M I T
KISS TIHAMÉR
O L V A S N A K S Z A B A D I D E J Ü K B E N A G I M N A Z I S T Á K ?
Egy reprezentatív felmérés keretében — amelybe bevontam a budapesti, debreceni gyakorló gimnáziumok, a miskolci és hajdúböszörményi gimnáziumok 250 tanulóját — megvizsgáltam, hogy a gimnazisták mire fordítják szabad idejüket és mennyire hatnak szabadidő-tevékenységeik személyiségük fejlődé- sére? E szociálpszichológiai és fejlődéslélektani vizsgálódás eredményeiből itt csupán egy kérdéskomplexumra, a gimnazisták olvasmányaira vonatkozó vála- szokat ismertetem és elemzem.
A gimnáziumi tanulók az irodalmi tantárgy tanulása közben sok szépirodalmi művel ismerkednek meg, és sok művet — mint „kötelező olvasmányt" — olvas- nak el. Mi az iránt kérdezősködtünk, hogy szabad idejükben — a kötelező olvas- mányokon kívül — mit és heti hány órában olvasnak?
A felmérésből legelőször is örömmel állapíthatjuk meg, hogy mily nagy azok- nak a tanulóknak a száma, akik rendszeresen olvasnak.
I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok
o/ /o % % o/ /o
Rendszeresen olvas 72 96 66 65 57 71 47 79
Heti óra: 6,7 6,3 6,8 5,8 5,8 5,1 4,8 7,0
Nem rendszeresen olvas 28 4 34 35 43 24 53 21
Heti óra: 3,1 1,1 2,9 2,0 2,7 1,9 2,9 3,2
A fenti adatokat összesítve, a gimnazista fiúk 60,5%-a heti 6,02 órát, a lányok 77,7%-a heti 6,05 órát olvas rendszeres olvasóként. A nem rendszeres olvasó fiúk (39,5%) heti 3,6 órát, a lányok (21,0%) heti 2,05 órát olvasnak. Csupán egy miskolci osztályban akadt néhány tanuló (5%), akik a kötelező olvasmányokon kívül nem olvasnak.
Adataink szerint a lányok többet olvasnak mint a fiúk, de azért elmondható, hogy mindkét nembeli gimnazista fiataloknak kedvenc szabadidő-foglalkozása az olvasás, a többség erre fordít legtöbb időt, és sokuknak szinte szenvedélye az olvasás.
Az olvasásnak a személyiségre gyakorolt hatására vonatkozóan leginkább abból következtethetünk, hogy mit, kitől olvasnak a fiatalok?
Az olvasmányok az elmúlt és a jelen idők kultúráját közvetítik az olvasóknak.
Nemcsak gazdag információs anyaghoz, de gazdag élményekhez is jutnak általuk
a f i a t a l o k . A z o l v a s m á n y o k a l k a l m a s a k a f i a t a l o k v i l á g n é z e t é t , é r t é k r e n d s z e r é t ; í z l é s é t f o r m á l n i , és v o n z ó s z e m é l y i s é g m o d e l l j e i k n a g y b a n b e f o l y á s o l j á k m a g a - t a r t á s u k a t , e s z m é n y e k e t á l l í t a n a k , s z e m é l y i s é g f o r m á l ó h a t á s ú a k .
Vannak írások azonban, amik csak izgalmakat keltenek, az unalmat űzik, sem az irodalmi ízlést, sem az erkölcsi felfogást nem fejlesztik, általában negatív személyiségformáló ténvezők.
Ezért kérdeztük meg a gimnazistáinktól, hogy „Milyen témájú könyvet szeret olvasni?" — „A szépirodalmi művek közül milyen műfajt szeret. " — „Szokott-e írogatni?" (Mit? önmagának ír?
Közreadja írását?) — „Mely íróktól olvas legszívesebben?" — „Az elmúlt évben melyik könyv jelentett maradandó élményt?" — Végül azt is megkérdeztük, hogy „Az olvasott könyveket honnan szerzi?" és „Milyen alapon — kinek ajánlására — választja ki?" E kérdéssort egészítette ki a napi-, hetilapok és folyóiratok olvasására vonatkozó kérdésünk. (A témaválasztásra vonat- hozó válaszok összesítő kimutatását lásd alább!)
A gimnazisták kedvelt olvasmányainak téma szerinti megoszlása és érdeklődésük mértéke szerinti rangsorolása ( s z á z a l é k b a n ) :
Érdeklődési rangsor
I. osztály II. osztály
Érdeklődési rangsor fiú lány fiú lány
Érdeklődési rangsor
I II III IV I II III IV I II III IV I n III IV
Történelem 21 19 16 10 18 15 10 11 31 33 5 23 25
Életrajzi 15 15 10 10 14 16 11 17 5 12 16 10 14 27 14 5 Ifjúsági 10 14 10. 17 31 20 17 16 5 15 19 5 28 23 10 10 Kalandos 41 12 15 11 20 17 21 6 10 14 34 14 17 15 35 13
Detektív — 11 10 5 6 11 10 14 5 — 5 4 3 7 3 7
Krimi 8 5 16 10 11 14 12 15 — 5 15 4 3 17 10
Útleírás 10 10 5 5 10 12 — — — 10 5 10 10 3 10 10 Természettud. 21 15 — — 6 5 6 — 29 14 12 5 10 7 7 14
Technikai 10 20 12 16 — — — — 10 12 7 5 5
Műszaki — — . 12 11 — - — — — 14 — 10 5
Sport — — 10 12 — — — — — — 10 6 3 3 7
Művészeti — 10 5 — — — 12 16 — 5 12 10 3 10 13
Tud.-fantasztikus 10
Érdeklődési rangsor
III. osztály IV. osztály
Érdeklődési rangsor fiúk lányok fiúk lányok
Érdeklődési rangsor
I II in IV I II III IV I n III IV I II III IV
Történelem 15 5 10 13 15 14 3 20 3 11 23 3 10
Életrajzi 5 — 10 3 20 13 15 24 5 3 9 5 38 14 10 15 Ifjúsági 10 3 — 3 27 21 15 10 — 7 — — 7 11 18 4 Kalandos 35 13 3 — , 10 25 20 7 23 — 10 7 10
/,
3Detektív — 15 10 5 3 3 10 3 8 13 7 — 5 12 6
Krimi 10 5 23 10 3 3 10 13 7 18 15 3 13 7 5 9
Útleírás 13 10 5 — — 9 7 13 7 23 11 12 7
Természettud. 20 15 3 10 10 9 13 13 15 14 15 7 6 12 7
Technikai — 15 15 10 — . 13 — 7 5
Műszaki 5 10 — 15 13 7 10 „
Sport 5 — — — — 3 7 7 — — 3 7 — 7
Művészeti — — 7 — 15 13 7 7 5 5 3 — 23 7 21
Tud.-fantasztikus — 5 — — 11 — - - — — 5 3 — — — — —
Általában megállapítható, hogy a gimnazistáknak széles körű az irodalmi érdek- lődése. A fiúk és lányok érdeklődése sokban egyezik, de néhány területen jellemző az érdeklődési területük közti különbség. A fiúk és lányok egyaránt kedvelik a történelmi, az életrajzi, a kalandos és egyéb izgalmas témájú könyveket (detek- tív és „krimi"). Az életkor előrehaladásával csökken az érdeklődés az ifjúsági témájú könyvek iránt, illetőleg a harmadikos és negyedikes lányok több ilyen könyvet olvasnak mint a fiúk. A természettudományi könyvek iránt is megvan mindkét nembeli fiatalok érdeklődése, de a fiúk többen érdeklődnek ilyen tárgyú könyvek iránt, mint a lányok. Feltűnő, hogy míg a fiúk komoly érdeklődést mu- tatnak a technikai és műszaki tárgyú könyvek iránt, addig a lányok közt egyetlen ilyen irányú érdeklődőt sem találtunk. A lányoknak viszont jóval nagyobb az érdeklődésük a művészeti tárgyú művek iránt.
A legkedveltebb témájú olvasmányok rangsora kissé eltér osztályonként és nemenként. Kiemelten közöljük a legnagyobb számban olvasott, az első helyen választott témájú könyveket, amiket szinte szenvedélyes érdeklődéssel olvasnak.
(A megadott szám: annyian választották a megjelölt témájú könyvet.)
I. o sztály II. osztály '
fiúk 1ányok fiúk lányok
t. Kalandos 41 Ifjúsági 31 Történelmi 31 Ifjúsági 28
2. Történelmi 21 Kalandos 20 Term.tud. 29 Történelmi 23
3. Term.tud. 21 Történelmi 18 Kalandos 16 Kalandos 17
4. Életrajzi 15 Életrajzi 14 Műszaki 14 Életrajzi 14
5. Technikai 10 Krimi 11 Technikai 10 Művészeti 12
III. osztály IV. osztály
fiúk lányok fiúk lányok
1. Kalandos 35 Ifjúsági 27 Kalandos 23 Életrajzi 38:.
2. Term.tud. 20 Életrajzi 20 Történelmi 20 Művészeti 23
3. Történelmi 15 Művészeti 15 Term.tud. 15 Krimi 13
4..Útleírás 13 Történelmi 13 Technikai 13 Történelmi 11"
5. Krimi 10 Tud.-fantasztikus 11 Detektív 8 Ifjúsági 7
A legkedveltebb témájú könyvek elsőrendben szórakoztató, szépirodalmi, művészeti hatást keltő könyvek, illetőleg a mai ifjúság életét, magatartását tükröztető könyvek, amik egyben viselkedési modellként is szolgálnak. Figye- lemre méltó e fiataloknak a történelmi és életrajzi művek iránti nagy érdeklődése.
A történelmi könyvek iránti nagy érdeklődésük talán azzal magyarázható, hogy az iskolai racionális és emlékezetet terhelő információkat a történelmi regény
— a korszellemet is gazdagabban tükröztető — a reproduktív fantáziát megköny- nyítő, érzelmekre jobban ható, „romantikus" előadásban közli. Ez olvasott regények között sok a politikai harcot és a társadalmi valóságot plasztikusan tükröző írás, ami iránt e korban megnövekedik az érdeklődés. Az életrajzi írások kedvelése — feltehetően — a hivatás és karrier iránti fokozott érdeklődésből fakad e korban. Mintha azt keresnék e fiatal olvasók, hogy miként válhatik naggyá a még csak képességeit kereső, pályakezdés előtt álló fiatal? Feltűnő,
hogy a természettudományi és technikai tárgyú könyvek csak a fiúknál szere- pelnek itt is az élvonalban.
A legnagyobb mértékben olvasott szépirodalmi művekkel kapcsolatban fel- tettük a kérdést, hogy melyik műfajt olvasssa legszívesebben? Öt kategóriába sorol- hatták a megkérdezettek a kedveltség szempontjából rangsorolandó műfajokat.
(A megadott szám: annyian választották a megjelölt témájú könyvet.)
Kedvelt szépirodalmi
műfaj I. oszt. II. oszt. m oszt. IV. oszt.
Kedvelt szépirodalmi
műfaj
fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány
í. Regény 96 79 85 91 96 97 76 95
2. Elbeszélés 29 51 27 24 53 31 29 48
3. Dráma 21 18 22 13 10 22 14 29
4. Vers 31 17 43 37 27 52 33 38
5. Egyéb m ű f a j — — — — 10 12 — —
Mint várható volt, a regényt jelezték a legkedveltebb műfajként. Örvendetes és az iskolai oktatás jó módszereit is dicséri az a tény, hogy a versek iránt nagyon fogékonyak a mai fiatalok. Az érzelmi életük igen gazdag forrása a lírai költészet, .örömmel fedezik fel saját élményeik esztétikai formákban való tökéletes kifeje-
zését. Maguk is szép számmal próbálkoznak versírással (fiúk 12%, lányok 14%-a), jóval többen, mint novella- vagy éppen regényírással.
Az olvasás személyiségtulajdonságokat fejlesztő hatására talán még több követ- keztetés vonható le az alábbi kérdéseinkre adott válaszokból. „Mely íróktól olvas a legszívesebben?" — „Az elmúlt évben melyik könyv jelentett maradandó élményt?" — „Miért?" Az első kérdés alkalmas annak a megállapítására, hogy mily fejlett az olvasó diák irodalmi értékrendszere, kritikai érzéke és ízlése.
Viszont éppen a gimnazistáknál arra is csábít a kérdés, hogy az irodalmi órákon szerzett értékítéletek alapján nyilatkozzék, talán anélkül, hogy az írók értéke- lése ellenére olvasná is őket. í g y a második kérdés kontrollként is szolgál. A való- jában olvasott és nagy élményt jelentő műről szóló vallomás megbízhatóbb adat számunkra az első kérdésre adott válasznál.
A gimnázium I. osztályos tanulóinak kedvelt írói:
Fiúké
Rejtő Jenő 3 1 % Jókai Mór 2 7 % Dumas 1 6 % Ady Endre 1 5 % Dékány András 1 4 % Molnár Gábor 1 4 % Verne Gyula 1 4 % Petőfi Sándor 1 3 % Móricz Zsigmond 1 2 % Fekete István 1 2 % Rerkesi András H %
Lányoké
Jókai Mór 4 8 % Mikszáth Kálmán 3 2 %
Gárdonyi Géza 3 0 % Móricz Zsigmond 2 1 % Szilvási Lajos 1 8 % Rejtő Jenő 1 6 % Hemingway 1 6 % Fehér Klára 1 5 % Verne Gyula 1 4 % Szabó Magda 1 2 %
Rronte 8 %
Fiúknál kisebb százalékban olvasott további írók: Széchenyi Zsigmond 10, Arany János 8, Brecht 8, József Attila 8, May Károly 7, Révay József 7, Móra Ferenc 7, Gárdonyi Géza 7, Shakes- peare 6, Agatha Christie 5, Dold Mihajlik 5, Jack London 4, Lope de Vega 4, Karinthy F. 4, W. Scott 4, Sienkiewicz 4, Szofoklész 3, Radnóti 3, A. Tolsztoj 3, Moliére 3%. A lányok kisebb százaléka által kedveltnek mondott írók: Agatha Christie 8, Berkesi András 8, Láng György 8, Mark Twain 7, L. Tolsztoj 7, V. Hugó 7, Cooper 5, Dékány A. 5, Dallos S. 4, Dumas 4, Fekete István 4, Móra Ferenc 4, Passuth L. 4, Stendhal 3, Solohov 3, Petőfi S. 3, Sienkiewicz 3, Szofok- lész 3, Shakespeare 3, Széchenyi Zs. 2%.
A gimnázium I I . osztályos tanulóinak kedvelt írói:
Fiúké Lányoké
H e m i n g w a y 3 8 % J ó k a i Mór 3 9 %
J ó k a i Mór 3 1 % R e r k e s i A n d r á s 3 2 %
G á r d o n y i G é z a 2 2 % S z i l v á s i L a j o s 3 0 %
R e j t ő J e n ő 1 9 % V. H u g ó 2 1 %
D u m a s 1 6 % S z a b ó M a g d a 1 9 %
V. H u g ó 1 6 % H e m i n g w a y 1 6 %
K a t o n a J ó z s e f 1 5 % G a l a m b o s L a j o s 1 5 %
S h a k e s p e a r e 1 4 % T h u r y Z s u z s a 1 4 %
S i e n k i e w i c z 1 4 % D u m a s 1 1 %
R a l z a c 1 4 % K o s z t o l á n y i D e z s ő 1 0 %
R e r k e s i A n d r á s 1 4 % M i k s z á t h K á l m á n 1 0 %
D é k á n y A n d r á s 1 4 % M a u p a s s a n t 1 0 %
A g a t h a Christie 1 3 % R a d n ó t i Miklós 9 %
M o l d o v a G y ö r g y 1 3 % S o l o h o v 9 %
M a u p a s s a n t 1 2 % S h a k e s p e a r e 8 %
S t e n d h a l 1 0 % J ó z s e f A t t i l a 8 %
F l a u b e r t 1 0 % N é m e t h L á s z l ó 8 %
Illyés G y u l a 9 % S t e f a n Z w e i g 7 %
További kedvelt írók fiúknál (alacsonyabb %-ban): Mikszáth Kálmán 9, Széchényi Zs. 8, Th.
Mann 8, Roberts Kenneth 8, E. M. Remarque 8, A. Jacoby 6, Roger du Gard 5, Fejes Endre 5, J . London 4, Katajev 4, Láng György 3 % .
A lányok további felsorolásában az alábbi írók kedveltek még: Fejes Endre 7, Gárdonyi Géza 6, Ady Endre 6, Maugham 6, Moliére 5, Ch. Bronté 5, Balzac 5, E. Knight 5, Passuth L. 5,1. Shaw 4, Révay József 4, Gergely Márta 4, Fekete István 4, Fehér Klára 4, Váci Mihály 3, Boldizsár.
1.3, Dosztojevszkij 3, Hunyadi József 3, Nexő 3, B. Shaw 3, Turgenyev 3, E. Zola 2, Th. Mann 2°/0.
A gimnázium I I I . osztályos tanulóinak kedvelt írói:
Fiúk Lányok
J ó k a i Mór 2 8 % J ó k a i Mór 4 6 %
R e j t ő J e n ő 2 3 % F e k e t e I s t v á n 2 9 %
M i k s z á t h K . 2 1 % M i k s z á t h K. 2 7 %
R a l z a c 1 9 % A d y E n d r e 2 6 %
Rerkesi A n d r á s 1 8 % V á c i M i h á l y 2 1 %
Móricz Z s i g m o n d 1 8 % S t e n d h a l 1 9 %
R o g e r d u G a r d 1 6 % N é m e t h L á s z l ó • 1 8 %
H e m i n g w a y 1 2 % P a s s u t h L á s z l ó 1 7 %
V e r n e G y u l a 1 2 % T h . M a n n 1 5 %
Németh László Móricz Zsigmond 1 4 %
Szilvási Lajos . I O % Gárdonyi Géza 1 4 %
Ady Endre 9 % Dumas 1 2 %
E. M. Remarque 9 % Szilvási L. 1 2 %
Tamási Aron 8 % Berkesi A. H %
E. Zola 8 % Rejtő J. 1 0 %
Darvas József 6 % József Attila 8 %
A fiúk további választásaiban s z e r e p e l : ^ ' , l l u g o 6, Széchényi Zs. 6, Moliére 5, Molnár G. 5, Ag. Christie 4, Fehér Klára 4, Passuth L. 3 % .
A harmadikos lányok további választásaiban szerepelnek még: Dickens 8, D ü r r e n m a t t 7, R. M. du Gard 7, Kosztolányi D. 6, Y. Hugó 6, E. Zola 6, L. Tolsztoj 6, Balzac 6, Fejes E n d r e 5, . Gergely Márta 5, Nexő 4°/0-kal.
.4 gimnázium IV. osztályos tanulóinak kedvelt írói:
Fiúké Lányoké /
Hemingway 4 4 % Kaffka Margit • 2 1 %
Németh László 3 1 % Hemingway 1 8 %
Berkesi A. 2 8 % Dürrenmatt 1 7 %
Mikszáth K. 1 7 % Jókai Mór 1 6 %
Móricz Zs. 1 6 % Maugham 1 6 %
Szilvási L. 1 1 % Rejtő Jenő 1 3 %
Tb. Dreiser 9 % Verne Gyula 1 2 %
Gorkij 8 % Mikszáth K. 1 2 %
Balzac 8 % Németh László 1 1 %
Ady Endre 8 % Ibsen 9 %
Fejes E. 7 % Kenneth Róberts 9 %
A fiúk a további írókat sorolták még fel kedveltjeik közül: Maupassant 7, Jókai Mór 7, Stein- beck 7, Tenessee "Williams 6, L. Tolsztoj 6, Sienkiewicz 6, Sartre 6, Sarkadi Imre 6, Solohov 5, Romáin Rolland 5, 0 . "Wilde 5. I. Shaw 5, Passuth L. 5, Rejtő Jenő 4, Conan Doyle 4, Illyés Gyula 4, K. Roberts 4, Gergely Márta 4, Babits M. 4, D. Keyes 4%.
A negyedikes lányok még az alábbi írókat jelezték kedvelt írójuknak: Verne Gyula 9, Szilyási L. 8, Sánta Ferenc 8,1. Shaw 7, Th. Mann 7, Steiabeck 7, Illyés Gyula 7, A. Christie 6, Berkesi A. 6, Móricz Zs. 6, Hans Habe 6, L. Tolsztoj 6, Dreyscr 5, Kodolányi János 5, Bronte 5, Benedek István 5, Dosztojevszkij 4%.
A közelmúltban több felmérés alapján tájékozódhattunk az olvasók irodalmi érdeklődése jellegéről, s arról, hogy kik hazánkban a legolvasottabb szerzők.
(MÁNDX P É T E R : A k ö n y v és k ö z ö n s é g e . Bp. 1 9 6 8 . PÁRTOS J U D I T : A d e m o g r á f i a i tényezők hatása a művelődésre. A Népességtudományi Kutató Csoport Közle- m é n y e i . B p . 1 9 6 7 / 1 . , TÁNCZOS GÁBOR: M i t o l v a s n a k a f i a t a l o k ? A p e d a g ó g i a időszerű kérdései hazánkban. Bp. 1970.) E felmérések adataival sokban egyezik a mi felmérésünk is. Mégis közöljük, mert a mi adataink sokkal differenciáltab- ban és gazdagabban tükrözik egy korosztály, a gimnáziumi tanulók irodalmi érdeklődésének sokirányúságát, az egyes írók olvasottságának arányát és ízlésük színvonalát.
Már az első gimnazisták kedvelt íróinak jegyzékét szemlélve megállapíthatjuk, hogy széles körden ismerik a magyar és külföldi klasszikus írókat, a régieket és a moberneket, a főleg szórakoztatókat és a túlnyomóan műveltségüket és ízlé-
süket fejlesztőket. A II—III. osztályosoknál az igényesség fokozódik, a korábbi serdülőkori kedvencek (Cooper, May Károly, Verne Gyula, valamint a roman- tikusok) elmaradoznak, vagy végleg eltűnnek, és olyan művek iránt növekszik az érdeklődés, amelyeknek eszmei, politikai, erkölcsi, világnézeti mondanivalója magasszintű tartalommal, fejlett esztétikai köntösben jelenik meg. (Hemingway, Dürrenmatt, Roger M. du Gard, Solohov, Móricz Zsigmond, Németh László, Váci Mihály, Illyés Gyula stb.)
Ha most már a kedvelt írók gazdag felsorolásáról a 10 százalékon felüli „sza- vazatot" kapott írókra irányítjuk figyelmünket, úgy az alábbi jellemzőket kapjuk. A nagy romantikus mesélő Jókai Mór 1— mint az országos közvélemény- kutatás felmérésanyagában is láthattuk — igen előkelő helyen van az I—III.-os gimnazistáknál. A szentimentálisabb lányoknál az elsőben 48%, s a harmadikban még mindig 46%-nál a legkedveltebb író. Ugyancsak feltűnően magas a Rerkesi- és Rejtő-rajongók száma is. Az egyik főleg a politikai, izgalmas, a másik főleg a mulattató, humoros és kalandos „krimi" jellegéért.
Tiszteletre méltó helyet foglalnak el a felsorolásokban azok az írók, akiket az iskolai irodalmi órák és szakkörök (némelyiket a filmszínház) népszerűsítenek, és egyes klasszikusok egy-egy kiemelkedő művükkel. (A költők közül: Ady Endre, Petőfi Sándo^ József Attila, a regényírók közül Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Ralzac, Dumas, V. Hugó, Stendhal, Zola.)
Nagy szerepet játszik az olvasottságban és így a megkedvelésben a hozzáférhetőség, a könyv- propaganda és a film útján való népszerűsítés. Például Jókai művei közül az „Aranyember",
„A kőszívű ember fiai", „Kárpáthy'Zoltán" megfilmesítése és újabb kiadása, nagyban népszerű- sítette műveit. Vagy pl. Kaffka Margit úgy kerülhetett a negyedikes lányok kedvelt íróinak élére, hogy most került sor művei újrakiadására. A színház kelthette fel (és a tv) az érdeklődést Szo- foklész drámái iránt.
Az iskolában nem tanított, de a kortársak sugalmazására olvasott írók száma is igen nagy. A fiúk szívesen olvassák Dékány András, Molnár Gábor, Moldova György, Fejes Endre, Fekete István, Széchenyi Zsigmond, Rrecht, R. M. du Gard, Sartre, Dreyser, Steinbeck, a lányok Kaffka Margit, Szilvási Lajos, Fehér Klára, Szabó Magda, Thury Zsuzsa, Passuth László, Galambos Lajos, Maugham s más mai írók írásait.
A televízió sűrű „krimi"-adás'ának köszönhető az Agatha Christie, G. Simenon (Maigret felügyelő), Conan Doyle, Jack London és más hasonló jellegű „izgalmas"
írások iránti érdeklődés.
Igen elgondolkoztató és a mai fiatalokra jellemző válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy „Az elmúlt évben melyik könyv jelentett maradandó élményt ?" és
„Miért ?"
Az első gimnazista fiáknak e kérdésre adott válaszaiban először az lepett meg, hogy jó néhányan a materialista filozófiai művekről nyilatkoztak mint nagy élményt keltőkről. A korai filozófiai érdeklődés és a tudományos világmagya- rázat iránti igény csupán gimnazista fiataloknál található. (Szakmunkásképző intézetben végzett felméréseimben még e korban ezek a művek nem szerepelnek.)
Azoknak, akik csupán szórakozást kerestek olvasmányaikban, Rejtő művei tetszettek a legjobban. Az egyik elsős például, akinek Rejtő „Tizennégykarátos autó"-ja tetszett a legjobban, így indokolt: „Sokat lehetett rajta nevetni, és teljes volt a kikapcsolódásom".
Vannak viszont igényesebbek, akiknek maradandó élményt az író eszmei mondanivalója, az emberi értékek és erények felmutatása, és egyben az ember és
kora ábrázolásának plasztikus módja és művészi formája jelentett. Egyik fiú például így fejezi ki magát: „Hemingway novelláit olvasva megdöbbentett az író csodálatos emberismerete és emberábrázolása, valamint mély humanizmusa."
Egy másik fiúnak Norman Meiler „Meztelenek és holtak" című műve azért tet- szett, „mert őszinte és reális keresztmetszetét adja az amerikai társadalomnak, és megmutatja a háború értelmetlenségét."
Az első gimnazista lányok közül sokan a romantikus regények főhőseinek vonzó jellemét hangsúlyozzák válaszaikban mint maradandó élménykeltő értéket.
Többen utalnak — némi szemérmetes kendőzéssel — a romantikus hősök nagy szerelmére, ami különösen vonzóvá tette e műveket. E. Bronté „Üvöltő szelek", L. Tolsztoj „Anna Karenina", Gárdonyi „Ida regénye" kiemelten szerepelnek nagy érzelmi hatásuk miatt a „maradandó hatású" művek között. Az e korbeli lányokat jellemző „rajongás" indokolja, hogy a történelmi regények hőseit tar- tósan megőrzik emocionálisan erősen színezett emlékezetükben, s felelevenítik őket ábrándozásaikban. Amikor azonban Passuth „Sasnak körmei között", v a g y Dékány András „Híháros tenger" művének „maradandó" hatását indokolják, ezeket írják: „Az izgalom, a korhű ábrázolásmód és pergő események miatt szeretem a történelmi regényeket."
A fokozódó művészet iránti érdeklődés és vonzalom indít sok lányt a nagy muzsikusok, festők, művészek életregénye olvasására. Egyik lány pl. ezt írja Láng György „A Tamás-templom karnagya" c. m ű v e hatását indokolva: „Bach változatos élete, művészetének csodálata okozta, hogy annyira tetszett."
A másodikos fiúk sokoldalú érdeklődése mellett a fokozódó igényesség a jel- lemző. Egyik fiú így fejezi ki igényét: „Nem a neves írókat, hanem a jó müveket szeretem." A legtöbb diák persze a „jó műveket" a nagy íróknál találja meg.
A klasszikusok mellett a mai írók vonzzák őket nagyon. Különösen, akik a mai fiatalok életét,- problémáit, sikeres életvitelét írják meg műveikben. Sokaknak tetszett a „Húszévesek" című könyv. Az egyik fiú így fogalmazza meg tetszését:
„Teljesen az én problémáimról szól ez a regény, az én érzéseimhez volt hasonló a főhős magatartása, élete során felvetett gondolatai az én gondolataim is." Nyil- ván nagy és maradandó hatású a fiatal olvasóra minden olyan írás, amelyben önmagára ismer, amelyben felfedezi önmagát, s amelyben saját problémáira ismerve sikerül az adott modell analógiájára megoldást találni. í g y válnak a regényhősök cselekedetei a fiatalok mindennapi viselkedésmodelljeivé, s ezáltal így lesznek az olvasmányok személyiségformáló tényezők.
A másodikos lányok olvasmányai is igen változatosak. A művek rájuk gyakorolt hatásáról írt nyilatkozataik igen árulkodóak.
Még ők is, mint az elsősök, leginkább a romantikus szerelmes és szentimentális történeteket szeretik olvasni, amelyekben a nő — ha sok szenvedés árán is — felmagasztosul a küzdelemben. Az egyik leány, aki Ch. Bronté: Üvöltő szelek, Jane Eyre, V. Hugó: A párizsi Notre-Dame, és Margarete Michel: Elfújta a szél c. műveit tartotta az elmúlt év legnagyobb élményeinek, ez utóbbi hatásáról így írt: „Annyira megragadott a női főszereplő hányatott, küzdelmes, de mégis vonzó és igen érdekes hősi élete, hogy szinte végigsírtam a regényt."
A lányok igen érzékenyen reagálnak a fájdalmakat elszenvedő, a h á n y a t o t t életű, küzdelmes sorsú és becsületes hősök költői leírására. Ezért nyilatkoznak elragadtatással Dymphna Cusach: „Ketten a halál ellen", Kosztolányi Dezső
„Édes Anna" vagy B. Shaw „Szent Johanna" művei rájuk gyakorolt hatásáról.
Mint az e korbeli fiúk, ők is vallják, hogy a modern regények azért tetszenek nagyon, mert a saját korukat, saját problémáikat és érzésvilágukat tükröztetik,
az ő szerelmi problémáikban, társadalmi orientációkban és beilleszkedésükben adnak eligazítást, viselkedésmodellt. Jellemző az egyik lány nyilatkozata, aki Szilvási Lajos „Egyszer volt szerelem" című regénye olvasása után így ír: „Ez a regény áll témájában legközelebb hozzám, és általában a fiatalsághoz, mert egy küzdelmes szerelmet mutat be a mi időnkből." A mai írók írásai nemcsak tar- talmuk által, de stílusukkal is hatnak. Egyik lány Fejes Endre „Rozsdatemető"
c. művét emelve ki olvasmányai közül, többek közt ezt írja: „Nekem ez a stílus nagyon új, talán egy kicsit száraz is, de nagyon mai, reális, életszerű. Ezért tet- szett."
Ritkábban, de akad néhány lány, akinek a természettudományi érdeklődése folytán oly életrajzi regény tetszett, mint Éve Curie-nek édesanyjáról „Madame Curie-"ről írt műve, vagy éppen Finlay „A kémia száz éve" tetszett az utóbbi időkben a legjobban.
Az olvasás sok lánynak a legnagyobb élvezetet jelenti. Az egyik lány, amikor felsorol néhány klasszikus és romantikus művet — legjobban „A párizsi Notre-
Dame" és a „Nyomorultak" tetszettek —, így nyilatkozik: „Nem tudom, de isteni jó volt. Csodás alkotások. Imádok olvasni."
A gimnázium harmadik osztályába járó fiúk fejlettebb kritikai érzékkel válo- gatnak a szépirodalmi művekben. Értékelik a jó jellemábrázolást, a korhű tár- sadalmi rajzot, a szép stílust. Egyikük Balzac „Goriot apó" művét tartja a leg- jobbnak, amit az elmúlt években olvasott, s így indokol: „Megragadott a jelle- mek színes ábrázolása, az író tárgyilagos hangneme, nagy emberismerete, és nyílt, éles társadalombírálata."
A maguk korabeli fiatalok élete őket is érdekli a regényekben. Többen emle- gették Berkesi „Húszévesek", Martin du Gard „Thihault család" című regényét, kiemelve bennük a koruk társadalmi viszonyai között bátran küzdő fiatalok pozitív ábrázolását, ami rájuk is erős hatást gyakorolt.
Irodalmi értékét ugyan lebecsülik, de „kikapcsolódás végett" szívesen olvas- sák ők is Rejtő és mások hasonló jellegű írásait.
A harmadikos lányok számára ugyan vonzó még a romantikus, szerelmes regény, de nagy élményt már a magyar és külföldi klasszikusok és nemzetközi vonatkozásban értékelt nagyok írásai keltik. A társadalmi nagy problémák, harcok és igazságok magas szintű kifejtése, jó stílusban — ez az, ami hat rájuk.
Indokolásuk olykor szubjektívnak tűnik, mint azé a lányé, aki Németh László
„Iszony" című regényét tartotta legmaradandóbb élményt keltő műnek az el- múlt évben olvasottak közül, „mert olyan igazságok vannak benne, amelyeket én is érzek."
Ezeknél a lányoknál elismerésre méltó, hogy az irodalom igen gazdag tárházá- ból sok értékes és nem csupán szórakoztató művet emelnek ki, és nemcsak lé- májuk, hanem stílusuk, formai szépségük alapján is válogatnak és értékelnek.
A negyedikes gimnazisták közül a fiúk sokirányú érdeklődésről valló olvasmány- felsorolása fokozódó világnézeti, politikai, filozófiai irányultságukról árulkodik.
Ilyen műveket szeretnek olvasni mint Hemingway „Akiért a harang szól", mert a haladó eszmékért életét is feláldozó pozitív hősről szól. Nagy élmény volt számukra Gorkij „Anya" című műve, mert megkapta őket az író reális ábrázolás- módja, a forradalmárrá válás lélektani kifejtése. Kíváncsiak a második világhá- ború eseményeire, s a hatalmas mozgató erőkre. Stefan Hein művét olvasva.
— írja az egyik negyedikes fiú — „csodálatosan írja le az író a normandiai partra- szállást." Az ideológiai és társadalmi ellentmondások áramlataiban küzdő embe- rek lelkirajzát is nagy érdeklődéssel olvassák ezek a fiúk. Nagyon tetszett többiik-
nek R. M. du Gard „Egy lélek története" és R. Rolland „Elvarázsolt lélek"
című regénye is.
.4 negyedikes lányok — talán a közelgő érettségire tekintettel — kevesebbet olvasnak mint korábban tették, s részben „kikapcsolódásért" olvasnak szerelmes tárgyú könyveket, valamint jól megválogatva nagy írók műveit. Az előbbi témá- nál előnyben részesítik a modern, a mai lányokról szólókat. „Az »Egyszer volt szerelem«- — írja az egyik lány — volt rám az elmúlt hónapokban a legnagyobb hatással, mert Szilvási írta, és tulajdonképpen rólam is szólt." A fejlett irodalmi ízlés és értékelő képesség mutatkozik válogatásaikban. Illyés Gyula, Hans Habe, Thomas Mann, Hemingway, Steinbeck művei szerepelnek a mély hatást keltő írások között.
Az olvasmányok személyiségformáló hatásában nem kételkedhetünk, jóllehet nehéz lenne konkrétan kimutatni, hogy mily irányban és mily mértékben formál- ták a tanulók Világnézetét, politikai állásfoglalását, erkölcsi felfogását és maga- tartását, valamint irodalmi ízlését. Az iskola az irodalom tanításával az iroda- lomtörténetben kiemelkedő írók értékelését adja, de nem ad iránymutatást az irodalomban nem szereplők felől, s így azok megítélésében magára marad a fiatal. Az iskola alig ad tájékoztatást a tanulóknak a kortárs írók műveiről, már pedig a fiatalok ezeket kedvelik leginkább. (Az egyik negyedikes, aki Jókai
"stílusáról azt írta, hogy az olyan, mintha a magyar nyelv karikatúrája lenne, lelkesen áradozott a mai íróknak a mai fiatalok nyelvén írott írásairól.) A fiata- lok a művek kiválasztásánál magukra maradva, sokszor értéktelen művek olva- sásával fecsérlik idejüket, vagy jobbik esetben tanulótársaik olvasástapasztala- taira támaszkodnak.
Hogy ki mit javasol a tanulóknak elolvasni, személyiségformáló tényező.
E befolyásoló tényező felderítése végett kérdeztem meg a tanulóktól, hogy honnan szerzik be olvasmányaikat, mily motivációkra, kiknek javaslatára vá- lasztanak egy-egy könyvet elolvasásra? Erről az alábbi kimutatásból tájékozód- hatunk.
Beszerzési forrás I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály Beszerzési forrás
fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok
Könvvtárból 57% 53% 71% 58% 80% 77% 51% 6 4 %
Szülei könyvei közül 55% 79% 48% 59% 43% 41% 58% 52%
Vásárolja 56% 19% 38% 37% 47% 43% 74% 3 8 %
Barátja kölcsönzi - 5 % 17% 23% 23% 14% 26% 3 1 %
A tanulóknak több mint fele (64°/0) könyvtárból kölcsönöz. Tekintettel arra, hogy többnyire szabadpolcos könyvtárból választ, sugalmazásmentes a választása. A szülők könyvtárát nem ismerjük, de abból a tényből, hogy a két világháború közti bestsellerek és divatos írók is szerepel- nek a felmérésben jelzett könyvek között, következtetni tudunk ezek értékére. Figyelemre méltó, hogy főleg a fiúk, és kiemelten a negyedikesek (74%) nagyon sok könyvet vásárolnak. Ezeket
— feltehetően — önállóan, egyéni ízlésüknek megfelelően választják.
A megbízhatóbb tájékozottság érdekében számba vettük azt is, hogy kiknek az ajánlására olvasnak el a tanulók egy-egy könyvet.
Kinek az ajánlására? I. osztály 11. osztály III. osztálv IV. isztály Kinek az ajánlására?
fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok
Tanár 14% 27% 52% 37% 27% 37% 20% 24%
Szülő 41% 65% 40% 38% 33% 42% 9 % 35%
Könyvtáros 15% 23% 10% a % 3 % 9 % 7% 4%
Fedőlapi ismertetés 55% 37% 40% 40% 53% 45% 52% 27%
Egyéb 56% 40% 61% 50% 5o% 61% 68% 70%
E kimutatás szerint nem nagy, de a második, harmadik osztályban növekedik a tanári be- folyás, illetőleg az irodalmi órák sugalmazása. A szülők befolyása — különösen a fiúknál — évről évre csökken, a negyedikeseknél jelentéktelenné válik. A szülők befolyása főleg a könyvek aján- dékozása útján jelentkezik. A könyvtárosok — úgy látszik — csak adminisztrálják a könyvköl- csönzést, de nem irányítják ajánlásaikkal az olvasást. A vásárlásnál jó segítség a könyv borító- lapja belsején olvasható ismertetés. A kiadó a „pars pro toto" érdeklődést keltő törvényszerűségen alapulóan komoly befolyást gyakorol a választásra. Kár, hogy sok könyvtárban lekerül ez a könyvről. Az egyéb rovatban szereplők a rádió, tv, folyóiratok és tanulótársak ajánlását fog- lalják magukban. Ezenkívül sokan önérzetesen jelentették ki, hogy „saját ízlésük" alapján önállóan választanak „nekik való" könyvet.
A felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy a gimnazistáknak szinte minden- napi kultúrszükségletük az olvasás — és ha még hozzávesszük a sok folyóirat, hetilap és a mindennapi újságolvasást — elmondhatjuk, hogy a középiskola jól indítja tanulóit az életre és a szabad idő helyes felhasználására. Ha a sokol- dalúan képzett szocialista emberformálás eszményének mindjobban szolgálni kívánunk, úgy mégis felvetődhet bennünk néhány további kívánalom.
Kívánatos lenne — elsősorban az olvasás tartalmi és esztétikai minősége még- javítása érdekében több segítséget, irányítást adni a gimnazista fiataloknak az írók és műveik megválogatásában. A csupán szórakoztató, „kikapcsolódást"
jelentő művek, a bestsellerek, vagy csupán izgalmakat keltő s nem nevelő hatású könyvek rovására jó lenne sugalmazni őket a világnézeti, erkölcsi és irodalmi esztétikai szempontból magas értékű könyvek olvasására.
A mai társadalmi követelményeknek kielégítése érdekében — a szépirodalmi művek olvasása mellett eltörpülő mennyiségben olvasott — tudományos nép- szerűsítő, természettudományi, műszaki és technikai kultúrát terjesztő művek olvasása növelésére nagyobb propagandát kellene körükben folytatni.
Végül mind több alkalmat kellene találni, hogy szakkörökben, klubfoglalko- zásokon az általuk elolvasott könyvekről megbeszéléseket, vitákat folytathas- sanak. A szociálpszichológia szerint nem csupán az elsődleges információk, ha- nem a hangadók által megvitatott eszmei mondanivaló hat elvi tisztánlátást, meggyőződést és magatartást alakítóan az emberekre.
