. II. Nemzeti jólétünk, sőt létünk főtényezője a m. gaz dasági siker, m ely míg egyrészről jólétet teremt, más részről életre hívja a gyarapodhat.ás más két tényezőjét: a gyáripart és kereskedelmi élénkséget is. Fő fela datunk tehát a m ez ő -ga z d a sá gi sikert állandósitni. A jó akarat, illetőleg avatott értelmiség, több rend beli oly munkát jelölt ki, melyek eszközlésével érdemelhetési tér nyittatnék az ínséges vidék munkás osztályának. Távol vagyok attól, h og y a javasolt munkák ellen követ emeljek, mert a tiszai átvágások gyorsított végre hajtása kétségtelenül hasznos, s az alföldi vasút megfektetése is kívánatos, — mindenek felett azonban oly intézmény alkalmazását óhajtanám, melynek folytán majdan legyen mit szállitnunk az említett vasúton. Nézpontom tehát annyival tágasabb tért ölel fel, a mennyiben a rögtöni segélyen kívül a termelés sikerét biztositni látom szükségesnek. Az ellentétek szemközt állítása világosabban szól. Gondos számításaim szerint az idei szárazság folytán az ínséges vidék termelési kevesebbsége, a takarmány féléket is gabonaértékre véve, a h ú s z m i l l i ó mérőt feléri, mi ö t v e n m i l l i ó forintot képvisel. (Azóta 126 millió forintot mutat a hivatalos számbavétel.) Ha a lesült vidék csatornázás által kellőn termő ál © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(18) XIV lapotban leendett, nem csak ezen ötven (126) millió forint tal, hanem a fokozott termés többlete által még azon fe lni 10— 15 millió forinttal gyarapodtunk volna. De ne hagyjuk szem elől gazdasági termény keres kedésünk igen sajátságos természetét is. Ekkorig gabonakivitelünk, feltéve, hogy tartalé kunk engedte, akkor volt, mikor szomszédaink s a tá volabb fekvő országok lakói ide szorulva, magas árakon fizethették fölöslegünket. E jó vásár culminatioját 1861-ben érte el, mikor Angol- és Francziaországban Ínség, sőt Németországban is szükség volt, s mikor a magas érczpénz-agio is teteme sen könnyítette az adás-vételt. Ily körülménynek azonban, mint felette rendkívü linek, kedvezményéin mező-gazdasági üzletet észszerűn alapitni nem lehet. Van világrészünkön egy nagy terjedelmű piacz, hol folytonosan eladhatjuk nemesebb gabonánkat, ha állan d ó u l lesz mit eladnunk, s ha illő áron leszünk képesek eladni. E piacz, A n g o l o r s z á g , — mely mellett külhoni szükség esetén a vételi verseny jótékonyságától sem esünk el. Angolország tehát állandó vevőnk lesz mindig, ha a piaczain megjelenő versenytársak mellett meg fogunk állhatni. Megállhatunk pedig, ha termelésünket ugyanazon földtéren fokozzuk, s ig y többet jutányosabban bírunk áruba bocsátni. E nehéz feladat megoldásánál főtényező az öntözés, ennek pedig alapja a c s a t o r n á z á s . © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(19) XV Fölöslegesnek látom részletesen elsorolni mind azon előnyöket, melyek helyesen intézett csatornázás folytán elmaradhatlanok, m inők: az öntözés által nem csak biz tosított, de három-, sőt többszörözött takarmányterméssel öregbíthető állattenyésztés, a malom- és egyéb müipar, — az égalj egészségesebbé varázslása sat. Ha van, ki a földöntözés áldásos jótékonyságát két ségbe vonni helyén látja, ám tekintse meg egy sülevényes nyáron Lombardia öntözött mezeinek dúsgazdag növényzetét, s az ezzel határos, de nem öntözött földek elszomorító kopárságát. A földöntözés keresztülvitele, igaz, igen költséges, de szabadjon azon megmérhetlen veszteségekre utalnom, melyeket csak egy oly Ínséges év is, minő a mostani, okoz. E gy ily esztendő veszteségével felérő összeget tizév alatt csatornázásba fektetve, a hazai termelést évenkénti 20— 30 sőt több millió forinttal fokoztuk, s bizonyára könnyebb lesz a megtakarított fölöslegből évről évre be ruházást tenni, mint koronkint teljesen tönkre jutva, Anteusi újjászületést erőszakolni. Az alagcsövezés elvitázhatlan hasznosságát belátván a franczia kormány, száz millió francot 4 % kölcsönkép utalványozott. Az angol kormány pedig e czélra fél évti zed alatt hatvannyolcz millió ezüst forintot kölcsönzött. Meg vagyok erősen győződve arról, hogy ahazánkbeli gyakori szárazságot és aszályosságot csakis földön tözési eljárással orvosolhatjuk gyökeresen, s hogy épen ezért a csatornázás megkezdésének szüksége mindenek felett előtérbe állítandó. A fő- és mellékcsatornák tervezését tekintőleg úgy hiszem a tiszaszabályozás megállapításakor érvényre © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(20) XVI emelt nézetek, melyeket e csapásos év is igazolt, kellő eligazítást nyújtanak, lévén mindenek előtt a korábbi ti szai ártér és ennek szomszédos földjei öntözendők, minél fogva a főcsatornának Szabolcsmegyében a Tiszából ki nyitása s Biharmegyén keresztül a Hortobágy, Békésme gyében pedigalegkevésbbé partos Öcsödnél a Körös med rébe szakasztása, továbbá a Maros bal partján Temes és Torontál megyékben az Aranka meder ésBega csatorna fel használása által arczélezhető; a m inthogy e vonalra nézve már nyomozás és számítások is történtek. E tekintetben egyébkint az ország kormányának gazdag szakértelem áll tervezési, költségelési és kiviteli rendelkezésére, s e pontig érve teendőm Rubiconjáig jutottam. Gonddal tanulmányozván hazám mezőgazdasági fej lődésének is történelmét, mi tagadás benne, sötét színben látom a jövőt, — anyagi megizmosodásunk jövőjét; ha zafi kötelességem érzetében koczkáztatom tehát e lépést, melylyel nézeteimet egyenesen Excellentiádnak terjesz tem elé, azon meggyőződésben élvén, hogy Nagyméltóságod lelkének szokott emelkedettségével veendi azokat I és ha a közhasznúság életcsiráját találandja e sem nem uj, sem nem magánálló eszmében, mely mellett azonban a birodalom egyik országának gazdagsága, hazánkban pedig a pár excellence Kánáán kietlen pusztasága tanús kodik, nemtőj e leend a gr. S z é c h e n y i b e n megárvult T i s z a v ö l g y n e k s felkarolandja azt azon jótakaró hévvel, melynek nemzetünk már is több nagy horderejű intézet szerencsés létesülését köszöni. Legyen mindez jó órában elmondva. írtam a Széchenyi hegyen 1863-ki September 21-én.. Érkövy Adolf. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(21) I. Hazánk mezőgazdasága történelmének egyik legsö tétebb lapját az 1863-ik év foglalja el. Már az 1861-ik esztendő is száraz v o lt, 1862-ben a szárazság még fokozódott, — őszszel a vetések alá a föl det kellőn megmunkálni nem lehetett, a tél hótalan, az 1863-iki tavasz kezdete csekély nyirkosságu, utóbb a ta vasz és nyár felette aszályos volt. Júniusban 3-káról 4-dikére erős dér, azontúl a hó vége felé 26° R ., júliusban 29° R ., augustusban 4-től 19-ig 24— 30° R hőség árnyékban, verő fényen természe tesen sokkal tetemesebb. A Duna, Tisza, Szamos, Maros, medreiket sem töltötték meg. Az aszályosság különösebben a magyar síkságon, a róna alföldön fejtette ki sülevényessége egész hatalmát. A közfigyelmet a hazában legelső Debreczen város azon küldöttségének, mely a határbeli vetések, kaszáló és legelő megtekintésével volt megbízva, hivatalos jelentése ragadta meg. A határ felnézése május 28-án történt, s a küldött ség már akkor kimondotta, hogy az ondódi és hegyesi 1 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(22) 2 pusztákon találtató őszi vetésekhez kötött minden remény meghiúsult; már ekkor úgy néztek ki a mezők, mintha szalmával lett volna bedugdalva a föld. A tavasziak alig voltak három hüvelyk magosságuak, s a legjobb kaszái tokon sem volt annyi fű, mi egy kaszavágást érdemlene. A kadarcsi korcsmától kezdve pedig a 45000 kát. holdnyi legelő annyira kiégett, lesült, hogy a legtelekesebb helyeken sem volt zöldség látható, a székesebb ré szen pedig a föld a szó legszorosabb értelmében sivatag. Az elhagyott birkaállásokon helyenkint 4— 500 da rab juhcsontváz, az éhen elesett állatok hullái, voltak össze garmadolva, — s a még e legelőn lézengő emelős szarvasmarhából naponkint 8— 10 darab döglött el éh ség miatt. Az itt következő adatok az Ínséges tér felnézésére kiküldött királyi biztos jegyzeteiből meritvék. Alsó Szabolcsmegyében őszi, tavaszi egyaránt silány, kaszálló, legelő semmi, kiszáradt a fűnek még töve is. A Hajdúságban az őszivetések junius végén alig vol tak arasznyi magasságúak, a kalászokban itt ott egy egy szorult szem. Zab, árpa még szomorúbb állapotban; ka szálló, legelő kiaszva telyesen. Debreczen nagy kiterje désű határa szintén ily vigasztalan, kiégett kopárság. Bihar megyének déli részében 42 helység határa végkép lesülve. A nagy Kunságbán Karczag 70 ezer holdas határa mint afrikai sivatag, atenyészetnek semmi nyoma. Kúnhegyes, Madaras, Kisújszállás, Turkevi, Kunszent-Márton 200,000 holdnyi határa ugyanazon fokán áll a nyomornak, mint Karczag. Ezen hat községben a marha létszám megdöbbentő csökkenését imé számok mutatják : © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(23) 3 Szarvasmarha. ló. juh. sertés. 1861-ben volt 30,593. 15,190. . 245,340. 26,100. 18 63-ki június ban volt 6,087. 8,470. 47,362. 7,010 Elpusztult 24,506. 6,720. 197,978. 19,090, e veszteség legalább is három millió forintot képvisel. Igaz ugyan, hogy a marha létszámi különzék nem kizá rólag dög eredmény, de a veszteség mind e mellett is óriási, mert a mi nem marhadög és Ínség folytán pusz tult el, pocsék árakon lón eltékozolva. Heves megye nagy részében az őszi vetésből csak a vető mag, sok helyen ennyi sem várható; tavaszi, legelő, kaszálló semmi. Csanád megye legnagyobb részében az ősziből 1— 1 y 2 mag várható, sok helyen épen semmi; tavaszi, takar mánynak levágva, lelegeltetve, semmi; széna sehol. Csanád megye Csongrád szomorú sorsát osztja. Békés megyében a legjobb termés sem haladta meg a két magot, nagyobb részt semmit sem adott. Arad megyében kivéve a Lonkaságot, s a hegyes vidéket, hol széna is termett, sem őszi, sem tavaszi. Ugyan itt, mint Csongrádban s több más megyében a jégverés is tetemes károkat tett. Külső Szolnok megyében telyes terméketlenség. Temes megyében tiz községben már júliusban telyes Ínség volt, 166 község nagy szükségnek nézett elébe. Torontálban alig 10 határban van közepes termés, a többiben rendkívüli terméketlenség. Bács m egye egy részében szintén nagy a terméket lenség. A fenebb elsorolt vidék Ínségének nagyságát leg jobban mutatja az, hogy a felvizsgálásra kiküldött kirá1* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(24) 4 lyi biztos csak a kisebb birtokos osztály és nép számára csupán őszi vetőmagul 880,000 mérőnyi kivántatóságot, illetőleg azon gabona mennyiségnek más vidékről oda szállítását látta szükségesnek illető helyen javasolni. Igen csalódnánk pedig, ha azt hinnők, hogy az Ín séges vidék terjedelme híven van keretelve a szerint, mint fenebb vázoltam; — jóval nagyobb téren űzi sivár hatalmát a terméketlenség, ig y például Szathmár megye nincs ben a fenebbi keretben, s onnét íme augusztus vé gével , jelesül Szathmár-Németiből következő tudósí tás k e lt: „Term ékeny , 32,000 catastrális hold területű, nagy határunk majdnem mindenütt hasonlít a terméketlen si vataghoz, hol a tenyészetnek nyomai sem látszanak. Negyedfél ezer holdat tevő búza fordulónk egyik része alig adott egy magot ; másik, nagyobb része a jég által elverve, hasonlít oly helyhez, melyen ellenséges tábor rombolt és pusztított. Nyolcz ezer holdat tevő réti és lankai kaszállónk nem termett annyi szénát, mennyi egy jó gazdának szükségét fedezhetné. Az éhező marhá nak kénytelenek voltunk az erdei elő tilalmasokat is fel szabadítani. Hétszáz hold területű, kiszáradásnak indult, szőllőnk 25— 30 ezer akó termés helyett 5— 6 százzal elégít ki, s mi a szőllő tőkékből megmarad, jó lesz, ha jövőre termő fát lesz képes növelni. Legelőink porfészek, nem pedig tápláló növények hazája. Hatodfél ezer hold tavasz és lanka földünkön, me lyek kezdetben szép reményű tengeri terméssel biztattak, mely máskor máramarosi testvéreinket is táplálta, csak © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(25) 5 alig találunk valamit, kiégett a nagy melegségben és szárazságban. — P. N a p l ó 201.“ Életliű sziliekkel festi egy csanádmegyei hazánk fia a nagy nyom ort, melyet az ez évi aszály ott okozott, — a tudósítás Nagylakról a P. Hírnökben közöltetett. Az emberek füvet, a sertések húst esznek. Azok is, ezek is só nélkül. A mi megehető zöldet talál a szegény nép, összeszedi s ételnek megfőzi, az elhullott lovak hulláin pedig a sertések lakmároznak. Az élelmes faj összevásá rolja potom áron a sovány sertéseket és lovakat, s ezeket lebunkózza, megnyúzza, s a hússal amazokat hizlalja. A zöldség ritka és méreg drága, s ha az ember újság vágy tól ingerelve erszényének megerőltetésével vesz is p. ne hány ugorkát, nem élvezheti, mert a szárazság miatt oly keserű, hogy megenni lehetetlen. Egy dinnye s egy ló egy áru, ez is amaz is 25 garas. Akár merre m egy az ember, az úton döglött lovakat talál. Kun László idejét értük el, már sokan taligára szorultak s azt magok tol ják. A takarmánynak oly szűke van, h ogy a legavasabb régi szalmának, sőt dudvának, melyre azelőtt még csak rá sem néztek, tizszerte nagyobb ára van, mint volt hajdan a legjobb szénának. A fuvaros lovai számára zsákokba tömi a szalma vagy polyva takarmányt s úgy indul útra. Füteléknek a nép a rétekről, miután a csorda által elébb lelegeltetett, a nád és gyékény gyökereit, a mezőkről a kutyatejet vagdalja ki. Barmát ákácz, szőllő és fanzár le véllel tengődteti. A régi villák hevertek, az újak nem keltek. Ezek helyett a gazdák gereblyéik régi fogai közé újakat csináltak, hogy a lekaszált arasznyi gabonát öszszegereblyézhessék. Maguk a gazdák is kalász szedőkké lettek. A termést néhol ökrös szekerek helyett talicskán és lepedőben hordták haza. Sok feles a gazdától kölcsön© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(26) 6 zött vetőmagot sem téríthette meg a termésből. A gazdák hambáraikba gabona helyett polyvát raknak, a szalmát ponyvával beterítve s kötéllel lekötve szállítják haza, nehogy elhullassák. Egyedüli reményünk még csak a kukoricza termésben volt, de az is elsült és sokan már kitépték takarmánynak. A szőllő is lesült, a gyümölcs apró és férges. — A tönkre ment őszi és tavaszi termés után a gazdák még a kukoriczában bíztak, de a nagy szárazság e tekin tetben is sok szép utolsó reményt meghiúsított, — köz löm ime a „H on“ b.-csabai levelezőjének ide vonatkozó észrevételeit augustus első feléből. „Békés, Arad, Temes, Torontál, Bács és Csanád me gyék egy részét beutazván, utolsó támaszunk, a kukoriczára nézve itt közlöm valóban lesújtó észleleteimet. C s a b á t ó l K é t e g y h á z á i g Arad felé a kukoricza nagysága egy arasz, sok helyen kiszáradt. Termés = 0, takarmány y 20. K u r t i c s i g 1 láb magas, összeszáradt. Termés semmi.'Takarmány j / 10. A r adig és Aradon túl egy órányira a Marosvölgyön a természet zöldebb, a tarló kielégítő legelőt nyújt, a kukoricza fél öl magas, termés takarmány 2/ 3. O r c z i d ő r i i g a kukoricza és tarló már silányabb, amaz 2 láb magas, termés azon ban semmi, takarmány y 2. T e m e s v á r i g és ismét fel Kikindáig és le Török-Becséig ismét vigasztalhatatlan, .1 láb, illetőleg egy arasz magos. Kanizsától Makón át Csabáig ismét folyton fog y a kukoricza magassága. Ez egész vonalon a termés semmi, takarmány V4— y 20. — Az „E ger“ közlése szerint egy 200 holdas tanyán, Karczag mellett, termett összesen öt véka búza, takar mány semmi. Debreczen határában egyik gazdaságban hiteles. y20,. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(27) 7 tudósítás szerint 120küböl búza vetésről termett 40 köböl szemetes ocsu, 70 köböl kétszeres vetésről 21 köböl. (Függ. 205.) Vajmi kellemetlenül egészíti ki e sötét képet azon vonás, h og y az Ínséges térről a madarak is boldogabb vidékekre húzódtak s a vad is tetemesen m egfogyatko zott; a „Vadász és Versenylapban“ ide vonatkozólag eze ket olvassuk : Az országos szárazság, mely szomorú csa pásként sújtja a hajdan gazdag és boldog alföld szeren csétlen lakóit, hatását a vadra sem téveszté él. A rósz ter més miatt kopár, sivár térségek, hol ez előtt buja tenyé szet zöldéit, megfosztá a vadat is, főkép a nyulat, buvó helyétől. Nem volt hol szaporodnia, s a még nem rég vaddús helyeken alig találni most magvát. Vízi vadnak világos, hogy ez idén hírét sem hallották, a tavaszszal kevesebb számmal megérkezett fürj is csakhamar tova vonult e sivár pusztaságból, s a szülő földjéhez oly hű fogoly is alig talált egy egy sűrűséget, hol fészket, rakva költhetett volna, mert a legelőből kipusztult marhák fel keresték a füzeseket, a csekély bozótokat, s összetiporták fészkét, az örege megmaradt ugyan de meddőn. A legelő, kaszálló s áltáljában a takarmányhiány mennyire letörte a munka- és haszon-állatok árát, mutat ják a következő adatok: Tokaj vidékén július végén egy tehén 10 forinton, két testes ökör 55 forinton volt kap ható, — de vevő nincs, a.lábas jószág ára egy negyedére a korábbinak szállott le. Kisújszálláson már junius 18-ka körül egy pár ökör 60 írton, egypár juh 1 fór. 20 kron, egy éves sertés párja 3 fo rinton volt vehető, ló semmi áron sem kellett senkinek. — Szegeden julius végén a jármos ökör párja 60— 90 forinton, tinó binó párja 15— 30 forinton áruitatott. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(28) 8 Kulán, augustus 8-án a riska tehén*darabja 8 forin ton adatott. 'Uj-Becsén augustus elején az országos vásár ban eladásra fel volt hajtva 3000 darab szarvasmarha, 1500 ló, 2000 darab sertés, 1500 darab birka, összesen tehát mintegy 8000 darab állat, eladatott összesen 87 darab; egy tehén kelt 10— 16 forinton, egy pár jár mos ökör, 60— 80 forinton, rúgott borjú párja 10 forinton, 3 esztendős sertés párja tavaszkor 34, most 14 forinton, ló 2 forintól fölfelé. Makón, a termékeny Csanád megyében, az augustus 16-kai országos vásárra emberi emlékezetet meghaladó szarvasmarha mennyiség hajtatott eladás végett, egypár hat-hét éves ökör 40— 50 forinton, egy fejős tehén 8 — 12 forinton, a három éves sertés párja 5— 7 forinton, a két esztendős sertés párja 3 forinton, esztendős malacz párja 2 forinton, egy sovány, de egészséges ép ló 2— 5 forinton áruitatott, de igen kevés állat adathatott el ily tékozló árakon is. — Aradon július 31-kén a széna mázsája 2 fór. 50 kr. volt, szalma öle 1862-ben 10, most 30 forint. Eperiesen augustus hó 10-kén a széna mázsáia 2 fr. 40 kr. — 3 fór. Gyulán augustus elején a széna mázsánként kicsiny ben 4 forinton, 800 mázsás tömegben mázsánként 3 fo rinton áruitatott. Újabban szénát, burgonyát Stájerországból és felső Ausztriából vásárol a Magyar Kánaán. Nagy mennyiségű szarvasmarha, ló, birka, és sertés, miután még májusban és júniusban is jászlon szalmán ten gődtek, utóbb a lesült, kiégett mezőn rakásra döglöttek, s még Eperjes vidékénisfűz és rekettye gályákkal élődtek. — A hazánk alföldjét mily óriási mérvben érte ezen © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(29) 9 aszályos évben a terméketlenség csapása, legmegragadóbban mutatja azon tény, h ogy az ínség színhelyére ki küldött királyi biztos hivatalos jelentése szerint az Ínsé ges tér rendes terméséhez képest az idei terméketlenség 126 m i l l i ó forintnyi veszteséget okozott, s e roppant csapás annál inkább súlyos és több évre kiható, mert a munka- és haszon-állatok számát is megrendítő mennyi ségben tönkre tette. A hazai alföldön dúló ezen közinség kötelességünk ké teszi a terméketlenség okait gondosan kinyomozni, s azon ellenszereket javaslatba hozni, melyek al kalmazása folytán jövőben mezőgazdaságunkat hasonló csapás többé ne érhesse.. II. Ha hazánk mezőgazdasága történetében figyelemmel szétnézünk, fájdalom, a kisebb, nagyobb terméketlenség miatt bekövetkezett Ínséges évekkel gyakran találkozunk. Ezen értekezés végén i d ő j á r á s i é s t e r m é s i a d a t o k a t talál az olvasó, Erdélyt illetőleg 1535-től — 1719-ig, Magyarországról 1508-tól mi ndé napig; ezen adatok, minden fogyatkozásaik s hézagosságuk mellett is sok tanulságot szolgáltatnak. A tizenhatodik században, 1508-ban Wranchich sze rint monthatatlan nagy drágaság támada egész Magyarországban, kinérnek szik vóta miatt. 1570, 1585-ben és 1590-ben s z á r a z s á g f o l y t á n nagy éhség, s a szükségbeli kenyér pótlékok emészthetlensége miatt döghalál. A t i z e n h e t e d i k s z á z a d b a n 1606-ban, 1609ben, 1622-ben, 1631, 1635-ben, 1636-ban, 1637-ben és 1638-ban, 1652-ben, 1653-ban, 1654-ben, 1666-ban volt © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(30) 10. nagy szárazság, ennek következtében terméketlenség, drágaság és éhség; 1650-től — 1661-ig íolytonosan szá raz, aszályos idő járt. A ti z e n n y o l e z a d i k s z á z a d b a n 1709-ben, 1719-ben, 1746-ban, 1747-ben 1748-ban, 1780-tól 1785-ig száraz, 1790-ben 1794-ben és 1797-ben rendkivül aszá lyos időjárt. A Tisza mellékén a szerencsétlen lakosság egy része sásgyökérből, bengyeléből készitett lepénnyel, és esett állatok húsával tengette életét, s maga Szolnok városa, h ogy a város leginkább szegény lakosai éhen ne haljanak, a budai Generál Commandót 1791-ben 500 mázsa liszt erejeig, 1795-ben az udvari kamarát 1500 mérő gabona erejeig vette igénybe; — 1790-ben a szol noki zárda ajtajához oly serege özönlött naponként az éhezőknek, hogy gyakran, főleg ebéd idején 300-nál is többen voltak, kik kenyérben vagy ételmaradványok ban részesültek. Napközben pedig reggeltől estig szaka datlanul jöttek a zárdába, kenyeret kérvén, kik majd éhen vesztek el. — A je len században: 1801ben a s z á r a z s á g miatt a dunántúli ré egyes vidékein nagy terméketlenség-, Som ogy megyében fürészpor, kukoricza csutka és korpából gyúrt kenyér félével élődtek. 1802ben. I g e n s z á r a z e s z t e n d ő , Sopron m gyében éhség. 1803- ben. N a g y a s z á l y o s s á g . 1805-ben. H o s s z a n t a r t ó s z á r a z s á g , drágaság. 1811-ben. N a g y s z á r a z s á g . 1816-ban. Éhség, Ínség, drágaság; taraczk, moh és szalmakenyér. 1819— 1822-ben Szárazság. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(31) 11. 1830— 1832 hideg száraz időjárás. 1836-ban. Aszály. 1841-ben. Aszályos időjárás, terméketlenség. 1846-ban. Aszályosság, Ínség, 1847-ben ennek fo ly tán éhség. 1852-ben Szárazság. 1857ben. Oly sülevényes és elaszott volt a me hogy a munkaállatokat már Nagy-Boldogasszony napja táján jászolyra kellett fogni. 1858ban. Oly takarmány szükség volt, hogy fe ben, harmadában adták oda a barmosgazdák állataikat kitelelésre. 1861, 1862-ben. Szárazság, takarmány szükség. 1863-ban. Példátlan aszályosság, úgy hogy száz ezerekre megy az éhen elesett állatok száma; — H, M. Vásárhely városában, Csongrádmegyében hatósági lag 1200 munkaképtelen és 5000 munkaképes éhező Íra tott össze; Aradmegyében már augusztus végén 1980-at tett a munkára nem képes, 7349-et a munkaképes éhe zők száma, s ezenfelül 8288 kisebb oly gazda találtatott, kik kölcsön segélyt szükségeinek, hogy munkaállatjai kat megtarthassák s vetőmagot szerezhessenek. A magyar Kánaánban augustusban már fordult elő ffyilkossági eset kenyérrablás miatt, sőt éhen halás is. (P. L l o y d . 204.) Ezen adatok azt mutatják, hogy az utóbbi 73 év alatt, mint mely időszakról megbízható hiteles tudomá sunk van, 22 többé kevésbbé mostoha, terméketlen ínsé ges esztendő volt, s mig kellőnél több esőzés csak három szor, 1792-ben, 1816-ban és 1853-ban volt, tizenkilenczszer a szárazság okozott ínséget. K é t s é g b e v o n h a t l a n u l ál l t e h á t az, h o g y © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(32) 12 h a z á n k e x c e s si v u s c 011 tin e n t a l i s k l i m á j a szá r a z s á g g a l , a s z á l y o s s á g g a l o s t o r o z z a me z ő gazdaságunkat.. III. Azon kom oly észlelések, melyek hazai termelésünk és állattenyésztésünk félelmes ellensége természetének, a szárazság, aszályosság okainak s lehető ellenszereinek tanulmányozásával foglalkoztak, különösebben a h a z a i tavak lecsapolását, p o s v á n y o k kiszárítását! t o v á b b á az e r d ő k p u s z t í t á s á t , s a h a z a s í k al f ö l d j é n e k f á t l a n s á g á t j e l ö l i k ki a s z á r a z időjárás okaiul. Sokkal inkább tanulságos e nagy kérdés minden részletének gondos meghányása, sem mint hogy figyel münket a felemlített állítások bármelyikétől is meg vonhatnék. Tüzetes tárgyalásba kell tehát bocsátkoznunk. Vedres István, volt Szeged városi főmérnök, ki a „Vedresházi pusztával“ örökítette nevét s vizszabályozási képességét, s ki egy duna-tiszai nagy csatornát is terve zett, 1830-ban a Tisza szabályozásáról értekezvén, az 1830dik évi Tudom. Gyűjtemény 6-dik füzetében, meleg el ragadtatással ábrándozik azon paradicsomról, melylyé a Tisza völgyét a Tisza szabályozása és a f ö l d ö n t ö z é s át varázsolandják. A tisztes Vedres tehát szintén azok közé tartozott, kik a Tiszaszabályozás folytán beállandó szárazságtól tar tottak, s kik ez okon a földöntözés szükségét vitatták. Midőn 1857-ben a tiszaszabályozási társulatok Pes ten nagygyűlést tartottak, minden társulati képviselőnek átadatott az 1857-ik évi Gazdasági lapok 3-ik 5-ik és 7-ik © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(33) 13 száma, melyekben Gönczy Pál „a f a ü I t e t é s e k, k a p c s o l a t b a n a T i s z a s z a b á l y o z á s á v a l “ czimii ér tekezése foglaltatott. Vannak, mond értekező, a természetben láthatlan mozgató erők, melyek türvényeikkel együtt csak a vizs gálódó és kutató ész előtt tárulnak fel. Ezen működő erő ket csak egyetlen tényezőjüktől sem lehet megfosztani a nélkül, hogy a természetben fenálló sulyegyent meg ne zavarnék. Tekintsünk alája azért ama fátyolnak, mely a Tisza vidékén egymást ellensúlyozó természeti erőket fedi. Ki ne ismerné Alföldünk égaljf viszonyait, melyről átalyában elmondhatjuk, h ogy inkább száraz, mint ned ves. Ama nedvesség csak kora tavaszszal és őszszel szokott szembetűnő lenni, mig a tavasz vége és a nyarat kezdő hónapok az Alföldön rendszerint szárazok szoktak lenni,pe dig épen ezen hónapokban van’a nedvességre legnagyobb szükség, a midőn a takarm ányfélék, a gabona és kukoricza még mindig növő félben vannak. Bizonyára minden alföldi gazdának nem egyszer volt alkalma fájó kebellel nézni végig szépen telelt és tavaszolt növényeit, miként hervasztja el és teszi semmivé május és junius esőden s lankasztó szele. Mind e mellett hányszor nem tapasztalta, hogy tűrhető időjárás mellett is, ha nem épen gazdag, de középszerű aratása még is volt, tapasztalhatta ennek okát is, mert saját vallomásaként ezt a véletlenül beköszöntött májusi va gy júniusi egykét esőnek köszönhette. De valyon, hát arra volt-e elég figyelemmel, h ogy ilyen véletlen, mondhatni csupán helybeli — esőt mi okozta? A z o n e s ő k b i z o n n y a l n e m a t e n g e r e k g ő z e i v e l t e r he l t n y u g o t - d é l i s z e l e k szár n y a i n r e p ü l t e k át az A l f ö l d r e , a z o k o k á t © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(34) 14 h e ly be ly i k ö r ü l m é n y e k b e n k e l l e t t vala ke resnie. Arról, h ogy az eső a földről felszállott vízgőzökből lesz, szóllani sem kell, ámde azt nem lehet érintetlenül hagynunk, hogy a légkörbe felemelkedő ezen vizgőzök ágyát, a közel környékben fekvő vizek és az ezekben létező dús növényzetben is kell keresnünk. H a n em l e h e t is á t a l y á b a n á l l i t a n i , h o g y az A 1 f ö l d m i n d e n e s ő j e a h e l y b e l i v i z e k és n ö v é n y e k k i g ő z ö l g é s é b ő l t ámad, a n n y i b i z o n y o s , h o g y az o r s z á g o s e s ő k k i v é t e l é v e l , m e l y e k e t l e g inkább a te n g e rrő l j ö v ő d é ln y u g a t i szelek h o z n a k , az A l f ö l d ö n h i r t e l e n t á m a d t c s a k n e m mi n d e n e s ő f o r r á s a a m e s z s z e e l t e r ü l t m o c s á r o k v i z e és a n n a k n ö v é n y z e t é b e n k e r e sendő. A Tisza és mellék folyamainak kiöntései mintegy másfél millió hold földön terülnek el. Ha felveszszük, h o g y ezen e l f o g l a l t t é r b ő l csupán csak e g y m i l i ő h o l d v a n á l l a n d ó u l vi z a l a t t , ú g y bi z o n y o s , h o g y 14,000 m i l l i ó □ l á b v i z f ö l ü l e t g ő z ö l ö g p á r á t az A l f ö l d ö n a l a k u l a n d ó h e l y b e l i e s ő k s z á m á r a . Ha felvesszük továbbá, hogy az Alföld mocsárait nád és kákában sat. gazdag növényzet borítja, s b i z t o s s z á m í t á s o k n y o m á n t u d j u k , h o g y a n ö v é n y n a p o nk i nt saját súlyá va l e g y e n l ő s ú l y ú v i z e t g ő z ö l ö g k i , a n n á l i n kább meg kell g y ő z ő d n ü n k a f e l ő l , h o g y a t i s z a i v i d é k h i r t e l e n k e r e k e d e t t helybeli e s ő i e z e n m o c s á r o k v i z e és n ö v é n y z e t e k i g ő z ö l g é seiből erednek. Most már könnyű lesz elgondolnunk, hogy ha majd © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(35) 15 az egész tiszai környék mocsárai ki lesznek szárasztva, az által dús növényzete ki lesz irtva 5 a különben is száraz ságban gyakran sinlődő vidék mennyivel inkább ki lesz téve ezen égalji nyomornak, mennyire meg lesz fosztva nemcsak helyben támadt esőitől, hanem még az esőket némileg pótló harmatoktól, s ig y eljő az idő, melyben a mezeigazdaságnak megnyert tágas térekért állandó szá razságban fog az egész A lföld szenvedni, s ezen idő lesz az, midőn a tiszai vidék mostani égalji viszonyaiban uralgó természeti erők súlyegyene meg lesz zavarva, (Gazd. la pok. 1857. 1-ső f. é. 3. sz.) Nem természettudományi kitűnőségéért, m ely te kintetben ez értekezés gyenge, hanem történelmi szem pontból idéztem, mint olyat, m ely már 1857-ben kom oly aggodalmakat nyilatkoztatott a tiszai posványok kiszá rítása miatt, ha egyúttal ellenszerekről is nem gondos kodunk. Az ért-e, mert a túlságos tél-tavasz-nyári esőzésü 1853-ik év még mindnyájunk emlékezetében volt, vagy mert a tiszai nagy gyűlés tanácskozását közvetlen aszá lyos időjárás nem előzte meg, az 1852-k il846 és 1841-ki aszályos évekről pedig már megfeledkeztek, illetőleg mert 1841-ben és 1846-ban daczára annak, hogy a Tisza ár ja juniusigsok földetviz alatt tartott, még is nagy száraz ság v o lt; vagy végül azért, mert a tisza szabályozási társu latok képviselői nem osztották az értekezőnek a h e l y b e l i e s ő k s a j á t s á g o s m e g s z ü l e m l é s é r ő l i néze teit, melyeket, erősen hiszem, maga az értekező ur sem vall ma már magáéinak, — továbbá mert azon állítmá nya, h ogy a Tiszavölgyben állandóul egy millió hold van mocsár képen viz alatt, ép o ly téves, mint valótlan azon állítása, hogy a növény naponként saját súlyával © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(36) 16 egyenlő súlyú vizet gőzölög k i , azután mert értekező ur nák azon számítása, miszerént 1 ,000,000 holdnyi vízfe lület 14,000 millió □ lábat tesz, is hibás, annyi terület 57,600 millió □ lábat tevén, — elég az, hogy a Tisza szabályozási társulatok nagy gyűlése csupán a töltések nek hullámverés, és jégzajlástóli megóvására teendő gát menti fa ültetésekről intézkedett, s az idézett értekezés akkoron egyszerűen elhangzott. — Újabban a forrás kutató Richard Abbének a debreczeni határ felett tett azon kijelentése ütött némi zajt, miszerint az árviz ellen mentesített debreczeni nagy pusz ták kietlen sivatagokká válandanak, ha nem fognak öntöztetni. (Sürgöny 1862. jul. 31.) A folyó évben, midőn oly rendkívüli aszály lepte meg főleg a tiszamenti alföldet, a Tiszaszabályozására, mint a nagy szárazság okozójára többen irányozták a közfigyelmet. H unfalvy János m. akadémiai tag Kerner „Das Pflanzenleben der Donau Länder“ czimü munkáját is mertetvén, a Tiszaszabályozás következményeiről eként szól : Legelsőbben is a posványok kiszárításának hatása a légmérséki ellentételek növekedésében fogja magát érez tetni. Mikép a tenger a partországokra, a bodeni és a többi Schvájczországi tavak a környező földterületek égaljára, úgy hat a magyar posványok víztömege az Al föld égaljára, csökkentve a nyári hőség és téli hidegség közötti különbséget. Ha már e mérsékelő elem eltávolitatik, a kiszárított föld s a rája boruló levegőokvetetlenül gyorsabban fog megmelegedni, és ismét meghűlni, mint eddig a posványos területeken történt, s a száraz földte rületeken a növényzet hamarább fog ugyan tavaszszal © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..