ÚT MENTI KERESZTEK, SZOBROK A MOLDVAI MAGYARFALUBAN

(1)

ÚT MENTI KERESZTEK, SZOBROK A MOLDVAI MAGYARFALUBAN

Magyarfalu

Magyarfalua moldvaiSzeretfolyótólkeletre, Bákó (Bacáu)megyedélkeleti sarkában fekszik. Hivatalos neve Arini; közigazgatásilag a szomszédos Gáiceanaközségheztartozik. Anépcsoporteredetétvalamint,aletelepedésiré- tegeketfigyelembevevőnéprajziésnyelvészetidisztinkcióatelepüléstaszéke- lyescsángófalvakközésorolja.1

Magyarfalu történetimúltjárólkevésírottforrásállrendelkezésre.2Az1930- as népszámlálási adatok szerint 843-an lakták a falut. Egy évtizeddel később 348 személya másfélévigtartó (ki)vándorlástkövetőenamaiBaranyamegyei Egyházaskozáron telepedett meg.3 Ma mintegy 1500 főt számlál Magyarfalu lakossága. Néhányrománetnikumú,ortodoxvallású személykivételévelvala- mennyienmagyarajkú,rómaikatolikusvallásúak.

A jelenleg is álló római katolikus templom 1906-1914 között épült, a tűz- vészben leégett egykori fából épített kápolna helyett.4 Az 1977-es romániai földrengés során megsérül épületet a rekonstrukciós munkák alattjelentősen kibővítették,szentélyétátépítették.

Korunkbantermészetesjelenségnekszámítaz,hogy az„archaikus", „vallá- sostársadalom"ésvüágképamodernizációhatásárafelbomlik,átalakul.Atech- nológiaieszközökelterjedése, atömegeskülföldi(munka)migrációésazennek következtébenkialakultéletmódváltozás, azetnikai ésvallásihomogenitás fel- bomlása,azintézményesoktatásminőségibbéválása,egyszóvalamodernizáció, hozzájárulta-magátólterjedőéstudatos ellenőrzésalákevéssévont-sajátos értelemben vett polgárosodási folyamatkialakulásához, amely a maimoldvai (magyar)katolikusközösségeklakóira,kultúrájárajellemző.

1 Kiss2001.307.;Tán czo s1997.

2 Azelérhetőforrásokfeldolgozása BendaKálmán (BENDA1989),DomokosPálPéter(DOMOKOS 1987),HalászPéter(HALÁSZ1981),JemeyJános(JERNEY1844),LükőGábor(LÜKÓ1936)stb.munkái- banjelentekmeg.

3 Domo ko s1987.535.;Hal ász 1981.4.;Heged űs 1952.5.

4 AkorabelitemetőközelébeépítetttemplomoteredetilegSzentIstvánmagyarkirálytiszteletére ajánlották.AXX.századmásodikfelébenazakkoriplébános,MihaiUngureanuatelepülésnevével (Ungureni-rólArini-ra) együtt a templom patricíniumát (előbbelső István vértanúramajd Kis- boldogasszonyra)ismegváltoztatta.

(2)

IancuLaura

Ebbenafolyamatbanjelentősszerepettöltenekbeazokazidentitásmodelláló tényezők,közösség-megtartó, a közösséginormáterősítőszakráliskisépületek, tárgyiszimbólumok,amelyekalokális kultúraváltozóelemeiközött,részleges vagy teljes értékű funkcióváltással továbbra is fennmaradnak. Az útmenti ke- resztekből a hozzájuk kapcsolódókollektív hit, képzet és a köréjükkialakuló kultusz általlesz „emlékezés hely".Jelendolgozat amaiMagyarfaluközterein állókeresztekkel,szakrálisjelekkelkapcsolatosadatokatfoglaljaössze.

Szent és profán tér

A szakrális jelek ismertetése előtt, néhány, témával kapcsolatos általános megjegyzés. Minthogya helyi egyházi források,matrikulák, a kutató számára hozzáférhetetlenek,adolgozattartalmátelsősorbanaterepgyakorlatsorángyűj- töttadatokképezik.

Magyarfalu nyilvános terein álló útmenti keresztek, szobrok fölállításának oka, idejeés körülményei, a szakrális tárgyakfunkciója és a helyiekhozzájuk valóviszonyaváltozó.

A korábban számos- gyakran szinkretikus -vallási funkciót (akár egyéni vagyközösségiszintű,akármagánáhítatvagyliturgikusjellegű)betöltőútmenti keresztekszerepenapjainkramegváltozott.

Abeszélgetőtársak elmondása szerint a keresztek funkcióját, vallásiés tör- téneti szimbolikáját ma már kevesen ismerik, így az egykor szakrális térnek számító hely, jellemzően profán köztéri funkciót tölt be (pl. csordaváró hely, autóbuszmegálló, vásártartás,találkozópont stb.). Bár az útmentikeresztekhez valóviszonybanma,ahelyiekkörébenáltalánosanelterjedtérbeosztószempont ameghatározó,aszakrálisjelekterébenbizonyos,ahelyi(erkölcsitermészetű) normákkalellentétescselekedetekvégrehajtásatovábbrasemmegengedett.

A (szakrális) térnek megfelelő magatartás értelmében néhányanmais ke- resztvetésselvagy„DicsértessékaJézusKrisztus"doxológiaelmondásával„üd- vözlik" a szakrális építményeket. A vallásos kultuszt szélesebb, nyilvános körben is gyakorló hívők számára az útmenti kereszt „tér-oltárnak" számít, amely atágabbprofánteretszakrálisjelentésseltöltibe,ésaholahívőegytér- benmozogaSzenttel.

Szakrális tér-j'elek: útmenti szobrok és keresztek

Magyarfalunyilvánosköztereinjelenlegakövetkező,hivatalosanfelszentelt szakrális építmények állnak: öt feszület; két szobor; három emlékkereszt ill.

ugyanannyi határkereszt valamint két halálos baleset helyszínét jelölő sírjel.

Összesenteháttizenötútmentikeresztill.szobortalálható.5

5 A2007-esnyáriviharokkövetkeztébena10b.számúképenláthatókéthatárjeltönkrement.

(3)

Azépítményekatelepülés„térképén"azalábbisorrendbenhelyezkednekel (ld.amellékelttérképet):afalufőbejáratánakhatárábantalálhatóazegyikfeszü- let(1.kép);azegykoriharangozó,GusaJánosházaelőttállazegyikhatárkereszt (2. kép);a templomkerítéstövébenamásodikfeszület(3. kép);mellette,Kozsán Ágostonkertjébenazegyikszobor(4. kép);ennekszomszédjában,CiklósMiklós portájaelőttállaharmadikfeszület (5.kép);atelepüléscentrumnakszámító, II.

János Pálról nevezett kultúrotthon előtttalálható a negyedik feszület (6. kép);

vele szemben egy emlékkereszt(7. kép); az emlékkereszttől balra nyíló utcán, CsimpolyásSebestyénkapujaelőttállamásodikszobor(8.kép);akultúrházfö- lötti,egykorikápolnasaztkörbevevőtemetőhelyéntalálhatóazötödikfeszület (9.kép),akéthatárkereszt(10a.és10b.kép)ésakétemlékjel(11.kép);atemetőtől balrafekvőArinosautcántalálhatóvégüla kétsírjel(12. és13. kép). Akövetke- zőkben,afentiekbenvázoltsorrendbenírjukleazegyesépítményekrevonatko- zóadatokat.

1.kép

MagyarfaluGajcsánafelőlibejáratánála2002-őtmegelőzőévtizedekbenegy több méteres fakeresztállt. Ajelenleg láthatóreprezentatív, esztétikuskivitelű műalkotás Beja Petru helyiplébános kezdeményezésére épült. Az építmény a közösségIzraelbenésMagyarországondolgozótagjai,valamintahelyeikközös adományábólvalósultmeg.Abetonbólöntött,fehérszínűkeresztenPetrásMá- riakeramikus,képzőművészalkotásaáll.Azagyagbólmintázottkorpuszbarna színű. A kisépítmény gondozásáta harangozó és segédjei ill. a közelben lakó családokvégzik.

AjászvásáriegyházmegyefőpásztoraötévenkéntlátogatMagyarfaluba,álta- lában a bérmálás szentségének a kiszolgáltatása végett. A szertartásra egybe- gyűltközösségekkorarítusbevezetőhelyszínéülszolgálóépítményelőttvárjaa főpásztort,amitarraazalkalomratovábbiszakrálistárgyakkal,virággaléstextí- liákkal díszítenekki. Azújmise szertartásánakvalamintakülönbözőcélbólel- végzettprecesszióknakszinténezatérakiindulópontja.

Méretek:szélesség:115cm,hossz:215cm.

2. kép

Azegykoriharangozócsalád,GusaJánosházánakkerítésénkívülisegybena faluközösség általlakott terület (egyik) határában álló, fábólkészültkereszten olvashatatlan betűnyomokláthatók. A kereszta maiméreténéljóval nagyobb volt. A földbe rothadt alsó részét időnként levágják, lejjebb ássák, méretéből ezáltal fokozatosan veszít. A kereszt az egykori esőkérő körmenetek egyik (ima)állomásakéntisszolgált.Gondozásátacsaládvégzi.

3.kép

A templomudvaron álló feszületet Beja Petru plébános állíttatta 1980-ban, plébánosiéveinekelsőfelében.Azöldszínrefestettkeresztezüstszínűfeliratán akövetkezőírásolvasható:„Mántuie^te-Jisufletul!"(azaz:„Mentsdmegalelke-

(4)

IancuLaura

det!").Akeresztetatemplomudvargondozásával együtttartjákrendbenaplé- bániánsegédkezőfiatalok.

4.kép

Magyarfalumásodikműalkotását,köztériszobrát2005. októberközepénál- lította föl az alkotó, Csorna Gergely fotó- és szobrászművész. A Szent István magyar királyt ábrázoló szobor költségeit a budapesti Magyar Máltai Szere- tetszolgálatCsángóKoordinációs Irodája,valamintaXX.század derekánaBa- ranya megyei Egyházaskozárra áttelepült magyarfalusiak fizették. A fából faragott emlékmű kétnyelvű felirata a következő: „Szent István Sfinte $tefan roaga-tepentrunői.SzentIstvánimádkozzérettünk.EfátfaragtaaSzentKirály emlékéreGergelyaPózás2005. Emelteefát Európaa CsángókértAlapítvány, Ládás József, Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Segítette: a Bogdán, Fodor, Kozsán,TurbukcsaládésbácsiZoli".

5.kép

A templom közvetlen szomszédjában lakó Ciklós Miklós portája előtt álló korpuszt,amaimagyarfalusitemplomátépítésétkövetően(az 1970-esévekmá- sodik felében) állította az egykori egyházi vezetőség ill. egyházközség. A be- tonbólöntött,fehérszínrefestettkeresztenkisméretűkorpusz,körülöttedeszká- bólállítottalacsonykerítés,bennetavasztólőszigtermészetes,télenpedigművi- rágdíszekhelyezkednekel.

A feszületelőtti köztér a vasárnapimiséretörténő gyülekezés helyszíne,s egybenaBacáuésAdjudvárosokbaközlekedőmikrobuszállomáshelye.Akis- építménygondozásátaplébániánszolgálókétnővérvalamitCiklósMiklóscsa- ládjalátjael.

6.kép

Atelepüléscentrumnakszámítóvásártérenállaszomszédoscsángótelepülés (Diószén)plébániaműhelyébenöntöttKrisztus-korpusz.Afábólácsoltkeresztet a helyiácsmester, Turbuk Mihály készítettehozzá, 2002 őszén. Avaskerítés a helyi BogdánAntal munkája, amit közösségi adományból készített.A kereszt metszeténállónagyméretűóraatemplomoltárfalárólkerültát(ezutóbbihelyé- reazIzraelbendolgozócsoportáltaladományozottóriás,foszforeszkálórózsa- füzérkerült).Akorpusztakarácsonyiidőbenvüágítólámpákkaldíszítik.

7.kép

A Szent György képét tartó keresztet 1958. áprüis 5-én állította Gyurka Györgyés CiklósGyörgy.6Aközösségkörében „Sárkányölő SzentGyörgy ke-

6 EgymásikvisszaemlékezőszerintazemlékkeresztetGyurkaGyörgyésLádásGyörgyállította.

(5)

resztnek" nevezettemlékkeresztkorábban a maihelyszínétől néhány méterrel távolabbéskerítésnélkülállt.Afábólácsolt,zöldszínrefestettkeresztfehérszí- nűfeliratánakövetkezőolvasható: "SfinteGheorghe,roaga-tepentrunői",azaz

„SzentGyörgy,imádkozz érettünk".Jelenlegi,képpelés kerítésselbővített for- máját1999-benkapta.

Akeresztatelepülésfőterénáll,amelyegybenavasárnapivásártartás,valamint a mindennapos csordavárás helyszíne is. Az útmenti keresztek közül a SzentGyörgykeresztaz,melyhezhiedelemképzetek,mágikuscselekedetektár- sulnak. Szent György napján(április 24.) a magyarfalusiaka szóban forgó keresztet és a saját portájukat különböző zöld ágakkal díszítik. A gonoszűző szokás hiedelme szerint, az éjszaka házról-házra szálló Szent György áldást, vagyátkotméracsaládokra.Azidősebbekkörébenelterjedtszokás,hogySzent Györgynapján„füveskompot"(gyeptéglát)helyezneka„kapulécre"(kapufélfára).

Akinélaportáraállítottfűelszárad,az„atúlvilágonszájbafogjahordaniavizet,egy mélykútbólmindaddig,amígafűújrazöldlesz".7

Méretek:keresztszélesség:136cm,hossz:250cm;képszélesség:59cm,hossz 67cm.

8.kép

CsimpolyásSebestyén portájaelőtt, fémből készült, kerítéssel ellátottüveg- keretbenáll,alourdes-iSzűzMáriaképéreemlékeztetőMáriaszobor.Asekres- tyésaMáriaszobrotabbanazévbenállította,amikorfiateológiaitanulmányok- bakezdett(2002).Aszoborgondozásátacsaládvégzi.

9.kép

AII.JánosPálKultúrotthonmögöttidombonálltazegykorimagyarfalusiká- polna,majd azaztkörülvevő„cinterem"(temető). Ezenahelyen2007júliusáig egy feszületésnégykeresztállt,kettőközülükanyáriesőzésekkövetkeztében kidőlt(Id.a10.kép).A9.képenláthatókorpuszkorábbana(jelenlegi)templom szomszédjábalakóKozsánÁgostonportájaelőttállt.Abetonbólöntöttkeresztet 1979 tavaszán,az államihatóságokmegsemmisítőterveelől, BeJa Petruplébá- noskéréséreGyurkaFerenctraktoroshelyezteátajelenlegihelyére.

Méretek:szélesség: 112cm,hossz:197cm.

10a. 10b.kép

Aképen,a2007nyarántönkrement,kétfábólácsoltkeresztlátható.Aszak- rálisjelekamindenkoriprocesszióknak,magánáhítatoknakvoltakafontosállo- máshelyei.Minthogyafelvételajelendolgozatmegírásátmegelőzőenkészült,a kisépítményekméretarányainakrögzítéséremárnemvoltlehetőség.

7 Á.M.forrásközlő.

(6)

IancuLaura 11.kép

A képen látható azonosméretű, betonból öntöttkét sírjel az 1939-1940/44 közöttMagyarországratelepedettFeriAndrásésfeleségetulajdona,amitáttele- pedésükkoremlékülhagytakMagyarfaluban.Asírjelekgondozásaaharangozó feladata.

Méretek:jobboldalikeresztszélesség:49cm,hossz97cm.;baloldalikereszt szélesség:49cm,hossz:103cm.

12.kép

Condo Ilié klézsei csángó traktoros 1964-ben hunytelMagyarfalu Arinosa nevűutcáján.Ahalálosbalesethelyszínétjelölő,betonbólöntött,fehérremeszelt keresztenazalábbifeliratolvasható:„CondoIliédinClejainetatede26animórt inziuade10iunie1964" azaz„CondoIliéKlézsébólelhunyt26éveskorábanjú- nius 10-én 1964-ben". A haláljelet a szeptember nyolcadiki búcsú alkalmával Magyarfalubalátogatóklézseirokonokgondozzák.

Méretek:szélesség:57cm,hossz: 139cm.

13.kép

CondoIliésírjelétőlmintegy20méterreálla2002-benelhunytGyurkaAntal sírjele. A zöldre festett vaskereszt feliratán a következő olvasható: „Ghiurca AntonN. 1955D.2002",azaz: „GhiurcaAntonszületett1955,elhunyt2002."A sírjeltahelyiplébánosszentelteföl,gondozásátacsaládtagokvégzik.

Méretek:szélesség:83cm,hossz: 115cm.

8

Összegzés

JelendolgozatamoldvaiMagyarfaluútmentikeresztjeirőlésszobrairólgyűj- töttadatokatfoglaljaössze.

Atelepülésnyilvánosköztereinjelenlegállótizenötútmentikeresztés/vagy szoborállításánakoka,körülményeiésideje,aszakrálistárgyakfunkciójavala- mintahelyiekáltalhordozotthitbéliésmagatartásbéli,hozzájukkapcsolódóvi- szonyasokszínű.

Akollektívemlékezetszerintkorábbanatelepülésmindenjelentősebbhatár- pontjánálltlegalábbegy,derendszerintháromfábólácsoltnagyméretűkereszt, amelyektelepülés-ésközösségvédőfunkciójukmellettaprocessziókfőállomá- sainakszámítottak.

Aszakrálistérjelekközöttvannakhatárjelek,emlékkeresztekésszobrokva- lamint haláljelek.Magyarfalu köztereinkét művészialkotás található: aPetrás Máriaáltalmintázottkorpusz,valamintaCsornaGergelyáltalfaragottSzentIst- vánkirályszobor.

8 Asíijelekszimbolikája,funkciójaatelepülésszakrálistérstruktúrájábanazútmentikeresztekétől eltérő.Gyakoriahalálfélelmetgeneráló„jellegük"kiemelése,vagyakísértetekmegjelenésénekate- rekénttörténőnyilvántartása.Ehhezhasonlóképzetekettársítanakatemetőhözis.

330

(7)

Aköztéri kisépítményekhez fűződő viszonytegykormeghatározó vallásos magatartásveszítettszakralitásából. A tárgyielekhezkapcsolódó hiedelmekis- merete,cselekvésekgyakorlásacsakszűkkörbenjellemző; egyházikörmenetek elvégzéseszinténritka alkalomnakszámít. Esztétikaijellegüköntúl a szakrális jelekmáratérbeosztópontokként,helymeghatározóterekkéntfunkcionálnak.

Az emlékjelek fölállítását motiváló tényezők közt találjuk a napjainkban meghatározóvallási és etnikai identitást kereső vagy alakító szándékot is. A szimbolikus,rituálistérfoglaláselsősorbanaközösségtávolélőtagjairajellemző.

Ezáltal,ejelképeknemcsakamúlttalvaló folytonosságkifejezésétjelentik,ha- nemamindenkoriönidentifikációésreprezentációfontosformájátisbiztosítják.

Irodalom

Barna Gábor

1993 A kiskunsági Mária-szobrok eredetéről. Néprajzi Értesítő LXXV.

207-214.

1999 Vallás-identitás-asszimiláció. In:KatonaJudit-VigaGyulaszerk.

Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. Miskolc, 209-216.

1984 KultuszhelyekGömörben.BorsodiMűvelődésIX.43-46.

Barna Gáborszerk.

2006 Kép,képmás,kultusz.SzegediVallásiNéprajziKönyvtár16.Szeged.

Bartha Elek

1992 Vallásökológia.Debrecen BENDAKálmán

1989 Moldvaicsángó-magyarokmánytárI-П.Budapest.

Domokos PálPéter

1987 Amoldvaimagyarság.Budapest(elsőkiadása1931).

Gazda László

2005 Codex.Csíkszereda.

Halász Péter

1981 Magyarnévtanidolgozatok19.Budapest.

Hege dűs Lajos

1952 Moldvaicsángónépmesékésbeszélgetések. Budapest.

Láncú Laura

2002 JohófiúJankó.Magyarfalusicsángónépmesékésmásbeszédek.BenedekKa- talinszerk.Velence.

2005 Magyarfalusiemlékek.Utószó:BenedekKatalin.Budapest.

Jerney János

1844 Keletiutazása...I.kötet.Budapest.

JÓZSA László

1997(1999)Megszenteltkövek. Kápolnák,szobrok,keresztekéstemetőkKúnszent- mártonban.SzegediVallásiNéprajziKönyvtár4.Szeged.

(8)

Út menti keresztek, szobrok a moldvai Magyarfaluban

KissJenő

2001 Magyar dialektológia. Budapest.

LÜKŐ Gábor

1936 A moldvai csángók. Budapest.

Marele Dictionar Geografie al Romaniei. 1902 Bukarest.

PETI Lehet

2005 Szakrális térátélés és szimbolikus ellenőrzése egy csángó falu életében In. Korunk Hl./2. Kolozsvár, 62-67.

TÁNCZOS Vilmos

1977 „Hányán vannak a csángók?" Magyar Kisebbség Új f. Ш. 1-2. szám 370-390. 111. http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.php?

action=cimek&lapid=6&cikk=M970134.HTM 1999 Csapdosó angyal. Csíkszereda.

TÜSKÉS Gábor

1986 „Mert ezt Isten hagyta..." Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Bu- dapest.

1980 Útmenti és temetői kőfeszületek Abaliget - Orfű környékén.

Ethnographia XCI. 98-113.

Iancu, Laura

WAYSIDE CROSSES AND STATUES IN THE VILLAGE MAGYARFALU, MOLDVA Magyarfalu (Rom. Ungureni) is situated in the Eastern part of Moldva, Romania. Its inhabitants are Csango-Hungarians. The author describes the few but varied small sacred monuments erected in the last few years. After the morphological description she reflects on their roles and traditions in the smaller family or wider community. On the one hand the new movements show the continous demand on sacrality, but on the other hand other objects are only space-markers as signs of secularization. The so-called 'signs of death' on places of traffic accidents are modem, sad markers, but they fit well into the local traditions.

(9)

1. A térkép Halász Péter 1981-ben kiadott, Magyarfalu helyneveit tartalmazó munkája alapján készült. A számok a szakrális kisépítmények elhelyezkedési pontjait jelölik.

(10)

Iancu Laura

1. kép: Kereszt a falu bejáratánál

(11)

3. kép: Templomudvar keresztje, 1980 4. kép: Szent István szobor, C. A.

kertjében, 2005

6. kép: Kereszt a falu középpontjában megújították: 2002

5. kép: T. M. háza előtti feszület, 1916

(12)

IancuLaura

8.kép:MáriaszoborCs.S.portájaelőtt 7.kép:SárkányölőSzentGyörgykeresztje.

10a.kép:Előbbimellettifakereszt 9.kép:1979-benadombraáthelyezett

keresztt

(13)

10b. kép: Fakereszt

11. kép: Előre elkészített temetői keresztek a dombon

(14)

Iancu Laura

lfgpv

||ДНи|йМ1|М^м|^Ми|ИЙД|ЦЙВ|Я^ДЙЕд|а^М^и- _.»•'

h*/ ^*•^Jf- 'fc

12. kép: Balesetben elhunyt Condo Ilié haláljele, 1964

13. kép: Balesetben elhunyt Gyurka Antal haláljele, 2002