Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018.

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(6) Az. ERDŐVÉDELEM körvonalai,. Irta. F e k e te. L a jo s. érd. akad. tanár.. Selmeczen, KIADJA JOERGES ÁGOSTON ÖZVEGYE 1877. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(7) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(8) Tartalom. Bevezetés. 1. . .\ . . . . .. I-ső rész: védelem a szervetli^Sérmészetből eredő káros hatások és betegségek ellen I. Légbeliek. 1. A hőmórsék szélsőségei . . 2. Fagyos csapadékok nyomása 3. A s z e le k .................................. 3 6 9. II. Talaj. 1. A talaj nedvességének szélsőségei . . . . . 2. A talaj mozgékonysága és a lavinák . . . 3. A fák betegségei ..................................... Il-ik rész: védelem káros növények ellen. 3. . . .. 12 13 18 24. 1. Tulaj donképeni erdei g y o m o k ............................24 2. Nagyobb c s e r jé k .................................................... 29 3. F á k .......................................................................30 Ill-ik rósz: vedelem kártékony állatok ellen. . . 33. 1. Kártékony em lő sö k ..............................................33 2. M ad a ra k ..................................................................39 3. R o v a ro k .................................................................. 39 IY-ik rész: védelem emberek ellen. 40. I. A védelem tárgyai. A. T e r ü le t...................................................................... 40 B. Haszonélvezeti j o g ....................................................43 C. Az „erdei termények v é d e lm e ............................. 1. K árosítások.............................................................44 2. Elidogonités.............................................................50 3. Rendőri szabályok ellen való vétségek . . . 53 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(9) 4. Az erdei mcllókhaszouvételoknól elkövetett ki hágások .................................................................. 54 II. A védelem közvetlen közegei. . . 55 Az erdőörökről és azok kerületeiről . . . .. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(10) Erdővédelem. Bevezetés. Erdővédelem alatt értjük azon tudományt, mely azon elveket és szabályokat rendszeresen tárgyalja, me lyek szerint gazdálkodva és melyeket szemmel tartva, lehetőleg megóvhatjuk az erdőt kívülről jövő kártékony hatások ellen; sőt azon természetes károkat is, melye ket egészen elhárítani képesek nem vagyunk legalább legkisebb mérvre szoríthatjuk. Az erdő megvédését két szempontból kell hogy tekintsük, u. m .: 1) a b i r t o k o s és 2) a k ö z é r d e k szempontjából. Ezen kőt rendbeli érdekek azonban igen sok eset ben összevágnak s ez az oka, hogy az erdővédelem nem szokott ezen szempontok szerint felosztatni, habár a közérdek a magán birtokos érdekeivel néha ellentétbe jön is.— A birtokos pl. rendesen csak pénzügyi szempont által vezetteti magát s néha a pillanatnyi haszonért jó nak látja föláldozni az erdőt a nélkiH, hogy annak fel újításáról gandoskodnék. Ellenben az állam érdeke azt hozza magával, hogy a feltétlen erdőtalaj soha se ha gyassák parlagon, hanem annak felújításáról gondos kodva legyen, mert: ez az erdőnek közvetlen környe zetére sőt nagy erdőségeknek egész vidékek lakhatósá1 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) —. 2. gára való befolyása miatt és a faszükségíet jövendőbeli kielégítésének biztosítása érdekében szükséges. Az erdők megvédése azonban az állam által a bir tokosok érdekeivel szemben, nem képezi tárgyát e füzetkének. Azon hatókat, melyeknek káros befolyása ellen az erdőt védelmezni kell, következő csoportokba foglal hatjuk : 1) A szervetlen természethez tartozó káros hatók és betegségek. 2) A növényországhoz tartozók. 3) Az állatországhoz tartozók. 4) Az emberi társadalomhoz tartozók. E csoportok szerint az E r d ő v é d e l e m is n é g y r é s z r e os z l i k, u. m. 1) Y é d e l e m a s z e r v e t l e n t e r m é s z e t b ő l e r e d ő k á r o s h a t á s o k és a b e t e g s é g e k el l en. 2) K á r t é k o n y n ö v é n y e k , 3) K á r t é k o n y á l l a t o k és 4) E m b e r e k e l l e n .. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) I-SŐ RÉSZ. Védelem a szervetlen természetből eredő káros hatások és a betegségek ellen.. I. Légbeliek. 1) A hömérsék szélsőségei. a) H ő s é g. Itt a hőségnek azon befolyását, melyet a talaj ki száradására gyakorol, el mellőzve, csak azon károkat érintjük, melyek a nap befolyása következtében a nö vényeken közvetlen szemlélhetők, ú. m. a csemeték kiaszását és egyes sima héjú fáknak először egyoldalú el száradását az u. n. h é j a s z á l y t és ennek következ ményeit. A növényeket a szárazságtól úgy védelmezzük, hogy a csemete kertekben az ágyakat árnyalókkal látjuk el, vagy jegenyefenyő galyakat dugdosunk a vetóny sorok közé, vagy az igen könnyen kiszáradó növényeket ma gas fák védelme alatt neveljük fel. A szárazságnak könnyen áldozatul eső fanernekot védertvény, védállab v. gabnavetés által védelmezzük. — Természetes felújításnál az anyafák teszik meg a fentebbi szolgálatot. A héjaszály ellen az állabokat védelmezi a jó zár lat ; az ültetvényeket pedig az, hogy ha sorültetvénye1* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(13) -. 4. két eszközlünk s a sorokat délnyugati irányban viszük, mivel a héjaszály a délnyugati oldalakon szokott fel lépni. — Sétányokra, parkokba stb. ültetett, magasabb suhángoknál, különösen vékonyabb héjunknál, a törzs nek szalmával vagy náddal való bekötése elkerüllietlenül szükséges. b) A n a g y t é l i h i d e g e k és f a g y o k h a t á s a . Némely fáknak, u. m. a dió- szilva s más gyü mölcs fáknak a huzamos, nagy hidegek, melyek 20 R°.-ot meghaladnak, gyakran életveszélyesekké válnak, még pedig nem csak apró csemetéknek, hanem nagy fáknak is. De nemcsak ezek, hanem erdei fáink is szen vedhetnek a nagy hidegektől, különösen azon esetben, ha a megelőző nyár esős és hideg volt; vagy pedig meleg őszre, mely a fák vegetatioját újból életre ébresz tette, gyorsan bekövetkezett a nagy tél. Ez esetben nemcsak az eléggé meg nem fásult hajtások, hanem a télire eléggé el nem készült cambium réteg is megfagyhat. Ez többnyire nem terjed ki az egész fatörzsre, hanem annak csak egyes részei hal nak el, melyeknek nedvei tavaszszal rothadásba indul nak, megfeketednek, a liéj ugyanott egy időben felpattagzik és különböző gombák által meglepett sebek támadnak, melyekből barna lé foly ki. — Ezen sebe bet f a g y r á k n a k nevezzük. Ily sebek támadnak azon repedéseknél is, melye ket téli, nagy hidegek idéznek elő; — ezek a fagyre pedések. Ezen téli nagy hidegek ellen épen semmit sem tehetünk, csak a további káros következményeket ki sebbíthetjük az által, hogy az ily beteges fákat ideje korán eltávolitjuk az állabokból. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(14) 5. -. A téli hideg egyébiránt még máskép is lehet ár talmas, t. i. a nagyon apró magoncokat a fagyok a föld ből kiemelik. Továbbá ide tartoznak az u. n. e l k é s e t t v a g y k é s ő i f a g y o k is. Ezek alatt értjük a temperaturának 0° alá való szállását tavaszszal, a vcgetatio megin dulása idejében. A tavaszi fagy a gyönge, fiatal növény részeket tönkre teszi, valamint a magtcrmést is gyakran megsemmisiti, sőt még több éves hajtások is elfagyhat nak, midőn a nedv bennök már megindult s oly álla potba jött, mely a hideg elviselésére többé már nem alkalmas. A fák cambiuma elfagyhat, mielőtt a rügyek kifakadtak volna. Ezen késői fagyok, a fenyvesek közt leginkább ártanak a jegenyefenyőnek, kevésbé a lúeznak és larixnak és legkevésbé s peresznyének. A lombfák között legerősebben szenvednek a dió-, kőrizs-, gesztenye-, cser-, bükk, tölgyek, juharok ; kevésbé a hárs, nyár fűz, szil, gyertyán stb. — Azonban nagyon sok függ attól, hogy a kifejlődésnek mely stádiumában találja a fákat a hideg p l.: az ákácz- és szederfa, va lamint a gleditschia, Ailanthus nagyon későre szoktak kihajtani, s hogyha még mozdulatlan állapotban találja őket a késői fagy, érintetlenül maradnak; mig ugyan akkor a tölgy, bükk és mások sokat szenvedhetnek; de ha előbbiek már kihajtottak s gyöngébb hajtásban ta lálja őket a fagy, akkor ennek kisebb foka is teljesen tönkre teszi az új képződményeket, mig meglehet, hogy a tölgy, mely ekkor már jobban ki van fejlődve, fiatal képletei vastagabb cpidermissel ellátva és jobban meg erősödve csekélyebb fagynak jobban ellenáll. Általában a fiatal növények sokkal többet szen vednek, ép úgy, mint minden más károsításnak is job ban áldozatul esnek, mint a nagy fák, mert itt több a © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(15) —. 6. —. tápanyag-tartalék is. — Ezért különösen az apróbb nö vények szorulnak az erdő védelmére. A fagy megakadályozására -az erdögazda ugyan semmit sem téliét, de a gazdálkodás helyessége által, mégist öbbé-kevésbé óvhatja a fiatal növényeket. Rész ben erre valók ugyanis az előertvények, a gabnával való elegyes ertvényezés, az anyafák védelme stb. Ismernünk kell továbbá az u. n. f a g y z ú g o k a t (F r o s 11 ö c b e r) is, azért, hogy ilyen helyekre kénye sebb növényeket ne telepítsünk, hanem olyanokat, melyek a fagyot könnyen állják pl. szil, gyertyán, to vábbá : erdei- és lúczfenyő a fenyvesek régiójában. Az őszi vagyis korai fagyok nem ártalmasok, hogy ha akkor állanak be, midőn a lombfák leveleiket már elhullatták; de igen akkor, ha még tenyészetüket be nem fejezték. Hogyha pl. erős fagyok a lombfákat még zöld lombozatban találják, akkor a meg nem fásult hajtások megrongáltatnak vagy teljesen tönkre tétetnek. Egy ily fagy véget is vethet az évi tenyészetnek, ha akkor áll be, midőn a fa télire még egészen el nem készült s így azután a téli fagy az egész fát is tönkre teheti. %. Fagyos csapadékok nyomása.. A hó, z ú z m a r a és a különböző okokból á f á k á g a i n k e l e t k e z ő j é g r é t e g a fiatal növényeket sőt egész állabokat is néha úgy megterhelnek, hogy alattuk a vékonyabb fák meghajlanak, vagy, ha mere vebb törzsekkel bírnak kidőlnek v. ketté törnek v. leg alább ágaik lehasogattalak. A hó akkor szokta rontani az állabokat, mikor nem nagy a hideg és a hó nedves; akkor a tűlevelűek lombozata feltartóztatja, felfogja és hogyha a hó mennyi ség igen nagy, s ehhez még szelek is járulnak, mi igen gyakori, — akkor a közép korú, teljes záratú, karcsú © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(16) 7 törzsekből álló fenyvesek esoportonkint düllnek és tör- . nek össze. Leggyakrabban előjön ezen veszély tél vége felé, mert ekkor leggyakoriabbak a nedves és nagy tö megű havazások. Hasonlóan gyakoribb alsó, mint felső regiokban, mert ezt utóbbiakon a tél oly bideg, hogy a hó pelykek aprók és szárazak szoktak lenni; az át menet pedig tavasz és tél közt sokkal gyorsabb. Azon fiatal állabokon, melyek a hó terhe alatt csak meghajlot tak, úgy segithetünk, ha a fákat lerázatjuk s a meghaj tott törzscsoportokat, visszanyomva, felcgyenesitvo, erős ágasokra fektetett rudak segélyével feltartjuk. Ezen műtét egyébiránt csak kisebb területeken jö het alkalmazásba. Nagyobb részint a szélre és napsu garakra hagyjuk a hónak leolvasztását, moly ázután a fákról lekulladoz mihelyt az ágakon olvadni kezd s a meggörnyedt fák lassankint visszakapják egyenes állá sukat. Többet tehetünk a bajnak megelőzése tekintetéből az által, hogy a nagyon sűrű fiatalosokat korán kezdjük vigályitani, hogy törzsük korán megvastagodjék. De nemcsak tűlevelűek, hanem még sűrű bükk fiatalosak is szenvednek néha a hó nyomástól. A hó árt még egyes igen apró, különösen télizöld fenyő ültönczöknek is, melyeket télen át lenyomva tart, úgy hogy azok tavasszal, a hó által rajok lapitott gizgaz vagy föld alól, emberi scgitség nélkül, nagyon ne hezen vagy épen nem tudnak felegyenesedni. A segít ségnek az ily fiatal ültetvényekben, kora tavasszal, a hó elmenetele után kell jönni. A zúzmara alatt azon jegecekből álló csapadékot értjük az egyes tárgyakon, melyek nagy hideg alkal mával, derült vagy ködös időben, a levegőből az ágakra rakódnak, s melyeket tudatlanságból a nép a növények © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(17) -. 8. —. kigőzölgéséből eredőnek tart. Ez néha a nagyon sudár törzsű fiatal fákat, melyek vágás alkalmával mcgliagyattak vagy pedig áterdőlés alkalmával igen megritkittattak, annyira megterheli, hogy azok, mint nagy termés alatt meghajlanak, s nemcsak ágaik lehasogat ta la k , de egész törzsük is ketté törik; ennek követ keztében a nagyon megritkított bükkösök vagy fenyve sek is úgy néznek ki, mintha csupa különböző irányba hajtott ivek képeznék az állabokat; ámbár nagyon vé kony törzsek magoktúl is megszoktak hajlani. A zúzmarának leginkább ki vannak téve azon szél ellen védett nedves helyek, különösen völgy-fenekek, melyeket a téli köd nagyou gyakran jár, a nap ellenben, télen át, igen ritkán látogat meg. Ezen baj ellen csak annyit tehetünk, hogy vágá sok alkalmával zömökebb törzsű fákat hagyunk meg, s ezen u. n. hagyásfákat inkább csak vorőfényes vagy keleti oldalakon s szélnek inkább kitett helyeken al kalmazzuk ; ellenben a téli ködök által járt helyeken nem. Továbbá őrizkedjünk oly sűrű és fiatal állabok túlságos áterdőlésétől, melyeknél a nevelésnek ézen esz köze eddig elhanyagoltatott. Végre megtörténik, hogy a zúzmarának és hónak a fák koronájában való, sokszor ismételt nappali olva dása és éjjeli fagyása, új ismételt zúzmara rakódással együttesen, a fák ágain vastag jégréteget és csapokat képez, melyek egymással egyesülnek, összeragasztatnak, s ehhez még az u. n. ónos eső is járulhat, mig a jégnek súlya akkora lesz, hogy az egyes ágakat és a fának a sudarát letöri, lchasongatja. — Ezt jégtörésnek szok tuk nevezni, mely épúgy, mint az elöbbeni bajok ér hetnek mind egyes fákat, mind egész állabokat. — Leg veszedelmesebb, ha az igy jéggel megterhelt fákat, bő © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(18) -. 9. és nedves lióesés találja, mely a szél segélyével egész állabokat összetörhet. Ezen baj ellen semmi egyéb nem segíthet, mint az, hogy ha korai és gyakori áterdőlős által a fáknak önnállósága neveltetik. 3. A szelek. A szelek két alakban ártanak az erdőnek u. m. s z é l v é s z e k és s o r v a s z t ó s z e l e k v a g y l é g h u zamok a l a k j á b a n . a) A s z é l v é s z e k leginkább ártanak a sekély gyökérzetű és magas vékony törzsö állaboknak, melyek lombozata igen magas törzs oszlopokon nyugszik. A tűlevelűek s általában minden erdei fáink között, leginkább bírnak e sajátságokkal a közép és magasabb korú lúczfenyvesek, melyeket gyak ran nagy területeken, gyökerestől kiforgat a szél. A peresznye állabokat az által rongálja meg, hogy a tör zset rendesen a korona alatt vagy ahoz közel vagy pedig magában a koronában ketté töri s ágakat haso gat le ; kevésbé árt a többi fenyőfajoknak. A lombfák között leggyakrabban kídönti a gyer tyánt, nyírt s azután a bükköt; de a fel nem sorolt fanemek is szenvednek többé-kevésbé általa. Hogy a szélvészek által okozott károkat a legkisebb mértékre szoríthassuk, különösen a vágások helyes vezetése által érhetjük el, melyet az „Erdőtenyésztéstan“ ad elő. Ezen kívül az állabokat, helyes áterdőlés által, az ellen állásra képesebbekké tesszük. Szélvészek által sokat szen vedő fanemeket ellenállásra képesebb fanemekkel ele gyítünk, annyival is inkább, mert a széldöntvényok sok, káros rovarnak — szóknak, ormánykáknalc, czinczöreknek stb. — kedves szaporodási helyei. Ilyen helyekről © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(19) —. 10. szokott a lúczfenyvesckbcn a szúveszély is leggyakrab ban elterjedni. Ez útóbbinalc meggátlására a szél által összetört vagy ledöntött fák lehető gyorsan feldolgozandók és az állabból eltávolitandók, vagy legalább meg kell a törzseket bántani, hogy a szú befurakodásának eleje vétessék. Az állaboknak képességét a szélvészeknek ellentállni s ez utóbbiak veszélyességét csökkenteni, rendkivül nevelik azon nyiladékok, melyek elegendő széles ségben, a terjedelmes erdőket apróbb darabokra osztják és az állaboknak legfiatalabb korától fogva a benövéstől tisztán tartatnak, mert ezek szélein a fák földig ágasak, zömök, vastag törzsitek szoktak lenni, s a szél vészeknek ép oly hathatósan ellontállanak, mint magas hegygerinceken és igen ritkás záratban növő fái az ős erdőknek. b) S o r v a s z t ó s z e l e k alatt értjük azon folytonos légvonatot, melynek a nö vények a tenger partokon síkságokon, hegyóleken és hegycsúcsokon vannak kitéve; ezek nemcsak a talaj kiszáradására, hanem közvetlen a fákra is kedvezőtlen befolyással vannak, a mit bizonyít azon tény, hogy a tengerpartokon gyakran oly kiima Alatt is, mely az illető fáknak kulönbeu megfelelne, erdőket nem talá lunk. Az Északi-tenger némely szigetei, hol földemelkedések a szeleknek gátat nem vetnek, erdőtlenek. Az atlanti tenger partjain nem kezdődnek közvetlen erdőségek, hanem bizonyos távolságban fellépnek elő ször is a cserjék, melyek közé távolabb egy-egy harmad rendű fa is elegyedik és csak fokozatosan emelkedik a fák magassága, mig az a couíinens belsejében lévő erdők magasságát megközelíti. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(20) —. 11. Hegyéi eken és szabadon 'álló hegyormokon igen gyakran nem az évi közép bőmérséknek a tenger feletti magasságból eredő csökkenéséből, hanem a folytonos sorvasztó szelek hatásából magyarázható meg a fák eltörpülése. Igen gyakran erdőszéleken csak azért nem sikerül az etvényezés, mert a folytonos léghuzam mind a talajra, mind a fiatal növényekre kártékonyán hat. Az ily szeleknek kitett oldalukon, tengerek köze lében ép oly ágtalanok a fák, mint havasok felé forditott oldalukon az erdőtenyészet határán. Mindezekből világosan kitűnik a sorvasztó szeleknek jelentékeny ha tása. Ezek ellen az erdőgazda következő intézkedések által védheti magát: Az erdő letárolásánál, a szélnek kitett oldalon egy alkalmas szélességű pásztát hagy meg az’u. n. s z é 1v éd e t, hogy mögötte az ertvényezés sikerüljön. Ha ezen szőlvéd lombfából áll, akkor leghelyesebben sarjerdö képen kezeltetik, hogy annál sürühb legyen, és keskeny pásztákhan taroltatik le ; ha pedig más gazdasági tekinte tekből szálerdőképTkezolni [czélszerübb 'vagy 'tűlevelű fákból á ll: akkor korai és gyakori áterdőlés által a fák megerősítéséről gondoskodunk, s a''felújítás szállalás által történik. A vágásvitelnek a sorvasztó szeleknek kitett erdő részekben pl. nagy magaslatokon, terjedelmes síkságo kon, tengerpartokon, keskeny pásztákban kell történni, melyek hossziránya az uralkodó léghuzamot függélyesen keresztezi. — Kúpokat oly vágási alak által ujitunk fel, milyen^az erdő tenyésztő^, által a szélvészek ellen is alkalmaztatik; de oly fanemeknél, melyek szállalásra ki tünően alkalmasok, a szállaló üzemet alkalmazzuk. Igen helyesen tesszük azt is ha lombfákat tűlevelűekkel ve© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(21) —. 12. -. gyitiink, mely utóbbiak a léghuzamot, minden évszak ban akadályozzák. Ily helyeken a'vétés nem szokott sikerre vezetni, a hol tehát az ertvényezés szükséges, azt ültetéssel, még pedig, ha lehet nagyobb csemetékkel eszközöljük.. II. Talaj. 1. A talaj nedvességének szélsőségei. a) A t ú l s á g o s n e d v e s s é g a talajban e r e d h e t fo r r á s o k á l t a l , f e n é k v í z á l t a l , i d ő n k é n t i e l á r a s z t á s á l t a l folyamok szom szédságában, végre oly d o mb o r - és t a l a j v i s z o n y o k által, m e l y e k a csapadékok l e fo l y á sát , i l l e t ő l e g 1e sz i v á r g á s á t m e g g á t o l j á k . A túlságos talajnedvesség káros hatása á ll: a mag csirádzásának meggátlásában, sőt elárasztásoknál fiatal növények kiölésében, továbbá a fák gyökereinek megfulasztásában, moly a fák kiveszését, vagy ha kisebb mérvű, akkor .bélkorhadást von maga után, s a fák törékenységét okozza. E hatás az élonynek a gyökerektől való elzárásá ból, a betegség-gombáknak való kedvezésből, a talaj nedvnek humuszsavanyok által való megrontásából és vasóleg sók képzéséből kimagyarázható. Mindezek némely fanemnek oly talajon való tenyésztését lehetetlenné te szik ; ellenben kiállják a nedves talajt az éger, a fűz és nyár-fajok. A túlságos nedvesség okozta károk elhárítására alkalmas eszközök a lecsapolás vagy a víznek leveze tése, töltések felállítása folyamok partjain, folyamok és patakok medrének lemélyesztése és szabályozása; de ez © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(22) -. 18. —. utóbbiak rendesen csak több szomszédos birtokos bele egyezése és együtt működése által lehetségesek és így kivitelük törvényeket feltételez; gyakrabban kényte lenek vagyunk e bajokat csak gazdálkodás által szoritni tűrhető mértékre, t. i. hogy ily helyeken csak a nagyobb fokú talajnedvességet kiálló fanemeket telepitünk és tar tunk fenn, és legfeljebb még a víznek levezetését eszkö zöljük, de okkor nem szabad megfeledkeznünk azon szomszédos területekről sem, hol a fenókvíz leszállítása káros befolyással lehetne. b) A talaj vízszegénysége többnyim a fekvéstől, hajlás-szögtől, kitettségtől és más oly körülményektől függ, melyeket megváltoztatni, az erdőgazdának nem áll hatalmában. Amennyiben ezen szárazságot az emlitett viszonyokon kivül még a nap heve és a szelek okozzák, annyiban csökkentésének módjairól már az előbbiekben szólottunk. Még hátra volna megomliteni a talaj vizezését, mely az erdőgazda ságban még nincs divatban; de tagadhatlan, hogy oly helyeken, hol források és csermelyek kevés költséggel hegyoldalak mentében kisebb csatornákban lehető cse kély eséssel elvezethetők volnának, ott a fanövekvés fokozása által ezen teljesített munka, még mostani ér tékesítési viszonyok mellett is, kamatos-kamatjaival meg téríthetné magát. 2. A talaj mozgékonysága és a lavinák. a) A t a l a j le m o s a t á s a eső- és hó v í z á l t a l . Ha a talaj meredeksége bizonyos fokot elér az csak a növénytakaró védelme alatt tarthatja fel magát. A meredekségnek ezen maximuma kisebb, ha az azt tartó szikla rétegei, az oldal hajlásával egyenközüek. Nagyobb meredekséget eltűr a talaj, ha az annak alapját képező © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(23) —. 14. -. szikla rétegei a talaj liajlására függélyesek vagy álta lában, avval ellenkező irányúak. Állandóbbá teszik a talajt az azt átszövő gyökerek, kivált mély gyökérzetű fák, melyek szikla repedékekbe vagy a rétegek között kapaszkodtak meg. Igen kitűnő takarót képez a tömött pázsit, mely földalatti, összekúszált gyöktörzseivel és rojtos gyökereivel pokrócként borítja a földet, azonban a lehullott lomb és más erdei hulladékok is, mint hul ladékfa, ágak stb. mérséklik az eső- és hóvíz lerohanását. Leginkább visszatartóztatja a leszakadó záporok gyorsaságát az erdő lombozata, mely a talajnövények kel és a lehűlt lombból álló takaróval együtt, a lemo sás ellen, legkitűnőbb védelmet nyújt. Á földréteg lemosása ellen védelmezzük magunkat a legelőmarhák járásának betiltása által, melyek patá ikkal a megtelepitett növényzetet kitapodják és a laza földet száraz időben fellazítják úgy, hogy a talajrészek eső nélkül is legurulnak; — kerüljük a talaj min den lazítását is, és a letarolt erdőt mennél gyorsabban ujitsuk fel. Ez utóbbi tekintetben, ily helyeken, előnyös a sarjerdő-üzem; de ha a körülmények szálerdő-üzemet parancsolnak, ennél a természetes felújítás jő alkalma zásba, akár szállaló-, akár vető vágás által. — Ez utóbbi esetben nem szabad elmulasztani az előkészítő vágáso kat, és a taroló vágásokat több ízben lassanként kell eszközölni, hogy a vágásnak minden része el legyen lepve serdénnyel, midőn az anyafák letaroltatnak; ezen kívül, ha az oldalok magassága jelentékeny, jó azokat két vagy több vágásővre osztani, melyek az oldal hoszszában nyúlnak el, és midőn az egyik övön a vágással végig mentünk és azt felújítottuk, akkor kezdjük a következőnek vágását. Erdötlen helyeken a talaj lemosásának megaka dályozása csak a pázsit fentartásában, az ásásnak és a © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(24) talaj takaró minden megsértésének kerülésében áll. Ilyen fekvésű legelőkön a marhajárás időnkint betiltandó különösen laza talajon száraz időben. Hogyha oly oldalokat kell beerdősítenünk, melyek rósz gazdálkodás miatt a lemosás által tönkre tétettek, itt-ott nagy sza kadások képződtek és a sziklás alap előtérbe lépett: akkor legelőször a vízvágta árkokat látjuk el azokon keresztben vitt és erős tölgyfaczölöpök közé font, sö vényekkel, melyeket kőrakásokkal megerősítünk, bogy a mosáson lezuhanó vizet, hó olvadás és záporcsők al kalmával feltartóztassák, annak erejét megtörjék. Igen hasznosak az oldal mentében kis eséssel biró vizfelfogó árkok, melyek alattuk új mosások képződését megaka dályozzák. Ezen árkok nagy vízvágásokba vezettetnek. A beerdősitést az oldal felső felén kezdjük, hogy a sikerült ertvény már védelmet nyújthasson az oldal alsó részének; és ott is legelőször oly helyeket válasz tunk, melyek az ertvónyezésre kedvezőbbek ; a fekvés nek s talajnak leginkább megfelelő fanemeket választ juk és pedig az ültetést alkalmazandjuk. Ha a hely megkívánja, kezdhetjük a munkát egyes foltok megte lepítésével is; ezen sikerült foltokból terjeszkedhetünk a kedvezőtlenebb, talajnélküli sziklás helyekre is. Ily területeken legjobb a gomos ültetés; lombfák nál csonkükönczöket használunk. b) A t a l a j c s ú s z á s a . Ahol a talaj alapját agyag- vagy sziklaróteg képezi, mely az oldal hajlásúval egyenközü, s kivált, ha egy szersmind forrásos a hely, vagy általában oly hajlása van, hogy a csapadékok, nagyobb helyről a talaj alapján összegyűlnek és ott leszivárognak, ott hosszas esőzések vagy hóolvadás alkalmával, a talaj alsó rétege elveszti állandóságát, összetartását és a kisebb-nagyobb vastag © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(25) 16. —. ságú földtömeg lefelé, kezd csúszni, magával ragadva a netalán rajta levő állabot s csak a völgyfenék tartóz tatja föl. Néha így a völgyek mintegy gát által elzárat nak. Leggyakoribb ezen talaj csúszás a völgyek kezde ténél, melyek igen gyakran forrásosak is szoktak lenni; de oly hegy lábaknál is, hol a nagy magasságban össze halmozódott talaj anyagnak rétegét az alatta folyó pa tak vagy folyam addig mossa, mig sulyegyénét, kivált esőzések vagy hóolvadások alkalmával, elveszti. A földcsúszást megakadályozhatjuk ily helyeken ásatások kerülése által, továbbá az ezen talaj rétegeket nedvesítő hó- és esővíznek elvezetése és felfogása á lta l; ezen kivül mély gyökérzetű fanemek telepítése és fentartása által, és végtére az által, hogy az állabot sarjcrdö-üzemben, vagy ha tűlevelű, legalább rövid fordá ban kezeljük, mivel a nagy fák terhe a veszélyt növeli. c) A l a v i n á k . Ezek alatt a földcsúszáshoz hasonló tüneményt ér tünk, csakhogy itt a nagyon felhalmozódott hó jön moz gásba. A lavinák gyakoriak az erdőtenyészet felső ha tárán, hol a hosszú tél alatt és az igen gyakori hófú vások által a hó, meredek és teknőszerű völgyekben, igen gyakran több ölnyire felhalmozódik és különben is sima alapja a tavasszal beállott hóolvadás miatt sikamlóssá tétetvén az egész nagy tömeg megmozdul, haladása mind gyorsabb lesz, — a maga előtt talált hótömegeket össze gyúrja és magával ragadja, s végre roppant gyorsaságot érvén el, az alatta levő erdőt feltartózhatlanul össze rontja és földdel egyenlővé teszi. A lavinák meggátlására kitűnő szolgálatot tesznek az erdőtenyészet határán nagy területeket boritó lieuyefenyó sűrűségek, melyek a lavinák negindulását aka dályoztatják, mert az egyszer megindult lavinát semmi © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(26) 17. —. sem képes feltartóztatni. Tokát a henyeperesznye Őrét enn kell tartani; azon kívül a legfelső erdő-ővet szállaló ^üzemben kezelni és magas tuskókat kagyni; az el vénült fát oldalkosszákan ledönteni és ott kagyni, mert ezen véderdők nem financiális szempontból, kanéin az alattuk lévő erdők védése végett tartatnak fenn. . d) A f u t ó k o m o k. A futó kontóknak és fajainak, mint tengerparti és szárazföldi futó homoknak fogalmával és tulajdonságai val a talajtan ismertet meg. Itt elegendő kangsulyozni, hogy avval, a szél által való “tovább hajtása által, ter mékeny területek elborittathatnak, s a baj mindig to vább ('s tovább terjedhet, úgy hogy terjedelmes vidékek elpusztittatkatnak általa. Ha a futó homok hosszas ideig nyugalomban van, azt a természet is megköti alkalmas növények megtelepitésóvel. Azon először is moszatok és zuzmók telepednek le s egyidejűleg és későbbre kü lönböző pázsitfélék, melyek közül gyöktörzseik által so kan különösen alkalmasok összefonódott, pokróczszerü szövetet képezni a homok felszínén s így azt megkötni; de ezeken kivit! más családokhoz tartozó számos nö vényfaj kedveli még a homokot. Legállandóbban van megkötve az akkor, ka erdő borítja, melynek nemcsak törzsei, ágai és lombozata tö rik meg a szélnek erejét, hanem a lehulló lomb és más hulladékok is oly takarót képeznek, mely a szél hatal mával dacolni képQS. Legalkalmasabbak erre a tűleve lűek, s ezek közt a közperesznye, szurkos peresznye (pinus pinaster); a lombosok közt, az ákácz, fekete és ka nadai nyár, bálványfa stb., melyek a kiimának és a talaj nedvesség! fokának minősége szerint alkalmazhatók. Természetes, hogy itt a már megkötött homoknak sza2 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(27) 18. —. baddá tételét kell minden áron megakadályozni; tehát a befüvesedett helyeken a talajnak minden megsértése ásás által, épúgy a marba legeltetése száraz időben megtiltandó. Szekérútak lehető legkisebb számra szoritandók, netalán vízmosás vagy szekérútak által képző dött vágásuk kiegyengetése által elvonjuk az alkalmat, hogy a szél ilyen helyeken a vájást megkezdhesse és végre helyes erdőgazdaság által gondoskodunk arról, hogy a talaj sokáig födetlen ne maradjon. Erre nézve az erdőfelújításnak alkalmas módjait az „Erdőtenyész tés" tanitja meg. Az erdőgazdának nemcsak azon veszélyeket kell ismernie, melyeknek a termékeny területeket a futóho mok szabaddá tétele kiteszi, hanem azon néha alig meg győzhető nehézségeket, nagy munkát és költséget is, melyekkel a futóhomok megkötése és beerdősitése jár. — Ezeket tanitja az erdőtenyésztéstan, hol a futóho moknak pázsitdarabok és fenyögalyakkal való taka rása, a szeleknek és homoknak sövények által való fel fogása, alkalmas pázsitféle növények megtelepítése és végre az értésnek, ilyen helyt legalkalmazhatóbb módjai ismertetve vannak.. III. A fák betegségei. Betegség alatt értjük, az organismusban létrejött azon rendellenes állapotokat, melyek a szerves lény szabatos táplálkozását és kifejlődését s más életműkö déseit akadályozzák, s végre halálát is okozhatják. E betegségeknek ökai a fáknál, a talajnak kedve zőtlen viszonyai, tokintettel az illető fanemre; akár az által, hogy valamely fanem meg nem felelő talajra te lepíttetett, — akár pedig az áltál, hogy a fanemnek az állab fiatal korában megfelelő talaj, rósz gazdálkodás által, elsoványodott, elszegányedett; — továbbá lehet© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(28) —. 19. —. nek a betegségek okai klimai viszontagságok, physikai káros befolyások, rovarok s más állatok, tűz vagy bármi egyéb által okozott sérelmek és bántalmak. Mennél nagyobb ezeknek száma, annál inkább el terjed az állabokban a betegség, míg végre veszélyessé is leket. Egyes gyengélkedő fák mindig vannak az állabok ban, mert a létért való küzdelem, mely annál nagyobb, mennél gyorsabb növekvésben van az állab, folytono san sok egyednek elnyomását, elgyengülését okozza; ezen kivül különböző esélyek az uralkodó egyedek közül is megtámadnak egyet-egyet; a baj azonban csak akkor érdemel kiváló figyelmet, hogyha általánossá lesz a be tegeskedés a főállabban. *) Azon egyes betegségek, melyeket az „Erdővédelemta n b a^ megemlíteni szokás a következők : 1) A n a p s z u r á s v a g y b é j a s z á l y (Sonn e n s t i c h , S o n n e n b r a n d ) alatt értjük, midőn vé konyabb béju fák törzse, a napnak leginkább kitett ol dalon száraz foltokat kap, bol a héj és alatta a cambium elhal; előbbi felpattogzik és később lehűl]. A száraz folt körül épen maradott részek ajakszerü kidudorodást ké peznek. Ennek úgy működhetünk ellene, ha nem ültetünk ágtalan, sugár, — hanem inkább lombja által védett törzsű, ültönezöket; — ha az ertvénysorokat, lapályos helyeken északkeletről délnyugati irányban visszük, s végre hogy ha magas törzsű és vékony héjú állabok záratát délnyugati oldalon meg nem szakítjuk, vagy ál talában felettébb meg nem ritkítjuk azokat. *) Az u. n. f í í á l l a b o t az uralkodó fák, a m e l l é k á l l a b o t pedig az elnyomott fák képezik.. 2* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(29) 20 2) R á k (Krebs). Bármiféle sértések-, de külö nösen fagyrepedéseknél némelykor a beforradás gátolja van. A seb mindig levedzik és belőle ganéjlószerü barna folyadék szivárog. A rothadás a seb szélein küzd a beforradással, a fekete sebek széleit szabálytalan kidudorodások veszik körül. Hogy mi akadályozza a beforradást, az még álta lában tisztába hozva nincs; de annyi áll, hogy a legkülön bözőbb gombák lépnek itt fel. Majd bizonyosnak vehető fel azonban, hogy a rákot különböző gombák idézik elő, melyek betolakodásának a bármikép előállt sebek ked veznek. A kertészek a rákot úgy gyógyítják, hogy a sebet mind szélein, mind pedig a fenekén elevenig kivágják s azután oltóviaszszal bekenik. Ez által valószinüleg a rothadást okozó gombákat távolitják el s a sebet azok spóráitól a viaszszal védelmezik. 3) N e d v t o r l ó d á s ^ ( S a f t f t i 11 e). Hogyha a fák túlságosan megnyesetnek. vagy hernyók által lekopasztatnak, — sőt nedves helyeken e nélkül is, — beáll némely fanemnél azon eset, hogy nedveit elég gyorsan feldol gozni nem tudván, azok (talán itt is mikroskopikus gombák befolyása alatt) részben erjedésbe mennek át. A fa legkülsőbb évgyűrűiben kék foltok támadnak, mit gyakran a halál követ. Amely állabokban ezen betegség, hernyórágás által beállott, azok, ha letaroltatnak, tartós épületfát nem adnak; mert a ledöntött fák nemsokára korhadásnak indulnak. Ezen betegség ellen csak azon esetben tehetünk valamit, ha azt az igen nedves termőhely okozza; — ez esetben t. i. a fenékvizet lejebb szállíthatjuk vagy nedvességet kedvelő fanemeket telepítünk e helyre. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(30) —. 21. —. 4) A s z k ó r. Ez alatt azon betegséget értjük, mi dőn a fa különböző okok miatt, kezd íelülről lefelé el halni. Legelőször a csúcs szokott elszáradni és .ha a fa alsó része még sokáig életben marad, akkor csúcsaszály nak neveztetik. Az aszkórnak okai : elnyomatás, a talaj kiszára dása, nagy mérvű ritkitás, hirtelen nagy mértékben való vigályitás; — de ezen kiviil erőszakos megsértések, r ovarpusztitás, szél által való kimozgatás stb. Ezen okok közül sokat nem vagyunk képesek el hárítani, de némelyeket kikerülhetünk jó gazdálkodás áltál. Óvakodni kell a túlságos vigályitástól, a törzsek nek előkészület nélkül való kitevésétől a napfénynek, az álomszedéstől sovány és verőfényes helyeken stb. Leginkább a csúcsaszály betegségébe esnek a ha gyásfák, épúgy elvénült tölgyesek, melyeket sokáig életben tarthatunk, ha a nagy fák alá árnytürő fane met telepitünk. Kerülni kell végre a lecsapolásokat is, hol ez által nagyobb területek, a netán szükséges fenékviztől, megfosztatuának. 5) l l e v o s e d é s . Hogyha a fa belülről kifelé kor hadni kezd, ezt bólrevesedésnek vagy bélkorhadásnak nevezzük, megkülönböztetvén ezt azon esettől, midőn a fába a korhadás valamely sebhelyen pl. fagy repedésnél vagy letört ág helyén hatol be. Színére nézve megkülönböztetnek vörös- és fehér revesedóst. A vörös revesedés nagyon gyakori a fenyők nél, különösen a lúczfenyőnél. Itt leggyakrabban nedves és televónydús talajon szokott fellépni, de a bükknél is gyakran fordúl elő ; fehér revesedés a lágy lombfák-, bükk- és juharoknál gyakori. Á revesedés rendesen az öregség következménye, de gyakran külső megsértéseknél is előáll; általában © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(31) —. 22. —. bizonyos gombák föllépése kiséri, mélyeknek miceliuma a reves fát minden irányban átszövi. Majdnem bizonyos, bogy ezek a gombák, ha nem is előidézői, hanem min den esetre, gyorsítói a korhadás menetének, mely ezek nélkül, a fa belsejébe, aligha behatolhatna. Némely esetben úgy akadályozhatjuk inog, hogy a revesedés egész állabokra ki ne terjedjen, ha a termő helynek megfelelő fanemet választunk és a túlságos nedvességet lecsapoljuk. 6) É r e t l e n f a p a l á s t . Némely évben a tenyé szeti évad vagy késői vagy korai fagyok által annyira megró vidittetik, hogy a fának, ezen évben képződött pa lástja nem fásul meg annyira, hogy a téli hidegnek cllentállhasson. Ha tehát az évgyűrűnek legkülsőbb rétegét a tél beállta készületlenül találja, akkor ezen rétég épügy elfagy, mint tavaszszal a fiatal hajtás, — és a jövő tenyészévad kezdetén a helyett hogy az új sejtképzödés megindulna, a cambium rothadásba megy és az egész fa elhal. Ha ez a baj kisebb mértékben lép fel úgy, hogy a fapalást egyes részeire szorítkozik, akkor ma gához tér a f a ; az épen maradt részek kiterjednek a megrontottak között, s mégis többé-kevésbé teljes fapa lást képződik a megrongált fölött. Azonban az összefüg gés az ezután képződött és a régibb fa között már nem oly tökéletes és gyakran ily helyeken korhadás kezdő dik meg; — ez a keresztül fűrészelt törzsön, félhold' alakú foltokat képez. Néha a részleges megfagyás kö vetkeztében képződött forradások az egész törzset eléktelenitik. A mint ezen betegség okai nem függneg tőlünk : úgy a következményeket sem táríthatjuk el. 7) A b e t e g s é g e k kö z é s o r o z z á k n é m e . l y e k a r e p e d é s e k e t is, melyek lehetnek radiál irányúak, ha egy-egy nagyobb bélsugárt követnek és © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(32) terjedhetnek belülről kifelé vagy, kívülről befelé. Első ket az egyenetlen növekedés, utóbbiakat többnyire a téli fagy okozza. H éj á s n á k nevezzük a repedést akkor, hogyha az évgyűrű irányát követi; ez úgyáll elő, hogyha egy nagyon elnyomott fa felszabaditás által uralkodóvá lesz és egyszerre sokkal gyorsabb növekvésnek indul, de még gyakrabban az éretlen fapalást (lásd 6. pont) következménye lehet, mely fapalásttól a szomszéd réteg nek cl vállasa a törzsnek szél által való ingadoztatása folytán származik. 8) A g o m b á k igen számos betegséget oko nak, melyek még eddig mindnyájan nincsenek tanul mányozva ; de az eddig ismerteknek is bővebb leirása igen sok időt venne igénybe, anélkül hogy gyakorlati hasznot meríthetnénk belőle, s így az erdővédelemtan keretén kivül esik. Mcgcmlitjük a leveleken szemlélhető azon gyakori jelenségeket, melyeket r o z s d a , ü s z ö g és más nevek alatt ismer a nép; továbbá a jegenyefenyőu, tölgyeken s más lombfákon, gyakori g o l y v a s z e r ű k i n ö v é s e k é t , melyek fiatal törzseken ököl vagy fsj nagyságot, véneken hordó nagyságot elérnek, s azon küzdem folytán jöunek létre, melyet a cambium réteg sejtjei, a közöttök élő gomba miceliumával, évti zedeken át folytatnak. Ezen golyvás kinövést a jegenye fenyőnél ugyanzon gomba okozza, a minek következmé nye a b á b a s e p r ő (Hexenbesen) is. J e g y z é s : Minthogy a gombák növények, e pont tárgyalásának inkább a következő rózsben lett volna helye; de minthogy részletezésbe úgy sem bocsátkozha tunk, czélszerübbnck tartottuk a bántalmak ezen neméről itt emlékezni meg.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(33) II-IK RÉSZ. Védelem káros növények ellen. Azon növényeket, melyek ellen az erdögazdánalt küzdeni kell, károm csoportba sorozhatjuk, ugyanis: 1) t u l a j d o n k é p e n i e r d e i g y o m o k , 2) n a g y o b b c s e r j é k és 3) f á k c s o p o r t j á b a . 1. Tulajdonképeni erdei gyomok. Az erdei gyomok alatt értjük mindazokat, melyek fás törzszsel nem bírnak vagy ha igen akkor egy-köt lábnál magasabbra nem emelkednek, amidőn törpe vagy talaj cserjéknek neveztetnek. Ide tartoznak nedves tala jon: a t ő z e g m o h o k (különösen a Sphagnum fajai, s á s ok, k á k a , p a l k a v a c c i n i u m u l i g i n o s u m és o c c i c o c c o s ; üde talajon: az e p i l o b i u m , rubus, u r t i c a , v i c i a , száraz talajon: az e r i c a fajok, v a c c i n i u m m y r t i l l u s é s v i t i s idac, a, s p a r t i u m f a j o k , g e n i s t a s mások. Ezek vagy a roszszul záródott állab alatt telepednek le, vagy csak az állab le tárolása után lepik el a vágásokat és többnyire az erdőszéleken tartják fenn magukat; magvaikat a vágásokba vagy a szél vagy pedig a madarak hordják el, melyek nek ganéjában csirképes magvakat lehet találni; a vá gásoknak televénydús talaján buján tenyésznek, de nemsokára a vágásokat elfoglaló, leggyakoribb gyomokat mások Váltják fej ; a málna és epilobium között pl. a f e k e t e - és f ü r t ö s bo d z a , k ö k é n y , g a l a g o n y a és má s c s e r j é k , s ezek között f ü v e k ; kedvezőbb körühnények közt: n y í r , n y á r és k e c s k e f ű z ' ; ké" © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(34) —. 25. —. sőbb nemesebb fanemek jelennek meg, melyek idővel nemcsak a tulajdonképeni gyomokon hanem a cserjék- és lágyfákon is gyözelmeskednek és azokat túlszárnyalják. De a beerdősülésnek ezen menetét csak ritka eset ben hagyhatja az erdész a természetre, mert az csak na gyon hosszú idő alatt, s akkor is helyenkiut nem fejlő dik czéljáDak megfelelőleg. Azért e folyamatot szabá lyozni és siettetni kell. A gyomok általában az által ártanak, hogy, 1) az erdei fák magvait, ha nagy mennyiségben vannak je len, a talajhoz jutni, s így csírázni nem engedik és a természetes felujitást akadályozák; 2) elveszik a világos ságot az apró csemetéktől, mi által a fényigényeseknek és a lassan növöknek ártanak; 3) igénybe veszik a ta lajtáplálók nagy részét, megfosztják ettől a facsemetéket és’gyakran sűrű takarót képezve a talaj felszínén, kisebb légköri csapadékokat egészen felfognak és a köztök lévő fanövényektöl visszatartanak, végre: 4) a hó által le nyomatván, lenyomják a köztük levő magonczokat és ültönczöket is, fogva tartván elhalt törzseikkel és leve leikkel azokat a hó elmenetele után is. Óvás . Legfőbb gazdálkodási elv, moly az ártalmas gyomok ellen védelmezhet: az állaboknak jó zárlata, mert a világosság felfogása és évenkint nagy mennyi ségű lombnak hullása, nemcsak korlátok közt tartani képes a gyomnövőnyzetet, hanem annak elterjedését tö kéletesen meg is akadályoztatja. Ennek következtében a jobban kezelt állabök letárolása után sem szaporodhat nak el oly gyorsan, mint a meggyérült, kiszállalt, általá ban jó záraiban nem tartott állaboknál, hol ha nem is födik már letárolás előtt sűrűn a talajt, de ez utóbbi részint lappangó gyökereik és gyöktörzseik által, részint magvaik által, már annyira cl van árasztva, hogy az erdő levágása után minden pontot elfoglalnak. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(35) —. 26. Némely'gyomot, pl. a füvet vigályosabb lombfaállabokban, némileg a legeltetés által korlátozni lehet. A felújítás neme és megválasztása is eszközül szol gálhat a gyomok elleni védelemnél. Jól vezetett termé szetes felújítás, legkevésbé van alá vetve a kérdéses bajnak, könnyen belátható okokból; mesterséges fel újításnál vagy védállab nevelése vagy pedig meghagyott árnyalófák fenntartása használ valamit; de leginkább óv a gyomoktól a gabna vagy a kapásnövények előleges vagy köztes művelése és magasabb esemeték ültetése. I r t á s . Itt semmi különös eljárást nem ismertet hetünk, mi ne lenne az erdőtenyésztéstanban előadva. Ilyenek: a gyomok kivágása, kitépése, kikapálása és kapásnövőnyek által való kiirtása, valamint leőgotése is. Egyes, közönséges gyomok sajátságait és az ellenük ben alkalmazható rendszabályokat azonban a követke zőkben foglalhatunk össze : a) A t ő z e g m o h a. így nevezzük azon mohafaj kát, melyek a Sphagnum nénihez tartoznak és nedves kiimát kivánnak. Nálunk csak magasabb hegységekben fordulnak elő; 10., sőt 30 cm. vastagságú pokróczczal vonják be a talajt és mindenféle nedves csapadékot valamint a talaj vizét is mohón magukba felszivják s különösen vizenyős helyeket lepnek el ; elhalt felső rétegük felett folytonosan új emelkedik, mig jelentékeny tőzegréteg keletkezik; tény az, hogy meszes talajon soha sem te lepednek le, és —- Senft szerint — legelőször mindig le dőlt fákat, tuskókat, ágakat és általában korhadásnak indult hulladékfa maradványokat lepnek meg, onnan las sanként tovább terjedve. — Még az állóvíz felületét is elfoglalják, annak partjairól lassanként befelé nőve. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(36) —. 27. —. Ezen buja és a vizet szivacsként felfogó és meg tartó vegetatio a fanövényzetet kizárja. Amennyiben az értésnek nagy akadálya, erdőgazdasági szempontból gyomnak tekintetik. Nedves kiima alatt még oldalos helyen is megte lepedik, ahol az erdő levágatott; de az erdő belsejében soha sem ; legjobb óvszer tehát ellene az erdőknek jó zárata és gyors felújítása különösen fenyőfajokkal. Ha ily tőzeges helyet kell beerdősíteni, az elláposodott helynek lecsapolása a tőzeg lehordása és nagyobb csemetékkel való beültetése célhoz vezet.. b) A fű. Ide számítunk minden pázsitféle növény melyek ritkás lombfaállabokban rendesen gyérebben v. sűrűbben megtelepedni szoktak. Régi vágásokat, hol már a visszamaradt korhadó fadarabok, lomb és más erdei hulladékok elfogytak, a málnát, szedret, epilobiumot stb. elébb-utóbb, többé-kevésbó sűrű pázsit takaró váltja fel. Ez a fiatal csemeték legnagyobb ellensége, mert sűrűségénél, összeszövődött gyöktörzseinél és jelen tékeny magasságánál fogva, minden ártalmas hatásokat, melyeket a gyomokról általában említettünk, a legna gyobb mérvben érezteti az erdei növényzettel. Ó v á s e l l e n e a jó zárat, az erdei alomnak vé dése, marhalegeltetés és a vágásoknak lehető gyorsfelújítása. Fiatal tűlevelű serdényekben, melyet a marha füjelcnlétében nem bánt, ajálják némelyek a jó felvi gyázat mellett kivitt legeltetést, kivéve a nagyon laza homoktalajt, vagy meredek, görgeteges oldalokat, külö nösen mészsziklálton, hol a legeltetés több kárt tenne mint hasznot. A füvek vigyázatos kisarlózása is szükséges az ül tetvényekben vagy foltvetényekben, de gyökeresebb irtó © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

T&aacute;mogat&oacute;: F&ouml;ldművel&eacute;s&uuml;gyi Miniszt&eacute;rium szerz.sz.: EVgF/255/2018.

Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018.