Válasz
Dr. Báldi András (MTA doktora, Főigazgató)
„Gyepterületek természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálatai”
(legelők, kaszálók, fás legelők, felhagyott, vetett gyepek, gyeptöredékek florisztikai, cönológiai, gyepgazdálkodási és uralkodó pázsitfű fajok taxonómiai adatai és vizsgálatai,
élőhely-térképezésük)”
című akadémiai doktori értekezés Opponensi bírálatára
Szeretném megköszönni, hogy a Főigazgató Úr elvállalta a dolgozat bírálatát. Köszönöm, hogy a természetvédelmi gyepkezelések és hosszú távú hatásaik kutatását fontosnak tartja, ehhez kapcsolódóan a dolgozat eredményeit jelentősnek értékeli, elismerve ezzel nem csak az én, hanem a körülöttem lévő csoport munkáját is. Megtisztelő, hogy a tudományos aktivitásomnak is utána nézett és megfelelőnek minősítette.
A téma fontosságának megítélésében köszönöm annak kihangsúlyozását, hogy az eredményeink - „bizonyíték alapú” jellegük miatt - a gazdálkodók és a döntéshozók számára is meghatározónak értékelendők.
A Bíráló mintaterületek kiválasztásával kapcsolatos meglátásával egyetértek, , ugyanakkor a Vácrátóti Kutató Intézet munkatársaival, - a Dr. Bartha Sándor vezette csoporttal - az utóbbi néhány évben törekszünk arra, hogy szisztematikusan kiválasztott mintaterületeken dolgozzunk, hogy az országra nézve lehetőleg minden tájegységből kapjunk adatokat.
Elfogadom a Bíráló megjegyzését a diagramokkal kapcsolatban, hogy bizonyos ábrákon a feliratok is alig olvashatók. Ezen ábrákat, ha a későbbiekben publikálásra kerülnek, az észrevételnek megfelelően mindenképpen javítjuk. A 3D oszlopdiagramok és a tortaszelet ábrák valóban inkább szemléltetésre szolgálnak előadások vagy oktatás során.
Köszönöm, hogy a Bíráló elfogadott új eredményeket, köztük – a másik két opponens által is kiemelt megállapítást -, hogy a magyar szürke szarvasmarha a legalkalmasabb a legelők természetvédelmi célú legeltetéses kezelésére és egyben ez a fajta biztosítja a legfajgazdagabb vegetációjú területeket is. Köszönöm, hogy elfogadta és értékelte a vegetáció fejezetben közölt adatokat. Elismeréssel nyilatkozott arról, hogy a klasszikus cönológiai felvételezés mellett a rendkívül munkaigényes mikrocönológiai vizsgálatokkal is foglalkoztunk. A természetességi állapot számszerűsítését is lehetővő tevő diverzitási vizsgálataink jelentőségét szintén elfogadta. Az új módszerek értékelésekor kitért továbbá arra is, hogy a mikrocönológiai adatok elemzése mellett a Rényi diverzitási profilokat is alkalmaztuk, amely további lehetőség a klasszikus cönológiai felvételek adatainak megerősítésére.
Köszönöm, hogy a taxonómiai, a gyepgazdálkodási, a természetvédelmi és az élőhely- térképezési fejezet új eredményeit is jóváhagyta.
A Pignatti-féle életforma rendszer alkalmazását és monitoring vizsgálatokban való felhasználhatóságát szintén elfogadta. A módszert szeretnénk bevezetni és tervezzük, hogy minden hazai fajra megadjuk a Pignatti-féle életforma típusokat, melyet megfelelő részletességgel publikálni, illetve az interneten elérhetővé tenni is szándékozunk majd.
A kérdésekre adott válaszok.
1. A gyepek szerepe igen jelentős mind a biológiai sokféleség megőrzésében, mind a mezőgazdaságban. Ugyanakkor számos egyén „szolgáltatást” is nyújt az emberiség számára, például esztétikai (kirándulás, madarászat), vagy éppen a szénmegkötés. Hogyan lehet a sokféle szolgáltatás közötti egyensúlyt megtalálni, illetve létezik-e ilyen helyzet?
A gyepek jelentősége igen nagy. A Föld szárazföldi területeinek 20%-át gyepes területek borítják (FAO, World Resources). Európában 80 millió hektárnyi területen találunk gyepet, ez az EU-25-ök területének 22%-a (EEA, 2005). Jelenleg hazánkban 5,34 millió ha a mezőgazdaságilag művelt terület, aminek 14,2%-a (758 ezer ha) gyep (KSH 2012-es adat);
vagyis területi arányaik miatt is komoly szerepet játszanak hazánk ökoszisztéma szolgáltatásaiban. Az arányok és az egyensúly, az egyes szerepek kihangsúlyozása számos tényezőtől függ, nem kis mértékben attól, hogy egy adott időben, adott helyen élő társadalom számára mik a preferenciák. Ezen kívül ezek a szolgáltatások sokszor átfednek (pl.
szénmegkötés és esztétika), így nehéz őket külön kezelni és értékelni. A gyepek nem csak, mint legelők vagy kaszálók szerepelhetnek, ahol csak a gazdálkodási és természetvédelmi szempontokat kell érvényesíteni. A gyepgazdálkodásra építve a szolgáltatások széles körét bővítheti a méhészet, gyógynövénytermesztés, vidéki turizmus is. A kutatások is kiszélesedtek és komplex, fiziológiai vizsgálatokat is tartalmazó megközelítések kerültek itt is előtérbe (Barcza 2011, Nagy 2010). A mai vizsgálati megközelítés a gazdasági vonatkozások mellett több tudományterületet is felölel: a meteorológia, botanika, ökofiziológia, talajtan, a mérések és analízisek a szénforgalmi vizsgálatokkal párhuzamosan történnek (Czóbel at al.
2007, Balogh et al. 2007, Lellei Kovács 2008, 2011, Tuba et al. 2004a, 2004b).
Nagyon jelentős a gyepek szénmegkötő képessége, ami a klímaváltozásra és az üvegházgáz-forgalomra is komoly visszacsatolással bír, így az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került. A légköri CO2 koncentráció emelkedése is a szárazodással járó klímaváltozás egyik fő kiváltója, de egyben a sztómaműködés befolyásolásával növeli a növények vízhasznosítását (Tuba et al. 1996, Nagy et al. 1997, Nagy és Tuba 2008, Wyckoff és Bowers 2010), ezzel enyhíthet a szárazodás hatásán (Nagy 2010). A gyepek lehetőséget adnak az extenzív gazdálkodásra, illetve csak extenzív gazdálkodás mellett jöhetnek szóba komoly szén-raktárként, amit számos kutatási projekt (Greengrass, Carbomont) bizonyított (Soussana et al. 2007, Wohlfahrt et al. 2008, Nagy 2010). A gyepek kutatásában a talajlégzés vizsgálatok is előtérbe kerültek és széles körben, természetes gyepekben és mezőgazdasági területen is folynak vizsgálatok (Balogh 2009, Lelleiné Kovács 2008, Barcza et al. 2007, Czóbel et al.
2012). A talajból kibocsátott szénmennyiség megnövekedhet a nem megfelelő gyephasználat, vagy aszály hatására, emiatt csökken a talaj széntartalma, így a folyamat a termőképesség – mint fontos ökoszisztéma-szolgáltatás – csökkenése irányába hat.
A gyepterületek művelési ág változásainak hatása is jelentős. Ez kihat a gyepek cönológiai viszonyaira és diverzitására, emellett megváltoztathatja a fajok működését (Szente et al. 1996) és az adott rendszer C- es N-körforgását, ezzel befolyásolva a főbb üvegházhatású gázok fluxusait (Soussana et al. 2007).
Az egyensúly megtalálása a gyepek szolgáltató „tevékenységei” között nehéz feladat:
a rendszer érzékeny, az egyensúly sokszor törékeny. A fenntarthatóság biztosítása a gazdálkodók, természetvédők, kutatók mellett a törvényhozók figyelmének felkeltésén (konferenciák, publikációk, jelentések) és döntésein keresztül valósulhat meg.
Balogh J. (2009): Gyepek szénmérleg-komponenseinek mérése és modellezése. PhD dolgozat.
Balogh J., Nagy Z., Fóti Sz., Pintér K., Czóbel Sz., Péli E. R., Acosta, M., Marek M. V. , Csintalan Zs., Tuba Z.
(2007): Comparison of CO2 and H2O Fluxes over Grassland Vegetations Measured by the Eddy- Covariance Technique and by Open System Chamber. Photosynthetica 45(2): 288-292.
Barcza Z., Bondeau A., Churkina G., Ciais Ph., Czóbel Sz., Gelybó Gy., Grosz B., Haszpra L., Hidy D., Horváth L., Machon A., Pásztor L., Somogyi Z., Van Oost K. (2011): Modeling of biosphere-atmosphere exchange of greenhouse gases - Model based biospheric greenhouse gas balance of Hungary. In.
Haszpra L. (ed.): Atmospheric Greenhouse Gases: The Hungarian Perspective Springer, pp. 295-330.
Czóbel Sz., Szerdahelyi T., Balogh J., Horváth L., Szirmai O., Nagy J., Péli E., Fóti Sz., Pintér K., Nagy Z., Tuba Z. (2007): Megváltoztatott kezelésű hazai gyeptársulásaink funkcionális ökológiai válaszai.
Czóbel. Sz., 2007: Magyar Tudomány 7(10): 1273-1279.
Czóbel Sz., Szirmai O., Németh Z., Gyuricza Cs., Házi J., Tóth A., Schellenberger J., Vasa L., Penksza K.
(2012): Short-term effects of grazing exclusion on net ecosystem CO2 exchange and net primary production in a Pannonian sandy grassland. Notula Bot Horti Agrobo. 40: 67-72.
Lelleiné Kovács E. (2011): Talajlégzés vizsgálata a kiskunsági homoki erdőssztyepp ökoszisztémában. PhD dolgozat.
Lelleiné Kovács E. (2008): Főbb kérdések és megoldások a talajlégzés vizsgálatának témakörében. In: Kröel- Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA OBKI, Vacrátót. 2008. pp. 135-146.
Nagy Z. (2010): Füves ökoszisztémák CO2-forgalma. MTA Doktori értekezés.
Nagy Z., Tuba Z. 2008. Effects of elevated air CO2 concentration on loess grassland vegetation as investigated in a mini FACE experiment. Community Ecology 9: 153-160.
Nagy Z., Szente K., Tuba Z. (1997). Acclimation of dicot and monocottempertae species to long-term elevated CO2 concentration. Abst. Bot. 21: 329-336.
Soussana J. F., Allard V., Pilegaard K, et al. (2007): Full Accounting of the Greenhouse Gas (CO2, N2O, CH4) Budget of Nine European Grassland Sites. Agriculture, Ecosystems and Environment. 121(1-2): 121- 134.
Szente K., Nagy Z., Tuba Z., Fekete G. (1996): Photosynthesis of Festuca rupicola and Bothriochloa ischaemum under Degradation and Cutting Pressure in a Semiarid Loess Grassland. Photosynthetica 32:
399-407.
Tuba Z., Szente K., Nagy Z., Csintalan Z., Koch J. (1996): Responses of CO2 assimilation, transpiration and water use efficiency to long-term elevated CO2 in perennial C3 xeric loess steppe species. Journal of Plant Physiology 148: 356-361.
Tuba Z., Nagy Z., Czóbel Sz. et al. (2004a): Hazai gyeptársulások funkcionális ökológiai válaszai, C- korforgalma es üvegházhatású gázainak mérlege jelenlegi és jövőbeni várható éghajlati viszonyok, illetve eltérő használati módok mellett. AGRO 21 Füzetek 37: 123-138.
Tuba Z., Bakonyi G., Singh M. K. (2004b): Impacts on Biodiversity. In: Lang I., Kőmives T., Jolankai M. (ed.s):
Pollution Processes In Agri-Environment. A New Approach. Akaprint Publishers, Budapest, pp. 235- 254.
Wohlfahrt G., Eserson-Dunn M., Bahn M. et al. (2008). Biotic, Abiotic, and Management Controls on the Net Ecosystem CO2 Exchange of European Mountain Grassles Ecosystems. Ecosystems. 11: 1338-1351.
Wyckoff P. H., Bowers R. 2010 Response of the prairie-forest border to climate change: impacts of increasing drought may be mitigated by increasing CO2. Journal of Ecology. 98: 197-208.
2. Egyre nagyobb igény jelentkezik a gyepek rekonstrukciójára. A Poa humilis, alkalmas lenne-e komponensnek vetett gyepekben? Milyen körülmények között, környezeti viszonyok mellett alkalmazható?
A fajnak jelentős szerepe lehet vetett gyepkeverékekben, a Poa angustifolia vagy a Poa pratensis helyett is. Saját megfigyelések alapján, cönológiai felvételezések, mikrocönológiai vizsgálatok során széles és szélsőséges környezeti körülmények között is találkoztunk vele. A badacsonytördemici mikrocönölógiai vizsgálatok során pl. mocsárréten is tömegesen fordult elő. Lapított levélhüvelyéből ott 60-80 cm hosszú levéllemezt fejlesztve, ezzel együtt jelentős föld feletti biomasszát is képezett (Zimmermann és Szabó 2009).
Minden vetett gyepben, parkokban, degradált helyeken, vasút melletti mezsgyékben is lehet állományalkotó, parlagokon is megtalálható (pl. Kisfüzes). Őszre sokszor úgy is könnyen felismerhető, hogy megsárgulnak a levéllemezei, ami kiemeli a környezetéből. Sziki legelőkön - a dél-tiszántúli vizsgálataink során ürmös és cickórós pusztákon - is találkoztam a taxonnal. Nyugat-Európában autópályák mentén, - hasonlóan a hazai Puccinellia distans, Poa bulbosa sávhoz - is előfordul, valamint utak, járdák repedéseiben is megtelepül.
Összefoglalva jó szárazság-, nedvesség-, valamint taposás tűrése, továbbá a szikes környezet elviselése alapján a faj széles körben alkalmazható. Termesztésbe vonására, fajtaként való alkalmazására is tettünk lépéseket.
Penksza K. (2003): Részvétel a Nemzeti Biodiverzitás–monitorozó Rendszer élőhelytérképezési munkáiban a Körös–Maros Nemzeti Park Kis–Sárrét területén a KMNP Igazgatóság megbízásából (kutatási jelentés).
Penksza K. (2004): Részvétel a Nemzeti Biodiverzitás–monitorozó Rendszer élőhelytérképezési munkáiban a Körös–Maros Nemzeti Park Kis–Sárrét területén a KMNP Igazgatóság megbízásából (kutatási jelentés).
Penksza K. (2005): Részvétel a Nemzeti Biodiverzitás–monitorozó Rendszer élőhelytérképezési munkáiban a Körös–Maros Nemzeti Park Kis–Sárrét területén a KMNP Igazgatóság megbízásából (kutatási jelentés).
Penksza K. (2006): 23. Részvétel a Nemzeti Biodiverzitás–monitorozó Rendszer élőhelytérképezési munkáiban a Körös–Maros Nemzeti Park Kis–Sárrét területén a KMNP Igazgatóság megbízásából (kutatási jelentés).
Zimmermann Z., Szabó G. (2009): A természetvédelmi kezelés hatásainak botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálata a Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Területen. TDK dolgozat.
3. Milyen változások várhatóak a klímaváltozás hatására, például egyes fűfajok elterjedése, gazdasági hasznosíthatósága tekintetében?
A klímaváltozással emelkedő légköri CO2 koncentráció a C3-as fotoszintézisű, növényfajokat (köztük számos pázsitfű faj található) előnyösebb helyzetbe hozza, de más szükséges források hozzáférhetősége várhatóan nem fog egyidejűleg arányosan növekedni. Emellett a hőmérséklet emelkedése, a szárazodás, a mérsékelt övi szélsőséges klímahatások a C4-es növények számára teremtenek jobban tolerálható környezetet, hatékonyabb vízhasznosításuk, gyorsabb növekedésük és jobb regenerációs képességük miatt (Kalapos és Mojzes 2008).
Napjainkban a C4-es növények a globális szárazföldi biomassza 18%-át teszik ki és a CO2 megkötés mintegy 20-30%-áért felelősek (Lloyd és Farquhar 1994, Kalapos és Mojzes 2008). Közöttük különösen jelentősek a pázsitfűfélék (Poaceae) (a fajok közel fele C4-es), mivel nagy arányuk miatt a Föld gyepterületeinek 43%-át kitevő trópusi es szubtrópusi füves élőhelyeken (Collatz et al. 1998) és a mérsékeltövi időszakosan száraz gyepekben egyaránt számottevő lehet a CO2 megkötéshez való hozzájárulásuk (Ehleringer et al. 1997, Knapp és Medina 1999, Smith és Knapp 1999). A C4-es fajok száma hazánkban is várhatóan emelkedni fog, melyek közül az inváziós fajok jelentős része C4-es pázsitfű, tehát a gyepekben a C4-es füvek térnyerése várható a C3-asok rovására (Kalapos 1991, Kalapos és Mojzes 2008, Fekete és Molnár 2005).
Az időjárási tényezők hatása a termőhely vízgazdálkodásától függ. Száraz fekvésű gyepen a téli és a vegetációs idei csapadék, üde termőhelyen pedig a hőmérséklet és a sugárzás befolyásolja legnagyobb mértékben a gyep hozamát (Török et al. 2013). A száraz gyepekben az éghajlatváltozás, a szárazabb időszakok és a felmelegedés következtében az elszaporodó C4-es pázsitfű fajok közül már jelenleg is jelentős pl. a fenyérfű, a sikárfű, a kései perje (Andropogon ischaemum, Chrysopogon gryllus, Cleistogenes serotina) (Szentes et al.
2011, 2012, Bagi 2000, Molnár 2000, Molnár et al. 1999, 2000). Ezeknek a fajoknak a takarmányértéke viszont kicsi, inkább a gyom fűfajok közé sorolhatók (Gruber 1942, Tasi 2011, Barcsák 2004, Szemán 2006).
Az egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárási hatások ellen a hasznosítás gyakoriságának és idejének megválasztása, valamint az eltérő tulajdonságú pázsitfűfajok telepítése, vagy felülvetése kínálnak alternatívát. A gyepgazdálkodás feladata kettős, részben felelni kell az – egyre szélsőségesebb – időjárási kihívásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósítani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is (Török et al. 2011, 2013). Védett gyepek esetében trágyázásra és öntözésre nincs mód, ezért olyan gyephasznosítási technológiát kell kidolgozni, amellyel az adott ökológiai körzetben a növényzet legjobban tudja hasznosítani a téli tározott- és a vegetációs
időszak alatti csapadékot. Nagy nyomatékot ad a technológiamódosítás szükségességének az, hogy a magyar gyepek fele természetvédelmi területen van, vagy EU-s védettség alá tartozik (Natura 2000-es terület) (Török et al. 2011, 2013).
Ez alapján végzett a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének Szárítópusztai telepén Tasi Julianna és munkacsoportja kísérleteket. A kísérletüket a fent említett kettőség vezérelte. Különböző fűfajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgálták meg az egyes hasznosítási változatokat és a kapott eredményeket az időjárási tényezők viszonylatában. Kaszálással szimulálták a gyepnövedékek betakarítását és a gyep hasznosításának intenzitását. A hasznosítási gyakoriságot évente három változatban állapították meg: 2x-i, 3x-i és 4x-i. A vizsgálatuk eredményei alapján száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak, egyfajú telepítésre vagy felülvetéses gyepjavításra ajánlják a nádképű csenkeszt (Festuca arundinacea); rét és legelő hasznosítás esetén ugyanakkor az Agropyron pectiniforme elterjesztését javasolják, mellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelők és rétek felülvetéses javítását kivitelezni (Török et al.
2011, 2013).
Bagi I. (2000): A Cleistogenes serotina inváziójának dokumentumai a Kiskunsági Nemzeti Park “Fülöpházi homokbuckák” UNESCO bioszféa-rezervátum magterületein, 1975-1999. In: Virágh K., Kun A.
(szerk.): Vegetáció es Dinamizmus. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik tanítványai, barátai és munkatársai. MTA Ökológiai es Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 147-156.
Barcsák Z. (2004): Biogyep-gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Collatz J. G., Berry J.A., Clark J. S. (1998): Effects of climate and atmospheric CO2 partial pressure on the global distributionof C4 grasses: present, past, and future. Oecol. 114: 441-454.
Ehleringer J. R., Cerling T. E., Helliker B. R. (1997): C4 photosynthesis, atmospheric CO2, and climate.
Oecol. 112: 285-299.
Fekete G. Molnár E. (2005): Természetes életközösségek, növénypopulációk válasza a klímaváltozásra. Botan.
Közlem. 92: 173-187.
Kalapos T. (1991): C3 and C4 grasses of Hungary: environmental requirements, phenology and role in the vegetation. Abstracta Botanica 15: 83-88.
Kalapos T., Mojzes A. (2008): Milyen jövő vár a C4-es pázsitfüvekre mérsékeltövi gyepekben napjaink környezeti változásai közepette? In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció- klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA OBKI, Vácrátót. pp. 111-124.
Knapp A. K., Medina E. (1999): Success of C4 photosynthesis in the field: lessons from communities dominated by C4 plants. In: Sage, R.F. & Monson, R.K. (eds.): C4 Plant Biology. Academic Press, San Diego, California, pp. 251-283.
Lloyd J., Farquhar G.D. (1994): 13C discrimination during CO2 assimilation by the terrestrial biosphere. Oecol.
99: 201-215.
Molnár E. (2000): Egy őshonos növényfajunk Duna-Tisza közi terjedése. In: Virágh K., Kun A.
(szerk.): Vegetáció és dinamizmus. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik tanítványai, barátai és munkatársai. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 141-146.
Molnár E., Bagi I., Nagy B. (1999): Biological invasion in the Kiskunság. In: Kovács-Láng E., Molnár E., Koel- Dulay Gy., Barabás S. (eds.): Long term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary. Institute of Ecology and Botany, Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp. 20-21
Molnár E., Bagi I., Csintalan Zs., Nyakas A. (2000): The invasion success of a native grassland species in the Great Hungarian Plain. In: Feriencikova D., Gáborčik N. et al. (eds.): Grassland Ecology V.
Proceedings of the 5th Ecological Conference. Banská Bystrica, Slovakia. Grassland and Mountain Agriculture Research Institute, Banská Bystrica, pp. 423-433.
Smith M. D., Knapp A. K. (1999): Exotic plant species in a C4-dominated grassland: invasibility, disturbance, and community structure. Oecol. 120: 605-612.
Szemán L. (2006): Gyepgazdálkodási módszertan. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem, Gödöllő 123.
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Zimmermann Z., Szabó G., Járdi I., Házi J.. Penksza K., Bartha S. (2011): A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936) gyep béta-diverzitására gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése mikrocönológiai módszerekkel. Tájökológiai Lapok 9(2):.463-475.
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Szabó G., Zimmermann Z., Házi J., Wichmann B., Hufnágel L., Penksza K., Bartha S. (2012): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Cent. Eur. J.
Biol. 7(6): 1055- 1065.
Tasi J. (2011): Gyepgazdálkodás. Szent István Egyetem, Gödöllő 120.
Török G., Bajnok M., Szentes Sz., Tasi J. (2011): Az időjárás-változás hatása különböző típusú gyepek termésképességére és a takarmány minőségére. AWETH 7(4): 411-418.
Török G., Bajnok M., Szentes Sz., Tasi J. (2013): Az időjárási tényezők és a hasznosítási rendszerek hatása a terméshozamra és a minőségre néhány pázsitfűfaj esetén. Gyepgazdálkodási Közlemények (in press)
Szeretném még egyszer megköszönni Opponensem bírálatát, építő észrevételeit, javításait, kritikai megjegyzéseit, kérdéseit. Ezeket igyekszem messzemenően beépíteni a munkámba, az adatok publikálása vagy a prezentálása során.
Budapest, 2014. március 28.
Dr. Penksza Károly
